59 III. fjzt Trvzz rugalmasan! Zoopdagógiai módszrk Állatkrtb készülünk a gyrmkcsoportunkkal. Gyrkk! Mgnézzük az oroszlánt, a jgsmdvét, a zsiráfot, a gorillát és a tigrist. mondhatjuk a gyrkknk, akik ttől kzdv izgatottan várják a találkozást a flsorolt állatfajokkal. Hogyan tudjuk számukra biztosítani a várt élményt? Hiszn lőfordulhat, hogy a jgsmdv vagy a tigris a kifutónak azon a pontján pihn délidőbn, ahol nm igazán látható. Lht, hogy a gorillákhoz akkor érkzünk, amikor a blső kzlőhlyiségbn kapják mg tízóraijukat, és így nm láthatók sm a bnti, sm a kinti kifutón. Vagy miért n fordulhatna lő, hogy a zsiráfthén éppn a látogatás napján ad éltt borjának, és miatt az állatház zárva van. Az is lképzlhtő, hogy az oroszlánra az állatorvos vadászik, hogy gészségügyi bavatkozást hajtson végr rajta. Prsz ritka nagy balszrncs kll ahhoz, hogy mindz gyszrr történjn, mégis alaposan fl kll készülni mindn shtőségr. Éppn zért jó, ha mindnt lőr ltrvzünk részltsn, akár több változatot is kigondolunk gy témára, a gyrkknk viszont csak a lgszükségsbbkt ígérjük mg mindbből. Prsz ahhoz, hogy n csak élményszrű, hanm hasznos is lgyn az állatkrti foglalkozás, ahhoz jól lő kll készítni a témát, d sosm érdms lőr bharangozni a látnivalókat. Az állatkrti foglalkozás trvzt lgyn mindn részltr kitrjdő, alapos munka, ami arra jó, hogy bármikor, rugalmasan lvonatkoztathassunk től. 59 T E R V E Z Z R U G A L M A S A N! Flkészülés Egy állatkrti foglalkozáson való részvétl több időráfordítást és szrvzési tndőt igényl, mint gy hagyományos tantrmi foglalkozás. Akkor éri mg a plusz nrgia bfkttés, és nyújtható igazi élmény a gyrkknk, ha nm csak gy röpk órácskát, hanm minél több időt szánunk az gys állatkrti látogatásokra, s így mgvalósulhat a kllő motiváció, a gyrkk önálló flfdző tvéknység, jut idő az vésr, ivásra és a játékos pihnésr is. Nagyon fontos, hogy n csak maga a látogatás, hanm az lőkészítési szakasz is mgvalósuljon! Célirányosan készítsük fl a gyrkkt a látogatás témájával kapcsolatban! Érdms utánanézni az állatkrt pontos mgközlíthtőségénk, a jgyáraknak és a programlhtőségknk! Lénygs dolog tisztában lnni az állatkrt látogatás vislkdési normáival, ha úgy ttszik szabályaival is, hogy hatékonyabb lgyn az ismrtátadás. Trvzés A foglalkozás mgtrvzéskor lőször is végig kll gondolni, hogy mi a választott téma fő mondanivalója, milyn vzérfonalra fűzhtő fl a foglalkozás, mi az lérndő cél, és mly állatfajok, növényfajok illtv kulturális tartalmak sgítségévl szrtnénk azt mgmutatni a gyrkknk.
60 Ehhz a pdagógusnak lőször gydül kll végigjárnia az állatkrtt, kijlölni a tárgyalni kívánt állatfajokat, fljgyzni az útvonalat, és lmérni a foglalkozás várható időtartamát. Ezután kövtkzik az állat- és növényfajokról szóló ismrtgyűjtés, amly történht szakkönyvk vagy állatkrti szakmbrk közvtln sgítségnyújtásával. Majd ltrvzzük, hogy, mly kérdéskt szrtnénk fltnni az gys állatokról vagy a kiválasztott hlyszínkről úgy, hogy a vzérfonal szrint a mondanivalónk, az állatok és a hlyszínk gy mghatározott logikai lánc szrint kapcsolódjanak gymáshoz. A trvzés talán lgnhzbb rész, hogy mindn gys alkalommal új és új játékot kll kitalálnunk az adott mondanivaló átadására, és az állatok vislkdésénk modllzésér. Eltrvzzük azt is, hogy hol és milyn krtk között zajlik majd a játék. Figylmb vsszük az állatkrt éltét, fontos, hogy n zavarjuk a látogatókat és a dolgozók munkáját, d minkt s zavarhasson mg snki játék közbn! Soroljuk fl, mly módszrkkl szrtnénk fldolgozni a témát az gys hlyszínkn! Figyljünk arra, hogy lgyn változatos a foglalkozás, és mindn a mgfigylésből induljon ki! Nm kvésbé hasznos az állatkrti foglalkozást kövtő mgrősítés, az élményk rndszrzés és a további óvodai vagy iskolai tanulási folyamatba való billsztés. A pdagógusnak látnia kll, hogy az állatkrtbn szrztt ismrtk bármly ismrttrülthz, tantárgyhoz, művészti tvéknységhz kapcsolhatóak, illtv bármly z irányú komplx fjlsztés mgvalósítható gy-gy kihlyztt állatkrti nvlési vagy tanítási napon. Az óvodai és iskolai pdagógusok flkészülését az állatkrti szakmbrk akkrditált pdagógus továbbképzéssl, módszrtani tréningkkl, konfrnciákkal és módszrtani kiadványokkal sgítik. A foglalkozás flépítésénk szmpontjai összgzv 1. Témaválasztás, célmghatározás. 2. Hlyszínválasztás. 3. Tér, határoló lmk, gyéb trpi adottságok figylmb vétl. 4. Élőhly ismrt és az állatkrti kifutó élőhly szmléltű fltérképzés. 5. A bmutatni kívánt fajok ismrt. 6. Egyéb kulturális, építészti jllmzők, lhtőségk figylmb vétl. 7. Más ismrttrültk kapcsolása (komplxitás). 8. Időkrt mghatározása. 9. Foglalkozás logikai mnténk vázolása (fjlsztési trültk kijlölésévl). 10. Játék, énk, zn, rajz, mintázás, kézimunka, mozgásos fladat bépítés. 11. FONTOS! Tvéknység központúság. Tanácsok az állatkrti foglalkozás lbonyolításához A foglalkozás bvztéskor ismrtttt vislkdési szabályokat n tiltásként mondjuk l, a mit szabad és mit nm szabad hlytt magyarázzuk, vagy mséljük l, hogy mik a kövtkzményk, miért fontos, hogy btartsuk a szabályokat! Mindnképpn hozzunk példát a gyrkk mindnnapi éltéből! Amikor az gyik állatkifutótól a másikig sétálunk, sos folytassuk a magyarázatot, mrt így a csoport gy rész hallja csak. Várjuk mg, amíg mindnki odaér a kövtkző hlyszínr, hagyjunk időt a gyrkknk arra, hogy jól mgnézzék az állatot, majd zután kzdjünk csak bl a mondandónkba! Ha a csoportvztő maga köré állítja a gyrkkt, sokkal jobban tudja irányítani a figylmükt, mintha sorban állnának. Az állandó fgylmzés gy idő után érdktlnné tszi a foglakozást azok számára is, akik addig érdklődtk. Érdms kimlni a rndtlnkdőt, és külön mgfigylési fladattal mgbízni. Ha az gész csoport fgylmzését szrtnénk mgoldani, játsszunk!
