UNIUNEA EUROPEANĂ GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU Fondul Social European POSDRU 2007-2013 Instrumente Structurale 2007-2013 GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE OIR POSDRU NV ASOCIATIA PENTRU PROMOVAREA AFACERILOR IN ROMANIA CONSILIER ÎN DOMENIUL DEZVOLTĂRII ANTREPRENORIALE SUPORT DE CURS VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ KÉPZÉSI TANANYAG D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI MODEL INTEGRAT DE DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN CENTRELE URBANE DIN TREI REGIUNI Proiectul este cofinanţat din Fondul Social European prin Programul Operaţional Sectorial Dezvoltarea Resurselor Umane 2007-2013. Investeşte în oameni! INTEGRÁLT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI MODELL HÁROM FEJLESZTÉSI RÉGIÓ KISVÁROSAIBAN A projektet az Európai Szociális Alap támogatja a romániai Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programon keresztül. Befektetés az emberekbe
I. MODUL Jogi ismeretek Fejlesztő: Antal Árpád D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI
Tartalomjegyzék Mi jellemzi az egyéni vállalkozásokat, hogyan alapítsunk egy egyéni vállalkozást?... 3 Mi jellemzi a társas vállalkozásokat, hogyan alapítsunk egy társas vállalkozást?... 6 Milyen szempontok alapján válasszunk a vállalkozói formák közül?... 10 Milyen kötelmi előírásokat kell tudni egy szerződés megkötésekor?... 12 Milyen gyakori polgári szerződéseket kötnek a vállalkozók?... 15
I. MODUL Jogi ismeretek 3 Mi jellemzi az egyéni vállalkozásokat, hogyan alapítsunk egy egyéni vállalkozást? - Ajánlott időráfordítás: 1 óra elmélet Egyéni vállalkozások alapításának feltételei, jellemzőik Az üzleti jog forrásait két fontos részre oszthatjuk, a közjogi és magánjogi források. A gazdasági közjog első forrása maga az Alkotmány, amely a IV. Gazdaság és közpénzügyek főcím alatt tárgyalja a fontosabb gazdasági előírásokat. Az üzleti jog második közjogi forrása a 2003-ban elfogadott Adótörvénykönyv (Cod fiscal) 1 és az Adóeljárási törvénykönyv (Codul de procedura fiscala) 2 Az üzleti jog magánjogi forrásai közzé tartozik a 1864-es Polgári Törvénykönyv (Codul civil), de 2009-ben elfogadták az új Polgári Törvénykönyvet 3, ami ugyan még nincs hatályban. Ide tartozik még a fent említett új Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséig érvénybe lévő Kereskedelmi Törvénykönyv (Codul comercial). Alapvető jogforrása a kereskedelmi jognak a 31/1990-es, a kereskedelmi társaságokról szóló törvény. Meg kell említeni még a fontosabb, hatályos, speciális kereskedelmi törvények közül még: 26/1990-es kereskedelmi jegyzékről szóló törvényt, 21/1996-os konkurenciáról szóló törvényt, újraközölve, 85/2006-os a fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvényt 44/2008-as az engedélyezett természetes személyek, egyéni vállalatok és családi vállalatok által gazdasági tevékenység végzéséről szóló sürgősségi kormányrendelet. Nagyon sok jogszabályban és meghatározásban megjelenő kereskedelmi jelző, nemcsak a kereskedelemmel foglalkozó társaságokat jelenti, hanem a gazdasági élet minden területén szerepet játszó társaságokat, vállalatokat. A 44/2008-as kormányrendelet értelmében a fizikai személyek gazdasági tevékenységet folytathatnak: engedélyezett fizikai személyként (Persoana fizică autorizată - PFA), egyéni vállalkozásként (Intreprindere Individuală - II) családi vállalkozásként (Intreprindere familială - IF) 4. Nem tartoznak a sürgősségi kormányrendelet hatálya alá, más speciális törvények által szabályozott szakmák, mint pl. az orvos, közjegyző, ügyvéd, stb. Minden gazdasági tevékenységet, szakmát, foglalkozást, amit nem szabályoz kizárólagosan, más speciális törvény, és benne foglaltatnak a Nemzetgazdasági Tevékenységek Osztályozásában (Clasificarea Activităţiilor din Economia Natională - CAEN) 5 a szabad kezdeményezés és szabad egyesülés jogán, bármely fizikai személy folytathat, aki román, vagy más Európai Unióhoz, vagy az Európai Gazdasági Övezethez tartozó ország állampolgára. Minden fizikai személy, csak egy engedélyezett fizikai személy (PFA), egyéni vállalat (II) vagy családi vállalat (IF) bejegyzési okirattal rendelkezhet. Engedélyezett fizikai személy (PFA) jogi szabályozása Az engedélyezett fizikai személy (PFA) elsősorban a saját munkaerejét és szakmai tudását használva végezhet gazdasági tevékenységet. Az engedélyezett fizikai személy (PFA) a bejegyeztetése során választatott gazdasági tevékenység céljából, együttműködhet más, engedélyezett fizikai személlyel (PFA), más egyéni és családi vállalkozásokkal, illetve egyéb társas vállalkozásokkal. Az engedélyezett fizikai személynek (PFA) nem lehetséges alkalmaznia más személyt munkakönyves viszonyba, de ő maga lehet alkalmazott más, hasonló vagy eltérő gazdasági tevékenységet folytató társas vállalatnál. Az engedélyezett fizikai személy (PFA) a gazdasági tevékenysége során felvállalt kötelezettségeiért, az erre a célra elkülönített célvagyonával felel (ha ez létrejött) valamint ennek kiegészítésére a teljes vagyonával, vagyis az engedélyezett fizikai személy (PFA) felellősége korlátlan! 1 571/2003-as Törvény 2 92/2003-as Kormányrendelet 3 287/2009-es Törvény 4 44/2008-as Sürgősségi kormányrendelet 4. cikkely 5 656/1997-es Kormányhatározat, amelyet a 337/2007. Nemzeti Statisztikai Intézet Rendeletével aktualizáltak
4 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ Egyéni vállalkozás (II) jogi szabályozása Az egyéni vállalkozás a cégjegyzékbe való bejegyzését követően nem kap jogi személyiséget. Az egyéni vállalkozást bejegyző fizikai személy a vállalkozása működtetése céljából, alkalmazhat más személyeket, egyéni munkaszerződéssel, bejegyezve a Területi Munkaügyi Felügyelőségnél, és együtt dolgozhat más PFA-kal, IIkel, IF-kel, vagy egyéb társas vállalatokkal. Az egyéni vállalkozást bejegyző fizikai személy, lehet alkalmazott más, hasonló vagy eltérő gazdasági tevékenységet folytató társas vállalatnál, és ő, valamint esetleges alkalmazottjainak jogukban áll az állami nyugdíj, egészségügyi biztosítás, munkanélküli biztosítás, és egyéb társadalombiztosítási rendszerben részt venni. Az egyéni vállalkozó (II) a gazdasági tevékenysége során felvállalt kötelezettségeiért, az erre a célra elkülönített célvagyonával felel (ha ez létrejött) valamint ennek kiegészítésére a teljes vagyonával, vagyis az egyéni vállalkozás (II) felellősége korlátlan! Az egyéni vállalkozó (II) tevékenységének megszüntetése és a kereskedelmi jegyzékből való törlése a következő esetekben jön létre: elhalálozás esetén, kérésre, a 26/1990-es törvény 25. cikkely előírása alapján. Családi vállalkozás (IF) jogi szabályozása A családi vállalkozás (IF) jogi személyiség nélkül, egy fizikai személy és még egy vagy annál több családtagjával közösen létrehozott vállalkozás. Családtagnak számít a férj, a feleség, a 16. életévet betöltött gyerekek, és a IV. fokig terjedő rokonaik. 