1. sz. melléklet a 2/2012. sz. stratégiai rektorhelyettesi körlevélhez FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA 2012.
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS, A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA... 3 II. A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZEREPE ÉS FELADATAI A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN... 4 III. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSÁNAK TERÜLETEI A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEMEN... 5 1. Képzések... 5 2. Gazdálkodás... 6 3. Kutatás-fejlesztés és innováció... 6 4. Szolgáltatások... 7 5. Infrastruktúra... 8 2
I. BEVEZETÉS, A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA A jelenlegi gazdasági, társadalmi és környezeti változások tendenciái egyértelműen arra utalnak, hogy civilizációnk az általa alkotott technológiával és életszemléletével nem tartható fenn hosszabb távon. Ezért szükséges a fenntartható fejlődés fontosságának hangsúlyozása, és a problémák feltárására és megoldására végzett kutatások eredményeként a fenntartható fejlődés koncepciójának megfogalmazása. A jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve hatásaik jelentős részben ellentétesek a fenntarthatóság követelményével. E trendek ismeretében elkerülhetetlen egy olyan fejlődési pályára való áttérés, amely hosszú távon biztosítja a társadalmak és köztük a magyar társadalom fenntartható fejlődését. A fejlődés elérése nem valósítható meg egy-egy ország, régió határain belül, hiszen egyetlen társadalom sem szigetelheti el magát tágabb természeti, társadalmi, gazdasági környezetétől. Ezáltal kijelenthető, hogy az erősödő kölcsönhatások és kölcsönös függőségek miatt a társadalmak hosszú távú jövője közös érdek. A fenntarthatóság vagy a fenntartható fejlődés (sustainable development) kifejezés a nyolcvanas évek elején jelent meg a nemzetközi szakirodalomban. 1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján kezdte meg munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága. A Bizottság 1987-ben,,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében így határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmező rendelkezése szerint a fenntartható fejlődés társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken, és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedések megvalósítása folyamán. Napjainkban már nem kérdéses, hogy a fenntartható fejlődés három pillére egymással szorosan összefügg és minden embert egyaránt érint. A fenntartható fejlődés mint általános stratégiai cél megjelenik a nemzetközi konferenciák, szervezetek dokumentumaiban és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiban is. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája 1992-ben a Feladatok a XXI. századra című dokumentumban követelményként fogalmazta meg, hogy a kormányok készítsenek nemzeti fenntartható fejlődési stratégiát. Az Európai Unió alapokmánya szerint a fenntartható fejlődés az EU alapvető célkitűzése. Az Európai Tanács 2006. június 16-án fogadta el az Unió megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, majd ezt követően pedig 2007. június 29-én került sor Magyarország Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiájának elfogadására is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartható Fejlődési Stratégiájának feladata, hogy az Intézményfejlesztési Tervvel összhangban megvizsgálva az intézmény működési területeit, olyan elveket fogalmazzon meg, amelyek rövid-, közép- és hosszú távon hozzájárulnak a fenntartható fejlődés megvalósulásához. 3
