( 2007. július 7. Cégvezetés ) A közjegyzık szerepe a bankolásnál A közjegyzık szinte nélkülözhetetlen alanyai a bankolási folyamatnak. Szerepük egyaránt fontos az ügyfeleknek és a bankoknak, mégpedig ugyanazon okból, a közhitelesség biztosítása érdekében. A közjegyzık tevékenysége alapvetıen három vonatkozásban kapcsolódik a bankoláshoz: közokiratok kiállítása, hagyatéki eljárás, zálogjogi nyilvántartás. Ahhoz, hogy a közjegyzık szerepét megfelelıen értékelhessük, célszerő részleteiben is megismerni, mit várhatunk, milyen szolgáltatást kapunk, és mennyit kell fizetnünk mindezért. Közokiratok kiállítása A közjegyzık leggyakoribb feladata a bankolási folyamatban a közokiratba foglalás, amelyet mind a kétoldalú jogügyletnek minısülı szerzıdések, mind pedig az egyoldalú jognyilatkozatok (pl. tartozáselismerés) esetén igényelnek a bankok. Közokirat kiállítására, közokiratba foglalásra törvényi szabályozás értelmében a bíróság, a közjegyzık, hatóságok, illetve közigazgatási szervek jogosultak. A közjegyzıi okiratok jellemzıi A közjegyzı által a törvényben elıírt alakszerőségek megtartásával elkészített közjegyzıi okirat, valamint ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzıi tanúsítvány minısül közokiratnak. A közjegyzı felel azért, hogy a közjegyzıi okirat a valóságnak megfelelıen tartalmazza a közjegyzı jelenlétében történt tényeket - pl. a nyilatkozattételt, aláírást stb. A banki gyakorlatban a szerzıdések közül a hitel- és kölcsönszerzıdések, továbbá az úgynevezett biztosítéki szerzıdések érdemelnek kiemelt figyelmet. Utóbbiak körében a készfizetı kezességi, a zálogés az óvadéki szerzıdések fordulnak elı nagyobb számban. A közjegyzıi okirat eredeti példányát az a közjegyzı ırzi, aki készítette. A felek az okirat hiteles kiadmányát kapják meg. Az eredeti közjegyzıi okirat csak a bíróságnak és a területi elnökségnek adható ki. Az elektronikus úton készített közjegyzıi okiratot a felek részére elektronikus úton vagy adathordozón, elektronikus okirat formájában, illetve papír alapú hiteles kiadmány, hiteles másolat formájában lehet kiadni. A papír alapú közjegyzıi okiratról elektronikus úton vagy adathordozón is lehet hiteles kiadmányt, hiteles másolatot kiadni. A közjegyzıi okirat elkészítése A közjegyzıi okirat elkészítése alkalmával a közjegyzı kötelessége, hogy: - meggyızıdjék a fél ügyleti képességérıl és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról, - tájékoztassa a felet a jogügylet lényegérıl (tehát pl. a hitel-, illetve kölcsönszerzıdés lényegérıl) és a jogi következményekrıl (pl. a végrehajtási jogról), - világosan és egyértelmően írásba foglalja a fél nyilatkozatait, - felolvassa a közjegyzıi okiratot a fél elıtt, - meggyızıdjék arról, hogy a közjegyzıi okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának. A közjegyzıi okirat tartalma A közjegyzıi okiratnak tartalmaznia kell: - az eljárás helyét, évét, hónapját és napját, - a közjegyzı családi és utónevét, továbbá székhelyét, - a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács családi és utónevét, - a jogügylet tartalmát, utalva az esetleges meghatalmazásra vagy más mellékletre, feltéve hogy ezek a közjegyzıi okirathoz nincsenek hozzáfőzve, - a közjegyzıi okirat felolvasásának, illetve az ezt helyettesítı eljárásnak a megtörténtét, vagy a felolvasás mellızésének tényét és a feleknek ezt indítványozó nyilatkozatát, - azt, hogy a fél a közjegyzıi okiratban foglaltakat az akaratával megegyezınek találta, - a felek az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács aláírását vagy kézjegyét, - a közjegyzı aláírását és bélyegzı lenyomatát. Fel kell tüntetni a felek, az azonossági és az ügyleti tanúk, a bizalmi személy, valamint a tolmács lakóhelyét, szükség esetén a felek egyéb személyi adatait, és azt, hogy ezekrıl a közjegyzı hogyan gyızıdött meg. Az aprólékos szabályok bármelyikének be nem tartása nagyon súlyos következménnyel jár: nem tekinthetı ugyanis közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyzı a felsorolt szabályok megsértésével
