1 FÉSZEK Fogyatékossággal Élők Szakszervezete 1145 Budapest, Laky Adolf utca 41-49. Adóazonosító:18189704-1-42 Honlapunk: www.feszekszakszervezet.hu Elérhetőségeink: + 36-303897756,06307002027 e-mail: feszek@szakszervezet.hu Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai Hatályos: 2011. október 20-tól, 2014. október 19-ig Koszta Erzsébet Elnők
2 A FÉSZEK Szakszervezet, mint munkáltató, és mint munkáltatóknál érdekképviselettel rendelkező szervezet, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló, 2003. évi CXXV. Törvény, valamint az EU Tanácsának e tárgyban kiadott irányelveiben meghatározott célok megvalósításának előmozdítása érdekében, a Tv. 63. (4.) bek.-ben foglalt rendelkezése alapján, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Tv. 70/A -ban foglalt rendelkezések értelmében, 2011. október 20-tól 2013. október 19-ig terjedő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi tervét az alábbi tartalommal készítette el: A terv: - első része tartalmazza a hátrányos helyzetű alkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzetének vizsgálatára vonatkozó szabályokat, - a második része foglalkozik az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó célok és a célok eléréséhez szükséges eszközök meghatározásával. I.rész A hátrányos helyzetű alkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzete 1 A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok különösen a következők: a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a romák. a fogyatékkal élők, valamint a nem fogyatékosságuk miatt megváltozott munkaképességű munkavállalók ( a továbbiakban megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak ) a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók, tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók, pályakezdők, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők 2. A foglalkoztatási helyzet vizsgálata A hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetét vizsgálni kell különösen a következő szempontok szerint: bér, és bérhez kapcsolódó juttatások, munkakörülmények, szakmai előmenetel és képzés szakmai gyakorlat a foglalkoztatás formája, a foglalkoztatás napi időtartama, a gyermekneveléssel és szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények
3 2.1. A bérekkel kapcsolatos elemzési feladatok A Foglalkoztatónál a bérek, valamint a bér jellegű, bérhez kapcsolódó juttatások rendszere tekintetében vizsgálni kell: a Foglalkoztató bér jellegű juttatásaira, és egyéb ellátásnál a vonatkozó belső szabályzat előírásait, valamint az egyéb- béren kívüli juttatásokban hogyan részesülnek a hátrányos helyzetű munkavállalók a többi munkavállalóhoz képest. A bérhez és juttatásokhoz kapcsolódóan vizsgálni kell: a munkában eltöltött évek, a munkakörök, valamint az egyes hátrányos munkavállalói csoportokba való tartozás szerint a következőket: a bérek nagyságát, a bérhez kapcsolódó juttatásokat, és egyéb ellátásokat, a rendkívüli munkavégzésben töltött időt, a pótlékolási rendszert. 2.2. A munkakörülményekkel kapcsolatos elemzési feladatok Vizsgálni kell a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok munkakörülményeit, ezen belül: a munkájukat segítő segédeszközökhöz, felszerelésekhez való hozzájutást, a munkavégzés helyét, közvetlen környezetét, a munkahelyek és környezetük, valamint a Foglalkoztató működési területének akadálymentességét. 2.3. Szakmai előmenetellel és képzéssel kapcsolatos elemzési feladatok Az előmenetel tekintetében a Foglalkoztató saját elképzelései szerint határozza meg a foglalkoztatottak előmeneteli rendszerét. Az előmeneteli rendszer esetében vizsgálni kell a hátrányos munkavállalói csoportok előmenetelét, össze kell hasonlítani más foglalkoztatotti csoportokkal Elemezni szükséges, hogy a hátrányos helyzetű csoportok képzése hogyan történik: lehetőségünk volt-e arra, hogy a különböző képzéseken részt vegyenek, hogyan történt a helyi továbbképzési, beiskolázási tervbe való felvételük, hogyan történt a képzésben való részvételhez kapcsolódó költségek finanszírozása, kötöttek-e tanulmányi szerződést, s a szerződési feltételek milyenek voltak.