61 61 Figyljünk oda az állatok hlys mgnvzésér még akkor is, ha kisgyrkknk tartunk foglalkozást! A mdv az mdv, nm pdig maci! Amnnyibn csapatmunkát trvzünk, a foglalkozás ljén érdms tisztázni és rögzítni a csapatok flépítését, nvét vagy számát, valamint fladatait, mrt ha közbn tsszük zt, biztos lsznk olyanok, akik éppn nm figylnk, zért kavarodás lht blől. Az írószközökt, papírokat, fladatlapokat is érdms z stbn a foglalkozás ljén kiosztani. A fladatokat még csapatmunka stén is úgy ismrtssük, hogy mindnki hallja az összs fladatot, kivév, ha éppn az a cél, hogy a csapatok n tudjanak gymás munkájáról. Mindig határozzuk mg a csapatmunkára rndlkzésr álló időt! Figyljünk a környzt hangjaira, lht olyan zaj, ami miatt a gyrkk nm hallanak valami fontosat, vagy a csoportvztő nm hallja mg a hlys válaszokat. A lgnhzbb fladat mghallani a gyrkk válaszait, éppn zért különösn figylni kll rá még akkor is, ha a sor végén áll és halkan bszél a hlys válasszal rndlkző gyrk. A hlytln válaszokat még fontosabb mghallani, hiszn zkt tisztázni kll. Séta közbn mindig figylni kll a lmaradókra, össz kll tartani a csoportot. Azért, hogy n mnjn l túl sok idő a sétálgatással, határozott, gyors léptkkl haladjunk, n ngdjük a gyrkkt mindnhol mgállni. Már a foglalkozás ljén tisztázni kll vlük, hogy mly állatok képzik a foglalkozás részét, és mlykt lht azután mgnézni szabad programként, stlg a kövtkző állatkrt látogatáskor. A babonákat, hidlmkt, tévs lképzléskt igykzzünk hlyrtnni a gyrkkbn! Figyljünk a hlyszínr! Amikor a csoportnak magyarázunk, sos álljunk olyan hlyr, ahol átmnő forgalom van, és folyton arrébb kll állítanunk a gyrkkt. N állítsuk a gyrkkt tűző napra, vagy olyan hlyr, ahonnét nm látják az állatot, amiről bszélünk! T E R V E Z Z R U G A L M A S A N! A csoportvztő lhtőlg n folytasson szmélys bszélgtést gy gyrkkl sm a foglalkozás alatt (kivév fgylmzési kérdésk), mindig az gész csoporthoz bszéljn! Mindig bszéljünk jól hallhatóan és érthtőn, és várjuk l zt a gyrkktől is! Amit csak lht, próbáltassunk ki a gyrkkkl gyakorlatban! N bszéljünk hosszasan arról az állatról, amit éppn nm látunk! Válasszunk hlytt másik, a témához illszkdő példafajt (prsz lőzőlg rről is fl kll készülni) vagy térjünk vissza a foglalkozás későbbi szakaszában, hátha addig lőbújik. A csoportvztő mindig vgy észr, ha valami olyan érdksség történik a séta során, amly kapcsolható a tárgyalt témához, és azt illssz b a foglalkozásba! Milőtt játszani kzdünk a gyrkkkl, mindig mondjuk l a játékszabályokat, mrt az ljén még mindnki figyl, később a játék hvébn már nm módosíthatunk a szabályokon úgy, hogy mindnki hallja. Kínosan ügyljünk arra, hogy csoportvztőként több ismrttl rndlkzzünk az adott állatról, mint a gyrkk! Ha valamir mégsm tudjuk a választ, n ssünk kétségb, ismrjük l, hogy nm tudjuk, és kérdzzük mg a többi gyrkt, hátha valaki már hallott a dologról. ARANYSZABÁLY: Sos gy asztalnál ülv kzdjünk l gondolkozni, hanm, mnjünk l a hlyszínr! A kövtkzőkbn gy kisiskolásoknak szóló állatkrti foglalkozás trvzt olvasható, amly bmutatja a trvzés folyamatát. A fldolgozás csak a mgfigyltkből kövtkztt, nm épít plusz tartalmakat a témára, mintgy alapsjtj a tmatikus foglalkozásnak.
62 További ismrttrültk ráépítés rr a tartalomra a ngydik fjzt Témaötltk mindnkink című részébn található. Tótúra Állatkrti foglalkozás trvzt A foglalkozás célja: Általános képalkotás a hazai vizs élőhlyk, azon blül pdig a tó állatvilágáról. Néhány Magyarországon élő vízi, vízparti élőlény bmutatása, mgfigylés. Ismrtk, élményk rögzítés a bmutatott állatok éltévl kapcsolatos játékok sgítségévl. Fjlsztési trültk: Képzlt fjlsztés (Tótrmtő és A bajba jutott tó című játékokkal). Gyorsaság és ügysség fjlsztés (Fogd mg a halat! c. játékkal). Mozgáskoordináció fjlsztés (Hogyan halásznak a plikánok c. játékkal). Csapatépítés (Hogyan halásznak a plikánok c. játékkal). Mgismrő, mgfigylő, azonosító és mgkülönbözttő képsség fjlsztés. A foglalkozás típusa: Új ismrtkt fldolgozó és már mgszrztt ismrtkr építő. Eszközök: Vízimadarak tojásai, tollai. Madzagra kötött halak és békák papírból vagy fából. Állatkártyák a mgismrt fajok képévl és főbb jllmzőivl. Ismrtk: Élőhly, rjtőzködés, csőrtípusok, lábtípusok, pikklys bőr, szarupáncél, csőr alatti bőrzacskó, úszók, tollászkodás, vízlprgtő tollazat, költöző madár. Időtartam: 90 prc. Korosztály: 8-10 évsk.
63 63 1. GYÜLEKEZŐHELY A téma bvztés, hangulattrmtés: TÓTEREMTŐ Csukjátok b a szmtkt! Képzljétk l, hogy zn a szép napos déllőttön kirándulni indultok. Mntk mndgéltk, és gyszr csak gy nagy tóhoz érkztk. Képzljétk l magatokban zt a tavat! Arra vagyok kíváncsi: Mit láttok? Mit hallotok, milyn illatot érztk? Akink mgérintm a vállát, az mondja l nkünk milyn az ő nagy tava! Nagyon szép tavakat látogattunk mg képzltbn, most én is lviszlk bnntkt a kdvnc tavamhoz. Állatkrti vislkdési szabályok mgbszélés: A csoportvztő mgbszéli a gyrkkkl, hogyan érdms sétálni és körülnézni a tónál, hogyan kll vislkdni ahhoz, hogy n zavarjuk mg az állatokat, így a lhtő lgtöbbt lássuk: A FOGLALKOZÁS MENETE N csapjunk zajt! N tgyünk hirtln mozdulatokat! N tssük az állatokat! MEGJEGYZÉSEK Csoportvztői narráció kíséri a játékot. Ha van lég idő, érdms mindnki válaszát mghallgatni, ha túl sok a gyrk, csak néhányat kimlni. Hagyjunk lég időt arra, hogy a gyrkk blmrüljnk a fladatba! Olyan hlyszínt válasszunk, ahol nm zavarnak minkt! Hétköznapi példák: Mit érznél t, ha amikor alszol, vagy lmélyültn játszol, valakik lkzdnk körülöttd kiabálni, rohangálni vagy mgzavarnak tégd abban, amit csinálsz? Mit érznél akkor, ha már tlttd volna magad a kdvnc nnivalóddal, és valaki még mindig adna blől, és t csak nnéd, nnéd? (A szituációkat l is játszhatjuk.) T E R V E Z Z R U G A L M A S A N! 2. ÉLET A TAVON Nézlődés és hallgatózás: A gyrkk figyljék mg, hogy milyn sokfél állat él az állatkrti tavon! Sorolják fl azokat, amlykt flismrnk közülük! Figyljék mg a színkt és hallgassák mg a vízpart hangjait most már a valóságban! Mi történik pillanatban a tavon? A csoportvztő bszélgssn l a gyrkkkl a látottakról! Oknyomozás: A csoportvztő irányítsa a figylmt az alábbi jlnségkr, majd a gyrkkkl közösn próbálják mg kigondolni a hlys válaszokat! Miért csupaszak a faágak a kárókatonák pihnőhlyén? Miért napoznak a tknősök? Hogyan tud észrvétlnné válni a szürk gém a faágak között? Miért színsbbk a hím (gácsér) récék, mint a nőstényk (tojók)? A tóban halak, a vízn récék, ludak, hattyúk és plikánok úsznak, a parton tknősök napoznak, a vízparti fákon szürk gém és kárókatona pihn. Sgítsünk a gyrkknk, hogy mindzt észrvgyék! Különös pillanat látni, ha flszáll a szürk gém, ha a kárókatona a tollát szárogatja, vagy ha a récék a víz alá buknak táplálékot krsni. Hagyjunk lég időt a nézlődésr! Az oknyomozás célja, hogy a gyrkk mgtanulják mgfigylni a részltkt és lgondolkozzanak azon, hogy mi áll az gys jlnségk háttrébn. A munkaforma frontális, hiszn sok az új ismrt, amit főként a csoportvztő kll, hogy ismrtssn.