II. A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZEREPE ÉS FELADATAI A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia által meghatározott feladatok közül a felsőoktatási intézmények tekintetében a következő szempontok a mérvadóak: 1. Kívánatos, hogy a tudományos kutatás erősödésével, és a kutatási eredmények elérhetővé válásával a fenntarthatóságról, az azt veszélyeztető folyamatokról és a szükséges értékváltásról való tudásbázisunk a fenntarthatóbb értékrend és attitűd terjedésével együtt növekedjen. 2. Az oktatás tartalmában és formáiban hangsúlyosabban kell megjeleníteni a fenntarthatósági témákat és értékeket. A fenntarthatóságnak alapkövetelménnyé kell válnia az új ismeretek befogadása és a változó társadalmi és gazdasági viszonyok közötti eligazodás érdekében. 3. Fontos cél, hogy a holisztikus és gyakorlat-orientált oktatás gyorsabban terjedjen és a napi gyakorlatba beépüljön, hiszen az analitikus ismereteken, a tantárgyakra bontó tudásanyagon nyugvó iskolarendszer kevéssé alkalmas a rendszerszemléletű társadalom felnevelésére. 4. Kiemelkedő fontosságú a tanulás formális és informális tevékenységeinek támogatása, az élethosszig tartó tanulás ösztönzése, valamint a globális-interkulturális oktatás megvalósítása. 5. Változtatásra szorulnak a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos attitűdök, amelynek értelmében a kultúra- és tudásintenzív fogyasztást kell bátorítani; el kell fogadni és fogadtatni azt, hogy a fenntarthatóság nem érhető el az anyagi fogyasztás csökkentése nélkül. A fogyasztási szokásokat nem lehet elválasztani a lakosság általános kulturális helyzetétől és az oktatás színvonalától: a kulturális javak iránti magasabb kereslet csökkentheti a dologi jólét hajszolását, amely egyúttal a környezet terhelésének csökkentését is vonja maga után. Az attitűdök változásának elérésére szükséges az oktatás, a tudatosság növelésének szerepe már a legfiatalabb életkortól kezdődően. 6. Hangsúlyozni kell, hogy a felsőoktatási intézményeknek kiemelt szerepük van a jövő nemzedéknek a fenntarthatóság szellemében történő nevelésben. A kulturális és környezetetikai értékeken keresztül a globális és az ökológiai tudatosság, felelősség hatékonyan képviselhető és átadható. A végzett hallgatók ismertté és elismertté válása lehetőséget nyújt a személyes példamutatásra: később döntéshozó pozíciókba kerülhetnek, ahol alkalmuk nyílik a folyamatok kedvezőbb irányba történő elmozdítására. Példamutató szerepe van az értelmiségnek is a tudatos, felelős értékrend és életforma elterjesztésében, megvalósításában. 4
III. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ELŐMOZDÍTÁSÁNAK TERÜLETEI A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEMEN Az Egyetem értékelését és a célok meghatározását a fenntartható fejlődés szempontrendszerében az alábbi területeken végezzük el: 1. Képzések 2. Gazdálkodás 3. Kutatásfejlesztés és innováció 4. Szolgáltatások 5. Infrastruktúra 1. Képzések A képzésfejlesztés területén az Egyetem stratégiai célja, hogy átfogó felkészítést, biztos elméleti és gyakorlati tudást közvetítsen hallgatói számára. Ennek értelmében a fenntartható fejlődés szempontjai nem egy-egy tantárgyhoz kötődnek, hanem általánosan a gondolkodásban, a későbbi munkakörben kibontakozó szemléletben realizálódnak, mindezt pedig úgy érjük el, hogy a fenntarthatóság szakma-specifikusan, a hivatásrendek sajátosságainak megfelelően és súllyal kerül be a tananyagok fejlesztésébe: Gyakorlat-orientált képzési rendszer megvalósítása: a fenti célkitűzést egyre inkább a gyakorlat- és problémaorientált képzésekkel valósítjuk meg. Ebben a valamennyi hivatásrendet érintő éves zárógyakorlat, a szakmai gyakorlatok rendszere, a hallgatói kutatómunka (TDK) és a gyakorlati életet jól ismerő külső előadók intenzív bevonása egyaránt segítségünkre van; Tudományos-szellemi központ: nagyon fontos szempont a versenyképes szakmai tudás elsajátításának biztosítása, a tudományos kutatások gyakorlat-orientáltságának és hatékonyságának