Helyi Esélyegyenlőségi Program. Érsekhalma Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Érsekhalma Község Önkormányzata 2013

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Érsekhalma Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Érsekhalma Bács-Kiskun megye déli részén, Kalocsa-Jánoshalma-Baja városok közötti háromszögben helyezkedik el. Az 54-es útról nyíló bekötőúton közelíthető meg az almáskertek és erdők övezte kis település. Neve a kalocsai érsekség birtokában lévő dombra, magaslatra utal. Évszázadokon át az érsekséghez, majd Hajóshoz tartozott óta önálló község. Csendes település, melyet természeti adottságai és az itt lakó emberek szorgalma tett széppé, kellemessé. A község folyamatos fejlődésével jó lehetőséget biztosít az itt letelepedni és pihenni vágyóknak. A kereskedelmi és közlekedési ellátottsága jónak mondható. Érsekhalma azon kevés települések egyike, amely már az időszámításokat megelőző középső bronzkorban is lakott település volt. A régészeti szakirodalom a vatyai kultúra legdélebbi erődített földváraként tartják számon az itt fellelhető várdombot. Érsekhalma hildpusztai településrészén még ma is láthatók a több ezer éves földvárak, valamint a löszfalba vájt középkori barlangrendszer maradványai. A területen folyó ásatásokból előkerült leletanyag a bajai múzeumba került, amely a vatyai kultúra kései időszakának leleteit tartalmazza. A védett terület a Duna menti síkság és a Duna-Tisza közi hátság érintkezésének egyik tipikus megjelenésű része. A hátság itt méter magas alámosott löszparttal viszonylag érintetlen oldalain löszpusztai vegetáció, cserjés díszlik. A védett terület növényvilága rendkívül gazdag. Demográfiája:A község alapvető problémája a népességszám csökkenése. (lásd: 1. számú táblázat) A lakosságszám az elmúlt 6 évben folyamatosan csökkent. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 Lakónépesség Állandó népesség - férfiak éves 8% 65 év feletti 11% 0-14 éves 16% éves 4% éves 61% éves 6% 65 év feletti 20% Állandó népesség - nők 0-14 éves 15% éves 2% éves 57% 2. sz. táblázat (2012.évi adatok) Forrás: TeIR, KSH-TSTARA A demográfiai adatok vizsgálata során (lásd: számú táblázat) jól érzékelhető, hogy a település népesség korösszetétele, vagyis az öregedési indexe folyamatosan nő, egyre többen, egyre nagyobb arányban vannak az idősebb korúak, illetve egyre kevesebben, egyre kisebb arányban a fiatalabbak. A településen a halálozások és az elvándorlások száma minden évben meghaladja a születések és a beköltözések számát, vagyis a lakosságszám változásai elsősorban az elvándorlás és a halálozási arány növekedésének hatásait mutatják. A gazdasági válság hatására megnövekedett az elvándorlások száma melynek magyarázata, a fiatal korosztály munkalehetőség hiánya miatt választotta a település elhagyását 4

5 120,0% Öregedési index (%) 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% számú táblázat Forrás: TeIR, KSH-TSTARA 15 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) számú táblázat Forrás: TeIR 0-1 természetes szaporodás (fő) számú táblázat Forrás: TeIR, KSH-TSTARA Értékeink, küldetésünk Értékeink: Érsekhalma határa jó gyümölcs termő vidék, ill. kedvező állattartási feltételei vannak melyek kihasználása számos embernek nyújthatnak megélhetést. 5

6 A Katolikus Templom, a Vatya-kori földvár végleges feltárása, idegenforgalmi bemutatása (kihasználva, hogy településünkön megy át az országos Kék-túra útvonala) kulturális értékek bemutatása idegenforgalom növelését segíti. Küldetésünk: - Egy fenntartható település, mely munkát, megfelelő életszínvonalat biztosít a lakosság számára (lásd faipari munkahelyek jelentős dolgozói létszáma) a mezőgazdasági lehetőségek (szőlészet, borászat, gyümőlcs-termesztés, növénytermesztés, állattartás) kiaknázásával, marketingjének támogatásával, a kulturális értékek népszerűsítésével (az utóbbi években előtérbe került lovas rendezvények további erősítésével), melynek célja az elvándorlások számának csökkenése. Célok Érsekhalma Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Érsekhalma település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja 6

7 Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 7

8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 5/2009.(IV.01.) és a 14/2005. (XI.01.) ÖR-ek A pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásról valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról: szabályozza a jogszabályban meghatározott segélyezési formák (rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély) helyi igénybevételi szabályait. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata: Az Önkormányzat és az Önkormányzati Hivatal, mint a mindenki számára igénybe vehető közszolgáltatásokat biztosító intézmények alapszabálya Helyi közművelődési tevékenység ellátásáról: rendelet célja: biztosítsa polgárok jogait a kulturális örökség javainak és ezek jelentőségeinek megismerésére, közművelődési intézmény szolgáltatásinak igénybevételének biztosítása. 8

9 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Érsekhalmi Óvoda Óvodai Pedagógiai Programja: Célja: Az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeinek biztosítása. Alapelvei a gyermekek megóvása diszkriminációtól, integrált nevelés a sajátos nevelésű gyermekeknek. Az Érsekhalmi Óvoda Szakmai Programja: Célja: A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai és érzelmi biztonságának megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű családok gyermekei esetében a hátrányok és a következményei enyhítésére, az esélyegyenlőség biztosítására kell törekedni. Általános Iskola Pedagógiai Programja (melynek csak alsós osztályai vannak jelenleg), melynek célja a gyermekek képességeinek fejlesztése, tehetségük kibontakoztatása. A gyermekek nevelése, fejlesztése a tanuláson keresztül. A tanulók műveltségének megalapozásával, alapkészségeik képességeik kimunkálásával, személyiségük nevelésével, formálásával foglalkozik 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A település esélyegyenlőségi programjának társulási kapcsolódása a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat: - Családsegítő Szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet végez. A tevékenységi területén (a társult települések közigazgatási területén) élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett ill. krízishelyzetbe került egyének, családok, csoportok, helyi közösségek részére általános szociális és mentálhigiénés ellátást nyújt (térítésmentesen), az életvezetési képességek megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése érdekében. Aktívan részt vesz a helyi szociális problémák feltárásában, megoldásában, az ellátásokhoz való hozzájutásokról tájékoztatást gyűjt és közvetít, tanácsadást nyújt, programokat szervez a területén élő lakosság számára, intézkedik. Elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket. Feladata a családok kiegyensúlyozottabb életvitelének a konfliktusok feloldásának biztosítása, a hátrányok mérséklése a hatályos jogszabályban leírtak szerint. - Gyermekjóléti Szolgálat feladata a gyermek testi, lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítése. A gyermekek családban történő nevelésének érdekében tájékozódik és tájékoztatást ad a gyermeki jogokról, a támogatások köréről és a támogatásokhoz való hozzájutás módjairól. Pszichológiai, nevelési, mentálhigiénés tanácsadást, vagy az ezekhez való hozzájutást megszervezi. Szabadidős programokat szervez, igény szerint segít a hozzáfordulóknak hivatalos ügyeik intézésében. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésének érdekében feladata észlelő- és jelzőrendszer működtetése, a jelzőrendszer tagjaival együttműködés, a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása, megoldásukra javaslat készítése A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében családgondozást végez, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására. Elősegíti a rendelkezésére álló lehetőségek függvényében a családi konfliktusok megoldását. Szükség esetén egészségügyi, szociális ellátást, valamint hatósági beavatkozást kezdeményez, javaslatot tesz, a gyermek családjából történő kiemelésére. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében biztosítja a kiemelt gyermek családjának gondozását, abból a célból, hogy a család ismét alkalmassá váljon a gyermek nevelésére. Utógondozást kivitelez a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Meghallgatja a gyermek panaszát, megteszi a szükséges intézkedéseket, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, 9

