Társasági adó változásai 2009. és 2010.

Társasági adó változásai 2009. és 2010. Legutóbb módosította: 2008. évi LXXXI. törvény az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról (Módtv.) 2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról (Krtv.) 2009. évi CXVI. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggı törvénymódosításokról (Evtv.) 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) Változások 2009. a 2009. adóévi bevallásban is alkalmazható változások Tao. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 2 1

Változások 2009. Követelések értékvesztése Növelı tétel: az adós, a vevı minısítése alapján a követelésre az adóévben elszámolt értékvesztés összege (nincs változás); Csökkentı tétel 2009-tıl: a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés (változatlanul), a követelés bekerülési értékébıl a behajthatatlanná vált rész (változik a behajthatatlan követelések köre), a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel (változás, hogy nem csak a könyv szerinti értéket meghaladó rész, hanem a teljes bevétel), de legfeljebb (bármely esetben) a nyilvántartott értékvesztés. E rendelkezéseket a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységbıl származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységbıl származó követelésre nem alkalmazza (sem a növelı, sem a csökkentı tételt). 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 3 Tao. 8. (1) gy), 7. (1) n) Változások 2009. Pénzügyi vállalkozás - átmeneti rendelkezés (értékvesztés) Tekintve, hogy 2009-tıl a pénzügyi vállalkozás a meghatározott tevékenységébıl származó követelésekre elszámolt értékvesztéssel nem növeli, nem is csökkentheti az adózás elıtti eredményét, átmeneti szabály biztosítja számára, hogy a korábban, 2008-ig növelı tételként figyelembe vett, de csökkentésként még el nem számolt értékvesztés összegét 5 adóév alatt a régi szabályok szerint érvényesíthesse (csökkentse azzal a 2009. + 4 adóévi adózás elıtti eredményét). A pénzügyi vállalkozás - a 2009. adóévrıl készített bevallásában és - az azt követı 4 adóévrıl készített bevallásában, egyenlı részletekben jogutód nélküli megszőnésekor a még figyelembe nem vett összeggel csökkentheti az adózás elıtti eredményt a 2008. december 31. napján hatályos 8. (1) gy) pont alapján adózás elıtti eredményt növelı tételként számításba vett, de az adózás elıtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített követelésre elszámolt értékvesztéssel. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 4 Tao. 29/I. (3) 2

Változások 2009. Behajthatatlan követelés: - az Sztv. szerinti behajthatatlan követelés (változatlanul), valamint - új szabályként, azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidıt követı 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság elıtt nem érvényesíthetı. E változás a 20%/adóév vélelmezése szerint tehát behajthatatlannak minısül az éven túli követelés 20%-a is, az említett kivételekre tekintettel. Ezt az adójogi minısítést elıször a 2009-ben bekövetkezı 365 napot meghaladó kiegyenlítetlenség esetén lehet alkalmazni, amely önmagában megalapozza a behajthatatlanságot, nem kell ahhoz az Sztv. szerinti kritériumoknak megfelelni. A bekerülési érték 20%-ának behajthatatlannak minısülése automatikus az adójogi szabályozás alapján. Ha a számviteli és az adójogi minısítés egybeesik (azaz ha az éven túli követelésre az Sztv. szerint is fennállnak a behajthatatlanság kritériumai), akkor az adózó eldönti, melyik szabályt alkalmazza. Bármely behajthatatlanság esetén korlát a nyilvántartott értékvesztés. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 5 Tao. 4. 4/a.; Sztv. 3. (4) 10. Változások 2009. Nyilvántartott értékvesztés: Fogalma: a követelésekre a számviteli elıírások alapján elszámolt és adózás elıtti eredmény növeléseként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás elıtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel. 1. Példa: ha egy 1000 követelés 2007-ben keletkezett; a vevı a 2007.03.18-i határidıig nem fizetett, akkor az adózó 2009. adóévi bevallásában - nincs korrekció, ha korábban nem számolt el értékvesztést, és most a teljes összeget leírja behajthatatlan követelésként; 1000 hitelezési veszteség [Sztv. 81. (3) b)], nincs változás a korábbi szabályozáshoz képest; ehhez a követelésnek az Sztv. szerint kell behajthatatlannak lennie (nincs köze a 20%-os adójogi minısítéshez). Nyilvántartott értékvesztés 0; - csökkenthet 200-zal (20% az új szabály szerint behajthatatlannak tekinthetı rész), ha 2008-ban az adózó elszámolt pl. 300 értékvesztést (mert az több mint 200), amellyel meg is növelte a 2008. adóévi adózás elıtti eredményét. Az adózónál a nyilvántartott értékvesztés 2008-ban 300 volt, 2009-ben 100. Az adózó a 2010. adóévi bevallásában már csak 100-zal csökkenthet (annak ellenére, hogy 200 a behajthatatlannak tekintendı követelése). Nyilvántartott értékvesztés 0. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 6 Tao. 4. 26. 3

Változások 2009. Értékvesztés (a behajthatatlanság a Tao. szerinti minısítésen alapul) 2.) Példa: Egy 1000 értékő követelés teljes összegét az adózó 2009-ben értékvesztésként elszámolta, és 1000-rel növelte a 2009. adóévi adózás elıtti eredményét a 8. (1) gy) alapján. A követelés 2010-ben már éven túli. Ez esetben a nyilvántartott értékvesztés: - a 2009. adóévben (az értékvesztés elszámolásának adóévében) 1000; - a 2010. adóévi 20%-os csökkentéssel 800, - a 2011. adóévi 20%-os csökkentéssel 600, - a 2012. adóévi 20%-os csökkentéssel 400, - a 2013. adóévi 20%-os csökkentéssel 200, - a 2014. adóévi 20%-os csökkentéssel 0 lesz. A 20%-os behajthatatlan rész csak az adózáshoz kerül kimutatásra. Ha az adózó korábban a követelésre nem számolt el értékvesztést (amellyel növelt is), akkor csökkentési lehetısége sincs. 100%-ban 5 x 20% csak akkor érvényesíthetı a csökkentés, ha a teljes bekerülési érték el lett számolva értékvesztésként, s az növelı tételként. Ha az adózó kevesebb értékvesztést számolt el, mint 20%, akkor azzal a kevesebb összeggel csökkenthet. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 7 Tao. 4. 26.; 7. (1) n) Változások 2009. Részesedésre elszámolt értékvesztés, illetve visszaírása Fı szabály szerint a részesedésre elszámolt értékvesztés nem növelı tétel, kivétel (azaz növelı tétel): - az off-shore cégben lévı részesedésre elszámolt értékvesztés, - a Gt. elıírása szerint a saját tıke jegyzett tıke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tıkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés, amely nem minısül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek. Az értékvesztéssel összefüggésben csökkentı tétel a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban adózás elıtti eredményt növelı tételként vette számításban, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol. A fenti két esetben lehet tehát visszaíráskor alkalmazni a csökkentı tételt. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 8 Tao. 7. (1) q) 4