4 2.4. A szakmai gyakorlattal kapcsolatos elemzési feladatok. Vizsgálni kell, hogy: a Foglalkoztató a hátrányos helyzetű dolgozók esetében a szakmai gyakorlat megszerzését milyen eszközökkel, mennyi időtartamra biztosítja, a szakmai gyakorlat megszerzése után biztosítva volt-e a szakmai előmenetel. 2.5. A foglalkoztatás formájával kapcsolatos elemzési feladatok A foglalkoztatás formájával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az egyes foglalkoztatási formákban milyen arányban vesznek részt a hátrányos munkavállalói csoportok. 2.6. A foglalkoztatás napi időtartamával kapcsolatos elemzési feladatok E tekintetben vizsgálni kell, hogy: a foglalkoztatónál a napi munkavégzés időtartama, hogyan szabályozott, amennyiben van a 8 órás munkavégzéstől eltérő munkaidő, akkor ott mely foglalkoztatási csoportok érintettek 2.7. Gyermekneveléssel és szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények elemzési feladatai. Vizsgálni kell, hogy a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények érvényre juttatása hogyan történik. Figyelembe vételre kerül-e az ügyeletek, a munkaidő beosztás, valamint az egyéb ellátandó feladatok ellátásra kötelezésekor a kedvezményre való jogosultság Az elemzéseket mellékletként csatolni kell. II. rész Az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó célok és a célok eléréséhez szükséges eszközök A FÉSZEK Szakszervezet az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az alábbi célokat határozza meg: a bérek és a bér jellegű juttatások, ellátások terén tapasztalt esélyegyenlőtlenségek Csökkentése, megszüntetése munkakörülmények vonatkozásában megmutatkozó esélyegyenlőtlenségek felszámolása szakmai előmenetel és képzés területén az esélyegyenlőség biztosítása, a foglalkoztatás formája tekintetében a megfelelő foglalkoztatási formák megtalálása ezzel a hátrányos munkavállalói csoportok helyzetének a javítása
5 a foglalkoztatás napi időtartamának a hátrányos helyzetű foglalkoztatottaknak megfelelő kialakítása gyermekneveléssel és szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények biztosítása 1. A bér és a bérjellegű juttatások terén tapasztalt esélyegyenlőtlenség csökkentése, megszüntetése A hátrányos munkavállalói csoportok esélyegyenlőségének megteremtése középtávú célkitűzés. Az idei évben először a következő célok, és a célok eléréséhez alkalmazandó eszközök kerülnek meghatározásra: biztosítani kell azt, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók Teljesítmény követelménye alacsonyabb legyen, mint más munkavállalói csoportoknak a bérek közötti különbség reális legyen, a munkában eltöltött évek, a tapasztalat, valamint a szakértelem és a felelősség domináljon, ( csökkenjen a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok bére és az egyéb csoportok közötti bér különbség ), biztosítani kell a dolgozó alap feladatán túli feladatok ellátásában való részvételét valamennyi hátrányos helyzetű csoportnak úgy, hogy adott feladat esetében meg kell kérdezni valamennyi érintetett arról, hogy: milyen jellegű feladatot, tevékenységet szeretne, tudna ellátni, milyen időbeosztás lenne számára megfelelő, milyen leterheltség az elfogadható, illetve ideális a számára a megkérdezettek válaszai alapján kell összehangolni és megszervezni a feladat ellátást úgy, hogy a hátrányos helyzetű csoportok többi munkavállalóval szembeni hátránya mérséklődjön, illetve megszűnjön, az összehangolási, szervezési feladatoknál figyelembe kell venni, hogy egyes munkavállalók több hátrányos helyzetű csoportba is beletartozhatnak, ezért kérésüket nagyobb súllyal kell figyelembe venni. 1.1. A nők, mint hátrányos helyzetű csoporttal Lehetőséget kell adni számunkra, hogy a bér kötött nagyságán túlmenően egyenlő eséllyel vegyenek részt azokban a feladatokban, melyekhez pótlékok, illetve különböző bérjellegű juttatások, kedvezmények járnak: Cél, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok hátrányos helyzetükből fakadó tényezőket csökkentve- lehetőséget kapjanak a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások körébe tartozó: jutalom, túlmunka, helyettesítés, készenléti, ügyeleti díj, egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatás, egyenlő eséllyel történő eléréséhez. Cél, hogy a foglalkoztatottak sajátos juttatásai esetében is egyenlő igénybevételi, hozzáférési lehetőséget biztosítson az intézmény. Így gondoskodni kell arról, hogy a hátrányok csökkenjenek a különböző sajátos juttatások biztosítása terén is.