64 Mly récék buknak tljsn a víz alá, és mlyk csak félig táplálékszrzés közbn? Mivl és hogyan tudnak a víz flszínén maradni vagy éppn haladni a vízimadarak? Hogyan lhtségs az, hogy a halvő madarak nm fogyasztják l a tó halállományát? Mgragadta- a figylmükt még valami érdksség? Idősbb gyrkkből álló csoport stén az oknyomozás önálló fladatként is fladható, hhz azonban szakkönyvk szükségsk az állatkrti látogatás idjén vagy azt kövtőn. Plikánttés és récttés mgfigylés: A csoportvztő adjon szmpontokat a mgfigyléshz: Mit kap nni az állat? Hogyan próbálja mgszrzni a táplálékát? Mivl szi mg a kapott táplálékot? Mi sgíti a táplálék lnylését? Hogyan vislkdik a madárcsapat az ttéskor? A lgtöbb állatkrtbn van lhtőség részt vnni ilyn programon, vagy mgfigylni, hogyan táplálkoznak a vízimadarak. A látogatás mgtrvzéskor mindig érdklődjünk a flkrsni kívánt állatkrt z irányú lhtőségiről! A hal vizsgálata (pl. kszg): A gyrkk figyljék mg, hogyan alkalmazkodtak a halak a vízi éltmódhoz! Sorolják fl a hal tstrészit! Tapintsák mg a bőrét! Mit vsznk észr rajta? A csoportvztő mgbszéli a gyrkkkl a látottakat. HOGYAN HALÁSZNAK A PELIKÁNOK? A játék kzdtén a csoportot két részr osztjuk, az gyik részük plikánná változik, a többik pdig kszggé. Kijlöljük a játéktrt, és lnvzzük tónak. A plikánok a tavon fognak úszkálni, és mgpróbálják bcsrkészni a mit sm sjtő halakat. A plikánok halászati tchnikáját lőször a csoportvztő ismrtti, mégpdig úgy, hogy ő is a plikán szrpéb lép, és báll a játékba. A tchnika lényg, hogy a plikánok szép lassan körbvszik, és a skély víz flé trlik a halakat, majd hosszú csőrükkl kimlik őkt a vízből. A csőrt lőrnyújtott karjainkkal modllzhtjük. Mindn gyrk (plikán) kifoghat gy-gy halat (gyrkt). A játék akkor ér végt, ha már mindn halat kifogtak. Számos állatkrtbn az ttés során az állat gondozója halat dobál a plikánoknak így a gyrkknk módjukban áll közlről mgnézni a táplálékhalat is. Amnnyibn a plikánok a tóból halásznak, akkor mgfigylhtik a tóban úszó halakat, vagy llátogathatnak az édsvízi akváriumokhoz. Figyljünk oda a hlyszín kiválasztására, lgyn jól körülhatárolt, vagy flnőtt kísérők sgítségévl lzárt a játéktér. Ha lég sokan játszanak, választhatunk a gyrkk közül is határolókat, bbn az stbn ők lsznk a tó
65 65 3. TÓPART Ismrkdés a fhér gólyával és a nyári lúddal A csoportot négy részr osztjuk, bből kttőnk az lsz a fladata, hogy a fhér gólyáról gyűjtsön információkat, a másik két csapat pdig a nyári ludat fogja mgfigylni. A mgfigylés szmpontjai: Az adott madárfaj hány gydét tudják összszámolni a gyrkk? Vannak- fiókák, madár párok? Milyn vislkdést láthatnak a mgfigylés pillanatában? (Esznk, tollászkodnak, kommunikálnak gymással, fészkt raknak, stb.) Hol tud jól fészklni a mgfigylt madár? Krssnk a gyrkk ilyn hlyt! Mi jllmzi a madár tstflépítését? (Szín, mintázata, tstalkata, csőr formája, láb formája zkt l is rajzolhatják a gyrkk.) Mlyik az a tulajdonsága, amiről a lginkább flismrhtő, mgkülönböztthtő a többi madártól? Mit tudnak mg a gyrkk még az állatról a fajtábla sgítségévl? (Élőhly, táplálkozás, szaporodás stb.) A mgfigylést kövtőn a csaptok számoljanak b arról, amit sikrült összgyűjtniük. A csoportvztő magyarázza mg a gyrkknk, hogy mi a szrp az úszóhártyás vagy gázlólábnak; a vízlprgtő tollazatnak; a hosszú és gyns csőrnk; a rövid, tompa végű csőrnk. Bszéljék mg a költöző madár fogalmát! Miért kll lköltözni a madaraknak? Mindnt a kéznk is! A csapatok bszámolói után a csoportvztő vízimadarak tojásait és tollait vszi lő, körbadja a gyrkknk, akikkl lbszélgt a különböző rjtőszínkről, és azok szrpéről a vízimadarak éltébn. A csoportok kialakítása történht valamilyn csoportalkotó játékkal. Azt is véltlnszrűn döntsük l, hogy mlyik csapat, mlyik madarat kapja fladatként. A mgfigylési szmpontokat érdms gyűjtőfüzt formájában lírni, és odaadni a csapatoknak. Ebbn lsz hly arra is, hogy jgyztljnk, ha szrtnénk. Az anyaggyűjtésr hagyjunk lég időt, lgalább 10-15 prct a fladat ismrttésétől számítva. A gyrkk munkáját mindnképpn jutalmazzuk, kialakítható csapatvrsny is. A bszámolók során a csoportvztő fladata, hogy összgzz és rndszrzz a gyrkk által összgyűjtött ismrtkt, kijavítsa a hibás állításokat, kimlj a gólya és a lúd közötti lénygs különbségkt. A pdagógus mindnképpn mutassa is mg a gyrkknk azt, amiről bszél! A foglalkozásnak bbn a szakaszában lhtőség van bszélni az élőhly- és madárvédlmről is, összfüggésbn azzal, hogy milyn vszélyk lslkdnk a vízimadarakra. T E R V E Z Z R U G A L M A S A N!
66 FOGD MEG A HALAT! Annyi csoportra osztjuk a gyrkkt, ahány flnőtt kísérő tartozik a csoporthoz. Amnnyibn kvés a flnőtt, akkor mindn csapatból kiválasztunk gy gyrkt, és az ő kzéb adjuk a zsinóron függő halat vagy békát, azaz a gólya lgfőbb táplálék állatait. A játék során a többi gyrk az éhs gólyák szrpéb lép, fladatuk az lsz, hogy minél hamarabb lkapják a zsinóron ficánkoló halat vagy ugrándozó békát, miközbn a zsinór tartója zt mgpróbálja mgakadályozni úgy, hogy lrántja lőlük. A játékot az a csapat nyri, amlyiknél a lggyorsabbak a gólyák. Eszköz: zsinóron függő halak és békák papírból vagy műanyagól lkészítv. A zsinórt tartó gyrkkt érdms nm a saját, hanm a vtélytárs csapathoz bosztani, így lkrülhtő az, hogy dirkt hagyja, hogy a csapattagok mgfogják a halakat és békákat. A játék mgtanítja a gyrkknk, hogy mit szik a gólya, gybn nagyon hasznos mozgásos fladat is. (A játék szrzőj: Klacsán Andra és Szabó Ibolya.) 4. TEKNŐSMOCSÁR Most átsétálunk gy kis mocsárhoz. Szépn, lassan komótosan sétáljunk, mrt az az állat is így közlkdik, amlyikt majd mgnézzük! Ki lht ő? Sgítségként annyit lárulok, hogy négy lábon bandukol. Ismrkdés a mocsári tknőssl A mocsári tknős tstflépítésénk mgfigylés és mgbszélés. A mocsári tknős és az ékszrtknős összhasonlítása rajzos, színzős fladattal. Bszélgtés arról, miért kll védni gytln hazai tknősfajunkat. Hogyan él, mivl táplálkozik, hová bújik téln a hidg lől, hogyan védkzik a vszélyk lln a mocsári tknős? Tknőspáncél és tojás mgtkintés. Bszélgtés a tknősök szaporodásáról. A gyrkk mgpróbálják kitalálni, hogy mlyik állatról van szó. A gyrkk két tknősrajzot kapnak, a csoport gyik fl kiszínzi a tknős páncélját a tónál látott ékszrtknősök mintázata alapján, a csoport másik fl pdig a mocsári tknősök páncéljának rajzolatát készíti l.
67 67 5. ÖSSZEFOGLALÁS KI VAGYOK ÉN? A csoportvztő kiválaszt 3 gyrkt, vagy önként jlntkzhtnk a fladatra. A három játékos a csoporttal szmbn állva hlyzkdik l. Fladatuk az lsz, hogy a csoport irányításával változzanak át gy, a foglalkozás során mgismrt állattá. Az irányítás úgy történik, hogy a csoportvztő a csoportnak mgmutatja a kiválasztott állat képét, vagy lmondja a nvét úgy, hogy a három játékos n tudjon róla. A csoport tagjai az állat jllmzőit sorolják, lhtőlg úgy, hogy a három játékos n tudja gyből kitalálni, mlyik állatról van szó. Aki rájön a mgoldásra, az lkzdi utánozni az állat valamly mozgásformáját vagy vislkdési mintáját. Amikor már mindhárom játékos mozgásban van, a csoportvztő mgállítja a játékot, és mgkérdzi, mlyik állatra gondoltak. Az a játékos nyr, aki lglőször jön rá a hlys mgoldásra. A BAJBA JUTOTT TÓ Csukjátok b a szmtkt ugyan úgy, ahogy a foglalkozás ljén tttétk, és képzljétk magatok lé újra a saját tavatokat! Most képzljétk l, hogy a tavatok közlébn nyaralóövztt létsítnk. Mindn nyáron horgászok és nyaralók tömg lpi l a partot, kifogják a halakat a tóból, nagy zajjal fürdnk, szmtlnk, tstükről napolaj krül a vízb. Képzljétk l, mi történik az állatokkal? A játék végén a pdagógus mgkérdzi a gyrkktől, hogy ki mit képzlt l, majd mgbszélik a kövtkzménykt és a mgoldási lhtőségkt. A játék bonyolult, zért többször, és többfélképpn is érdms lmagyarázni a gyrkknk. N csüggdjünk, ha lint nm lsz rdménys. Csináljunk több próbakört, hogy a gyrkk ráérzznk a játék mntér! Ha sikrül mgvalósítani, nagyon hasznos a játék, mrt a csoport mindn tagja részt vsz az új ismrtk összgzésébn. Elint adhatunk sgítségt a csoportnak, az állat kép vagy nv mllé lírhatunk néhány fontos tulajdonságot. (A játék szrzőj: Klacsán Andra és Szabó Ibolya.) Csoportvztői narráció kíséri a játékot. Amnnyibn van rá lhtőség z a játék bővíthtő, és oktatótrmi környztbn ljátszható úgy is, hogy a gyrkk lsznk a szrplők, és dramatikus játék formájában próbálják mgoldani a problémát. T E R V E Z Z R U G A L M A S A N!
