Az emberi magatartás szerepe a villamosenergia-ipari munkabalesetek megelőzésében Nemzeti Partnerségi Találkozó Budapest, 2008. szeptember 30. Dr. Bereczki Edit - OMMF elnöki tanácsadó
A villamosenergia-ellátás A villamosenergia-szolgáltatás az emberi élet számára nélkülözhetetlen az iparban, a háztartásban, a szolgáltatásban, a közlekedésben A villamosenergia-ipar magába foglalja a: termelést - szállítást - elosztást kereskedelmet A villamosenergia-termelés mindenféle eljárással történhet, beleértve az atom-, a vízi-, a szél- erőműveket és a megújuló energiaforrásokat is Villamos üzemi munkavégzés: - villamos berendezések üzemeltetése - villamos berendezésekkel - villamos berendezéseken - villamos berendezések közelében végzett tevékenység
Munkavédelmi jellemzők A villamosüzemi munka (a villamos áram termeléstől az elosztásig, a villamos berendezés üzemeltetéstől a szerelésig, a javítástól a karbantartásig, a számítástechnikai navigációs munkákig, stb.) egy sor ipari, építési, szerelési tevékenységet foglal magába: pl. a villamossági szerelő pl. a villanyszerelő [7445 - műszerész] [7624 - építés, szerelés] Minden olyan villamos és nem villamos tevékenység, ahol fennáll a villamos veszély lehetősége [MSZ 1585: Fm - FAM - Fk]! Munkabiztonsági szempontból: az I. veszélyességi osztályba sorolt munkavégzés Munkaegészségügyi szempontból: döntően a C kategóriába tartozó szolgáltatói, néhány területen az A foglalkozás-egészségi osztályba sorolt ipari tevékenység körébe tartozó munkavégzés (ionizációs sugárzás veszélye, korkedvezmény)
A villamosenergia-ipari tevékenység főbb munkaegészségügyi jellemzői Általában (könnyű) közepesen nehéz fizikai munka Részben zárttéri, részben szabadtéri munkavégzés (gyakran váltakozó) Fokozott a baleseti veszély: a villamos áram, a munkatér, a munkavégzés helye, a munkakörnyezeti tényezők és egyéb veszélyek miatt Villamos eredetű sérülés veszélye: A villamos berendezések üzemeltetése során a villamos energia jelenléte miatt esetleg bekövetkező - áramütés - villamos égés - ívelés - tűz vagy robbanás által okozott személyi sérülés vagy halál.
A villamos áram hatásai: az emberi szervezet 3 dimenziós másodlagos vezető Villamos baleset veszélye áll fenn, ha az emberi test az áramkörbe kapcsolódik és rajta külső áramforrás áramot hajt keresztül (közvetlenül vagy átívelés miatt). Az elektromos áram elsődleges hatásai (légzésleállás, kamra fibrilláció; égési sérülés) és átmeneti/maradandó másodlagos károsító hatásai (érzékszervek, szív- és keringés, veseműködés, idegsérülés, égési hegek, stb.): - fizikai (áramerősség, feszültség, ellenállás) - fiziológiai (élettani) és kórtani (patológiai) tényezőkre vezethetők vissza. érzékelési küszöb-érték (kézen): 1mA (50 Hz) - elengedési - érték: 10-15 ma halálos - érték: 100 ma - 1 sec 50 Hz! (de! nőknél 60 %, gyermeknél: 50%) <1 kv: kamra fibrilláció - >1 kv: légzőközpont bénulás (áramút!) átívelés ~ 4000-5000 C (nyílt láng!)
A villamos berendezések biztonságos üzemeltetésének: az emberi/személyi tényezői a balesetek megelőzésben Villamos baleset: az összes baleset ~0,4%-a (de! a 4%-a!) Okai: - szakképzetlenség, gyakorlatlanság, készség és jártasság hiánya - helyi ismeret hiánya (külső munkavállalók alkalmazásakor) - munkavédelmi mulasztások (a villamosenergia-ipari veszélyek ismeretében a kezelő személyzet oktatása, képzése- és továbbképzése a kockázatértékelés szerinti biztonsági és egészségvédelmi követelményekről, a megelőzésről, rendszeres ellenőrzés)! FOKOZOTT BALESETVESZÉLY (ISMERET ÉS FELISMERÉS MEGLÉTE)! MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGGAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK ÉS A BIZTONSÁGOS MNKAVÉGZÉSRE NEM ALKALMAS ÁLLAPOT! SPECIÁLIS ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS (OKTATÁS ÉS GYAKORLÁS HIÁNYA!)