6 A családi vállalkozáshoz (IF), a családtagok írott alapítási beleegyezése szükséges (alapító egyezmény). Ez tartalmazza a családtagok nevét, a vállalkozást képviselő megnevezését, keltezést, mindet családtag hozzájárulását a vállalkozáshoz, a vállalkozás nettó jövedelmének elosztásának arányait (általában a célvagyonhoz való hozzájárulásnak megfelelően), kilépés feltételeit, stb. A családi vállalkozásnak nincs saját vagyona és bejegyzése során, nem nyer jogi személyiséget. A családi vállalkozás napi ügyeit a képviselőjük intézi. A családi vállalkozás célvagyonához tartozó javakkal való rendelkező ügyletekhez a családi vállalkozás tagjai egyszerű többségének az egyetértése szükséges, de kőtelező a tulajdonos egyetértése is. Családi vállalkozás tevékenységének megszüntetése és a kereskedelmi jegyzékből való törlése a következő esetekben jön létre: a. a vállalkozás fele plusz egy tagja elhal, b. a vállalkozás fele plusz egy tagja kéri a megszüntetést, vagy kilépne, c. a 26/1990-es törvény 25. cikkely előírása alapján. Az engedélyezett fizikai személy, egyéni és családi vállalkozás bejegyeztetése és engedélyeztetése A fizikai személyek kötelesek kérni a cégjegyzékbe való bejegyeztetésüket és tevékenységük engedélyeztetését a gazdadásági tevékenységük elkezdése előtt. A cégjegyzékbe való bejegyeztetést a megyei törvényszékek mellett működő Kereskedelmi jegyzékhivatalnál (ORC) kell kérni. A bejegyzési és engedélyeztetési kérés mellé kell csatolni a következő aktákat: 1. Engedélyezett fizikai személy esetében: 1.1 A kérvényező által saját kezűleg hitelesített személyazonossági igazolvány, útlevél másolata, 1.2 A székhely használati jogát igazoló okirat bérleti, haszonkölcsön, adásvételi szerződés, stb hitelesített másolata, 1.3 Saját felellőségre tett nyilatkozat, hogy teljesítik a működésükhöz szükséges egészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi feltételeket, 1.4 A kérvényező által saját kezűleg hitelesített szakirányú végzetséget igazoló okiratok másolata, - ha szükséges, 1.5 A kérvényező által saját kezűleg hitelesített szakmai tapasztalatot igazoló okiratok másolata, - ha szükséges. 2. Egyéni vállalkozások esetében: ugyanazt, mint az előző esetben, 3. Családi vállalkozások esetében: ugyanazt, mint az előző esetben, pluszba még: a családi vállalkozás képviselőjének saját felellőségre tett nyilatkozata, hogy teljesítik a működésükhöz 6 44/2008-as Sürgősségi kormányrendelet 2. cikkely, d bekezdés
I. MODUL Jogi ismeretek 5 szükséges egészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi feltételeket, alapító egyezmény és speciális felhatalmazás. Ha a leadott dokumentáció teljes, és megfelel a törvényes feltételeknek a cégjegyzékbe való bejegyeztetés a megyei törvényszékek mellett működő Kereskedelmi jegyzékhivatal (ORC) igazgatójának határozata alapján megtörténik. Abban az esetben, ha nem teljesülnek a törvény által megszabott feltételek, a jegyzékhivatal igazgatója elutasítja a bejegyzési kérelmet. Bejegyzés jóváhagyása esetén a jegyzékhivatal kiállítja a bejegyzési okiratot (Certificat de inregistrare), amely tartalmazza a bejegyzési számot (Cod unic de inregistrare). Az engedélyezett fizikai személyek, egyéni és családi vállalkozások egyszerű könyvelést kötelesek vezetni, illetve jövedelemadót, és egyéb társadalombiztosítási járulékokat kell fizessen. 1. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Határozza meg a Nemzetgazdasági Tevékenységek Osztályozásában (CAEN 7 ) milyen főcsoportba, csoportba, osztályba tartozik a gipszkartonszerelő-vakolói gazdasági tevékenység (Lucrari de ipsoserie)! 2. Határozza meg, hogy lakhelye szerinti Kereskedelmi jegyzékhivatal postai címét, elérhetőségét! AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA Diviziune Grupă - Clasă - CAEN Rev. 2 CAEN Rev. 1 ISIC Rev. 4 Főcsoport Csoport Osztály SECŢIUNEA F - CONSTRUCŢII F SZEKCIÓ -ÉPITKEZÉSEK 41 Construcţii de clădiri Construction Épület építészet 42 Lucrări de geniu civil Civil engineering Polgári építészet 43 Lucrări speciale de construcţii Specialised construction activities Speciális építkezési tevékenységek 433 Lucrări de finisare Building completion and finishing Készre dolgozás, befejező munkálatok 4331 Lucrări de ipsoserie Plastering - Gipszkartonszerelő, vakoló 4541 4330* 2. Helység meghatározása, megye, majd kikeresni a Nemzeti Kereskedelmi Jegyzékhivatal (Oficiul National al Registrului Comertului) weblapján, a Kereskedelmi Jegyzékhivatalok Hálózata (Reteaua ORC )8 ablaknál a megfelelő megyeszékhelyen található Kereskedelmi Jegyzékhivatal elérhetőségét. FELHASZNÁLT IRODALOM Román üzleti jog Dr Veress Emőd, Státus Kiadó, Csíkszereda 2010 44/2008-as az engedélyezett természetes személyek, egyéni vállalatok és családi vállalatok által gazdasági tevékenység végzéséről szóló sürgősségi kormányrendelet, 26/1990-es kereskedelmi jegyzékről szóló törvény 656/1997-es Kormányhatározat, amelyet a 337/2007. Nemzeti Statisztikai Intézet Rendeletével aktualizáltak AJÁNLOTT IRODALOM Tratat teoretic si practic de drept comercial, Volumul I IOAN Turcu, Editura CH BEck, Bucuresti 2008 9 Az üzleti jog alapjai - Halmai Gábor, Szalay László, I kötet, Rejtjel kiadó, Budapest 2002 7 http://www.123coduri.ro/cauta-in-baza-de-date-coduri-caen.php?vcodsectiune=f&vcodclasa=43&vcodgrupa=433&vcodca en=4331#s4331e, vagy ORDIN nr. 337/2007 privind actualizarea Clasificării activităţilor din economia naţională CAEN (337/2007-es Nemzeti Statisztikai Hivatal rendelet a Nemzetgazdasági Tevékenységek Osztályozásának aktualizálásáról) 8 http://www.onrc.ro/romana/retea.php 9 Kereskedelmi jog elméleti és gyakorlati kézikönyve I. fejezet
6 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ Mi jellemzi a társas vállalkozásokat, hogyan alapítsunk egy társas vállalkozást? - ajánlott időráfordítás: 1 óra elmélet Társas vállalkozások, kereskedelmi társaságok működésük fontosabb törvényes előírásai, alapításának feltételei, fontosabb jellemzőik A 31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló, számtalan módosítást elszenvedett törvény, 1. cikkely meghatározása szerint, a természetes és jogi személyek, kereskedelmi ügyletek lebonyolítása érdekében, a törvényes feltételek betartása mellett társulhatnak és kereskedelmi társaságokat hozhatnak létre. A román Kereskedelmi társaságok törvénye nem határozza meg a kereskedelmi társaság fogalmát, de a magyarországi 1997-es Gazdasági társaságokról szóló törvény, 1. cikkelye ezt használja: A gazdasági társaság fogalma olyan gyűjtőfogalom, ami azokat a gazdálkodó szervezeteket jelenti, amelyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység végzésére saját cégnév alatt jogalanyisággal rendelkeznek és megfelelnek a Gt.-ben taxatívan (kimerítően) felsorolt valamelyik társasági formának. A Románia-i székhellyel rendelkező társaságok, román jogi személyek. Kereskedelmi társaságot az alábbi formákban lehet létrehozni: a. Közkereseti társaság Societate in nume colectiv SNC, b. Egyszerű betéti társaság Societata in comandita simppla SCS, c. Részvénytársaság Societate pe acáiuni SA, d. Betéti részvénytársaság Societate in comandita simpla SCA, e. Korlátolt felelősségű társaság Societate cu raspundere limitata SRL Kereskedelmi társaságot alapíthatnak fizikai személyek, kivéve akik törvény szerint képtelenek erre, vagy akiket elitéltek hűtlen vagyonkezelésért, bizalommal való visszaéléssel, csalással, hamis tanúvallomással, vesztegetéssel, pénzmosással, terrorista cselekedetek finanszírozásával, stb. Jogi személyek is alapíthatnak kereskedelmi társaságokat, mint más kereskedelmi társaságok, az állam, területi-közigazgatási egységek 10 (helyi és megyei önkormányzatok), illetve egyesületek és alapítványok 11 is. Kereskedelmi társaságoknak legkevesebb két alapító hozhat létre kivéve, amikor a törvény másképp rendelkezik. Közkereseti társaságot (SNC) és egyszeri betéti társaságot (SCS) társasági szerződéssel (contract de societate), míg részvénytársaságot (SA), betéti részvénytársaságot (SCA) és korlátolt felelősségű társaságot (SRL) társasági szerződéssel és alapszabállyal (statut) hozunk létre. Mindegyik