6 1.2. A negyven évnél idősebb munkavállalókkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal Biztosítani kell számukra, hogy a továbbképzési rendszerben olyan módon vehessenek részt, hogy azáltal magasabb fizetési besorolást kapjanak. Az idősebb munkavállalóknál úgy teremtsék meg a személyi juttatások jogszabályokban meghatározott mértékét, hogy azon felül egyenlő eséllyel vegyenek részt olyan feladatokban, melyekért külön díjazás jár. A munkát, feladatot ekkor úgy kell megszervezni, hogy az igazodjon a munkavállaló fizikai, egészségi állapotához, helyzetéhez. Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat. 1.3. A romákkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal Cél, hogy a roma foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a kötelező bérezésen kívüli egyéb feladatokban való részvétel. Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat. 1.4. A megváltozott munkaképességű munkavállalók, mint hátrányos helyzetű csoporttal Cél, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló számára is biztosítva legyen a kötelező bérezésen kívül egyéb feladatokban való részvétel, melynek során külön figyelembe vételre kerül az érintett személy munkaképesség változásának jellege. Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló a betegsége, egészségügyi állapota miatti távolléte miatt hátrányba ne részesüljön. Az előzőeken kívül figyelembe venni az 1.1. pontban meghatározottakat. 1.5. Két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalókkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal A jogszabályban meghatározott személyi juttatáson túl biztosítani kell a többletmunkavégzés lehetőségét is úgy, azzal a munkavállaló más kifizetett juttatáshoz is juthasson. Ezt kedvező munkaidő beosztással kell megteremteni úgy, hogy a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőket is figyelembe vegyék. Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló a gyermekei betegsége miatti távolléte miatt hátrányba ne részesüljön. Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat. 1.6. Tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalókkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal A jogszabályban meghatározott személyi juttatáson túl biztosítani kell a többletmunkavégzés lehetőségét is úgy, hogy azzal a munkavállaló más kifizetett juttatáshoz is juthasson. Ezt
7 kedvező munkaidő beosztással kell megteremteni úgy, hogy a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőket is figyelembe vegyék, mivel azt egyedülállóként kell megoldani. Gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló a gyermeke betegsége miatti távolléte miatt hátrányba n ne részesüljön. Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat. 1.7. Pályakezdőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal A pályakezdők a tapasztalatlanságuk, szakmai gyakorlatuk hiányában általában alacsonyabb bérezésben részesülnek. Ennek ellensúlyozásaként a pályakezdő fiatal számára a családalapítás időszakában jelentős anyagi igényei lehetnek, ezért hátrányos helyzetük leküzdése érdekében biztosítani kell számunkra is a lehetőséget arra, hogy aktívan részt vehessenek olyan feladatok ellátásában, melyek alapján külön juttatásban részesíthetőek. Előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1.pontban meghatározottakat. 1.8. Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők munkabére a jogszabály alapján meghatározott személyi juttatás lehet. Az alacsony iskolai végzettséghez kapcsolódó alacsonyabb személyi juttatások miatti hátrány csökkentése úgy lehetséges, hogy a munkáltató támogatást nyújt a magasabb iskolai végzettség megszerzésére. Az előzőeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat. 2.A munkakörülményekre vonatkozó esélyegyenlőség A Hátrányos munkavállalói csoportok munkakörülményekre vonatkozó esélyegyenlőségének megteremtése középtávú célkitűzés, melyre vonatkozóan részletes terveket tartalmaz a megváltozott munkaképességű alkalmazottak szakmai programja. Az idei évben először a következő célok és a célok eléréséhez alkalmazandó eszközök kerülnek meghatározásra: A nők, mint hátrányos helyzetű csoporttal A mindennapi munkakörülményeket meghatározó, jogszabályban előírt kötelező eszközök és felszerelések biztosításánál gondoskodni kell arról, hogy az eszközök, felszerelések rendelkezésre állása során a nőket, illetve azokat a helyiségeket, melyekben nők dolgoznak, egyenlő súllyal kezeljék. Nem szabad eszközök minősége terén sem hátrányos megkülönböztetést tenni, de figyelembe kell venni a nők igényeit. Pl. terhes nő számára lábtartóval rendelkező asztal, kényelmes, a hát támasztására alkalmas szék. Biztosítani kell azt, hogy az épületrészben, telephelyen a különböző munkakörülmények figyelembe vételre kerüljenek, a nők ne kerüljenek hátrányos munkakörülmények közé.
8 A negyven évnél idősebb munkavállalókkal,,mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök. A negyven évnél idősebb munkavállalókra értelemszerűen vonatkozni kell a 2.1. pontban meghatározottakat. A romákkal,, mint hátrányos helyzetű csoporttal A romák esetében értelemszerűen alkalmazni kell a 2.1. pontban meghatározottakat. 2.4.A megváltozott munkaképességű munkavállalókkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal Szakszervezetünk működésével célunk, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára is elérhető, hozzáférhető módon biztosítva legyenek az olyan munkakörülmények, melyek más foglalkoztatottak számára elérhetőek, hozzáférhetőek. A munkakörülményeket úgy kell kialakítani, hogy azok igazodjanak a munkaképességük ( fogyatékuk ) jellegéhez. Kiemelt feladat az akadálymentesítés megvalósítása. Ennek érdekében ki kell építeni azt a közlekedési útvonalat, amely a mozgáskorlátozottak, illetve fogyatékkal élők számára tolókocsival való közlekedés biztosítható. Olyan eszközöket, munkagépeket kell biztosítani számunkra, amelyek igazodnak a munkaképességük mértékéhez. Alacsonyabb normákat kell kialakítani. Egyes megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása, illetve fogyatéka miatt segítő személy alkalmazása, aki segítséget nyújt a munkavállalónak a munkába járásban, illetve a munkavégzés során. A megváltozott munkaképességű munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás elérése érdekében segítő szolgáltatásokat kell biztosítani. 2.5.A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalókkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal Biztosítani kell azt, hogy a munkavégzés során kiemelt figyelmet fordítsanak a munka- és pihenőidő hosszára. Gondoskodni kell arról, hogy a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók leterheltsége heti, napi viszonylatban kiegyensúlyozott legyen. Ez lehetővé teszi számukra a gyermekükkel való foglalkozás nyugodt feltételeit Az előzőeken túl biztosítani kell a 2.1. pontban meghatározottakat. 2.6.Tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalókkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal Biztosítani kell azt, hogy a munkavégzés során kiemelt figyelmet fordítsanak a munka-és pihenőidő nagyságára. Gondoskodni kell arról, hogy a tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók leterheltsége heti, napi viszonylatban kiegyensúlyozott legyen. Ez lehetővé teszi számunkra a gyermekükkel való foglalkozás nyugodt feltételeit. Az előzőeken túl biztosítani kell a 2.1. pontban meghatározottakat. 2.7. Pályakezdőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal
9 Az egyes munkakörülmények biztosítása szempontjából kedvezményben kell részesíteni a pályakezdő dolgozókat. Ilyen lehet a szakmai kiadványokhoz, segédletekhez való hozzájutása, a munkahely aktív, segítő támogatása stb. A megkülönböztetés célja a pályakezdő tapasztalatlanságából eredő hátrányok leküzdése. Az előzőeken túl biztosítani kell a 2.1. pontban meghatározottakat. 2.8. Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők esetében is biztosítani kell az adott feladat elvégzéséhez szükséges, kultúrált, az általános elvárásoknak megfelelő munkakörülményeket. III. A szakmai előmenetel és képzés esélyegyenlősége. A szakmai előmenetel és képzés esélyegyenlőségének megteremtése középtávú feladata. Első évben fel kell mérni: a szakmai előmenetel iránti igényeket a szakképzésben, továbbképzésben való részvételi igényt a továbbképzésben való részvételre való jelentkezést, hajlandóságot a képzések időbeosztására vonatkozó igényeket a képzések támogatásra vonatkozó igényeit Már az első évben biztosítani kell azt, hogy a képzések anyagi támogatása során előnyben részesüljenek azok a hátrányos helyzetű csoportok, ahol a személyi juttatások mértéke alacsonyabb, így nagyobb anyagi terhet jelent a képzésben való részvétel. A továbbképzések finanszírozásánál, a továbbképzésre való kötelezésnél figyelembe kell venni az egyes hátrányos helyzetű csoportok sajátos helyzetét. 3.1. A nőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal A nők esetében figyelembe kell venni, hogy a szakmai előmenetelük a családdal kapcsolatos feladataik ellátása miatt nehezebb, mint más munkavállalóknak. A nők szakmai előmenetelével, képzésével kapcsolatban figyelembe kell venni azt, ha kérésük van a képzési idővel, illetve a képzési helyszínnel kapcsolatban. ( Nem lehet a nőket hátrányosan megkülönböztetni úgy, hogy távolabbi helyszínre, kedvezőtlen képzési időszakra kerüljenek beosztásra ) 3.2. A negyven évnél idősebb munkavállalókkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal A beiskolázási tervben előnyben kell részesíteni a negyven éves életkort adott továbbképzési időszakban betöltő dolgozókat. 3.3. A romákkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal
10 Lehetőséget kell biztosítani számunkra ahhoz, hogy a különböző képzéseken egyenlő eséllyel vegyenek részt, a képzésben való részvételre való kijelöléskor se érje őket hátrány. A hátrány csökkentése érdekében szükséges s romák véleményének, igényének kikérése. 3.4. A megváltozott munkaképességű munkavállalókkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal A szakmai előrelépés biztosítása érdekében a foglalkoztató: Figyelembe veszi a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyes rehabilitációs tervében meghatározott pályatervet, gondoskodik arról, hogy az előrelépéshez szükséges szakmai tapasztalatot megszerezze, lehetőséget biztosít arra, hogy képzések, továbbképzések keretében a foglalkoztatott megszerezhesse azt a tudást, melynek alapján megszerezheti a szakmai előrelépéséhez szükséges végzettséget. A megváltozott munkaképességű munkavállalók továbbképzési és beiskolázási feladatai megszervezésekor figyelembe kell venni, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók elsőbbséget élvezzenek azoknál a továbbképzéseknél, melyek számukra könnyen megközelíthetőek. A segítőszolgáltatások igénybevételével a megfelelő képzés megkeresése. 3.5. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalókkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal A gyermeket nevelő dolgozó továbbképzésben való részvételre való kijelölésekor egyeztetni szükséges a dolgozóval, figyelembe kell venni, azt, hogy a továbbképzés helyszíne, s a helyszín megközelítése miatti utazás, az utazással eltöltött idő, a képzés ideje, időbeosztása mennyire felel meg a dolgozónak 3.6. Tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalókkal, mint hátrányos helyzetű csoporttal A gyermeket egyedül nevelő dolgozó továbbképzésben való részvételre való kijelölésekor egyeztetni szükséges a dolgozóval, figyelembe kell venni, azt, hogy a továbbképzés: helyszíne, s a helyszín megközelítése miatti utazás, az utazással eltöltött idő, a képzés ideje, időbeosztása mennyire felel meg a dolgozónak A gyermekét egyedül nevelő dolgozó kérését kell a legnagyobb súllyal figyelembe venni. 3.7. Pályakezdőkkel, mint hátrányos helyzetű csoporttal kapcsolatos célok és eszközök A pályakezdők szakmai előmenetelét úgy kell biztosítani, hogy: a pályakezdő foglalkoztatottak munkájának segítése céljából ki kell jelölni legalább egy megfelelően tapasztalt személyt, lehetőséget kell biztosítani szakmai konzultációra,
11 lehetőséget kell biztosítani a pályakezdők minden olyan feladat ellátására, tevékenységben való részvételre, mely során tapasztalatot, szakmai rutint szerezhetnek. 3.8. Alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, mint hátrányos helyzetű csoporttal Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára, függetlenül attól, hogy nem tartoznak továbbképzési kötelezettség alá, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy képzettségi szintjüket emelő képzésben vegyenek részt. 4. A gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények A dolgozó hátrányos helyzetben van az által, hogy a gyermeknevelési feladatot is el kell látnia. A szülői feladatok jelentős leterheltséget, kötelezettségeket rónak mind a nőkre, mind a férfiakra. A gyermekneveléssel, a szülői szereppel kapcsolatos hátrányok leküzdése érdekében kedvezményeket kell biztosítani a gyermeket nevelők számára. A kedvezmények biztosításánál külön fontossági sorrendet kell felállítani az alábbiak szerint: a 10 év alatti gyermeket, gyermekeket egyedül nevelő nő (kétszeresen is hátrányos helyzetű), a kettő vagy több 10 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nő, a 10 évnél idősebb gyermeket nevelő nő, A gyermeket nevelők esetében az alábbiakat kell figyelembe venni. a munkahelyen töltendő órákra vonatkozóan kedvező időbeosztást kell kialakítani, a munkaköri feladatként ellátandó tevékenységekre a dolgozót úgy kell beosztani, kijelölni, utasítani, hogy számára az időbeosztás megfelelő legyen, a munkahelyen töltendő időn kívül, illetve a munkaidőn kívül végzendő feladatok megszervezésében szintén figyelembe kell venni a gyermeket nevelők gyermeknevelésre fordítandó idejét. A megfelelő időbeosztás érdekében vezetni kell a foglalkoztatottak időbeosztására, leterheltségére vonatkozó nyilvántartást. 4.1. A nők, mivel általában nagyobb szerepet vállalnak a gyermeknevelés során, kedvezményekben részesítendők. A foglalkozás, valamint a szülői szerep összehangolása érdekében a nőket a nagyobb gyermekük esetében is kedvezményekben kell részesíteni a munkaidő beosztás során. 4.2. A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállaló esetében a munkabeosztás, a munkarend a kisgyermekkel kapcsolatos nevelési, gondozási feladatok elvégzését ne gátolja, igazodjon a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben iskolai ellátásban résztvevő gyermekekkel kapcsolatos napi teendőkhöz. 4.3. A tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállaló esetében:
12 fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a munka megosztása olyan legyen, hogy egyedülállóként is megtudja oldani a gyermeke bölcsödébe, óvodába, iskolába járását, időben hazatérjen A kedvezményeket biztosítani kell a nők és a férfiak számára egyaránt. A Szakszervezet vezetője gondoskodik arról, hogy Esélyegyenlőségi tervük minden érdeklődő számára a honlapról hozzáférhető, illetve megismerhető legyen. Budapest, 2011. október 19.