10 szervezi a helyettes szülői hálózatot, segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását. Felkérésre környezettanulmányt készít, kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, felkérésre annak megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az adatgyűjtés során segítséget nyújtott: - a Központi Statisztikai Hivatal honlapjának Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) szerinti adatgyűjtésre vonatkozó oldala: Nemzeti Munkaügyi Hivatal - helyi adatgyűjtések, népesség nyilvántartás - Helyi Oktatási Intézmény, Óvoda vezetősége 10

11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A település lakosainak csak 1,5 %-át teszik ki a német kisebbségű lakosok. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint német anyanyelvű, német nemzetiségű állampolgár él Magyarországon, személy kötődik a német kulturális értékekhez, hagyományokhoz, fő használja a német nyelvet családi, baráti közösségben. A magyarországi németek mintegy fele községekben, negyede kisvárosban, egy egy tizede megyei jogú városban ill. a fővárosban él. Jelenlegi tudásunk szerint községünkben roma kisebbségű lakók nem érik bel az 1 %-ot. (2001-ben is csak 5 fő volt) 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A foglalkoztatást nézve a helyben dolgozók többsége vállalkozásokban, alkalmazotti körben, a szolgáltatásokban, a kereskedelemben dolgozik. A településen a hivatalos munkanélküliek aránya az országos átlaghoz hasonlóan alakult ben a regisztrált munkanélküliek száma már csak 21 fő volt. A munkanélküliek száma csökkenő tendenciát mutat a gazdasági válságot követően. (jelenleg a válság előtti szinten alatt áll, lásd: 6.számú táblázat) mely köszönhető a Munkaügyi Központ támogatásának, hiszen számos eszközzel igyekszik a foglalkoztatásokat, elhelyezkedéseket támogatni.(pl: képzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása, stb.) 80 Álláskeresők száma (fő) számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 11

12 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás egyik vesztese az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező népesség (pl romák), a megszűnő szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek csökkenésével. Az Önkormányzat a közhasznú foglalkoztatás maximális kihasználtságával erősíti munkavállalási esélyeiket. Az oktatási intézményekkel együttműködve minimálisra csökkent a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű munkanélküli illetve csökkenő tendenciát mutat a 8 általános iskolai végzettségű munkanélküli (lásd. 7. számú táblázat). 80 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb c) közfoglalkoztatás 7. számú táblázat Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A tartós munkanélküliek pénzbeli támogatása mellett az önkormányzat közfoglalkoztatásba vonja be a Munkaügyi Központ kirendeltsége által szervezet közfoglalkoztatatási program segítségével a regisztrált munkanélkülieket. Az elmúlt években éves szinten átlagosan 25 fő közmunkás foglalkoztatás történt, Önkormányzatuk célja, az előző évekhez hasonlóan (lásd: 8. számú táblázat), hogy a közfoglalkoztatásba minél nagyobb számban vonjon be munkavállalókat. Az esélyegyenlőséget megerősítő pozitív intézkedés azért is szükséges, mert e csoportok (pl a romák) a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. 60 Közfoglalkoztatottak száma (fő) Közfoglalkoztatottak száma Közfoglalkoztatott romák száma 8. számú táblázat Forrás: Önkormányzat adatai 12

13 d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A gazdasági válságot követően a településen regisztrált vállalkozások száma csökkent, de a település turisztikai lehetőségeinek kiaknázásában az Önkormányzat lehetőséget lát a vállalkozások számának növekedésére. Az önkormányzat által kivetett illetve befolyt iparűzési adó mértéke a gazdasági válságot megelőző szinthez képest is javuló tendenciát mutat (Önkormányzati adatgyűjtés). A turizmus lehetőségeinek kiaknázásával további fejlődést vár az Önkormányzat. Az elkövetkező évek beruházásait is ez a szemlélet irányítja. - Kerékpárút hálózat kiépítése a környező településekkel - Turisztikai rendezvények - Marketing tevékenység növelése - Alternatív energiák hasznosítása - Belterületi csapadékvíz hálózat kiépítése A községből a környező települések, munkalehetőségek megközelíthetősége jónak mondható, tömegközlekedéssel jól megközelíthetők. Segítséget nyújt az Önkormányzatnak a Volán folyamatos egyeztetése, melyben kikéri az Önkormányzat véleményét a menetrendek kialakításához, igazodva a helyi lakosok igényeihez. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A település vonzáskörében sok az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet segítő program segíti a fiatalokat. A Munkaügyi Központ által szervezett programok száma jelentős, melyek megkönnyítik az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A település km-es vonzáskörzetében található településeken jelentős számú felnőttképzési program van Jánoshalma, Kalocsa, Baja), melyet a jelentő számban vesznek igénybe az álláskeresők. A programok széles skálája található meg mely a munkaerőpiac számos területére nyújt lehetőséget. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Érsekhalma lakói között jelenleg nincs roma nemzetiségű mélyszegénységben élő. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nincs tudomásunk a foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetésről. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Érsekhalma Község Önkormányzata biztosítja a jogszabályban meghatározott rendszeres segélyeket, támogatásokat, valamint az eseti segélyeket. Ilyenek többek között az átmeneti segély, a rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, temetési segély, méltányossági közgyógyellátás, 13

14 rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Ezen támogatásokat az önkormányzat hivatalában lehet kérelmezni, ahol az ellátások igénybevételéhez szükséges nyomtatványok is beszerezhetők. A hivatal szociális ügyintézője fokozatosan figyelemmel kíséri a rászorulókat, segítséget nyújt az azt igénylőknek. A helyi gyermekvédelmi rendszer ennél szélesebb körben működik. A feladat ellátását a Térségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakemberei látják el. A munkanélküli rendszer teljes szerkezeti változását követően, valamint a közfoglalkoztatásba való bevonásával csökkenő tendenciát mutat a álláskeresők száma településünkön viszont az új munkanélküli rendszer bevezetését követően megnőtt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma. A munkanélküli járadék folyósítási idejének 9-ről 3 hónapig történő csökkentését követően az új támogatási formát igényelték azok akiknek lejárt a munkanélküli támogatása.(lásd: számú táblázat). Az új támogatási forma a foglalkoztatást helyettesítő támogatás 30 napos munkavállaláshoz kötött így több lehetőség van a munkanélküliek munkába vonásába, melyet a Munkaügyi Hivatal további támogatásokkal old meg. (támogatást nyújt foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő munkavállalók munkáltatóiknak, közfoglalkoztatási rendszer bevezetése). 250,0% Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% számú tábla Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 12 Ellátottak száma (fő) Segélyezettek száma Támogatottak száma Jogosulatlanok száma Támogatástól megvontak száma 10. számú tábla Forrás: TEIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány Érsekhalma Község Önkormányzata lakásai 100%-ban bérlakásként funkcionálnak.(lásd. 11. számú tábla) A bérlakásait az Önkormányzat a beadott kérelmek alapján, bírálja el. A bérlakások igénylésére minden korosztálynak lehetősége nyílik. Az önkormányzat a rendelkezésére álló bérlakás állományra beadott kérelmek bírálata során figyelembe veszi a kérelmező szociális helyzetét, életkörülményeit. 14