Változások 2009. Veszteségelhatárolás adóhatósági engedély nélkül A Tao. 17. (1) szerint, ha a 6. (1) (4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következı adóévekben a (3) (9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás elıtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerő joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (elhatárolt veszteség). E módosított rendelkezést elsı ízben a 2009. adóévi veszteségelhatárolásra kell alkalmazni akkor is, ha az adózó adóéve eltér a naptári évtıl. Hatályon kívül kerül a veszteségelhatárolás a Tao. 17. (8) szerinti adóhatósági engedélykötelezettsége. Nem kell vizsgálni semmilyen adatot, nem kell engedélyt kérni a rendeltetésszerő joggyakorlás esetén az adózó elıször a 2009. adóévi negatív adóalapját saját hatáskörben elhatárolhatja, és a késıbbi adóévekben leírhatja. A Tao. 17. (5) amely szerint a hitelintézet nem alkalmazhatta a veszteségleírást hatályon kívül helyezésével, elıször a 2009. adóévi negatív adóalapját a hitelintézet is elhatárolhatja, a késıbbiekben leírhatja. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 9 Tao. 17. (1), (5), (8), (9) Változások 2009. Fejlesztési tartalék Képzés adóévében csökkenı tétel Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetett, az adóév utolsó napján Lekötött tartalékként kimutatott összeg, de legfeljebb az adóévi adózás elıtti nyereség 50%-a (a 2003.-2007. adóévekben 25%, 2008. adóévtıl 50%), és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. Felhasználható az adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelıen Nem használható fel apportként átvett eszköz alapján (a 2003-ban és azt követıen képzett), térítés nélkül átvett eszköz címén (a 2004-ben és azt követıen képzett), olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban, amely után nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (a 2004-ben és azt követıen képzett); ez alól kivétel (felhasználható) a mőemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület-, építmény-beruházás (2007-tıl). 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 10 Tao. tv. 7. (1) f), (15), 29/G. (3) 5

Változások 2009. Fejlesztési tartalék - átmeneti rendelkezés: 29/I. (5) bek.: A 2008-as beszámolóban lekötött tatalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló idıtartam ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak 6 adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. -a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni. Felhasználási idıszak: a 2005-2008. adóévi képzést követı 6 adóévben a 2009. adóévtıl a képzést követı 4 adóévben. A 2009. adóévi bevallásban képzett az adóév utolsó napján Lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalékra visszaáll a 4 adóév alatt történı felhasználás. Ha van 2005-ben képzett fejlesztési tartalék/rész, azt pedig nem feltétlenül kell 2009. év végéig felhasználni 2011.12.31-éig fel lehet használni (naptári év szerint mőködı adózónál). 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 11 Tao. 29/I. (5) Változások 2009. Nonprofit korlátolt felelısségő társaság A közhasznúsági besorolással nem rendelkezı nonprofit kft. a 2009. adóévi adókötelezettségének meghatározásánál az alábbi két módszer közül választhat: az adóév egészére megállapított társasági adót a közhasznú társaságként történı mőködése alatt a Tao. 6. számú mellékletének C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységének az adóévi összes bevételéhez viszonyított arányos részével csökkenti, vagy a közhasznú társaságként történı mőködése utolsó napjára közbensı mérleget készít (amelyet a kötelezettségek megállapításához való jog elévüléséig meg kell ırizni, de nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni), amelynek alapján mintha az adóéve véget ért volna meghatározza, hogy mekkora összegő adómentesség illette volna meg, és ezt az adót levonja az éves adókötelezettségébıl. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 12 Módtv. 275. 6

Változások 2010. Rendelkezések, amelyek - 2010. január 1-jén hatályukat veszítik, - 2010. január 1-jétıl lépnek hatályba 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 13 Krtv-vel, Evtv-vel módosított Tao. Megszőnik az adomány Megszőnik az adomány-fogalom, melynek következtében ingyenes - pénzbeli, - eszközbeni, - szolgáltatás formájában megvalósuló támogatások lesznek. Megszőnik az adott adomány miatti [(100, 150%) + 20%-os] csökkentési szabály, illetve átalakul a közhasznúsági besorolással rendelkezı szervezetek támogatása utáni kedvezmény-rendszer. Új feltételekkel, megváltozott mértékben érvényesíthetı a támogató részérıl kedvezmény a támogatás adóévében; megszőnik a tartós adományozás külön kedvezménye. A támogatásban részesülı a cél szerinti/közhasznú tevékenységéhez kapott támogatással (és nem az adománnyal) növeli adózás elıtti eredményét a Tao. 9. -ban elıírtak szerint az adóalapja megállapítása során. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 14 Tao. 4. 1/a. 7

Kiemelkedıen közhasznú szervezet támogatása, tartós adományozási szerzıdés alapján adott támogatás Csökkenti az adózás elıtti eredményt a Tao. 7. (1) z) alapján a kiemelkedıen közhasznú szervezetnek, vagy közhasznú, kiemelkedıen közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerzıdés keretében a besorolást megalapozó tevékenység támogatására az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 1) 50%-a kiemelkedıen közhasznú szervezet támogatása esetén 2) 20%-a tartós adományozási szerzıdés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás elıtti eredmény összege. Növelési kötelezettség pedig nincs az adott támogatás ráfordításként elszámolt összegével a 8. (1) n) pont hatályon kívül helyezése miatt. A szabályozás jelenti azt is, hogy közhasznú szervezetnek adott támogatással tartós adományozási szerzıdés hiányában nincs csökkentés (növelni sem kell), azonosan a be nem sorolt szervezet támogatásával. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 15 Tao. 7. (1) z); tartós adományozás: 1997. évi CLVI. törvény 26. n) Megszőnı korrekciós tételek Nem csökkenti az adózás elıtti eredményt: - 7. (1) c): külön jogszabály alapján képzett céltartalék (pl. környezetvédelmi kötelezettségre képzett) adóévi összege, + nem korrekciós tétel átalakulás esetén a jogutódnál sem 16. (2) h), - 7. (1) e): szabályozott piacon kötött ügylet alapján az adóévi ráfordítást meghaladó bevétel azaz a tıkepiaci ügylet nyereségének 50%-a, - 7. (1) k): kapcsolt vállalkozástól kapott, a fizetett kamatot meghaladóan elszámolt kamat 50%-a, + hatályon kívül 7. (16) bek. + nem növelı tétel a 8. (1) k): a kapott kamatot meghaladóan fizetett kamat 50%-a, + nincs kapcsolt vállalkozás tájékoztatása 29/D. (15) bek. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 16 Tao. 7. (1) c), e), k); 7. (16), 8. (1) k), 16. (2) h), 29/D. (15) 8

