Zoopedagógiai módszerek

59 III. fjzt Trvzz rugalmasan! Zoopdagógiai módszrk Állatkrtb készülünk a gyrmkcsoportunkkal. Gyrkk! Mgnézzük az oroszlánt, a jgsmdvét, a zsiráfot, a gorillát és a tigrist. mondhatjuk a gyrkknk, akik ttől kzdv izgatottan várják a találkozást a flsorolt állatfajokkal. Hogyan tudjuk számukra biztosítani a várt élményt? Hiszn lőfordulhat, hogy a jgsmdv vagy a tigris a kifutónak azon a pontján pihn délidőbn, ahol nm igazán látható. Lht, hogy a gorillákhoz akkor érkzünk, amikor a blső kzlőhlyiségbn kapják mg tízóraijukat, és így nm láthatók sm a bnti, sm a kinti kifutón. Vagy miért n fordulhatna lő, hogy a zsiráfthén éppn a látogatás napján ad éltt borjának, és miatt az állatház zárva van. Az is lképzlhtő, hogy az oroszlánra az állatorvos vadászik, hogy gészségügyi bavatkozást hajtson végr rajta. Prsz ritka nagy balszrncs kll ahhoz, hogy mindz gyszrr történjn, mégis alaposan fl kll készülni mindn shtőségr. Éppn zért jó, ha mindnt lőr ltrvzünk részltsn, akár több változatot is kigondolunk gy témára, a gyrkknk viszont csak a lgszükségsbbkt ígérjük mg mindbből. Prsz ahhoz, hogy n csak élményszrű, hanm hasznos is lgyn az állatkrti foglalkozás, ahhoz jól lő kll készítni a témát, d sosm érdms lőr bharangozni a látnivalókat. Az állatkrti foglalkozás trvzt lgyn mindn részltr kitrjdő, alapos munka, ami arra jó, hogy bármikor, rugalmasan lvonatkoztathassunk től. 59 T E R V E Z Z R U G A L M A S A N! Flkészülés Egy állatkrti foglalkozáson való részvétl több időráfordítást és szrvzési tndőt igényl, mint gy hagyományos tantrmi foglalkozás. Akkor éri mg a plusz nrgia bfkttés, és nyújtható igazi élmény a gyrkknk, ha nm csak gy röpk órácskát, hanm minél több időt szánunk az gys állatkrti látogatásokra, s így mgvalósulhat a kllő motiváció, a gyrkk önálló flfdző tvéknység, jut idő az vésr, ivásra és a játékos pihnésr is. Nagyon fontos, hogy n csak maga a látogatás, hanm az lőkészítési szakasz is mgvalósuljon! Célirányosan készítsük fl a gyrkkt a látogatás témájával kapcsolatban! Érdms utánanézni az állatkrt pontos mgközlíthtőségénk, a jgyáraknak és a programlhtőségknk! Lénygs dolog tisztában lnni az állatkrt látogatás vislkdési normáival, ha úgy ttszik szabályaival is, hogy hatékonyabb lgyn az ismrtátadás. Trvzés A foglalkozás mgtrvzéskor lőször is végig kll gondolni, hogy mi a választott téma fő mondanivalója, milyn vzérfonalra fűzhtő fl a foglalkozás, mi az lérndő cél, és mly állatfajok, növényfajok illtv kulturális tartalmak sgítségévl szrtnénk azt mgmutatni a gyrkknk.

60 Ehhz a pdagógusnak lőször gydül kll végigjárnia az állatkrtt, kijlölni a tárgyalni kívánt állatfajokat, fljgyzni az útvonalat, és lmérni a foglalkozás várható időtartamát. Ezután kövtkzik az állat- és növényfajokról szóló ismrtgyűjtés, amly történht szakkönyvk vagy állatkrti szakmbrk közvtln sgítségnyújtásával. Majd ltrvzzük, hogy, mly kérdéskt szrtnénk fltnni az gys állatokról vagy a kiválasztott hlyszínkről úgy, hogy a vzérfonal szrint a mondanivalónk, az állatok és a hlyszínk gy mghatározott logikai lánc szrint kapcsolódjanak gymáshoz. A trvzés talán lgnhzbb rész, hogy mindn gys alkalommal új és új játékot kll kitalálnunk az adott mondanivaló átadására, és az állatok vislkdésénk modllzésér. Eltrvzzük azt is, hogy hol és milyn krtk között zajlik majd a játék. Figylmb vsszük az állatkrt éltét, fontos, hogy n zavarjuk a látogatókat és a dolgozók munkáját, d minkt s zavarhasson mg snki játék közbn! Soroljuk fl, mly módszrkkl szrtnénk fldolgozni a témát az gys hlyszínkn! Figyljünk arra, hogy lgyn változatos a foglalkozás, és mindn a mgfigylésből induljon ki! Nm kvésbé hasznos az állatkrti foglalkozást kövtő mgrősítés, az élményk rndszrzés és a további óvodai vagy iskolai tanulási folyamatba való billsztés. A pdagógusnak látnia kll, hogy az állatkrtbn szrztt ismrtk bármly ismrttrülthz, tantárgyhoz, művészti tvéknységhz kapcsolhatóak, illtv bármly z irányú komplx fjlsztés mgvalósítható gy-gy kihlyztt állatkrti nvlési vagy tanítási napon. Az óvodai és iskolai pdagógusok flkészülését az állatkrti szakmbrk akkrditált pdagógus továbbképzéssl, módszrtani tréningkkl, konfrnciákkal és módszrtani kiadványokkal sgítik. A foglalkozás flépítésénk szmpontjai összgzv 1. Témaválasztás, célmghatározás. 2. Hlyszínválasztás. 3. Tér, határoló lmk, gyéb trpi adottságok figylmb vétl. 4. Élőhly ismrt és az állatkrti kifutó élőhly szmléltű fltérképzés. 5. A bmutatni kívánt fajok ismrt. 6. Egyéb kulturális, építészti jllmzők, lhtőségk figylmb vétl. 7. Más ismrttrültk kapcsolása (komplxitás). 8. Időkrt mghatározása. 9. Foglalkozás logikai mnténk vázolása (fjlsztési trültk kijlölésévl). 10. Játék, énk, zn, rajz, mintázás, kézimunka, mozgásos fladat bépítés. 11. FONTOS! Tvéknység központúság. Tanácsok az állatkrti foglalkozás lbonyolításához A foglalkozás bvztéskor ismrtttt vislkdési szabályokat n tiltásként mondjuk l, a mit szabad és mit nm szabad hlytt magyarázzuk, vagy mséljük l, hogy mik a kövtkzményk, miért fontos, hogy btartsuk a szabályokat! Mindnképpn hozzunk példát a gyrkk mindnnapi éltéből! Amikor az gyik állatkifutótól a másikig sétálunk, sos folytassuk a magyarázatot, mrt így a csoport gy rész hallja csak. Várjuk mg, amíg mindnki odaér a kövtkző hlyszínr, hagyjunk időt a gyrkknk arra, hogy jól mgnézzék az állatot, majd zután kzdjünk csak bl a mondandónkba! Ha a csoportvztő maga köré állítja a gyrkkt, sokkal jobban tudja irányítani a figylmükt, mintha sorban állnának. Az állandó fgylmzés gy idő után érdktlnné tszi a foglakozást azok számára is, akik addig érdklődtk. Érdms kimlni a rndtlnkdőt, és külön mgfigylési fladattal mgbízni. Ha az gész csoport fgylmzését szrtnénk mgoldani, játsszunk!

61 61 Figyljünk oda az állatok hlys mgnvzésér még akkor is, ha kisgyrkknk tartunk foglalkozást! A mdv az mdv, nm pdig maci! Amnnyibn csapatmunkát trvzünk, a foglalkozás ljén érdms tisztázni és rögzítni a csapatok flépítését, nvét vagy számát, valamint fladatait, mrt ha közbn tsszük zt, biztos lsznk olyanok, akik éppn nm figylnk, zért kavarodás lht blől. Az írószközökt, papírokat, fladatlapokat is érdms z stbn a foglalkozás ljén kiosztani. A fladatokat még csapatmunka stén is úgy ismrtssük, hogy mindnki hallja az összs fladatot, kivév, ha éppn az a cél, hogy a csapatok n tudjanak gymás munkájáról. Mindig határozzuk mg a csapatmunkára rndlkzésr álló időt! Figyljünk a környzt hangjaira, lht olyan zaj, ami miatt a gyrkk nm hallanak valami fontosat, vagy a csoportvztő nm hallja mg a hlys válaszokat. A lgnhzbb fladat mghallani a gyrkk válaszait, éppn zért különösn figylni kll rá még akkor is, ha a sor végén áll és halkan bszél a hlys válasszal rndlkző gyrk. A hlytln válaszokat még fontosabb mghallani, hiszn zkt tisztázni kll. Séta közbn mindig figylni kll a lmaradókra, össz kll tartani a csoportot. Azért, hogy n mnjn l túl sok idő a sétálgatással, határozott, gyors léptkkl haladjunk, n ngdjük a gyrkkt mindnhol mgállni. Már a foglalkozás ljén tisztázni kll vlük, hogy mly állatok képzik a foglalkozás részét, és mlykt lht azután mgnézni szabad programként, stlg a kövtkző állatkrt látogatáskor. A babonákat, hidlmkt, tévs lképzléskt igykzzünk hlyrtnni a gyrkkbn! Figyljünk a hlyszínr! Amikor a csoportnak magyarázunk, sos álljunk olyan hlyr, ahol átmnő forgalom van, és folyton arrébb kll állítanunk a gyrkkt. N állítsuk a gyrkkt tűző napra, vagy olyan hlyr, ahonnét nm látják az állatot, amiről bszélünk! T E R V E Z Z R U G A L M A S A N! A csoportvztő lhtőlg n folytasson szmélys bszélgtést gy gyrkkl sm a foglalkozás alatt (kivév fgylmzési kérdésk), mindig az gész csoporthoz bszéljn! Mindig bszéljünk jól hallhatóan és érthtőn, és várjuk l zt a gyrkktől is! Amit csak lht, próbáltassunk ki a gyrkkkl gyakorlatban! N bszéljünk hosszasan arról az állatról, amit éppn nm látunk! Válasszunk hlytt másik, a témához illszkdő példafajt (prsz lőzőlg rről is fl kll készülni) vagy térjünk vissza a foglalkozás későbbi szakaszában, hátha addig lőbújik. A csoportvztő mindig vgy észr, ha valami olyan érdksség történik a séta során, amly kapcsolható a tárgyalt témához, és azt illssz b a foglalkozásba! Milőtt játszani kzdünk a gyrkkkl, mindig mondjuk l a játékszabályokat, mrt az ljén még mindnki figyl, később a játék hvébn már nm módosíthatunk a szabályokon úgy, hogy mindnki hallja. Kínosan ügyljünk arra, hogy csoportvztőként több ismrttl rndlkzzünk az adott állatról, mint a gyrkk! Ha valamir mégsm tudjuk a választ, n ssünk kétségb, ismrjük l, hogy nm tudjuk, és kérdzzük mg a többi gyrkt, hátha valaki már hallott a dologról. ARANYSZABÁLY: Sos gy asztalnál ülv kzdjünk l gondolkozni, hanm, mnjünk l a hlyszínr! A kövtkzőkbn gy kisiskolásoknak szóló állatkrti foglalkozás trvzt olvasható, amly bmutatja a trvzés folyamatát. A fldolgozás csak a mgfigyltkből kövtkztt, nm épít plusz tartalmakat a témára, mintgy alapsjtj a tmatikus foglalkozásnak.

62 További ismrttrültk ráépítés rr a tartalomra a ngydik fjzt Témaötltk mindnkink című részébn található. Tótúra Állatkrti foglalkozás trvzt A foglalkozás célja: Általános képalkotás a hazai vizs élőhlyk, azon blül pdig a tó állatvilágáról. Néhány Magyarországon élő vízi, vízparti élőlény bmutatása, mgfigylés. Ismrtk, élményk rögzítés a bmutatott állatok éltévl kapcsolatos játékok sgítségévl. Fjlsztési trültk: Képzlt fjlsztés (Tótrmtő és A bajba jutott tó című játékokkal). Gyorsaság és ügysség fjlsztés (Fogd mg a halat! c. játékkal). Mozgáskoordináció fjlsztés (Hogyan halásznak a plikánok c. játékkal). Csapatépítés (Hogyan halásznak a plikánok c. játékkal). Mgismrő, mgfigylő, azonosító és mgkülönbözttő képsség fjlsztés. A foglalkozás típusa: Új ismrtkt fldolgozó és már mgszrztt ismrtkr építő. Eszközök: Vízimadarak tojásai, tollai. Madzagra kötött halak és békák papírból vagy fából. Állatkártyák a mgismrt fajok képévl és főbb jllmzőivl. Ismrtk: Élőhly, rjtőzködés, csőrtípusok, lábtípusok, pikklys bőr, szarupáncél, csőr alatti bőrzacskó, úszók, tollászkodás, vízlprgtő tollazat, költöző madár. Időtartam: 90 prc. Korosztály: 8-10 évsk.

63 63 1. GYÜLEKEZŐHELY A téma bvztés, hangulattrmtés: TÓTEREMTŐ Csukjátok b a szmtkt! Képzljétk l, hogy zn a szép napos déllőttön kirándulni indultok. Mntk mndgéltk, és gyszr csak gy nagy tóhoz érkztk. Képzljétk l magatokban zt a tavat! Arra vagyok kíváncsi: Mit láttok? Mit hallotok, milyn illatot érztk? Akink mgérintm a vállát, az mondja l nkünk milyn az ő nagy tava! Nagyon szép tavakat látogattunk mg képzltbn, most én is lviszlk bnntkt a kdvnc tavamhoz. Állatkrti vislkdési szabályok mgbszélés: A csoportvztő mgbszéli a gyrkkkl, hogyan érdms sétálni és körülnézni a tónál, hogyan kll vislkdni ahhoz, hogy n zavarjuk mg az állatokat, így a lhtő lgtöbbt lássuk: A FOGLALKOZÁS MENETE N csapjunk zajt! N tgyünk hirtln mozdulatokat! N tssük az állatokat! MEGJEGYZÉSEK Csoportvztői narráció kíséri a játékot. Ha van lég idő, érdms mindnki válaszát mghallgatni, ha túl sok a gyrk, csak néhányat kimlni. Hagyjunk lég időt arra, hogy a gyrkk blmrüljnk a fladatba! Olyan hlyszínt válasszunk, ahol nm zavarnak minkt! Hétköznapi példák: Mit érznél t, ha amikor alszol, vagy lmélyültn játszol, valakik lkzdnk körülöttd kiabálni, rohangálni vagy mgzavarnak tégd abban, amit csinálsz? Mit érznél akkor, ha már tlttd volna magad a kdvnc nnivalóddal, és valaki még mindig adna blől, és t csak nnéd, nnéd? (A szituációkat l is játszhatjuk.) T E R V E Z Z R U G A L M A S A N! 2. ÉLET A TAVON Nézlődés és hallgatózás: A gyrkk figyljék mg, hogy milyn sokfél állat él az állatkrti tavon! Sorolják fl azokat, amlykt flismrnk közülük! Figyljék mg a színkt és hallgassák mg a vízpart hangjait most már a valóságban! Mi történik pillanatban a tavon? A csoportvztő bszélgssn l a gyrkkkl a látottakról! Oknyomozás: A csoportvztő irányítsa a figylmt az alábbi jlnségkr, majd a gyrkkkl közösn próbálják mg kigondolni a hlys válaszokat! Miért csupaszak a faágak a kárókatonák pihnőhlyén? Miért napoznak a tknősök? Hogyan tud észrvétlnné válni a szürk gém a faágak között? Miért színsbbk a hím (gácsér) récék, mint a nőstényk (tojók)? A tóban halak, a vízn récék, ludak, hattyúk és plikánok úsznak, a parton tknősök napoznak, a vízparti fákon szürk gém és kárókatona pihn. Sgítsünk a gyrkknk, hogy mindzt észrvgyék! Különös pillanat látni, ha flszáll a szürk gém, ha a kárókatona a tollát szárogatja, vagy ha a récék a víz alá buknak táplálékot krsni. Hagyjunk lég időt a nézlődésr! Az oknyomozás célja, hogy a gyrkk mgtanulják mgfigylni a részltkt és lgondolkozzanak azon, hogy mi áll az gys jlnségk háttrébn. A munkaforma frontális, hiszn sok az új ismrt, amit főként a csoportvztő kll, hogy ismrtssn.

64 Mly récék buknak tljsn a víz alá, és mlyk csak félig táplálékszrzés közbn? Mivl és hogyan tudnak a víz flszínén maradni vagy éppn haladni a vízimadarak? Hogyan lhtségs az, hogy a halvő madarak nm fogyasztják l a tó halállományát? Mgragadta- a figylmükt még valami érdksség? Idősbb gyrkkből álló csoport stén az oknyomozás önálló fladatként is fladható, hhz azonban szakkönyvk szükségsk az állatkrti látogatás idjén vagy azt kövtőn. Plikánttés és récttés mgfigylés: A csoportvztő adjon szmpontokat a mgfigyléshz: Mit kap nni az állat? Hogyan próbálja mgszrzni a táplálékát? Mivl szi mg a kapott táplálékot? Mi sgíti a táplálék lnylését? Hogyan vislkdik a madárcsapat az ttéskor? A lgtöbb állatkrtbn van lhtőség részt vnni ilyn programon, vagy mgfigylni, hogyan táplálkoznak a vízimadarak. A látogatás mgtrvzéskor mindig érdklődjünk a flkrsni kívánt állatkrt z irányú lhtőségiről! A hal vizsgálata (pl. kszg): A gyrkk figyljék mg, hogyan alkalmazkodtak a halak a vízi éltmódhoz! Sorolják fl a hal tstrészit! Tapintsák mg a bőrét! Mit vsznk észr rajta? A csoportvztő mgbszéli a gyrkkkl a látottakat. HOGYAN HALÁSZNAK A PELIKÁNOK? A játék kzdtén a csoportot két részr osztjuk, az gyik részük plikánná változik, a többik pdig kszggé. Kijlöljük a játéktrt, és lnvzzük tónak. A plikánok a tavon fognak úszkálni, és mgpróbálják bcsrkészni a mit sm sjtő halakat. A plikánok halászati tchnikáját lőször a csoportvztő ismrtti, mégpdig úgy, hogy ő is a plikán szrpéb lép, és báll a játékba. A tchnika lényg, hogy a plikánok szép lassan körbvszik, és a skély víz flé trlik a halakat, majd hosszú csőrükkl kimlik őkt a vízből. A csőrt lőrnyújtott karjainkkal modllzhtjük. Mindn gyrk (plikán) kifoghat gy-gy halat (gyrkt). A játék akkor ér végt, ha már mindn halat kifogtak. Számos állatkrtbn az ttés során az állat gondozója halat dobál a plikánoknak így a gyrkknk módjukban áll közlről mgnézni a táplálékhalat is. Amnnyibn a plikánok a tóból halásznak, akkor mgfigylhtik a tóban úszó halakat, vagy llátogathatnak az édsvízi akváriumokhoz. Figyljünk oda a hlyszín kiválasztására, lgyn jól körülhatárolt, vagy flnőtt kísérők sgítségévl lzárt a játéktér. Ha lég sokan játszanak, választhatunk a gyrkk közül is határolókat, bbn az stbn ők lsznk a tó

65 65 3. TÓPART Ismrkdés a fhér gólyával és a nyári lúddal A csoportot négy részr osztjuk, bből kttőnk az lsz a fladata, hogy a fhér gólyáról gyűjtsön információkat, a másik két csapat pdig a nyári ludat fogja mgfigylni. A mgfigylés szmpontjai: Az adott madárfaj hány gydét tudják összszámolni a gyrkk? Vannak- fiókák, madár párok? Milyn vislkdést láthatnak a mgfigylés pillanatában? (Esznk, tollászkodnak, kommunikálnak gymással, fészkt raknak, stb.) Hol tud jól fészklni a mgfigylt madár? Krssnk a gyrkk ilyn hlyt! Mi jllmzi a madár tstflépítését? (Szín, mintázata, tstalkata, csőr formája, láb formája zkt l is rajzolhatják a gyrkk.) Mlyik az a tulajdonsága, amiről a lginkább flismrhtő, mgkülönböztthtő a többi madártól? Mit tudnak mg a gyrkk még az állatról a fajtábla sgítségévl? (Élőhly, táplálkozás, szaporodás stb.) A mgfigylést kövtőn a csaptok számoljanak b arról, amit sikrült összgyűjtniük. A csoportvztő magyarázza mg a gyrkknk, hogy mi a szrp az úszóhártyás vagy gázlólábnak; a vízlprgtő tollazatnak; a hosszú és gyns csőrnk; a rövid, tompa végű csőrnk. Bszéljék mg a költöző madár fogalmát! Miért kll lköltözni a madaraknak? Mindnt a kéznk is! A csapatok bszámolói után a csoportvztő vízimadarak tojásait és tollait vszi lő, körbadja a gyrkknk, akikkl lbszélgt a különböző rjtőszínkről, és azok szrpéről a vízimadarak éltébn. A csoportok kialakítása történht valamilyn csoportalkotó játékkal. Azt is véltlnszrűn döntsük l, hogy mlyik csapat, mlyik madarat kapja fladatként. A mgfigylési szmpontokat érdms gyűjtőfüzt formájában lírni, és odaadni a csapatoknak. Ebbn lsz hly arra is, hogy jgyztljnk, ha szrtnénk. Az anyaggyűjtésr hagyjunk lég időt, lgalább 10-15 prct a fladat ismrttésétől számítva. A gyrkk munkáját mindnképpn jutalmazzuk, kialakítható csapatvrsny is. A bszámolók során a csoportvztő fladata, hogy összgzz és rndszrzz a gyrkk által összgyűjtött ismrtkt, kijavítsa a hibás állításokat, kimlj a gólya és a lúd közötti lénygs különbségkt. A pdagógus mindnképpn mutassa is mg a gyrkknk azt, amiről bszél! A foglalkozásnak bbn a szakaszában lhtőség van bszélni az élőhly- és madárvédlmről is, összfüggésbn azzal, hogy milyn vszélyk lslkdnk a vízimadarakra. T E R V E Z Z R U G A L M A S A N!