15 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Lakásállomány megoszlása bérlakás szociális egyéb lakáscélra használt Összes lakásállomány (db) Összes 2013 Ebből 2014 elégtelen 2015 körülményű számú tábla Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés b) szociális lakhatás Az Önkormányzat bérlakásai egységesen a benyújtott kérelem elbírálását követően kerül kiutalásra. Veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nem alakult ki településünkön. 2,5 Szociális lakások (db) 2 1,5 1 0, Szociális 2012 lakások Ebből 2015 elégtelen 2016 körülményű 2017 Összes bérlakás (db) 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, Összes 2012 bérlakás Ebből 2015 elégtelen 2016 körülményű

16 c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az Önkormányzat egyéb lakáscélra használt lakáscélú ingatlannal nem rendelkezik. Teljes lakásállománya bérlakásként funkcionál. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási körülmények, hajléktalanság Érsekhalma községben nem alakult ki veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság. e) lakhatást segítő támogatások Lakhatást segítő támogatások: lakásfenntartási támogatás. f) eladósodottság Eladósodottság miatt lakhatási problémákkal szembesülő személyeknek átmeneti segély formájában nyújt támogatást az Önkormányzat. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Érsekhalma külterületén lévő lakóingatlanok (Hildi-sor, Dohány-telep) teljes infrastruktúrával ellátottak 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete A településen nincs szegregátum. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Életminőségünk fejlesztésének alapja az egészség megőrzése, ezért az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogat minden ezt célzó kezdeményezést. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Érsekhalmán egy háziorvosi, egy fogorvosi, továbbá egy védőnői körzet működik. Az egészségügyi szakellátás Baja városában érhető el. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Az egészségügyi szakellátás Baja városában érhető el. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátásra a 20-30km-es körzetben nyílik lehetőség, melyhez a folyamatos, gyakori járatú tömegközlekedés nyújt segítséget. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Érsekhalma Község Önkormányzata saját közétkeztetést ellátó konyhával rendelkezik, mely az oktatási intézmény mellett helyezkedik el. Az étkezési lehetőséget nemcsak a gyermekek, de a helyi lakosság, az idősek is igénybe veszik. Az étrend kialakításánál kiemelkedően fontos feladatnak tarja az Önkormányzat az egészséges táplálkozást. ( Jelenleg a konyhát vállalkozó bérli.) 16

17 e) sportprogramokhoz való hozzáférés A sportprogramok szervezésében a helyi Nemesnádudvari Községi Sportegyesület nyújt segítséget. Folyamatos rendezvényeket szerveznek a helyi lakosoknak, igyekeznek bevonni a település minden korosztályát. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen az Önkormányzat az alapellátás keretein belül jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít. A Térségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat a gyermekjóléti és családsegítő feladatokat látja el Nemesnádudvar és Sükösd településén. Egyrészt segíti, kiegészíti a nevelési-oktatási intézmények munkáját, másrészt támogatja a családokat a különböző problémák megoldásában. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A településen hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem történt a szolgáltatások nyújtásakor. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkrimináció jelenik meg pályázatok illetve a közfoglalkoztatás során. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A település közösségi életének sok színtere alakult ki. A község vezetése fontosnak tartja miden korosztály bevonását a közösségi életbe. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen aktív közösségi élet folyik. Összefogás, békés együttélés jellemzi. Konfliktusok nem merültek fel az esetleges etnikai hovatartozás miatt. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi közösségre jellemző az összefogás, összetartás. Minden évben önkéntes munka keretében szemétgyűjtést szervez az Önkormányzat mely megmozgatja a település apraját-nagyját. A település vezetősége a költségvetés szűkös anyagi kereteihez mérten évente egy-két alkalommal természetbeni juttatásként tűzifát oszt a rászorulóknak. Évente több alkalommal helyi véradást szervezése során fős állandó véradó vesz részt. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem működik. 17

18 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Jelenleg a településen nem él roma kisebbség 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A település a éves korosztályban alacsony számot jelez, viszont magas a év közötti korosztály létszáma. A 60 év felettiek száma a lakosság körülbelül egynegyed részét teszi ki. A számadatokból megállapítható, hogy a korösszetétel tekintetében a település gyermekkorú lakossága egyre szűkülő alapot képez a korfán, ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma magas. (lásd:12.sz.táblázat 2012.évi adatokkal) A település lakossága fokozatosan öregszik, ami a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. Az általános iskolában 1-4 osztályában 19 fő a beiratkozott tanulók száma 2012/2013-as tanévben. A felső tagozatos gyerekek Nemesnádudvarra járnak iskolába (Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés) A település eddigi vezetősége kiemelten kezeli a gyermekek helyzetét, az oktatatási intézmények fejlesztését, segítve ezzel a gyermekek helyben maradásának ösztönzését. fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 48% 0-2 évesek 0-14 éves % 49% éves % 60% éves % 51% éves % 54% 65 év feletti % 34% a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Településünkön a védelembe vett gyermekek száma mérsékelt (lásd:13. számú tábla), de minden egyes eset soknak bizonyul, hiszen egyetlen gyermeknek sem szabadna olyan körülmények között élni, mely megfosztja a gyermeki lététől. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a település gyermeklétszámának 20-25%-át teszi ki (Forrás: önkormányzati adatgyűjtés 2012.). Önkormányzatunk 18

19 kiemelt figyelmet fordít minden hátrányos helyzetű gyermek segítésére, támogatására, védelmére, egészségügyi, szociális és lakhatási helyzetének nyomon követésére. 7 Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) védelembe vett megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú 13. számú tábla Forrás: önkormányzati adatgyűjtés A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, az óvoda és iskola vezetősége között folyamatos információáramlás folyik, mely segíti az esetek feltárását. Fontos alapelve az Önkormányzatnak az, hogy minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Feladatának tekinti a családok és gyermekek fizikai, szellemi és szociális szemszögből tekintett jólétének előmozdítását. Egyik jelzett probléma a Szolgálattól és fontos feladat a jövőre nézve a lakosság bevonása a hátrányos helyzetű gyermekek támogatásába, sok család szívesen támogatná a gyermekeket, de nincs összeszervezett gyűjtés. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma településünkön a gazdasági válságot követően folyamatos növekedést mutat (lásd: 14. számú tábla), jelezve a lakosság alacsony átlagkeresetét, a munkanélküliség növekedését is. Hiszen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szülők, eltartók jövedelmi viszonyához kötődik. A jogszabályi változásokat követve tájékoztatást és segítséget nyújt az Önkormányzat az igényléshez. 70 Rendszeres kedvezmények Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 14. számú tábla Forrás: önkormányzati adatgyűjtés 19

20 c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Érsekhalmán a gyermek jogán járó helyi juttatások: óvodáztatási támogatás. Az óvodáztatási támogatás annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére állapítható meg, aki - a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, - továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. Évente 3-4 fő igényli és részesül e támogatási formában településünkön (Forrás: helyi adatgyűjtés) d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Településünkön ingyenes étkezésben részesülők számának aránya: - óvodába felvett 86 főből 40 fő részesül ingyenes étkezésben mely a felvett gyermekeknek 46%-a - iskolában a beíratott 47 diákból 15 fő részesül ingyenes iskolai étkezésben mely a beíratott gyermekek 10%-a, 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 11 fő 1-13 évfolyamban a 2012/2013-as tanévben (Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés) Az ingyenes óvodai és iskolai étkezésben résztvevő gyermekek számnak aránya az évek folyamán folyamatos növekedést mutat (lásd: 15. számú tábla), mivel az ingyenes étkezés jogosultságát szociális helyzet, jövedelmi viszony határozza meg, így láthatóvá válik az arányok alapján az alacsony jövedelmű családban élő gyermekek aránya. Sok családnak jelent segítséget ez a támogatás táblázat e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Érsekhalma községben nem él nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Településünkön nincs szegregált, telepszerű lakókörnyezet így nincs ilyen körülmények között élő gyermek sem. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Érsekhalmán 1 db védőnői álláshely van. Átlagosan fő az egy védőnőre jutó gyermekek száma (lásd: számú tábla) mely arány mutatja a gyermekvállalások számának csökkenését, hullámzását is. A védőnő munkája áttekinthető, kellő odafigyeléssel végzi munkáját. 20