68 Játék, játék, játék! A gyrmkknk az állatkrtb lépés gy olyan környztb lépést jlnt, amly ltér a számukra mgszokottól. Itt új vislkdési minták érvénysk, thát a gyrmkknk b kll illszkdniük gy új szociális szrpb, az állatkrt látogató szrpéb. Mit jlnt z? Egy részről szabályok mgtanulását, más részről pdig gy képzltbli utazás, ismrtln világokkal való találkozás lhtőségét. Az éltkori sajátosságoknak lginkább mgfllő módszr thát a játék. A 4-8 évsknk szóló állatkrti foglalkozásokat mindig úgy érdms flépítni, hogy biztosítsuk a gyrkk számára a fokozatos átlépést saját szociális szrpükből (pl. óvodások) az új szociális szrpb (állatkrt látogató), majd a játékbli szrpb (pl. állatok mgszmélysítés, kutatócsoport tagjai, utazók stb.). A kisbbknk szrkszttt állatkrti játékok többnyir szrpjátékok, gyakorlatok, irányított drámajátékok. Mindn stbn figylni kll arra, hogy a játékok ismrttartalmát kössük a gyrkk mindnnapi éltéhz. A nagyobb gyrkknél a játék célja már nm csak az élményszrzés és a fjlsztés, hanm a játék fontos szrppl bír az ismrtk átadásában, új ismrtk bvztésébn, valamint a már mglévők lmélyítésébn is. A mozgásos lmk száma csökkn a játék során, és nagyobb trt kapnak az összfüggéskt mgláttató, logikus gondolkozást fjlsztő játékok. A szrpjátékok bbn a korcsoportban is fontosak, a gyakorlatok azonban össztttbbk, gyszrr akár több fjlsztési lmt is tartalmazhatnak. Nagyobb mértékbn alkalmazhatók drámajátékok. N fljtkzzünk mg a flnőttkről sm, mint az állatkrti oktatás célcsoportjáról. A vlük való foglalkozás során is lngdhttln a játék. Estükbn is alkalmazhatók gys gyakorlatok (Pl. az érzéklés játékai), összszokott csoportnál szintén lénygs lm a dramatikus játék és dramatikus improvizáció. A flnőtt résztvvőknk gyakran tartanak módszrtani képzéskt, ahol a játékok ljátszásán túl azok flépítését, lbonyolítását és értlmét is mg kll ismrttni a résztvvőkkl. A flnőttkkl és gyrmkkkl való játéktvéknység során gyaránt fontosak a csapatépítés játékai. Módszrtani kiadvány lévén, a kövtkző játékok lírása flnőttknk szól, így ki-ki saját lképzlés szrint alakíthatja azokat különböző éltkorú gyrmkcsoportok igényihz igazodva. A fjzt a tljsség igény nélkül kíván néhány játékötltt flsorolni, amly lindíthatja a módszr alkalmazóinak fantáziáját. Igazán jó az a játék, amlyt saját magunk találunk ki, és illsztünk az ltrvztt állatkrti foglalkozás tartalmához, mondanivalójához a kívánt motiváció, fjlsztés, ismrtátadás lérés érdkébn. A szokásos, állatutánzó játékok (hangutánzó, mozgást utánzó) mlltt érdms a különböző állatfajok, illtv állatcsoportok vislkdését, éltmódját bmutató játékokat kitalálni. CSOPORTALKOTÓ JÁTÉKOK Csoportos játékok során többfél lhtőség is van a résztvvők csoportokba rndzésér. Történht z önkénts párválasztás, csoportosulás alapján, d amnnyibn az a célunk, hogy a résztvvők minél jobban mgismrkdjnk gymással, szrncsésbb, ha a játékvztő irányítja a csoportok kialakulását. Gyakran gyorsabb is z a mgoldás. Ím néhány példa: Összhang: Mindn játékos kitalál gy olyan valóságos állatot magának, amlynk mozgása, vislkdés jól jllmzi az adott játékost. Lassan lkzdi utánozni az állat mozgását, miközbn az összs többi játékos is zt tszi. A rndlkzésr álló térbn a játékosok folyamatosan, gyr gyorsulva végzik a mozgást, majd a hasonló mozgást végzők gy csoportba rndződnk. Puzzl: A résztvvők kis kártyákon állatképk darabjait kapják kézb. A csoportok úgy jönnk létr, hogy az azonos képhz tartozó darabokkal rndlkző résztvvők gymásra találnak, majd összrakják a képt. Szógyűjtő: Az lőző csoportalkotás mintájára képdarabok hlytt olyan szavakat gyűjtünk, amlyknk valamilyn szmpontból közük van gymáshoz, majd szócsoportokat (thát csapatokat) alkotunk. Például:
69 69 Állatcsalád tagjai: bika, thén, borjú szarvasmarha kos, jrk, bárány juh bak, gödöly, gida kcsk mén, kanca, csikó ló kakas, tyúk, csib házi tyúk stb. Mondatalkotó: Az lőzők mintájára kérhtjük azt is a résztvvőktől, hogy az gys szavakból csapattársaik mgtalálásával alkossanak értlms mondatot. Például: Szavak: LÓ, ISTÁLLÓ, ZAB. A mondat: A ló istállóban él és zabot szik. Ki vagyok én?: A résztvvőknk kiosztunk gy-gy állat jllmző tulajdonságait tartalmazó cédulákat, zkt kll csoportosítaniuk, és kitalálni, hogy mly állatra vonatkoznak. Az azonos állatra jllmző tulajdonságok gazdái tartoznak majd gy csoportba. Például: Tulajdonságok: csontcsap, foltos mintázat, hosszú láb, kékslila nylv. A fogalmakhoz tartozó állat: ZSIRÁF. Tulajdonságok: szarv, vastag bőr, páratlanujjú pata, tölcsér alakú fül. A fogalmakhoz tartozó állat: ORRSZARVÚ. RÁHANGOLÓ JÁTÉKOK Az állatkrti játékokat sosm szabad öncélúan játszani. A ráhangoló játékok azonban kis kivétlt képznk z alól a szabály alól. Nm rndlkznk mélybb tartalommal, mindössz a csoport összrázása és a játékhangulat mgtrmtés a céljuk. Bármly ismrt közösségi játék vagy annak kissé módosított változata mgfll rr a célra. Például: J Á T É K J Á T É K J Á T É K! Mozdulatlan zsákmány: A játékhoz gy nagyobb ürs térr van szükség, mlynk két végén alapvonalat kll kijlölni. A játékosok mindgyik kiválaszt gy számára fontos, szmélys tárgyat, majd lhlyzi az gyik alapvonal mögött. A játékosok zután a másik oldalon található alapvonalon állnak fl, sorban. A fladatuk ljutni az gyik alapvonaltól a másikig, magukhoz vnni szmélys tárgyukat, majd visszamnni a kiindulási pontra. Ign ám, d a két alapvonal közötti trült a sűrű sőrdő, a jaguár (a játékvztö) vadásztrült. A játékosok szmélys tárgya pdig az éllm, amihz l kll jutni. A jaguár lsbn áll, csak a mozgásra figyl. Akit a jaguár észrvsz, annak mozdulatlanná kll drmdni gészn addig, amddig két csapattársa oda nm ér hozzá, és ki nm szabadítja. A játék célja, hogy mindn gys játékos visszajusson a kiindulási pontra, szmélys tárgyával gyütt. ÉRZÉKELŐS GYAKORLATOK Látás Gyűjtögtő mókus: Sok zöldség- vagy gyümölcsvő állat a látását használja a táplálék mgszrzés érdkébn. Próbáljuk zt modllzni! Fladat: A csoportot két részr osztjuk. Az gyik flénk az lsz a fladata, hogy fél prc alatt a lhtő lgtöbb mogyorót rjts l gy kijlölt, füvs/avaros trültn. A csoport másik fl (akiknk ddig csukva volt a szmük) a kövtkzőkbn újabb fél prc alatt mgpróbálják mgkrsni az lrjttt mogyorókat. A játék végén összszámoljuk, mnnyi az ltérés. Vgyük észr, hogy gyáltalán nm gyszrű fladat a táplálékszrzés a trmésztbn. Hallás Zajok a térbn: A csoport körbn ülv hlyzkdik l, bcsukott szmml. Négy mbrnk az a fladata, hogy a trmbn található bármly tárgyat flhasználva kltsn ütms zajt. Először az gyik kzdi, majd bkapcsolódik a második, harmadik, ngydik. Egyszrr abbahagyják, majd a tárgyakat nm fltűnőn, d jól láthatóan lhlyzv, visszaülnk a többik közé. A csoport fladata mgtalálni a zajkltő szközökt és a hangkltés pontos hlyét. A fladatot kövtőn állathangokat figylttünk mg szabadtérn.