vagy elmulasztásával készített. Kivételt képeznek a feltüntetendı adatok, azok hiánya nem vonja maga után a közjegyzıi okirat közokirati jellegének elvesztését. Képviselet a fél részérıl Ha a felet a közjegyzıi okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzıi okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyzı vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette. A meghatalmazást eredetiben, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban a közjegyzıi okirathoz kell főzni. Egyes közjegyzıi okiratok A közjegyzık sokféle közokiratot készítenek, illetve bocsátanak ki. Közéjük tartozik a végrendelet, a tanúsítvány, a hiteles kiadmány, a másolat, a kivonat és a bizonyítvány. A bankolás során a végrendeleten kívül valamennyi felsorolt közjegyzıi okirat jelentıs szerepet kaphat. A tanúsítvány A közjegyzı tanúsítványt állít ki: - arról, hogy a másolat az elıtte felmutatott okirattal megegyezı, - a fordítás helyességérıl, - az aláírás és kézjegy valódiságáról, - az okirat felmutatásának idıpontjáról, - a nyilatkozat vagy értesítés közlésérıl, - a tanácskozásról és határozatról, - egyéb jogi jelentıségő tényrıl, - váltó, csekk, közraktári jegy és más értékpapír óvásáról, - a közhitelességő nyilvántartás tartalmáról. A tanúsítvány kiállítása esetén a közjegyzı felelıssége a tanúsítvány mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért is fennáll. Az okirat másolatát akkor hitelesítheti, ha jól olvasható az az okirat, amelyrıl a másolat készült. A közjegyzı a másolatot összehasonlítja az okirattal, és a másolatnak az okirattal való megegyezését a másolaton hitelesítési záradékkal tanúsítja. A hitelesítési záradékban fel kell tüntetni, hogy - a másolat eredeti okiratról vagy annak a kiadmányáról, másolatáról készült, - a felmutatott okiraton volt-e illetékbélyeg, - a másolat az eredetinek csak egy része, - az eredeti okiraton változtatás, sérülés vagy aggályt keltı más körülmény észlelhetı. A másolatok hitelesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni az okiratról, illetve az elektronikus úton vezetett adatbázisból a közjegyzı felügyelete mellett, elektronikus úton elıállított másolat és kivonat hitelesítésére, továbbá az elektronikus okiratról készített papír alapú másolat és kivonat hitelesítésére. A közjegyzı az elektronikus úton készített másolatot és kivonatot minısített elektronikus aláírással látja el. Az a közjegyzı, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven a közjegyzıi hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja. A fordítást az eredeti okiratra kell írni, vagy hozzá kell főzni. A fordításnak az eredetivel való megegyezését a közjegyzı a fordítás végén záradékkal tanúsítja. Hiteles kiadmány, másolat, kivonat és bizonyítvány kiadása A közjegyzı az ırizetében lévı okiratról hiteles kiadmányt, másolatot és bizonyítványt adhat ki, bizonyítványban tanúsíthatja, hogy a közjegyzıi okirat az ırizetében van. Hiteles kiadmány Közjegyzıi okiratról - ha benne másképpen nem rendelkeztek - csak az abban félként szereplı személy vagy meghatalmazottja részére és csak egyszer adható ki hiteles kiadmány. Hiteles másolat Hiteles másolat - ha a felek másképpen nem rendelkeztek - a közjegyzıi okiratban félként szereplı személy, törvényes képviselıje vagy meghatalmazottja részére korlátlan számban adható ki. Ez irányadó az egyszerő másolat kiadására és a betekintés engedélyezésére is. A fel nem sorolt személy részére másolat kiadása és betekintés engedélyezése az erre jogosult személy hozzájárulásával lehetséges, ennek hiányában pedig akkor, ha a kérelmezı a másolat kiadásához főzıdı jogi érdekét valószínősíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot.