növelése, valamint az egyetemi át- és továbbképző programok által az élethosszig tartó tanulás periodikus, célorientált lehetőségének biztosítása; Motivációs rendszer bevezetése: különböző szintű elismerések rendszerét kialakítva motiváljuk mind az oktatókat, mind a kutatókat, valamint a hallgatókat a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségre. A motivációs rendszer kiépítése a következő feladatok alapján valósul meg: oktatók karriermodelljének kidolgozása; a minősített oktatók számának növelése; jelentős hazai és nemzetközi elismertséget szerzett oktatók, kutatók számarányának növelése; a minősített oktatók számának PhD-fokozatot szerző fiatalok bevonásával történő növelése; a nemzetközi szintű tájékozottság, aktivitás és versenyképesség iránti igény erősítése az Egyetem oktatói állománya részéről; a tehetséges hallgatók kiemelt figyelemmel kísérése az Egyetem tanszékei, oktatói, részéről a doktori képzés, majd az oktatói utánpótlás bázisának kialakításához. 5
Szociális érzékenység jelenléte: az állam- és jogtudományok területén a szociális érzékenység kialakítása, a hadtudományok és a rendészettudományok területén a civil kapcsolatok erősítése, valamennyi hivatásrendnél a környezetvédelem, minőségbiztosítás oktatásának, fontosságának hangsúlyozása mozdíthatja elő ezt a területet. 2. Gazdálkodás Az intézményi gazdálkodás területén a racionalitás azt diktálja, hogy az Egyetem erősen központosított gazdálkodást folytasson, míg a fenntartható fejlődés elvei szerint a decentralizált modell preferált. Ezért a fenntarthatóság elveinek megvalósulása érdekében az Egyetem célja a jelenlegi rendszer lassú, lépcsőzetes elmozdítása, a karok (intézetek) gazdálkodási szabadságának növelése. Elsősorban a K+F bevételek esetében követhető ez a módszer, egyúttal motiválva a szervezeti egységek ilyen irányú tevékenységét. Az egyetemi gazdálkodás több területen is gyakorlatba ülteti a fenntartható fejlődés szempontrendszerét, hiszen kiemelt figyelmet fordítunk többek között az energiagazdálkodás, a szolgálati járművek használata vagy az irodai papírfelhasználás racionalizálására. Mindezek betartásáról adott esetben rektori utasítás rendelkezik. A racionalizált gazdálkodás fontos támogató eleme az adattár alapú vezetői információs rendszer, valamint a Forrás SQL integrált pénzügyi és számviteli rendszer működtetése. 3. Kutatás-fejlesztés és innováció A kutatás-fejlesztés és innováció területén szintén elengedhetetlen a minőségirányítás bevezetése. Ez biztosítja a fenntartható fejlődést szolgáló kutatások támogatását, az egységes követelmények, valamint az elvégzett munkát elismerő ösztönző rendszer kialakítását. Különösen hasznos ezen a területen az a szoros együttműködés, amely a jelenleg is futó pályázatokban is kialakult. A fenntartható fejlődés szempontrendszerének és az elvégzett munkát elismerő ösztönző rendszer kialakításának az egyetemi tehetséggondozás a letéteményese. A tehetséggondozás, a kiemelkedő képességű hallgatók ösztönzése, támogatása és elismerése, valamint az oktatói és kutatói utánpótlás biztosítása a sikeres, jól működő felsőoktatási intézmény képét vetíti elénk. Az NKE tehetséggondozása négy részterületen jelenik meg: a Tudományos Diákköri tevékenységben, a Doktori Iskolák működésében, a szakkollégiumok munkájában és a Sportos Egyetem kialakításában. A hallgatók kutatómunkába történő bevonása a tudományos diákköri tevékenység és a doktorandusz-hallgatók képzése útján történik meg. A részterület elsődleges stratégiai célja az Egyetemen művelt diszciplínák súlyának megteremtése és megőrzése az OTDK-n belül, a tudományos diákkörök további építése és fejlesztése, szervezeti életük koordinálása, valamint a külföldi partnerekkel kiépített együttműködés és a közös pályázatok megvalósításának ösztönzése. 6