kereskedelmi társaságnak kötelező az alapokiratában pontosan meghatározni a tevékenységi területét. Ezeket a Nemzetgazdasági Tevékenységek Osztályozásában (Clasificarea Activităţiilor din Economia Natională CAEN) 12 található tevékenységekből és szakmákból lehet kiválasztani, kivéve azokat, amelyek nem képezhetik kereskedelmi társaságok tevékenységi tárgyát. Közkereseti társaságok (KKT) Societate in nume colectiv (SNC) 13 Közkereseti társaságok esetében a társaságot társasági szerződéssel hozzák (contract de societate) létre, nem szükséges statútum elkészítése. Ez az akta, kell tartalmazza: a társultak személyes adatai, megnevezés és székhely, a társaság tevékenységi célja, tevékenységi kör és fontosabb tevékenység meghatározása, törzstőke, meghatározva a társultak pontos hozzájárulási arányát, a társaságot képviselő és adminisztráló társultak, vagy nemtársult adminisztrátorok személyes adatai, és hatásköreik, mindegyik társult hozzájárulása a nyereséghez és a vesztességhez, második székhely, kirendeltség ha szükséges, a társaság időtartama, a társaság feloszlatási és felszámolási eljárása. Közkereseti társaság esetében az alapító okiratot közokiratként, hiteles formában (act autentic) kell megkötni. 10 215/2001-es Helyi közigazgatási törvény 11 26/2000-es Egyesületekről és alapítványokról szóló Kormányrendelet 12 656/1997-es Kormányhatározat, amelyet a 601/2002 Nemzeti Statisztikai Intézet Rendeletével aktualizáltak 13 31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló törvény, 75-87. cikkelye
I. MODUL Jogi ismeretek 7 A közkereseti társaságban két vagy több személy társul, közös gazdasági cél megvalósítása érdekében, vállalva a korlátlan és egyetemleges felelősséget. A törzstőke értékét a társult tagok határozzák meg (leggyakrabban egy tevékenységet folytató családtagok, vagy hasonló szakmájú személyek alapítják), egyszerű a bejegyzése és a működése. Közkereseti társaság, a kereskedelmi társaságok általános feloszlatási esetei mellett meg feloszlatódik ha: a valamely társult tag csődje, képessége, kizárása, visszavonulása, elhalálozása esetén, ha a társult tagok száma egy személyre csökken. A korlátlan felelősség miatt Romániában nem elterjedt kereskedelmi társaság, 1990 óta, 2011 januárjáig összesen 32000 ilyen társágot jegyeztek be, ami kb. 1,5 % felel meg 14. Egyszerű betéti társaságok (BT) Societate in comandita simpla (SCS) 15 Az egyszerű betéti társaság, két vagy több személy társulása, közös gazdasági cél megvalósítása érdekében. Az egyszerű betéti társulásban két típusú társult tag van: beltagok (asociati comanditati), korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak, kültagok (asociati comanditari), a társasági tőkéhez való hozzájárulásukra van korlátozva a felelősségük. A betéti társaság létrehozásához legalább egy beltagnak és egy kültagnak kell lennie. Az egyszerű betéti társaságokra is alkalmazzák a közkereseti társaságoknál tárgyalt szabályokat. Romániába 1990 és 2011 januárja között összesen 1620 egyszerű betéti társaságot jegyeztek be, ami a kereskedelmi társaságok megjegyzési öszzámának a 0,007 százalékát jelenti. Betéti részvénytársaság (BRT) Societate in comandita pe actiuni (SCA) 16 A betéti részvénytársaság általában a részvénytársaságra vonatkozó rendelkezések szabályozzák. A kiindulópont viszont a betéti társaság, az alapvető különbség, hogy a betéti részvénytársaság részvényeket bocsát ki 17. A részvénytársaságtól csak az különbözeti meg, hogy a beltagjai korlátlanul felelősséget vállalnak, vagyis a társultakat két kategóriába oszthatjuk itt is: beltagok (asociati comanditari) korlátlan felelősséget vállalnak, a részük a vállalkozásban nem engedményes, de lehetnek részvényesek is, kültagok (asociati comanditari) felelősségük a társasági tőkéhez való hozzájárulásukra van korlátozva, részvényeik alkudható. Betéti részvénytársaságot min. 2 személy hozhat létre, és legkevesebb egy kültagja kell legyen. Betéti részvénytársaság alaptőkéje min. 25000 euro, melyet kizárólagosan részvényekre lehet felosztani. Egyéb, a részvénytársasággal megegyező feltételeket, működési eljárásokat a részvénytársaságok fejezetnél megtaláljuk. Részvénytársaságok (RT) Societate pe actiuni (SA) A részvénytársaság a jelentős mértékű kereskedelmi tevékenység szervezeti formája, a legfejlettebb és legösszetettebb társasági típus. A nagyobb tőkeigényű vállalkozás, csak úgy volt megvalósítható, ha számos kisbefektető társult a nagyfokú üzleti rizikó korlátozása érdekében 18. Bejegyzéséhez szükséges a társasági szerződés (contract de societate) és statútum elkészítése, mely egy akta is lehet, ún. bejegyzési okirat (act constitutiv). A részvénytársaságok alapító okirata kell tartalmaznia: alapítók személyes adatait, megnevezés és székhely, a társaság tevékenységi célja, tevékenységi kör és fontosabb tevékenység meghatározása, az jegyzet illetve a befizetett alaptőke, természetbeni hozzájárulás estén a javak formája és értéke, valamint a hozzájáruló személy megnevezése és az érte kapott részvények száma, a részvények száma és értéke, az első igazgató tanács és ellenőrző bizottság összetételét az első cenzor és pénzügyi auditor megnevezését, az adminisztrálás, a társaság vezetését, ügyvitelét, igazgatótanácsának számát, társaság időtartama, a nyereség és vesztesség elosztásának meghatározása, második székhely, kirendeltség, fiókvállalat, bármiféle különleges előny az alapító személyek részére, létrehozáshoz szükséges költségek, a társaság feloszlatási és felszámolási eljárása. 14 http://www.onrc.ro/statistici/sr_2011_01.pdf 15 31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló törvény, 88-90. cikkelye 16 31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló törvény, 187-190. cikkelye 17 Dr. Veress Emőd Román üzleti jog, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2010 18 idem
8 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ A részvénytársaságokra jellemző: legkevesebb 2 személy hozhatja létre, minimális alaptőkéje 25000 euro, alaptőkéje részvényekre van osztva, a részvényesek felelőssége a jegyzett társasági hozzájárulásukra terjed ki. A részvénytársaság esetében a társasági tőkét a társaság által kibocsátott, meghatározott számú és névértékű részvények képviselik. A részvényeket osztályozhatjuk: a. forgalmuk módja szerint: névre szóló és bemutatóra szóló részvények, b. formájuk szerint: materiális, és dematerializált részvények, c. részvények által biztosított jogok alapján: szokványos, és preferenciális részvények d. a részvény által biztosított szavazati jog alapján: rendes szavazati jogot, és korlátozott szavazati jogot biztosító részvények, e. értékpiacon való részvételük szerint: tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett részvények. A részvények névértéke: egy részvény névértéke nem lehet 0,1 lejnél kevesebb, nem bocsátható ki névértéküknél kisebb összegért, viszont lehetséges a névérték feletti kibocsátás. A részvényeknek a következőket kell tartalmaznia: a társaság elnevezését és időtartamát az alapító okirat keltét, bejegyzési számot stb, társasági tőkét, részvények számát, sorszámot, névértéket, az alapítóknak nyújtott előnyöket. Ha a részvénytársaság tőkehiánnyal küzd, megnövelheti az alaptőkéjét, banki hitelt vehet fel, vagy kötvényeket bocsáthat ki. A részvénytársaságok szervezeti rendszere: A részvénytársaságok szervezetrendszere a hatalommegosztás elvén alapszik és a következő szervekből épül fel: a. deliberatív és döntéshozó szervek: rendes és rendkívüli közgyűlés, b. ügyvezető és reprezentatív