Hajós Város Önkormányzata

Hasonló dokumentumok
HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

VÉSZTŐ VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

V. A Kormány tagjainak rendeletei

Magyar joganyagok - 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet - a helyi esélyegyenlőségi progra 2. oldal Az forrása: az Országos Területfejlesztési és Területren

Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

BESZÁMOLÓ A GYERMEKVÉDELMI ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Gyermekvédelmi kedvezmények. Rendszeres kedvezmények számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Érsekhalma Község Önkormányzata

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata

180 napnál régebben munkanélküliek aránya

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről

Szociális segítő Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata november 12. Felülvizsgálva: november 30.

Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, december 10.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

10. Napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

9. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Helyi Esélyegyenlőségi Program - felülvizsgálat - Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének május 28-i soros ülésére

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

Ikt. /2018 Címzett: Gomba Község Képviselő - Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és. Tisztelt Képviselő testület! testülete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

Gyermekvédelmi munkaterv

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

Lókút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2006. (III.31.) rendelete GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 18.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Család és Gyermekjóléti Szolgálat-észlelő és jelzőrendszer. Szekszárd

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Úrkút Község Önkormányzata

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület április 5-én tartandó ülésére

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület december 12. napján tartandó ülésére

A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-i soros ülésére

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Közhasznúsági jelentés 2006

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ

SÁVOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 5/1998./IV.30./ számú R E N D E L E T E. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyar joganyagok - 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet - a helyi esélyegyenlőségi p 2. oldal 4. (1) A helyi esélyegyenlőségi programban a mélyszegény

ÁROP-1.A Csurgó és járási települések területi együttműködésének megerősítése. Jogszabályi keretek november 20.

E l ő t e r j e s z t é s

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

JEGYZŐKÖNYV. Ikt.sz.: 81-23/2015.

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

Berente Község Önkormányzata

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

ÁROP-1.A

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását a 3. függelék tartalmazza.

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Közhasznúsági jelentés 2007

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Intézkedés címe: Tájékoztatás és segítségnyújtás az óvodáztatási támogatás igényléséhez

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor

E l ő t e r j e s z t é s

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata október

I. A RENDELET HATÁLYA

Söjtör Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 12/2003. /VII.25./ számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

(2) Szakosított ellátás: - ápolást- gondozást nyújtó bentlakásos otthon: Magyarország közigazgatási területe.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület április 17-én tartandó ülésére

Alsónémedi Önkormányzat évi gyermekvédelmi tevékenységérıl

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

Balassagyarmat Város Önkormányzatának évi állami támogatása

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dunafalva Községi Önkormányzat

POLGÁRMESTER Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/

E l ő t e r j e s z t é s

Helyi Esélyegyenlőségi Program

20/2016.(V.31.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

II/1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma

Átírás:

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajós Város Önkormányzata 2013.

2

Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 9 2. Stratégiai környezet bemutatása... 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 12 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 27 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 30 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 34 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 36 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 37 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 38 1. A HEP IT részletei... 38 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 38 A beavatkozások megvalósítói... 39 Jövőképünk... 39 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 40 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 46 3. Megvalósítás... 50 A megvalósítás előkészítése... 50 A megvalósítás folyamata... 50 Monitoring és visszacsatolás... 51 Nyilvánosság... 51 Kötelezettségek és felelősség... 52 Érvényesülés, módosítás... 53 4. Elfogadás módja és dátuma... 54 3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Hajós Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Hajós Bács-Kiskun megye dél-nyugati részén, a Kalocsai járás keleti határán elhelyezkedő település. Földrajzi helyzete kedvező; a járás központja, Kalocsa 20 km, Baja 35 km, Jánoshalma 22 km távolságban található. A megyeszékhely Kecskemét, illetve a régiószékhely Szeged 80-90 km távolságra fekszenek. A város mind az 54, mind az 51 számú főútvonalról megközelíthető. Mivel Hajós két természetföldrajzi tájegység találkozásánál fekszik, közigazgatási határain belül két jól elkülöníthető, alapjában véve más-más jellegű terület figyelhető meg. A Kalocsai-Sárközben mélyebben fekvő falu és a körülötte elterülő szántóföldek, valamint a Duna-Tisza közi hátság peremén, 10-15 m magasságba emelkedő löszparton álló Hajós- Pincefalu markánsan eltérő arculattal rendelkezik. Míg a település körüli réti talajokon a hagyományos mezőgazdasági növények termesztése jellemző, addig a hátság homoktalaja nagy kiterjedésű szőlőültetvényeknek és borgazdálkodásnak ad otthont. A 3151 főt (2012) számláló jellemzően német nemzetiségű és hagyományú települést 1722-ben alapították Csáky Imre kalocsai érsek által Németországból ide telepített sváb lakosok. 1987-ben a Szőlő és bor nemzetközi városa címet az elsők között kapta meg Magyarországon, valamint tagja a Szőlő és Borvárosok Egyesületének is. Városi rangot 2008. július 1-én kapott. Korszerű urbanisztikai szemléletéért, a helyi értékek megóvásáért 2002-ben Hild-díjat kapott. Ezt megelőzően 1994 és 1995-ben a Virágos Magyarországért országos, majd 2006-ban Virágos, tiszta településért megyei pályázaton okleveles kitüntetésben részesült. Szintén 2006-ban, Kerékpárosbarát település címet is elnyerte. 2012-ben a 2001-5000 fő közötti települési kategóriában Hajós Pincefalu nyerte el a Legkedveltebb Borvidék település díjat. Hajós jó infrastrukturális adottságokkal rendelkezik. A környező települések közül elsőként építette ki teljes szennyvízcsatorna hálózatát az 1990-es évek végén, amelyre a jövőben további rácsatlakozás várható. Mára az úthálózat szinte teljessége szilárd burkolattal rendelkezik, legtöbbjük. Ivóvíz-, és gázellátó hálózatának 100 %-os kiépült mellett a kábeltelevíziós rendszer és a nagysebességű internet-hozzáférés, telefonhálózat is a lakások döntő részében teret hódított. Hajós neve elválaszthatatlan a Pincefaluval. A betelepülő németeket már az 1700-as években kötelezte a kalocsai érsek a szőlőgazdálkodásra, bortermelésre. A ma 1200 présházzal rendelkező, egymáshoz bújó jellegzetes épületek Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotják. A löszfalba vájt 4

