A munka világa A Magyarországról szóló információkat összefoglaló ország mappa jelen fejezetének célja, hogy összegyűjtse és röviden bemutassa azokat a főbb munkaerőpiaci, munkaügyi, munkajogi tudnivalókat, melyek a magyarországi tanulás mellett, illetve után munkát vállalni szándékozó külföldi fiatalok számára hasznosak lehetnek. A Munkaerőpiaci információk gyűjteménye a következő kérdésekre ad tömören választ (a további információkat tartalmazó forráshelyek megjelölésével): HOVÁ MEHETEK DOLGOZNI? információk a magyar munkaerőpiacról (általános információk) álláslehetőségekre vonatkozó információs források (konkrét információk) MENNYIÉRT MEHETEK DOLGOZNI? keresetek: minimálbér, garantált bérminimum, néhány foglalkozáshoz tartozó átlagkereset munkavállalók által fizetendő közterhek HOGYAN MEHETEK DOLGOZNI? munkavállalási engedély / engedélymentes foglalkoztatás tartózkodás egészségbiztosítás adózás MILYEN MUNKAERŐPIACI TÁMOGATÁSOK, SZOLGÁLTATÁSOK ESETLEGES SEGÍTSÉGÉVEL MEHETEK DOLGOZNI, MILYEN ELLÁTÁSRA LEHETEK JOGOSULT A MUNKÁBAN TÖLTÖTT IDŐ UTÁN? munkaerőpiaci támogatások, kedvezmények munkaerőpiaci szolgáltatások álláskeresési ellátások munkaerőpiaci intézményrendszer A Munkajogi alapismeretek lehetséges munkavégzési formák című fejezet dióhéjban informál a különböző jogviszonyokban történő munkavégzés főbb szabályairól a munkaügyi panaszok kezeléséről Az egyes alfejezetek által hivatkozott jogszabályok mindenkori hatályos szövege letölthető a Kormányzati Portálról: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso. Euroguidance Hungary 2011
Jelen fejezet a magyar munkaerőpiacra vonatkozó információs forrásokat jeleníti meg. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A MAGYAR MUNKAERŐPIACRÓL A magyar munkaerőpiacra vonatkozó statisztikai jellegű adatok, információk angol nyelven a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján érhetőek el a következő lépésekkel: www.afsz.hu (English) / Statistics / Small area and seasonally adjusted labor force data. ÁLLÁSLEHETŐSÉGEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓS FORRÁSOK A konkrét álláshelyek felkutatásában segítséget nyújthatnak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat www.afsz.hu címen elérhető honlapja mellett a következő, nemcsak magyar nyelven működő portálok: Portál honlapcíme E mail cím Idegen nyelvi elérhetőség www.workania.hu angol, német www.cvonline.hu info@cvonline.hu angol www.profession.hu ugyfelszolgalat@profession.hu angol www.workforce.hu www.trenkwalder.hu titkarsag@work force.hu Vidéki irodák: zalaegerszeg@work force.hu kecskemet@work force.hu miskolc@work force.hu debrecen@work force.hu HuJob(város neve)@trenkwalder.com Kirendeltségek: Budapest, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Kecskemét, Szeged, Pécs, Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Győr, Szombathely angol, német angol, német (Elérhető: Albánia, Ausztria, Boszni Hercegovina, Bulgária, Csehország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Montenegro, Németország, Olaszország, Románia, Svájc, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország) www.topjob.hu angol www.jobline.hu jobline@hvg.hu angol www.manpower.hu manpower@manpoer.hu Vidéki irodák: ajka@manpower.hu debrecen@manpower.hu gyor@manpower.hu kecskemet@manpower.hu miskolc@manpower.hu siofok@manpower.hu szekesfehervar@manpower.hu angol (Argentínától Uruguayig 82 országban elérhető) www.jobmonitor.hu ugyfelszolgalat@jobmonitor.hu angol, német www.cvcentrum.hu info@cvcentrum.hu angol (Elérhető: Lettország, Észtország, Litvánia, Csehország) www.workline.hu allasportal@workline.hu angol Euroguidance Hungary 2011 1
KERESETEK Jelen alfejezet célja, hogy irányzékul szolgáljon annak a kérdésnek a megválaszolásához: mennyit lehet keresni Magyarországon. Az itt közzétett információk két al kérdés köré csoportosulnak: mekkora a jogszabály által rögzített minimális bér hogyan alakultak, alakulnak az elérhető átlagkeresetek egyes foglalkozásokban. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek az adatok csupán tájékoztató jellegűek, az egyes foglalkozásokban, egyes személyek által elérhető konkrét keresetek mint lentebb kifejtésre kerül több tényező által befolyásoltan, jelentős eltéréseket mutathatnak. I. Minimálbér, garantált bérminimum A munkabérre, illetve a minimálbérre, garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a munkavégzés munkaviszony keretében történik 1. A munkaviszonyról Munkajogi alapismeretek lehetséges munkavégzési formák című fejezeten belül találhatók információk. Minimálbér A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a minimálbért meg kell kapnia, melynek összege a következő: havi bér 78.000. Ft / hó heti bér 17.950. Ft / hét napi bér 3.590. Ft / nap órabér 449. Ft / óra. Garantált bérminimum Ha a munkavállaló legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakört tölt be, garantált bérminimum illeti meg (személyi alapbére tehát ennél az összegnél kisebb nem lehet), az alábbi összegben: havi bér 94.000. Ft / hó heti bér 21.650. Ft / hét napi bér 4.330. Ft / nap órabér 541. Ft / óra. II. Átlagkeresetek A következő táblázatok néhány foglalkozás 2009 es átlagkeresetét tartalmazzák. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy ezek mint nevükből is kitűnik átlag mutatók, az egyes munkavállalók által elért, elérhető keresetek több tényező által meghatározottan, eltérőek. Az egyéni kereseteket legnagyobb mértékben differenciáló tényezők: az eltérő szintű iskolai végzettség, a betöltött munkakör szakképzettségi igénye, felelősségi szintje (vezetői vagy beosztotti munkakör), illetve a munkafeltételi tényezők (a munkakörülmények, a munka fizikai nehézsége). 1 Meg kell jegyezni, hogy a közszférában foglalkoztatottak díjazására eltérő szabályok vonatkoznak, melyeket az egyes jogviszonyokra vonatkozó külön törvények tartalmaznak. Euroguidance Hungary 2011 2