szervek: igazgatótanács, vezető bizottság, c. felügyeleti és ellenőrző szervek. A részvénytársaságok feloszlathatók, egyéb kereskedelmi társaságokra is jellemző esetekben: a meghatározott időtartam elteltével, a tevékenységi célok elérésének lehetetlensége, társaság semmiségének kimondása, közgyűlés határozatával, törvényszék döntésével, bármely társult kérésére, megalapozott okok miatt, a társaság csődjekor, egyéb a törvény vagy az alapító okiratban foglaltak szerint. A részvénytársaságokra vonatkozó esetekben: ha a igazgató tanács konstatálja, hogy a társaság nettó aktívája, kevesebb mint felére csökkent a jegyzett alaptőke értékénél, közgyűlést hív össze és ezt dönt a feloszlatásról 19, ha a részvénytársaság részvényeseinek száma, több mint 9 hónapon túl, kevesebb, mint egy személy, kivéve ha a feloszlatási bírósági végleges határozat meghozatal előtt pótolják 20, Romániába 2011 első hónapjáig összesen 34000 részvénytársaságot jegyeztek be 1990 decemberétől. Korlátolt felelősségű társaság (KFT) Societate cu răspundere limitată (SRL) A legsikeresebb romániai társasági forma, ugyanis viszonylag egyszerű létrehozni, a társult tagok felellősége korlátolt (csak a cége felel, a társult tagok saját vagyonukkal nem felelnek a társasági kötelmekért), és a kötelező társasági tőke szintje alacsony. A kft-t azon igény hozta létre, hogy a kis tőkével rendelkező személyegyesítő társaságok és a jelentős tőkével rendelkező tőkegyesítő társaságok mellett olyan közepes méretű tőkével rendelkező társasági típusra is szükség volt, amely bizonyos jellemzőket mindkét korábbi társasági típusról kölcsönöz 21. Bejegyzéséhez szükséges a társasági szerződés (contract de societate) és statútum elkészítése, mely egy akta is lehet, ún. bejegyzési okirat (act constitutiv) és kivételesen a többi kereskedelmi társaságtól akár egy személy is alakíthat kft-t. A31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló törvény lehetővé teszi az egyszemélyes társult taggal rendelkező kftt 22, vagyis természetes vagy jogi személy egyedül létrehozhat egy új jogi személyt. Ugyanazon személy (jogi vagy természetes) csak egyetlen korlátolt felelősségű társaságban lehet egyedüli tag, sőt a társasági törvény előírja, hogy 19 31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló törvény, 154 24. cikkelye 20 31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló törvény, 10. cikkelye, (3) bekezdés 21 Dr. Veress Emőd Román üzleti jog, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2010, 163 old. 22 Societate cu raspundere limitata cu asociat unic
I. MODUL Jogi ismeretek 9 valamely kft.-nak nem lehet egyedüli tagja olyan másik kft., amely egyetlen személyből áll 23. A társaság irányítását egy vagy több, társult vagy nem társult, alapító okirattal vagy a közgyűlés által kinevezett adminisztrátor (ügyvezető) végzi. Az adminisztrátorok révén a társaságoknak a társultakról nyilvántartó könyvet kell vezetnie. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Határozzuk meg melyek a korlátlan felelősségű társaságokat, illetve, melyek azok a társulási tagformák melyet korlátlan felelősséggel rendelkeznek! Mit jelent a korlátlan felelősség? 2. Melyik az a kereskedelmi társaság, amelyre nem vonatkozik a kereskedelmi társaságok szerződéses jellege? Mik jellemzik? AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. Korlátlan felelősségű társaságok ide tartozik a Közkereseti társaság (SNC), egyszerű betéti társaságok (SCS) beltagjai (asociati comanditati), korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak, illetve a betéti részvénytársaság (SCA) beltagjai (asociati comanditari) is. Ha a társaság vagyonállaga nem elegendő a társasággal szembeni követelések kielégítésére, akkor ezen társaság tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasági kötelezettségekért. 2. A 31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló törvény lehetővé teszi az egyszemélyes társult taggal rendelkező kft-t, ezért a társasági szerződés (contract de societate) létrejöttéhez szükséges alapfeltétel nem teljesülhet, vagyis egy személy nem köthet szerződést. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Román üzleti jog Dr Veress Emőd, Státus Kiadó, Csíkszereda 2010 31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló törvény 24, 26/1990-es kereskedelmi jegyzékről szóló törvény 25 656/1997-es Kormányhatározat, amelyet a 337/2007. Nemzeti Statisztikai Intézet Rendeletével aktualizáltak 26 AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Tratat teoretic si practic de drept comercial, Volumul I IOAN Turcu, Editura CH BEck, Bucuresti 2008 Az üzleti jog alapjai - Halmai Gábor, Szalay László, I kötet, Rejtjel kiadó, Budapest 2002 23 31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló törvény, 14. cikkelye 24 http://www.avocatnet.ro/content/articles/id_9551/legea/nr./31/1990/privind/societatile/comerciale/-/ actualizata/la/29.06.2007.html 25 http://www.avocatnet.ro/content/articles/id_11900/legea/nr./26/1990/privind/registrul/comertului/-/ actualizata/3.05.2008.html 26 http://www.legex.ro/ordin-337-20.04.2007-84572.aspx
10 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ Milyen szempontok alapján válasszunk a vállalkozói formák közül? - ajánlott időráfordítás: 2 óra elmélet Egyéni vállalkozások és társas vállalkozások rövid bemutatása és összehasonlítása A gazdaság vagy gazdasági rendszer a szükségletek kielégítésére alkalmas javak és szolgáltatások előállításának, szétosztásának és fogyasztásának mechanizmusát jelenti egy adott társadalomban. A gazdasági rendszer emberekből, háztartásokból, intézményekből, termelési tényezőkből, vállalkozásokból és ezek kapcsolataiból tevődik össze. A kereskedelmi vállalatokat több szempont szerint osztályozhatjuk: Személyiségük alapján: fizikai személy vállalatok (engedélyezett fizikai személy, egyéni vállalat, családi vállalat), jogi személy vállalatok (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, stb) Tulajdonformájuk szerint: magánvállalatok, - állami vállalatok, - vegyes vállalatok, A résztvevő személyek száma szerint: egyszemélyes vállalatok (egyéni vállalat, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság), társuláson alapuló vállalatok (közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) 27. A Romániai gazdasági életében 1990-től újra megjelenő piacgazdaság és a magánjog visszaállítása után, az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Országos Cégbíróság 2011. februári statisztikai jelentések alapján az utóbbi 21 évben a következő kereskedelmi társaságok bejegyzése történt: összes kereskedelmi társaság bejegyzés: 2093755, ebből: egyéni vállalkozás: 616123, társas vállalkozás 1468495, ebből Közkereseti társaság 32680, Egyszerű betéti társaság 1619, Korlátolt felelősségű társaság 1400177, Részvénytársaság 34012 Állami tőkéjű vállalkozások, 3810, Vegyes tőkéjű vállalkozások 8674 28. A fenti számokból világosan kiderül, hogy az egyéni vállalkozások (616123) és a korlátolt felelősségű társaságok (1400177) az összes bejegyzés kb. 96% teszi ki. A cégbejegyzés első lépése a tevékenységi cél meghatározása. Bármely kereskedelmi vállalat tevékenységét a Nemzetgazdasági Tevékenységek Osztályozásában (Clasificarea Activităţiilor din Economia Natională - CAEN), foglalt gazdasági tevékenységek, szakmák, foglalkozások közül lehet választani, kivéve azokat, amelyeket kizárólagosan szabályoz más speciális törvény (pl. orvos, közjegyző, ügyvéd, stb.). Kötelező egy főtevékenység meghatározása. Fizikai személyi