"pincelyukak" fölé présházakat építettek, melyek azon kívül, hogy itt dolgozzák fel a szőlőt, üde színfoltjai a falunak, és kellemes kikapcsolódást nyújtanak a vendégeknek. A hetvenes évektől számos pince épült, ekkor kezdett kialakulni a pincefalu mai hangulatos, parkosított jellege. Mára egyre több pince vendégek fogadására, elszállásolására alkalmas: megjelentek a padlástér beépítésével a vendégszobák, miniatűr de teljes komforttal. A nyolcvanas évektől megélénkült a borturizmus, amelynek jó alapja a hajósi svábok német nyelvtudása és vendégszeretete. Sorra nyílnak a Pincefaluban a vendéglátóhelyek, a kilencvenes évektől a családi borházak. Hajós-Pincefalu országos viszonylatban is jelentős turisztikai vonzereje mellett a gazdasági élet fontos színtere is. Nem csak egyedi tájértéke, de rendezvényei is széles tömegeket vonzanak a környékre. 1981-től minden év májusában megrendezik a Pincefaluban az Orbán-napi borünnepet, valamint a szüreti időszakban részt vesz az országos szervezésű Koccintás Napja rendezvényen. A város másik kiemelkedő turisztikai látványossága az érseki kastély mely Gróf Patasich Gábor kalocsai érsek barokk stílusú vadászkastélya volt. A kastély 1907-től árvaházként, majd gyermekotthonként működött. A dél-alföldi régió legnagyobb barokk kastélyát - a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2009-2010-ben felújította, majd 2012-ben önkormányzati fenntartás alá került. A nagyközönség is megtekintheti a helyreállított egykori érseki vadászkastélyt. A kastély mindennapjait bemutató kiállítások mellett Hajós és környékét bemutató állandó és időszaki kiállítások, múzeumi foglalkozások várják a látogatókat. Demográfiája: A város alapvető problémája a népességszám csökkenése. (lásd: 1. számú táblázat) A lakosságszám az elmúlt 6 évben folyamatosan csökkent. 1.sz.táblázat Forrás: TeIR, KSH-TSTARA Az egyes korosztályok összetétele jelentősen átrendeződött (lásd: 2.számú táblázat). Az érett felnőtt korosztály, a nyugdíjhoz közelállók, valamint a nyugdíjasok rétege pedig folyamatos növekedést mutat. 5

2. sz. táblázat (2012.évi adatok) Forrás: TeIR, KSH-TSTARA A demográfiai adatok vizsgálata során (lásd: 3-4.-5.számú táblázat) jól érzékelhet, hogy a település népesség korösszetétele, vagyis az öregedési indexe folyamatosan nő, egyre többen, egyre nagyobb arányban vannak az idősebb korúak, illetve egyre kevesebben, egyre kisebb arányban a fiatalabbak. A településen a halálozások és az elvándorlások száma minden évben meghaladja a születések és a beköltözések számát, vagyis a lakosságszám változásai elsősorban az elvándorlás és a halálozási arány növekedésének hatásait mutatják. A gazdasági válság hatására megnövekedett az elvándorlások száma melynek magyarázata, a fiatal korosztály munkalehetőség hiánya miatt választotta a település elhagyását. 3. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH-TSTARA 6

4. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH-TSTARA 5. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH-TSTARA Értékeink, küldetésünk Értékeink: Pincefalu, mezőgazdaság (borászat, szőlészet) melyek számos embernek nyújthatnak megélhetést Érseki Kastély, Nemzetiségi Tájház, Katolikus Templom kulturális értékek bemutatása idegenforgalom növelését segíti Küldetésünk: - Egy fenntartható település, mely munkát, megfelelő életszínvonalat biztosít a lakosság számára a mezőgazdasági lehetőségek (szőlészet, borászat) kiaknázásával, marketingjének támogatásával, a kulturális értékek népszerűsítésével, melynek célja az elvándorlások számának csökkenése. - A roma lakosság foglalkoztatottságának elősegítése. A foglalkoztatottságot, a cigányság létbiztonságát erősítő, kirekesztettségét kölcsönös erőfeszítésekkel, fokozatosan gátló és feloldó hosszú távú politikára van szükség. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Hajós település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 7