66 FOGD MEG A HALAT! Annyi csoportra osztjuk a gyrkkt, ahány flnőtt kísérő tartozik a csoporthoz. Amnnyibn kvés a flnőtt, akkor mindn csapatból kiválasztunk gy gyrkt, és az ő kzéb adjuk a zsinóron függő halat vagy békát, azaz a gólya lgfőbb táplálék állatait. A játék során a többi gyrk az éhs gólyák szrpéb lép, fladatuk az lsz, hogy minél hamarabb lkapják a zsinóron ficánkoló halat vagy ugrándozó békát, miközbn a zsinór tartója zt mgpróbálja mgakadályozni úgy, hogy lrántja lőlük. A játékot az a csapat nyri, amlyiknél a lggyorsabbak a gólyák. Eszköz: zsinóron függő halak és békák papírból vagy műanyagól lkészítv. A zsinórt tartó gyrkkt érdms nm a saját, hanm a vtélytárs csapathoz bosztani, így lkrülhtő az, hogy dirkt hagyja, hogy a csapattagok mgfogják a halakat és békákat. A játék mgtanítja a gyrkknk, hogy mit szik a gólya, gybn nagyon hasznos mozgásos fladat is. (A játék szrzőj: Klacsán Andra és Szabó Ibolya.) 4. TEKNŐSMOCSÁR Most átsétálunk gy kis mocsárhoz. Szépn, lassan komótosan sétáljunk, mrt az az állat is így közlkdik, amlyikt majd mgnézzük! Ki lht ő? Sgítségként annyit lárulok, hogy négy lábon bandukol. Ismrkdés a mocsári tknőssl A mocsári tknős tstflépítésénk mgfigylés és mgbszélés. A mocsári tknős és az ékszrtknős összhasonlítása rajzos, színzős fladattal. Bszélgtés arról, miért kll védni gytln hazai tknősfajunkat. Hogyan él, mivl táplálkozik, hová bújik téln a hidg lől, hogyan védkzik a vszélyk lln a mocsári tknős? Tknőspáncél és tojás mgtkintés. Bszélgtés a tknősök szaporodásáról. A gyrkk mgpróbálják kitalálni, hogy mlyik állatról van szó. A gyrkk két tknősrajzot kapnak, a csoport gyik fl kiszínzi a tknős páncélját a tónál látott ékszrtknősök mintázata alapján, a csoport másik fl pdig a mocsári tknősök páncéljának rajzolatát készíti l.

67 67 5. ÖSSZEFOGLALÁS KI VAGYOK ÉN? A csoportvztő kiválaszt 3 gyrkt, vagy önként jlntkzhtnk a fladatra. A három játékos a csoporttal szmbn állva hlyzkdik l. Fladatuk az lsz, hogy a csoport irányításával változzanak át gy, a foglalkozás során mgismrt állattá. Az irányítás úgy történik, hogy a csoportvztő a csoportnak mgmutatja a kiválasztott állat képét, vagy lmondja a nvét úgy, hogy a három játékos n tudjon róla. A csoport tagjai az állat jllmzőit sorolják, lhtőlg úgy, hogy a három játékos n tudja gyből kitalálni, mlyik állatról van szó. Aki rájön a mgoldásra, az lkzdi utánozni az állat valamly mozgásformáját vagy vislkdési mintáját. Amikor már mindhárom játékos mozgásban van, a csoportvztő mgállítja a játékot, és mgkérdzi, mlyik állatra gondoltak. Az a játékos nyr, aki lglőször jön rá a hlys mgoldásra. A BAJBA JUTOTT TÓ Csukjátok b a szmtkt ugyan úgy, ahogy a foglalkozás ljén tttétk, és képzljétk magatok lé újra a saját tavatokat! Most képzljétk l, hogy a tavatok közlébn nyaralóövztt létsítnk. Mindn nyáron horgászok és nyaralók tömg lpi l a partot, kifogják a halakat a tóból, nagy zajjal fürdnk, szmtlnk, tstükről napolaj krül a vízb. Képzljétk l, mi történik az állatokkal? A játék végén a pdagógus mgkérdzi a gyrkktől, hogy ki mit képzlt l, majd mgbszélik a kövtkzménykt és a mgoldási lhtőségkt. A játék bonyolult, zért többször, és többfélképpn is érdms lmagyarázni a gyrkknk. N csüggdjünk, ha lint nm lsz rdménys. Csináljunk több próbakört, hogy a gyrkk ráérzznk a játék mntér! Ha sikrül mgvalósítani, nagyon hasznos a játék, mrt a csoport mindn tagja részt vsz az új ismrtk összgzésébn. Elint adhatunk sgítségt a csoportnak, az állat kép vagy nv mllé lírhatunk néhány fontos tulajdonságot. (A játék szrzőj: Klacsán Andra és Szabó Ibolya.) Csoportvztői narráció kíséri a játékot. Amnnyibn van rá lhtőség z a játék bővíthtő, és oktatótrmi környztbn ljátszható úgy is, hogy a gyrkk lsznk a szrplők, és dramatikus játék formájában próbálják mgoldani a problémát. T E R V E Z Z R U G A L M A S A N!

68 Játék, játék, játék! A gyrmkknk az állatkrtb lépés gy olyan környztb lépést jlnt, amly ltér a számukra mgszokottól. Itt új vislkdési minták érvénysk, thát a gyrmkknk b kll illszkdniük gy új szociális szrpb, az állatkrt látogató szrpéb. Mit jlnt z? Egy részről szabályok mgtanulását, más részről pdig gy képzltbli utazás, ismrtln világokkal való találkozás lhtőségét. Az éltkori sajátosságoknak lginkább mgfllő módszr thát a játék. A 4-8 évsknk szóló állatkrti foglalkozásokat mindig úgy érdms flépítni, hogy biztosítsuk a gyrkk számára a fokozatos átlépést saját szociális szrpükből (pl. óvodások) az új szociális szrpb (állatkrt látogató), majd a játékbli szrpb (pl. állatok mgszmélysítés, kutatócsoport tagjai, utazók stb.). A kisbbknk szrkszttt állatkrti játékok többnyir szrpjátékok, gyakorlatok, irányított drámajátékok. Mindn stbn figylni kll arra, hogy a játékok ismrttartalmát kössük a gyrkk mindnnapi éltéhz. A nagyobb gyrkknél a játék célja már nm csak az élményszrzés és a fjlsztés, hanm a játék fontos szrppl bír az ismrtk átadásában, új ismrtk bvztésébn, valamint a már mglévők lmélyítésébn is. A mozgásos lmk száma csökkn a játék során, és nagyobb trt kapnak az összfüggéskt mgláttató, logikus gondolkozást fjlsztő játékok. A szrpjátékok bbn a korcsoportban is fontosak, a gyakorlatok azonban össztttbbk, gyszrr akár több fjlsztési lmt is tartalmazhatnak. Nagyobb mértékbn alkalmazhatók drámajátékok. N fljtkzzünk mg a flnőttkről sm, mint az állatkrti oktatás célcsoportjáról. A vlük való foglalkozás során is lngdhttln a játék. Estükbn is alkalmazhatók gys gyakorlatok (Pl. az érzéklés játékai), összszokott csoportnál szintén lénygs lm a dramatikus játék és dramatikus improvizáció. A flnőtt résztvvőknk gyakran tartanak módszrtani képzéskt, ahol a játékok ljátszásán túl azok flépítését, lbonyolítását és értlmét is mg kll ismrttni a résztvvőkkl. A flnőttkkl és gyrmkkkl való játéktvéknység során gyaránt fontosak a csapatépítés játékai. Módszrtani kiadvány lévén, a kövtkző játékok lírása flnőttknk szól, így ki-ki saját lképzlés szrint alakíthatja azokat különböző éltkorú gyrmkcsoportok igényihz igazodva. A fjzt a tljsség igény nélkül kíván néhány játékötltt flsorolni, amly lindíthatja a módszr alkalmazóinak fantáziáját. Igazán jó az a játék, amlyt saját magunk találunk ki, és illsztünk az ltrvztt állatkrti foglalkozás tartalmához, mondanivalójához a kívánt motiváció, fjlsztés, ismrtátadás lérés érdkébn. A szokásos, állatutánzó játékok (hangutánzó, mozgást utánzó) mlltt érdms a különböző állatfajok, illtv állatcsoportok vislkdését, éltmódját bmutató játékokat kitalálni. CSOPORTALKOTÓ JÁTÉKOK Csoportos játékok során többfél lhtőség is van a résztvvők csoportokba rndzésér. Történht z önkénts párválasztás, csoportosulás alapján, d amnnyibn az a célunk, hogy a résztvvők minél jobban mgismrkdjnk gymással, szrncsésbb, ha a játékvztő irányítja a csoportok kialakulását. Gyakran gyorsabb is z a mgoldás. Ím néhány példa: Összhang: Mindn játékos kitalál gy olyan valóságos állatot magának, amlynk mozgása, vislkdés jól jllmzi az adott játékost. Lassan lkzdi utánozni az állat mozgását, miközbn az összs többi játékos is zt tszi. A rndlkzésr álló térbn a játékosok folyamatosan, gyr gyorsulva végzik a mozgást, majd a hasonló mozgást végzők gy csoportba rndződnk. Puzzl: A résztvvők kis kártyákon állatképk darabjait kapják kézb. A csoportok úgy jönnk létr, hogy az azonos képhz tartozó darabokkal rndlkző résztvvők gymásra találnak, majd összrakják a képt. Szógyűjtő: Az lőző csoportalkotás mintájára képdarabok hlytt olyan szavakat gyűjtünk, amlyknk valamilyn szmpontból közük van gymáshoz, majd szócsoportokat (thát csapatokat) alkotunk. Például:

69 69 Állatcsalád tagjai: bika, thén, borjú szarvasmarha kos, jrk, bárány juh bak, gödöly, gida kcsk mén, kanca, csikó ló kakas, tyúk, csib házi tyúk stb. Mondatalkotó: Az lőzők mintájára kérhtjük azt is a résztvvőktől, hogy az gys szavakból csapattársaik mgtalálásával alkossanak értlms mondatot. Például: Szavak: LÓ, ISTÁLLÓ, ZAB. A mondat: A ló istállóban él és zabot szik. Ki vagyok én?: A résztvvőknk kiosztunk gy-gy állat jllmző tulajdonságait tartalmazó cédulákat, zkt kll csoportosítaniuk, és kitalálni, hogy mly állatra vonatkoznak. Az azonos állatra jllmző tulajdonságok gazdái tartoznak majd gy csoportba. Például: Tulajdonságok: csontcsap, foltos mintázat, hosszú láb, kékslila nylv. A fogalmakhoz tartozó állat: ZSIRÁF. Tulajdonságok: szarv, vastag bőr, páratlanujjú pata, tölcsér alakú fül. A fogalmakhoz tartozó állat: ORRSZARVÚ. RÁHANGOLÓ JÁTÉKOK Az állatkrti játékokat sosm szabad öncélúan játszani. A ráhangoló játékok azonban kis kivétlt képznk z alól a szabály alól. Nm rndlkznk mélybb tartalommal, mindössz a csoport összrázása és a játékhangulat mgtrmtés a céljuk. Bármly ismrt közösségi játék vagy annak kissé módosított változata mgfll rr a célra. Például: J Á T É K J Á T É K J Á T É K! Mozdulatlan zsákmány: A játékhoz gy nagyobb ürs térr van szükség, mlynk két végén alapvonalat kll kijlölni. A játékosok mindgyik kiválaszt gy számára fontos, szmélys tárgyat, majd lhlyzi az gyik alapvonal mögött. A játékosok zután a másik oldalon található alapvonalon állnak fl, sorban. A fladatuk ljutni az gyik alapvonaltól a másikig, magukhoz vnni szmélys tárgyukat, majd visszamnni a kiindulási pontra. Ign ám, d a két alapvonal közötti trült a sűrű sőrdő, a jaguár (a játékvztö) vadásztrült. A játékosok szmélys tárgya pdig az éllm, amihz l kll jutni. A jaguár lsbn áll, csak a mozgásra figyl. Akit a jaguár észrvsz, annak mozdulatlanná kll drmdni gészn addig, amddig két csapattársa oda nm ér hozzá, és ki nm szabadítja. A játék célja, hogy mindn gys játékos visszajusson a kiindulási pontra, szmélys tárgyával gyütt. ÉRZÉKELŐS GYAKORLATOK Látás Gyűjtögtő mókus: Sok zöldség- vagy gyümölcsvő állat a látását használja a táplálék mgszrzés érdkébn. Próbáljuk zt modllzni! Fladat: A csoportot két részr osztjuk. Az gyik flénk az lsz a fladata, hogy fél prc alatt a lhtő lgtöbb mogyorót rjts l gy kijlölt, füvs/avaros trültn. A csoport másik fl (akiknk ddig csukva volt a szmük) a kövtkzőkbn újabb fél prc alatt mgpróbálják mgkrsni az lrjttt mogyorókat. A játék végén összszámoljuk, mnnyi az ltérés. Vgyük észr, hogy gyáltalán nm gyszrű fladat a táplálékszrzés a trmésztbn. Hallás Zajok a térbn: A csoport körbn ülv hlyzkdik l, bcsukott szmml. Négy mbrnk az a fladata, hogy a trmbn található bármly tárgyat flhasználva kltsn ütms zajt. Először az gyik kzdi, majd bkapcsolódik a második, harmadik, ngydik. Egyszrr abbahagyják, majd a tárgyakat nm fltűnőn, d jól láthatóan lhlyzv, visszaülnk a többik közé. A csoport fladata mgtalálni a zajkltő szközökt és a hangkltés pontos hlyét. A fladatot kövtőn állathangokat figylttünk mg szabadtérn.

70 Hallgatózó-dobozok: Néhány nagymértű joghurtos dobozba különböző mértű magvakat (zab, árpa, kukorica, d lht pisztácia héj is) tszünk, majd lzárjuk úgy, hogy n lgyn látható a dobozok tartalma. Mgrázva a dobozokat, a csoportnak ki kll találnia, mit tttünk bléjük. Kisgyrkknél a kérdést gyszrűsíthtjük mlyik dobozban vannak nhzbb, illtv könnybb tárgyak? Vgyük észr a trmészts anyagok flépítés és zörgés közötti összfüggést. Kigészítő fladatként mgkrshtjük azokat az állatfajokat, amlyk a dobozba ttt táplálékokat szik. Szaglás Illat-dobozok: Az lőzőkhz hasonlóan, lzárt dobozokat használunk, mlykb thtünk különböző éllmiszrkt, gyümölcsökt, d akár illóolajjal átitatott vattát is. Fladat: A csoport találja ki, milyn nnivaló vagy illat van a dobozokban úgy, hogy csak kis réskn krsztül szimatolhatnak. Kisgyrkknk gyszrűsíthtünk úgy, hogy gy htő (pl. banán) és gy nm htő (pl. szappan) darabot tszünk a dobozba, fladatuk pdig kitalálni, mlyikt nnék mg szívsbbn. Cél: az állatok szaglás útján történő táplálékszrzésénk modllzés. FANTÁZIAJÁTÉKOK Tapintó képzlt : A csoport körbn ülv hlyzkdik l. Mindnki maga lé képzli saját, nm msbli, hanm valóságos kdvnc állatát. Például: Elképzli, hogy milyn a külsj (toll, szőr, bőr, csont, váz tapintása), hőmérséklt (mlgbb vagy hidgbb a kzünknél), miről lht flismrni, milyn gydi jllmzői vannak. Fladat: Elmsélni a többiknk, milyn érzés mgsimogatni a kdvnc állatot, és hogyan néz ki, miközbn nm áruljuk l a nvét! Úgy kll msélni, mintha éppn most simogatnánk! A többiknk ki kll találnia, hogy ki mlyik kdvnc állatra gondolt. A játék célja: Képzlőrő fjlsztés. Egy adott állat flismrttés külső jllmzői alapján. A tamarinok gy napja (körms): A gyrkkből álló képzltbli kutatócsoport rátalál a tóparti házban és a hozzá tartozó kis szigtn a tamarinokra (karmosmajom faj). Fladatuk, hogy kidrítsék, hogyan élnk a majmok. Jól körül kll nézni a trültn és a trptárgyakból, valamint a majmok vislkdéséből kövtkzttni az éltmódjukra. Az állatok mgfigylés, és az információk összgyűjtés után a csoport körbn ülv hlyzkdik l. Fladat: Elmsélni az állatkrti tamarinok gy napját. A körms szabályai szrint a kövtkzőképpn járunk l: Mindnki csak gy mondattal vihti lőr a történtt, mindn mondatnak kapcsolódnia kll az lőtt lévőhöz, az utolsó mbrnk pdig b kll fjzni a történtt. Szabály: Ami gyszr lhangzik, az mindig igaz. A játék célja: fantázia fjlsztés és az állat éltmódjának mgismrés. Öltözz fl, mrt indulunk!: Egy trópusi kiránduláshoz tanácsos mgfllőn öltözködni. Főként akkor, ha gy kutatócsoport tagjai vagyunk, és a slymmajmok krsésér indulunk. Képzltbn készüljünk fl gy trópusi rdi túrára. Az öltözködést és hátizsákba pakolást tstmozgásokkal is ljátsszuk. A képzltbli bpakolást játékvztői narráció kíséri. Szmpontok: Vajon milyn ruhába öltözzünk? Fontos, hogy n lgyn mlgünk és mgvédjük magunkat az élősködőktől. Képzltbli bőröndjéből kis csapatunk mindn tagja lővarázsolhatja a túrabakancsot, a hosszú szárú vászonnadrágot, a vászoningt, szalmakalapot vagy más fjfdőt. N fldkzzünk mg a flszrlésről sm! Mindnkinél lgyn többnapi éllm és víz, bozótvágó, iránytű és trmésztsn távcsövt is akasszunk a nyakunkba. A játék célja lsősorban a motiváció, d kiválóan alkalmas a mgbszélni kívánt témakör bvztésér. Alkalmat nyújt arra, hogy játékos formában bővítsük a gyrkk fogalmi rndszrét. Ők maguk mondják l, hogyan képzlik a trópusi környztt, annak időjárását, növény- illtv állatvilágát. A hátizsák bpakolása során kidrül, mi szükségs illtv nm szükségs gy trópusi utazáshoz. Fantáziajátékként jól funkcionál, hiszn lképzlhtünk gy gész sőrdőt. A képzltbli utazás folytatásaként flkrssük a Pálmaház lakóit, és szmbsülhtünk azzal, mnnyir fdi az lképzlt világ a valóságot.