vállalatok esetében (PFA, II, IF), mivel fő jellemzőjük az, hogy a bejegyzést kérő fizikai személy elsősorban a saját szakmai tudását szeretné kamatoztatni, csak olyan gazdasági tevékenységre kérhet működési engedélyt, amelyre megfelelő szakmai képesítése, illetve egyes esetben szükséges tapasztalata van. Tevékenységi cél meghatározása után a vállalkozási forma kiválasztása a következő lépés. A vállalkozási forma kiválasztásánál, nagyon fontos tényező, hogy milyen felelősségű társaságban szeretnék folytatni a kereskedelmi tevékenységünket. Már többször említettük, hogy felelősség vállalás szempontjából a vállalkozásokat feloszthatjuk: a. korlátlan felelősségű társaság ide tartozik a közkereseti társaság (SNC), egyszerű betéti társaság (SCS) beltagjai, betéti részvénytársaság (SCA) beltagjai, és a fizikai személyi vállalkozások is (PFA, II, IF). b. korlátolt felelősségű társaság ide tartoznak a részvényesek és korlátolt felelősségű társaság (SRL) tagjai. Fontos szempont a jogi személyiség elérése, a fizikai személyi vállalatok cégbíróságon történő bejegyzése után nem kap jogi személyiséget, míg a bejegyzett társas vállalatok bejegyzésük révén különálló jogi személyek lesznek. Cégforma választás esetén, szintén fontos tényező, a személyek kérdése, egyszemélyes vállalatot szeretnénk bejegyezni, vagy társulni szeretnénk más fizikai vagy jogi személyekkel. Ugyanilyen tényező, hogy van-e szándékunkban a vállalatnál alkalmazásokat eszközölni. Az engedélyezett fizikai 27 Dr. Veress Emőd Román üzleti jog, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2010 28 http://www.onrc.ro/statistici/sr_2011_01.pdf
I. MODUL Jogi ismeretek 11 személy (PFA) esetében nincs lehetőségünk alkalmazni kívülálló személyeket, családi vállalkozás (IF) esetén IV. fokig terjedő családtaggal társulhatunk, míg az egyéni vállalkozás (II) és társas vállalkozások esetén munkakönyvvel alkalmazhatunk személyeket. A bejegyzési alaptőke szempontjából az alábbi különbségek léteznek: engedélyezett fizikai személy (PFA), egyéni vállalkozás (II), családi vállalkozás (IF) esetében nem szükséges alaptőke megalakítása, korlátolt felelősségű társaság (SRL) esetében kötelező minimum 200 lejes alaptőke, mely felosztható egyenlő hozzájárulási részekre, melyek nem lehetnek kevesebbek, mint 10 lej, részvénytársaság (SA) és betéti részvénytársaság (SCA) esetén szükséges 25000 eurónak megfelelő lej értékű alaptőke, Könyvelés és pénzvitel szempontjából, két nagy csoportra oszthatók a kereskedelmi társaságok: egyszerű könyvelést tartó vállalatok az engedélyezett fizikai személy (PFA), egyéni vállalkozás (II), családi vállalkozás (IF), általában ÁFA mentesek, és évente van könyvelési kötelezettségük, évente fizetnek jövedelemadót, a kereskedelmi vállalatok kettős könyvvitelt kötelesek vinni és havonta adót fizetnek. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Határozzuk meg, hogy Romániában melyik a leggyakrabban bejegyzett kereskedelmi társasági forma! Próbáljuk megindokolni gyakoriságát! 2. A társas vállalatok könyvelés szempontjából milyen típusúak lehetnek? AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. Országos Cégbíróság 2011. februári statisztikai jelentések alapján az utóbbi 21 évben az összes kereskedelmi társasági bejegyzés 2093755 volt, ebből korlátolt felelősségű társaság (kft) 1400177 bejegyzés, ami az összes bejegyzés majdnem 67%. A korlátolt felelősségű társaság (kft) bejegyzéséhez szükséges nagyon alacsony bejegyzési alaptőke (200 lej) és a cégtársak korlátolt felellősége miatt ilyen gyakori cégforma a kft. Romániában. 2. Lásd A bejegyzési alaptőke tananyagrésznél. FELHASZNÁLT IRODALOM Román üzleti jog Dr Veress Emőd, Státus Kiadó, Csíkszereda 2010 44/2008-as az engedélyezett természetes személyek, egyéni vállalatok és családi vállalatok által gazdasági tevékenység végzéséről szóló sürgősségi kormányrendelet, 26/1990-es kereskedelmi jegyzékről szóló törvény 656/1997-es Kormányhatározat, amelyet a 337/2007. Nemzeti Statisztikai Intézet Rendeletével aktualizáltak 31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló törvény, AJÁNLOTT IRODALOM Tratat teoretic si practic de drept comercial, Volumul I IOAN Turcu, Editura CH Beck, Bucuresti 2008 Az üzleti jog alapjai - Halmai Gábor, Szalay László, I kötet, Rejtjel kiadó, Budapest 2002
12 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ Milyen kötelmi előírásokat kell tudni egy szerződés megkötésekor? - ajánlott időráfordítás: 1 óra elmélet Polgári jogi ismeretek köréből a kötelmi jog (szerződésekre vonatkozó általános szabályok) előírásai A polgári jogi kötelemben a nevesített jogosult áll szemben, a nevesített kötelezettel, és a jogosult a kötelezettől meghatározott szolgáltatást követelhet. A kötelem relatív szerkezetű polgári jogviszony. A relatív szerkezetű jogviszony azt jelenti, hogy a jogviszonyban mind a jogosult ki van jelölve mind, pedig a kötelezett 29. Román szerzők szerint: a kötelem, az a polgárjogi jogviszony, amelyben az egyik félnek, a hitelezőnek, lehetősége van, hogy elvárja a másik féltől, az adóstól, hogy végrehajtson egy szolgáltatást, vagy szolgáltatásokat, amely lehet, adási, cselekvési, vagy nem tevési, általában állami kényszerítés mellett 30. A kötelem struktúrája: a kötelmi jogviszony alanyai: bármely fizikai és jogi személy lehet, aktív alanya a hitelező, passzív az adós kötelmi jogviszony tartalma: ez tartalmazza az összes követelési jogot és egyéb kiegészítő kötelezettségek, amelyek az alanyokhoz tartoznak, kötelmi jogviszony tárgya: azok a tevékenységek, amelyeket a hitelező követel az adóstól, ez lehet: adási kötelesség, pl. adásvétel esetén a tulajdonjog átadása, stb. cselekvési kötelesség (tevőleges), nem tevési kötelem (nem tevőleges), pl. irodalmi mű leközlésekkor a kiadó szerződést köt az alkotóval, hogy nem közli le más kiadóknál a művet, tartózkodó kötelezettség, titoktartási szerződés, a kötelem büntetése: A kötelmek csoportosítása több szempont szerint történhet, egyik fontosabb szempont a keletkezés alapján:. szerződéses kötelem: sokfajta lehet aszerint, hogy a felek milyen szolgáltatásokban (milyen elvégzendő magatartásban) állapodtak meg, jogszabályon vagy hatósági rendelkezésen alapuló kötelem, kártérítési szankciós kötelem, a jogellenes károkozó köteles megtéríteni az általa okozott kárt. A polgári jogi szerződés fogalma A román polgári törvénykönyv (Cod civil) 942. cikkelye szerint a szerződés: két vagy annál több személy közti egyezmény, egy jogviszony létrehozására vagy megszüntetésére. A szerződés jogi tény, kétoldalú jogügylet. A szerződés, mint jogintézmény megjelenésének az az előfeltétele, hogy a jogügyletet kötő felek egymással mellérendelt, egyenrangú viszonyban legyenek. A szerződés feltételezi a mindkét szerződő alanyra kiterjedő általános és egyenlő jogképességet. A szerződés akarati viszony, ahogy a megnevezésben is látjuk (személyek közti egyezmény). A mellérendeltség követelményéből adódóan a kölcsönös akaratoknak egyezniük kell egymással, vagyis egy vagy több megegyező egyéni akarat találkozása, jogi hatás elérése céljából. A szerződéskötési szabadság minden polgári jog alanyának elismert, két általános határ betartásával: a közrend és a jó erkölcs. A szerződések csoportosítása a. Tartalmuk szerint a szerződések: kétoldali szerződés (sinalagmatice), abban az esetben kétoldali egy szerződés, ha mindkét fel kölcsönösen elkötelezi magát, egyoldali szerződés (unilaterale), amikor egy vagy két személy elkötelezi magát más személyek irányába, anélkül, hogy azok kölcsönösen elköteleznék magukat. b. A kitűzött cél szerint a szerződések lehetnek: visszterhes szerződések (titlu oneros), abban az esetben, amikor mindkét félnek haszonszerzés, ellenszolgáltatás a szándéka. jótékonysági vagy ingyenes jogcímű szerződés (binefacere, titlu gratuit), abban az esetben, amikor az egyik fél, a másik félnek hasznot szerez, bármiféle ellenjutatás nélkül, 29 Balásházi Mária Kötelmi jog, Aula kiadó, Budapest 2001 30 Prof. Univ. Dr. Liviu Pop Teoria generala a obligatiilor (A kötelmek általános elmélete)