Megszőnı korrekciós tételek Nem csökkenti az adózás elıtti eredményt a 2010-tıl beszerzett képzı- és iparmővészeti alkotás értéke. - 7. (1) l) 2009.12.31-éig hatályos szabálya szerint: csökkentı tétel a képzı- és iparmővészeti alkotás beszerzési értéke, de legfeljebb az adóévi beruházási érték 1%-a, vagy kortársi alkotás esetén a beszerzési érték 5 adóév alatt (a beszerzés adóévében és az azt követı 4 adóévben egyenlı részletekben). Hatályon kívül kerül e rendelkezés + 7. (22) bek. Átmeneti rendelkezés: az adózó az e törvény 2009.12.31-én hatályos 7. (1) lb) alpontja és (22) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, a 2009.12.31-éig beszerzett kortárs képzı- és iparmővészeti alkotás beszerzési értékére, ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta. Ezek szerint a 2009.12.31-éig beszerzett kortárs képzı- és iparmővészeti alkotás beszerzési értékének 20-20%-ával csökkentheti az az adózó az adózás elıtti eredményét, amely a beszerzés adóévében is a 20%-os csökkentést választotta (a csökkentés a teljes bekerülési értékig idıkorlát nélkül érvényesíthetı). 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 17 Tao. 7. (1) l), (22), 29/I. (1) Megszőnı korrekciós tételek Nem csökkenti az adózás elıtti eredményt: - 7. (1) ly): kapott támogatás, juttatás (pénz, eszköz, szolgáltatás), átvállalt tartozás, elengedett kötelezettség adóévi bevételként elszámolt összege + hatályon kívül a 7. (8) bek. is. A csökkentı tétel hatályon kívül helyezése vonatkozik kivétel nélkül minden támogatásra (ha cég kapja, ha besorolt szervezet kapja a vállalkozási tevékenységéhez stb.), nem számít ki adta a támogatást, van-e jogszabály. Átmeneti rendelkezés (elhatárolás esetére): az adózó a 2009.12.31-éig a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre, b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre az e törvény 2009.12.31-én hatályos 7. (1) ly) alpontja és (8) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van. Ha a 2009-ig kapott támogatás esetén az elhatárolásból naptári éves adózónál a 2012. év után történik feloldás, annak bevételként elszámolt összege már nem csökkenti az adózás elıtti eredményt. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 18 Tao. 7. (1) ly), 7. (8), 29/I. (2) 9

Megszőnı korrekciós tételek Nem csökkenti az adózás elıtti eredményt: - 7. (1) ny): üvegházhatású gázok kibocsátási egységei átruházásához kapcsolódóan, - 7. (1) sz): KKV-k számára biztosított, szabadalom, mintaoltalmak megszerzési, fenntartási költsége, - 7. (1) w): KKV-ban szerzett részesedés átruházása esetén elszámolt árfolyamnyereség, ha a részesedést az adózó a kötelezı tartási idıszak szerzést követı 2 év letelte után ruházza át. Átmeneti rendelkezés: az adózó a 2009.12.31-én hatályos 7. (1) w) pontja szerinti kedvezményt akkor veheti igénybe, ha a KKV-ban 2009.12.31-éig megszerzett részesedését 2014.12.31-éig átruházza. - 7. (1) x): iparőzési adó ráfordításként elszámolt összege. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 19 Tao. 7. (1) ny), sz), w), x), 29/I. (4) Megszőnı korrekciós tételek Nem növelı tétel a 8. (1) n) hatályon kívül helyezése következtében: - a visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzbeli támogatás, - ingyenesen átadott eszköz könyv szerinti értéke, - ingyenes szolgáltatás bekerülési értéke, - az adózó által átvállalt kötelezettség adóévi eredmény terhére elszámolt összege; + hatályon kívül 8. (4) bek. (ami eddig sem volt növelı: MRP-nek hiteltörlesztési kötelezettsége idıszakában adott támogatás). E jogcímen nincs növelı tétel függetlenül attól, hogy van-e jogszabály stb. (nincs átmeneti rendelkezés sem, elhatárolhat az, aki kapja a támogatást). A támogatás költségként, ráfordításként elszámolt összegének az adóalapnál elismert/el nem ismert költségkénti minısítése a Tao. 3. sz. mell. A./13. pontja alapján történhet. E szerint növelni kell, ha a támogató nem rendelkezik a juttatásban részesülı nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követıen azzal igazol. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 20 Tao. 8. (1) n), 8. (4); 8. (1) d); 3. sz. mell. A./13. 10

Alapítvány, társadalmi szervezet adóalapja a megszőnı korrekciós tételekkel értelemszerően - nem növeli és nem csökkentheti adózás elıtti eredményét, a nem a vállalkozási tevékenységéhez, vagyis a cél szerinti/közhasznú tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével (nem az adománnyal) kell növelnie adózás elıtti eredményét, ha az adóév utolsó napján az önkormányzatnál, vagy az APEH-nél nyilvántartott adótartozása van. a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás (és nem az adomány) összegének arányos részével, kell megnövelnie adózás elıtti eredményét a közhasznúsági besorolással rendelkezı szervezetnek, ha nincs az adóév utolsó napján az önkormányzatnál, vagy az APEH-nél nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységbıl származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket (közhasznú szervezet esetében az összes bevételének 10%-át, de legfeljebb 20 millió forintot, kiemelkedıen közhasznú szervezetnél az összes bevétel 15%át). 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 21 Tao. 9. (3) b), 9. (7) Bejelentett részesedés fogalma: A belföldi társaságban és külföldi személyben (kivéve az ellenırzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30% mértékő, valamint minden további megszerzett részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követı 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidı elmulasztása esetén igazolási kérelem elıterjesztésének nincs helye; a 30%-ot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 30%-os mértékő részesedését bejelentette az adóhatósághoz. A legalább 30%-os részesedést bejelentı adózó 2010-tıl minden további részesedés-szerzését függetlenül annak arányától bejelentheti 30 napon belül. Nem változnak a bejelentett részesedéshez kapcsolódó korrekciós tételek. Az értékesítés árfolyamnyeresége, illetve a visszaírt értékvesztés a részesedésnek az eladása elıtt legalább 1 éves folyamatos birtoklása esetén csökkentı, az árfolyamveszteség, értékvesztés növelı tétel. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 22 Tao. 4. 5.; korrekciók: 7. (1) dz), 8. (1) mb) 11