21 Védőnői álláshelyek (db) 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, számú tábla Forrás: TeIR, KSH Tstart Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) számú táblázat Forrás: TeIR, KSH Tstart b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Településünkön nincs gyermekorvosi praxis. A gyermekorvosi rendelés a helyi lakosság igényei szerint a háziorvosunk látja el. Legközelebb Baján az ellátáshoz való hozzáférés mindenki számára biztosított. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A 0-7 éves korúak speciális ellátási igényeire vonatkozóan a védőnők és a szülők és az óvoda kapcsolata során figyelemmel kísérik a gyermek fejlődését mely rögzítésre kerül. Szakértői vélemény alapján gyógypedagógus szakember végzi a fejlesztést. Fontos az óvoda gyógypedagógusával, fejlesztőpedagógusával való kapcsolattartás, az egyéni fejlesztés egyeztetése, folyamatos információ csere kialakítása.. A dokumentálás fontos feladat. A bölcsődei-, óvodai nevelés-gondozás során folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermekek fejlődését, azt dokumentálják. A gyermekről egészségügyi törzslapot vezet az óvoda melyen a valamennyi fejlődési területre vonatkozóan összefoglalja a gyermek adott fejlettségi szintjére vonatkozó megfigyelések tapasztalatait havonta, vagy háromhavonta. d) gyermekjóléti alapellátás 21

22 A településünkön működő gyermekjóléti alapellátás célja, hogy a szociális munka eszközeivel hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a gyermekjóléti szolgáltatás. e) gyermekvédelem A településünkön a családjukat átmenetileg, vagy tartósan nélkülözni kényszerülő gyermekek számára a gyermekvédelmi szakellátás nyújt alapellátást. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Településünkön krízishelyzetben a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat igénybe. Fontos feladat a gyermekeket érő veszélyekre való felhívás ösztönzése. segítsége vehető g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Érsekhalma Község Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a sportszervezetek utánpótlás-nevelésének támogatására, a diáksporttal kapcsolatos feladatok meghatározására és támogatására, a meglévő sportlétesítmények több funkciós használatának biztosítására. Az önkormányzat támogatja, sporttal foglalkozó helyi szervezeteket, sportegyesületeket, a sporttevékenységet is folyatató civil szervezeteket az általa fenntartott sportlétesítmények használatát biztosítja. Az iskolai sporttevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételek biztosításáról gondoskodik. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés kiterjesztéséről szóló törvényi előírásokat figyelembe véve településünkön a gyermeki jogokkal összhangban történik a gyermekek iskolai étkeztetése. Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma átlagosan évente 24 fő.(forrás: helyi adatgyűjtés) Ingyenes tankönyvet kaphatnak: - a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulók, - három vagy többgyermekes családban élő gyermekek, - a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor településünkön nem történt, jelzés nem érkezet a civil érdekképviselőktől. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Pozitív diszkrimináció az ellátórendszerek keretein belül nem volt településünkön. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Oktatási Intézményünk nagy hangsúly fordít a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre. Az első osztályos tanulók számára az első félévben, az óvodaihoz hasonló, kevésbé kötött időkereteket biztosítanak a tanulás során. Folyamatosan figyelik beilleszkedésük, tanulásuk, gondolkodásuk, fejlődésük alakulását. Gondok, 22

23 problémák esetén a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok valamint a Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyermek és Ifjúságvédelmi felelős, védőnő nyújt segítséget. A súlyos magatartási, beilleszkedési, zavarral küszködő tanuló, szakértői vélemény alapján a szülő egyetértése esetén, magántanulóként folytathatja tanulmányait iskolánkban. Az oktatási intézmény a családokkal szoros kapcsolatot tart fenn, a felmerülő közös problémák közös kezelése érdekében. Segítik a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti helyes attitűd kialakulását. A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók megsegítését fejlesztő pedagógus végzi rehabilitációs célú órakeretben, egyéni terápiás terv alapján. Indokolt esetben alkalmazható a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli felmentés. A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök segítségével minden évben felmérik a szociális hátrányokkal induló gyerekek körét. Iskolánk és óvodánk épülete részben akadálymentesítve van így a fogyatékossággal élő gyermekek közoktatási lehetősége biztosítva van. Az Önkormányzat fontos feladatának tartja az oktatási intézmények támogatását, a gyermekek megfelelő oktatási körülményeinek biztosítását. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Az óvodai iskolai ellátás során nagy hangsúlyt, és figyelmet fordítanak intézményeink a hátrányos, halmozottan hátrányos illetve sajátos nevelési igényű gyermekek átlagostól eltérő fejlődésüknek felismerésére, és fejlesztésére. A sajátos nevelési igényű gyerekek hatékony fejlődését team munkában biztosítják. Az iskolában 11 hátrányos helyzetű, ebből 5 fő pedig a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, mely gyermekeknek az intézmény fejlesztő foglalkozásokat szervez. Egy fő gyógypedagógus és egy félállású iskolapszichológus segíti a gyermeke fejlesztését. (Forrás: helyi adatgyűjtés 2012.évre vonatkozóan) b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Oktatási intézményünkben egy fő gyógypedagógus segíti a gyermeke fejlesztését. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Településünkön hátrányos megkülönböztetés jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén illetve az intézményeken belül szegregáció nem történt. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Községünkben egy oktatási intézmény van, melyben a tanulók iskolai eredményessége, és az oktatás hatékonysága megfelelő. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció nem történt a hátránykompenzáló szolgáltatások során településünkön. 23

24 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának ösztönzése A gyermekeket érő veszélyekre való felhívás ösztönzése fejlesztési lehetőségek ruhagyűjtés és egyéb adományok gyűjtésének megszervezése Preventív (megelőző) jellegű előadások szervezése 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Településünkön a nők számára sajnos szűkös foglalkoztatási lehetőség van. A gazdasági válság idején volt a településünkön a legrosszabb a nők foglalkoztatásának helyzete, mely az elmúlt években minimális javuló tendenciát mutat (lásd: 18. számú táblázat). Fontos feladata a település vezetésének a nők foglalkoztatási helyzetének megoldása. 250 Nők foglalkoztatási helyzete (fő) foglalkoztatottak munkanélküliek munkavállalási korúak száma 18. számú tábla Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés A munkanélküli nők aránya településünkön átlagban %-kal kevesebb férfiakénál. (lásd:19. számú táblázat) Az arányszám alakulását nem az alacsony iskolai végzettség jelenti, hiszen 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségű munkanélküliek száma 2012-ben a munkanélküli nők számának 0,01%-át tette ki. (lásd:20. számú tábla) A nők számára kedvezőtlenebbek a településen a munkalehetőségek. Míg a férfiak az építőiparban, mezőgazdaságban, faiparban el tudnak helyezkedni, a nők számára szűkebb az 24

25 elhelyezkedési lehetőség. A nők munkanélküliségének javítására a gazdasági adottságok kihasználása jelenthet megoldást, valamint település idegenforgalmának növekedése Munkanélküliek (fő) férfiak 2013 nők számú tábla Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés év munkanélküli nők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű 8 általános szakiskola/szakmunkásképző gimnázium érettségi főiskola egyetem na na na na számú tábla Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Érsekhalmán foglalkoztatást segítő képzés nincs, de a település km-es körzetében széles lehetőség biztosított a foglalkozást segítő képzésekre c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Érsekhalmán a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma alacsony, köszönhetően a jó oktatási rendszernek. A munkanélküliek iskolai végzettsége megoszlik magasabb százalékban található középfokú végzettségűek száma a munkanélküli nők között. (lásd: 20. számú táblázat) d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Településünkön hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nem érkezett bejelentés, panasz. 25