Villamos-üzemi tevékenység személyi feltételei Villamossági szerelő (akkumulátor-szerelőtől a villamos-művi szekunder szerelőig): Szereli, javítja és ellenőrzi a villamos energia előállítására,elosztására és felhasználására szolgáló erősáramú berendezéseket transzformátorok, villamos forgógépek, villamos kapcsoló berendezések, távvezetékek, kábelhálózatok, fázisjavító eszközök, stb.) Feladatai: Kiépíti és karbantartja a villamos energia továbbítására és elosztására szolgáló távvezeték- vagy kábelhálózatot. Felszereli és javítja az elosztószekrényeket, transzformátorokat, kapcsoló-berendezéseket, fázisjavító eszközöket, mérőváltókat, feszültség-, áram- és fogyasztómérő műszereket. A villamos gépek és a hálózat közé teljesítmény-elektronikai eszközök beépítése. Karbantartja a targoncák, szükségáramforrások működtetéséhez használt akkumulátorokat. Transzformátorok, villamos forgógépek, világítástechnikai eszközök és képcsövek előállítása. A munkavégzés jellemzői: A munkát hajlott, álló, guggoló vagy ülő (kényszer)testhelyzetben zárt csarnokban vagy váltakozva, szabadban is végzi, emiatt könnyű/közepesen nehéz fizikai munkának minősül. Gyakran nagy magasságban történik a szerelés, ezért az áramütés, a szem-, a kéz- és lábsérülés lehetősége mellett fennáll a leesés, a le-és bezuhanás veszélye is. Pszichikai követelmény: figyelem koncentráció, gyors ítélő- és cselekvőképesség szükségessége, logikai- és alkalmazkodó készség megléte Egészségi követelmény: a mozgás-, a keringés- és a légző rendszer ép állapota jó látás, teljes térlátás, ép színlátás; jó hallás és egyensúly-érzés a munkavégzést kizáró vagy korlátozó állapotok/betegségek hiánya
Villamossági szerelő foglalkoztatásának foglalkozás-egészségi tényezői, a munkavégzés korlátai A munkaköri alkalmasság: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni A munkavégzés kizáró és korlátozó okai: - gyengén fejlett izomerő, a mozgás-szervrendszer anatómiai és funkcionális rendellenessége - szív- és keringési szervrendszer betegségei (vitium, ingerképzés és vezetés zavara) - idült légzőszervi betegségek (köhögés és hypoxia miatt!) - eszméletvesztéssel, collapszussal, rosszulléttel járó betegségek (epilepsia, diabetes mellitus, pajzsmirigy túlműködés, magas és alacsony vérnyomás betegség, stb.) - szédülés, egyensúly-érzés zavara, hallászavar, idült fülbetegségek, tériszony - színtévesztés, rossz látásélesség (<1,2 D; >6 D korrekció), tér-/mélység-látás hiánya) - a kéz idült bőrbetegségei, idült vesebetegségek, stb. - alkohol betegség, egyes pszichiátriai kórképek, gyógyszeres befolyásoltság, (+drog) +az egyéni érzékenység: nem, kor, fizikai erőnlét és kifáradás után, a bőr állapota (izzadt-nedves, meleg), az érzelmi állapot (figyelem-koncentráció!)
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei - az emberi magatartás szerepe a villamos-energiaipari balesetek megelőzésben 1. A munkavállaló munkára való alkalmasságáról ( egészségi /fizikai és pszichikai megfelelőség, valamint a a kellő munkakapacitás megléte) foglalkozás - egészségügyi orvosi vizsgálat alapján kell dönteni (külön jogszabály szerint). 2. Meghatározott munkakörök (foglalkozások) esetén a munkaköri alkalmassági vizsgálaton túl pályaalkalmassági vizsgálati rend is előírt (külön jogszabály szerint). 3. A munkavállalónak a fentieken túl rendelkezni kell a munkavégzéshez szükséges - munkavédelmi ismeretekkel, készséggel, jártassággal - meghatározott szakképesítéssel (képesítéssel) - gyakorlattal (+felügyelettel) (oktatás, képzés-továbbképzés révén).
2. folytatás 4. A foglalkoztatás munkavégzésre alkalmas állapotban (alkohol, gyógyszer, drog tilalma mellett) a munkavédelmi szabályok és utasítások megtartásával (a munkavédelmi oktatásnak megfelelően) történhet, beleértve - az egyéni védőeszközök rendeltetés szerű használatát - a megfelelő (testhez álló) ruházat viselését -amunkahelyi fegyelem, rend és tisztaság megtartását - a munkáltatóval való együttműködési kötelezettséget: * baleset, sérülés, rosszullét azonnali jelentése! * munkahelyi elsősegélynyújtás biztosítása! áramütés, elektromos áram okozta halál, elektromos égések és traumás sérülések (törések, ficamok) esetén. 5. Az emberi teljesítőképességet befolyásoló/csökkentő egyéb tényezők ismerete (beleértve az időjárási, látási és környezeti viszonyokat is, különösen szabadtéri munkavégzésnél) és figyelembe vétele.
A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzata 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet szerint Alkalmasság: - >18 éves életkor - munkaköri alkalmasság megléte [33/1998. (VI. 24.) NM r. szerint] - FAM tevékenységre előírt szakképesítés és elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása oktatása révén (mentés, újraélesztés, defibrillátor használat, égési és traumás sérült ellátása) A személyzet kiképzése: - FAM tevékenységet végző személyek szakmai képzése és továbbképzése speciálisan felszerelt képzőhelyen FAM tevékenységre való feljogosítás: - FAM tevékenység végzésére feljogosítási igazolvány 2 évre (szakképesítés, orvosi alkalmasság, nyilvántartás)
Elektromos sérülések ellátásának fő szabályai Az elektromos árammal való mindennemű érintkezés életveszélyes károsodást, szív- és keringés leállást, légzésbénulást, mély égést és belső szöveti sérülést okozhat. Az elektromos áramütést (eszméletvesztéssel vagy anélkül), az égést, az áramütésre bekövetkező ütközést, vagy leesést orvosi vészhelyzetként kell kezelni. A beteg, a sérült ellátásnál követendő eljárás: - segítség kérés, feszültségmentesítés és kimentés - mentők/orvos riasztása és életfunkciók ellenőrzése (ABCDs) - égési és traumás sérülések (vérzések) ellátása - újraélesztés megkezdése (sz.e. defibrillátor alkalmazása) Minden elektromos áramütés által okozott sérülést orvosnak kell megvizsgálni, néhány napig megfigyelés alatt tartani! (utóvérzés, vesekárosodás, egyéb másodlagos hatás, stb. miatt)