Kivonat Ha a közjegyzıi okirat több önálló jogügyletet foglal magában, a közjegyzı az egyes jogügyletekrıl a közjegyzıi okiratból kivonatot adhat ki. A kivonatot a közjegyzı záradékkal hitelesíti; ez azt tartalmazza, hogy a kivonat az okirat meghatározott része, és a kivonat alapján nincs helye bírósági végrehajtásnak. A közjegyzıi eljárás általános jellemzıi A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzıket, hogy a jogviták megelızése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak. A közjegyzı a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. Eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. Az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni. Köteles megtagadni a közremőködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethetı össze, így különösen ha közremőködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetıleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. Nem járhat el abban az ügyben, amelyben mint bíró a polgári perrendtartásnak a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint nem járhatna el. Ha az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közremőködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni, és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyzı a közremőködését megtagadja. A felsoroltakon kívül viszont a közremőködését nem tagadhatja meg. Összeférhetetlenség Tevékenységével kapcsolatosan lényeges szabály, hogy nem végezhet sem személyes közremőködéssel, sem korlátlan anyagi felelısséggel járó vállalkozási tevékenységet, nem közvetíthet ingatlant vagy kölcsönügyletet, nem vállalhat a közjegyzıi tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerzıdést biztosító más kötelezettséget. Titoktartási kötelezettség A közjegyzıt az eljárása során tudomására jutott adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E kötelezettsége a közjegyzıi mőködésének megszőnése után is fennmarad. A fél, jogutódja és törvényes képviselıjük a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Nagyon fontos, hogy a közjegyzı nem csupán titoktartásra köteles, hanem jogosult is titok, pl. banktitok megszerzésére. A hitelintézeti törvény értelmében a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzıvel szemben. Felelısség - kártérítési kötelezettség A közjegyzı a közjegyzıi mőködése körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel. A károk megtérítésének fedezésére köteles legalább hétmillió forint értékő felelısségbiztosítást kötni, és azt közjegyzıi mőködésének tartama alatt fenntartani. A közjegyzı illetékessége Minden közjegyzı az illetékességi területén jogosult eljárni, amely általában annak a helyi bíróságnak az illetékességi területével egyezik meg, amely a közjegyzı székhelyén mőködik. Kivételt képeznek a budapesti közjegyzık, akiknek illetékessége a fıváros egész területére kiterjed. A közjegyzı a székhelyén levı irodában köteles a tevékenységét végezni. Az irodán kívül akkor járhat el, ha azt az ügy természete vagy sürgıssége indokolja. Helyszíni eljárást azonban csak az illetékességi területén folytathat. Közjegyzıi eljárás a bankok eljárása során A bankolás során meglehetısen gyakori a közjegyzık igénybevétele. A bankok és ügyfeleik számára fontos a szerzıdések közjegyzıi okiratba foglalása, mert ezzel könnyebbé válik a nem teljesítı ügyfelekkel szemben a végrehajtási eljárás. Ha ugyanis a szerzıdést közjegyzıi okiratba foglalták, akkor a követelés a lejáratkor azonnal végrehajtható, nincsen szükség a hosszadalmas polgári peres eljárás
