Alapvető cél: - a helyi önkormányzáshoz való alapjogok érvényesülésének biztosítása: demokratikus és hatékony működés - a közszolgáltatások színvonalának emelése, - modern, költségtakarékos, feladatorientált rendszer kiépítése, - a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése. Kiemelt cél: - aműködőképesség fenntartása, átláthatóbb feladatfinanszírozási rendszer kialakítása, - az adósságállomány növekedésének megállítása, hatékony kezelése, - a törvényességi felügyelet és gazdasági ellenőrzés eszközrendszerének megújítása, - a térségi összefogás erősítése, - az önkormányzati feladatok pontosabb és differenciáltabb meghatározása. 2
AZ ÁLLAMI - ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ÚJRASZABÁLYOZÁSA -OKTATÁS-fő elv: a fenntartó az állam (kormányhivatalokon keresztül). A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja. - az állam határozott időre (5 évre), köznevelési szerződéssel átadhatja a fenntartást a 2000 főt meghaladó lakosságú önkormányzat részére, ez esetben a béreken felül jelentkező összes működtetési költséget az önkormányzat saját forrásból finanszírozza, - EGÉSZSÉGÜGYI ellátás feladatrendszerének átalakítása: - a helyi önkormányzat feladata: egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátás, ügyeleti és védőnői ellátás); megelőző, szűrő, gondozó tevékenység, - a járó-beteg ellátás (önálló, kórházzal integrált) állami feladat;, - 2012. január 1-től a megyei és fővárosi kórházak fenntartása az állam feladata. -ÁLLAMIGAZGATÁSI feladatok - a jelenlegi önkormányzati rendszeren belül ellátott államigazgatási feladatok a járási hivatalokhoz kerülnek átcsoportosításra. - KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. január 1-től atűzoltóságot az állam veszi át. 3
a községi önkormányzat ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, a közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. a járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. megyei jogú várost, mint fogalmat a megyei város elnevezés váltja fel, amely települési önkormányzat - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. a megyei önkormányzat kötelező feladata a területfejlesztés és a területrendezés. A megyei intézmények konszolidációja; feladataikat és vagyonukat 2012. január 1-től az állam veszi át. afőváros: kétszintű önkormányzat - A fővárosi önkormányzat ellátjaafőváros egészét, a több kerületét érintő terület- és településfejlesztési, településüzemeltetési feladatokat, helyi önkormányzati feladatokat. A kerületi önkormányzatok önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatáskört, amelyet törvény nem utal a főváros kizárólagos feladat- és hatáskörébe. 4
FŐBB VÁLTOZÁSOK: - képviselő-testület kapcsán: időkeret meghatározás, hozzászólások maximuma, - bizottságok -ezerfőt meg nem haladó településen egy bizottság létrehozása, egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottság, egyes részfeladatok ellátására albizottság alakítható, - képviselők jogállása - kötelezettségszegés esetén szankcióként a tiszteletdíj csökkentése, tiszteletdíj csak az önkormányzat saját bevételei terhére. - a polgármester magas legitimitása főállásban vagy társadalmi megbízatásban is ellátható, hatásköreinek bővítése pl. jegyző feletti munkáltatói jog, szavazategyenlőség esetén a polgármester igen szavazatával a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni, ha a testület határozatképtelenség miatt két alkalommal nem hozott döntést jogosult döntést hozni (át nem ruházható testületi hatáskörök kivételével), dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben, önként vállalt feladatok ellátására fordítható összes forrás 10%-áig önállóan dönt a forrásfelhasználásról. - összeférhetetlenség, jogállási és egyéb kapcsolódó jogszabályok átalakítása, a méltatlanság: egységesen szabályozza a képviselők és a polgármester összeférhetetlenségének eseteit, a főállású polgármester esetén szigorúbb szabályok pl. országgyűlési képviselő nem lehet polgármester, új jogintézmény - a méltatlanság esetkörei: pl. közügyek gyakorlásától jogerős eltiltás; szándékos bűncselekmény miatt jogerős szabadságvesztésre ítélés; kényszergyógykezelés elrendelése, köztartozás - a képviselők díjazására vonatozó szabályok az Ötv.-ben, a polgármester, jegyző esetén az új Ktv.-ben. 5
- a képviselő-testület önkormányzati hivatalt, vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A korábbi körjegyzőséget váltja fel a közös önkormányzati hivatal, működési költségüket az állam finanszírozza a hivatal által ellátott feladataikkal arányban, melyet a székhelytelepülés részére folyósít, - közös önkormányzati hivatalt hoznak létre - a járáson belüli települési önkormányzatok, melyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól és a települések lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt. A2000fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. - létrehozásáról, illetve megszüntetéséről az önkormányzati választások napját követő 60 napon belül kell megállapodni ha ez nem teljesül a kormányhivatal vezetője dönt a kijelölésről, - minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos ellátását, a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, - megállapodhatnak, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás állandó kirendeltség, vagy ügyfélszolgálati megbízotton keresztül, informatikai hálózat alkalmazásával történjen. 6
- Aképviselő-testületek megállapodhatnak egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, illetve a polgármester államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában (önkéntes társulás), - a társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, - a társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, non profit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, - a működési költségekhez a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak. 7
- a kötelezően ellátandó feladatok működési kiadásainak fedezete feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással, - a kötelezően ellátandó feladatokhoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatás biztosítása, az önkormányzati működési célú bevételek figyelembevételével, - a feladatalapú támogatásból a kötelezően ellátandó feladatokat kell elvégezni, eltérő felhasználás esetén kamatokkal terhelt visszafizetési kötelezettség, - az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat; kivételesen a működőképesség megőrzésére kiegészítő támogatás adható, - az önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást (pl. kölcsön-, hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, lízingügylet) kizárólag a Kormány engedélyével tehet, melynek mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50 %-át nem haladhatja meg, - uniós kötelezettségbőleredő beruházást kivéve nem indíthat új beruházást, amennyiben tárgyévi adósságot keletkeztető kötelezettségvállalása eléri vagy meghaladja a fenti korlátozás mértékét. 8
- A helyi önkormányzatok gazdálkodását, a részükre nyújtott költségvetési, európai uniós támogatások felhasználását ellenőrizheti: az Állami Számvevőszék, a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, - a jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni, pénzügyi bizottság véleményezése, vizsgálata, 9
A kormányhivatal főbb eszközei a törvényességi felügyelet körében: - törvényességi felhívással élhet; - kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását; - kezdeményezheti az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát; - kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát és a felülvizsgálat kezdeményezésével egyidejűleg felfüggeszti az önkormányzati határozat végrehajtását; - kezdeményezheti a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását; - javasolhatja a Kormánynak az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselőtestület feloszlatását; - kezdeményezheti a költségvetésből járó támogatás meghatározott részének visszatartását vagy megvonását; 10
11