K + F kedvezménye Megmarad a K + F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény, de 2010-tıl kizárólag akkor érvényesíthetı, ha az adózó saját tevékenysége körében is végez K+F tevékenységet, azaz csak a saját tevékenységi körben felmerült kutatás-fejlesztés közvetlen költségével lehet csökkenteni az adózás elıtti eredményt. Változatlanul nem része a kedvezménynek az adózó által - a belföldi illetıségő adózótól, - a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétıl vagy - az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett K + F szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség. Alkalmazható csökkentés a saját tevékenységhez pl. költségvetési szervtıl megrendelt K+ F esetén, feltéve, hogy ı (kv-i szerv) sem vesz igénybe a felsoroltaktól szolgáltatást. Ugyanakkor a mástól megrendelt K+F szolgáltatás ellenértéke ha az nem az adózó K+F tevékenységéhez szükséges nem számolható el K+F költségként és így adózás elıtti eredmény csökkentéseként sem. Frascati Kézikönyv, amely iránymutatást ad az adózók részére a tekintetben, hogy mely költségek fogadhatók el K+F költségként. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 23 Tao. 7. (1) t), (18); 31. (2) c) Elengedett követelés (nem behajthatatlan) Az új szabály szerint növeli az adózás elıtti eredményt a behajthatatlan követelésnek nem minısülı, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minısülı belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. Ezek szerint 2010-tıl az adózónak csak akkor kell megnövelnie az adózás elıtti eredményét, ha a jogosult követelését magánszemélynek nem minısülı kapcsolt vállalkozása részére engedi el. Nincs növelı tétel amiatt, hogy az adózó olyan követelést enged el, ami - magánszeméllyel (lehet kapcsolt fél) szemben fennálló követelése, vagy - külföldi személlyel (nem kapcsolt) szemben fennálló követelése, vagy - belföldi nem magánszemély személlyel (nem kapcsolt) szemben áll fenn. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 24 Tao. 8. (1) h) 12

Mőemlék-helyreállítás kedvezménye Új csökkentı tétel 2010-tıl: - a mőemlék, illetve - a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelı felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál. Ennek megfelelıen az adózó a felújítási költség (azonnali) elszámolásán, vagy az aktiválás következtében elszámolásra kerülı értékcsökkenésen felül a felújítás költségével is még külön csökkentheti adózás elıtti eredményét, feltéve, hogy az érintett épületet, építményt a tárgyi eszközei között tartja nyilván. A mőemlék, a mőemléki érték fogalmát a kulturális örökség védelmérıl 2001. évi LXIV. törvény határozza meg (7. 8. és 10. pont). A helyi egyedi védelemrıl az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben található elıírás. A helyi egyedi védelem az önkormányzat által alkotott rendelet alapján áll fenn. A helyi védelem tényét az önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. A helyi védelem alatt álló értékrıl az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és mőködésének feltételeirıl szóló 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelettel összhangban nyilvántartást kell vezetni. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 25 Tao. 7. (1) ty); 2001. évi LXIV. tv, 66/999. (VIII. 13.) FVM r.; 241/1997. (XII. 19.) Korm. r. Kapcsolt vállalkozási viszony Kapcsolt vállalkozások 2010-tıl a következık is: - az adózó és külföldi telephelye (2009-ig csak a külföldi vállalkozó és annak magyarországi telephelye kapcsolt vállalkozás), A kapcsolt vállalkozás fogalmának változása következtében a szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezések kiterjednek a magyar vállalkozás és annak külföldön lévı telephelye közötti ügyletekre is; elıször azon ügyletekre, amelyek 2010-tıl történnek. - azon adózók (társaságok), amelyekben közeli hozzátartozók különkülön többségi befolyással rendelkeznek (2009-ig csak az ugyanazon cégben lévık szavazati jogát kellett összeszámítani). Közeli hozzátartozók [Ptk. 685. b) pont]: házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelıszülı, valamint a testvér. A változás szerint a közeli hozzátartozók pl. férj-feleség, szülı-gyermek szavazati jogát akkor is össze kell számítani, ha azok nem ugyanazon, hanem különbözı adózókban rendelkeznek többségi befolyással. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 26 Tao. 4. 23. c), 18. (7) 13

Példa a kapcsolt viszonyra Tao. 4. 23. c) szerint: az adózó és más személy, ha harmadik személy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve mindkettıjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. Ha A cégben az apának, B cégben a fiának van 100%-os szavazati joga, akkor bár egyiküknek sincs a másik cégben részesedése (szavazati joga) A és B cég egyaránt kapcsoltnak minısül. Ez esetben az apát és fiát olyan harmadik személynek kell tekinteni, aki mindkét cégben (az adózóban és a más személyben) többségi befolyással bír. Többségi befolyás: ha az adott személy a szavazatok több mint 50%-ával, vagy meghatározó befolyással rendelkezik a társaságban (lásd: 46. diát). 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 27 Tao. 4. 23. c) Szokásos piaci ár A módosított szabályozás szerint a szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell: - az alapítónak (ide nem értve az átalakulással történı alapítást), - a tıkét befogadó adózónak, - a vagyont kiadó adózónak, - a tagnak a jegyzett tıke nem pénzbeli hozzájárulással történı teljesítése, emelése, a jegyzett tıke tıkekivonással történı leszállítása esetén, - a jogutód nélküli megszőnéskor a nem pénzben történı vagyonkiadásra, - az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékő juttatásként történı teljesítésére is, ha többségi befolyással rendelkezı vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból. A módosítás szerint tehát a transzferár-nyilvántartásra, illetve a korrekciós tételekre vonatkozó elıírásokat figyelembe kell venni az alapítónak az alapítás keretében végrehajtott apporttal teljesített jegyzett tıkeemeléskor, jegyzett tıke tıkekivonással történı leszállításakor is, feltéve, hogy az alapító az alapítással teljesített vagyoni hozzájárulással tesz szert a többségi befolyásra. Nem kell alkalmazni e rendelkezéseket az átalakulással (egyesülés, kiválás) megvalósuló alapításra. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 28 Tao. 18. (6) 14