I. MODUL Jogi ismeretek 13 c. Az érvényességi formája szerint a szerződések lehetnek: megegyezésen alapuló szerződés (consensuale), egyszerű megegyezésen alapuló, bármiféle formalitás nélkül kötött szerződések, alakisághoz kötött szerződések (solemne), abban az esetben, amikor a szerződő felek akarat nyilvánításához, kell társuljon, valamely törvény által előirt alakiság. Az egyszerű akarat kinyilvánítás nem elegendő, az alakiság hiánya a szerződés abszolút semmiségével büntetendő. Alakisághoz kötött szerződések az adományozás, jelzálogszerződés, ingatlanok adásvételi szerződése, stb. dologi szerződés (real), abban az esetben, amikor a közös akarat kinyilvánításhoz még szükséges a szerződés tárgyát képező anyagi javak átadása, elengedése. d. Az elnevezésük alapján a szerződések lehetnek: nevesített szerződések (numite), név nélküli szerződések (nenumite, fara nume): e. A végrehajtás módja szerint a szerződések lehetnek: azonnali végrehajtású szerződések (executare imediata), azok a szerződések, amelyek szerint a feleknek kötelességük végrehajtani a szerződésben foglaltakat azonnal, folyamatos/fokozatos végrehajtású szerződések (executare succesiva), azok a szerződések, amelyek szerint a felek, vagy csak az egyik fél, kötelességének végrehajtása időben folyamatosan érvényesül, f. Az akarat kinyilvánítás szerint a szerződések lehetnek: tárgyalásos szerződések (consensual), azok a szerződések, amelyek közös egyezkedéseken, tárgyalásokon, alkudozásokon véglegesítődnek, adhéziós szerződések (csatlakozási), azok a szerződések, amelyeknek feltételeit kimondottan csak az egyik fél határozza meg, kikényszeríttet szerződések (fortate), azok a szerződések, amelyek megkötésére törvény által kényszerítve vagyunk. A szerződés elemei A polgári jogi szerződés elemei a szerződés alanya, a szerződés tárgya és a szerződés tartalma. A polgári jogi szerződésen nincs alanyi megkötöttség, azaz a jogviszony valamennyi tagja részese lehet szerződésnek. Szerződést köthet az ember, mint természetes személy, jogi személy, és a jogi személyiséggel nem rendelkező jogképes szervezetek. Minden szerződés közvetlen tárgya az a magatartás, amit a kötelezett a jogosult érdekében tanúsítani köteles. A szerződés célja az, hogy a szerződő felek között jogviszonyt létesítsen. A szerződés megkötése A szerződés két vagy több személy közös szándéknyilatkozata, akkor a szerződéskötés ennek a közös szándéknyilatkozatnak a megvalósulása. A szerződő felek jognyilatkozataikat általában nem kötelesek személyesen megtenni, hanem azok megtehetők más személy, azaz képviselő útján is. A képviselet jognyilatkozat megtétele más helyett és más nevében úgy, hogy a képviselt válik jogosítottá és kötelezetté. Szerződési biztosítékok A jogügyletek, különösen, pedig a szerződések teljesítéséhez gazdasági érdek fűződik. A Ptk. ezért több olyan eszközt bocsát a szerződő felek rendelkezésére, a melynek segítségével fokozottabb biztonságot lehet teremteni gazdasági érdekeink védelméhez. 31 a foglaló, a szerződés megkötésekor, kötelezettségvállalás jeléül adott pénz, vagy más értéket képviselő dolog. a kötbér, vétkes szerződésszegés esetén járó, előre kikötött pénzösszeg, a kötbér kárátalány, kártérítési minimum. óvadék, olyan pénz, takarékbetét vagy értékpapír, amelyet a kötelezett ad át előre a jogosult számára azzal a céllal, hogy a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a jogosult az óvadékösszegből a szerződésszegés következtében keletkezett kárát kiegyenlítse. kezesség, a kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. zálog, a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható biztosítására szolgáló zálogtárgyból, más 31 Balásházi Mária Kötelmi jog, Aula kiadó, Budapest 2001
14 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. jogvesztés kikötése, a felek írásban megállapodhatnak abban, hogy ha valamelyik fél a szerződést vétkesen megszegi, szerződésszegésének következtében elveszít valamely jogot vagy kedvezményt bankgarancia, a bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek megléte esetén a kedvezményezettnek megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Polgári szerződések kötelmei A polgári szerződések kötelme az adós azon kötelezettsége, hogy egy érvényes szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítése, nem megfelelő teljesítése, vagy későn teljesítése miatt a hitelezőnek okozott anyagi kárt megtérítse. Szerződéses kötelem létrejöttéhez 4 feltételnek kell teljesülnie: a jogtalan cselekedett megléte, vagyis a szerződésben foglalt kötelezettségek megszegése, a hitelező vagyonában keletkező kár megléte, ok/okozati összefüggés a jogtalan cselekedett és a keletkezett kár között, az adós vétkessége, hibája vagy gondatlansága. Kártérítés A károkozás folyamán a károsult vagyonában beálló értékcsökkenésnek, az elmaradt vagyoni előnynek, továbbá annak a kárpótlásnak vagy költségnek a megtérítése, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Abban az esetben, amikor érvényesül a fent megnevezett négy feltétel a hitelezőnek jogában áll kártérítést követelni. A károkozás törvénybe ütköző jellegének elhárító esetei jogos védelem, az a szükség cselekedet, amikor egy személy saját maga, más személy, vagy közérdek értékei ellen elkövetett anyagi, közvetlen, azonnali és igazságtalan, súlyos veszélyekkel járó támadást elhárítja, melynek következtében kárt okoz a támadó vagyonában. szükség állapot, az a cselekedett, amit emberi élet, testi épség, egészség, vagy értékes javak, fontos közérdek megmentésére követnek el, és nincs más lehetőség a kivédésére. törvényes kötelességek, vagy illetékes közintézmények rendeleteinek végrehajtása. a károsult belegyezése, amikor a károkozás előtt a kárvallott belegyezett, hogy a meghatározott káresemény bekövetkezhet, kényszerhelyzet, vis major, az a külső körülmény, amely előre nem látható, elkerülhetetlen és különleges jelleggel bír. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Határozzuk meg, a szerződések fontosabb elemeit, ismertetve röviden azokat! 2. Az akarat kinyilvánítás szerint milyen szerződések lehetnek, adjunk példát mindegyikre? AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. A polgári jogi szerződés elemei a szerződés alanya, a szerződés tárgya és a szerződés tartalma. 2. Az akarat kinyilvánítás szerint a szerződések lehetnek: Lásd a Szerződések csoportosítása tananyagrész f. pontjában. FELHASZNÁLT IRODALOM Balásházi Mária Kötelmi jog, Aula kiadó, Budapest 2001 Prof. Univ. Dr. Liviu Pop Teoria generala a obligatiilor (A kötelmek általános elmélete) Román Polgári Törvénykönyv AJÁNLOTT IRODALOM Az üzleti jog alapjai - Halmai Gábor, Szalay László, II kötet, Rejtjel kiadó, Budapest 2002