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 8

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 6/2011.(IV.22.)ÖR A pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásról valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról: szabályozza a jogszabályban meghatározott segélyezési formák (rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély) helyi igénybevételi szabályait. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata: Az Önkormányzat és az Önkormányzati Hivatal, mint a mindenki számára igénybe vehető közszolgáltatásokat biztosító intézmények alapszabálya 4/2009.(IV.15.) ÖR.- helyi sportról: mely rendelet célja, hogy megalapozza a sportkoncepció megvalósításához szükséges feltétel rendszert. 9

15/2004.(VIII.3.) ÖR Helyi közművelődési tevékenység ellátásáról: rendelet célja: biztosítsa polgárok jogait a kulturális örökség javainak és ezek jelentőségeinek megismerésére, közművelődési intézmény szolgáltatásinak igénybevételének biztosítása. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Hajósi Óvoda és Bölcsőde Óvodai Pedagógiai Programja: Célja: Az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeinek biztosítása. Alapelvei a gyermekek megóvása diszkriminációtól, integrált nevelés a sajátos nevelésű gyermekeknek. Hajósi Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Programja: Célja: A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai és érzelmi biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és a következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. Általános Iskola Pedagógiai Programja, melynek célja a gyermekek képességeinek fejlesztése, tehetségük kibontakoztatása. A gyermekek nevelése, fejlesztése a tanuláson keresztül. A tanulók műveltségének megalapozásával, alapkészségeik képességeik kimunkálásával, személyiségük nevelésével, formálásával foglalkozik 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A település esélyegyenlőségi programjának társulási kapcsolódása a Hajós Környéki Társult Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: - Családsegítő Szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet végez. A tevékenységi területén (a társult települések közigazgatási területén) élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett ill. krízishelyzetbe került egyének, családok, csoportok, helyi közösségek részére általános szociális és mentálhigiénés ellátást nyújt (térítésmentesen), az életvezetési képességek megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése érdekében. Aktívan részt vesz a helyi szociális problémák feltárásában, megoldásában, az ellátásokhoz való hozzájutásokról tájékoztatást gyűjt és közvetít, tanácsadást nyújt, programokat szervez a területén élő lakosság számára, intézkedik. Elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket. Feladata a családok kiegyensúlyozottabb életvitelének a konfliktusok feloldásának biztosítása, a hátrányok mérséklése a hatályos jogszabályban leírtak szerint. - Gyermekjóléti Szolgálat feladata a gyermek testi, lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítése. A gyermekek családban történő nevelésének érdekében tájékozódik és tájékoztatást ad a gyermeki jogokról, a támogatások köréről és a támogatásokhoz való hozzájutás módjairól. Pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés tanácsadást, vagy az ezekhez való hozzájutást megszervezi. Szabadidős programokat szervez, igény szerint segít a hozzáfordulóknak hivatalos ügyeik intézésében. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésének érdekében feladata észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a jelzőrendszer tagjaival együttműködés, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, megoldásukra javaslat készítése A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében családgondozást végez, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására. Elősegíti a rendelkezésére álló lehetőségek függvényében a családi konfliktusok megoldását. Szükség esetén egészségügyi, szociális ellátást, valamint hatósági beavatkozást kezdeményez, javaslatot tesz, a gyermek családjából történő kiemelésére. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében biztosítja a kiemelt gyermek családjának gondozását, abból a célból, hogy a család ismét alkalmassá váljon a gyermek nevelésére. Utógondozást kivitelez a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Meghallgatja a gyermek panaszát, 10

megteszi a szükséges intézkedéseket, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, szervezi a helyettes szülői hálózatot, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását. Felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, felkérésre annak megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. A település esélyegyenlőségi programjának térségi kapcsolódása: Kalocsa és Térsége Turisztikai Nonprofit Szolgáltató Kft. melyet Hajós Város Önkormányzata, Kalocsa és Dunapatajjal együttesen hozott létre. E szervezetet egy modern és erős turisztikai szakmai szövetség, nemzeti desztinációs érdekképviseleti szervezet és szakmai együttműködési hálózat. Célja, feladatai: Tanácsadás a tagok számára. Azon körülmények javítása, amelyek között a tagok ellátják feladataikat. Aktív közreműködés a mindenkori magyar nemzeti turisztikai stratégia és koncepció kidolgozásában. A magyar turisztikai desztinációk és desztináció menedzsmentszervezetek szakmai-és érdekképviselete. A szakmai partnerség biztosítása érdekében a hálózati és szakmai együttműködés megteremtése, fejlesztése és erősítése. Aktív szakmai közreműködés a korszerű nemzeti turizmuspolitika, a turizmust érintő jogi és közgazdasági szabályozás, a nemzeti marketing és promóció, a turisztikai fejlesztési, támogatási, képzési, monitoring és innovációs politika kialakításában és megvalósításában. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az adatgyűjtés során segítséget nyújtott: - a Központi Statisztikai Hivatal honlapjának Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) szerinti adatgyűjtésre vonatkozó oldala: http://www.ksh.hu/adatgyűjtésekadatatvetelek 2013 - Nemzeti Munkaügyi Hivatal - helyi adatgyűjtések, népesség nyilvántartás - Helyi Oktatási Intézmény, Óvoda vezetősége 11