A társasági adó általános mértéke a pozitív adóalap 19%-a; VAGY a törvényi feltételek teljesítése esetén választható, hogy a pozitív adóalap 50 millió forintjáig 10%, az e feletti összegre 19%. A 10%-os adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha: az adóévben nem érvényesít társasági adókedvezményt, ÉS az adóévben legalább 1 fı a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma (kivéve a nyugdíjas tagot), ÉS adóalapja vagy az adózás elıtti eredménye az adóévben és az azt megelızı adóévben legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum összegével egyezik meg, ÉS az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének (ennek hiányáról nincs jogerıs és végrehajtható hatósági határozat), ÉS az adóévben legalább az adóév elsı napján érvényes minimálbér kétszeresének (illetve a minimálbérnek) az adóévre évesített összege és a létszám szorzatának megfelelı összegre vallott be tb járulékot. Bevallott összeg teljes 2010. adóév esetén: Létszám x (min.bér x 2 x 12) x 0,27. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 29 Tao. 19. (1)-(3); Áht: 1992. évi XXXVIII. tv. Képzés költségei A 2010-tıl hatályos szabályozás a Tao. 3. számú mellékletének B./14. pontja szerint az adóalap megállapításánál elismert költség: a kifizetı által viselt képzés (ideértve az azzal összefüggı, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történı kötelezı befizetést is) költsége. Ennek megfelelıen a képzés költsége annak közterheivel együtt teljes egészében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minısül, függetlenül attól, hogy a kifizetı azt a munkavállalójának vagy másnak juttatja, illetve, hogy a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges vagy nem szükséges ismeretek megszerzését szolgálja. A módosítás szerint tehát a bármely képzés költsége nem növeli az adózó adózás elıtti eredményét. (A magánszemély adókötelezettségére az Szja tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.) 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 30 Tao. 3. sz. mell. B.) fejezet 14.; 8. (1) d) 15

Reprezentáció és üzleti ajándék költségei Nem minısül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegő egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás, így azzal meg kell növelni az adózás elıtti eredményt. (Ehhez kapcsolódóan az Szja tv-ben ez a jövedelem adómentes.) A rendelkezés alkalmazásában: a) reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggı üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidıprogram stb.); b) üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggı üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány), ide nem értve az értékpapírt. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 31 Tao. 3. sz. mell. A.) fejezet 12.; 8. (1) d) Új adóalanyok: - külföldi szervezet - ingatlannal rendelkezı társaság tagja - egyéni cég 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 32 Tao. 15. 16

Új adóalany Külföldi szervezet, azaz a külföldi személy (4. 27.), illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetıségő, ha számára belföldi társaság, külföldi vállalkozó - kamatot, - jogdíjat, - szolgáltatási díjat fizet (juttat), feltéve, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi illetıségő székhelye, illetısége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettıs adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (egyezmény). Ha a felsoroltakat olyan külföldi szervezetnek fizeti a magyar cég, amellyel van hatályos egyezményünk, nincs adókötelezettség. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 33 Tao. 2. (4) b) A külföldi szervezet adóalapja (részletesen) a részére juttatott - kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is), kivéve a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy az MNB, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt., a Magyar Export-Import Bank Zrt., a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által fizetett kamatot, a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot, a késedelmi kamatot, - jogdíj (Tao. 4. 20.), - egyes, az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti szolgáltatások díja: üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvéleménykutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, mőszaki tevékenységbıl az üzleti ügynöki tevékenység díja. A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30%, amelyet a magyar kifizetınek kell megállapítani, levonni, bevallani (a saját adóbevallásában) és a teljesítést követı hónap 12-éig befizetni. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 34 Tao. 15., 19. (9), Art. 4. számú mell. 17

Új adóalany Ingatlannal rendelkezı társaság TAGJA, azaz a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetıségő, ha ingatlannal rendelkezı társaságban meglévı részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. Külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet. Üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett. Az ingatlannal rendelkezı társaság TAGJA tehát külföldi, vagy külföldi adóügyi illetıségő személy, amely ingatlannal rendelkezı társaságban belföldi adózóban vagy külföldi vállalkozóban lévı részesedésének elidegenítése vagy kivonása során realizált nyeresége okán válik adóalannyá, adókötelezettsége mindezek bekövetkezése napján keletkezik. Nem merül fel adókötelezettség, ha az ingatlannal rendelkezı (magyar) társaságnak nincs külföldi tagja, illetve, ha van, önmagában akkor sem, egészen addig, amíg el nem adja, vagy ki nem vonja részesedését. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 35 Tao. 2. (4) c), 4. 27., 35., 5. (9) Az ingatlannal rendelkezı társaság TAGJÁNAK adóalapja: Az ingatlannal rendelkezı társaság TAGJÁNAK adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tıkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege. Ellenértéknek minısül: - a részesedés eladáskor realizált szerzıdés szerinti értéke, kapcsolt vállalkozás részére történı eladáskor a szokásos piaci érték, - a részesedés nem pénzbeli hozzájárulásként történı átadása (kivonása) esetén a létesítı okirat szerinti szerzıdésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozásba történı apportálás esetén a szokásos piaci érték, - a részesedés ellenérték nélküli átadása (kivonása) esetén a piaci érték, - a jegyzett tıke tıkekivonással történı leszállítása esetén a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke. Az ingatlannal rendelkezı társaság TAGJÁNAK az adót az elızıek szerinti adóalap után 19%-os mértékkel az adóévet követı év november 20-áig kell - megállapítani, - befizetni és az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallani. Adóelıleg nem terheli. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 36 Tao. 15/A., Eljárási rész: Art. 4. sz. mell. 15. 18