I. MODUL Jogi ismeretek 15 Milyen gyakori polgári szerződéseket kötnek a vállalkozók? - ajánlott időráfordítás: 1 óra elmélet Leggyakoribb szerződések felsorolása és ismertetése A polgári szerződések a polgárjog szerves része, és célja azok a jogi eszközök szabályozása, amelyeken keresztül megvalósul a javak forgalma (adásvételi, csere, kölcsönadás), használat és állagmegőrzés (lakhatás, raktározás) vagy érték képzés (vállalkozás). Azok az előírások, amelyek szabályozzák a polgári szerződéseket alkalmazhatóak a kereskedelmi szerződéseknél is, abban az esetben, ha a kereskedelmi törvények nem írnak elő más szabályozást. Adásvételi szerződés Az adásvétel egy olyan szerződés, ahol az egyik fél az eladó átadja egy dolog fölötti tulajdonjogát a másik félnek a vásárlónak aki ezért kötelezi magát, hogy kifizeti az eladónak az eladott dolog árát. Az adásvételi szerződés, kétoldali, visszterhes, kölcsönös/egyenértékű, megegyezésen alapuló szerződés. Adásvételi szerződés érvényességének feltételei Az adásvételi szerződés érvényességének feltételei: a hozzájárulás, képesség, tárgy, illetve alakisághoz kötött szerződések esetében a forma. a. Adásvételi szerződések, mint a legtöbb szerződés esetében a felek hozzájárulásával kötődnek. A felek közti egyesség minden esetben szükséges, és legtöbb esetben elégséges is egy szerződés megkötéséhez. b. Adásvételi szerződések esetében a cselekvő képesség az általános szabályok szerint érvényesek, vagyis mint a vásárló, mint az eladó részéről teljes cselekvő képesség szükséges, vagy korlátolt cselekvőképesség esetében szükséges a törvényes gyám és a gyámhatóság engedélye. Speciális cselekvőképtelenség az adásvételi szerződések esetébe a következők: házasfelek között tilos az adásvétel, a gyámnak tilos a gyámsága alatt levő személyek javait megvásárolnia, az adásvétellel felhatalmazott megbízottnak tilos megvásárolnia az eladó árut, az állam, város, község javainak adminisztrálására bízott személynek tilos megvásárolni ezen javakat, közalkalmazottaknak tilos megvásárolni azon állami vagy közigazgatási egységek javait, amelyek eladása rájuk van bízva, bírók, ügyészek, ügyvédek nem lehetnek vásárlói azon peres, vitás jogoknak, amelyeknek területi kompetenciája azon táblabírósághoz tartozik, ahol dolgoznak, fizetésképtelen személyek nem vásárolnak ingatlan javakat közárverésen, stb. c. Az adásvételi szerződés mint kétoldali szerződés egyszerre két kötelem megjelenését vonja maga után, az eladó kötelességének a tárgya az eladott dolog, míg a vásárló kötelességének tárgya az kifizetendő ár. Az eladott dolognak kell teljesítenie a következő feltételeket: legyen a kereskedelmi, polgári körforgásban, a szerződés megkötésének idejébe létezzen, vagy létezzen a jövőben, legyen meghatározott vagy meghatározható, legyen törvényes, legyen az eladó tulajdonába. A vásárló kötelességének tárgya az ár az eladott dolognak az értéke, és kell teljesítse, az alábbi feltételeket: pénzben meghatározott kell legyen, meghatározott vagy meghatározható, őszinte és komoly. Ha a szerződésnek nem pénzben meghatározott ára van, akkor az már nem adásvételi szerződés, hanem csereszerződés. Az adásvételi szerződés hatásai Az eladó kötelességei, az eladót dolog átadása a vásárlónak, és a termék hibáinak és elperlésének biztosítása. Természetesen a felek más kötelmeket is kiköthetnek a szerződében. Az átadási költségek (mérlegelés, mérés, számolás) az eladó költségeit képezik, míg az áru elvitele (felpakolás, szállítás, lerakás) általában a vevő költségeit képezi. A jótállási és elperlési garancia alapfeltétele, hogy az eladónak biztosítania kell a vásárló részére a megvásárolt dolog hasznos és zökkenőmentes használatát. Csereszerződés A román Polgári törvénykönyv 1405 cikkelye alapján, a csereszerződés során a felek a cserélők - egymás között elcserélnek két dolgot. Az adásvételi szerződéhez hasonlóan ez is kétoldali, visszterhes, kölcsönös/egyenértékű, megegyezésen alapuló szerződés. Ha a csere tárgya nem egy dolog, hanem egy tevőleges vagy nem tevőleges kötelem, akkor a szerződése nem csereszerződés, hanem már név nélküli szerződésforma. Az adásvétel legtöbb előírása érvényes a csereszerződésre is. Különbség az, hogy csere esetében mindkét fél eladó és vásárló is egy személyben. Ha az elcserélendő két dolog között értékkülönbség van, meghatározható egy összeg az értékkülönbözet mely soha nem haladhatja meg a cserébe adott dolog értékét. Adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanok is lehetnek a csereszerződések tárgyai, ha hiteles formában vannak megkötve.
16 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ Adományozási szerződés Az adományozás egy alakisághoz kötött, egyoldalú, ingyenes jogcímű szerződés, amely során az egyik fél az adományozó szabad szándékából, aktuális és visszavonhatatlan módon csökkenti a saját vagyonát valamely joggal, ezzel növelve a másik fél megajándékozott vagyonát, anélkül, hogy bármifélét kapna cserébe. Adományozási szerződés érvényességének feltételei A szerződés tárgyát illetően, az adományozott dolog a kereskedelmi körforgalomban kell lennie, legyen meghatározott vagy meghatározható, törvényes, létezzen, vagy a közeljövőben létezhető legyen. Alaki feltétel az adományozási szerződés érvényességének a hiteles forma, melynek lényege az adományozó aktuális és visszavonhatatlan akaratának védelme, amivel csökkenti saját vagyonának értéket az megajándékozott javára. Az általános előírásokon túl az adományozásnál léteznek egyéb kitétel a felek képességére: kiskorúak és bírói tilalom alatt lévők nem köthetnek adományozási szerződést, a kiskorú nem adományozhat a gyámjának, még nagykorúvá válása után sem, míg a gyámhatóság nem szabadította fel a gyámot a vagyonkezelés alól, meg nem fogant fizikai személyek és be nem jegyzett jogi személyek nem kaphatnak adományt, stb. Bérleti szerződés Bérleti szerződés, amikor egyik fél a bérbeadó (locator) kötelezi magát, hogy biztosítsa a másik félnek a bérlőnek (locatar) egy dolog részleges vagy teljes, ideiglenes használatát, bizonyos pénzösszegért cserébe. A bérleti szerződés kétoldali, visszterhes, kölcsönös, megegyezésen alapuló szerződés. Bérleti szerződés hatásai A bérbeadó kötelessége a bérelt dolog átadása a megnevezett időpontban. A bérbeadó kötelessége a dolog szükséges javításainak elvégzése a szerződésben kikötött felhasználás biztosítása céljából. A bérlő kötelessége a dolog rendeltetésszerű felhasználása, jó tulajdonosként, a meghatározott időben kifizetni a bérleti díjat, a szerződés megszűnése után a dolog visszaadása, az átadás pillanatában, levő állapotában. Bérleti szerződés megszűnése A bérleti szerződés megszűnhet: a szerződő felek közös akaratából, egyoldalú visszamondás, meghatározott idő elteltével, a szerződés felbontása teljesítés elmulasztása miatt, a dolog elvesztése, a bérbeadó jogának megszűnése. A bérelt dolog eladása esetén a vásárlónak kötelessége, hogy a bérleti szerződést tiszteletbe tartsa, ha hiteles formában kötődött. Lakófelületek bérleti szerződése Lakófelület bérleti szerződése, amikor egyik fél a bérbeadó (locator) kötelezi magát, hogy biztosítsa a másik félnek a bérlőnek (locatar) egy lakófelület részleges vagy teljes, ideiglenes használatát, bizonyos pénzösszegért cserébe. Bérleti szerződéshez hasonlóan kétoldali, visszterhes, kölcsönös, megegyezésen alapuló szerződés, fő különbség, hogy a speciális tárgya a lakófelület. A lakófelületek bérleti szerződésének jogi szabályozását a 114/1996-os lakásokról szóló törvényben találunk. A szerződés megegyezésen alapszik, de bizonyítása céljából írott formában, és megkötését követő 15 napon belüli bejegyzése szükséges a megfelelő adóhivatalnál. A szerződés tárgya a bérelt lakófelület, és a közösen használt felületek, illetve a bérleti díj, amelyeket a szerződésben kell meghatározni. A lakófelületek bérleti szerződéseinek hatásai A bérbeadó kötelessége a lakófelület alkalmas és háborítatlan használatának biztosítása a bérlő részére, vagyis kötelessége a lakás átadása és a szükséges főjavítások elvégzése. A bérlő kötelessége a felület rendeltetésszerű használata, a lakás gondozása, tisztán tartása, a használat miatti javítások elvégzése, és a bérletdíj szerződésben kikötött feltételek melletti fizetése, a közös költségek kifizetése. A lakófelületek bérleti szerződéseinek megszűnése történhet a bérleti idő lejártával, a bérlő részéről történő egyoldalú felmondás (60 napos előzetes bejelentés feltételével), a bérlő kötelességeinek el nem végzése miatt. Mezőgazdasági javak haszonbérleti szerződése Mezőgazdasági javak haszonbérleti szerződése során az egyik fél a bérbeadó(arendator) - átad a másik félnek a