71 71 ÁLLATOS JÁTÉKOK KISSEBBEKNEK Hóbagoly-fészk: A csoport tagjai hím illtv tojó hóbaglyok, mggyzés szrint. Tudjuk, hogy a hóbaglyok a hóba vájt fészkb tojják 4-9 tojásukat. Játsszuk l míms játékkal és játékvztői narrációval kísérv a hóbaglyok fészkrakó vislkdését. A csoportvztő kijlöli a fészk hlykt a földön (pl. aszfaltkrétával flrajzolja), majd a hóbagoly párok lkészítik fészkükt, a tojók lrakják tojásaikat, kiköltik, a hímk pdig vadászni indulnak. A játék célja a hóbaglyok fészklési szokásainak mgbszélés és rögzítés, gybn mozgásos gyakorlat is. Rokonok: Az mbrszabású majmok (csimpánzok, gorillák, orangutánok) különböző érzlmi állapotaik kifjzésér az mbrhz hasonlóan arcmimikát is használnak. A gyrkk körbállnak és a játékvztő irányításával különböző érzlmkt fjznk ki arcmimikájuk használatával. A játékvztő az öröm, a harag, a féllm, a mglégdttség stb. érzését tükrözi az arcán, a gyrkk pdig utánozzák. Gyakorlott csoport stén fladat lht az is, hogy a gyrkk találják ki gymás arcmimikájából a jlztt llkiállapotot. A játék célja: az mbr és a majmok közötti hasonlóságok mgismrés, finommozgások, mimikai kifjző készség fjlsztés. Mit szik a fhér farkas?: Alapinformáció: a fhér vagy sarki farkasokra régn vadásztak, mrt azt gondolták, ők fllősk a nagymértékű rénszarvas pusztulásért. A túlvadászat miatt, a farkasok száma jlntősn lcsökknt, létük vszélyb krült. A játékvztő a kövtkző szrpkt osztja ki a gyrkk között: 1 farkas, 2 rénszarvas, a többik grk, lmmingk, nyulak és halak lsznk. Eszközként használhatunk az állatok képévl llátott, nyakba akasztható játékkártyákat, hogy könnybb lgyn mgjgyzni ki-kicsoda. A játék formája gyszrű fogócska, amlybn a farkas a fogó, fladata lfogni a különböző táplálék állatokat. Érdms kijlölni a trülthatárokat, amin snki nm szaladhat túl. A játékvztő pdig mutassa b a gyrkknk a farkast, hogy mindnki mgjgyzhss, ki a fogó. Ezután kzdődht is a fogócska. A farkas mgfog néhány táplálék állatot, akikt lvisz gy kijlölt farkas odúba. A játékvztő gy idő ltltévl lállítja a fogócskát, összhívja a gyrkkt, majd közösn mgbszélik, mly állatok váltak zsákmánnyá. Nagy valószínűség szrint a farkas jóval több grt, lmmingt, nyulat és halat fog l, mint rénszarvast, így mgmagyarázhatjuk, hogy a farkasok ritkán sznk rénszarvast, akkor is általában a lgyngült, btg gydkt. A játék célja lsősorban az állatvédlmi mondanivaló közvtítés, valamint a bmutatott állatok nvénk gyakorlása és a táplálkozási láncolat fllvnítés. J Á T É K J Á T É K J Á T É K! Nappal vagy éjszaka: A játéktrt két részr kll osztani, az gyik oldal lsz az afrikai, bővizű folyó, a másik pdig a folyópart füvs, bozótos trült. A gyrkk mindannyian vízilovak lsznk. A játék során a vízilovak táplálkozási vislkdésér drül fény, amlyt a játékvztő a játék kzdt lőtt rövidn ismrtt a csoporttal. A fladat nnk a táplálkozási módnak a modllzés. A gyrkk (vízilovak) nappal a folyóban pihnnk, úszkálnak szint gész tstükkl a víz alá mrülv. Ha jön az éjszaka, amit a játékvztő tapssal jlz, a vízilovak (gyrkk) átballagnak a másik térfélr (vagyis kimnnk a partra), és jlképsn szgtni kzdnk a vízparti növénykből. Újabb tapsra nappal lsz, és visszamnnk a vízb. Kicsi gyrkkkl z gészn addig játszható, amíg önállóan képsk lsznk végrhajtani a fladatot tapsszóra, nagyobbaknál pdig gyorsasági vrsnnyé is alakítható a játék. Kitalálhatjuk azt, hogy a vízilovaknak gyütt kll maradnia, aki lmarad vagy lkóborol, az kisik a játékból. Így a mozgásfjlsztés és az gyüttműködésr való készttés is mgvalósulhat. A játék további célja, hogy loszlassa a félrértést, hogy a vízilovak hallal táplálkoznak, és bmutassa a trmészts vislkdési mintát. A különlgs kéz : A játék az lfántok ormányának működését mutatja b, miközbn finommozgás fjlsztést is mgvalósít. Szükségs szköz: gy zacskó rizs, gyűjtőtálak, stoppróra. A gyrkk bbn a játékban mindannyian lfántok lsznk, fladatuk pdig, hogy flcsipgssék a földön lszórt rizsszmkt a képzltbli ormányukkal. A fladat lvégzésér 1 prc áll rndlkzésr. A gyrkk csak a mutató és a hüvlykujjuk flcsippntő mozdulatával végzhtik

72 a fladatot, hiszn az lfántoknak is csak az ormányuk végén található ujjszrű nyúlvány áll rndlkzésükr, ha rizsszmkt szrtnénk flcsippntni. A játék gyéni vagy csapatvrsnyként is játszható, ilynkor az nyr, aki több rizsszmt gyűjt össz ugyanannyi idő alatt. Végztül mgbszélhtjük, hogy mkkora mnnyiségű rizsr lnn szükség, hogy gy lfánt jóllakhasson blől. ÖSSZETETT JÁTÉKOK NAGYOBBAKNAK Állati alkotások 1. Mlyik állat vagy? A csoport tag jai között a csoportvztő különböző állatnvkt, és az adott állat jllmzőit tartalmazó játékkártyákat oszt szét (pl. oroszlán, víziló, krokodil, gólya, strucc, flamingó, botsáska, stb.). Mindnki mgnézi a sajátját úgy, hogy a többik n lássák, zután bmutatja az általa húzott állat jllgzts mozgását, tsttartását. Bszélni és hangot utánozni lső körbn nm mgngdtt. A többiknk ki kll találni, mlyik állatot látják. Ha nm sikrül kitalálni a hlys mgoldást, akkor a csoporttagok kérdéskt thtnk fl a látott állatra vonatkozóan például: Mit szl? Hol élsz? Tudsz rpülni? Mi borítja a tstdt? Stb. A játékos lső szám gys szmélybn válaszol, zután már könnyn kidríthtő, mlyik állatról van szó. A játék célja: az gys állatfajok lgjllmzőbb tulajdonságainak mgismrés, valamint a mozgásos kifjzőképsség fjlsztés. KÉTPÚPÚ TEVE Szárazföldi mlősállat vagyok. Az ázsiai sivatagok lakója. Szrvztm jól alkalmazkodott a sivatagi körülménykhz: patám széttrül a homokban, orrnyílásom zárható, szmmt hosszú szmpilla védi, fülm szőrös, térdmt bőrpárna borítja, hasamon és főként a hátamon mgvastagodott zsírrétg található. Vízvisszatartó képsségm rndkívüli. Növényi táplálékot szm. Mozgásom imbolygó. Emiatt úgy is nvznk, hogy a sivatag hajója. MUTASS BE A TÖBBIEKNEK! Állati alkotások 2. Ki mit szik? Az lőző játék folytatása. Fladat: Az lőző játék állatai alkossanak csoportokat táplálkozásuk szrint, majd bszéljék mg, stlg b is mutathatják, ki hogyan szrzi zsákmányát (ami prsz növény is lht). A játék célja: az gys állatfajok táplálkozási szokásainak mgismrés és csoportalkotás. Állati alkotások 3. Közös állat Az lőzőkbn mgalakult csoportok dolgoznak gyütt. Fladat: A csoporttagok gyütt, mintha gy tst lnnénk, mutassanak b gy ttszőlgsn választott állatot, trmésztsn hang nélkül. A játék célja: gyüttműködés és a mozgásos kifjzés fjlsztés, valamint gys állatfajok lgjllmzőbb tulajdonságainak mgismrés. Állati alkotások 4. Állat három részből A csoport körb rakott asztaloknál ül (kört formálva). Mindnki kap gy papírlapot, amlyt három gyforma részr hajt össz. Fladat: Mindnki rajzol a papírja flső gyharmadára, gy ttszőlgsn választott állatfjt (nm biztos, hogy fj lsz, mrt ha pl. gysjtűt választunk, annak lgfljbb nyúlványai vannak, vagy pl. a pókoknak fjtora stb.). Ha kész az állatfj, bhajtjuk a lapot, hogy n látszódjon a rajz, d jlöljük a vonal folytatását a lapon. Majd mindnki tovább csúsztatja a lapját a mlltt ülőnk, akink most az a fladata, hogy a középső gyharmadba

73 73 gy ttszőlgsn választott állat tstét, törzsét rajzolja l folytatásként. Újabb bhajtás, majd a lap csúszik tovább, akihz krül, az mgrajzolja az állat farkát vagy végét. Az így készült, nm létző állatfigurával kapcsolatban mindnki találja ki a kövtkzőkt (z a fladat lényg): Mi az állat nv? Hol él (mi az élőhly)? Hogyan mozog? Mit szik? Őt ki szi mg? A játék célja: a képzlőrő és koncntráció fjlsztés. Annak mgfigylés, hogyan épül fl a részkből az gész. Az gys állatfajok lgjllmzőbb tulajdonságainak mgismrés. (Az Állati alkotások című játékok forrása a 2000. évi zoopdagógiai módszrtani képzés. A játékokat btanította: Brényiné Parti Krisztina, Pintér Tibor, Urbán Ágns. Kigészíttt: a szrző.) A mi falkánk A játék ljátszásához három csoportra kll osztani a résztvvőkt önkénts alapon. Az gyik csoport lsz a szabadon, az rdti élőhlyükön élő farkasok, a másik az állatkrti farkasok csapata (bármly másik állatfajjal játszható a játék). A csapatok fladata, ljátszani a farkasok éltét gy némajlntbn úgy, hogy kitalálják magukat, pl. a farkas falka gyik tagja lht örg, a másik fiatal, lassabb vagy gyorsabb mozgású, vzér vagy alárndlt hlyztű stb. A harmadik gyrmkcsoport fladata pdig znét, ritmust, hangokat adni a jlntk alá. Sgítségként a játékhoz a játékvztő adhat kulcsszavakat az állatokra vonatkozóan: pl. éhs/ jóllakott, fázik/mlg van, szomjas, fáradt stb. Lénygs kérdés, a résztvvők hogyan látják az állatkrti állatok sorsát. A játékvztő fladata, hogy kérdéskt tgyn fl a falka tagjainak (azaz a résztvvőknk). Például: Honnan krültél id? Mióta vagy itt? Mióta fázol? Miért üvöltsz? Mnnyi idős vagy? Hogy érzd most magad? Stb. A szrplők farkasként válaszolnak. A játék végkifjlt, ha mgnézzük gymás mlltt a két képt (vadonban állatkrtbn), majd lbszélgtünk arról, mi a különbség a két kép között, kink lnnénk inkább a hlyéb a gyrkk, a vadon vagy az állatkrtbn élő farkasok, hlyébn? Elszakadva az állatvilág témakörtől bből a játékból lvzthtő a rabság és szabadság kérdés is. A játék célja: flhívni a figylmt az állatok vadonbli és állatkrti élt közti különbségkr. (A játék forrása: Rudolf Ottóné Galamb Éva, drámapdagógus állatkrti módszrtani képzés, 2006. fbruár) J Á T É K J Á T É K J Á T É K! Fogalmak állóképbn A résztvvők kiscsoportokban dolgoznak. A csoportok választanak gy-gy fogalmat az adott tananyag témájával kapcsolatban majd zkt mgbszélik, és állókép formájában bmutatják. A többiknk rá kll jönniük arra, mlyik fogalmat ábrázolja az állókép. A játék lőzményként fontos, hogy lőzőlg mindn gyrk lássa és érts az összs választható fogalmat. Pl. Tananyag: az állatkrtk jllmzői, fladatai, célkitűzési. Fogalmak: büdös, koszos, szűk ktrck, mindn érzékszrv működik, az állatok vislkdésénk mgfigylés, oktatás-nvlés, fajmgőrzés stb. A játék célja: a tananyag fogalmainak lmélyítés és mgérttés, gys fogalmakra, témákra való figylmflkltés, a kifjző és a lényglátó képsség fjlsztés. Szituációs gyakorlatok A résztvvők kiscsoportokban dolgoznak. A csoportok választanak gy-gy játékkártyát, mlykn az adott foglalkozás témájával kapcsolatos szituációk olvashatók. Fladat: A csoportok játsszák l a szituációkat gy kisjlntbn. Flhasználható szközök: némajáték, bla-blás párbszéd, bszélgtés számokkal. Példa szituáció: Egy állatkrt látogató a tiltó kiírás llnér otthonról hozott nnivalót dobál b az állatoknak. Az állatkrti dolgozó fladata, hogy udvariasan, d határozottan kérj mg a látogatót, hogy szűntss b zt a tvéknységt, és magyarázza is l a látogatónak, miért káros, amit tsz. A jlntt nézők fladata ldöntni, hogy pontosan miről szólt a jlnt. A játék célja: a szituációk átélés, hlyztflismrés, a kifjzőkészség fjlsztés, az gyüttműködési képsség fjlsztés, mpatikus vislkdés kialakítása.

74 EGY ÁLLATKERTI SZEREPJÁTÉK RÉSZLETES LEÍRÁSA A játék cím: Oroszlánvadászat A játék célja: Bmutatni az oroszlánok vadászati tchnikáját. Értlm (másodlagos cél): Mgláttatni, hogy hatásosabb a csoportos vadászati tchnika, az gyüttműködés gyakran célravztőbb, mint az gyéni próbálkozás. Célcsoport: 5 8 évsk (a kisbbk még nm értik a játék mondanivalóját, a nagyobb gyrkknk pdig túl kvés lnn z a mondanivaló önmagában). Eszközök: Nm szükségsk, stlg készíthtünk oroszlános és zbrás fjdíszkt a könnybb mgkülönbözttés érdkébn. Módszr: Csoportos játék, fogócska. Hlyszín, körülményk: Az oroszlánok kifutója lőtti szabadtéri, d zárt trült, gy lgalább három oldalról épültkkl vagy gyéb határolóval körülvtt tér. Pontosan ki kll jlölni, és a gyrkknk bmutatni a játéktrt, mrt éltkori sajátosságuk, hogy szétszaladnak. Képzltbli játéktér: Afrikai szavanna (azaz füvs puszta), ahol zbrák lglnk, a környző bokrok mögül pdig oroszlánok lsnk áldozatukra. Gyrkk lőképzttség, ismrti: A gyrkknk, a játékvztő sgítségévl tudniuk kll két csoportra osztódniuk. Kll, hogy lgyn lképzlésük arról, mi a lglés és a vadászat (ragadozás). Fjlsztési trültk: Mozgáskoordináció. Összfüggésk mglátása. Koncntráció fjlsztés. Együttműködésr nvlés. A játékvztő fllépés: Ez a játék határozott irányítást igényl, különbn nm tljsíthtő a kitűzött cél, thát mindig a mgfllő időpontban kll közblépni. A gyrkkkl szmbni lvárások a játék során: Figylm, mrt a játék lbonyolítása komplikált, mindnkink tudnia kll, hogy mlyik csoportba tartozik. Aktív részvétl. Tolrancia a másik gyrkkl szmbn. Agrsszió visszafogása (játékvztői sgítségt igényl). A játékvztő kimlt fladatai és a játék vszélyi: A játék során háromszor, három különböző szmszögből (zbrák, oroszlánok, gyrkk) kll lmagyarázni, hogy mi történt. A gyrkknk nhéz lsőr átlátniuk, hogy miért üldözi mindn oroszlán ugyanazt az gy zbrát. A gyrkkt lragadhatja az indulat, és az oroszlánok szrpét átélv, durván bánhatnak társukkal (zsákmány marcangolása) zt mg kll lőzni. Mglőzni, hogy a gyrkk lhagyják a játéktrt, hhz stlg sgítőkt kérni pl. a kísérő pdagógusok láncba állva alkothatják az rdőt, zzl lzárva a zbrák mnkülési útját. A játék lírása: Az afrikai szavannán állatok krsik napi táplálékukat. A kijlölt játéktér lsz a lglőhly, mlyt a játék során nm hagyhatnak l az állatok. Kisorsoljuk, hogy a gyrkk közül ki tartozik majd a zbrák és ki az oroszlánok csapatához. A zbrák gy csoportban maradva lglésznk és figylnk, hogy nm lslkdik- rájuk valamilyn vszély. Az oroszlánokat a játékvztő félrhívja, és mgkéri őkt, válasszanak ki közösn gy zbrát, akit majd mindannyian üldözőb fognak vnni. A döntés után az oroszlánok lassan, lopakodva mgközlítik és körbkrítik a zbrákat, majd tapsra mgpróbálják mgfogni a kiválasztottat. A vadászat akkor sikrs, ha