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A város lakosainak mintegy 35 %-át teszik ki a német kisebbség és 6 %-át(forrás: önkormányzati becsült adat) a roma kisebbséghez tartozó lakosok. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 33 792 német anyanyelvű, 62 233 német nemzetiségű állampolgár él Magyarországon, 88 416 személy kötődik a német kulturális értékekhez, hagyományokhoz, 53 040 fő használja a német nyelvet családi, baráti közösségben. A magyarországi németek mintegy fele községekben, negyede kisvárosban, egy egy tizede megyei jogú városban ill. a fővárosban él. A roma népességre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok a népesség saját bevallásán alapulnak. A népszámlálási adatok sokszor nem nyújtanak kellően pontos információt ezen kisebbség lélekszámának alakulásáról. A roma lakosság szociális helyzetére nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, arány A foglalkoztatást nézve a helyben dolgozók többsége vállalkozásokban, alkalmazotti körben, a szolgáltatásokban, a kereskedelemben dolgozik, illetve német nyelvismeret előnyt jelent a külföldi munkavállalásban. A településen a hivatalos munkanélküliek aránya az országos átlaghoz hasonlóan alakult. 2012-ben a regisztrált munkanélküliek száma 170 fő. A munkanélküliek száma csökkenő tendenciát mutat a gazdasági válságot követően. (lásd: 6.számú táblázat) mely köszönhető a Munkaügyi Központ támogatásának, hiszen számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.(pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb.) A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoport (romák) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. 6. számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 12

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás egyik vesztese a roma népesség, a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek csökkenésével. A cigány származású munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek és foglalkoztatásának növelését a munkaügyi központ számos eszközzel és munkaerő-piaci programmal igyekszik elősegíteni. Az Önkormányzat a közhasznú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. Szociális rendeletével az Önkormányzat folyamatosan együttműködésre serkenti a roma lakosságot, a szociális, egészségügyi intézményekkel együttműködve törekszik a romák életminőségének javítására, a jobb lakhatási körülmények biztosítására, a testi-lelki egészségük megőrzése, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére. A város vezetősége feladatának tekinti a roma célcsoport élethelyzetének, társadalmi esélyegyenlőségének javítását, munkaerő-piaci (re)integrációjuk elősegítését. Az oktatási intézményekkel együttműködve minimálisra csökkent a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű munkanélküli illetve csökkenő tendenciát mutat a 8 általános iskolai végzettségű munkanélküli (lásd. 7. számú táblázat). 7. számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal c) közfoglalkoztatás A tartós munkanélküliek pénzbeli támogatása mellett az önkormányzat közfoglalkoztatásba vonja be a Munkaügyi Központ kirendeltsége által szervezet közfoglalkoztatatási program segítségével a regisztrált munkanélkülieket. Az elmúlt években éves szinten átlagosan 45 fő közmunkás foglalkoztatás történt, kiemelt figyelemmel a roma lakosság bevonására. Önkormányzatuk célja, az előző évekhez hasonlóan (lásd: 8. számú táblázat), hogy a közfoglalkoztatásba minél nagyobb számban vonjon be roma munkavállalókat. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedés azért is szükséges, mert e csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. 13

8. számú táblázat Forrás: Önkormányzat adatai d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A gazdasági válságot követően a településen regisztrált vállalkozások száma csökkent, de a település turisztikai lehetőségeinek kiaknázásában az Önkormányzat lehetőséget lát a vállalkozások számának növekedésére. Az önkormányzat által kivetett illetve befolyt iparűzési adó mértéke a gazdasági válságot megelőző szinthez képest is javuló tendenciát mutat (Önkormányzati adatgyűjtés). A turizmus lehetőségeinek kiaknázásával további fejlődést vár az Önkormányzat. Az elkövetkező évek beruházásait is ez a szemlélet irányítja. - Kerékpárút hálózat kiépítése a környező településekkel - Zarándok hálózat kialakítás/zarándok szállás - Turisztikai rendezvények - Marketing tevékenység növelése - Alternatív energiák hasznosítása - Belterületi csapadékvíz hálózat javítása A városból a környező települések, munkalehetőségek megközelíthetősége jónak mondható, tömegközlekedéssel jól megközelíthetők. Segítséget nyújt az Önkormányzatnak a Volán folyamatos egyeztetése, melyben kikéri az Önkormányzat véleményét a menetrendek kialakításához, igazodva a helyi lakosok igényeihez. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A település vonzáskörében sok az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet segítő program segíti a fiatalokat. A Munkaügyi Központ által szervezett programok száma jelentős, melyek megkönnyítik az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A település 20-50 km-es vonzáskörzetében található településeken jelentős számú felnőttképzési program van, melyet a jelentő számban vesznek igénybe az álláskeresők. A programok széles skálája található meg mely a munkaerőpiac számos területére nyújt lehetőséget. 14