26 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Érsekhalma községben sajnos nem működik bölcsőde, a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátása így gondot okoz. Férőhely hiány miatt nem kellett elutasítani beiratkozandó gyermeket az óvodából. Az általánnos iskolások délutáni ellátásáról 2009 óta családi napközi gondoskodik, melynek férőhelye 7 fő. Az új köznevelési törvény szerint szeptember 1-étől az általános iskolákban 16 óráig kell megszervezni az egész napos iskola és tanórán kívüli foglalkozásokat. Ez a lehetőség további segítséget nyújthat a dolgozó nők számára a gyermekek felügyeletének megoldására. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői szolgálat hatékonyan végzi működését a gyermek és az anya védelmében. Biztosítva van településünkön a család- és nővédelmi gondozás. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Településünkön nőket ért erőszak illetve családon belüli erőszakról nem történt bejelentés. (Forrás: helyi adatgyűjtés, körzeti megbízott) A körzeti megbízottal egyeztetés alapján megállapítható, hogy nem jellemző a családon belüli erőszak településünkön. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A Területi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaihoz fordulhatnak településünkön a krízishelyzetbe kerülő nők. A szolgálat munkatársai segítséget, és felvilágosítást nyújtanak az igénybe vehető szolgáltatásokról. Nemesnádudvar 50 km-es körzetén belül 2 db anyaotthon működik. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A településen a Képviselő-testület tagjai között jelenlag 1 nő taláható. Emellett jelenleg Érsekhalma jegyzője is nő. Az Óvoda és az iskola intézményvezetője is női dolgozó.(forrás: helyi adatgyűjtés) 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Településünkön nőket fokozottan érintő társadalmi problémákat nem jeleztek. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magas munkanélküliség a nők körében fejlesztési lehetőségek Helyi értékek kiépítésével (szőlészet, borászatok)a turisztikai értékeink (Pincefalu,Kastély) marketingjének támogatásával, nőhet az idegenforgalom, melynek hatására nő az idelátogató turisták száma. Ez lehetőséget biztosít a Pincefaluban szálláshelyek kiadására, kereskedelmi 26

27 egységek munkahelybővítésére a nők számára 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A település népességének összetételében az időskorúak aránya,- az országos átlagnak megfelelőenemelkedő (vagy magasabb) tendenciát mutat. (lásd: 21.számú táblázat) A népesség korösszetétele az idősebb korcsoport felé tolódik. A 60 éven felüliek aránya és az öregedési index igen magas. Az idősödés társadalmi és gazdasági probléma, kihívás a szociális ellátórendszernek is. A nyugdíjban részesülők között igen magas az egyszemélyes háztartások száma.(pl. 30-cal több az időskorú nő, mint a férfi, elmagányosodás veszélye) (Forrás: helyi adatgyűjtés) A településen jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosított az igénylők számára. Bentlakásos idősek otthonával a település nem rendelkezik 250 Nyugdjasok száma (fő) számú táblázat Forrás:TeIR, KSH Tstart 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Érsekhalmán az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek átlagosan 5-8 %-át jelentik a regisztrált munkanélküliek számának. Az 55 év feletti tartós munkanélküliek pedig 5-8 %-át jelentik a tartós munkanélküliek számából (lásd: számú táblázat). A gazdasági válság kezdetét követően nőtt az idősebb munkanélküliek száma, munkáltatók a munkahelyeken történő megszorítások során nemcsak a fiatalabb hanem az idősebb korosztály elbocsátása mellett is döntött. 27

28 Munkanélküliek száma (fő) Adatsor3 22. számú táblázat Forrás:TeIR Tartós munkanélküliek száma (fő) Adatsor1 23. számú táblázat Forrás:TeIR b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Érsekhalma község idősebb korosztályát a tevékeny időskor jellemzi. A férfiak és nők jelentős része saját hobbi szőlőjében, kertjében tölti szabadidejét ahol gyümölcsöt, zöldséget termesztenek. Főkén az idősek keze munkáját dicsérik a szépen művelt utcai virágos kertek. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről nem érkezett panasz, jelzés Önkormányzatunkhoz. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az idősek által igénybe vehető alapszolgáltatás keretein belül a településen jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Önkormányzat biztosítja. Szakosított ellátás településünkön nem működik. Illetve most már évek óta a Felsőszentiváni Szociális Intézet szervezésben évente mintegy 10 fő időset napi szinten egy munkatárs segítségével un. házi segítségnyújtásban részesít. Ezen kívül telente önkormányzati alkalmazottak, megbízható közmunkások bevonásával működik egy jelzőrendszer, ami az egyedülálló, de önmagáról még gondoskodni tudó időseket látogatja meg napi szinten, segíti a megélhetésüket. (főleg nagy hidegben, hóban pl. bevásárlások) 28

29 a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Életminőségünk fejlesztésének alapja az egészség megőrzése, ezért az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogat minden ezt célzó kezdeményezést. Az idősebb korosztály egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése biztosítva van. A háziorvosi ellátáson kívül hétvégén működik az orvosi ügyelet a Bajai Járás területén. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A település egyik célja az idősebb korosztály bevonása a kulturális, közművelődési programokba, hogy csökkentésék az idősek elszigetelődését, elhagyatottságát. Programokat szervezését szorgalmazza, melyek az idősebb korosztály érdeklődését is felkeltik. Az elmúlt években egyre több program lehetőséget biztosít az Önkormányzat a lakosság részére, mely érték növekedése jelzi, hogy a település vezetése fontosnak tartja a lakosság kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférését. (lásd: 24. számú tábla) Az Önkormányzat minden évben megrendezi az Idősek Napja rendezvényt, a Község napját (június utolsó vasárnapján), ill. most már évek óta megrendezi az Érsekhalmi Lovas Napokat, mely méltán híresült el egész Bács-Kiskun megyében. Ezeken az eseményeken nagy létszámban vesznek részt az idősebb korosztályból is. Településünkön már működik egy modern könyvtári szolgáltatás (Dédi internet), melybe lehetőséget biztosít az idősek számára a művelődési, internetes szolgáltatások hozzáféréséhez. Idősprogramok száma (db) c) idősek informatikai jártassága Az idősebb korosztály körében egyre többen jártasak az informatikában. A megkérdezettek jelentős része jártas használ számítógépet. Egyre többen mutatnak érdeklődést az internet világa iránt, barátságokat szerezhetnek, régi ismerősökkel vehetik fel a kapcsolatokat. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Településünkön az idősebb korosztálytól számos megkeresés érkezett az Önkormányzathoz szakosított ellátás keretein belül, egy bentlakásos idősek otthonára. Sok az egyedülálló idős lakos van településünkön akiknek nagy szükségük lenne az ez irányú szolgáltatásra. Sajnos a jelenlegi gazdasági helyzet mellett pályázat hiányában mostanában nem valósulhat meg. 29