70 Hallgatózó-dobozok: Néhány nagymértű joghurtos dobozba különböző mértű magvakat (zab, árpa, kukorica, d lht pisztácia héj is) tszünk, majd lzárjuk úgy, hogy n lgyn látható a dobozok tartalma. Mgrázva a dobozokat, a csoportnak ki kll találnia, mit tttünk bléjük. Kisgyrkknél a kérdést gyszrűsíthtjük mlyik dobozban vannak nhzbb, illtv könnybb tárgyak? Vgyük észr a trmészts anyagok flépítés és zörgés közötti összfüggést. Kigészítő fladatként mgkrshtjük azokat az állatfajokat, amlyk a dobozba ttt táplálékokat szik. Szaglás Illat-dobozok: Az lőzőkhz hasonlóan, lzárt dobozokat használunk, mlykb thtünk különböző éllmiszrkt, gyümölcsökt, d akár illóolajjal átitatott vattát is. Fladat: A csoport találja ki, milyn nnivaló vagy illat van a dobozokban úgy, hogy csak kis réskn krsztül szimatolhatnak. Kisgyrkknk gyszrűsíthtünk úgy, hogy gy htő (pl. banán) és gy nm htő (pl. szappan) darabot tszünk a dobozba, fladatuk pdig kitalálni, mlyikt nnék mg szívsbbn. Cél: az állatok szaglás útján történő táplálékszrzésénk modllzés. FANTÁZIAJÁTÉKOK Tapintó képzlt : A csoport körbn ülv hlyzkdik l. Mindnki maga lé képzli saját, nm msbli, hanm valóságos kdvnc állatát. Például: Elképzli, hogy milyn a külsj (toll, szőr, bőr, csont, váz tapintása), hőmérséklt (mlgbb vagy hidgbb a kzünknél), miről lht flismrni, milyn gydi jllmzői vannak. Fladat: Elmsélni a többiknk, milyn érzés mgsimogatni a kdvnc állatot, és hogyan néz ki, miközbn nm áruljuk l a nvét! Úgy kll msélni, mintha éppn most simogatnánk! A többiknk ki kll találnia, hogy ki mlyik kdvnc állatra gondolt. A játék célja: Képzlőrő fjlsztés. Egy adott állat flismrttés külső jllmzői alapján. A tamarinok gy napja (körms): A gyrkkből álló képzltbli kutatócsoport rátalál a tóparti házban és a hozzá tartozó kis szigtn a tamarinokra (karmosmajom faj). Fladatuk, hogy kidrítsék, hogyan élnk a majmok. Jól körül kll nézni a trültn és a trptárgyakból, valamint a majmok vislkdéséből kövtkzttni az éltmódjukra. Az állatok mgfigylés, és az információk összgyűjtés után a csoport körbn ülv hlyzkdik l. Fladat: Elmsélni az állatkrti tamarinok gy napját. A körms szabályai szrint a kövtkzőképpn járunk l: Mindnki csak gy mondattal vihti lőr a történtt, mindn mondatnak kapcsolódnia kll az lőtt lévőhöz, az utolsó mbrnk pdig b kll fjzni a történtt. Szabály: Ami gyszr lhangzik, az mindig igaz. A játék célja: fantázia fjlsztés és az állat éltmódjának mgismrés. Öltözz fl, mrt indulunk!: Egy trópusi kiránduláshoz tanácsos mgfllőn öltözködni. Főként akkor, ha gy kutatócsoport tagjai vagyunk, és a slymmajmok krsésér indulunk. Képzltbn készüljünk fl gy trópusi rdi túrára. Az öltözködést és hátizsákba pakolást tstmozgásokkal is ljátsszuk. A képzltbli bpakolást játékvztői narráció kíséri. Szmpontok: Vajon milyn ruhába öltözzünk? Fontos, hogy n lgyn mlgünk és mgvédjük magunkat az élősködőktől. Képzltbli bőröndjéből kis csapatunk mindn tagja lővarázsolhatja a túrabakancsot, a hosszú szárú vászonnadrágot, a vászoningt, szalmakalapot vagy más fjfdőt. N fldkzzünk mg a flszrlésről sm! Mindnkinél lgyn többnapi éllm és víz, bozótvágó, iránytű és trmésztsn távcsövt is akasszunk a nyakunkba. A játék célja lsősorban a motiváció, d kiválóan alkalmas a mgbszélni kívánt témakör bvztésér. Alkalmat nyújt arra, hogy játékos formában bővítsük a gyrkk fogalmi rndszrét. Ők maguk mondják l, hogyan képzlik a trópusi környztt, annak időjárását, növény- illtv állatvilágát. A hátizsák bpakolása során kidrül, mi szükségs illtv nm szükségs gy trópusi utazáshoz. Fantáziajátékként jól funkcionál, hiszn lképzlhtünk gy gész sőrdőt. A képzltbli utazás folytatásaként flkrssük a Pálmaház lakóit, és szmbsülhtünk azzal, mnnyir fdi az lképzlt világ a valóságot.
71 71 ÁLLATOS JÁTÉKOK KISSEBBEKNEK Hóbagoly-fészk: A csoport tagjai hím illtv tojó hóbaglyok, mggyzés szrint. Tudjuk, hogy a hóbaglyok a hóba vájt fészkb tojják 4-9 tojásukat. Játsszuk l míms játékkal és játékvztői narrációval kísérv a hóbaglyok fészkrakó vislkdését. A csoportvztő kijlöli a fészk hlykt a földön (pl. aszfaltkrétával flrajzolja), majd a hóbagoly párok lkészítik fészkükt, a tojók lrakják tojásaikat, kiköltik, a hímk pdig vadászni indulnak. A játék célja a hóbaglyok fészklési szokásainak mgbszélés és rögzítés, gybn mozgásos gyakorlat is. Rokonok: Az mbrszabású majmok (csimpánzok, gorillák, orangutánok) különböző érzlmi állapotaik kifjzésér az mbrhz hasonlóan arcmimikát is használnak. A gyrkk körbállnak és a játékvztő irányításával különböző érzlmkt fjznk ki arcmimikájuk használatával. A játékvztő az öröm, a harag, a féllm, a mglégdttség stb. érzését tükrözi az arcán, a gyrkk pdig utánozzák. Gyakorlott csoport stén fladat lht az is, hogy a gyrkk találják ki gymás arcmimikájából a jlztt llkiállapotot. A játék célja: az mbr és a majmok közötti hasonlóságok mgismrés, finommozgások, mimikai kifjző készség fjlsztés. Mit szik a fhér farkas?: Alapinformáció: a fhér vagy sarki farkasokra régn vadásztak, mrt azt gondolták, ők fllősk a nagymértékű rénszarvas pusztulásért. A túlvadászat miatt, a farkasok száma jlntősn lcsökknt, létük vszélyb krült. A játékvztő a kövtkző szrpkt osztja ki a gyrkk között: 1 farkas, 2 rénszarvas, a többik grk, lmmingk, nyulak és halak lsznk. Eszközként használhatunk az állatok képévl llátott, nyakba akasztható játékkártyákat, hogy könnybb lgyn mgjgyzni ki-kicsoda. A játék formája gyszrű fogócska, amlybn a farkas a fogó, fladata lfogni a különböző táplálék állatokat. Érdms kijlölni a trülthatárokat, amin snki nm szaladhat túl. A játékvztő pdig mutassa b a gyrkknk a farkast, hogy mindnki mgjgyzhss, ki a fogó. Ezután kzdődht is a fogócska. A farkas mgfog néhány táplálék állatot, akikt lvisz gy kijlölt farkas odúba. A játékvztő gy idő ltltévl lállítja a fogócskát, összhívja a gyrkkt, majd közösn mgbszélik, mly állatok váltak zsákmánnyá. Nagy valószínűség szrint a farkas jóval több grt, lmmingt, nyulat és halat fog l, mint rénszarvast, így mgmagyarázhatjuk, hogy a farkasok ritkán sznk rénszarvast, akkor is általában a lgyngült, btg gydkt. A játék célja lsősorban az állatvédlmi mondanivaló közvtítés, valamint a bmutatott állatok nvénk gyakorlása és a táplálkozási láncolat fllvnítés. J Á T É K J Á T É K J Á T É K! Nappal vagy éjszaka: A játéktrt két részr kll osztani, az gyik oldal lsz az afrikai, bővizű folyó, a másik pdig a folyópart füvs, bozótos trült. A gyrkk mindannyian vízilovak lsznk. A játék során a vízilovak táplálkozási vislkdésér drül fény, amlyt a játékvztő a játék kzdt lőtt rövidn ismrtt a csoporttal. A fladat nnk a táplálkozási módnak a modllzés. A gyrkk (vízilovak) nappal a folyóban pihnnk, úszkálnak szint gész tstükkl a víz alá mrülv. Ha jön az éjszaka, amit a játékvztő tapssal jlz, a vízilovak (gyrkk) átballagnak a másik térfélr (vagyis kimnnk a partra), és jlképsn szgtni kzdnk a vízparti növénykből. Újabb tapsra nappal lsz, és visszamnnk a vízb. Kicsi gyrkkkl z gészn addig játszható, amíg önállóan képsk lsznk végrhajtani a fladatot tapsszóra, nagyobbaknál pdig gyorsasági vrsnnyé is alakítható a játék. Kitalálhatjuk azt, hogy a vízilovaknak gyütt kll maradnia, aki lmarad vagy lkóborol, az kisik a játékból. Így a mozgásfjlsztés és az gyüttműködésr való készttés is mgvalósulhat. A játék további célja, hogy loszlassa a félrértést, hogy a vízilovak hallal táplálkoznak, és bmutassa a trmészts vislkdési mintát. A különlgs kéz : A játék az lfántok ormányának működését mutatja b, miközbn finommozgás fjlsztést is mgvalósít. Szükségs szköz: gy zacskó rizs, gyűjtőtálak, stoppróra. A gyrkk bbn a játékban mindannyian lfántok lsznk, fladatuk pdig, hogy flcsipgssék a földön lszórt rizsszmkt a képzltbli ormányukkal. A fladat lvégzésér 1 prc áll rndlkzésr. A gyrkk csak a mutató és a hüvlykujjuk flcsippntő mozdulatával végzhtik