lefolytatására. E lehetıség azon alapul, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében a bíróság végrehajtási záradékkal látja el - és ezzel a végrehajtási eljárásban további cselekmények nélkül alkalmazhatóvá teszi a közjegyzıi okiratot, ha az tartalmazza: - a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, - a jogosult és a kötelezett nevét, - a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, - a teljesítés módját és határidejét. Ha a kötelezettség feltételnek vagy idıpontnak a bekövetkezésétıl függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy idıpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Ez azt jelenti, hogy a közjegyzıi okiratból ki kell tőnnie annak, hogy az adós számára eltelt a fizetési határidı, más szavakkal a banki követelés teljesítése már korábban esedékes volt. A végrehajtás körében alapvetıen az ügyfelek érdekét szolgálja a bírósági végrehajtással kapcsolatos következı szabály: A pénzforgalmi úton érvényesíthetı pénzkövetelést azonnali beszedési megbízással kell behajtani; bírósági végrehajtásnak akkor van helye, ha az azonnali beszedési megbízás nem vezetett eredményre. Pénzforgalmi úton lehet behajtani a törvényben említett pénzkövetelést, ha - a jogosult - a lakás-elıtakarékossági számla kivételével - bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik, - a végrehajtás általános feltételei fennállnak, - a követelés teljesítését bírósági, közjegyzıi határozat írja elı, vagy az megfelelı tartalmú közjegyzıi okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és - a jogosult a behajtást végzı pénzügyi intézménynek nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetıleg nem terjesztett elı végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést. Hiteles cégaláírási nyilatkozat, meghatalmazás közokiratba foglalása A banki ügyfelek számára alapvetıen 2 ügylet kapcsán fontos a közjegyzıi okirat kiállítása: az egyik a hiteles cégaláírási nyilatkozat, a másik pedig a meghatalmazás. A hiteles cégaláírási nyilatkozatot minden gazdasági társaság esetében igénylik a bankok, ha szerzıdést kötnek, ideértve a bankszámla megnyitására és vezetésére vonatkozó szerzıdést is. A meghatalmazást közokiratba foglalva általában magánszemélyektıl kérik, ha a magánszemély számla feletti rendelkezési jogot kíván adni valakinek, különösen ha nagy összegő pénzt akar a meghatalmazott felvenni vagy átutalni. Zálogjogi nyilvántartás Kiemelkedıen fontos feladatuk a közjegyzıknek a zálogjogi nyilvántartás vezetése. A zálogjogi nyilvántartás ingatlanokra nem vonatkozik, mivel ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Alapításához az erre irányuló szerzıdésen felül a jelzálogjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Más dolgot terhelı jelzálogjog alapításához - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a zálogszerzıdés közjegyzıi okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzıi Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzése szükséges. A Magyar Országos Közjegyzıi Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartás közhitelően tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelı zálogjogot alapító zálogszerzıdés létrejöttét. E nyilvántartásba bárki betekinthet. A zálogjog alapításának, változásainak és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatoknak a zálogjogi nyilvántartásba történı bejegyzésérıl a közjegyzı kérelemre - elektronikus adatátvitel útján - gondoskodik. A bejegyzés megtörténtérıl és a bejegyzett adatokról a közjegyzı a jelen lévı félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszőnését követıen haladéktalanul törölni kell. A bejegyzésre, illetve a bejegyzett adatok törlésére közjegyzıi okirat alapján az okiratszerkesztı közjegyzı, egyéb esetben bármely közjegyzı illetékes. Közokirat Közokirat az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet a felsorolt szervek/szervezetek ügykörükben eljárva, a megszabott alakban állítanak ki. A közokirat szerepe: bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet jogszabály közokiratnak nyilvánít. A közjegyzı díjazása A közjegyzıt a törvény alapján végzett közjegyzıi tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg.