30 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Az idősebb korosztály munkanélkülisége Az idősek elszigetelődése, elhagyatottsága Szakosított ellátás hiánya a településen fejlesztési lehetőségek Mezőgazdaság (szőlészet, borászat ) tevékenység népszerűsítése, helyi értékek marketingjének növelése (borturizmus) mely megélhetést biztosíthat az idősebb munkanélküli lakosság részére is Programok, kulturális rendezvények szervezése Források/pályázati lehetőség felkutatása egy bentlakásos idősek otthona létrehozásához 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Településünkön a fogyatékkal élő lakosságról kevés adat áll rendelkezésre, ennek oka, hogy számuk alig éri el az összlakosság 1%-át. (Forrás: helyi adatgyűjtés). a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A településen a fogyatékkal élők foglalkoztatási lehetőségeiről felmérés nem készült, helyi adatgyűjtés alapján elmondható, hogy foglalkoztatásukkal kapcsolatos problémáról megkeresés nem érkezett az Önkormányzathoz. Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos. A fogyatékosság hátterében több tényező bonyolult kölcsönhatása állhat, ilyenek lehetnek például a testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők. A fogyatékkal élők legnagyobb részének megélhetési forrása az alacsony összegű rokkantnyugdíj, járadék vagy segély. Ezen ellátások azonban számukra igen szűkös megélhetést biztosítanak. A tartós egészségügyi problémával, valamint a fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak. Ez a probléma azonban az ország egészére nézve megoldásra vár. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről nem érkezett bejelentés a fogyatékosok foglalkoztatásával kapcsolatban. A munkáltatók segítik a fogyatékos munkavállalók beilleszkedését. (Forrás: helyi adatgyűjtés) c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A település beruházásai során egyik legfontosabb elem az akadálymentesítés. A település oktatási intézményei (óvoda, iskola) már részben akadálymentesek. Egyetlen teljesen akadálymentes épületünk az IKSZT. 30

31 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településen fogyatékkal élő személyek részére természetbeni ellátásairól, kedvezményeiről teljes körű felvilágosítást és segítséget nyújtanak az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársai. A szociális alapszolgáltatás keretein belül az önkormányzat étkeztetést, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Nagy hangsúlyt fordított az önkormányzat az intézmények akadálymentesítésére.. Az óvoda épülete is részben akadálymentes, mely segítséget jelent a fogyatékossági nehézségekkel küzdők számára. Mozgáskorlátozott parkolók lettek kijelölve a településen, melyek segítik a mozgásukban korlátozott személyek közlekedését. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzat tulajdonát képező középületek egy része akadálymentes. A pályázatok során mindig kiemelten szerepet kap az épületek, utak, parkolók akadálymentesítése, mely a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedését segíti. Akadálymentes épületek: IKSZT Részben akadálymentesek: iskola, óvoda, orvosi rendelő b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Az önkormányzat segítséget nyújt a fogyatékkal élők számára felmerülő problémáira. A település kulturális életébe bevonja a fogyatékkal élőket. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítettségéről településünkön nem készült felmérés. A helyi információgyűjtés alapján minimális az akadálymentesített munkahelyek száma, ez azzal magyarázható, hogy településünkön a kis létszámú fogyatékkal élők jelentős része nyugdíjas korú vagy kisgyermek. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen akadálymentes parkolók lettek kialakítva az iskola, óvoda területén, melyek segítik a közlekedést a mozgásukban korlátozottak részére. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Településünkön nincs helyi szolgáltatás a fogyatékos személyek számára. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció nem volt településünkön. 31

32 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Önkormányzati tulajdonú épületek hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettsége fejlesztési lehetőségek az akadálymentesítésre pénzforrások/pályázatok felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a tervezésbe 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A Érsekhalmi Polgárőr Egyesület: feladatuk a lakosság biztonságának biztosítása b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A településünket jól működ partnerség jellemzi a civil szektorral, az egyházzal. Bár német nemzetiség nem él a faluban, az Önkormányzat mégis nagy hangsúlyt fektetve a német nemzetiségi oktatásra és a gyermekek támogatására. Az egyházi szektorral való kapcsolatát is jó együttműködés jellemzi. Minden évben támogatást nyújt az önkormányzat az egyházi és civil szervezeteknek, mely szervezetek aktívan részt vesznek a község életében, rendezvényein. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Térségi társulások, civil szervezete d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nincs Érsekhalmán nemzetiségi önkormányzat. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Polgárvédelem: A lakosság biztonsága érdekében végzi munkáját, kiemelten figyelve az idős,egyedülálló lakosságra f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-profit szervezetek vannak településünkön közéleti tevékenységet folytatnak, az egészségügyben dolgozók (háziorvosok, fogorvos) tevékenységük az esélyegyenlőségi feladatellátására irányul. Figyelik és jelzik a fokozott odafigyelést igénylő elhagyott idősek, elhanyagolt gyermekek észlelését. 32

33 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A települési esélyegyenlőségi program elkészítése alapos helyzetelemzésen kell, hogy alapuljon, ezért a program elkészítése során a civil szervezeteket, valamint az intézményeket is bevontuk a program elkészítésébe. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. 33

34 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Nincs jelenleg roma lakosság -A lakosság bevonását növelni kell a hátrányos helyzetű gyermekek támogatásába -A gyermekeket érő veszélyekre való felhívás ösztönzése Az idősebb korosztály munkanélkülisége Az idősek elszigetelődése, elhagyatottsága Szakosított ellátás hiánya a településen Magas munkanélküliség a nők körében Önkormányzati tulajdonú épületek hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettsége Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Nincs jelenleg roma lakosság - ruhagyűjtés és egyéb adományok gyűjtésének megszervezése -preventív jellegű előadások szervezése - Mezőgazdaság (szőlészet, borászat ) tevékenység népszerűsítése, helyi értékek marketingjének növelése (borturizmus) mely megélhetést biztosíthat az idősebb munkanélküli lakosság részére is - Programok, kulturális rendezvények szervezése Források/pályázati lehetőség felkutatása egy bentlakásos idősek otthona létrehozásához Helyi értékek kiépítésével (szőlészet, borászatok)a turisztikai értékeink (Pincefalu) marketingjének támogatásával, nőhet az idegenforgalom, melynek hatására nő az idelátogató turisták száma. Ez lehetőséget biztosít a Pincefaluban szálláshelyek kiadására, kereskedelmi egységek munkahelybővítésére a nők számára az akadálymentesítésre pénzforrások/pályázatok felkutatása, megfelelő szakértők, tanácsadók bevonása a tervezésbe A beavatkozások megvalósítói 34

35 Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők Jövőképünk Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Roma foglalkoztatás Gyermekek biztonságos környezetben -Időskorú munkanélküliség, és elszigetelődés veszélye Nők munkanélkülisége Akadálymentes élettér kialakítása Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst Munkaügyi Hivatal Önkormányzat felelős: polgármester Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Egészségügyi dolgozók (orvosok,védőnők) -felelős: Családsegítő Szolgálat vezetője és munkatársai Civil szervezetek, Önkormányzat vezetősége -felelős: polgármester Civil szervezetek, Önkormányzat vezetősége -felelős: polgármester Akadálymentes élettér kialakítása - Kiemelt területnek tarja Önkormányzatunk a gyermekek közoktatás-fejlesztésében az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elvét. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják sikerességüket. - Elengedhetetlen a nők esélyegyenlősége érdekében nőkre szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése. Munkalehetőségek teremtése a helyi mezőgazdasági adottságok kiaknázásával, helyi értékek marketingjének növeléséve. Pályázatok útján: - kerékpárhálózat kiépítése a környező településekkel mely pályázati tervek elősegíthetik a nők munkahelyteremtését a turizmusban. Nőhet a vendégéjszakák száma, több turista látogatja településünket, mely megélhetést biztosíthat több család részére. -Folyamatosan oda kell figyelni az idősebb korosztályra. A korosztályt érintő munkanélküliségére, elszigetelődésükre, elhagyatottságukra. Különösen fontos feladat a jövőre nézve egy bentlakásos idősek otthonának megvalósítása. Önkormányzatunk megvalósított a közelmúltban egy modern könyvtár kialakítását (IKSZT), mely újabb lehetőséget, programot biztosít az idősebb korosztálynak is. -Különös figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedési feltételeinek megteremtésére. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű testi fogyatékosok, illetőleg egészségkárosodás miatt korlátozott mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok ) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. 35