I. MODUL Jogi ismeretek 17 földbérlőnek - mezőgazdasági javakat felhasználásra, meghatározott időre, egy bizonyos pénzösszeg, a haszonbérért cserébe. Mezőgazdasági javak haszonbérleti szerződése, a bérleti szerződéshez hasonlóan, kétoldali, folyamatos végrehajtású, visszterhes szerződés. A bérleti szerződéssel szemben, amely csak megegyezésen alapuló szerződés a mezőgazdasági javak haszonbérleti szerződése alakisághoz kötött szerződés, írott formában kell megkötni, és iktatni kell a polgármesteri hivatalokba. Mezőgazdasági javak haszonbérleti szerződésének hatásai Adásvételi szerződés esetén, a fizikai személy bérlőnek elővásárlási joga van, ha a szerződés tárgya külterületen lévő mezőgazdasági terület. A bérlő kötelezettsége a bérelt javak jó tulajdonosként való felhasználása, a javak termelő képességének a megőrzése, a szerződés lejárata után visszaszolgáltatni a bérbeadónak, kifizetni a haszonbérleti díjat, mindezt a szerződésben kikötött feltételek szerint. A szerződés megszűnése a bérleti szerződéseknél ismertetett esetekben, kivételt képez valamely félnek a halála, mely esetben a mezőgazdasági javak haszonbérleti szerződése megszűnik. Vállalkozói szerződés Vállalkozói szerződés során az egyik fél a vállalkozó kötelezi magát, hogy saját kockázatára és független módon elvégez egy adott munkálatot a másik félnek a kliensnek bizonyos pénzösszegért cserébe. A munkaszerződés és a vállalkozói szerződése közti különbség, hogy az első esetében a munka mennyiségét és minőségét fizetik meg, míg a vállalkozói szerződés esetén a vállalkozó munkájának az eredményét. Megbízási szerződés Megbízási szerződés során az egyik fél a megbízott kötelezi magát, hogy megkössön egy, vagy több jogi aktát, a másik fél a megbízó részére, aki felhatalmazását adja erre. A megbízási szerződés általában ingyenes szerződés, de nem tiltott a javadalmazás sem. Általában megegyezésen alapuló szerződés, de ha egy alakisághoz kötött szerződés megkötésére van a felhatalmazás, akkor a megbízási szerződést is hasonló módon kell megkötni. A megbízási szerződések hatásai. A megbízási szerződések nemcsak a felek között, hanem a harmadik személy irányában is hatással van. A megbízott fő kötelessége a megbízás végrehajtása, melynek teljesítéséről számadást kell adnia, és mivel intuitu personae szerződés az átadása csak a megbízó belegyezésével tehető. A megbízási szerződés az általános szerződési eseteken kívül, még megszűnik, amikor visszavonják, a megbízott lemond, vagy ha valamelyik fél elhal. Haszonkölcsön szerződés A haszonkölcsön szerződés során ez egyik fél a haszonkölcsönadó átadja egy meghatározott dolog használatát, meghatározott időre a másik félnek a haszonkölcsönvevőnek azzal a feltétellel, hogy az visszaadja. A haszonkölcsön szerződés (comodat) lényegében egyoldalú és ingyenes szerződés, ha ellenérték határozódik meg, akkor már bérleti szerződés. A szerződés tárgya csak nem helyettesíthető, el nem használható, ingó vagy ingatlan javak lehetnek A haszonkölcsön szerződések hatásai A szerződés értelmében, csak a használati jog adódik át, és a kölcsönvevőnek kötelessége a dolog jó tulajdonosként megőrzése. A kölcsönkapott dolgot csak a rendeltetésének megfelelően használhatja, és viseli minden költségét a használatnak. A szerződés lejártával köteles a dolgot visszaadni a megfelelő állapotába. A szerződés a dolog visszaadásával, felbontásával, illetve a kölcsönvevő halála esetén szűnik meg. Raktározási szerződés Raktározási szerződés során az egyik fél letétbe helyező átad egy dolgot a másik félnek a letéteményesnek, raktározónak aki kötelezi magát, hogy egy adott, vagy nem meghatározott időre megőrizze azt, és visszaadja. A raktározási szerződés dologi, ingyenes vagy visszterhes, egyoldalú vagy kétoldalú, és nem tulajdonjog átruházó
18 VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ szerződés. Két fajtáját különbőzteti meg a Polgári Törvénykönyv a tulajdonképpeni raktározás és a lefoglalási megőrzés. Polgári társasági szerződés A társasági szerződés során kettő vagy több személy (jogi vagy fizikai) kötelezi magát, egymással szemben, hogy közösbe teszi az anyagi és munka hozzájárulásukat egy közös alap létrehozására, és anyagi cél elérése érdekében közösen folyatnak tevékenységet, vállalva a közös hasznot és vesztességet. A közös megegyezésen létrehozott társaság, nem végezhet kereskedelmi tevékenységet, vagy ha igen, akkor köteles a társas vállalkozásokra vonatkozó előírásokat betartani. A társasági szerződés, kétoldalú, visszterhes, és megegyezésen alapuló szerződés. Kockázatos szerződések (szerencseszerződések) A kockázatosak azok a visszterhes szerződések ellentétben a kölcsönös/egyenértékű szerződésekkel amely során az egyik fél kötelmeinek a kiterjedését vagy létezését nem lehet tudni a szerződéskötés pillanatában, mert egy jövőbeni, bizonytalan eseménytől függ. Ezért a kockázatos szerződésekben a nyereség/vesztesség lehetősége fennáll mindkét fél részére. Ilyen szerződések: a biztosítási szerződések, életjáradéki szerződés, eltartási szerződés, szerencseszerződés, Peregyezségi szerződés Peregyezségi szerződés során a felek befejeznek egy peres folyamatot, vagy megelőznek egy per elkezdését, közös engedmények révén, amely egyik részről közös igényekről vagy szolgáltatásokról, míg a másik részről egy vitás, peres, kétséges jogról való lemondás. ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Határozzuk meg, a leggyakrabban használt polgári szerződések közül azokat, amelyeket tulajdonjog átadás jellemzi! 2. Mi a különbség a polgári társasági szerződés és közös társas vállalkozások, kereskedelmi társaságok között? AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. A leggyakrabban használt polgári szerződések közül tulajdonjog átadás jellemzi az adásvételi, adományozási, fogyasztói kölcsönadási szerződéseket. 2. A társasági szerződés során kettő vagy több személy (jogi vagy fizikai) kötelezi magát, egymással szemben, hogy közösbe teszi az anyagi és munka hozzájárulásukat egy közös alap létrehozására, és közösen folyatnak tevékenységet, jogi személyiség megszerzése nélkül, ez esetben személyek egyesüléséről van szó. A társasági szerződés, kétoldalú, visszterhes, és megegyezésen alapuló szerződés. FELHASZNÁLT IRODALOM Prof. Univ. Dr. Francisc Deak Tratat de dept civil Contracte speciale, Universul Juridic, Bucuresti, 2001 Polgárjogi kézikönyv Speciális szerződések Balásházi Mária Kötelmi jog, Aula kiadó, Budapest 2001 Prof. Univ. Dr. Liviu Pop Teoria generala a obligatiilor (A kötelmek általános elmélete) Román Polgári Törvénykönyv AJÁNLOTT IRODALOM Az üzleti jog alapjai - Halmai Gábor, Szalay László, II kötet, Rejtjel kiadó, Budapest 2002