A fentieken túl, az elérhető keresetek a munkahelyek területi elhelyezkedése szerint is jelentősen különböznek, különösen a versenyszférában (Magyarország 7 régiója közül Közép Magyarországon a legmagasabbak a keresetek), illetve jelen vannak a szektorális különbségek is. E témában angol nyelven elérhető adatok találhatóak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján, melynek címe: www.afsz.hu / English / Statistics / Structure of Earnings Survey in Hungary (SES). Foglalkozásonkénti kereset átlagok néhány fizikai foglalkozásban, 2009 Foglalkozások Kereset (Ft/hó/fő) Forgácsoló 173.318. Gépjármű és motorszerelő, javító 145.607. Személygépkocsi vezető 162.407. Hegesztő, lángvágó 154.127. Villamossági szerelő 172.606. Darus 173.379. Raktárkezelő 148.457. Tehergépkocsi vezető 121.970. Mezőgazdasági erőgépvezető, kezelő 130.184. Szállító és rakodómunkás 122.878. Húsfeldolgozó 98.069. Kőműves 106.327. Festő, mázoló 107.579. Épületasztalos 115.835. Hivatalsegéd, kézbesítő 104.355. Szakács 115.412. Bolti eladó 106.856. Szabó, varrónő, modellkészítő 96.719. Sütő, tésztaipari munkás, pék 117.438. Növénytermesztő 103.993. Portás 113.693. Konyhai kisegítő 91.906. Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Foglalkozásonkénti kereset átlagok néhány középfokú végzettséget igénylő szellemi foglalkozásban, 2009 Foglalkozás Kereset (Ft/fő/hó) Humánerő gazdálkodási ügyintéző 243.956. Raktározási, üzemeltetési ügyintéző 184.003. Pénzügyi ügyintéző 205.270. Kereskedelmi ügyintéző 231.560. Számviteli ügyintéző 219.006. Idegenforgalomi ügyintéző 189.190. Egészségügyi (általános) asszisztens 144.120. Ápolónők, ápolók 153.498. Szociális ápoló, gondozó 130.179. Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Euroguidance Hungary 2011 3
Foglalkozásonkénti kereset átlagok néhány felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásban, 2009 Foglalkozások Kereset (Ft/hó/fő) Szoftverfejlesztő, informatikus 428.005. Közgazdász 500.803. Gépészmérnök 365.728. Felsőfokú tanintézeti tanár 320.720. Középiskolai tanár 237.244. Általános iskolai tanár 199.450. Általános orvos 255.878. Gyógyszerész 385.819. Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal MUNKAVÁLLALÓK ÁLTAL FIZETENDŐ KÖZTERHEK A magyar munkaerőpiacon munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló társadalombiztosítási szempontból biztosítottá válik, és ezzel együtt mintahogyan munkáltatója is különböző járulékok fizetésére köteles 2. A biztosítás ugyanis az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal (munkaviszonnyal) egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre (a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép). Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót tehát nem a munkavállalót bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. Ezen alfejezet célja a munkavállalókat terhelő járulékok mértékének bemutatása annak érdekében, hogy a KERESETEK címet viselő alfejezetben bemutatott információk szerinti bruttó járandóságból kiszámíthatóak legyenek a közterhek levonása utáni, azaz nettó juttatások, melyek a munkavállalók részére kifizetésre kerülnek. Az egyes járulékok mértéke 2011. január 01 től a következők szerint alakul: Munkavállaló egyéni járulék fizetési kötelezettsége Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosítási és Természetbeni 4% munkaerő piaci járulék egészségbiztosítási járulék Pénzbeli 2% egészségbiztosítási járulék Munkaerő piaci járulék 1,5% Összesen 17,5 % A nyugdíjjárulék fizetés felső határának egy naptári napra jutó összege 3 21.000, Ft/nap 2 A járulékfizetési kötelezettség vonatkozásában van néhány kivétel: így például a munkavállalónak nem kell fizetnie egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a végkielégítés, illetve a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás után. 3 A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege, azaz a járulékfizetési felső határ után fizeti meg. Euroguidance Hungary 2011 4