36 Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Roma foglalkoztatás A foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoport (romák) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról, egyre nagyobb számban kerülnek ki a munkaügyi regisztrációból, ezzel elveszítik a szervezett segítségnyújtás legfontosabb esélyét. Ha lesz Nemesnádudvaron roma kissebbséghez tartozó munkavállaló az Önkormányzat az alábbi intéz6kedéseket tervezi: 1.Hosszú távú cél: A roma munkanélküliség radikális csökkenése 2.Közép távú cél: A roma foglalkoztatás 5%-os növekedése 5 éven belül 3.Rövid távú terv: A romák közfoglalkoztatásba történő bevonásának növelése: 1.Foglalkoztatás politika helyes irányba történő irányítása 2.Kapcsolatok erősítése a munkáltatók és a munkavállalók között 3.Munkaügyi Központtal közös közreműködés Résztvevők: roma munkanélküliek Felelős: polgármester Önkormányzat vezetősége, Munkaügyi Hivatal, Munkálta 1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: Rövid távú terv: Hosszú távú cél: a kitűzött célig radikálisan csökken a roma munkanélküliek száma 2.Közép távú cél:2018-ra 5% emelkedik a roma foglalkoztatás aránya mely az életkörülményeik javulásához vezethet, mely a bűnözések számának csökkenéséhez is vezethet. 3.Rövid távú terv: 2015-ig a romák nagyobb számú közfoglalkoztatásba vonásával folyamatos ellátást biztosíthat számukra, javulhat egyes családok életkörülményei. Fontos eleme a Munkaügyi Hivatal által szervezésre kerülő közfoglalkoztatási program folytatása az elkövetkező években Szükséges erőforrások Munkaügyi Hivatal pályázati támogatása Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának növelése A hátrányos gyermekek száma a település gyermeklétszámának 19-20%-át teszi ki. Az Önkormányzat szűkös anyagi lehetőségeihez mérten támogatja a gyermekek helyzetének javulását, de szükséges civil szervezetek, lakosság bevonása is a támogatások növeléséhez 36

37 Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások 1.Hosszú távú cél: hátrányos helyzetű gyermekek számának 5%-os csökkenése 2.Közép távú cél: hátrányos helyzetű gyermekek folyamatos időszakos támogatásához egy szoros kapcsolatrendszer kiépítése 3.Rövid távú terv: támogatók számának növelése 1. A kiépített támogatási rendszer fenntartása 2. Folyamatos támogatási rendszer kiépítése 3. ruhagyűjtés és egyéb adományok gyűjtésének megszervezése Résztvevők: civil szervezetek, Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői Szolgálat, lakosság Felelős: Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Önkormányzat vezetősége, Civil szervezetek, Védőnői Szolgálat, lakosság 1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: Rövid távú terv: Hosszú távú cél: Támogatók megtartása 2.Közép távú cél:. Támogatók számának növekedése 3.Rövid távú terv: Negyedévenkénti ruhagyűjtés, adománygyűjtés Gazdasági nehézségek, sajnos a társadalom egészre kihatnak, kevesebben adakoznak Helyszín biztosítása a ruhagyűjtésekkor, illetve a begyűjtött ruhák tárolására Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Gyermekek biztonságos környezetben Gyermekek rengeteg veszélynek vannak kitéve, fontos a folyamatos információval való ellátásuk az őket érhető káros szenvedélyek/veszélyek elhárításához 1.Hosszú távú cél: Biztonságos környezet a gyermekek számára 2.Közép távú cél: Tudatos egészségszemlélet kialakítása 3.Rövid távú terv: Figyelemfelhívás 1. Jól működő kapcsolatrendszer kialakítása 2. Szakértők bevonása a gyermekek védelméért 3. preventív (megelőző,elhárító) jellegű előadások szervezése Résztvevők: védőnői szolgálat, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, körzeti orvosok, szakértők, Rendőrség Felelős: Oktatási Intézmény vezetője, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 37

38 Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Önkormányzat, Védőnői Szolgálat, Körzeti Orvosok, Rendőrség 1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: Rövid távú terv: Hosszú távú cél: A gyermekek és a szakértők között kialakuló jó kapcsolatrendszer 2.Közép távú cél: A szakértők segítsége konkrét problémákra 3.Rövid távú terv: A gyermekek figyelmének felhívása/ tudatosítása az őket érhető veszélyekre A gyermekek hozzáállásával kapcsolatos esetleges nehézségek, melyek jól szervezett, a gyermekek figyelmét lekötő előadásokkal javítható Anyagi források feltárása a szükséges szakértőkhöz (pályázati lehetőségek keresése) Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Időskorú munkanélküliség, elszigetelődés veszélye Az idősebb korosztály munkanélkülisége, elszigetelődése, elhagyatottsága Szakosított ellátás hiánya a településen 1.Hosszú távú cél: Bentlakásos idősek otthona létesítése 2.Közép távú cél: Munkahelyteremtés 3.Rövid távú terv: Programok, rendezvények szervezése 1. Pályázati forrás felkutatása 2. Helyi értékek kiaknázása, marketingjének növelése 3. Civil szervezetekkel kapcsolatfelvétel, rendezvények, programok szervezése Résztvevők: Önkormányzat, civil szervezetek Felelős: polgármester Önkormányzat vezetősége, civil szervezetek, 1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: Rövid távú terv: Hosszú távú cél: Idős korosztály munkanélküliségének csökkentése 5%-kal 2.Közép távú cél:. Településre jellemző helyi mezőgazdasági adottságok (szőlészet, borászat) lehetőségeinek kiaknázásával, marketingjének növelésével bevonható az idősebb korosztály is, mellyel munkalehetőséget, megélhetést biztosíthatunk számukra 3.Rövid távú terv: Az idősebb korosztálynak szervezett kulturális, helyi programokkal, kiemeljük őket a korosztályukra jellemző elszigetelődésből 38

39 Kockázatok és csökkentésük eszközei Az Önkormányzat szűkös költségvetése miatt, szükséges egyéb források feltárása, pályázati lehetőségek keresése Szükséges erőforrások EU-s társfinanszírozású pályázatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Nők munkanélkülisége Magas munkanélküliség a nő körében 1.Hosszú távú cél: magas munkanélküliség 5%-os csökkentése 2.Közép távú cél: munkahelyteremtés támogatása 3.Rövid távú terv: álláskeresés segítése 1. A sikeres középtávú célok elérését követően az elért eredmények fenntartása 2. Településre jellemző helyi mezőgazdasági adottságok (szőlészet, borászat) lehetőségeinek kiaknázásával, marketingjének növelésével munkalehetőségek teremtése, melyek megélhetést biztosíthatnak a munkanélküli nők számára 3. Munkaügyi Központ állásadatainak,támogatási lehetőségeinek közzététele Résztvevők: Önkormányzat, Munkaügyi Hivatal Felelős: polgármester Önkormányzat vezetősége, Munkaügyi Hivatal 1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: Rövid távú terv: Hosszú távú cél: A nők munkanélküliségének 5 %-os csökkenése 10 éven belül 2.Közép távú cél: 2-3%-os növekedés a bölcsődei szolgáltatásban 3.Rövid távú terv: Az információk áramlásával több támogatási lehetőség, juthat el a munkanélküli nők részére. 1-2%-kal csökkenhet a szülők iskolai végzettsége a támogatási rendszer kihasználásával Az önkormányzat egyre nehezebb anyagi helyzete, szűk teret biztosít a munkanélküliség csökkentésére, szükséges pályázati források feltárása Szükséges erőforrások EU-s társfinanszírozású pályázatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok 39