72 a fladatot, hiszn az lfántoknak is csak az ormányuk végén található ujjszrű nyúlvány áll rndlkzésükr, ha rizsszmkt szrtnénk flcsippntni. A játék gyéni vagy csapatvrsnyként is játszható, ilynkor az nyr, aki több rizsszmt gyűjt össz ugyanannyi idő alatt. Végztül mgbszélhtjük, hogy mkkora mnnyiségű rizsr lnn szükség, hogy gy lfánt jóllakhasson blől. ÖSSZETETT JÁTÉKOK NAGYOBBAKNAK Állati alkotások 1. Mlyik állat vagy? A csoport tag jai között a csoportvztő különböző állatnvkt, és az adott állat jllmzőit tartalmazó játékkártyákat oszt szét (pl. oroszlán, víziló, krokodil, gólya, strucc, flamingó, botsáska, stb.). Mindnki mgnézi a sajátját úgy, hogy a többik n lássák, zután bmutatja az általa húzott állat jllgzts mozgását, tsttartását. Bszélni és hangot utánozni lső körbn nm mgngdtt. A többiknk ki kll találni, mlyik állatot látják. Ha nm sikrül kitalálni a hlys mgoldást, akkor a csoporttagok kérdéskt thtnk fl a látott állatra vonatkozóan például: Mit szl? Hol élsz? Tudsz rpülni? Mi borítja a tstdt? Stb. A játékos lső szám gys szmélybn válaszol, zután már könnyn kidríthtő, mlyik állatról van szó. A játék célja: az gys állatfajok lgjllmzőbb tulajdonságainak mgismrés, valamint a mozgásos kifjzőképsség fjlsztés. KÉTPÚPÚ TEVE Szárazföldi mlősállat vagyok. Az ázsiai sivatagok lakója. Szrvztm jól alkalmazkodott a sivatagi körülménykhz: patám széttrül a homokban, orrnyílásom zárható, szmmt hosszú szmpilla védi, fülm szőrös, térdmt bőrpárna borítja, hasamon és főként a hátamon mgvastagodott zsírrétg található. Vízvisszatartó képsségm rndkívüli. Növényi táplálékot szm. Mozgásom imbolygó. Emiatt úgy is nvznk, hogy a sivatag hajója. MUTASS BE A TÖBBIEKNEK! Állati alkotások 2. Ki mit szik? Az lőző játék folytatása. Fladat: Az lőző játék állatai alkossanak csoportokat táplálkozásuk szrint, majd bszéljék mg, stlg b is mutathatják, ki hogyan szrzi zsákmányát (ami prsz növény is lht). A játék célja: az gys állatfajok táplálkozási szokásainak mgismrés és csoportalkotás. Állati alkotások 3. Közös állat Az lőzőkbn mgalakult csoportok dolgoznak gyütt. Fladat: A csoporttagok gyütt, mintha gy tst lnnénk, mutassanak b gy ttszőlgsn választott állatot, trmésztsn hang nélkül. A játék célja: gyüttműködés és a mozgásos kifjzés fjlsztés, valamint gys állatfajok lgjllmzőbb tulajdonságainak mgismrés. Állati alkotások 4. Állat három részből A csoport körb rakott asztaloknál ül (kört formálva). Mindnki kap gy papírlapot, amlyt három gyforma részr hajt össz. Fladat: Mindnki rajzol a papírja flső gyharmadára, gy ttszőlgsn választott állatfjt (nm biztos, hogy fj lsz, mrt ha pl. gysjtűt választunk, annak lgfljbb nyúlványai vannak, vagy pl. a pókoknak fjtora stb.). Ha kész az állatfj, bhajtjuk a lapot, hogy n látszódjon a rajz, d jlöljük a vonal folytatását a lapon. Majd mindnki tovább csúsztatja a lapját a mlltt ülőnk, akink most az a fladata, hogy a középső gyharmadba
73 73 gy ttszőlgsn választott állat tstét, törzsét rajzolja l folytatásként. Újabb bhajtás, majd a lap csúszik tovább, akihz krül, az mgrajzolja az állat farkát vagy végét. Az így készült, nm létző állatfigurával kapcsolatban mindnki találja ki a kövtkzőkt (z a fladat lényg): Mi az állat nv? Hol él (mi az élőhly)? Hogyan mozog? Mit szik? Őt ki szi mg? A játék célja: a képzlőrő és koncntráció fjlsztés. Annak mgfigylés, hogyan épül fl a részkből az gész. Az gys állatfajok lgjllmzőbb tulajdonságainak mgismrés. (Az Állati alkotások című játékok forrása a 2000. évi zoopdagógiai módszrtani képzés. A játékokat btanította: Brényiné Parti Krisztina, Pintér Tibor, Urbán Ágns. Kigészíttt: a szrző.) A mi falkánk A játék ljátszásához három csoportra kll osztani a résztvvőkt önkénts alapon. Az gyik csoport lsz a szabadon, az rdti élőhlyükön élő farkasok, a másik az állatkrti farkasok csapata (bármly másik állatfajjal játszható a játék). A csapatok fladata, ljátszani a farkasok éltét gy némajlntbn úgy, hogy kitalálják magukat, pl. a farkas falka gyik tagja lht örg, a másik fiatal, lassabb vagy gyorsabb mozgású, vzér vagy alárndlt hlyztű stb. A harmadik gyrmkcsoport fladata pdig znét, ritmust, hangokat adni a jlntk alá. Sgítségként a játékhoz a játékvztő adhat kulcsszavakat az állatokra vonatkozóan: pl. éhs/ jóllakott, fázik/mlg van, szomjas, fáradt stb. Lénygs kérdés, a résztvvők hogyan látják az állatkrti állatok sorsát. A játékvztő fladata, hogy kérdéskt tgyn fl a falka tagjainak (azaz a résztvvőknk). Például: Honnan krültél id? Mióta vagy itt? Mióta fázol? Miért üvöltsz? Mnnyi idős vagy? Hogy érzd most magad? Stb. A szrplők farkasként válaszolnak. A játék végkifjlt, ha mgnézzük gymás mlltt a két képt (vadonban állatkrtbn), majd lbszélgtünk arról, mi a különbség a két kép között, kink lnnénk inkább a hlyéb a gyrkk, a vadon vagy az állatkrtbn élő farkasok, hlyébn? Elszakadva az állatvilág témakörtől bből a játékból lvzthtő a rabság és szabadság kérdés is. A játék célja: flhívni a figylmt az állatok vadonbli és állatkrti élt közti különbségkr. (A játék forrása: Rudolf Ottóné Galamb Éva, drámapdagógus állatkrti módszrtani képzés, 2006. fbruár) J Á T É K J Á T É K J Á T É K! Fogalmak állóképbn A résztvvők kiscsoportokban dolgoznak. A csoportok választanak gy-gy fogalmat az adott tananyag témájával kapcsolatban majd zkt mgbszélik, és állókép formájában bmutatják. A többiknk rá kll jönniük arra, mlyik fogalmat ábrázolja az állókép. A játék lőzményként fontos, hogy lőzőlg mindn gyrk lássa és érts az összs választható fogalmat. Pl. Tananyag: az állatkrtk jllmzői, fladatai, célkitűzési. Fogalmak: büdös, koszos, szűk ktrck, mindn érzékszrv működik, az állatok vislkdésénk mgfigylés, oktatás-nvlés, fajmgőrzés stb. A játék célja: a tananyag fogalmainak lmélyítés és mgérttés, gys fogalmakra, témákra való figylmflkltés, a kifjző és a lényglátó képsség fjlsztés. Szituációs gyakorlatok A résztvvők kiscsoportokban dolgoznak. A csoportok választanak gy-gy játékkártyát, mlykn az adott foglalkozás témájával kapcsolatos szituációk olvashatók. Fladat: A csoportok játsszák l a szituációkat gy kisjlntbn. Flhasználható szközök: némajáték, bla-blás párbszéd, bszélgtés számokkal. Példa szituáció: Egy állatkrt látogató a tiltó kiírás llnér otthonról hozott nnivalót dobál b az állatoknak. Az állatkrti dolgozó fladata, hogy udvariasan, d határozottan kérj mg a látogatót, hogy szűntss b zt a tvéknységt, és magyarázza is l a látogatónak, miért káros, amit tsz. A jlntt nézők fladata ldöntni, hogy pontosan miről szólt a jlnt. A játék célja: a szituációk átélés, hlyztflismrés, a kifjzőkészség fjlsztés, az gyüttműködési képsség fjlsztés, mpatikus vislkdés kialakítása.