75 75 az összs oroszlán ugyanazt a zbrát jttt zsákmányul. A játék végén mindn gyrkt gy csoportba kll hívni, és zbrákkal is mg kll bszélni, hogyan zajlott a vadászat és miért zt a taktikát választották az oroszlánok. Zöld rndzvényk Az állatkrti oktató-nvlő munka gyik fontos célkitűzés az ökológiai szmléltmód kialakítása a gyrmkkbn és flnőttkbn gyaránt. Olyan fontos témák tárgyalása, mint az állatvédlm, trmésztvédlm és környztvédlm történht bármly tmatikus foglalkozáshoz kapcsolódóan, d ha szrtnénk lmélyülni a témában, rr rmk lhtőségt nyújtanak a zöld rndzvényk (jls napok). Ezkn a napokon az oktatás-nvlés köttlnbb, játékos formája alkalmazható, a résztvvők szórakoztató programokat krshtnk fl, az aktív részvétlt pdig ajándékokkal jutalmazzák. Az üznt pdig ljut óvodáshoz, iskoláshoz, flnőtthöz gyaránt, hiszn a zöld napok rndzvényink célcsoportjai nm csak a közoktatási intézményk gyrmkcsoportjai, hanm a családok is. Mlyk az állatkrti zöld napok? Mindn év ljén (lht z naptári vagy tanév, állatkrtnként változó) az állatkrtk ltrvzik mly jls napokat jlölik ki oktatási-nvlési, stlg családi rndzvény céljára. Fontos szmpont az adott jls nap mondanivalója, témája, mlynk mindnképpn illszkdni kll az állatkrti oktató-nvlő munka célkitűzésihz. Thát az év mindn olyan napjáról érdms mgmlékzni, amly valamilyn formában kapcsolódik a trmészthz, a növény vagy állatvilághoz, illtv zk védlméhz. Egy másik lénygs szmpont lht, hogy az amúgy is magas látogatottságú időszakokra n szrvzznk zöld rndzvényt, mrt így a mondanivaló nhzbbn átadható, illtv a túlzsúfoltság ltrhli az intézményt és a látogatókat gyaránt. A zöld napokhoz kapcsolódó állatkrti rndzvényk lhtnk gy vagy több naposak, akár tarthatnak gy hétig is, illtv vannak olyan állatvédlmi kampányok, amlyk köré gész évbn szrvződnk programok. Z Ö L D R E N D E Z V É N Y E K A lgáltalánosabban mgrndzésr krülő állatkrti zöld napok: A Víz Világnapja és Mtorológiai Világnap március Föld Napja április Madarak- és Fák Napja május Biodivrzitás Napja május Ócánok Világnapja június Növényk Napja június Környztvédlmi Világnap június Állatok Világnapja októbr Madárbarát Karácsony vagy Állatok Karácsonya dcmbr Mi történik zkn a napokon? Többfél módszr áll rndlkzésr az állatvédlmi, trmésztvédlmi és környztvédlmi mondanivaló átadására. Néhány példa: Vtélkdő: fladatlapok, fladatsorok, játékos fladványok mgoldása vár a résztvvőkr, amlyk az adott témához szorosan kapcsolódnak. Akadályvrsny: az állatkrt különböző pontjain kihlyztt állomások várják a vrsnyzőkt játékos fladatokkal. Mntlvél illtv pontgyűjtő lap szolgál az értéklésr. Az gys állomáspontokon szakmbrkkl találkozhatnak a résztvvők. Témaasztalok biztosítják, hogy a résztvvők gészn kézzlfogható módon ismrkdjnk mg a témához kapcsolódó prparátumokkal, élő állatokkal vagy tárgyakkal. Szakvztésk, lőadások, filmvtítésk, bmutatók. Etológiai állatbmutatók (pl. madaras bmutató a Madarak- és Fák Napján).

76 A civil szrvztk kitlpült standjai (pl. WWF stábja bszél a biodivrzitás kérdéséről a látogatókkal). Akciók (pl. faülttés, szmétszdés). Kísérltk, vizsgálatok. Oktatóprogramok (pl. Erdi Iskola Alapítvány tart foglalkozást az rdőről szóló ismrtkről). Népszrűsítő programok (színi lőadás, znkari fllépés, kézművs foglalkozás, rajzolás, stb.). Kiadványok bmutatása. Miért több z a nap? A jls napokon az állatkrt munkatársai flvszik a kapcsolatot különböző zöld, környzti nvléssl is foglalkozó szrvztkkl, az adott témától függőn flkérik őkt, hogy mutassák b tvéknységükt az állatkrt trültén, illtv dolgozzanak ki ismrtátadó programot a zoopdagógusokkal közösn. A civil szrvztk munkatársai kitlpülnk gy-gy állatkrti hlyszínr, ott fogadják a látogatókat, bszélgtnk vlük különböző trmészt- környzt- és állatvédlmi kérdéskről, mlltt népszrűsítik saját programjukat. Az alábbiakban civil szrvztkkl közösn kialakított állatkrti programok olvashatók: Ökológiai labirintus tmatikai kidolgozása és játék működttés az nrgiagazdálkodás témakörbn. Gazdaságosabb nrgia flhasználás, altrnatív és újrahasznosítható nrgiaforrások, fogyatkozó készltk. Mit tht az gyén a globális problémák mglőzésébn? A programot lbonyolító szrvzt: Enrgia Klub Környztvédlmi Egysült. Ökológiai játszóház: kézművs foglalkozás trmészts illtv újraflhasznált anyagokkal, kavicsfstés, szitakötészt, színpaltta a trmésztből, zajtérkép, ökofogócska, ökológiai lábnyomunk lkészítés. A programot lbonyolító szrvztk: Függtln Ökológiai Központ, Ökoszolgálat Alapítvány. Élőhly- és fajvédlmi programok bmutatása játékos fjtörőkkl, aszfaltrajz-vrsnnyl, élő állatok, kobzott tárgyak kézbadásával. Kiadványok, a szrvzt munkájának mgismrttés, önkéntsk szrvzés. A programot lbonyolító szrvzt: WWF (World Wid Found for Natur) Magyarország. Kiállítás és ökológiai játszóház a hulladékgazdálkodásról, hulladékfajtákról, szlktív hulladékgyűjtésről. Akciók, kampányok, gyrmk környztvédlmi tanácsadás, újrahasznosítás börz, kiadványok. A programot lbonyolító szrvzt: Hulladék Munkaszövtség. Madarász programok, fajismrt, madárhang flismrés, élőhly-védlm, Madárbarát krt kialakítása. A programot lbonyolító szrvzt: Magyar Madártani Egysült. Erdi iskola program bmutatása, rdőgazdálkodás, élőhly-védlm, kiadványok, tablók az rdők világáról, játékos fjtörők, fladatlapok, prparátumok vizsgálata. A programot lbonyolító szrvztk: Erdi Iskola Alapítvány, Erdésztk. A zöld napok szrvzés A rndzvényszrvzés csapatmunka, thát rndlkzni kll gy csapattal, amlynk tagjai között munkamgosztás van. Van a rndzvénynk fő szrvzőj, aki átlátja az gész munkafolyamatot, és irányítja a többikt. Van külön fllős a tartalmi kidolgozásnak, a médiában való mgjlnésnk, a költségk lszámolásának, a sgédrők btanításának és a tchnikai lbonyolításnak. Ha összállt a csapat, az lső lépés a fladatok kiosztása. A rndzvény lőkészítésénk fontos döntés az időpont és a hlyszín kijlölés. Például, Földünkről hivatalosan mindn évbn április 22-én mlékzünk mg. Ám érdms végig gondolni, hogy a rndzvény mly célcsoportnak szól. Amnnyibn a családoknak szrvznk játékos, szórakoztató programot, a rndzvényt érdms a hivatalos dátumhoz lgközlbb ső hétvégi napra tnni. Ha lsősorban az óvódás és iskolás gyrkk csoportjainak részvétlér számítanak, akkor tarthatjuk magunkat az rdti dátumhoz vagy az ahhoz lgközlbb ső hétköznapi naphoz. A hlyszín mghatározásnál lénygs tényző az adott évszak, illtv a várható időjárás. Várhatóan sős időbn például, gondoskodni kll a rndzvény programjainak fdtt hlyr való költözttéséről. A dátum kitűzését kövtő lépés a rndzvény időtartamának mghatározása. Fontos szmpont, hogy a rndzvény kzdt lőtt lgyn lég idő lőkészülni, flállítani a hlyszínkt és ligazíta-

77 77 ni a szrvzőkt. A rndzvény zárását pdig érdms a résztvvő csoportok igényihz igazítani úgy, hogy maradjon idő az összpakolásra is. Ezután kövtkzik a célcsoport mghatározása. Amnnyibn több célcsoportot is várnak, zt figylmb kll vnni a tmatika összállításánál, vagyis diffrnciáltan kll mgalkotni a programokat, fladatokat. A kövtkző lépés a rndzvény tartalmi kidolgozása. Ez ign összttt fladat. Ebbn a szakaszban kll mgtalálni az gyüttműködő partnrkt, akik sgítnk a rndzvény lbonyolításában, illtv önálló programmal kapcsolódnak az sményhz. Ha már mgvannak a hlyszínk, a tartalom és a programok, lkészülht a részlts trv, valamint a rndzvény forgatókönyv is, amlyt a rndzvény kzdt lőtt lgalább tíz nappal érdms ljuttatni az érinttt szrvzőknk. Már zt mglőzőn, a rndzvény lőtt 2-3 héttl kll mghirdtni a programokat a célcsoportok számára, akiktől kérhtő lőzts visszajlzés, rgisztráció is, amly sgít flmérni, körülblül hány résztvvő lsz a rndzvényn. A programokról a résztvvők lsősorban a médián krsztül vagy célzott hírlvélbn értsülhtnk. Fontos, hogy a flhívás gyértlmű, pontos lgyn, mindn lénygs információt tartalmazzon. Nm hátrány, ha mindz színs, figylmflkltő formában jlnik mg. Mg kll határozni a rgisztráció időtartamát, és a rndzvényn való részvétl fltétlit is. Amnnyibn a rndzvényn sajtósmény is történik, gondoskodni kll a média munkatársainak mgfllő fogadásáról és sajtóanyag összállításáról. Ha mindzzl végztünk, még hátra van a munka nagyobbik rész, a rndzvényhz szükségs tchnikai szközök összállítása, a szóróanyagok lkészítés, az ajándékok bszrzés és az információs flültk kidolgozása. Mir lvgőt vnnénk, azon kapjuk magunkat, hogy lérkztt a rndzvény napja. Kigészítő programok Z Ö L D R E N D E Z V É N Y E K A jls napok rndzvényi a vtélkdők és a zöld szrvztk bmutatkozására épülnk, azonban mindig kigészülnk más zoopdagógiai vagy szórakoztató programokkal, hiszn az állatkrtk a látogatóközönség kikapcsolódásáért is fllős szolgáltató intézményk. Mlyk zk a programok? Etológiai állatbmutatók, állat ttésk. Csoportvztésk különböző témákban. Családi vtélkdő nyrménykkl. Bszélgtés az állatgondozókkal. Találkozó hírs mbrkkl. Állatsimogatás, állatsétáltatás. Póni kocsikázás, sétavonatozás. Színpadi fllépésk: báblőadás, színjáték, znés játék, koncrt, tánc. Filmvtítésk. Kiállítások, vásárok. Kézművs foglalkozás, játszóház, arcfstés, lufi hajtogatás. Stb. A fjzt kövtkző részébn gy zöld napi rndzvényről szóló tchnikai lbonyolítás, flhívás és sajtóközlmény olvasható, amly rmélhtőlg jó mintaként szolgál további rndzvényk önálló mgtrvzéséhz. Föld napi programok az Állatkrtbn Sajtóközlmény Budapst, 2007. április 17. (kdd) E hétn, péntkn, április 20-án mlékzik mg a Föld Napjáról a Fővárosi Állat- és Növénykrt. A különfél programok mlltt zn a napon krül sor a Zuglói Polgármstri Hivatal hagyományos föld napi vtélkdőjénk állatkrti fordulójára is. Bár a Föld Napja tulajdonképpn április 22-ér sik, a Fővárosi Állat- és Növénykrtbn április 20-án, péntkn krül sor a föld napi rndzvénykr. A Föld Napja alkalmából a Krt zoopdagógusai az ötödik lm címml szrvznk vtélkdőt budapsti és vidéki iskolák 6-12 fős csapatai részér. Jlntkzni lőztsn tlfonon vagy -mailbn, az Állatkrt zoopdagógiai

intézmény 78 csoportjánál lht, d a rndzvény napján szmélysn is lfogadják a jlntkzéskt. A vtélkdőn, amlynk témája az mbr és a trmészt gyüttélés lsz, déllőtt 10 és délután 4 óra között lht részt vnni. Ugyanzn a napon krül sor az Állatkrtbn a Zuglói Polgármstri Hivatal hagyományos föld napi vtélkdőjénk gyik fordulójára is. Ezn a vtélkdőn zuglói alsó és flső tagozatos iskolások vsznk részt 3-5 fős csoportokban, trmésztsn flkészítő tanáraikkal gyütt. Előztsn 112 ilyn csoport jlntkztt a vtélkdőr. A zuglói iskolások vtélkdőjéhz kapcsolódó sajtó- és protokollsmény 15 órakor lsz a pálmaházi kávézótrasznál, Zugló alpolgármstr, illtv a Fővárosi Állat- és Növénykrt főigazgatója részvétlévl. A Föld Napja A Föld Napját lőször 1970. április 22-én rndzték mg Dnnis Hays amrikai gytmista kzdményzésér. Az gyt-mistából, azóta az altrnatív rőforrások világhírű szakértőj ltt, a Föld Napja pdig világmértű rndzvénnyé nőtt ki magát. A Földünk sorsáért aggódó szrvztk zn a napon világszrt igykznk flhívni a társadalom figylmét a Földünkt fnygtő vszélykr. Magyarországon 1990 óta ünnpljük mg a Föld Napját. A két vtélkdőn kívül két zöld szrvzt is bmutatkozik az Állatkrtbn, a föld napi rndzvényk krtébn. A Jan Goodall Rügyk és Gyökrk Környzt- és Trmésztvédlmi Egysült tvéknységévl a Japánkrtnél, az Örs Vzér Téri Fák civil szrvzttl pdig a Majomház mlltt ismrkdhtnk mg az érdklődők. Emlltt kézművs foglalkozás, valamint az időjárástól függőn állatbmutató várja a nagyközönségt, mi több, szép időbn fél 12 és fél 1 között Layla, a kis orrszarvú is a külső kifutóján lsz látható. A Fővárosi Állat- és Növénykrt 2007. évi rndzvény a Föld Napja A F városi Állat- és Növénykrt 2007. évi a Föld Napja alkalmából alkalmából Flhívás a rndzvényn a rndzvényn való részvétlr való részvétlr Április 20. péntk, 10 17 óráig FELHÍVÁS! Szrtttl várjuk a budapsti és vidéki iskolák 6 12 f s csapatait állomáspontos vtélkd nkön és érdks Föld napi programjainkon! UA vtélkd címu: AZ ÖTÖDIK ELEM. UA vtélkd témájau: Embr és trmészt gyüttélés régn és most. A négy slm (t z, víz, föld, lvg ) és azok védlm. Mitikus állatok. UJlntkzésU: 2007. április 16-19-ig az alábbi lérht ségkn vagy április 20-án a hlyszínn. UTlfononU: A rndzvény szrvz ink tlfonszáma. UE-mailbnU: A rndzvény szrvz jénk -mail cím. UBlépésU: Formanyomtatvány kitöltésévl igénylht kdvzménys tanulmányi jggyl. (B vbb információ HTAzTH honlapjának cím). UÉrkzésU: 10 órától folyamatosan. UCsapatok indulásau: Blépést kövt n a F kapu Startpontjától. UEgyéb programoku: Etológiai állatbmutató (id járástól függ n), kézm vs foglalkozás, zöld szrvztk bmutatkozása. UZárásU: 17 órakor. A Szrvz k

79 79 FÖLD NAPJA RENDEZVÉNY Forgatókönyv Kapja: a rndzvény hlyszínénk tulajdonosa vagy fllős vztőj, a rndzvény hlyszínkbn érinttt középvztők, munkatársak, tchnikai szmélyzt, sajtórfrns, rndzvényszrvzők, programot biztosító külső munkatársak, őrszolgálat, információs stand. Rndzvény időpontja: 2007. április 20. péntk Előkészültk: 7-10h Vtélkdő: 10-17h Összpakolás: 17-18h Résztvvők: Általános iskolák rgisztrált és a hlyszínn jlntkző, 6-12 fős csapatai Lírása: 8 állomásponton zajló környztvédlmi vtélkdő. A vtélkdő cím: Az ötödik lm. Témája: Embr és trmészt gyüttélés régn és most. A négy őslm (tűz, víz, föld, lvgő) és azok védlm. Mitikus állatok. Hlyszínk: Tchnikai háttér, szközök: A rndzvény napján rggl 8-9 óra között a kézművsk, a civil szrvztk és a társszrvzt munkatársai gépjárművl bhajtanak a Krt trültér és lhlyzik szükségs flszrlésükt a hlyszínkn. Z Ö L D R E N D E Z V É N Y E K Főkapu: Startpont 1. számú civil szrvzt sátra: Japánkrt (Eső stén: jgsmdv-fóka aluljáró) 2. számú civil szrvzt sátra: Majomházak közötti tér (Eső stén: Kismajomház) Kézművs sátor: Elfántkapu mlltt (Eső stén: Elfántház) 1. állomás: Elfántház blső tér a Gansha szobor lőtt 2. állomás: Ny-Afrika Ház mlltt a hópárduc kifutónál (Eső stén: Ny-Afrika Ház) 3. állomás: A Kismajomház Vízparti Élt Háza flé ső sarka (Eső stén: VÉH szalamandrás trm) 4. állomás: Tvkifutó mlltt hátul a prgolánál (Eső stén: Kós Madárház) 5. állomás: Barlangtrm bjárata lőtti tóparti sétány (Eső stén: Barlang lőtér) 5 db sörasztal, 3 db sörpad, 2db szétnyitható mgállító tábla a plakátoknak 3 db nm rácsos asztal, 3db szék, 1db sörpad 3 db nm rácsos asztal, 3db szék, 1db sörpad 4 db nm rácsos asztal, 4 db szék, 4 db sörpad, totm-képk, állatképk 3 db asztal, 3db szék fényképsorozat 3 db asztal, 3 db szék, rpítőkészülékk papírból 3 db asztal, 3 db szék, szókártyák a játékhoz 3 db asztal, 3 db szék, 5 db talajminta 3 db asztal, 3 db szék, 10 db vízminta, 2 db ékszrtknős

80 Április 2-20. Április 10-ig Április 17-ig Április 18. Április 19. Április 20. 8.00-18.00 h Április 20. 8.00-10.00 h Április 20. 8.00-10.00 h Április 20. 10 órától Április 20. 10.00-17.00 h Április 20. 11.30 és 14.30 h Április 20. 14.00 h Április 20. 14.00 h Április 20. 13.00-16.00 h Április 20. 15.00 h Április 21. Április 21. után Fladatok Rndzvény tmatikai kidolgozása, fladatlapok lkészítés, sokszorosítása, szközök összkészítés, tárgyalás a külső szrvzőkkl, gyéb szrvzési fladatok. A résztvvők kiértsítés. Hírlvél az iskoláknak. Sajtó, média értsítés, gyüttműködv a külső társszrvzttl. Ajándékok lszállítása a raktárból. A rndzvény sgítőink ligazítása és végső munkamgbszélés. Lbonyolítás. Padok, asztalok biztosítása a mgjlölt hlyszínkr. Hlyszínk brndzés, sátrak flállítása. Hlyszínbjárás. A résztvvők bngdés, rgisztrációja és útbaigazítása folyamatosan. A folyamatosan érkző gyrmk-csoportok fogadása, Startponthoz irányítása. Etológiai állatbmutató működttés. A külső társszrvzt VIP vndégink fogadása a Főkapunál, a protokoll sményk kzdt. A média képvislőink fogadása. Vndégk fogadása a Főkapunál bagoly részvétlévl. Hangosítás, halk zn, tchnikai késznlét és műszaki ügylt biztosítása a sajtósmény hlyszínén. Állófogadás és büfé a sajtósmény hlyszínén a média és VIP vndégk számára. Nyilatkozatok. Eszközök lpakolása, hlyszínk visszarndzés. Résztvvők statisztikája és az rdményk összgzés. Fllősők A rndzvény főszrvzőj és blső szrvzői. Rndzvényszrvző. Sajtórfrns. Tchnikai szmélyzt. A rndzvény szrvzői. A rndzvény főszrvzőj és blső szrvzői + 30 fő önkénts + 6 fő külső társszrvzt munkatársai (kapcsolattartó nvénk fltűnttés). Tchnikai vztő és szmélyzt. Tchnikai vztő és szmélyzt. A rndzvény fő szrvzőj. Információs stand munkatársai. Információs és tchnikai munkatársak. Érinttt állattartó munkatársak és vztőjük. Főigazgató. A rndzvény főszrvzőj. A külső társszrvzt főszrvzőj. Érinttt állattartó munkatársak és vztőjük. Tchnikai vztő. Éttrm vztőj. Főigazgató. A rndzvény főszrvzőj. A külső társszrvzt főszrvzőj. Tchnikai vztő. A rndzvény fő szrvzőj.

ZOOPEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 1. Foglalkozás, lőadás Szakkör, nyári tábor Vtélkdő Továbbképzés Konfrncia Témanap, témahét Projkt

ZOOPEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 2. Etológiai állatbmutató Rndzvény, színi lőadás Közönségprogram Kézművs program, játszóház

ZOOPEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 3. Fajmntési programok bmutatása Zöld akciók, jls napok Állatvédlmi kampányok Erdi iskola program

ZOOPEDAGÓGIAI MUNKAFORMÁK Önálló vagy irányított mgfigylés Frontális mgbszélés Egyéni vagy csoportos kutatás Bszélgtés, vita, intrjú Rajz, írás Gyakorlat, játék, szrpjáték, drámajáték

85 IV. fjzt Témaötltk mindnkink Egy óvópdagógusok körébn végztt kérdőívs flmérés szrint a pdagógusoknak lsősorban a trmésztismrttl foglalkozó témakörök tárgyalásakor jut széb az állatkrt, mint oktatásinvlési hlyszín. Azok közül is kimlt hlyt kap az állatvilág témakör. Ez rndjén is van így, mégis fontos, hogy a pdagógusok lássák, az állatkrti foglalkozások bármly ismrttrülthz vagy nvlési tartalomhoz kiválóan kapcsolhatók. Lgyn az humán vagy rál tantárgy, lmélti vagy gyakorlati fjlsztés vagy akár művészti tvéknység. Az állatkrti környzti nvlés rngtgfél témát kínál az óvodás és iskolás korosztálynak gyaránt. Az alábbiakban néhány ötltt szrtnék adni alkalmi vagy rndszrs állatkrti látogatásokhoz. PROGRAMSOROZAT KICSIKNEK Témakörök Ha évnt csak gyszr van idő állatkrtb mnni A látogatás időtartama: gy déllőtt vagy délután. Téma: Etológiai állatbmutató mgtkintés és ismrkdés a gyrkk kdvnc állataival. Tvéknységk: állatttés, simogatás, rajzolás, játék. Javasolt időpontok: június hétköznap-hétvég, április-május-szptmbr-októbr hétvég. 85 T é m a ö t l t k m i n d n k i n k Ha gy évbn kétszr jut l a csoport az állatkrtb 1. alkalom A látogatás időtartama: gy déllőtt vagy délután. Téma: Etológiai állatbmutató mgtkintés és ismrkdés a gyrkk kdvnc állataival. Tvéknységk: állatok mgfigylés, állatttés, simogatás, rajzolás, játék. Javasolt időpontok: június hétköznap-hétvég, április-május-szptmbr-októbr hétvég. 2. alkalom A látogatás időtartama: gész déllőtt vagy délután. Téma: Zoolimpiai állomások végigjárása és ismrkdés a hozzá kapcsolódó állatfajokkal. Tvéknység: mozgásos tvéknységk, játék, állatok mgfigylés. Javasolt időpontok: szptmbr-októbr-március-április hétköznap. Ötltk évszakonkénti látogatáshoz Ősz: Hogyan készülnk az állatok a télr? A látogatás időtartama: 2-3 óra. Téma: Hazánk rdibn élő állatok őszi éllmgyűjtés és búvóhly krsés. Sarkvidékn élő állatok. Bszélgtés arról, hogy mit sznk, hol alszanak, hogyan védkznk a hidg lln az állatok. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: Hogyan öltözködünk? Bfőzés télir. Téli közlkdési szközök használata. Növényk az rdőbn. Madárttő készítés.

86 Tél: Állatok a lakásban A látogatás időtartama: 2-3 óra. Téma: A hobbiállat-tartás fltétli. Élő állatok és prparátumok (kígyó, rovar, tngrimalac, tknős) kézbadása. Bszélgtés arról, hogyan tartsunk fllősn állatot. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: Akvárium, trrárium, inszktárium brndzés. Táplálékfajták csoportosítása. Higiénia. Tavasz: Állatok és kicsinyik (Kölykök, fiókák, porontyok) A látogatás időtartam: 2-3 óra. Téma: Költés, fészkrakás mgfigylés. Újszülött állatok flkrsés. Háziállatok tartása. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: Madárfészk készítés. Tojásflismrés. Anyák napi ajándék készítés. Nyár: Afrikai utazás A látogatás időtartama: 2-3 óra. Téma: Ismrkdés a nagymlősökkl és távoli élőhlykkl. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: Afrikai népszokások. Népk étli, öltözködés, lakóhly. Népk mséi. Ismrkdés a földgömbbl. Diafilm-vtítés. Programsorozat havonkénti látogatáshoz (A látogatás időtartama: 1-2 óra) 1. Szptmbr: Kdvnc állatok Állatok: macskafélék, majmok, fókák. Téma: Köttln séta, játékos bvztő. A gyrkk fdzzék fl az Állatkrtt, nézlődjnk kdvükr! Alapvtő állatkrti vislkdési szabályok mgismrttés játékos formában. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: Hogyan várunk vndégkt, és hogyan illik vndégségb mnni? Játékos vtélkdő. Cél: Csináljunk kdvt a további állatkrti látogatásokhoz! 2. Októbr: Hogyan készülnk az állatok a télr? Állatok: sün, mókus, gólya, mdv, hiúz, ürg, pl. Téma: Hazai élőhlyk állatainak őszi éllmgyűjtés és búvóhlykrsés. Bszélgtés arról, hogy mit sznk, hol alszanak, hogyan védkznk a hidg lln téln az állatok. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: Hogyan öltözködünk? Bfőzés télir. Madárttő készítés. 3. Novmbr: Mi az az sőrdő? Állatok: Trópusi ház állatfajai halak, kétéltűk, hüllők, madarak. Téma: Trópusi sőrdő bmutatása, általános jllmzői és állatai. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: Filmvtítés az rdti trópusi élőhlykről. Trópusi gyümölcsök és fűszrnövényk vizsgálata. Rajz készítés a trópusi sőrdők védlméről. Ismrkdés a földgömbbl. 4. Dcmbr: Élt a sötétbn Állatok: dnvérk, kuszkusz, ugrónyúl, éji majom, patkányknguru. Téma: Hogyan érzéklnk az állatok a sötétbn, a sötétbn való érzéklés mgtapasztalása érzéklős játékokkal. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: Tájékozódás az utcán. 5. Január: Lábak és csápok Állatok: Ízltlábúak. Téma: Az ízltlábúak éltmódjának mgfigylés és ljátszása. Néhány ízltlábú faj kézbvétl. Kapcsolódó ismrtk és tvéknységk: inszktárium készítés, brndzés, és bszélgtés arról, hogyan gondozzuk az otthon tartott állatokat. 6. Fbruár: A trmészt ékszri Állatok: kígyók, gyíkok, tknősök, varánuszok, békák. Téma: Az állatok változatos színink, alakjának mgfigylés, rjtőzködés. Az információk közlés főként érzéklés útján történjn. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: Színs farsangi maszkok és jlmzk készítés. 7. Március: Ahol mindig hidg van Állatok: jgsmdv, fóka, hóbagoly, fhér farkas, rénszarvas. Téma: Az északi-sarki éltközösség bmutatása. Bszélgtés és játékok a sarkvidékn élő állatok táplálkozásával, éltmódjával

87 87 kapcsolatban. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: Hogyan öltözködünk? Téli közlkdési szközök. Ismrkdés a földgömbbl. 8. Április: Ébrdző vízvilág Állatok: békák, vidra, plikán, kárókatona, récék, ludak. Téma: Mérsékltövi vízparti éltközösség bmutatása, A gyrkk figyljék mg, hogy miért boldogulnak jól zk az állatok a vizs élőhlykn (tstalkat, táplálkozás). Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: halgazdaságok működés, vízvédlm, kétéltűmntés, hazai vizs élőhlyink védlm. 9. Május: A Parasztudvar lakói Állatok: háziállatok. Téma: A háziállatok nvi, tstrészi, lakóhlyük, táplálkozásuk és hasznuk, állatsimogatás, ttés. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: állattartás régn és ma, fjés és tjtrmékk lőállítása házilag, állatgondozási gyakorlat, paraszti szközök mgismrés, haszonállat-tartás állatvédlmi kérdési. 10. Június: Nagymlősök Állatok: zsiráf, lfánt, víziló, orrszarvú. Téma: Az élőhly és a táplálkozás összfüggési, a trópusok nagy növényvőink mgfigylés és bszélgtés az éltmódjukról. Kapcsolódó ismrtk, tvéknységk: Távoli népk szokásai, étli, öltözködés, lakóhly. Népk mséi. Ismrkdés a földgömbbl. 11. Július: Rácsok nélkül Állatok: uhu, kormorán, ormányos mdv, fcskszalakóta, vándorpatkány, vadászgörény. Téma: Etológiai állatbmutató mgtkintés. Kapcsolódó tvéknység: Állatkrti élményk lrajzolása. 12. Augusztus: JátszadoZOO Téma: Az állatkrti játszótér flfdzés, mozgásos tvéknységk, a Zoolmpiai állomások flkrsés. Egy kiválasztott kdvnc állat képénk kiszínzés mgfigylés alapján. VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA A harmadik fjztbn lírtak szrint, amikor gy állatkrti foglalkozást trvzünk, érdms minél több szmpontból végiggondolni, a tárgyalni kívánt témát. A lglénygsbb kérdés, hogyan tudunk többfél művltségi, illtv fjlsztési trültt bvonni a foglalkozásba. Hogyan tudjuk a tvékny mgismrés és tapasztalatszrzés szllmébn végigvztni a foglalkozást? Az alábbiakban az éltkori csoportosítást mllőzv szrtnék néhány ötltt adni a trvzéshz. Különböző nvlési és tantárgyi trültk szrint vázlatosan tárgyalom a Vízimadarak témájú foglalkozást. T é m a ö t l t k m i n d n k i n k Kimlt nvlési/fjlsztési trült: Értlmi fjlsztés. Kimlt ismrt/tantárgyi trült: Számok, arányok. Ötltk: A gyrkk állítsanak össz gy szmpontsort, ami alapján madármgfigylést lht végzni. A lgjobban sikrült szmpontsor szrint végzi majd mindnki a fladatot. Szmpontok: tstmért, tstflépítés, szín, mozgás, társas vislkdés, Csőr- és lábtípusok stb. A gyrkk gyűjtsnk információkat a vízimadarak fajtáblái alapján mgadott szmpontok szrint. Szmpontok: lőfordulási hly, élőhly, táplálkozás, rndszrtani bsorolás stb. Összfüggésk krsés: lábtípusok-élőhly, csőrtípusok-táplálkozás, színzt-élőhly, színzt-szaporodás, tstflépítés-éltmód stb. Egy kiválasztott madárfaj bmutatása a többiknk szóbli információk alapján. Számolásos fladatok: gydk, fajok, színkombinációk összszámolása. Élttrült és gydszám összszámolása, majd arányítása. Mértarányok: a különböző madárfajok tstmértink, pl. tsthosszának, szárnyfsztávolságának, lábhosszának, csőrhosszának összhasonlítása. A különböző madárfajok nagyság szrinti sorba állítása. Saccolás: szmmértékkl mgsaccolni a különböző madárfajok mértét. Hány tőkés réc tsz ki gy borzas gödényt? Stb.

88 Kimlt nvlési/fjlsztési trült: Érzlmi nvlés, szocializáció. Kimlt ismrt/tantárgyi trült: Énk, zn, ms, vrs, dráma. Ötltk: Madárfajok mgfigylés csoportdinamika szrint: Hányfél madár, hogyan él gyütt? Milynk a társas viszonyok az állatkrti tó madarai között? Madárfajok illtv gydk közötti csoportosulás, össztartozás, vrsngés, anya-fióka kapcsolat, rangsor, nászidőszak stb. Drámajáték: A gyrkk a különböző madárfajok szrpéb lépnk, gys szám lső szmélybn adnak információkat a többiknk, és hangokat utánoznak a többiknk ki kll találniuk, hogy mlyik fajra gondoltak. Madaras énkk lénklés (hlyszínn). Például: Háp-háp, jönnk a kacsák; Csip-csip csóka; Kacsatánc; Gólya, gólya, gilic; Kiskacsa fürdik. Állatok farsangja hanganyag hallgatása (trmbn). Mly hangszrk hangjára hasonlítanak az gys madárhangok? Hangutánzás játékai. Fantáziajáték: Mit jlntnk a különböző madárhangok a gyrkk szrint? Foglalkozás után tantrmi fladat: Állatmaszkok készítés, majd gy olyan ms ljátszása, amly vízimadarakról szól (pl. Nils Holgrson és a vadludak, Kispipi és kisréc, A rút kiskacsa stb. Vrstanulás: Réc, ruca, vadliba. Gólya, gólya, gilic A gyógyítás kérdés. A vízimadarak násztáncának ljátszása. Kimlt nvlési/fjlsztési trült: Egészségs éltmódra nvlés. Kimlt ismrt/tantárgyi trült: Tstnvlés. Ötltk: Foglalkozás lőzmény: kartonpapír halacskák készítés, magvak, csigaházak összgyűjtés, amit magunkkal viszünk az állatkrtb, majd a hlyszínn a gyrkk szétválogatják a hozott tárgyakat aszrint, hogy mlyik madár mit szik. Bszélgtés: Miért gészségs táplálék a hal? Mivl tssük a madarakat? Mit gynk a gyrkk? Csőrtípusok és táplálékfajták összpárosítása Madárttő készítés. Tojásos étlk lkészítés. Mozgásutánzások a madarak mgfigylés alapján: járás, rpülés, víz alá mrülés, táplálékszrzés stb. Mozgásformák ljátszása: költöző madarak vonulása, násztánc stb. Mozgásos barkóba: a gyrkk gysévl bmutatják gy kiválasztott vízimadár mozgását, a többiknk pdig ki kll találni, hogy mlyikr gondoltak. Táplálék csipgtés ljátszása valódi magokkal. Gólya-béka c. mozgásos játék (stratégia, nrgia lvztés): A játék lírása: A gyrkkt két csoportra osztjuk (gólya, béka). A gólyák körbn állnak, és gy lpdő, vagy pokróc szélit fogják, s ütmr lngtik, közbn szintén ütmr gyik lábról a másikra állnak. A lpdő alá bújnak b a békák, s békaugrálással ugrálnak, miközbn az alábbi mondókát mondják a gyrkk. Bújj b béka a bokorba! Err lépdl most a gólya. Ha mgtalál hosszú csőr, Nm mész többé sküvőr. Egészségvédlm és trmésztvédlm: Bszélgtés a madárinflunza járványról, a vízsznnyzésről, a hlys táplálkozásról és tisztálkodásról a madarak kapcsán. A mozgás szrp az gészség mgőrzésébn. Kimlt nvlési/fjlsztési trült: Vizuális fjlsztés. Kimlt ismrt/tantárgyi trült: Rajz, mintázás. Ötltk: Madárfajok mgfigylés mgadott szmpontok szrint. Szmpontok: tstforma, színzt, csőr és láb formája, szárnyalak. Madármgfigylés távcsővl. A hímk és tojók mghatározása a színk alapján. Vízimadarak tollazatának szín és a rjtőzködés, valamint az éltmód összfüggési.

89 89 Madárszínző a rndszrtani bélygk mgkülönbözttésér. Dominójáték lkészítés, mlyn a madarak tst és lábai szrplnk, zkt kll összpárosítani. Madaras mmóriajáték lkészítés. Röpképk összhasonlítása, kivágása papírból. Madaras és vízparti képk lkészítés: rajzolással, fstéssl, montázs tchnikával, magvakból kirakva. Vízparti élményk lrajzolása, illtv a foglalkozást kövtő élményrajzok összgyűjtés, kiállítása, rajzvrsny. Kézművsség (tantrmi): madárfigurák készítés papírból, trménykből, trmészts anyagokból. Tojásfstés, tojáspatkolás. TÉMAHÉT TERVEZÉSÉHEZ Szint bármlyik ajánlott állatkrti foglalkozás köré flépíthtünk témanapot, illtv témahtt. Ezk közül ragadtam ki néhány példát, mlyn krsztül szrtném bmutatni, mi-mindn juthat szünkb gy adott témáról. TÉMA: A MOZGÁS Állatkrti foglalkozás: Mozgás és állati rkordok Témahét: 1. nap: A mozgás fogalma. Mit nvzünk mozgásnak a fizikában, a kémiában, a biológiában? Bszélgtés és filmk mgtkintés. Mozgások a tchnikai fjlődés során: a krék fltalálásától a modrn, prcíziós szközökig. 2. nap: Állati mozgásformák állatkrti foglalkozás. 3. nap: A mozgás művészt: a tánc, a színpadi mozgás, a harcművésztk, a sport stb. Játékos mozgásgyakorlatok. 4. nap: Sportvtélkdők és/vagy túra a hgykbn. 5. nap: Színházi lőadás (baltt, jazzbaltt) mgtkintés. A témahéthz kapcsolható jls nap: Chalang Day (A Kihívás Napja), Sport Napja, Mozgás Ht, Táncművészt Világnapja. TÉMA: MINDENT A VÍZRŐL Állatkrti foglalkozás: Az Akvárium állatai Témahét: 1. nap: A víz, mint kémiai, fizikai, biológiai anyag. Vízvizsgálati kísérltk, vízsznnyzés, vízvédlm. Vízkészltk a Földön. Csapadékok. Vizs játékok. 2. nap: Fél napos látogatás az Esztrgomi Vízmúzumba. A nap második flébn: Vízgazdálkodás az ókortól napjainkig. 3. nap: Kirándulás gy hazai vizs élőhlyr. 4. nap: A tngrk és ócánok élővilága. Állatkrti foglalkozás. 5. nap: Környztvédlmi akció: békamntés, pataktisztítás. A témahéthz kapcsolható jls nap: Víz Világnapja, Ócánok Világnapja. T é m a ö t l t k m i n d n k i n k TÉMA: SZÍNEK Állatkrti foglalkozás: SZIVÁRVÁNY-ÁLLATKERT Témahét: 1. nap: Színcsoportosítás, színkvrés, trmészts anyagokból nyrt fstékk lőállítása, fstés. Színs kísérltk az iskolában/óvodában: fizika fénytörés, szivárvány, kémia színs vgyültk. 2. nap: Színk gyűjtés a trmésztből (csak élttlnt!) kirándulás. 3. nap: Színgyűjtés az állatkrtbn, színk, formák sokfélség, az állatok színi: riasztás, rjtőzködés, nászruha. 4. nap: Vrsgyűjtmény készítés a színkről. A színk szrp a msvilágban. A színk, mint jlképk a különböző népk kultúráiban. Iskolásoknak: könyvtári gyűjtés. Óvodásoknak: óvodai foglalkozás vagy otthoni fladat, gyűjtés a szülőkkl gyütt. 5. nap: Látogatás a Szépművészti Múzumban. A témahéthz kapcsolható jls nap: A Fstészt Napja.