A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁSÁNAK SZABÁLYAI Eltérő munkavállalási szabályok érvényesülnek az EGT tagállam állampolgára és hozzátartozója, illetőleg a harmadik (azaz EGT tagállamon kívüli) ország állampolgára magyarországi foglalkoztatására 4. Jelen alfejezet célja ezen munkavállalási szabályok rövid összefoglalása. 1. Az EGT tagállam állampolgára és hozzátartozója munkavállalása 5 Az EGT állampolgárok és családtagjaik 6 magyarországi munkavállalása engedélymentes. A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni az engedélymentes foglalkoztatást. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni. A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. 2. A harmadik országok állampolgárainak munkavállalása 7 Harmadik (azaz EGT tagállamon kívüli) ország állampolgára Magyarországon jogszabályban meghatározott kivétellel csak a munkaügyi központok által kiadott munkavállalási engedély birtokában vállalhat munkát. Az engedélyhez kötött foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az engedély beszerzését követően, és csak az engedélyben meghatározott időtartamra köthető meg. Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania jogszabályban előírt formanyomtatványon a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnál. Az engedély iránti kérelem benyújtása előtt a foglalkoztatónak igazolnia kell, hogy a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett. Az engedély kiadásának további feltétele, hogy a munkaerőigény 4 A külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó részletes tájékoztató elérhető a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hivatalos honlapján [ http://www.afsz.hu/ ] 5 Az EGT-tagállamok állampolgárai és hozzátartozóik magyarországi munkavállalásának szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv., valamint a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007.(XII.23.) Korm. rendelet tartalmazza. 6 Családtag: az EGT állampolgár házastársa, az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott vagy 21 évnél fiatalabb leszármazója, valamint az EGT állampolgár- és/vagy házastársa által eltartott felmenője. 7 A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó munkavállalási szabályokat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv., a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól szóló 355/2009.(XII.30.) Korm. rendelet, valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatatásának engedélyezéséről szóló 16/2010.(V.13.)SZMM rendelet tartalmazza. Euroguidance Hungary 2011 5
benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki a foglalkoztatóhoz olyan magyar munkaerőt, vagy EGT állampolgárt, illetőleg hozzátartozóját, akit a munkaügyi központ álláskeresőként tart nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A munkavállalási engedély kiadásához szükséges, hogy a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek a külföldi állampolgár is megfeleljen. A külföldi foglalkoztatása a jogszabályi feltételek együttes fennállása esetén engedélyezhető. A feltételek fennállását okiratokkal kell tanúsítani. A munkavállalás engedélyezéséről vagy elutasításáról a munkaügyi központ dönt, és határozatát a foglalkoztatónak küldi meg. Munkavállalási engedély legfeljebb 2 évre adható, és további 2 évvel meghosszabítható. Azokban az esetekben, amikor jogszabály lehetővé teszi, hogy a munkaügyi központ az engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adja ki, a foglalkoztatónak nem kell a kérelem benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkeznie. A munkaügyi központnak ilyenkor nem kell vizsgálnia, hogy van e olyan kiközvetíthető munkaerő, akit álláskeresőként tart nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. A munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki az engedély például: legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, az 1991. évi IV. törvény alapján engedélymentesen foglalkoztatható külföldivel 8 Magyarországon legalább egy éve együtt élő házastársa munkavégzéséhez, ha a foglalkoztató ugyanabban a munkakörben kívánja a munkavállalót az engedély lejártát követően továbbfoglalkoztatni, és a kérelmet a még érvényes engedély lejárta előtt legfeljebb 10 munkanappal benyújtja, az évi 60 napot meg nem haladó, mezőgazdasági idénymunkának minősülő egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzéshez. Nincs szükség engedélyre a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, és a harmadik országbeli külföldi állampolgár jogszabályban meghatározott esetekben történő magyarországi munkavégzéséhez. Nincs szükség munkavállalási engedélyre például: a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében történő munkavégzéshez, külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli külföldinek nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához, Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez, 8 menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, bevándorolt vagy letelepedett jogállású Euroguidance Hungary 2011 6
harmadik országbeli külföldinek alap, közép és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységéhez (idegen nyelvi lektor), amelyre az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor, harmadik országbeli külföldinek naptári évenként 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez, a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli külföldi foglalkoztatásához, a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez. A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítania. A mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli külföldinek a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére. A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a harmadik országbeli állampolgár engedélymentes foglalkoztatását. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni. A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. Euroguidance Hungary 2011 7