Ingatlannal rendelkezı TÁRSASÁG az adózó (belföldi illetıségő adózó, vagy külföldi vállalkozó), ha A.) a saját beszámolójában vagy a magyar adózónak vagy külföldi vállalkozónak minısülı kapcsolt vállalkozásaival (akkor is, ha valamelyikük nem rendelkezik ingatlannal) együttesen (csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegébıl a belföldön fekvı ingatlan értéke több mint 75% ÉS B.) tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább 1 napján olyan államban rendelkezik külföldi illetıséggel, amellyel nincs egyezményünk a kettıs adóztatás elkerülésére, vagy van egyezményünk és az lehetıvé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történı adóztatását. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Nem minısül ingatlannal rendelkezı TÁRSASÁGNAK az az adózó, amelynek részesedését elismert tızsdén jegyzik. Nem ingatlannal rendelkezı TÁRSASÁG értelemszerően az az eset sem, ha az adózónak, illetve a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozások egyikének sem volt a lezárt beszámolóval jelölt adóévben egyetlen napon sem olyan külföldi illetıségő tagja (részvényese), amely megfelel a fenti B.) pontban foglaltaknak. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 37 Tao. 4. 2., 18., 18/a. Ingatlannal rendelkezı TÁRSASÁG (eljárási szabályok) Illetıség: az illetıséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Amennyiben nyilatkozat nem áll rendelkezésre, a B.) pont szerinti illetıség fennállását az adózónak vélelmezni kell. Tájékoztatás: az adózónak az ingatlan 75%-os arányának megállapításához szükséges adatokról a naptári év (elsı ízben 2011.) május 30-án rendelkezésre álló beszámoló összes eszköze piaci értéke és ebbıl a belföldön lévı ingatlan piaci értéke a külföldi adókötelezettsége keletkezését követı naptári év július 31-éig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását. Határidı: 07.31. Nincs adókötelezettség, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetıségő tagja (részvényese) sem idegenítette el, és nem vonta ki (részben sem) a részesedését a 07.31-i tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelızı naptári évben. Bejelentés: az adózó a saját adatai és ha van a kapcsolt vállalkozásainak is az adatai alapján meghatározza, hogy ingatlannal rendelkezı társaságnak minısül-e, s ha igen, azt a naptári év augusztus 31-éig bejelenti az APEH-hoz. E bejelentésében a TÁRSASÁG nyilatkozik arról is, ha TAGJAI részesedést adtak el, vontak ki (a TAG illetısége, a kivonás idıpontja, a részesedés névértéke). Ezt elıször 2011-ben kell bejelenteni az APEH-hoz. Határidı: 08.31. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 38 Tao. 4. 18/a. 19

Ingatlannal rendelkezı TÁRSASÁG (eljárási szabályok) Adóhatósági közzététel: az APEH minden év szeptember 30-áig, a honlapján közzéteszi az adott adóévben a Tao. szerint ingatlannal rendelkezı TÁRSASÁGOK listáját (nevét, székhelyét, adószámát). Határidı: 09.30. TAG adókötelezettsége (emlékeztetıül): Az ingatlannal rendelkezı társaság TAGJÁNAK az adót a pozitív adóalap után 19%-os mértékkel az adóévet követı év november 20-áig (elıször 2011.11.20-áig) kell megállapítani, befizetni és bevallani. Határidı: 11.20. Felelısség: ha az ingatlannal rendelkezı társaság TAGJA adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkezı TÁRSASÁG e minıségét nem jelentette be az APEH-hoz, az APEH által megállapított, a TAGOT emiatt késıbb terhelı adóért a TÁRSASÁGOT korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 39 Art. 55/A., 4. számú mell 16.. Új adóalany Egyéni cég, azaz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló 2009. évi CXV. törvényben (Evctv.) egyéni cégként meghatározott az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplı természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkezı jogalany, amely a cégnyilvántartásba történı bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cégnek az Evctv. szerinti eset kivételével kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Az egyéni cég az Sztv. hatálya alá tartozó szervezet, kettıs könyvvitel vezetésére kötelezett (kivéve, ha tagja korlátlan felelısségő és az Eva tv. szerinti bevételi nyilvántartást választja). A beszámoló készítésére, ha az egyéni cég tagja korlátolt mögöttes felelısséggel rendelkezik, akkor a korlátolt felelısségő gazdasági társaságokra vagy korlátlan mögöttes felelısséggel rendelkezik, akkor a jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságokra vonatkozó elıírásokat alkalmazza. Ezt figyelembe véve az egyéni cég akkor készíthet egyszerősített sajátos beszámolót, ha a tagja korlátlan mögöttes felelısséggel bír. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 40 Tao. 2. ( 2) j); 4. 40.; 2009. évi CXV. törvény (Evctv.) 20

Egyéni cég alapítása Egyéni céget kizárólag az egyéni vállalkozó alapíthat. (Nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja vagy cégnek korlátlanul felelıs tagja.) Az átmeneti rendelkezések szerint az Evctv. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó a hatálybalépést követı 6 hónapon belül (2010.06.30-áig) - köteles a mőködését a létesítı okirat Evctv.-nek megfelelı módosításával az Evctv. rendelkezéseivel összhangba hozni vagy - az egyéni cég nyilvántartásból történı törlését kérni a cégbíróságtól. A 6 hónapos határidı eredménytelen elteltét követıen a cégbíróság a céget törli a nyilvántartásból, de ez nem jelenti az egyéni vállalkozói tevékenység megszőnését. Egyéni vállalkozó (csak ilyen személy) átruházással is megszerezheti az egyéni cég vagyoni betétjét. Ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, vagy átruházás útján megszerzi az egyéni cég vagyoni betétjét, akkor egyéni vállalkozói tevékenysége megszőnik. (Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történı megszőnésével összefüggı adózási kérdéseket az Szja tv. illetve az Eva tv. szabályozza). Evctv. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 41 Alapító egyéni vállalkozónál megkezdett kedvezmények az egyéni cégnél (a társasági adózás szabályai) Az alapítással létrejövı egyéni cég mint a társasági adó alanya az alapítása adóévében jogelıd nélkül alakult adózónak minısül. Nem kell (mégsem) a megszőnés szabályait alkalmaznia a megszőnı egyéni vállalkozónak, ha tevékenységét egyéni cég formájában folytatja: - az elhatárolt veszteségre (továbbvihetı, leírható), - a fejlesztési tartalékra, - a foglalkoztatási kedvezményre, - a nyilvántartott személyi jövedelemadó-különbözetre (a 6%-ra), - az érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, - kisvállalkozások adókedvezményére, ha a 2 utóbb említett kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközt az egyéni vállalkozó az egyéni cég tulajdonába adta. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 42 Tao. 16. (5), (16) 21

Ellenırzött külföldi társaság, a továbbiakban: off-shore cég jóváhagyott osztaléka fel nem osztott nyeresége részesedés-kivonás nyeresége 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 43 Tao. 4. 11. Off-shore cég fogalma Az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetıségő (külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében (több, mint a felében) az Szja tv. szerint belföldi illetıségő tényleges tulajdonos (részesedéssel rendelkezı) van, vagy amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, és bármely esetben amely = fizet adót, de az általa az adóévre fizetett (fizetendı) társasági adónak megfelelı adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el az elıírt társasági adómérték (19%) 2/3-át: 12,67%-ot, vagy = nem fizet adót a nulla vagy negatív adóalap miatt, bár eredménye pozitív, vagy = nem fizet adót, de nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által elıírt általános adó mértéke nem éri el a magyar adómérték 2/3-át: 12,67%-ot. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 44 Tao. 4. 11. 22