g) mélyszegénységben élők és romák 2 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az Önkormányzat saját fenntartású intézményeiben a Munkaügyi Hivatal által nyújtott támogatási rendszeren belül, közfoglalkoztatás keretein belül foglalkoztat romákat. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzat törekszik a romák hátrányos megkülönböztetésének - a foglalkoztatás terén teljes megszűntetésére. A foglalkoztatáspolitikájának alapja is az, hogy a közfoglalkoztatás keretein belül folyamatosan növelni kell a roma munkavállalók számát. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Hajós Város Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres segélyeket, támogatásokat, valamint az eseti segélyeket. Ilyenek többek között az átmeneti segély, a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, temetési segély, méltányossági közgyógyellátás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Ezen támogatásokat az önkormányzat hivatalában lehet kérelmezni, ahol az ellátások igénybevételéhez szükséges nyomtatványok is beszerezhetők. A hivatal szociális ügyintézője fokozatosan figyelemmel kíséri a rászorulókat, segítséget nyújt az azt igénylőknek. A helyi gyermekvédelmi rendszer ennél szélesebb körben működik. A feladat ellátását a Hajós Környéki Társult Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakemberei látják el. A munkanélküli rendszer teljes szerkezeti változását követően, valamint a közfoglalkoztatásba való bevonásával csökkenő tendenciát mutat a álláskeresők száma településünkön viszont az új munkanélküli rendszer bevezetését követően megnőtt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma. A munkanélküli járadék folyósítási idejének 9-ről 3 hónapig történő csökkentését követően az új támogatási formát igényelték azok akiknek lejárt a munkanélküli támogatása.(lásd: 9-10. számú táblázat). Az új támogatási forma a foglalkoztatást helyettesítő támogatás 30 napos munkavállaláshoz kötött így több lehetőség van a munkanélküliek munkába vonásába, melyet a Munkaügyi Hivatal további támogatásokkal old meg. (támogatást nyújt foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő munkavállalók munkáltatóiknak, közfoglalkoztatási rendszer bevezetése). 9. számú tábla Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2 Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). 15

10. számú tábla Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány Hajós Önkormányzata lakásai 100%-ban bérlakásként funkcionálnak.(lásd. 11. számú tábla) A bérlakásait az Önkormányzat a beadott kérelmek alapján, bírálja el. A bérlakások igénylésére minden korosztálynak lehetősége nyílik. Az önkormányzat a rendelkezésére álló bérlakás állományra beadott kérelmek bírálata során figyelembe veszi a kérelmező szociális helyzetét, életkörülményeit. 11. számú tábla Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés b) szociális lakhatás Az Önkormányzat bérlakásai egységesen a benyújtott kérelem elbbírálását követően kerül kiutalásra. Veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nem alakult ki településünkön. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az Önkormányzat egyéb lakáscélra használt lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik. Teljes lakásállománya bérlakásként funkcionál. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Hajós városban nem alakult ki veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság. 16

e) lakhatást segítő támogatások Lakhatást segítő támogatások: lakásfenntartási támogatás. f) eladósodottság Eladósodottság miatt lakhatási problémákkal szembesülő személyeknek átmeneti segély formájában nyújt támogatást az Önkormányzat. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Hajós Város külterülete a hajósi Pincefalu, mely nem lakóövezet de infrastruktúrával, közművekkel ellátott terület (víz, villany ). 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen nincs szegregátum, a városhoz kapcsolódó külterület (Hajós Pincefalu) sem szegregátum, utakkal, közművekkel ellátott terület. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Életminőségünk fejlesztésének alapja az egészség megőrzése, ezért az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogat minden ezt célzó kezdeményezést. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Hajóson két háziorvosi, egy gyermekorvosi, egy fogorvosi, továbbá két védőnői körzet működik. Az egészségügyi szakellátás Kalocsa, Baja, Jánoshalma városokban érhető el. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Az egészségügyi szakellátás Kalocsa, Baja, Jánoshalma városokban érhető el. Az Önkormányzat kezdeményezésére megállapodást kötött a kalocsai Kórházzal, melyben kéthetente a településen igény szerint vérvételre van lehetőség, mely mintákat az Önkormányzat szállít a kalocsai labor központba ahonnan az eredményeket visszajuttatja a körzeti orvosokhoz. Nagy segítség ez a lakosságnak legfőképpen az idősebbeknek, hiszen nem kell beutazniuk, helyben meg tudják oldani. A mozgásukban korlátozott betegeknél kérésre a mintavételt az orvos háznál leveszi. Egyre nagyobb létszámmal veszik igénybe ezen önkormányzat által biztosított lehetőséget. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátásra a 20-30km-es körzetben nyílik lehetőség, melyhez a folyamatos, gyakori járatú tömegközlekedés nyújt segítséget. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Hajós Önkormányzata saját közétkeztetést ellátó konyhával rendelkezik, mely az oktatási intézmény mellett helyezkedik el. Az étkezési lehetőséget nemcsak a gyermekek, de a helyi lakosság, az idősek is igénybe veszik. Az étrend kialakításánál kiemelkedően fontos feladatnak tarja az Önkormányzat az egészséges táplálkozást. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A sportprogramok szervezésében a helyi Hajós Footbal Club Egyesület nyújt segítséget. Folyamatos rendezvényeket szerveznek a helyi lakosoknak, igyekeznek bevonni a település minden korosztályát. 17