A szakkollégiumok tevékenysége szintén az utánpótlás biztosításának alappillére, mivel munkásságukkal lefedik az Egyetem tudományos területeit, és összegyűjtik e területek kiemelkedő képességű hallgatóit. Az Egyetem stratégiai célkitűzése a meglévő szakkollégiumok Biztonságpolitikai Szakkollégium (társadalomtudományok); Puskás Tivadar Szakkollégium (műszaki tudományok); Magyary Zoltán Szakkollégium (vezetés- és igazgatástudomány); Szent György Szakkollégium (rendészettudomány); zavartalan működésének segítése és fejlesztése, amely elsősorban tehetséggondozást segítő pályázatok elnyerése útján valósul meg. A Sportos Egyetem képének kialakítása az egészségesen felnövekvő generáció szempontjából elsődleges. Az NKE olyan széleskörű sportolási lehetőségekkel rendelkezik, amely a kiemelkedő képességű sportolók tehetséggondozását szolgálja úgy, hogy a tömegsportra is kiemelt figyelmet fordít. Az Egyetem innovációs stratégiájának célkitűzései szintén a fenntartható fejlődés szempontrendszeréhez igazodnak: Kutatásfejlesztés: az egyetemi innovációs tevékenység fejlesztése, erőteljes növelése, olyan innovációs potenciál kialakítása, amely gyorsan és rugalmasan képes válaszolni az adott kihívásokra, ezáltal megvalósul az intézményi versenyképesség megőrzése; Oktatásfejlesztés és minőségbiztosítás: az innovációs folyamat során feltárt ismeretek tananyagba történő beépítése és ezzel a képzések korszerűsítése; Humánerőforrás-fejlesztés: az innovációs folyamatban résztvevők érdekeltségének és elismertségének megteremtése, ösztönzési rendszerek kidolgozása; Pénzügyi terület fejlesztése: egyetemi bevételek növelése, hatékony pályázati tevékenység üzemeltetése, a pályázati források megszerzéséhez szükséges önrész megteremtése, spin-off cég alapítása; Együttműködések fejlesztése: gazdasági kapcsolatok erősítése; tudományos és technológiai tudás elterjesztése, az intézmény hazai és nemzetközi beágyazottságának megteremtése és folyamatos növelése. 4. Szolgáltatások A szolgáltatások szintjén is érvényesíteni kell a fenntartható fejlődés szempontjait. Az Egyetem infrastrukturálisan, működési és kommunikatív jellegénél fogva is ideális színtere a konferenciáknak, előadássorozatoknak és egyéb rendezvényeknek. Minden ilyen jellegű rendezvény lehetőséget biztosít arra, hogy a fenntartható fejlődés követelményeit megismertessük a résztvevőkkel. Ugyancsak ide tartozik a könyvári szolgáltatások rendszere, a keresőszolgáltatások biztosítása, a külső és belső tájékoztató rendszerek fejlesztése, illetve ide sorolhatjuk az ALUMNI és diplomás pályakövető rendszereket is. Az Egyetem nagy hangsúlyt fektet fenntartható fejlődés jegyében az életminőségfejlesztésre is. Az elsődleges cél tudatosítani a hallgatókban, hogy életminőségük javításáért mely területeken tehetnek, ehhez milyen támogatásokat vehetnek igénybe az Egyetemtől. Láttatni kell hallgatókkal, hogy úgy társadalmi, mint egyéni szempontból nem csak és nem első- 7
sorban gazdasági mutatókkal mérhető a fejlődés és a jólét, hanem az emberi élet minőségének mérőszámaiban keresendő ezek megvalósítása. Feladatunk a hallgatókat rávezetni arra, hogy életminőségük javítását akkor tudják maradéktalanul megvalósítani, ha képesek saját képességeiket megismerni és fejleszteni, és ennek segítségével ki tudják bontakoztatni a bennük rejlő lehetőségeket, valamint képesek energiájukat mozgósítani kitűzött céljaik elérése érdekében. Tudatosítani kell a hallgatóinkban, hogy az egyéni családi regionális országos egyetemes célok elérésének egyik legfontosabb feltétele a tudás és az emberi készségek fejlesztése, az emberi viselkedés alakítása. Ehhez fel kell készíteni hallgatókat a XXI. század kihívásai által teremtődött új társadalmi és emberi szerepekre, a kihívásokra adható megfelelő válaszok és megoldások