A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGI TARTÓZKODÁSÁNAK SZABÁLYAI 9 1. Az EGT tagállam állampolgárára és hozzátartozójára vonatkozó szabályok 10 Az EGT államainak polgárai érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél birtokában beléphetnek, és 3 hónapot meg nem haladó ideig külön engedély nélkül tartózkodhatnak a Magyar Köztársaság területén. A tartózkodásuk ideje alatt magánszálláshely igénybevétele esetén mentesülnek a szálláshely bejelentési kötelezettség alól. Az EGT állampolgár 3 hónapot meghaladó tartózkodás esetén köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével személyesen bejelenteni. A törvényben foglalt feltételek igazolása esetén a tartózkodás bejelentéséről szóló határozatlan ideig érvényes regisztrációs igazolást az eljáró hatóság azonnal kiállítja, mely a bejelentkezés tényét és időpontját tanúsítja. Az EGT állampolgár 3 hónapot meghaladó tartózkodását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes igazgatóságánál kell bejelentenie. Az EGTállampolgár diák 3 hónapot meghaladó tartózkodását azon oktatási intézmény helye szerint illetékes regionális igazgatóságnál is bejelentheti, amelybe felvételt nyert. A bejelentéskor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni, emellett csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását, igazoló okiratokat vagy más iratokat. Az EGT állampolgárok harmadik országbeli családtagjainak 3 hónapon túli tartózkodásához tartózkodási kártyát kell igényelni. 2. A harmadik országok állampolgáraira vonatkozó tartózkodási szabályok 11 Magyarországra mint a schengeni térség tagjára érvényesek a schengeni tagállamok által kibocsátott vízumok és tartózkodási engedélyek. A magyar külképviseletek által kibocsátott egységes schengeni vízumok és a magyar hatóságok által kiállított tartózkodási engedélyek szintén érvényesek a teljes schengeni térségben. A schengeni vízum és beutazási szabályok csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodásra vonatkoznak. A hosszú távú, 90 napot meghaladó tartózkodás szabályait az egyes tagállamok saját nemzeti jogszabályai határozzák meg 12. 9 A külföldi állampolgárok magyarországi tartózkodásával kapcsolatos információk és jogszabályok elérhetők a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma [http://www.mfa.gov.hu/], valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal [http://www.bmbah.hu/] hivatalos honlapján. 10 Az EGT-tagállamok állampolgárai és hozzátartozóik magyarországi tartózkodására vonatkozó szabályokat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezö személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007.(V.24.) Korm. rendelet tartalmazza. 11 A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó hatályos tartózkodási szabályokat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 114/2007.(V.24.) Korm. rendelet tartalmazza. 12 A Magyar Köztársaságban alkalmazott, a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó beutazási és tartózkodási szabályokról szóló további információ elérhető a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Euroguidance Hungary 2011 8
A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROKRA VONATKOZÓ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYOK 13 Az egészségbiztosítási ellátások igénybevételéhez szükséges egy sajátos azonosító szám, az ún. Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám) igénylése. A társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ) az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási (egészség és nyugdíjbiztosítási), valamint a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos nyilvántartásokban a személyeket azonosító kód. A Társadalombiztosítási Azonosító Jelet egy bankkártya méretű hatósági igazolvánnyal, köznapi szóhasználatban TAJ kártyával kell igazolni. Amennyiben a külföldi állampolgár magyarországi tartózkodása vagy egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultsága határozott idejű, az egészségbiztosító a TAJ kártya hatályát ezen időtartamra korlátozza. Aki nem rendelkezik TAJ számmal, TAJ kártyával, de jogosulttá válik egészségügyi szolgáltatásra, az ország területén bármelyik egészségbiztosítási pénztárnál kérheti a kártyáját, igénylőlap kitöltésével. Az igénylőlap benyújtásához szükség van letelepedési engedéllyel rendelkezők esetében a személyi igazolvány és a lakcím igazolás bemutatására, külföldi állampolgároknak pedig a tartózkodási engedélyt, a magyarországi lakcímigazolást, valamint az ellátásra való jogosultságot is igazolni kell. Első alkalommal a TAJ kártyát díjmentesen állítja ki az egészségbiztosítási pénztár. 1. Magyarországon tanuló külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályok 14 A Magyarországon tanuló külföldi állampolgárok közül egészségügyi szolgáltatásra csak az jogosult, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll. Azok, akik ennek a feltételnek nem felelnek meg, csak az egészségbiztosítóval kötött megállapodás megkötése esetén lesznek jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. 