PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BIOLÓGIAI DOKTORI ISKOLA SZABÁLYOZÁSBIOLÓGIAI PROGRAM A harmadik generációs rádiófrekvenciás elektromágneses terek hatása a kognitív idegrendszeri működésekre PhD értekezés tézisei Trunk Attila Témavezető: Dr. Hernádi István habilitált egyetemi docens PÉCS, 2014
1. Bevezetés Az elmúlt évtizedekben, a technológia fejlődése következtében, különböző mesterséges elektromágneses környezeti hatások érnek bennünket, melyek a magasabbrendű idegrendszeri működéseket külön-külön, vagy kombinálva befolyásolhatják (Kwon és Hämäläinen, 2011). Ezekről a hatásokról azonban kevés információval rendelkezünk. A Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség felmérései alapján 2001 óta a mobilelőfizetések száma meghatszorozódott 1. 2014-re a világban ez a szám elérte a közel 5 milliárdot. További felmérések igazolták, hogy ebből a számból 4 milliárdan használják a 3. generációs (3G) Universal Mobile Telecommunication System (UMTS) technológiát úgy, hogy a készülékek robbanásszerű elterjedését nem előzték meg azok a vizsgálatok, melyek alapján nagy pontossággal elmondhatnánk, hogy használatuk képes-e módosítani az központi idegrendszeri működéseket, különös tekintettel az agyi elektromos aktivitást (elektroenkefalogram - EEG). Kísérletes dozimetriai adatok igazolják, hogy a telefon fejhez való közelsége, és a fej nagy dielektromos állandója miatt a kibocsátott rádiófrekvenciás (RF) teljesítmény közel 40-55%-a nyelődik el a felhasználó fejében (Gandhi, 2002). A nagymértékű RF elnyelődés miatt felvetődik a kérdés, hogy a kibocsátott elektromágneses sugárzás milyen kölcsönhatásban lehet az agyi funkciókkal. Hiszen a nagyszámú előfizetők miatt egy esetleges csekély egészségügyi kockázat is hosszútávon komoly népegészségügyi problémákat okozhat. Több, nagy nemzetközi projekt is elindult annak érdekében, hogy az elektromágneses (EM) tér lehetséges agyi információfeldolgozást (EEG) módosító hatásokról alaposabb képet kapjunk. A pályázatok közül a legjelentősebbek a GUARD 2 ill., az EMFnEar 3 programok voltak. Az utóbbi célja az volt, hogy a viharos gyorsasággal terjedő újgenerációs UMTS típusú mobiltelefonoknak a központi idegrendszer működését potenciálisan módosító hatásait felderítse ill. ezekhez a vizsgálatokhoz megfelelő besugárzórendszert elkészítését támogassa (Stefanics 1 http://www.itu.int/en/itu-d/statistics/documents/statistics/2014/stat_page_all_ charts_2014.xls 2 http://www.guard.polimi.it/; "GUARD Potential Adverse Effects of GSM Cellular Phones on Hearing", European Commission, 5th Framework Programme for Research and Technological Development (2002 2004) 3 EMFnEAR Exposure at UMTS Electromagnetic Fields: Study on Potential Adverse Effects on Hearing, European Commission, DG Health and Consumer Protection, Public Health and Risk Assessment, Work Plan 2004, Commission decision 25 February 2004 2004/192/EC 1
és mtsai., 2008; Parazzini és mtsai., 2009). Többek között ezeknek a projekteknek is köszönhető, hogy az utóbbi évtizedekben számos tanulmány jelent meg, melyek a mobiltelefonok feltételezett hatásait vizsgálták EEG technika segítségével (van Rongen és mtsai., 2009; Kwon és Hämäläinen, 2011). Az irodalmi adatok ismeretében azt mondhatjuk, hogy a mobiltelefonok keltette EM tér hatásával foglalkozó eddigi eredmények ellentmondóak (van Rongen és mtsai., 2009; Kwon és Hämäläinen, 2011) és leginkább régebbi technológiák agy működésekre gyakorolt hatását vizsgálták. Jelen vizsgálatainkban első körben az UMTS tér spontán agyi aktivitásra, és auditoros információfeldolgozásra gyakorolt lehetséges hatását vizsgáljuk. Továbbá azért, hogy a feltételezett hatásokat minél pontosabban mérni tudjuk, kidolgoztunk egy