74 EGY ÁLLATKERTI SZEREPJÁTÉK RÉSZLETES LEÍRÁSA A játék cím: Oroszlánvadászat A játék célja: Bmutatni az oroszlánok vadászati tchnikáját. Értlm (másodlagos cél): Mgláttatni, hogy hatásosabb a csoportos vadászati tchnika, az gyüttműködés gyakran célravztőbb, mint az gyéni próbálkozás. Célcsoport: 5 8 évsk (a kisbbk még nm értik a játék mondanivalóját, a nagyobb gyrkknk pdig túl kvés lnn z a mondanivaló önmagában). Eszközök: Nm szükségsk, stlg készíthtünk oroszlános és zbrás fjdíszkt a könnybb mgkülönbözttés érdkébn. Módszr: Csoportos játék, fogócska. Hlyszín, körülményk: Az oroszlánok kifutója lőtti szabadtéri, d zárt trült, gy lgalább három oldalról épültkkl vagy gyéb határolóval körülvtt tér. Pontosan ki kll jlölni, és a gyrkknk bmutatni a játéktrt, mrt éltkori sajátosságuk, hogy szétszaladnak. Képzltbli játéktér: Afrikai szavanna (azaz füvs puszta), ahol zbrák lglnk, a környző bokrok mögül pdig oroszlánok lsnk áldozatukra. Gyrkk lőképzttség, ismrti: A gyrkknk, a játékvztő sgítségévl tudniuk kll két csoportra osztódniuk. Kll, hogy lgyn lképzlésük arról, mi a lglés és a vadászat (ragadozás). Fjlsztési trültk: Mozgáskoordináció. Összfüggésk mglátása. Koncntráció fjlsztés. Együttműködésr nvlés. A játékvztő fllépés: Ez a játék határozott irányítást igényl, különbn nm tljsíthtő a kitűzött cél, thát mindig a mgfllő időpontban kll közblépni. A gyrkkkl szmbni lvárások a játék során: Figylm, mrt a játék lbonyolítása komplikált, mindnkink tudnia kll, hogy mlyik csoportba tartozik. Aktív részvétl. Tolrancia a másik gyrkkl szmbn. Agrsszió visszafogása (játékvztői sgítségt igényl). A játékvztő kimlt fladatai és a játék vszélyi: A játék során háromszor, három különböző szmszögből (zbrák, oroszlánok, gyrkk) kll lmagyarázni, hogy mi történt. A gyrkknk nhéz lsőr átlátniuk, hogy miért üldözi mindn oroszlán ugyanazt az gy zbrát. A gyrkkt lragadhatja az indulat, és az oroszlánok szrpét átélv, durván bánhatnak társukkal (zsákmány marcangolása) zt mg kll lőzni. Mglőzni, hogy a gyrkk lhagyják a játéktrt, hhz stlg sgítőkt kérni pl. a kísérő pdagógusok láncba állva alkothatják az rdőt, zzl lzárva a zbrák mnkülési útját. A játék lírása: Az afrikai szavannán állatok krsik napi táplálékukat. A kijlölt játéktér lsz a lglőhly, mlyt a játék során nm hagyhatnak l az állatok. Kisorsoljuk, hogy a gyrkk közül ki tartozik majd a zbrák és ki az oroszlánok csapatához. A zbrák gy csoportban maradva lglésznk és figylnk, hogy nm lslkdik- rájuk valamilyn vszély. Az oroszlánokat a játékvztő félrhívja, és mgkéri őkt, válasszanak ki közösn gy zbrát, akit majd mindannyian üldözőb fognak vnni. A döntés után az oroszlánok lassan, lopakodva mgközlítik és körbkrítik a zbrákat, majd tapsra mgpróbálják mgfogni a kiválasztottat. A vadászat akkor sikrs, ha
75 75 az összs oroszlán ugyanazt a zbrát jttt zsákmányul. A játék végén mindn gyrkt gy csoportba kll hívni, és zbrákkal is mg kll bszélni, hogyan zajlott a vadászat és miért zt a taktikát választották az oroszlánok. Zöld rndzvényk Az állatkrti oktató-nvlő munka gyik fontos célkitűzés az ökológiai szmléltmód kialakítása a gyrmkkbn és flnőttkbn gyaránt. Olyan fontos témák tárgyalása, mint az állatvédlm, trmésztvédlm és környztvédlm történht bármly tmatikus foglalkozáshoz kapcsolódóan, d ha szrtnénk lmélyülni a témában, rr rmk lhtőségt nyújtanak a zöld rndzvényk (jls napok). Ezkn a napokon az oktatás-nvlés köttlnbb, játékos formája alkalmazható, a résztvvők szórakoztató programokat krshtnk fl, az aktív részvétlt pdig ajándékokkal jutalmazzák. Az üznt pdig ljut óvodáshoz, iskoláshoz, flnőtthöz gyaránt, hiszn a zöld napok rndzvényink célcsoportjai nm csak a közoktatási intézményk gyrmkcsoportjai, hanm a családok is. Mlyk az állatkrti zöld napok? Mindn év ljén (lht z naptári vagy tanév, állatkrtnként változó) az állatkrtk ltrvzik mly jls napokat jlölik ki oktatási-nvlési, stlg családi rndzvény céljára. Fontos szmpont az adott jls nap mondanivalója, témája, mlynk mindnképpn illszkdni kll az állatkrti oktató-nvlő munka célkitűzésihz. Thát az év mindn olyan napjáról érdms mgmlékzni, amly valamilyn formában kapcsolódik a trmészthz, a növény vagy állatvilághoz, illtv zk védlméhz. Egy másik lénygs szmpont lht, hogy az amúgy is magas látogatottságú időszakokra n szrvzznk zöld rndzvényt, mrt így a mondanivaló nhzbbn átadható, illtv a túlzsúfoltság ltrhli az intézményt és a látogatókat gyaránt. A zöld napokhoz kapcsolódó állatkrti rndzvényk lhtnk gy vagy több naposak, akár tarthatnak gy hétig is, illtv vannak olyan állatvédlmi kampányok, amlyk köré gész évbn szrvződnk programok. Z Ö L D R E N D E Z V É N Y E K A lgáltalánosabban mgrndzésr krülő állatkrti zöld napok: A Víz Világnapja és Mtorológiai Világnap március Föld Napja április Madarak- és Fák Napja május Biodivrzitás Napja május Ócánok Világnapja június Növényk Napja június Környztvédlmi Világnap június Állatok Világnapja októbr Madárbarát Karácsony vagy Állatok Karácsonya dcmbr Mi történik zkn a napokon? Többfél módszr áll rndlkzésr az állatvédlmi, trmésztvédlmi és környztvédlmi mondanivaló átadására. Néhány példa: Vtélkdő: fladatlapok, fladatsorok, játékos fladványok mgoldása vár a résztvvőkr, amlyk az adott témához szorosan kapcsolódnak. Akadályvrsny: az állatkrt különböző pontjain kihlyztt állomások várják a vrsnyzőkt játékos fladatokkal. Mntlvél illtv pontgyűjtő lap szolgál az értéklésr. Az gys állomáspontokon szakmbrkkl találkozhatnak a résztvvők. Témaasztalok biztosítják, hogy a résztvvők gészn kézzlfogható módon ismrkdjnk mg a témához kapcsolódó prparátumokkal, élő állatokkal vagy tárgyakkal. Szakvztésk, lőadások, filmvtítésk, bmutatók. Etológiai állatbmutatók (pl. madaras bmutató a Madarak- és Fák Napján).
76 A civil szrvztk kitlpült standjai (pl. WWF stábja bszél a biodivrzitás kérdéséről a látogatókkal). Akciók (pl. faülttés, szmétszdés). Kísérltk, vizsgálatok. Oktatóprogramok (pl. Erdi Iskola Alapítvány tart foglalkozást az rdőről szóló ismrtkről). Népszrűsítő programok (színi lőadás, znkari fllépés, kézművs foglalkozás, rajzolás, stb.). Kiadványok bmutatása. Miért több z a nap? A jls napokon az állatkrt munkatársai flvszik a kapcsolatot különböző zöld, környzti nvléssl is foglalkozó szrvztkkl, az adott témától függőn flkérik őkt, hogy mutassák b tvéknységükt az állatkrt trültén, illtv dolgozzanak ki ismrtátadó programot a zoopdagógusokkal közösn. A civil szrvztk munkatársai kitlpülnk gy-gy állatkrti hlyszínr, ott fogadják a látogatókat, bszélgtnk vlük különböző trmészt- környzt- és állatvédlmi kérdéskről, mlltt népszrűsítik saját programjukat. Az alábbiakban civil szrvztkkl közösn kialakított állatkrti programok olvashatók: Ökológiai labirintus tmatikai kidolgozása és játék működttés az nrgiagazdálkodás témakörbn. Gazdaságosabb nrgia flhasználás, altrnatív és újrahasznosítható nrgiaforrások, fogyatkozó készltk. Mit tht az gyén a globális problémák mglőzésébn? A programot lbonyolító szrvzt: Enrgia Klub Környztvédlmi Egysült. Ökológiai játszóház: kézművs foglalkozás trmészts illtv újraflhasznált anyagokkal, kavicsfstés, szitakötészt, színpaltta a trmésztből, zajtérkép, ökofogócska, ökológiai lábnyomunk lkészítés. A programot lbonyolító szrvztk: Függtln Ökológiai Központ, Ökoszolgálat Alapítvány. Élőhly- és fajvédlmi programok bmutatása játékos fjtörőkkl, aszfaltrajz-vrsnnyl, élő állatok, kobzott tárgyak kézbadásával. Kiadványok, a szrvzt munkájának mgismrttés, önkéntsk szrvzés. A programot lbonyolító szrvzt: WWF (World Wid Found for Natur) Magyarország. Kiállítás és ökológiai játszóház a hulladékgazdálkodásról, hulladékfajtákról, szlktív hulladékgyűjtésről. Akciók, kampányok, gyrmk