2. A Magyarországon munkát vállaló külföldiekre vonatkozó szabályok 15 A Magyarországon bejegyzett munkáltatónál munkát vállaló külföldi állampolgár a munkaviszonya kezdetétől biztosítottnak számít, utána a munkáltató járulékot fizet. Ennek alapján a munkavállaló jogosultságot szerez az egészségbiztosítás valamennyi ellátására. A Magyarországon biztosítottnak minősülő külföldi állampolgárok ellátásra nem jogosult közeli hozzátartozói az egészségbiztosítási pénztárnál kötött megállapodás alapján válhatnak egészségügyi ellátásra jogosulttá. [http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/konzuli_informaciok/kulfoldiek_beutazasa/vizummal_kapcsolatos_taj/], [Vízumkérelmezők tájékoztatása ], valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal [http://www.bmbah.hu/] hivatalos honlapján. 13 A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok egészségbiztosításával kapcsolatos további információk elérhetők az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos honlapján. [http://www.oep.hu/] 14 A Magyarországon tanuló külföldi állampolgárok egészségbiztosításával kapcsolatos további információk elérhetők az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos honlapján. [http://www.oep.hu/] 15 A Magyarországon munkát vállaló külföldi állampolgárok egészségbiztosításával kapcsolatos további információk elérhetők az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalos honlapján. [http://www.oep.hu/] Euroguidance Hungary 2011 9
A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ADÓZÁSA Azoknak a külföldi állampolgároknak, akiknek Magyarországon adóköteles jövedelme keletkezik (pl. munkát vállalnak, költségvetési támogatást igényelnek), vagy az adózással összefüggő adatszolgáltatásra kerül sor [pl. ingatlant vásárolnak/adnak el, hitelintézettel szerződést kötnek (pl. folyószámlát nyitnak, bankkártyát igényelnek)] adóigazolványt kell kiváltaniuk. Az adóigazolvány egy bankkártya méretű hivatalos okmány (hatósági igazolvány), amely tulajdonosának adóazonosító jelét igazolja. Adóazonosító jel az állami adóhatóság illetékes megyei igazgatóságának ügyfélszolgálatán, illetve kirendeltségein az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével igényelhető. Az eljárásra külföldi állampolgár esetén a magyarországi állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye szerinti igazgatóság jogosult. Azon külföldi személyek tekintetében, akik Magyarországon állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, illetve szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkeznek az NAV Észak budapesti Adóigazgatósága jár el. A Magyarországon tanuló/munkát vállaló külföldi állampolgárok adózásával, az adóigazolvány és az adóazonosító jel igénylésével kapcsolatos további információk elérhetők az Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatalos honlapján. [http://www.nav.gov.hu/] Euroguidance Hungary 2011 10
MUNKAERŐPIACI TÁMOGATÁSOK A munkaügyi központok a nyilvántartásában szereplő álláskeresők elhelyezkedését számos támogatási formával, szolgáltatással segítik. Jelen alfejezet célja a pályakezdők foglalkoztatását segítő néhány támogatás rövid bemutatása. Ki tekinthető álláskeresőnek 16? Az alapszabály szerint a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttműködik, és akit a munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántart. A pályakezdők nem rendelkeznek munkatapasztalattal, így álláskereséskor hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon, ezért egyes támogatási formák odaítélésénél a pályakezdő álláskeresők, és az őket foglalkoztató munkáltatók, előnyben részesülnek. Ki tekinthető pályakezdő álláskeresőnek? A 25. életévét felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. A fentieket kiegészítő szabály, hogy nem minősül pályakezdő álláskeresőnek, aki terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, sor vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít. I. Pályakezdőt foglalkoztató munkáltató által igénybe vehető főbb támogatási formák, kedvezmények Pályakezdő álláskereső foglalkoztatása esetén a munkaadó különböző támogatási formákat igényelhet, melyek közül kiemelendő: 1. Bértámogatás 17, mely hátrányos helyzetű személyek közöttük a 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskeresők foglalkoztatásához nyújtható és főbb jellemzői: 16 Az álláskereső státusszal kapcsolatos további információk olvashatóak az álláskeresési ellátásokról szóló fejezetben, mivel ezen ellátások egyik alapvető feltétele az álláskeresőkénti regisztráció. 17 Részletes szabályok: 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról. Euroguidance Hungary 2011 11
vissza nem térítendő támogatás, mértéke a munkabér és a járulékok legfeljebb 50% áig terjedhet, időtartamban fő szabályként maximum egy évig nyújtható. A bértámogatás a munkáltató a foglalkoztatást megelőzően benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A támogatás mértékéről, időtartamáról, illetve annak részletes feltételeiről a munkaadó és a munkaügyi központ kirendeltsége köt hatósági szerződést (tehát ezzel kapcsolatosan a munkavállalónak nincs teendője). 2. Munkatapasztalat szerzés támogatása 18 szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerzéséhez adható. A támogatás: a foglalkoztatás időtartamára nyújtható, legfeljebb azonban 365 napra a pályakezdő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő bérköltség 50 és 100% a közötti mértékben. A konkrét mértékről, időtartamról, a támogatás részletes feltételeiről ennél a támogatási formánál is a munkaadó és a munkaügyi központ kirendeltsége köt hatósági szerződést. Fontos információ, hogy a fenti támogatásismertetők csupán figyelemfelhívó célzatúak, a további támogatási formákról, illetve a részletes támogatási feltételekről tájékozódni lehet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.afsz.hu), illetve a munkaügyi központok kirendeltségein, melyek elérhetősége megtalálható a hivatkozott honlapon. 