elsajátítására. Mindehhez az alapot a társadalom tagjainak együttműködési képessége és hajlandósága szolgálja, amely társas környezetben a bizalom, a kölcsönös egymásra figyelés, a szolidaritás és a tolerancia alapkövei a meghatározóak. Ezek az alapelvek tekintettel az intézmény sajátosságaira hivatalból jelen vannak a jogelőd intézmények szellemiségében és oktatási tevékenységének ellátásában, így az integrált intézményen belül megvalósul ezeknek magasabb szintre emelése, szintetizálása. A hallgatók mellett az Egyetem figyelmet fordít a többi egyetemi polgár életminőségének javítására is. Az egyetem oktatói, kutatói, adminisztratív állománya és minden munkatársa életminőségének fejlesztése elsősorban a humánerőforrás-fejlesztés témaköréhez kapcsolódik. Az életminőségre jelentős hatással vannak azok a szolgáltatások is, amelyeket az Egyetem, mint munkáltató nyújthat. Ide sorolható a munkakörnyezet javítása, a sport- és egyéb jóléti létesítmények igénybevétele, kulturális programok szervezése, az egészségügyi ellátás biztosítása, az üdülés támogatása, a munkatársaknak nyújtott jogsegélyszolgálat, a továbbképzések támogatása (nyelvtanulás, ECDL, jogosítvány, doktori képzés stb.). 5. Infrastruktúra Az intézményi működés és az infrastruktúra fejlesztése területén is nélkülözhetetlen a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítése. A képzés során keletkezett veszélyes anyagok szakszerű és szervezett begyűjtése (használt elemgyűjtők, szelektív hulladékgyűjtés), az újra feldolgozott papír felhasználási arányának növelése, a továbbfejleszthető technológiák és rendszerek bevezetése mind ezt a célt szolgálják. Nehezíti a helyzetet, hogy a fenntartó minisztériumok szabályozórendszere nem egységes, így karonként eltérő a követelmények érvényesíthetősége. Jelenleg valamennyi karon szervezetten folyik a veszélyes anyagok kezelése, ártalmatlanítása, ami az évi 500 kg-os felhasználást tekintve indokolt. A fenntarthatósági szempontok a Ludovika-projekt megvalósítása során is érvényesülnek: a kijelölt területen és a szomszédos utcákban bővül a zöldterület, a beruházás egy része a szomszédos utcákban üres, vagy mára rossz műszaki állapotba került épületeket befogadó, köztulajdonban álló telkeken valósul meg; a beruházással és telepítéssel a történeti kulturális örökség ápolása, történeti hagyományok megelevenedése valósul meg, hiszen az épületegyüttes eredendően is felsőoktatási funkciót szolgált; 8
az Orczy-kert jelentős része jelenleg elzárt a közcélú használattól, ipari funkciót szolgál vagy szolgált a közelmúltig, és most megvalósulhat ezek zöldterületté alakítása, bekapcsolása a szabadidős funkcióba, az egyetemi campusba; a campus és a park rehabilitációja együttesen megvalósítja egy szlömösödő, részben rozsdaövezetivé vált korábbi történeti kert és közterület-városrész revitalizálását; egy közbiztonságilag érzékeny területen jó tájolással jelenik meg a rendőrtiszti képzéshez szükséges létesítmények egy része, amely alkalmas lehet a közbiztonság javítására a Józsefvárosban; a fejlesztés kisugárzó hatása révén egy megújulásra szoruló budapesti-józsefvárosi városrész fejlődése, rendbetétele válik lehetségessé; hosszú távon jól működő funkcionális és építészeti megoldás jön létre. Fontos középületeket hosszú évtizedekre tervezünk és építünk föl, időtálló megoldást adva; a beruházás START mintaprogramban valósul meg. Kézi bontásban, romeltakarításban, kertészeti, parkrendezési munkában kínál majd foglalkoztatási lehetőséget a program, melyhez kapcsolódóan új típusú közfoglalkoztatás keretében az állam maga szervezi a közfoglalkoztatást. A programban a munkaerő piacon hátrányban lévő, köztük az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munka nélkül lévők, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát is elérjük. 9