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen az Önkormányzat az alapellátás keretein belül jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít. A Hajós Környéki Társult Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat a gyermekjóléti és családsegítő feladatokat látja el Hajós, Császártöltés, Miske és Drágszél településén. Hajós látja el a gesztori feladatokat. Egyrészt segíti, kiegészíti a nevelési-oktatási intézmények munkáját, másrészt támogatja a családokat a különböző problémák megoldásában. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A településen hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem történt a szolgáltatások nyújtásakor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkrimináció jelenik meg pályázatok illetve a közfoglalkoztatás során, melyben kiemelt szerepet vállal Önkormányzatunka roma foglalkoztatás növelésében. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A település közösségi életének sok színtere alakult ki. A város vezetése fontosnak tartja miden korosztály bevonását a közösségi életbe. Színterei: Művelődési Ház: Az Önkormányzat a település művelődési házában minden évben megrendezi az Idősek napját mely rendezvényen műsorral, ebéddel kedveskedik a település idősebb lakosai részére. Ugyanitt kerül megrendezésre évente a Német Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésével a Nemzetiségi Nap mely a sváb hagyományok őrzésre irányul. A rendezvényen a településen működő gyermek és felnőtt tánccsoportok, népdalkör illetve a környező sváb települések hagyományőrző egyesületei lépnek fel. A rendezvény nagy népszerűségnek örvend a lakosság körében. A báli szezonban a civil szervezetek biztosítják a közösségi életet: (sváb bál, sport bál) Kastély: A településen található az egykori érseki kastély mely 2013-tól önkormányzati fenntartás alá került. Az Önkormányzat folyamatos rendezvényeket, kiállításokat, előadásokat szervez a lakosságnak. Helyi művészek, gyűjtők mutatkozhatnak be. Helyi egyesületek (népdalkör, fúvószenekar, tánccsoportok, harmónikások) tartanak bemutatókat. Egyesületek Háza: Az önkormányzati tulajdonban lévő épület lehetőséget biztosít a helyi egyesületeknek a próbák megtartására (gyermek-, és felnőtt sváb táncegyesületeknek, moderntánc csoportnak). Hetente egyszer asszonytornát szervez egy helyi vállalkozó. Német Nemzetiségi Tájház: Lehetőséget biztosít az iskolás gyermekeknek a sváb hagyományok megismerésére. Az iskola és az óvoda Nemzetiségi Napok-at szervez a gyermekeknek. Római Katolikus és Református templom: Hajósra aktív egyházi élet jellemzi. A templomi kórus gyakran szervez koncerteket az érdeklődőknek. Hajós Pincefalu: A település mellett található pincefalu igen nagy közösségi életnek örvend a fiatal és idősebb lakosság körében. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) 18

A településen aktív közösségi élet folyik. Összefogás, békés együttélés jellemzi. Konfliktusok nem merültek fel etnikai hovatartozás miatt. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi közösségre jellemző az összefogás, összetartás. Minden évben önkéntes munka keretében szemétgyűjtést szervez az Önkormányzat mely megmozgatja a település lakosságát. A település vezetősége a költségvetés szűkös anyagi kereteihez mérten évente egy-két alkalommal természetbeni juttatásként hideg élelmiszer csomagot juttat a rászorulóknak. Évente több alkalommal helyi véradást szervezése során 50-60 fős állandó véradó vesz részt, melyek között roma származású is van. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem működik. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Roma lakosság foglalkoztatásba való bevonásának növelése fejlesztési lehetőségek roma munkavállalók számának növelése a közfoglalkoztatásban 19

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A város a 15-17 éves korosztályban alacsony számot jelez, viszont magas a 18-59 év közötti korosztály létszáma. A 60 év felettiek száma a lakosság körülbelül egynegyed részét teszi ki. A számadatokból megállapítható, hogy a korösszetétel tekintetében a város gyermekkor lakossága egyre szűkülő alapot képez a korfán, ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma magas. (lásd:12.sz.táblázat 2012.évi adatokkal) A város lakossága fokozatosan öregszik, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. A 120 férőhelyes helyi óvodában 86 fő a gyermeklétszám az általános iskolában 208 fő a beiratkozott tanulók száma 2012/2013-as tanévben(forrás: Önkormányzati adatgyűjtés) A település eddigi vezetősége kiemelten kezeli a gyermekek helyzetét, az oktatatási intézmények fejlesztését, segítve ezzel a gyermekek helyben maradásának ösztönzését. A gyermekek biztonságát segíti az Önkormányzat 2 fő település őrt alkalmaz, melyek az iskola kezdés és befejezés időpontjában az iskola előtt óvja és figyeli a gyermekek biztonságos közlekedését. 12. számú tábla Forrás : TEIR, KSH-TSTART a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Településünkön a védelembe vett gyermekek száma mérsékelt (lásd:13. számú tábla), de minden egyes eset soknak bizonyul, hiszen egyetlen gyermeknek sem szabadna olyan körülmények között élni, mely megfosztja a gyermeki lététől. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a település gyermeklétszámának 19-20%-át teszi ki (Forrás: önkormányzati adatgyűjtés 2012.). Önkormányzatunk kiemelt figyelmet fordít minden hátrányos helyzetű gyermek segítésére, támogatására, védelmére, egészségügyi, szociális és lakhatási helyzetének nyomon követésére. 20

13. számú tábla Forrás: önkormányzati adatgyűjtés A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, az óvoda és iskola vezetősége között folyamatos információáramlás folyik, mely segíti az esetek feltárását. Fontos alapelve az Önkormányzatnak az, hogy minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Feladatának tekinti a családok és gyermekek fizikai, szellemi és szociális szemszögből tekintett jólétének előmozdítását. Egyik jelzett probléma a Szolgálattól és fontos feladat a jövőre nézve a lakosság bevonása a hátrányos helyzetű gyermekek támogatásába, sok család szívesen támogatná a gyermekeket,de nincs összeszervezett gyűjtés. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma településünkön a gazdasági válságot követően folyamatos növekedést mutat (lásd: 14. számú tábla), jelezve a lakosság alacsony átlagkeresetét, a munkanélküliség növekedését is. Hiszen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szülők, eltartók jövedelmi viszonyához kötődik. A jogszabályi változásokat követve tájékoztatást és segítséget nyújt az Önkormányzat az igényléshez. 14. számú tábla Forrás: önkormányzati adatgyűjtés c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Hajóson a gyermek jogán járó helyi juttatások: óvodáztatási támogatás. Az óvodáztatási támogatás annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítható meg, aki - a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, - továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek 21

- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. Évente 6-7 fő igényli és részesül e támogatási formában településünkön (Forrás: helyi adatgyűjtés) d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Településünkön ingyenes étkezésben részesülők számának aránya: - óvodába felvett 86 főből 40 fő részesül ingyenes étkezésben mely a felvett gyermekeknek 46%-a - iskolában a beíratott 208 diákból 42 fő részesül ingyenes iskolai étkezésben mely a beíratott gyermekek 20%-a, 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 10 fő 1-13 évfolyamban a 2012/2013-as tanévben (Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés) Az ingyenes óvodai és iskolai étkezésben résztvevő gyermekek számnak aránya az évek folyamán folyamatos növekedést mutat (lásd: 15. számú tábla), mivel az ingyenes étkezés jogosultságát szociális helyzet, jövedelmi viszony határozza meg, így láthatóvá válik az arányok alapján az alacsony jövedelmű családban élő gyermekek aránya. Sok családnak jelent segítséget ez a támogatás. 15. számú tábla (2012. évi adat) Forrás: önkormányzati adatgyűjtés e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Hajós városban nincs nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet így nincs ilyen körülmények között élő gyermek sem. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői Hajóson 2 db védőnői álláshely van. Átlagosan 8-10 fő az egy védőnőre jutó gyermekek száma (lásd: 16-17. számú tábla) mely arány mutatja a gyermekvállalások számának csökkenését is. A védőnők munkája áttekinthető, kellő odafigyeléssel végzik munkájukat. 22

16. számú tábla Forrás: TeIR, KSH Tstart 17. számú táblázat Forrás: TeIR, KSH Tstart b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Városunkban egy gyermekorvosi praxis található, nincs betöltetlen gyermekorvosi praxis. A gyermekorvosi rendelés a helyi lakosság igényeihez lett kialakítva, az ellátáshoz való hozzáférés mindenki számára biztosított. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozóan a védőnők és a szülők és az óvoda kapcsolata során figyelemmel kísérik a gyermek fejlődését mely rögzítésre kerül. Szakértői vélemény alapján gyógypedagógus szakember végzi a fejlesztést. Fontos az óvoda gyógypedagógusával, fejlesztőpedagógusával való kapcsolattartás, az egyéni fejlesztés egyeztetése, folyamatos információ csere kialakítása.. A dokumentálás fontos feladat. A bölcsődei-, óvodai nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek fejlődését, azt dokumentálják. A gyermekről egészségügyi törzslapot vezet az óvoda melyen a valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait havonta, vagy háromhavonta. 23

d) gyermekjóléti alapellátás A településünkön működő gyermekjóléti alapellátás célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a gyermekjóléti szolgáltatás. e) gyermekvédelem A településünkön a családjukat átmenetileg, vagy tartósan nélkülözni kényszerülő gyermekek számára a gyermekvédelmi szakellátás nyújt alapellátást. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Településünkön krízishelyzetben a Hajós Környéki Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítsége vehető igénybe. Fontos feladat a gyermekeket érő veszélyekre való felhívás ösztönzése. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testülete a kötelezően vállalt önkormányzati sportfeladatok ellátás érdekében hozta a 4/2009.(IV.15) számú rendeletét a sportról. A rendelet célja, hogy megalapozza és létrehozza Hajós Város Önkormányzata sporttevékenység feltételrendszerének és finanszírozásának módját. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a sportszervezetek utánpótlás-nevelésének támogatására, a diáksporttal kapcsolatos feladatok meghatározására és támogatására, a meglévő sportlétesítmények több funkciós használatának biztosítására. Az önkormányzat támogatja, sporttal foglalkozó helyi szervezeteket, sportegyesületeket, a sporttevékenységet is folyatató civil szervezeteket az általa fenntartott sportlétesítmények használatát biztosítja. Az iskolai sporttevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosításáról gondoskodik. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés kiterjesztéséről szóló törvényi előírásokat figyelembe véve településünkön a gyermeki jogokkal összhangban történik a gyermekek iskolai étkeztetése. Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma átlagosan évente 110 fő.(forrás: helyi adatgyűjtés) Ingyenes tankönyvet kaphatnak: - a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók, - három vagy többgyermekes családban élő gyermekek, - a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor településünkön nem történt, jelzés nem érkezet a civil érdekképviselőktől. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkrimináció az ellátórendszerek keretein belül nem volt településünkön. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Oktatási Intézményünk nagy hangsúly fordít a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. Az első osztályos tanulók számára az első félévben, az óvodaihoz hasonló, kevésbé kötött időkereteket biztosítanak a tanulás során. Folyamatosan figyelik beilleszkedésük, tanulásuk, gondolkodásuk, fejlődésük alakulását. Gondok, 24