Közremőködését az eljárást kezdeményezı, hivatalból indult eljárás esetén pedig az abban érdekelt fél köteles megfizetni. A munkadíjat és a költségtérítést az igazságügyi miniszter által kiadott rendeletben foglalt díjszabás alapján kell megállapítani, és a várható összegrıl a tevékenység megkezdésekor a felet tájékoztatni kell. A munkadíj és a költségtérítés a közjegyzıi tevékenység befejezésekor esedékes. A díjazás összege függ az ügytıl és attól, hol jár el a közjegyzı, a saját irodájában vagy (külsı) helyszínen. Az ügy alapján a díjazás számítható ügyérték alapján, illetve a tevékenységre fordított idı alapján. Utóbbi számítási módot akkor kell alkalmazni, ha az ügyérték nem állapítható meg. Munkadíj az ügyérték alapján Ha a közjegyzıi tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) megállapítható, a közjegyzı munkadíját ennek alapján kell megállapítani. A bankolás során tipikusan ilyen módon állapítják meg a közjegyzıi munkadíjat. Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege: - 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén: 1000 Ft, - 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft és a 20 000 Ft feletti rész 4%-a, - 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft és az 50 000 Ft feletti rész 3%-a, - 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 2%-a, - 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a, - 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a, - 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a, - de legfeljebb 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel. A bankolás során gyakori két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért e munkadíjak teljes összege jár. Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért azonban csak e munkadíjak felét kell megfizetni. Egyoldalú jognyilatkozat a tartozás elismerés. Speciális munkadíjszámítás Kivételesen a felsorolás szerinti munkadíjnak legfeljebb a (2x) kétszerese számítható fel, ha a közjegyzı - különösen terjedelmes, bonyolult, nehéz jogi megítéléső ügyet intéz, vagy - tevékenységét a fél kérelmére vagy már alapos indokból 18 óra és reggel 8 óra között, vagy munkaszüneti napon, illetıleg a hivatali helyiségén kívül végzi el, vagy - az okiratot, tanúsítványt a fél kérelmére idegen nyelven készíti el. A felsorolás szerinti munkadíj legfeljebb a feléig leszállítható, ha a közjegyzı az okirat vagy tanúsítvány elkészítéséhez a fél által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezetet vagy formanyomtatványt tartalmi változtatás vagy kiegészítés nélkül használja fel, vagy ha a munkadíj leszállítása az ügy összes körülményére tekintettel indokolt. A banki gyakorlat az, hogy a hitelszerzıdést, zálogszerzıdést, egyéb okiratot a bank szövegezi, és a közjegyzı azokat használja fel. A jelzáloghitel-intézetek által kötött jelzálog-hitelszerzıdések - kivéve a jogszabályban tételesen megnevezett alábbi ügyleteket - közokiratba foglalásáért a felsoroltak szerinti munkadíjak negyedrésze jár azzal, hogy a munkadíj megállapítása során a munkadíj leszállítására nem alkalmazható a díjazás összegének felére történı leszállítása. Speciális díjszámítási szabályok érvényesülnek a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerzıdés és az azt biztosító jelzálogszerzıdések (ideértve a megelılegezı kölcsönszerzıdéseket is) közokiratba foglalása körében. Ezen eljárás során a közjegyzıt összesen a következı összegő díj és költségátalány illeti meg, az eljárás lefolytatásának helye figyelembevételével: A saját irodájában: - 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 10 000 Ft, - 3 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 15 000 Ft, - 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 22 000 Ft, - 10 000 000 Ft feletti, de 15 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 28 000 Ft. Helyszíni eljárás esetén: - 3 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 15 000 Ft, - 3 000 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 20 000 Ft, - 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 28 000 Ft, - 10 000 000 Ft feletti, de 15 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 35 000 Ft. A közjegyzı irodájában lefolytatott eljárás esetében a közjegyzı ezenfelül összesen 15 000 Ft-ot, helyszíni eljárás esetén pedig 20 000 Ft-ot számít fel az okirat készítésével egyidejőleg az okiratról