Off-shore cég (fogalmához): Külföldi társaság adóéve alatt a benne részesedéssel rendelkezı (magyar magánszemély) adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni. Például: a magánszemély adóévének utolsó napja: 2010.12.31-e és a külföldi társaság adóéve: 2009.11.01. 2010.10.31. Tényleges tulajdonosnak minısül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10%-ával, vagy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával, meghatározó befolyással rendelkezik. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 45 Tao. 4. 11. d), f) Meghatározó befolyás: A Ptk. 685/B. (2)-(4) bek. szerint a befolyással rendelkezı akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy vezetı tisztségviselıi vagy felügyelıbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint 50%-ával. A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkezı számára a fenti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezınek egy jogi személyben a szavazatok több mint 50%-ával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkezı más jogi személyt (köztes vállalkozást) megilletı szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezınek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A Ptk. 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 46 Ptk. 685/B. (2)-(4) 23

Nem off-shore cég Nem minısül off-shore cégnek az a külföldi társaság, amelynek székhelye, illetısége az EU tagállamában, vagy az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettıs adóztatás elkerülésére és amely államban (elızıek bármelyikében) valódi gazdasági jelenléttel bír. Nem minısül off-shore cégnek minden más feltételtıl függetlenül (elsıként ezért ez vizsgálandó) az a külföldi társaság, amelyben az adóév elsı napján már legalább 5 éve elismert tızsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25%-os részesedéssel rendelkezik. Minısülhet off-shore cégnek a külföldi társaság, ha magát a külföldi társaságot ugyan jegyzik elismert tızsdén, de benne elismert tızsdén jegyzett vállalkozás nem rendelkezik részesedéssel. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 47 Tao. 4. 11. a), g) Off-shore cég Valódi gazdasági jelenlét akkor áll fenn, ha - a külföldi társaság és az adott (ugyanazon) államban lévı kapcsolt vállalkozásai által együttesen - saját eszközeikkel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett - termelı, feldolgozó, mezıgazdasági, szolgáltató, befektetıi, valamint kereskedelmi tevékenységbıl származó bevételük - eléri az összes bevételük legalább 50%-át; - amelyet az adózó (a magyar társaság) köteles bizonyítani. Befektetıi tevékenység: a tulajdoni részesedést jelentı tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítı értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint az adott államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett, továbbá az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkezı alapkezelı által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 48 Tao. 4. 11. a), b) 24

Elismert tızsde Fogalma: a befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom. E szerint elismert tızsde: a hatáskörrel rendelkezı felügyeleti hatóság által elismert tızsde, amely - rendszeresen mőködik, - mőködését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tızsdei bevezetést és a szerzıdéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkezı felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott elıírások szabályozzák, - olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidıs ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkezı felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelı biztonságot nyújt. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 49 Tao. 4. 10/a.; 2007. évi CXXXVIII. tv. 4. 18. Off-shore minısítéshez összefoglalva vizsgálandó (az alábbi sorrendben): 1.) A külföldi társaság maga hiába elismert tızsdén jegyzett cég, attól még lehet ellenırzött; vizsgálni azt kell, hogy a tagjainak részesedését, vagy a tagok kapcsolt vállalkozásainak részesedését forgalmazzák-e elismert tızsdén (ha nem, és ) 2.) Van-e legalább 1 fı magyar magánszemély tagja, vagy a társaság adóévi bevételeinek zöme magyarországi forrásból származik-e (ha igen, és ) 3.) A magyar magánszemély tag a külföldi társaság adóéve napjainak többségében közvetlenül vagy közvetve rendelkezik-e legalább 10%-os tıke/szavazati joggal, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyással (ha igen, és ) 4.) Az adóévre fizetett adó és az adóalap hányadosa eléri-e a 12,67%-ot (ha nem, vagy nem fizet adót, vagy a külföldi adó nem éri el a 12,67%-ot ) 5.) EU-s tagállamban van az illetıség, vagy OECD tagállamban, vagy olyan államban, amellyel van hatályos egyezménye a magyar államnak, akkor van-e valódi gazdasági jelenléte; (EU-s, OECD-s államnál nem feltétel az egyezmény; ha nincs valódi gazdasági jelenlét off-shore cég Elızıeket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétıl, illetıségétıl eltérı államban lévı telephelyére is. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 50 Tao. 4. 11. 25

Off-shore cégben részesedéssel rendelkezı magyar társaság A következı 1.)-2.) jogcímnél a 25% = a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25%-át, vagy a Ptk. szerinti meghatározó befolyást jelenti. 1.) jogcím: Fel nem osztott nyereség Növeli az adózás elıtti eredményt az off-shore cégben legalább 25% -kal rendelkezı magyar társaságnál feltéve, hogy a magyar társaságban közvetlenül és/vagy közvetve nem rendelkezik részesedéssel az Szja tv. szerint belföldi illetıségő magánszemély az off-shore cég adóévének utolsó napján kimutatott a magyar társaságnak az adóéve utolsó napján az off-shore cégben fennálló közvetlen részesedésére jutó pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része. Csökkenti az adózás elıtti eredményt a magyar társaságnál az off-shore cégtıl kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel legfeljebb akkora összegig, amekkora összeggel a 8. (1) f) pont alapján az adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazoltan korábban (vagy ugyanazon adóévben) növelte az adózás elıtti eredményét; és amely összeget még csökkentésként nem vett figyelembe. (Csökkentésre tehát akkor van lehetıség, amikor a magyar társaság a nyereséget osztalék formájában bevételként elszámolja.) 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 51 Tao. 8. (1) f), 7. (1) g) 2. Magyarázat: az off-shore cég által megállapított, jóváhagyott és kifizetett (kapott), vagy tagokkal szembeni kötelezettségként elıírt (járó) osztalék számít felosztott nyereségnek. Ezt a jóváhagyott (kapott, járó) osztalékot az Sztv. szerint bevételként kell elszámolni, függetlenül tehát attól, hogy kifizették, vagy nem. A bevételkénti számbavétel attól függ, hogy mikor válik az osztalék ismertté; ha a mérlegkészítés napjáig ismertté válik, akkor a tárgyévben, ha azt követıen lesz ismert, akkor a következı évben lesz bevétel. Ha az off-shore cég adóévének utolsó napja (amelyre az adóévi adózott eredményét megállapítja) korábbi (pl. 2010.03.31.), mint a magyar társaság adóévének utolsó napja, amelyen a legalább 25% vizsgálandó (pl. 2010.12.31.), akkor a magyar társaság mérlegkészítésének napjától függıen (pl. 04.30.) a bevételkénti elszámolás éve (2010.) lesz az irányadó. A jóvá nem hagyott, azaz a fel nem osztott nyereséghez kapcsolódó elızı, 1.) pont alatti jogcímnél részletezett korrekciók lényegében azt eredményezik, hogy a magyar társaságnak meg kell növelnie adózás elıtti eredményét azzal az összeggel, amelyet az off-shore cégben fennálló részesedésére tekintettel kaphatott volna meg, de az valamely okból nem, vagy nem teljes egészében került részére megállapításra; vagyis az off-shore cégben bent hagyott pénze után adózik, amit késıbb annak jóváhagyása esetén kompenzál azzal, hogy a korábbi növelés erejéig ezúttal csökkentheti az adózás elıtti eredményét. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 52 Tao. 8. (1) f), 7. (1) g) 2. 26