3. A pályakezdők elhelyezkedését a munkaügyi központok eszköztárán kívül eső lehetőségek is segítik, melyek közül kiemelhetőek a START kártya, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatás. 19 A munkáltatók járulékkedvezményre azaz az általánosnál kisebb mértékű járulékfizetésre jogosultak, ha START kártyával rendelkező pályakezdőt foglalkoztatnak. A START kártya kiváltására jogosult: aki 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte vagy megszakította, és a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A kártya a Nemzeti Adó és Vámhivatal a pályakezdő lakóhelye szerint illetékes megyei adóigazgatóságnál igényelhető. Az érvényesség időtartama: legfeljebb alap és középfokú 18 Részletes szabályok: 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról. 19 Részletes szabályok: 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról. Euroguidance Hungary 2011 12
végzettség esetén a kiállítástól számított két év, felsőfokú végzettség esetén egy év, de legfeljebb 25., ill. 30. életév betöltéséig. A kártya kiállítása első alkalommal, továbbá adatváltozás esetén ingyenes, a kártya elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén díjat kell fizetni. A munkáltató a járulékkedvezmény alapján, az általános járulékmértékek helyett: legfeljebb alap és középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében a foglalkoztatás első évében a bruttó bér 10% át, második évtől a bruttó bér 20% át fizeti be felsőfokú végzettségű esetében a foglalkoztatás első 9 hónapjában a bruttó bér 10% át, az ezt követő 3 hónapra a bruttó munkabér 20% át kell befizetni. A járulékalap szabályai: legfeljebb alap és középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő esetén max. a minimálbér másfélszeres összege felsőfokú végzettségű fiatal esetén a minimálbér kétszeres összege után érvényesíthető összeghatáron felüli juttatás után az általános szabályok szerint kell teljesíteni a munkáltatónak a járulékfizetési kötelezettségét. A fentiek szerinti járulékkedvezmény illeti meg az ösztöndíjas foglalkoztatott munkáltatóját a START kártya érvényességi ideje alatt. A jogviszonyra vonatkozó részletes tudnivalók a Munkajogi alapismeretek lehetséges munkavégzési formák című fejezetben olvashatóak. A START kártyához, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezményekről bővebb információk a Nemzeti Adó és Vámhivatal honlapján www.nav.gov.hu találhatóak. II. Önfoglalkoztatás támogatása 20 Ha a pályakezdő vállalkozásba kíván kezdeni, ehhez az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás nyújthat segítséget. Ennek keretében pályázati úton adható támogatás azoknak, akik egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, őstermelőként oldják meg önfoglalkoztatásukat, feltéve, ha legalább 3 havi regisztrált álláskereső státusszal rendelkeznek. Formái: 3 millió Ft ig terjedő visszatérítendő és / vagy nem visszatérítendő támogatás (feltétel a min. 20 % os saját forrás, illetve megfelelő biztosíték rendelkezésre bocsátása) havonta a minimálbér összegéig terjedő támogatás max. 6 hónapig vállalkozói tevékenység megkezdéséhez, folytatásához szükséges szaktanácsadás költségeinek megtérítése. 20 Részletes szabályok: 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról. Euroguidance Hungary 2011 13
A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a munkaügyi központok által kiírt pályázatok tartalmazzák, és azok sikeres pályázat esetén, rögzítésre kerülnek a pályázó és a munkaügyi központ által megkötésre kerülő hatósági szerződésben. MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK 21 A fenti alfejezetben dióhéjban bemutatott támogatásokon túl, az úgynevezett aktív eszközök sorában, munkaerő piaci szolgáltatásokkal is segítik a munkaügyi központok a pályakezdők sikeres munkaerőpiacra lépését. A következő sorok célja, ezen szolgáltatástípusok, az egyes szolgáltatások tartalmának rövid bemutatása. I. Munkaközvetítés A munkaügyi központ alapszolgáltatása, melynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése. Ennek érdekében a munkaügyi kirendeltség főbb feladatai: személyes beszélgetés az álláskeresővel, tájékoztatása a megfelelő munkalehetőségekről a foglalkoztatást akadályozó körülmények feltárása, azok kiküszöbölése érdekében a megfelelő munkaerő piaci szolgáltatás nyújtása kapcsolattartás az álláskínálókkal. Állásközvetítési módszerek: egyéni közvetítés személyes beszélgetés után az adatbázisban szereplő megfelelő állásról a munkaközvetítő tájékoztatja az álláskeresőt csoportos közvetítés a jelöltek csoportos formában találkoznak a munkaadóval, amikor interjúra is lehetőség van. II. Információnyújtás Információkhoz lehet jutni: foglalkozásokról, képzésekről, a munkaerő piaci helyzetről, a foglalkoztatáspolitika területén hatályos jogszabályi rendelkezésekről. Lehetőség van öntájékozódásra (www.afsz.hu), állásbörzén, tanácsadáson történő információszerzésre. Az öntájékozódás egyik formája lehet, a foglalkoztatási szolgálat honlapján található állások megtekintése a következő elérhetőségen: www.afsz.hu / Álláskeresőknek / Álláskeresés. Ebben az állás adatbázisban a munkaügyi kirendeltségeken rögzített álláslehetőségek között lehet böngészni (a találatok részletes adatait megtekinthetőek, nyomtathatóak, foglalkozásleírások láthatóak). A bejelentkezett látogatóknak lehetőségük van a keresési feltételek eltárolására, illetve értesítéskérést állíthatnak be. Ezen szolgáltatás segítségével meghatározott időközönként e mail üzenetet kaphatnak az elmentett keresési feltételeknek megfelelő új állásokról. 21 Részletszabályok: 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról Euroguidance Hungary 2011 14