90 TÉMA: ÉRZÉKEINK Állatkrti foglalkozás: ÉRZÉKSZERVEK ÉS ÉRZÉKELÉS Témahét: Amnnyibn az 5 napos témahéttl számolunk, választhatjuk azt a módszrt, hogy mindn napra jut gy-gy érzéklési forma, d trvzhtünk hlyszínk szrint is: 1. nap: Az érzéklés biológiai, fizikai, kémiai alapjai bszélgtés az óvodában/iskolában. Látogatás a Csodák Palotájában az érzéklés játékai és magyarázatok. 2. nap: Fél napos kirándulás közli hlyr Az érzéklés játékai a trmésztbn. A másik fél napon pdig a kövtkző tantárgyi trültk tárgyalása az óvodában vagy az iskolában: Énk hangok flismrés, zaj, zörj, zn közös énklés, znhallgatás. Rajz színk, formák, optikai csalódásos képk. Tstnvlés szmbkötősdi. 3. nap: Az állati érzéklés, vagyis az érzékszrvk szrp a zsákmányszrzésbn, a párválasztásban, a védkzésbn. Különlgs érzéklési formák az állatvilágban. 4. nap: Érzékszrvink gészség (gészségnap) íz érzéklés, gészségs étlk, italok kóstolója, szmvizsgálat, fogak vizsgálata, hallásvizsgálat, bszélgtés az allrgiáról. 5. nap: Látogatás az Ability Parkban. Ezn az intraktív kiállításon a gyrkk ljátszhatják, átélhtik, hogyan tudnának fogyatékkal élni. A kiállítás animátorai fogyatékkal élő mbrk, így a gyrkk lső kézből kapják az információt. A témahéthz kapcsolható jls nap: Sérült Gyrmkk Napja. Szrtm vagy nmszrtm? gy komplx foglalkozás trvzt bmutatása Az állatkrtk gyakran mutatnak b olyan állatfajokat, amlyk az mbrk kisbb hányada számára izgalmasak és különlgsk, a többség azonban az lső találkozáskor flkiált: Fúj, d undorító! Miről is bszélünk? Az úgynvztt nmszrtm állatok például a kígyók, békák, dnvérk, ízltlábúak és a patkány csoport tagjai. Az állatkrti oktató-nvlő munka célja, hogy kialakítsa az mbrkbn az állatok iránti védlmző, gondoskodó magatartást. Még akkor is, ha a bmutatni kívánt állat nm túl közkdvlt. Ilynkor jlntős attitűdváltozásra van szükség, a cél, ljuttatni a hallgatóságot arra a szintr, hogy ahlytt, hogy sikoltva lrohanna gy kígyó láttán vagy rosszabb stbn, azonnal mgdobálná, ltaposná, inkább ngdj útjára, stlg lássa mg bnn az értékt és a szépségt. Mit tht a zoopdagógus? Bszélgtht az állatkrt látogatókkal, mgoszthatja saját élményit, tapasztalatait például a kígyóval való lső találkozásáról, illtv korrkt zoológiai ismrtkt közölht az állatról. Mgkérdzhti a hallgatóságot, hogy ki miért találja llnsznvsnk, undorítónak vagy féllmtsnk zkt az állatokat, majd mgpróbálhatja loszlatni a tévs lképzléskt. És ha van rá mód, mg is lht simogatni néhány nmszrtm állatot. Ez a zoopdagógiai program nagy sikrrl zajlik az állatkrtkbn, sokakat juttat mglpő flismréshz például a kígyók valódi vislkdésévl, kinéztévl kapcsolatban szmbn a hidlmkkl és babonákkal. A program lbonyolítása során az tapasztalható, hogy a bszélgtés után az mbrk jóval nagyobb hányada simogatja mg az állatot, még akkor is, ha a simogatás tljsn önkénts. A program során sokan rájönnk, hogy addig gyáltalán nm ismrték vagy félrismrték a kígyókat. Err az élményr, még évk múltán is mlékszik az, aki átélt. Azt gondolom, z a trült a zoopdagógiai munka vlj, amllyl a lgnagyobb hatás és rdmény érhtő l a tudatformálásban. Érdms thát alaposan körüljárni a témát. A továbbiakban a nmszrtm állatok témakör fldolgozása gy komplx foglalkozás trvzt formájában olvasható. Korosztály: 14 évs kortól. Időtartam: 1,5 óra. A foglalkozás célja: Az úgynvztt nmszrtm állatokkal kapcsolatos tévs lképzlésk, babonák, hidlmk loszlatása, illtv azok összhasonlítása az állatok valódi tulajdonságaival és éltmódjával. Attitűdváltozás lérés a nmszrtm állatok ngatív mgítélésévl kapcsolatban.

91 91 Nmszrtm állatfajok mgismrttés. Az érzéklés fjlsztés tapintás útján. Krativitás fjlsztés msírással. Az lmélyülés és a blső nyugalom kialakításának fjlsztés mditációval. BEVEZETŐ JÁTÉKOK Mit vársz? Álljunk körb! Egy labdát dobálva gymásnak váltakozva tgyünk fl gy-gy kérdést az alábbiak közül: Hát lht ngm nm szrtni? Mi a kdvnc állatod? Mlyik az az állat, amlyt nm szrtsz? Mit vársz ttől a foglalkozástól? (A résztvvők ismrik a témaflvtést.) A játék célja, hogy a játékvztő kipuhatolja, mly állatoktól viszolyognak a résztvvők, és milyn a hozzáállásuk a témához. A résztvvőkt pdig bvzti a foglalkozásba (összpontosítás). Tapintó képzlt A csoport körbn ülv hlyzkdik l. Mindnki maga lé képzli saját, nm msbli, hanm valóságos kdvnc állatát. Például: Elképzli, hogy milyn a külsj (toll, szőr, bőr, csont, váz tapintása), hőmérséklt (mlgbb vagy hidgbb a kzünknél), miről lht flismrni, milyn gydi jllmzői vannak. Fladat: Mséld l a többiknk, milyn érzés mgsimogatni a t kdvnc állatodat, és hogyan néz ki, d n áruld l a nvét! Úgy mséld, mintha éppn most simogatnád! A játék célja: Képzlőrő fjlsztés. Egy adott állat flismrttés külső jllmzői alapján. Vakséta Egy kijlölt játék trültn, a játékvztő jlzésér, mindn résztvvő, némán, bcsukott szmml lkzd sétálni. Amikor valaki hozzáér gy társához, mindkttn mgállnak, és mgtapogatják gymás kzét. A gyakorlatot néhány találkozásig játsszuk, a játék végét a játékvztő tapssal jlzi. A fladat akkor sikrs, ha néma csndbn tudják végigjátszani a játékosok, különbn hang alapján is ráismrnk társaikra. A játék célja, hogy flkészítsn a tapintós fladatra, gyakoroltassa féllmünk lküzdését az ismrtln dolgokkal kapcsolatban (bizalom). S z r t m v a g y n m s z r t m? Tapintódobozok A játékvztő lőzőlg lkészít 2-3 lfdtt nyílással llátott dobozt, amlykb a különböző élőhlykr jllmző brndzési tárgyak krülnk. Például: Lombhullató rdő tölgylvél, avar, fakérg, makk, ágdarabok. Tűlvlű rdő fnyőlvél, toboz, fakérg. Rét szárított mzi növényk, fű. Vízpart folyami kavicsok, kagylók, homok. D szólhat a doboz a környztsznnyzésről is, kkor szmtt, durva flültű tárgyakat hlyzünk l a dobozban.

92 A játszók fladata a dobozok tartalmának kitapintása, anélkül hogy mgnéznék, amit tapintanak. Majd lképzlik és mgnvzik azt az élőhlyt, amlyr jllmzők a tárgyak. A játék célja, hogy flkészítsn az állatsimogatásra, hogy gyakoroltassa féllmünk lküzdését az ismrtln dolgokkal kapcsolatban (bizalom). Másodlagos szrp az élőhlyk jllmzőink mgismrttés. ISMERKEDÉS A NEMSZERETEM ÁLLATOKKAL Ha én lnnék az óriáskígyó a) A csoport résztvvőivl lbszélgtünk arról, ki miért fél vagy undorodik a kígyóktól. Mly tulajdonságaik miatt találják őkt llnsznvsnk? A csoportvztő hlyrigazítja a tévs lképzléskt. b) Ezután a csoporttagok mgfigylik, stlg ha lhtőség van rá, mgérintik valamlyik óriáskígyó fajt, majd lbszélgtnk a tapasztaltakról. c) A résztvvők fladata, hogy a kígyó szrpéb lépv gys szám lső szmélybn mondják l milyn a kinéztük, mit érznk, ha mgsimogatják őkt, mit érznk, ha félnk, ha vadásznak, stb. Ugyanzzl a módszrrl ismrkdjünk mg ízltlábú fajokkal is (bütykös csótány, botsáska)! TÉMAKIFEJTŐ JÁTÉKOK Babonák és hidlmk a) A résztvvőkt csoportokra osztjuk. A csoportok fladata, lőször az, hogy az lőzőkbn mgismrt kígyóval kapcsolatos llnérzésikt, hidlmikt, lképzlésikt próbálják mg szmélys élményik alapján összgyűjtni, és mgbszélni. b) Majd a rndlkzésr álló könyvk, dokumntumok sgítségévl gyűjtsnk valós információkat a kígyóról, és hasonlítsák össz saját élményikkl. c) A csapatok gyűjtsnk közmondásokat, szólásokat, amlybn szrpl a kígyó, majd némajátékkal mutassák b azok átvitt értlmű és szó szrinti jlntését. A többik fladata kitalálni a szólást vagy közmondást. d) A csapatok végzhtnk gyűjtőmunkát arról is, hogyan jlnik mg a kígyó az irodalomban, a történlmbn, a mitológiában, a vallásban, a képzőművésztkbn, a néphagyományban. Először gyűjtsék össz saját ismrtinkt a témával kapcsolatban, majd használják a rndlkzésr álló lxikonokat, intrnts adatbázisokat. Nmszrtm állat quiz A résztvvőkt csoportokra osztjuk, mindgyik csoport kap gy-gy állatnvt az alábbiak közül: patkány, dnvér, pók. Fladat: rövid idő alatt találjanak minél több jlzőt az állatokra, majd az összgyűjtött jlzők sgítségévl készítsnk l gy rövid msét, amlybn mséljék l az állat gy napját úgy, hogy az állat nvét kihagyják, vagy gy krsztnévvl hlyttsítik. A többiknk ki kll találni, mlyik állatra gondoltak. Pl. patkány okos, éllms, harapós, hosszúfarkú dnvér rovarvő, éls hallású, cikázó röptű pók fürg, prcíz, szrncsét hozó Pl. Egy szép tavaszi napon az okos, hosszúfarkú rágcsáló lindult, hogy magokat krsgéljn vacsorára. A játék célja a krativitás fjlsztés, az adott állatfajok éltmódjának mgismrés, és pozitív tulajdonságainak kimlés. Táplálékszrzés znér A játékhoz szükségs a játékvztő által kiválasztott 3db afrikai znszám (Musical World: Africa), valamint 3db rövid lírás 3 állat táplálékszrzési szokásairól. Ezk az alábbiak: A pókhálóban gy légy vrgődik, gyr jobban blgabalyodik. A pók a finom pókháló szálakon gyr csak közlít. Végül odaér.

93 93 Az óriáskígyó lassan, fnygtőn kúszik fl az sőrdő fáján, hogy lkapja az ágon üldögélő majmot. A majom néha ugrál gy kicsit, d nm mgy l, mrt nm látja a közldő vszélyt. A kígyó támadásba lndül. A patkány lőbújik a földalatti ürgéből, a mzőn id-oda szaladgálva lindul szokásos éllmszrző körútjára, majd talál gy szép, nagy magot. Fladat: párosítsuk a znszámokat a lírásokhoz, és adjunk magyarázatot, miért azt a znét választottuk. Hogyan fjzik ki az gys znrészltk a mozgalmasságot, a játékosságot, a lappangó vszélyt, a fszültség növkdését? Bszélgssünk a különböző táplálékszrzési módokról! A játék célja: A három állat táplálékszrző vislkdésénk mgismrttés játékos formában, zni kifjző szköz flhasználásával. LEVEZETŐ MEDITÁCIÓ Az a blsőlg kiürült állapot, amlyt mditációnak nvznk, pszichológiai szmpontból kttős hatású. Egyrészt rndkívül sokat ad a nyugalom, a kigynsúlyozottság mgtrmtéséhz. Mntálhigiénés jlntőség éppn abban van, hogy szüntt trmt az állandóan torlódó ingrk, gondolatok, érzlmk és indulatok áramlásában, rdukálja zknk fszültségszintjét, s záltal módot és időt biztosít az élményk fldolgozására, a psziché spontán rgnrációs lhtőségink érvénysülésér. Ez már önmagában sm lbcsülndő rdmény. Másrészt a mditáció során mgjlnhtnk határozott pszichés tartalmak - képk villanhatnak fl, kikristályosodhat gy gondolat, flbukkanhat gy érzés -, vagyis olyan információkhoz juthatunk önmagunkról, kapcsolatainkról, hlyztünkről, amlyk csak blső csndbn tudatosodhatnak, különbn lnyomnák őkt a külső ingrk, a szétszórt figylm. Ezk a finom sokszor lfojtott pszichés tartalmak nmgyszr ign jlntősk lhtnk számunkra. Éppn a mditáció tszi zkt hozzáférhtővé, majd fldolgozhatóvá. A mditációnak z a hatása azt jlnti, hogy növkszik önismrtünk, tudatosságunk, rősödik pszichés folyamataink kontrollja. Spontán rakcióink kvsbb mglptést szrznk számunkra, jobban mgtanulunk bánni önmagunkkal, néha átértéklődnk éltünk sményi, vagy lgalábbis új aspktusok világosodnak mg. Egyszóval gyr inkább önmagunk tudunk lnni, és talán valamit csiszolhatunk, változtathatunk is magunkon s éltvztésünkön. (http://tau.hu/kllkk/pp-md.htm - Poppr Pétr: A blső utak könyv c. művéből) Tchnikailag a mditáció úgy zajlik, hogy a résztvvők gy lsötétíttt, külső zajoktól lzárt trmbn székkr vagy a földr ülnk, nyugalmi hlyztt vsznk fl, szmükt bcsukják. Fokozatosan llazítják tagjaikat, majd igykznk kikapcsolni gondolataik áramlását, és csak a blső nyugalomra figylni. Amikor a csoport lért az llazult állapotot a mditáció lvztőj halk mditációs zn mlltt, lassan, tagoltan, msélő hangnmbn lmondja a mditáció szövgét. A mditáció végén nagyon fontos, hogy hagyjunk lég időt arra, hogy szrvztünk a llassult állapotból fokozatosan térjn vissza a normál működéshz. S z r t m v a g y n m s z r t m? Utazás a békával (szövggl és znévl kísért mditáció) A foglalkozás trvztbn a mditációval az alábbi célokat szrtném lérni: A foglalkozás lzárása, llazulás, kllms élmény nyújtása. Estlgsn új flismrésk bkövtkzés a résztvvőkbn a témával illtv saját érzésikkl kapcsolatban. Trmésztsn nagyon fontosnak tartom tisztázni a résztvvőkkl, hogy ha valaki fóbiás, az csak külső szmlélő lht a gyakorlat során, illtv úgy is döntht, hogy nm vsz részt a foglalkozás bfjző részén. KÖVI SZABOLCS: A TITKOS KERT című CD-jéről az Esőrdő zni rész kísér bnnünkt az átváltozás során, amikor lképzljük, hogy békává válunk, és blépünk az sőrdő birodalmába, azonosulunk a béka léttl.

94 BÉKA Aki már gyűjtött békakocsonyát, a tavaszi pangó tavacskákban található kocsonyás anyagba ágyazott kis fkt ptékt, az tudja, hogy vízb tév z a zslé bihallá válik. Csodával határos módon lábakat kzd növsztni, és hamarosan kétéltű békává változik át. E miatt a folyamat miatt a Béka az átalakítás és az átalakulás lgfőbb szimbóluma. A mditáció szövg: Thoth gy buja zöld rdőb irányít minkt. Annyira gazdag és zöldllő, hogy időb tlik, míg rájövünk, hogy a talajt békák lpik l ott vannak mindnhol. Ahogy brkgni kzdnk, kialakul gy ritmus. Egyr több és több béka csatlakozik a kórushoz, gydi ritmusukat adva a létrjött dalhoz. Szívből jön az rőtljs énk, és szrtttl hívja az sőt Ahogy a békák hangjára kzdünk rzonálni, úgy érzzük, békává válunk, észrvsszük a saját bnsőnkből fltörő rzgést, ahogy saját hangunk hozzáadódik az sőt könyörgő kórushoz. Egy hallható r-i-b-i-t hangot adunk, mlyt tstünk alsó részénk gészén át érzünk, és btljsíti békává alakulásunkat. Nézzünk l és figyljük mg úszóhártyás lábfjünkt és foltos kétéltű lábainkat. Szmink kidülldnk, ahogy folytatjuk: r-i-b-i-t. Gyrünk és kapjunk l gy lgyt, mly átmgy a trültn. Nyljük l. Érzzük mg, ahogy sik az ső, és folytassuk a hangképzést. Tisztulást hoz az sővíz. Hallhatjuk, ahogy csöpög a fákról, tkrg a tócsákban körülöttünk. A Béka hangja tstünk vagy éltünk azon trültér hívja fl a figylmt, mlynk a lgnagyobb szükség van az ső gyógyítására. Fogjuk fl az ső hozta tisztulást, ahogy az tulajdon tstünkr, lménkr és llkünkr kitrjd (Nicki Scully: Állatmditációk Blső utazások, 187-189. o.) Építsünk állatkrtt! projkt Az állatkrt-építés projkt olyan minimum gy, d lhtőség szrint többnapos közös munka, amly során a foglalkozás vztőj a résztvvők aktív cslkvésér, saját, illtv csoportos flfdzésér építv, élményszrűn tárgyalja gy állatkrt létrhozásának, működttésénk folyamatát. A projkt résztvvői kiscsoportokban dolgoznak. Fladatuk kitalálni és bmutatni, hogyan működn az ő állatkrtjük. Fontos hangsúlyozni, hogy mindn ötltt l lht írni, olyat is, amlyik ma lképzlhttln, nagy költségvtésű vagy hlyigénys. Az lképzlésikt mgindokolják, mgvitatják, majd az gész csoport mggyzés alapján jön létr saját állatkrtjük. Mindhhz szükségs, hogy a foglalkozás vztőj folyamatosan szmpontokat adjon a kutatómunkához, sgíts a vélményk ütközttését, és a kompromisszumos mgoldást. Az információk összgyűjtéséhz (mgkérdzik az állatkrt dolgozóit, mgfigylik az információs táblákat, stlg kézb kapják az állatkrt működési trvét) a résztvvőknk kommunikációs és mgfigylési képsségükt mozgósítaniuk kll, valamint észr kll vnniük az összfüggéskt. A kutatómunka második részébn a projkt résztvvői állatkifutókat modllznk, oktatási és információs anyagot készítnk, mgrajzolják saját állatkrtjük alaprajzát és infrastruktúráját, thát a fladatmgoldás krativitást, képzlőrőt és gyüttműködési képsségt igényl. A továbbiakban, gy gyakorlatban is mgvalósítható projkt vázlata olvasható. BEVEZETŐ BESZÉLGETÉS Jártatok- már állatkrtbn zlőtt? Mlyikbn? Hány állatkrt van Magyarországon? Mlyk zk? Mióta vannak állatkrtk? Hogyan változott az állatkrtk célkitűzés az ókortól napjainkig? Miért szrtnk az mbrk állatkrtkb járni? Mnnyir vannak szívsn az állatok az állatkrtkbn (rabság szabadság, sztrotíp mozgások, valós igényk, szaporodás, trmésztbni vislkdés, állatkrti szültési gydk, állatjóléti bizottság)? Mlyk az állatkrtk alapfladatai? (rkráció, kutatás szaktudás, trmészt-mgőrzés, faj- és élőhly védlm, oktatás nvlés)