interakcióra épülő vizsgálati módszert. Feltételeztük, hogy ha az UMTS jel önmagában nem tudja elérni azt a küszöbszintet, ami mérhető hatást váltana ki, akkor el tudjuk-e érni ezt, ha a teret egy ismert az agyi információfeldolgozást módosító vegyülettel együtt kombináljuk. Esetünkben az UMTS típusú besugárzást a széles körben alkalmazott idegrendszeri stimulánssal, a koffeinnel kombináltuk, s így kívántunk választ kapni arra, hogy az UMTS típusú mobiltelefonos (MP) elektromágneses EM besugárzás önmagában és koffeinnel kombinálva miként tudja módosítani az alap agyi oszcillációt ill. auditoros és vizuális információfeldolgozást. 2. Célkitűzések Munkánk konkrét célja az volt, hogy megfigyeljük egy dozimetriailag jól kontrollált UMTS típusú mobiltelefonos besugárzás hatását: a nyugalmi agyi oszcillációs tevékenységre delta (1-3 Hz), téta (4-8 Hz), alfa (9-12 Hz) és béta (13-32 Hz) frekvencia tartományokban, a korai automatikus auditoros változásdetektálás (MMN) és figyelmi váltás (P3a) képességekre, koffeinnel kombinálva a vizuális döntési folyamatokra (reakcióidő, P300). 2
3. Anyagok és módszerek 3.1. Besugárzó rendszer A sugárforrásként kereskedelmi forgalomban kapható Nokia 6650-es mobiltelefont használtunk (Nokia, Espoo, Finnország), mivel ennek a készüléknek a teljesítményleadási stabilitása 98%-nál nagyobb. A telefon antennájának kimenetét egy 2W-os erősítőn keresztül egy ú.n. patch antennára vezettük. Ezzel a patch antennával kívántuk megoldani az egyszerű és kontrollált fejhez való rögzítést. Annak érdekében, hogy megvizsgáljuk, hogy a patch antennára kivezetett jel megfelelően modellezi-e a mobiltelefon keltette EM teret, mind a telefonra rákötött patch antenna, mind pedig a készülék EM mezejét és SAR értékét bemértük és azt találtuk, hogy eredmények egyezést mutattak. Így igazoltuk, hogy a patch antenna teljes mértékben modellezi a valós használatot. A mérések során a patch antennát egy fejpánt segítségével a fejhez rögzítettük kb. 4-5 mm-re a jobb trágustól, így a telefon normális telefonbeszélgetésre alkalmas pozícióban volt. A telefont a Nokia saját fejlesztésű Phoenix szervíz szoftvere vezérelte. 3.2. Spontán EEG és automatikus deviancia detekció vizsgálata Az UMTS besugárzás spontán EEG-re és az automatikus deviancia detekcióra (MMN) gyakorolt lehetséges hatását vizsgáló felvételi protokollunk megegyezett. Mindkét esetben egészséges egyetemista hallgatók EEG adatait vettük fel. A résztvevők az egyik alkalommal valódi (bekapcsolt és sugárzó telefon), míg a másik alkalommal ál (bekapcsolt, de nem sugárzó telefon) besugárzást kaptak 30 percen keresztül. A 30 perces blokk előtt és után 10-10 percen keresztül rögzítettük az agyi aktivitásaikat, mialatt néma dokumentum filmet néztek. Míg az spontán EEG (seeg) felvétel során csupán filmet néztek, addig az MMN-nél hallgatóink a film alatt egy fejhallgatón keresztül két különböző frekvenciájú, különböző megjelenési valószínűségű hangot hallottak. Az összesen 1000 inger közül 900 db 1 khz-es (standard) és 100 db 1,5 khz-es (deviáns) frekvenciájú volt. Két deviáns inger nem követte egymást. Minden egyes hanginger 50 ms-os hosszúságú volt, 5 ms-os fel- ill. lefutási idővel. Hallgatóinkat megkértük, hogy a hangokra egyáltalán ne figyeljenek, koncentráljanak a filmre, de a vizsgálat végén semmilyen a filmmel kapcsolatban kérdést nem tettünk fel. 3