környztvédlmi tanácsadás, újrahasznosítás börz, kiadványok. A programot lbonyolító szrvzt: Hulladék Munkaszövtség. Madarász programok, fajismrt, madárhang flismrés, élőhly-védlm, Madárbarát krt kialakítása. A programot lbonyolító szrvzt: Magyar Madártani Egysült. Erdi iskola program bmutatása, rdőgazdálkodás, élőhly-védlm, kiadványok, tablók az rdők világáról, játékos fjtörők, fladatlapok, prparátumok vizsgálata. A programot lbonyolító szrvztk: Erdi Iskola Alapítvány, Erdésztk. A zöld napok szrvzés A rndzvényszrvzés csapatmunka, thát rndlkzni kll gy csapattal, amlynk tagjai között munkamgosztás van. Van a rndzvénynk fő szrvzőj, aki átlátja az gész munkafolyamatot, és irányítja a többikt. Van külön fllős a tartalmi kidolgozásnak, a médiában való mgjlnésnk, a költségk lszámolásának, a sgédrők btanításának és a tchnikai lbonyolításnak. Ha összállt a csapat, az lső lépés a fladatok kiosztása. A rndzvény lőkészítésénk fontos döntés az időpont és a hlyszín kijlölés. Például, Földünkről hivatalosan mindn évbn április 22-én mlékzünk mg. Ám érdms végig gondolni, hogy a rndzvény mly célcsoportnak szól. Amnnyibn a családoknak szrvznk játékos, szórakoztató programot, a rndzvényt érdms a hivatalos dátumhoz lgközlbb ső hétvégi napra tnni. Ha lsősorban az óvódás és iskolás gyrkk csoportjainak részvétlér számítanak, akkor tarthatjuk magunkat az rdti dátumhoz vagy az ahhoz lgközlbb ső hétköznapi naphoz. A hlyszín mghatározásnál lénygs tényző az adott évszak, illtv a várható időjárás. Várhatóan sős időbn például, gondoskodni kll a rndzvény programjainak fdtt hlyr való költözttéséről. A dátum kitűzését kövtő lépés a rndzvény időtartamának mghatározása. Fontos szmpont, hogy a rndzvény kzdt lőtt lgyn lég idő lőkészülni, flállítani a hlyszínkt és ligazíta-
77 77 ni a szrvzőkt. A rndzvény zárását pdig érdms a résztvvő csoportok igényihz igazítani úgy, hogy maradjon idő az összpakolásra is. Ezután kövtkzik a célcsoport mghatározása. Amnnyibn több célcsoportot is várnak, zt figylmb kll vnni a tmatika összállításánál, vagyis diffrnciáltan kll mgalkotni a programokat, fladatokat. A kövtkző lépés a rndzvény tartalmi kidolgozása. Ez ign összttt fladat. Ebbn a szakaszban kll mgtalálni az gyüttműködő partnrkt, akik sgítnk a rndzvény lbonyolításában, illtv önálló programmal kapcsolódnak az sményhz. Ha már mgvannak a hlyszínk, a tartalom és a programok, lkészülht a részlts trv, valamint a rndzvény forgatókönyv is, amlyt a rndzvény kzdt lőtt lgalább tíz nappal érdms ljuttatni az érinttt szrvzőknk. Már zt mglőzőn, a rndzvény lőtt 2-3 héttl kll mghirdtni a programokat a célcsoportok számára, akiktől kérhtő lőzts visszajlzés, rgisztráció is, amly sgít flmérni, körülblül hány résztvvő lsz a rndzvényn. A programokról a résztvvők lsősorban a médián krsztül vagy célzott hírlvélbn értsülhtnk. Fontos, hogy a flhívás gyértlmű, pontos lgyn, mindn lénygs információt tartalmazzon. Nm hátrány, ha mindz színs, figylmflkltő formában jlnik mg. Mg kll határozni a rgisztráció időtartamát, és a rndzvényn való részvétl fltétlit is. Amnnyibn a rndzvényn sajtósmény is történik, gondoskodni kll a média munkatársainak mgfllő fogadásáról és sajtóanyag összállításáról. Ha mindzzl végztünk, még hátra van a munka nagyobbik rész, a rndzvényhz szükségs tchnikai szközök összállítása, a szóróanyagok lkészítés, az ajándékok bszrzés és az információs flültk kidolgozása. Mir lvgőt vnnénk, azon kapjuk magunkat, hogy lérkztt a rndzvény napja. Kigészítő programok Z Ö L D R E N D E Z V É N Y E K A jls napok rndzvényi a vtélkdők és a zöld szrvztk bmutatkozására épülnk, azonban mindig kigészülnk más zoopdagógiai vagy szórakoztató programokkal, hiszn az állatkrtk a látogatóközönség kikapcsolódásáért is fllős szolgáltató intézményk. Mlyk zk a programok? Etológiai állatbmutatók, állat ttésk. Csoportvztésk különböző témákban. Családi vtélkdő nyrménykkl. Bszélgtés az állatgondozókkal. Találkozó hírs mbrkkl. Állatsimogatás, állatsétáltatás. Póni kocsikázás, sétavonatozás. Színpadi fllépésk: báblőadás, színjáték, znés játék, koncrt, tánc. Filmvtítésk. Kiállítások, vásárok. Kézművs foglalkozás, játszóház, arcfstés, lufi hajtogatás. Stb. A fjzt kövtkző részébn gy zöld napi rndzvényről szóló tchnikai lbonyolítás, flhívás és sajtóközlmény olvasható, amly rmélhtőlg jó mintaként szolgál további rndzvényk önálló mgtrvzéséhz. Föld napi programok az Állatkrtbn Sajtóközlmény Budapst, 2007. április 17. (kdd) E hétn, péntkn, április 20-án mlékzik mg a Föld Napjáról a Fővárosi Állat- és Növénykrt. A különfél programok mlltt zn a napon krül sor a Zuglói Polgármstri Hivatal hagyományos föld napi vtélkdőjénk állatkrti fordulójára is. Bár a Föld Napja tulajdonképpn április 22-ér sik, a Fővárosi Állat- és Növénykrtbn április 20-án, péntkn krül sor a föld napi rndzvénykr. A Föld Napja alkalmából a Krt zoopdagógusai az ötödik lm címml szrvznk vtélkdőt budapsti és vidéki iskolák 6-12 fős csapatai részér. Jlntkzni lőztsn tlfonon vagy -mailbn, az Állatkrt zoopdagógiai
intézmény 78 csoportjánál lht, d a rndzvény napján szmélysn is lfogadják a jlntkzéskt. A vtélkdőn, amlynk témája az mbr és a trmészt gyüttélés lsz, déllőtt 10 és délután 4 óra között lht részt vnni. Ugyanzn a napon krül sor az Állatkrtbn a Zuglói Polgármstri Hivatal hagyományos föld napi vtélkdőjénk gyik fordulójára is. Ezn a vtélkdőn zuglói alsó és flső tagozatos iskolások vsznk részt 3-5 fős csoportokban, trmésztsn flkészítő tanáraikkal gyütt. Előztsn 112 ilyn csoport jlntkztt a vtélkdőr. A zuglói iskolások vtélkdőjéhz kapcsolódó sajtó- és protokollsmény 15 órakor lsz a pálmaházi kávézótrasznál, Zugló alpolgármstr, illtv a Fővárosi Állat- és Növénykrt főigazgatója részvétlévl. A Föld Napja A Föld Napját lőször 1970. április 22-én rndzték mg Dnnis Hays amrikai gytmista kzdményzésér. Az gyt-mistából, azóta az altrnatív rőforrások világhírű szakértőj ltt, a Föld Napja pdig világmértű rndzvénnyé nőtt ki magát. A Földünk sorsáért aggódó szrvztk zn a napon világszrt igykznk flhívni a társadalom figylmét a Földünkt fnygtő vszélykr. Magyarországon 1990 óta ünnpljük mg a Föld Napját. A két vtélkdőn kívül két zöld szrvzt is bmutatkozik az Állatkrtbn, a föld napi rndzvényk krtébn. A Jan Goodall Rügyk és Gyökrk Környzt- és Trmésztvédlmi Egysült tvéknységévl a Japánkrtnél, az Örs Vzér Téri Fák civil szrvzttl pdig a Majomház mlltt ismrkdhtnk mg az érdklődők. Emlltt kézművs foglalkozás, valamint az időjárástól függőn állatbmutató várja a nagyközönségt, mi több, szép időbn fél 12 és fél 1 között Layla, a kis orrszarvú is a külső kifutóján lsz látható. A Fővárosi Állat- és Növénykrt 2007. évi rndzvény a Föld Napja A F városi Állat- és Növénykrt 2007. évi a Föld Napja alkalmából alkalmából Flhívás a rndzvényn a rndzvényn való részvétlr való részvétlr Április 20. péntk, 10 17 óráig FELHÍVÁS! Szrtttl várjuk a budapsti és vidéki iskolák 6 12 f s csapatait állomáspontos vtélkd nkön és érdks Föld napi programjainkon! UA vtélkd címu: AZ ÖTÖDIK ELEM. UA vtélkd témájau: Embr és trmészt gyüttélés régn és most. A négy slm (t z, víz, föld, lvg ) és azok védlm. Mitikus állatok. UJlntkzésU: 2007. április 16-19-ig az alábbi lérht ségkn vagy április 20-án a hlyszínn. UTlfononU: A rndzvény szrvz ink tlfonszáma. UE-mailbnU: A rndzvény szrvz jénk -mail cím. UBlépésU: Formanyomtatvány kitöltésévl igénylht kdvzménys tanulmányi jggyl. (B vbb információ HTAzTH honlapjának cím). UÉrkzésU: 10 órától folyamatosan. UCsapatok indulásau: Blépést kövt n a F kapu Startpontjától. UEgyéb programoku: Etológiai állatbmutató (id járástól függ n), kézm vs foglalkozás, zöld szrvztk bmutatkozása. UZárásU: 17 órakor. A Szrvz k