További hasznos információkat adhat az álláskereséshez a magán munkaközvetítők listájának megtekintése: www.afsz.hu / Álláskeresőknek / Magán munkaközvetítők. Magyarországon ugyanis a munkaügyi központokon kívül munkaközvetítést az folytathat, aki megfelel a vonatkozó jogszabályban előírt pl. képesítési, biztosítékra vonatkozó feltételeknek. Aki magán munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes munkaügyi központnál bejelenteni. A bejelentés alapján, a munkaügyi központok a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezetnek, melynek összesített országos változata érhető el a fenti linken. Fontos garanciális szabály, hogy a magán munkaközvetítők a munkát kereső személytől díjat, költséget nem igényelhetnek. III. Tanácsadás A mind egyéni, mind csoportos formában megvalósítható releváns tanácsadási formák a következők. A munkatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása. Kapcsolódó szolgáltatás lehet az álláskeresési tanácsadás, melynek során az egyéni tanácsadás mellett álláskeresési technikák oktatásával, álláskereső klub működtetésével azoknak az elhelyezkedéséhez nyújtanak segítséget, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel. A rehabilitációs tanácsadás keretében a tanácsadás különböző formái a megváltozott munkaképességű személyek speciális helyzetére képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők figyelemmel nyújthatók. A tanácsadásokhoz, továbbá a munkaerőpiaci képzéshez kapcsolódóan amennyiben arra a szolgáltatás céljának elérése érdekében szükség van, pszichológiai tanácsadásra is lehetőség van. Ez a tanácsadási forma segít feltárni az álláskeresők számára az életvezetésből, a személyiségproblémákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülményeket. A tanácsadások egyéni tanácsadói beszélgetés, csoportos tanácsadás, strukturált csoportfoglalkozás, érdeklődés, érték, képesség és személyiségvizsgálat, pályaismeret bővítése útján valósulhatnak meg. IV. Mentori szolgáltatás A munkaügyi központ mentori szolgáltatás igénybevételét biztosíthatja az álláskereső vagy a munkaügyi központ más szolgáltatását igénybevevő, illetőleg a munkaügyi központtól támogatásban részesülő személy számára, ha a személyes konzultáció alapján megállapítható, hogy az együttműködési kötelezettség teljesítéséhez, a szolgáltatások, támogatások igénybevételéhez, az állami vagy más szervekkel való kapcsolattartáshoz, az Euroguidance Hungary 2011 15
önálló munkába álláshoz, vagy a munkahelyen történő beilleszkedéshez személyes segítségre van szüksége. A mentori szolgáltatást a jogszabály által előírt szakmai végzettséggel rendelkező mentor nyújtja. ÁLLÁSKERESÉSI ELLÁTÁSOK Abban az esetben, ha a Foglalkoztatási törvényben 22 rögzített minimális időtartamban jelenleg 200 nap valaki munkaviszonyban áll Magyarországon, jogosultságot szerezhet álláskeresési ellátásokra. Jelen alfejezet célja, hogy dióhéjban bemutassa ezeket az ellátásokat, a hozzájuk kapcsolódó jogosultsági feltételeket, mértékeket, időtartamokat, szüneteltetési és megszüntetési okokat. I. Álláskereső státusz mint az ellátások alapfeltétele A magyar munkanélküli ellátórendszer egyik fontos alapelve az, hogy álláskeresési támogatásban csak az állami foglalkoztatási szerv (azaz a munkaügyi központ kirendeltsége) által nyilvántartott álláskereső részesülhet. Álláskeresőnek egyéb feltételek mellett az tekinthető, aki amellett, hogy (újból) el akar helyezkedni, ezért maga is aktívan keres állást, minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy munkahelyet találjon, és ezért szorosan együttműködik a munkaügyi központtal, elfogadja a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot. Az egyén aktív munkakeresése az álláskereső fogalmának meghatározó feltétele. A következőkben tekintsük át a Foglalkoztatási törvény és a kapcsolódó jogszabályok releváns rendelkezéseit. Ki minősül álláskeresőnek? A Foglalkoztatási törvény szabályai szerint álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Az álláskereső státusz törvényi feltételeként meghatározott együttműködési kötelezettségét az érintett személy akkor teljesíti, ha az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább három havonta jelentkezik, és 22 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról Euroguidance Hungary 2011 16