95 95 GYŰJTŐMUNKA Gyűjtsétk össz, milyn munkakörök vannak gy állatkrtbn! Figyljétk mg, hogyan zajlik az állatkrt gy napja! (Például: mikor nyit ki és zár b, hogyan lht blépni, jgyt váltani, milynk a jgyárak, ki irányítja a látogatókat, hogyan történik a krt gondozása, mivl szállítják a takarmányt, milyn programokat hirdtnk a látogatóknak? stb.) Drítsétk ki, kik az állatkrt lgfőbb támogatói, mly szrvztkkl áll kapcsolatban, mit is jlnt az állatkrti állatok örökbfogadása? Járjatok utána, honnan szrzik a takarmányt, honnan érkznk az új állatfajok, hová krül az összgyűjtött szmét? Stb. Hallgassátok mg a zoopdagógus lőadását az állatkrt fladatairól! A KÖZÖS ÁLLATKERT ALAPJAI A gyűjtőmunkát kövtőn lfkttjük saját, közös állatkrtünk alapjait. Először az alábbi kérdéskr kll választ krsni és közös nvzőr jutni az gész csoportot illtőn: Mi a célotok az állatkrt létrhozásával? Hova tlpítnétk? (Lht lképzlt vagy konkrét hlyszín.) Mi lnn az állatkrt fő üznt (mission statmnt)? Mly állatfajokat szrtnétk tartani? Mindn résztvvő mondhat gy állatot, amit szrtn a közös állatkrtbn tartani, zkt flírjuk, majd az állatkrt vztők csapatának lsz a fladata, hogy a flsorolás alapján összállítsa az állatgyűjtményt. AZ ÁLLATKERT MŰKÖDÉSE A résztvvőkkl közösn kidrítjük, hogyan épül fl gy állatkrt a működttés szmpontjából. Játékkártyákon szrpl az összs állatkrti munkakör, szrvzti gység és munkatrült. A fladat: az alábbi kérdésk sgítségévl létrhozni a működési gységkt. Például: Mi kll ahhoz, hogy állatkrtt hozhassunk létr? Hogyan épül fl gy állatkrt? Kik dolgoznak bnn? Milyn épültk vannak? Mly főbb munkatrültkt lht lkülönítni? Hogyan történik az irányítás? Kik döntik l, mi krülht a gyűjtményb? Fltts: Főigazgató Markting és Kommunikációs Osztály É p í t s ü n k á l l a t k r t t! p r o j k t Osztályvztő titkárnő, rndzvényszrvző, kiállítás-szrvző, tchnikai szmélyzt, zoopdagógus, sajtórfrns, markting munkatárs, grafikus, fotós, dkoratőr,szakíró, honlapszrksztő, információs, könyvtáros

96 A munkakörök csoportosításával létrjön a kommunikációs, gazdasági, műszaki, gyűjtményi, llátási, bruházási, állatgészségügyi csoport és a vztőség is. A projkt résztvvői számára zk közül kijlölünk 4-5 csoportot, s a továbbiakban zk fladatait lmzzük. Cél: minél több szmszögből mgvizsgálni az állatkrt flépítését és működését, majd az ötltkből közösn flépítni saját, képzltbli állatkrtünkt. El kll döntni, hogy a résztvvők mly csoportja lsz a különfél működési trültk gazdája. Err a lgjobb módszr, ha pályáztatjuk a csapatokat az gys fladatkörök btöltésér. Ehhz lngdhttlnül fontos, hogy a résztvvők már lőzőlg gyűjtsnk információt trültk ténylgs működéséről. A pályázók fladata, hogy rövid trvzést, flkészülést kövtőn mggyőzzék az állatkrt főigazgatóját (a foglalkozás vztőjét), hogy miért ők a lgalkalmasabbak a fladatkör btöltésér. Ha készn állnak a csapatok, a kövtkző kérdésk alapján kll összállítaniuk saját állatkrtjük működését. Állatkrt vztők Csapata Az állatkrt célja, hlyszín és állatfajai adottak. Az állatkrt vztők csapatának fladata, hogy zkből az információkból kiindulva állítsa össz az állatkrt állatgyűjtményét az alábbi szmpontokat is figylmb vév. Kiknk (mly látogatóknak) trvznétk az állatkrtt? Trvzésnél kiknk az érdkit figylnétk? Hogyan mutatnátok b a különböző állatfajokat? Hogyan építnétk ki a kifutókat? Milyn szmpontokat vnnétk figylmb? A látogatók és az állatok találkozásával kapcsolatban mi lnn az alapvtő szmpont? Gondolkozzatok l azon, hová fordulhattok anyagi támogatásért! Gondolkozzatok l azon, honnan lht bszrzni az állatokat! Állítsátok össz állatkrttk állatgyűjtményét a közösn választott fajokból! Válasszatok ki gy lénygs szmpontot, ami szrint flépül majd a gyűjtmény! Gazdasági Csapat Körbjárva az állatkrtt, gyűjtsétk össz, milyn infrastruktúrára van szükség (utak, épültk, mllékhlyiségk, vndéglátó gységk, padok, szmtsk stb.) a látogatók fogadásához és a dolgozók munkafltétlink biztosításához)! Dolgozzatok ki olyan vndégcsalogató étkzőhly trvkt (éttrm, büfé) az állatkrtbn, amly illszkdik az élőhly szmlélthz, illtv a környztvédlmi szmpontokhoz! Bszéljétk mg, hogy mkkora lht gy állatkrt rzsij, és milyn költségkből tvődik össz? Markting és Kommunikációs Csapat Milyn lhtőségkt biztosítanátok a látogatóknak, hogy jobban mgismrjék az állatkrtt, annak célkitűzésit és a bnn élő állatokat? Mi mindnről tájékoztatnátok a látogatókat az állatkrt információs tábláin? Hogyan tnnétk figylmflkltőbbé a táblákat? Milyn állatkrti programokkal, rndzvénykkl próbálnátok még több látogatót (óvodást, iskolást, családot, nyugdíjast) bcsábítani az állatkrtb? Készítstk flhívást/rklámot gy általatok kiválasztott programról! Gyűjtstk össz állatkrti rndzvénykt és médiasménykt! Műszaki Csapat Figyljétk mg, milyn tchnikai mgoldásokkal épülnk fl az állatkifutók! Hogyan, milyn szközökkl különítik l a látogatókat az állatoktól? Nézzétk mg alaposan az Elfántházat! Milyn xtra műszaki mgoldásokra van szükség a nagytstű állatok tartásánál? Ha lnn gy nagyon modrn állatkrttk, milyn műszaki szközökt trvznétk bl? Állatgondozók és Krtészk Csapata Krssétk fl a mgjlölt állatkifutókat, és figyljétk mg, hogyan szolgálja a kifutók flépítés, brndzés a bnn élő állatok napi llátását!

97 97 Válasszatok az állatlistáról, és írjátok l néhány állatfaj (ragadozó, növényvő, stb.) napirndjét! Mikor van takarítás, ttés, hogyan és pontosan hol adják oda nkik a táplálékot, hol éjszakáznak az állatok? Mly növénykt tlpítnétk b a kifutóra, miért éppn azokat, és hogyan hlyznétk l őkt? Járjatok utána, mi a tndőj gy állatgondozónak, ha kisállat szültik, ha valamilyn okból l kll különítni gy állatot, vagy állatorvosi bavatkozásra van szükség! Mly szabályokat kll btartani vszélys állat tartásakor? AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT ÖTLETEK FELDOLGOZÁSA A csapatok bszámolói. Az állatgyűjtmény összállítása és véglgsítés. A közös állatkrt alaptrülténk és infrastruktúrájának flrajzolása, térkép készítés. FELADATOK A LÉTREJÖTT ÁLLATKERTBEN Trvzztk és modllzztk kifutót és/vagy állatházat a mgadott szmpontok szrint! Állítsátok össz a kifutó állatfajainak takarmánylistáját! Készítstk információs táblát, oktató anyagot! Trvzztk az állat védlmévl kapcsolatos kampányt! AZ ÁLLATGYŰJTEMÉNY ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Állatkrtünk alaptrült kicsi, így maximum 15 állatfajt válasszatok! Vannak állatfajok, amlyk csapatban érzik jól magukat, ha ilyt választotok, jól gondoljátok mg, mkkora trültt igénylnk! Nagytstű állatokból, amlyknk nagy a hlyigény, csak kvst válasszatok! Olyan fajokat is válasszatok, amlyk népszrűk, vonzzák a látogatókat! Gondoljátok végig, mly állatfajok tarthatóak látványosan, d viszonylag alacsony költséggl! Figyljtk oda, hogy lgyn lég változatos az állatállomány! Választhattok állatokat élőhlyük (sőrdő, sivatag, vízpart stb.) vagy földrészk (Afrika, Ázsia, Dél-Amrika stb.) szrint is. KIFUTÓ TERVEZÉS SZEMPONTJAI Vgyétk végig a választott állatfaj hlyigényét, szükségltit! Krssétk mg, hogy mit ír a faj tartásáról az állatvédlmi törvény! Mkkora lgyn a kifutó? Hány gyd krüljön bl? Milyn trptárgyakra, brndzésr, épültkr van szükség a kifutóban? Milyn növénykt tlpítsünk a kifutóba? Hol lgyn az állat téli, illtv nyári szállása? Hogyan oldható mg a fűtés vagy a hűtés? Hová bújhat az állat ső vagy tűző napsütés stén? Hogyan oldható mg az állat ttés, takarítása? Hol tárolnátok és készítnétk lő a takarmányt? Hol mgy b az állatgondozó a kifutóba? Hogyan különíthtő l az állat? Hogyan férhtnk hozzá az állatorvosok az állathoz (altatás, kzlés)? Mnnyir könnyn oldható mg az állatszállítás az adott kifutóból? Honnan és miként láthatják az állatot a látogatók (oldalról, alulról, flülről)? Milyn érdksségt írnátok ki az állatról? Milyn játékot lhtn játszani az állattal kapcsolatban (forgatható, nyomkodható, világító táblák stb.)? É p í t s ü n k á l l a t k r t t! p r o j k t

98 A játék célja: gy igazi állatkrt működésénk, alapfladatainak, flépítésénk mgismrés, a logikus gondolkodás fjlsztés, nylvi kifjző képsség fjlsztés, gyüttműködési képsség fjlsztés, fllősségvállalás, krativitás, fantázia fjlsztés, összfüggésk mgláttatása. Állatok Világnapja vtélkdő iskolás csapatoknak 7-14 évs korig Krttörtént a vtélkdőhöz Egyszr gy szép októbri napon az állatvédők lgondolkoztak: Hiszn ma van az Állatok Világnapja!, az a nap az évbn, amikor különösn odafigylünk a kipusztuló félbn lévő, vszélyztttt állatfajokra. Krssük csak lő a védtt állatok listáját! Krsték, krsték, d shol sm találták. Most mihz kzdjnk? Kitalálták, hogy sgítségül hívnak Bnntkt. A mai napra gy kalandos sétát trvztk nktk az állatkrtbn. 5 állomást kll flkrsntk, és közbn összgyűjtni néhány földrész védtt állatainak nvét, hogy újra lkészülhssn a lista. Jó nyomozást! Az 5 állomás állatainak (mandrilll, nílusi víziló, szibériai tigris, kiskarmú törpvidra, jgsmdv) lábnyomait lhlyzzük a séta útvonalán, z sgíti a csapatokat a hlyszínk mgtalálásában. Startpont működttés A Startpont az a hlyszín, ahol a szrvzők fogadják a csapatok nvzését, ismrttik a vtélkdő részltit, pontgyűjtő lapot és útvonal térképt osztanak, lindítják a csapatokat, majd visszaérkzéskor a pontgyűjtő lapok alapján értéklik a csapatok tljsítményét. Szintén a Startpontnál hlyzzük l az ajándékokat. Fontos, hogy a vtélkdő résztvvőit mgfllőn tájékoztassuk a vrsny lbonyolításának részltiről. A Startpontnál érdms nagymértű hirdtő táblákra kiírni az alábbi információkat: A vtélkdő kzdténk és bfjzésénk időpontja. A nvzés fltétli. A vtélkdő témája, mondanivalója. A vtélkdő mnt, tnnivalók a résztvvők számára Útvonal mgjlölés. Szükségs szközök. Értéklés és rdményhirdtés módja. Mgnyrhtő ajándékok. Az állomáspontok lhlyzés és fladatai Az állomáspontok lhlyzésénél a kövtkző szmpontokat kll figylmb vnni: Mindn gys állomáspont jól látható és mgközlíthtő lgyn! A tmatika szrint gymást kövtő állomások az útvonaltrvbn is gymás után kövtkzznk, llnkzőlg sok idő fordítódik a céltalan sétálgatásra4 Lgyn lég asztal, szmlélttő szköz és az állomást működttő szmélyzt akkor is, ha gyszrr több csapat érkzik az állomáspontra! Az állomásvztők időszakos lváltásáról gondoskodni kll! Az állomásoknak lgyn külön nvük vagy számuk, amlyt jól láthatóan érdms fltűnttni a hlyszínn! Eső stén fdtt hlyr van szükség, amly lht gy sátor az állomáspont fltt, d akár bköltöztthtő az állomáspont zárt térb is, bbn az stbn vgyük figylmb a fladatok stlgs hlyigényét! Mindn állomásponton lgyn papír, toll, cruza! Szükség van gy vagy több szrvzőr, akik az állomáspontok között tartják a kapcsolatot, valamint folyamatosan llnőrzik, hol tartanak a csapatok. Az állomáspontos vtélkdőkön, a különböző hlyszínkn a csapatok az állomásvztőtől kapják mg fladataikat. Így lhtőség van a szmélys bszélgtésr és gyakorlatiasabb jllgű fladatokra. Egy állomáspont fladatsora tartalmazhat a vtélkdő témájához kapcsolódó lmélti kérdést (pl. trmészts élőhlyről, globális katasztrófáról, állatvédlmről, stb.), gyakorlati

99 99 fladatot (pl. rajzolás, színzés, kísérlt, kézművsség, stb.), lgfontosabb lm pdig az élő állat mgfigylés. Mivl a vtélkdő alsó és flső tagozatos diákokat gyaránt érint, zért fontos, hogy diffrnciáltan készítsük l a fladatokat, vagyis lgynk gyszrűbb és bonyolultabb kérdésk a játék során. Az alábbiakban néhány minta fladat olvasható. 1. ÁLLOMÁS Közös kérdés: A mandrillok és a gorillák a távoli afrikai sőrdő lakói. Sajnos már lég kvsn vannak. Mi lht nnk az oka? Nézztk szét a mandrillok és a gorillák kifutója körül, és mgtaláljátok a választ. A szrvzők a kövtkző kis táblákat hlyzték l már lőzőlg a kifutók körül. Ezt kll mgtalálniuk és fljgyzniük a csapatoknak: Ránk, gorillákra gyakran vadásznak, hogy kicsinyinkt lfogják,tstrészinkt ladják. Fladat kicsiknk: Ha már jól mgfigyltétk a mandrillokat, közösn színzzétk ki a képükt! Figyljétk mg, mnnyi szín található a mandrill hímkn! Vajon miért ilyn színsk? Találjátok ki, mlyik a hlys válasz az alábbiak közül: a) Mrt valaki összfstékzt az arcukat. b) Azért, hogy a csapattagok jobban észrvgyék vztőjükt a sűrű dzsunglbn. c) Mrt a hímk így próbálnak mgttszni a nőstényknk. Fladat nagyoknak: Most látogassátok mg a nyugati síkvidéki gorillákat, figyljétk mg a vislkdésükt, és jlöljétk mg a táblázatban, mly magatartásformákat láttátok náluk a 15 prcs mgfigylés során! Amikor visszatértk, adjatok választ arra a kérdésr is, hogy miről lht flismrni a vzérhímt a gorilla csapatban! Táplálékszrzés Tisztálkodás Egyr több fát vágnak ki, zért kvsbb a hly, ahol élhtünk. Vzérhím Nőstény 1. Nőstény 2. Kölyök 1. Kölyök 2. Á l l a t o k V i l á g n a p j a v t é l k d ő Alvás Játék Kommunikáció a családtagokkal Kommunikáció a külső környzttl

100 2. ÁLLOMÁS Fladat kicsiknk: Az afrikai füvs puszták vízilovai a forró nappalokat vízbn vagy árnyékban töltik, mrt bőrük érzékny a hvs napsütésr. Napnyugta után indulnak táplálékszrző körútra, llglik a part mnti növénykt. Ma azonban vadászok dzsipji zavarják mg a környék nyugalmát. Rálőnk a vízilovakra, hogy az ljttt zsákmány bőrét ladhassák, és abból bőrszíjak készülhssnk. a) Figyljétk mg az állatkrti vízilovakat, majd rajzoljatok lábakat a képn látható vízilónak, hogy gyorsan visszamhssn a vízb! b) Párosítsátok a vrsrészltkt az állatok nvévl! Növényvő, kénylms ign ritkán féllms. Súlya több, mint két tonna, jó öt métr a hossza. Ha a partra jön pihnni, nm lovagol rajta snki. Az orrodon két tülök, aki bánt, azt mgdöföd. A négy patád s akármi! tudsz taposni, rúgkapálni. (A két állat: szélsszájú orrszarvú, nílusi víziló) Fladat nagyoknak: Egészítsétk ki a szövg hiányzó részit! a) Az. füvs puszták vízilovai a forró nappalokat vagy árnyékban töltik, mrt.. érzékny a hvs napsütésr.. után indulnak táplálékszrző körútra, llglik a part mnti... Ma azonban vadászok dzsipji zavarják mg a környék nyugalmát. Rálőnk a vízilovakra, hogy az ljttt zsákmány bőrét ladhassák, és abból bőrszíjak készülhssnk. b) Krssétk mg az állatkrti orrszarvúakat, és válaszoljatok az alábbi kérdéskr! Milyn flépítésű az orrszarvúk patája? Miért tölcsér alakú az orrszarvúak fül? Soroljátok fl a 4 orrszarvú alfajt! 3. ÁLLOMÁS Fladat kicsiknk: Jó nagy utat kll mgtnntk, mrt a tigris a távoli Szibériában várja sgítségtkt! Amikor vadászik, jó szolgálatot tsznk számára csíkjai, mrt lrjtik a növényztbn. Most azonban nki kll mnkülni! Vadászok zaja vri fl az rdőt, tigrist akarnak lőni, szép bundájára pályáznak. a) Rjtsétk l a mnkülőt! Nézzétk mg az állatkrti kifutót, és a képn rajzoljatok sűrű növényztt a tigris köré! b) Az asztalon gy macskafél ragadozó koponyája látható. Vajon kié lht? Sgítségként láruljuk, hogy Bundája sárgásbarna, farka végén bojt található, a tigrishz hasonlóan védtt, élőhly az afrikai szavanna. Na kitaláltátok már? Fladat nagyoknak: Figyljétk mg alaposan a szibériai tigriskt, valamint állatkrti kifutójukat! Olvassátok l az információs táblákat is, és válaszoljatok a kérdéskr! a) Mondjatok lgalább 3 dolgot a tigrisk tstflépítésébn, amly sgíti őkt a vadászat során. Ha többt is tudtok, plusz pontot kaphattok ért. b) Írjátok az alábbi élőhlyk mllé a különböző tigris alfajok nvét! Jlöljétk X-szl a már kipusztult alfajokat! Thaiföld, Laosz, Kambodzsa.. Szumátra, Dél-Kora.. Szumátra.. Kína déli rész.. Ázsia klti rész.. Bali szigt.. India középső rész.. Jáva szigt..