készített, az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz szükséges 2 (kettı) darab, és felenként további egy darab kiadmány elkészítésének és hitelesítésének díjaként, valamint költségtérítés fejében. Munkadíj a tevékenységre fordított idı alapján Ha a közjegyzıi tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) nem állapítható meg, akkor a munkadíjat a közjegyzıi tevékenységre fordított idı alapulvételével kell megállapítani, amelyhez hozzá kell számítani az elıkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idıt is. A tevékenységre fordított idıhöz igazodó munkadíj összege: minden megkezdett óráért 1500 Ft, amelynek - a kétszerese számítható fel, ha a tanúsítvány elkészítésekor, valamint végrendelet és más végintézkedés, illetıleg egyéb okirat megırzésérıl jegyzıkönyv készül, - a háromszorosa számítható fel testületi ülés és az azon hozott határozat, versenytárgyalás, árverés, sorsolás és egyéb jogi jelentıségő tény tanúsításáért, - a négyszerese számítható fel jognyilatkozat, végrendelet okiratba foglalásáért, - az ötszöröse számítható fel két- vagy többoldalú szerzıdés okiratba foglalásáért. Munkadíj helyszíni eljárás esetén Ha a tevékenységet a közjegyzı hivatali helyiségén kívül, a fél által kért helyen kell elvégezni, akkor az ügyérték alapján járó munkadíjon felül az utazásra fordított idı alapján felszámítható munkadíj is megilleti a közjegyzıt. Egyéb munkadíjak Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja 300 Ft/oldal. Ha az okirat kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelven készült, akkor a díj kétszerese jár. Fordítás készítéséért a tevékenységre fordított idıhöz igazodó munkadíj, hitelesítésért pedig oldalanként a 300 Ft/oldal háromszorosa jár. A bankolás során ma már egyre gyakoribb váltó, csekk és más értékpapír óvásával kapcsolatos eljárásért az ügyérték alapján kiszámított munkadíj negyedrésze, de legalább 2000 Ft számítható fel. Ugyanabban az ügyben a váltó (csekk, más értékpapír) ismételt bemutatásáért vagy lakcím-tudakozódásért a tevékenységre fordított idıhöz igazodó munkadíj jár. Névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 1000 Ft munkadíj jár. Költségtérítés A munkadíjon felül a közjegyzı felszámíthat költségtérítést, mégpedig készkiadásaira is és költségátalányként is. Költségként számíthatja fel azokat a készkiadásait (utazási, szállás-, étkezési, postaköltség, leírási díj stb.), amelyek az adott ügyben a közjegyzıi tevékenység ellátásával kapcsolatban merültek fel. Igényt tarthat továbbá az ügy ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült és igazolt postai (levél, csomag, telefon, távirat, telex, telefax) díjak és egyéb költségek megtérítésére. Költségátalány A felsorolt költségeken felül a munkadíj 40%-a költségátalányként illeti meg. A bankolás során a közjegyzıi eljárás díját általában az ügyfelek fizetik, és arra rendszerint nincsen lehetıség, hogy kérjék a banktól, ne vegyen részt közjegyzı az eljárásban. A biztonság, az egyszerő, gyors és olcsó végrehajthatóság és a zálogjogi nyilvántartás együttesen indokolja, miért igénylik a közjegyzık eljárását a bankok. Hagyatékátadó végzés A közjegyzıi eljárás során keletkezı és a bankolás szempontjából (is) fontos okirat a jogerıs hagyatékátadó végzés. A benne megnevezett örökös(ök) jogosultak ugyanis felvenni az elhunyt hagyatékát képezı bankszámlaegyenleget. A bankszámlát vezetı bankok e végzésben foglaltak szerint fizetik ki az örökösöknek az egyenlegbıl ıket megilletı részt. A jogerıs hagyatékátadó végzés nem hatálytalanítja az úgynevezett halál esetére szóló rendelkezést. Ezt a számlatulajdonos magánszemély életében, írásbeli nyilatkozattal teheti, megnevezve egy vagy több személyt, aki(k)nek a számára - a számlatulajdonos halála után - az érintett bankszámla aktuális egyenlegét kifizeti a bank. A bank azért felel, hogy a megjelölt kedvezményezettek számára teljesítse a kifizetést, ha igazolják a számlatulajdonos halálának tényét, valamint saját személyazonosságukat. A haláleseti kedvezményezettekrıl sem az örökösöknek, sem a hagyatéki eljárás keretében a közjegyzınek nem adhatnak felvilágosítást. Erre csak bírósági eljárás keretében jogosultak és kötelesek. Póthagyaték-átadó végzés
Nemritkán képezi vita tárgyát a bank és az örökösök között, hogy a bank csak abban az esetben fizeti ki az elhunyt számlájának egyenlegét, ha erre vonatkozóan a jogerıs hagyatékátadó végzés egyértelmő rendelkezést tartalmaz. Ha tehát nincsen megnevezve az adott bank, és nem általános örökös az adott személy, a közjegyzıtıl kérni kell az úgynevezett póthagyaték-átadó végzés kibocsátását. Banki kifizetés kiskorú örökösnek Önmagában a jogerıs hagyatékátadó végzés nem elegendı a kiskorú örökös számára a fizetéshez. A bank csak az illetékes gyámhatóság határozata alapján teljesít kifizetést a törvényes képviselınek is.