az álláskereső státuszát meghatározó törvényi feltételekben bekövetkezett változást azok bekövetkezésétől számított 8 napon belül bejelenti, és maga is aktívan keres munkahelyet, és az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő piaci szolgáltatást, valamint az általa támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi, részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő piaci programban, a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja. II. Álláskeresési ellátások Az álláskeresési támogatások három fő típusát határolhatjuk el: - az álláskeresési járadékot, - az álláskeresési segélyt és - a költségtérítést. 1. Az álláskeresési járadék Az álláskeresési járadék vegyes típusú, biztosítási és szociális elemeket is tartalmazó támogatás, amely a szociális biztonság javítása mellett erősíti a biztosítási elvet, emellett fokozottan ösztönöz az állások felkutatására és a munkahelyek, munkaalkalmak elfogadására. Ezt részben azzal kívánja elérni, hogy az ellátás mértéke az idő előrehaladtával csökken. A járadék több más feltétel egyidejű fennállása esetén annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap jogosultsági idővel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy egy járadéknaphoz öt nap jogosultsági idő (amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett) szükséges, az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb időtartama 73 nap, míg leghosszabb időtartama 270 nap. A gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy a munkanélküliség első hónapjaiban jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség esetén. Erre figyelemmel a foglalkoztatási törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja: a) Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a járadékalap (az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért, munkaerő piaci járulék alapja havi átlagos összege) 60 százaléka, fix összegű alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, a felső határ pedig a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka. b) A második szakasz időtartama a hátralévő jogosultsági napok száma, legfeljebb 179 nap. A járadék mértéke ebben a szakaszban egységesen a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka. (Ha a korábbi átlagkereset a járadék alsó határánál alacsonyabb, a járadék összege mindkét szakaszban megegyezik az átlagkeresettel.) Euroguidance Hungary 2011 17
A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja. Ettől eltérően, ha munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek az álláskereső megfelel. Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását szüneteltetni? Ha az álláskereső: terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti kivéve, ha a szabadságvesztés büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, közfoglalkoztatás alatt, rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével feltéve, hogy ezt előzetesen bejelentette a munkaügyi központnak, keresetpótló juttatásban részesül. Ha a járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani. Mikor kell az álláskeresési járadék folyósítását megszüntetni? Ha az álláskereső: kéri, álláskeresési járadékban részesül, és törlik a nyilvántartásból, öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 90 napnál rövidebb időtartamú, és azt előzetesen bejelentette a munkaügyi központnak, illetve kivéve az alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatottakat olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül, oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, meghalt, az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozik, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába távozik, és legfeljebb a távozás időpontjától számított három hónap elteltével a Magyar Köztársaság területére nem tér vissza. 2. Az álláskeresési segély Az álláskeresési segélynek három speciális típusa van, melyek a kötelező legkisebb munkabér 40 százalékának megfelelő mértékű juttatás folyósítása mellett, eltérő alanyi kör támogatását szolgálják. Euroguidance Hungary 2011 18
Az első típus annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítette. Az álláskeresési segély ezen típusának folyósítása iránti kérelmet az álláskeresési járadék megszüntetésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A folyósítási időtartam fő szabály szerint 90 nap, de ha az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély folyósítása 90 nappal meghosszabbodik. A második típus azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik. A folyósítási idő 90 nap. A harmadik típusra jogosult az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A támogatás a nyugdíjjogosultság megszerzéséig folyósítható. Az álláskeresési segély megszüntetésének és szüneteltetésének szabályai többségében megegyeznek az álláskeresési járadék megszüntetésére és szüneteltetésére vonatkozó szabályozásával. 3. A költségtérítés A költségtérítés keretében az álláskeresőnek az álláskeresési támogatás megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelytől a munkaügyi kirendeltséghez történő oda és visszautazást, valamint a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkozás egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költségeit a munkaügyi központ kirendeltsége megtéríti. A jogszabály által meghatározott esetekben az álláskereső részére az indokolt helyi utazási költségek is megtéríthetők. A költségtérítés igénylése és ügyintézése az álláskeresőt nyilvántartó munkaügyi kirendeltségen történik. Euroguidance Hungary 2011 19