101 101 4. ÁLLOMÁS Fladat kicsiknk: Figylmsn nézzétk mg a vízparti képt! Bszéljétk mg, hogy mir van szükség nnk a sokfél élőlénynk, hogy jól érzz magát a vízbn és a vízparton! Fladat nagyoknak: Állítsatok össz táplálékláncokat a vízparti képn szrplő állatfajokból. Bszéljétk mg, hogyan bfolyásolja a táplálékláncokat gy súlyos vízsznnyzés? Közös fladat: a) Krssétk mg az állatkrti vidrákat! Drítsétk ki, hogy hányan vannak, és mi a nvük! Vajon mgfllőn van brndzv a kifutójuk? Nézzétk mg, hol tudnak pihnni, táplálékot szrzni, és hogy van- lég hlyük játszani! b) Hasonlítsátok össz az asztalon, trráriumban és akváriumban lhlyztt élő békát illtv tknőst! Mlyikről mit tudtok? (Tstflépítés, táplálkozás, szaporodás, mozgás). 5. ÁLLOMÁS Közös fladat: a) A színs képkn a jgsmdv táplálékállatait láthatjátok. Ha mgfllő sorrndb rakjátok őkt, a hátoldalukról kidrül, hogy miért találnak a jgsmdvék gyr kvsbb éllmt az élőhlyükön. (Mgoldás: Tngrk sznnyzés). b) A tngrkbn élő állatok számára a lgnagyobb problémát a vízsznnyzés jlnti. A szókártyák közül válasszátok ki azokat, amlykn a tngrkt sznnyző tárgyak szrplnk! (Mgoldás: olaj, fémdoboz, cruzalm, műanyag palack, fsték). Fladat kicsiknk: Krssétk mg a jgsmdv gyik fő táplálékállatát, a borjúfókát! Figyljétk mg alaposan, és találjátok ki, hogy a flsoroltak közül mlyik tstrésszl nm rndlkzik a borjúfóka! (Flsorolás: farok, úszóhártya, fülkagyló, szőr, bajusz). Fladat nagyoknak: Krssétk mg az állatkrtbn, az alábbiakban flsorolt tngri állatfajokat és mgfigylésitk sgítségévl oldjátok mg a rjtvényt! A fajtáblák sgítnk. Jgsmdv, kaliforniai oroszlánfóka, pápaszms pingvin, borjúfóka. (A rjtvény a négy állatfaj tulajdonságait, és a róluk szóló ismrtkt tartalmazza.) Á l l a t o k V i l á g n a p j a v t é l k d ő

102 PONTGYŰJTŐ LAP (összhajtható, 4 oldalas az állomáspontokon pcsétkt kll gyűjtni a számozott négyztkb) 1. Állomások 2. ÁLLATOK VILÁGNAPJA Játék 7-11 évsknk 3. 5. 4. Kllms szórakozást! A csapat nv:... Startpont Indulás Érkzés Védtt állatok listája 1 2 3 Állat nv Hol él? 4 5 Lista

Madár ül az ágon Madár ül az ágon Figyld mg alaposan az rdi fülsbaglyokat! Színzd ki a képt! Rajzold Figyld a mg kép alaposan köré a fát, az amly rdi lrjti fülsbaglyokat! a baglyot! Az Színzd alábbi ki lábak a képt! közül mlyik a bagolyé? Karikázd b! Rajzold a kép köré a fát, amly lrjti a baglyot! Az alábbi lábak közül mlyik a bagolyé? Karikázd b!

JÁTÉK! JÁTÉK! JÁTÉK! A flamingócsapatban gy szörny hír járja! Egy gonosz boszorkány nagy z rzavart csinált az állatkrtbn! Itt-ott lvarázsolt zt mg azt. A Ti dolgotok, hogy a varázslatok nyomára bukkanjatok, és hlyr hozzátok a turpisságokat! Azért, hogy l n tévdjtk, használjátok a térképt! NEVEZZÉTEK EL CSAPATOTOKAT ÉS RAJZOLJATOK EGY CSAPAT EMBLÉMÁT!

FLAMINGÓLÁBAK Kzdjétk azzal, hogy mgnézitk a flamingócsapatot! Láttok- valami furcsaságot náluk? Járt- rr a boszorkány? Néhány flamingónak csak az gyik lába látszik. Vajon mi történt a másikkal? Miért állnak gyakran gy lábon a flamingók? RÖPKÉPTELENÜL Néhány madár az állatkrtbn lvszttt a röpképsségét. Talán z is a boszorkány m v? Krssétk mg a flsorolt madarakat, figyljétk mg kt, és bszéljétk mg, hogy mlyik, miért nm tud rpülni, majd válaszoljatok a kérdéskr! 1. EMU A kérdéskr a madarak számával válaszoljatok! A négy madár közül mlyik tud jól úszni? Mlyik él Ausztráliában? 2. PÁPASZEMES PINGVIN Mlyiknk van 3 lábujja gy lábán? 3. DODÓ Mlyiknk van úszóhártyás lába és vz tolla? Mlyikr l mintáztak gy ivókutat az Állatkrtbn? És miért? 4. SISAKOS KAZUÁR

KUTAKODÓ A Dél-Amrika röpdénél járva papagájok ricsajára lhttk figylmsk. A boszorkány is járt rr, és az a gyanúm, hogy lvitt gyt közülük. Sgítstk nkm, számoljátok mg, hány darabot láttok a zöldszárnyú arákból, és mnnyi van a sárga-kékkb l! ZÖLDSZÁRNYÚ ARA db SÁRGA-KÉK ARA db Figyljétk mg a pápua szarvascs r madarat és a bót a tvékkl szmközti röpdébn! Milyn különbségkt és hasonlóságokat találtok közöttük? Írjátok a táblázatba! Sgít a fajtábla! PÁPUA SZARVASCS R MADÁR BEÓ Milyn a cs r? Milyn a hangja? Hol él? Mit szik? Krssétk mg a képn látható madarakat a Pálmaház nagycsarnokában! A boszorkány összkvrt a madár nvénk bt it! Rakjátok hlys sorrndb! A L O I V Ó K Á R U T Az alábbi növénykkl a Pálmaházban találkozhattok. A boszorkány azt mondta, hogy gyik flsorolt növény sm fa, d én nm hiszk nki! Ti rájöttök, hogy mlyik a kakukktojás? Ha mgtaláltátok, húzzátok ki a flsorolásból az gytln fát! F NIX PÁLMA BANÁN FIKUSZ SZARVASAGANCS PÁFRÁNY LEGYEZ PÁLMA

TÓTÚRA ÉS SZÍNVILÁG A boszorkány a Nagy-tó madarai között is járt. Figyljétk csak, hogyan kvrt össz a színkt! Szrncsér sikrült összállítani gy színlistát! Kérlk, adjátok vissza a vízimadarak színit, miután mgfigyltétk kt! Kössétk össz a hlys párokat! SZÍNLISTA: T KÉS RÉCE NYÁRI LÚD Fkt, fémsn csillogó tollruhája van, szárnyán pdig pikklyszr a mintázata. A nászid szakban a fjén és a hasán fhér folt jlnik mg. Tollazata rózsaszín. Cs r alatt sárga b rzacskót visl. KORMORÁN Tollazatában fkt, fhér és barnás színkt találunk. Hosszú lába és cs r piros szín. VÖRÖSNYAKÚ LÚD A tojó tollruhája barna, a gácsér fj zölds, fémfény, tst pdig barna és fkt. Mindktt jük szárnyán kék szárnytükör található. RÓZSÁS GÖDÉNY Hátán a tollazat sötét szín, mllén és arcán gsztnybarna. Hasi részén fhér tollak is találhatók. Cs r rövid, szürkés. FEHÉR GÓLYA Tollruhája barnás, csíkozott mintázatú, cs r narancssárga, rövid, kúpos formájú.

BANZÁJ! BONSAI! A Japánkrtbn járva is a banya nyomai láthatók. Néhány fa összmnt! Vajon ténylg a boszorkány okozta zt a z rt, vagy más oka van annak, hogy törpék a fák? Karikázzátok b a hlys válasz bt jlét! a) Ign, a boszorkány varázsolta l így a fákat! b) Nm a boszorkány tht róla. A bonsai olyan fa, amly csak gy különlgs él hlyn található mg, ahol ilyn kicsir n nk a fák. Az állatkrti bonsaiok is gy Japán rd b l krültk id, az rd nv: Bonsai, ami törpfákat jlnt. c) A bonsai (bon=lapos, sai=tál) tálban nvlt, mstrségsn, m vészin alakított, formára vágott, hajlított fa, amlyt mtszéssl, drótozással, a tápanyag, a h mérséklt és a páratartalom mgfll kialakításával alakítanak törp mért r. A Japánkrt bonsaiai között az alábbi hazai fákat is mgtaláljátok: Közönségs gyrtyán, Kocsányos tölgy, Virágos k ris, Mzi juhar. Figyljétk mg a törp fák lvlét, és írjátok a nvükt a mgfll kép alá!

PONTSZÁMOK CSAPATNÉV/EMBLÉMA: FLAMINGÓLÁBAK: RÖPKÉPTELENÜL: / 4 / 4 / 8 KUTAKODÓ: TÓTÚRA ÉS SZÍNVILÁG: BANZÁJ! BONSAI!: / 12 / 12 / 10 ÖSSZESEN: / 50

Madárismrt és madárvédlm Állatkrti vtélkd 12 16 évsknk Csapat nv: Osztály/Iskola: Indulási id : Érkzési id : Madárhangok és tollak flismrés: Páva Sárgarigó Koronás galamb Jácintkék ara Fhér gólya Emu Írjátok a hallott madárhangok és a mgtkinttt tollak számát a mgfll hlyr!

Induljon csapatotok madárkrs xpdícióra! Fjtsétk mg a rjtvényt és mgtudjátok, hogy l ször mlyik madárhoz vzt az út. Szárnyalok a vízbn, d mégsm látsz, Mi lht az oka? Tudd mg hát! Hasam fhérn világít, mint az ég, Ha alulról nézl, l ld ngm lrjtvén. Mélykék tngrb olvadó sötét hátam Bújtat azok l l, kik flülr l bánthatnának! Ki? (Pontos fajnév) Figyljétk mg a madarat és magyarázzátok mg, hogy miért kapta zt az lnvzést! Mgtudhatjátok, hogyan nvzték l az Állatkrtbn közülük ls ként flnvlt fiókát, ha az alábbi szavak közül kiválasztjátok azokat, amlyk mindn madárra jllmz k. TOJÁS - F DÜRGÉS - K BEGY - Á TOLL - É SZÁRNY - L VONULÁS - N CS R - I ÚSZÓHÁRTYA - Z REPÜLÉS - Ó CSUPASZ CS D - S LÉGZSÁK - X A fióka nv, ami boldogságot jlnt: VÉDETT! Miért? A tngr és a táplálék sznnyzttség okozhatja zknk a madaraknak a pusztulását. Mly táplálékkal juthat a szrvztükb a mérganyag? Hol található a trmészts él hlyük?

Krssétk mg a trópusi madarakat az állatkrtbn, és válaszoljatok a kérdéskr! Soroljatok fl az állatkrtbn is mgtalálható afrikai madarakat! Írjátok l a pontos nvükt! Karikázzátok b a röpképtlnkt! Mir l kapta magyar nvét a képn látható madár? Latin nv: Daclo novaugina. A lgtöbb trópusi s rd bn él madár rndkívül színs. Mi nnk az oka? Milyn madarak az amazonok? Mlyik földrész lakói és mly színk szrplnk mindgyikük tollazatában? VÉDETT! Miért? Húzzátok alá azokat az okokat, amlyk miatt kipusztulhatnak a trópusi madárfajok! VADÁSZAT, ERD ÍRTÁS, VADBEFOGÁS, RAGADOZÓ ÁLLATOK, ÁRVIZEK, HOBBIÁLLAT-TARTÁS, LABORATÓRIUMI KÍSÉRLETEK, SZÁRAZ ID SZAKOK, TOJÁSOK ELPUSZTÍTÁSA, FÉSZKEL HELYEK MEGSZ NÉSE, RITKA FAJOKKAL VALÓ ILLEGÁLIS KERESKEDELEM

A hóbagoly a msszi észak madara. Krssétk mg a Kisszikla oldalában, és figyljétk mg a tstflépítését! Mlyik tstrész sgíti a zsákmányszrzésbn? Mly napszakban vadászik? (Olvassátok l a fajtáblát!) VÉDETT! Miért? Olvassátok l a fajtáblán, mlyik apró rágcsáló lszaporodásán vagy mgritkulásán múlik a hóbaglyok fészkrakó kdv! Egy ritka hazai ragadozó madarunk a rétisas. Krssétk mg és figyljétk mg alaposan! Mlyik lht a rétisas lába? Karikázzátok b! VÉDETT! Miért? Védlm alatt áll- a rétisas? Soroljatok fl hazai védtt ragadozó madarakat!

114 Szakirodalom Ablak a trmésztr Évszázadok állatkrtj Budapstn. Fővárosi Állat- és Növénykrt, 2001. (Fllős szrk.: Dr. Prsányi Miklós) Bolton, Gavin: A tanítási dráma lmélt. (Ford.: Szaudr Erik) (Erdti: Towards a thory of drama in ducation, Longman, 1979, London) Marczibányi téri Művlődési Központ, Budapst, 1993 Cornll, Josph: Kéznfogva gyrkkkl a trmésztbn. (Ford.: Ortmanné Ajkai Adrinn) (Erdti: Sharing Natur with Childrn, 1998) Magyar Környzti Nvlési Egysült Dzsériné Bíró Mária Nagyné Ács Mónika: Óvodások az állatkrtbn. Fővárosi Állat- és Növénykrt, Budapst, 1999. Dzsériné Bíró Mária Nagyné Ács Mónika: Kisiskolások az állatkrtbn. Fővárosi Állat- és Növénykrt, Budapst, 1999. Disingr, J. F. Monro, M. C.: A környzti nvlés fogalma. (Adaptálta: Nagyné Horváth Emília), KN Szr-Tár Műhlyszrvzési kézikönyvk, Budapst, 1998 Gabnai Katalin: Drámajátékok Bvztés a drámapdagógiába. Hlikon Kiadó, Budapst, 1999, 2005 Hűvös Edit: Zoopdagógia Környzti nvlés az állatkrtbn. Szakdolgozat ELTE TFK, Biológia Tanszék, Budapst, 2005 április Kaposi László (Szrk.): Játékkönyv, Színházi füztk /IV., Krkasztal Színházi Nvlési Központ Marczibányi Téri Művlődési Központ, 2002. Kith A. Whlr, Kith A. és Bijour, Ann Prraca (Szrk.): A fnntarthatóság pdagógiája A rmény paradigmája a XXI. század számára. (Ford.: Ortmann-né dr. Ajkai Adrinn), Körlánc Egysült, 2001 Kmnsné Kiss Ildikó, Dr. (Ford.): Az Állatkrtk Trmésztmgőrzési Világstratégiája. A világ állatkrtjink és akváriumainak szrp a Föld trmészti értékink mgőrzésébn. Budapst, Fővárosi Állat- és Növénykrt, Budapst, 1993. (Erdti cím: IUDZG/CBSG IUCN/SSC, 1993 Th World Zoo Consrvation Stratgy Th rol of th Zoos and Aquaria of th World in Global Consrvation, ChicagoZoological Socity, Chicago) Lhoczky János: Iskola a trmésztbn avagy a környzti nvlés gyakorlata. RAABE Kltt Könyvkiadó Kft., Budapst, 1999 Nlands, Jonothan: Dráma a tanulás szolgálatában. (Ford.: Szaudr Erik) (Erdti: Making Sns of Drama, Hinmann Educational Books Limitd, 1984, Oxford) Marczibányi téri Művlődési Központ, Budapst, 1994 Olny, Ptr J. S. (Szrk.): Building a Futur for Wildlif - Th World Zoo and Aquarium Consrvation Stratgy. Brn, WAZA Excutiv Offic, Brn, 2005. Angol nylvn lérhtő: www.waza.org Orbán Zoltán: Közoktatást sgítő intézményk a fnntarthatóság-pdagógiában Elmzés a Nmzti Környzti Nvlési Stratégia alapján. Magyar Állatkrtk Szövtség, 2006

115 Pintér Tibor (Szrk.): Környzti nvlés a bmutatóhlykn. Réc-füztk 6., Alapítvány a Magyarországi Környzti Nvlésért, Budapst, 2004. Pintér Tibor Ilosvay György (Szrk.): Pdagógiai lhtőségk az állatkrtbn, Zoopdagógia. Körlánc Szgdi Munkacsoportja, JGYTF Kiadó, Szgd, 1997 Pintér Tibor Nagy Irén (Szrk.): Zoopdagógia és fnntarthatóságra nvlés. Fővárosi Állat- és Növénykrt, Budapst, 2003 Sárfalvi Judit Nagy Irén: Iskolások az állatkrtbn. Fővárosi Állat- és Növénykrt, Budapst, 1999. Scully, Nicki: Állatmditációk blső utazások (Ford.: Bondy István) (Erdti: Powr Animal Mditations, 1991, 2001) Forvr Kiadó, 2002 Vásárhlyi Tamás és Victor András (Szrk.): Nmzti Környzti Nvlési Stratégia alapvtés. Magyar Környzti Nvlési Egysült, Budapst, 2003. A 2000. évi zoopdagógiai módszrtani tréning és a Zoopdagógiai AlapoZoo c. gyűjtés anyaga. (Készíttt és szrvzt: Urbán Ágns és Parti Krisztina a Fild Study Council Magyarországi Trptanulmányi Központja, Pintér Tibor a Pécsi Állatkrt munkatársa) KÖVI SZABOLCS: A TITKOS KERT (zni anyag) MUSICAL WORLD: AFRICA (zni anyag) INTERNETES ADATBÁZIS: http://tau.hu/kllkk/pp-md.htm Tablójgyzék 1. Fjzt tablói: Művészt az állatkrtbn. Találkozás az állatvilággal. Az állatkrt-pdagógia trülti. Az állatkrt-pdagógia lhlyzés. Az állatkrtk alapfladatai. 2. Fjzt tablói: Zoopdagógiai szközök 1. Zoopdagógiai szközök 2. Zoopdagógiai szközök 3. 3. Fjzt tablói: Zoopdagógiai módszrk 1. Zoopdagógiai módszrk 2. Zoopdagógiai módszrk 3. Zoopdagógiai munkaformák. 4. Fjzt tablói/fladatlapjai: Madár ül az ágon. Madarak és Fák Napja Játék. Madárismrt és madárvédlm.