40 Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Akadálymentes élettér kialakítása A településen az akadálymentes intézmények száma alacsony 1.Hosszú távú cél: Önkormányzati tulajdonú épületek hiányzó, nem megfelelő akadálymentesítettsége 2.Közép távú cél: Biztonságos közlekedés biztosítása 3.Rövid távú cél: Információ áramlás segítése 1. Beruházásoknál nagy figyelem az akadálymentesítésre 2. Gyalogátkelő a forgalmasabb csomópontokba 3. Fogyatékkal élők problémáinak feltárása Résztvevők: Önkormányzat Felelős: polgármester Önkormányzat 1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: Rövid távú cél: Hosszú távú cél: Az akadálymentes intézmények segítik a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét 2.Közép távú cél: Gyalogátkelők kialakításával könnyebb, biztonságosabb közlekedést biztosítunk, a munkavállaláshoz való eljutás segítheti elő 3.Rövid távú cél: A fogyatékkal élő lakosság tájékoztatása az elérhető támogatási lehetőségekről. Akadálymentes intézmények megvalósítása csak pályázat forrásból valósulhat meg. Források folyamatos feltárása szükséges hozzá. Szükséges erőforrások EU-s társfinanszírozású pályázatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok 40

41 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Roma foglalkoztatás 3 II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Gyermekek biztonságos környezetben Roma lakosság foglalkoztatásba való bevonásának növelése Gyermekek rengeteg veszélynek vannak kitéve, fontos a folyamatos információval való ellátásuk az őket érhető káros szenvedélyek/vesz élyek elhárításához Az intézkedéssel elérni kívánt cél 1.Hosszú távú cél: A roma munkanélküliség radikális csökkenése 2.Közép távú cél: A roma foglalkoztatás 5%- os növekedése 5 éven belül 3.Rövid távú terv: A romák közfoglalkoztatásb a történő bevonásának növelése 1.Hosszú távú cél: A gyermekek és a szakértők között kialakuló jó kapcsolatrendszer 2.Közép távú cél: A szakértők segítsége konkrét problémákra 3.Rövid távú terv: A gyermekek figyelmének felhívása/ tudatosítása az őket érhető A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokka l 5/2009. (IV.01.) és a 14/2005. (IX.01.) ÖR a termézetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásról valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról Az érsekhalmi Óvoda Szakmai Programja Pedagógiai Programja Közoktatási Intézmény SZMSZ Az intézkedés tartalma 1.Foglalkoztatás politika helyes irányba történő irányítása 2.Kapcsolatok erősítése a munkáltatók és a munkavállalók között 3.Munkaügyi Központtal közös közreműködés 1.Hosszú távú cél: Az akadálymentes intézmények segítik a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét 2.Közép távú cél: Gyalogátkelők kialakításával könnyebb, biztonságosabb közlekedést biztosítunk, a munkavállaláshoz való eljutás segítheti elő 3.Rövid távú cél: A fogyatékkal élő Az intézkedés felelőse polgármester polgármester Az intézkedés megvalósításának határideje 1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: Rövid távú terv: Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: Rövid távú terv: Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) roma munkanélküliség csökkentése gyermekek tájékozottságán ak növekedése Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Munkaügyi Hivatal pályázati támogatása Anyagi források feltárása a szükséges szakértőkhöz (pályázati lehetőségek keresése) Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága fenntartható 41

42 2 3 III. A nők esélyegyenlősége 1 Nők munkanélkülisége 2 3 IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Időskorú munkanélküliség, elszigetelődés veszélye Magas munkanélküliség a nő körében Az idősebb korosztály munkanélkülisége, elszigetelődése, elhagyatottsága Szakosított ellátás hiánya a településen veszélyekre 1.Hosszú távú cél: magas munkanélküliség 5%-os csökkentése 2.Közép távú cél: munkahelyteremt és támogatása 3.Rövid távú terv: álláskeresés segítése 1.Hosszú távú cél: Bentlakásos idősek otthona létesítése 2.Közép távú cél: Munkahelyteremt és 3.Rövid távú terv: Programok, rendezvények szervezése 5/2009. (IV.01.) és a 14/2005. (IX.01.) ÖR A pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásról valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról 5/2009. (IV.01.) és a 14/2005. (IX.01.)ÖR A pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásról valamint a lakosság tájékoztatása az elérhető támogatási lehetőségekről. 1. A sikeres középtávú célok elérését követően az elért eredmények fenntartása 2. Településre jellemző helyi mezőgazdasági adottságok (gyümölcstermesztés, állattartás) lehetőségeinek kiaknázásával, marketingjének növelésével munkalehetőségek teremtése, melyek megélhetést biztosíthatnak a munkanélküli nők számára 3. Munkaügyi Központ állásadatainak,támogatási lehetőségeinek közzététele 1.Hosszú távú cél: Idős korosztály munkanélküliségéne k csökkentése 5%-kal 2.Közép távú cél:. Településre jellemző helyi mezőgazdasági adottságok (szőlészet, borászat) lehetőségeinek kiaknázásával, marketingjének növelésével polgármester polgármester 1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: Rövid távú terv: Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: Rövid távú terv: Női munkanélküliség csökkentése Idős korosztály elszigeteltségén ek csökkentése EU-s társfinanszírozású pályázatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok EU-s társfinanszírozású pályázatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok fenntartható fenntartható 42

43 2 3 V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 A településen az akadálymentes intézmények száma alacsony A településen az akadálymentes intézmények száma alacsony Hosszú távú cél: Az akadálymentes intézmények segítik a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét 2.Közép távú cél: Gyalogátkelők kialakításával könnyebb, biztonságosabb közlekedést biztosítunk, a munkavállaláshoz való eljutás segítheti elő 3.Rövid távú cél: A fogyatékkal élő lakosság tájékoztatása az elérhető támogatási lehetőségekről szociális igazgatás helyi szabályozásáról Rendezvényterv Település költségvetése bevonható az idősebb korosztály is, mellyel munkalehetőséget, megélhetést biztosíthatunk számukra 3.Rövid távú terv: Az idősebb korosztálynak szervezett kulturális, helyi programokkal, kiemeljük őket a korosztályukra jellemző elszigetelődésből 1.Hosszú távú cél: Az akadálymentes intézmények segítik a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét 2.Közép távú cél: Gyalogátkelők kialakításával könnyebb, biztonságosabb közlekedést biztosítunk, a munkavállaláshoz való eljutás segítheti elő 3.Rövid távú cél: A fogyatékkal élő lakosság tájékoztatása az elérhető támogatási lehetőségekről. polgármester 1.Hosszú távú cél: 10 év 2.Közép távú cél: Rövid távú cél: Egyenlő hozzáférés növelése közintézmények ben EU-s társfinanszírozású pályázatok, KEOP, TIOP, NCA, NEA pályázatok fenntartható 43

44 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

45 Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről.. felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni 45

46 A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 46

47 4. Elfogadás módja és dátuma I. A Érsekhalma község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Érsekhalma község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és számú határozatával elfogadta. Mellékletek: Dátum Aláírás Az Érsekhalmi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Dátum Partner aláírás Területi Családsegítő Szolgálat 47

48 HEP elkészítési jegyzék 2 NÉV 3 HEP részei 4 Aláírás R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E 2 Ez a jegyzék mint a HEP melléklete szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy partneri aláírással igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.