problémák esetén a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok valamint a Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős, védőnő nyújt segítséget. A súlyos magatartási, beilleszkedési, zavarral küszködő tanuló, szakértői vélemény alapján a szülő egyetértése esetén, magántanulóként folytathatja tanulmányait iskolánkban. Az oktatási intézmény a családokkal szoros kapcsolatot tart fenn, a felmerülő közös problémák közös kezelése érdekében. Segítik a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti helyes attitűd kialakulását. A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók megsegítését gyógypedagógiai tanár végzi rehabilitációs célú órakeretben, egyéni terápiás terv alapján. Indokolt esetben alkalmazható a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli felmentés. A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök segítségével minden évben felmérik a szociális hátrányokkal induló gyerekek körét. Iskolánk és óvodánk épülete akadálymentesítve van így a fogyatékossággal élő gyermekek közoktatási lehetősége biztosítva van. Egy fő látási problémákkal küzdő gyermek részére iskolánk biztosította a szükséges eszközöket, hogy segítse a gyermek oktatási esélyegyenlőségét. Az Önkormányzat fontos feladatának tartja az oktatási intézmények támogatását, a gyermekek megfelelő oktatási körülményeinek biztosítását. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az óvodai iskolai ellátás során nagy hangsúlyt, és figyelmet fordítanak intézményeink a hátrányos, halmozottan hátrányos illetve sajátos nevelési igényű gyermekek átlagostól eltérő fejlődésüknek felismerésére, és fejlesztésére. A sajátos nevelési igényű gyerekek hatékony fejlődését team munkában biztosítják. Az iskolában 16 hátrányos helyzetű, 10 fő pedig a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, mely gyermekeknek az intézmény fejlesztő foglalkozásokat szervez. Egy fő gyógypedagógus és egy félállású iskolapszichológus segíti a gyermeke fejlesztését. (Forrás: helyi adatgyűjtés 2012.évre vonatkozóan) b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Oktatási intézményünkben egy fő gyógypedagógus és egy félállású iskolapszichológus segíti a gyermeke fejlesztését. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Településünkön hátrányos megkülönböztetés jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén illetve az intézményeken belül szegregáció nem történt. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Hajós városban egy oktatási intézmény van, melyben a tanulók iskolai eredményessége, és az oktatás hatékonysága megfelelő. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció nem történt a hátránykompenzáló szolgáltatások során településünkön. 25

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának ösztönzése A gyermekeket érő veszélyekre való felhívás ösztönzése fejlesztési lehetőségek ruhagyűjtés és egyéb adományok gyűjtésének megszervezése Preventív (megelőző) jellegű előadások szervezése 26

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Településünkön a nők számára sajnos szűkös foglalkoztatási lehetőség van. A gazdasági válság idején volt a településünkön a legrosszabb a nők foglalkoztatásának helyzete, mely az elmúlt években minimális javuló tendenciát mutat (lásd: 18. számú táblázat). Fontos feladata a település vezetésének a nők foglalkoztatási helyzetének megoldása. 18. számú tábla Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés A munkanélküli nők aránya magas településünkön.(lásd:19. számú táblázat) Az arányszám alakulását nem az alacsony iskolai végzettség jelenti, hiszen 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségű munkanélküliek száma 2012-ben a munkanélküli nők számának 0,01%-át tette ki. (lásd:20. számú tábla) A nők számára kedvezőtlenebbek a településen a munkalehetőségek. Míg a férfiak az építőiparban, mezőgazdaságban el tudnak helyezkedni, a nők számára szűkebb az elhelyezkedési lehetőség. Az Önkormányzat 2007-ben az óvoda keretein belül elindította a bölcsődéjét, mellyel segítséget jelentett a gyesről visszatérő anyák számára. A nők munkanélküliségének javítására a gazdasági adottságok kihasználása jelenthet megoldást, valamint település idegenforgalmának növekedése. 19. számú tábla Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés 27

20. számú tábla Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Hajóson foglalkoztatást segítő képzés nincs, de a település 20-30 km-es körzetében széles lehetőség biztosított a foglalkozást segítő képzésekre. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Hajóson a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma alacsony, köszönhetően a jó oktatási rendszernek. A munkanélküliek iskolai végzettsége megoszlik magasabb százalékban található középfokú végzettségűek száma a munkanélküli nők között. (lásd: 20. számú táblázat) d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Településünkön hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nem érkezett bejelentés, panasz. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Hajós Városban 2006 szeptember 1-től óta működik bölcsőde, a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátására, mely bölcsőde 12 férőhely számát 2011-ben 14-re emelte az önkormányzat a felmerülő igények kielégítésére. Férőhely hiány miatt nem kellett elutasítani beiratkozandó gyermeket, a bölcsőde teljes kihasználtsággal működik (Forrás: helyi adatgyűjtés). Az Általános Iskolában jelenleg napközi biztosítja a gyermekek délutáni felügyeletét, melyet a tanulók közül átlagosan 16-19 fő vesz igénybe. Az új köznevelési törvény szerint 2013. szeptember 1-étől az általános iskolákban 16 óráig kell megszervezni az egész napos iskola és tanórán kívüli foglalkozásokat. Ez a lehetőség további segítséget nyújthat a dolgozó nők számára a gyermekek felügyeletének megoldására. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői szolgálat hatékonyan végzi működését a gyermek és az anya védelmében. Biztosítva van településünkön a család- és nővédelmi gondozás. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Településünkön nőket ért erőszak illetve családon belüli erőszakról nem történt bejelentés. (Forrás: helyi adatgyűjtés, körzeti megbízott) A körzeti megbízottakkal egyeztetés alapján megállapítható, hogy nem jellemző a családon belüli erőszak településünkön. 28