Off-shore cég felosztott nyeresége Az adózó nem csökkentheti az adózás elıtti eredményét fı szabály szerint az off-shore cégtıl kapott osztalék adóévi bevételként elszámolt összegével (ezzel szemben csökkentı tétel a nem off-shore cégtıl kapott osztalék). A fı szabálytól eltérıen az elızı, 1.) jogcím szerinti csökkentés illeti meg az adózót, legfeljebb a fel nem osztott nyereség összegéig, amellyel az adózó korábban megnövelte adózás elıtti eredményét a 8. (1) f) alapján. Nem csökkenthetı továbbá az adózás elıtti eredmény az off-shore cégben fennálló részesedés kivonásakor elszámolt bevétellel sem, ha a tulajdoni részesedést jelentı befektetés jogutód nélküli megszőnés, jegyzett tıke tıkekivonással történı leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szőnt meg. A fı szabálytól eltérıen a következı, 2.) jogcím szerinti csökkentés illeti meg az adózót a részesedés-kivonáson elért nyereséggel, de legfeljebb olyan összegig, amellyel az adózó korábban növelt a 8. (1) f) alapján. Átmeneti szabály érvényesül a kapott osztalék és a részesedés-kivonáson elért nyereség tekintetében a 2008., 2009. adóévi adókötelezettség meghatározása során (lásd: 2 éves adóamnesztia rendelkezés). 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 53 Tao. 7. (1) g) 1., 2.; 7. (1) gy) 1., 2. 2.) jogcím: Részesedés-kivonáson elért nyereség Csökkenti az adózás elıtti eredményt a magyar társaságnak az off-shore cégben lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetése (részesedése) - jogutód nélküli megszőnés, - jegyzett tıke tıkekivonás útján történı leszállítása, vagy - kedvezményezett átalakulás következtében történı kivonásakor (megszőnésekor, csökkenésekor) a kivezetett részesedés Tao. 7. (10) bekezdésben meghatározott (bekerülési, vagy könyv szerinti) értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, szintén legfeljebb akkora összegig, amekkora összeget a magyar társaság korábban a 8. (1) f) alapján az adózás elıtti eredmény növeléseként az adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazoltan már elszámolt, és amelyet csökkentésként még nem vett figyelembe. Csökkentı tétel tehát a részesedés-kivonáson elért nyereség, ha korábban (vagy ugyanazon adóévben) a fel nem osztott nyereség alapján növelte a magyar társaság az adózás elıtti eredményét. E csökkentés legfeljebb a növelı tétel mértékéig ha abból már egy rész csökkentésként figyelembevételre került, akkor a csökkentett összegig vehetı figyelembe. A csökkentésnél már nem feltétel, hogy a magyar tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) legalább 25% -kal rendelkezzék az off-shore cégben (ez növelésnél volt feltétel). 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 54 Tao. 7. (1) gy) 27

2 éves adóamnesztia Kapott osztalék átmenetileg csökkentı tétel A magyar társaság a 2008. és 2009. adóévi adókötelezettségének megállapítása során a Tao. 7. (1) g) és gy) pontja alkalmazásakor az adózás elıtti eredményt csökkentheti az off-shore cégtıl kapott kivéve, ha annak székhelye Andorrában, Monacóban vagy Liechtensteinben van, az adóévben bevételként elszámolt osztalék és részesedés, valamint az off-shore cégben lévı részesedés jogutód nélküli megszőnés, jegyzett tıke tıkekivonás útján történı leszállítása miatt elszámolt bevétel 75%-ával, feltéve, hogy az offshore cég az osztalék-fizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésıbb 2009. december 31. napjáig bevételként elszámolja. Ugyanezen feltételekkel csökkentheti adózás elıtti eredményét a magyar társaság a 2008. és 2009. adóévi különadó alapjának meghatározásakor is. Ha az adózó él a kedvezmények bármelyikével, úgy a bevételt juttató személy azon ügyleteivel kapcsolatosan, amelyekbıl származó jövedelmek (vagy azok egy része) a fentiek szerinti bevétel alapjául szolgáltak, és amely jövedelmeket a bevételt juttató személy legkésıbb 2009.12.31-éig bevételként elszámolta, sem az adózóval, sem más, a Tao. vagy az Szja tv. hatálya alá tartozó, vagy nem tartozó személlyel szemben utólagos adómegállapítás nem tehetı. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 55 Módtv. 276-278. ; Krtv. 2 éves adóamnesztia Megszőnéshez, részesedés-kivonáshoz kapcsolódó átmeneti amnesztia Szintén nem vizsgálható, nem tehetı utólagos adómegállapítás, ha a magyar társaság 2009. december 31-éig kezdeményezi az off-shore cég megszüntetését, vagy az off-shore cégben fennálló részesedésének elidegenítését, és az off-shore cég 2010. december 31-éig meg is szőnik, illetve a részesedés elidegenítése megtörténik, akkor a határidı az off-shore cég jogutód nélküli megszőnése vagy a részesedés elidegenítése révén a magyar társaság által szerzett jövedelem tekintetében 2010. december 31-e. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 56 Krtv. 212-214. 28

Egyéb változások - Különadó megszőnése A 2010. elsı félévre már korábban (a 0829. számú bevallásban) bevallott elılegeket az APEH hivatalból külön adózói kérelem nélkül törli. - A helyi iparőzési adóval összefüggı hatáskörök 2010.01.01-jétıl az APEH-hoz kerülnek. A 2010.05.31-éig esedékes, 2009. adóévi iparőzési adóbevallást az önkormányzathoz kell benyújtani és az adót az önkormányzatnak kell megfizetni. E bevallásban a - 2010.09.15-éig és - 2011.03.15-éig esedékes elılegeket is be kell vallani az önkormányzat felé, de befizetni azok összegét már az APEH felé kell majd. A 2010.09.15-éig esedékes elıleg: a 2009. adóévi adó és a 2010.03.15-éig esedékes elıleg pozitív különbözete; A 2011.03.15-éig esedékes elıleg: a 2009. adóévi adó fele. 2007.11.21. Ácsné M.J. 2009.12.08. 57 Krtv. 212-214. Köszönöm a figyelmüket! 29