Az elektródok felhelyezésekor figyelembe vettük a nemzetközileg elfogadott 10-20-as rendszert. Az EEG felvétel alatt három középvonali [frontális (Fz), centrális (Cz) és parietális (Pz)] és a nem kívánt szemmozgázból eredő műtermékek kiszűrésére két elektro-okulogram (EOG) elektród felvételét rögzítettük CED Spike2 (Cambridge Electronic Design, Cambridge, Anglia) számítógépes program segítségével. A föld elektródot a homlok középpontjára, míg a referencia elektródot az orra helyeztük. Az elektródok impedanciáját minden esetben 5 kohm alá állítottuk be. Az 1 khz-es mintavételezéssel digitalizált EEG adatokat Matlab és EEGLAB Matlab toolbox programok segítségével számítógépen elemeztük. A nyers adatokon szoftveres sávszűrést alkalmaztunk különböző beállításokkal. Spontán EEG elemzése. Az seeg adatelemzésnél kétféle analízist alkalmaztunk. Mindkét analízis esetében az epocholt EEG felvételen gyors Fourier-transzformációt (FFT) futtattunk le kb. 1 Hz-es felbontással. Ennek segítségével lehetőségünk volt az egyes EEG frekvenciatartományok finom beállítására. Az irodalomi adatok alapján választottuk ki a delta (1-3 Hz), téta (4-8 Hz), alfa1 (9-10 Hz), alfa2 (11-12 Hz), béta1 (13-18 Hz) és béta2 (19-32 Hz) frekvenciatartományokat. A 600 másodperces felvételt 300 darab 2 mp-es epochra osztottuk. A definiált frekvenciatartományokon három utas ismétléses variancia analízissel (ranova) teszteltük a besugárzás feltételezett hatását. Korábban a szakirodalomban eddig mindig egy nagyobb időintervallumban tesztelték a telefonok keltette hatásokat. Annak érdekében, hogy a rövidtávon megjelenő hatást tudjuk kimutatni kutatócsoportunk kidolgozott egy algoritmust. Ennek segítségével a valódi és ál besugárzás utáni 10 perc hosszúságú EEG felvételeket kisebb, 2 perces alblokkokra bonthattuk. Így összesen 5 alblokkot kaptunk mindkét kezelésben. Feltételeztük, hogy a 30 perces besugárzás utáni rövid időszakban az EEG frekvenciák teljesítményein az UMTS esetlegesen leépülő hatását igazolhatjuk statisztikai módszerekkel. Az első statisztikai modellben mind az 5 alblokkot, míg a másodikban csupán az első két 2 perces alblokkot teszteltük ranova segítségével. Automatikus deviancia detekció (MMN) elemzése. Meghatároztuk a standard és deviáns auditoros ingerekre adott eseményhez kötött kiváltott potenciálokat (EKP). Az egyes epochokat a különböző ingertípusok (standard/deviáns) mentén, de kezeléstől és blokktól (besugárzás 4
előtt/besugárzás után) függetlenül átlagoltuk. Az egyes komponensek amplitúdóit és latenciáit csúcskereső algoritmus segítségével elemeztük. Az eltérési negativitás (MMN) különbségi hullám meghatározásakor a deviáns ingerekre adott válaszokból kivontuk a standard ingerekre adottakat. Az MMN tényleges jelenlétét statisztikai számítással kívántuk igazolni. Így a standard és deviáns ingerekre adott EKP-ak hasonlítottuk össze a frontális- (Fz), a centrális- (Cz), és a parietális középvonali (Pz) elektródon. Mivel az analízis adatai - az irodalmi adatokkal megegyezően - csak az Fz és Cz elektródokon mutatott szignifikáns MMN hatást, ezért a továbbiakban csak ennek a két elektródnak az adatait (P50, MMN, P3a) elemeztük. 3.3. Az UMTS tér lehetséges potencírozó hatásának vizsgálata a vizuális információfeldolgozási (P300) képességekre A méréseinket hasonlóan az előzőekhez, egészséges, fiatal egyetemistákon végeztük. Az EEG felvételéhez 32 csatornás BrainAmp (Brain Products GmbH, München, Németország) rendszert használtunk. A harminc ezüst-, ezüstklorid elektródot, a nemzetközi 10-20-as rendszer figyelembevételével, az Easycap (Easycap, München, Németország) EEG sapka segítségével helyeztük fel. A vizsgálati személyek egy teljes faktoriális vizsgálatban vettek részt, melyben mindenki megkapta az össze kezelést (kontroll, csak UMTS besugárzás, csak koffein, UMTS besugárzás és koffein). A vizsgálat során a résztvevők kapszulázott formában vagy 3 mg/testtömeg kg koffeint vagy kontroll anyagot (0,5 g glükóz/kapszula) kaptak. A koffein/kontroll anyag bevétele után 45 perccel aktív vizuális kakukktojás paradigmát oldottak meg a hallgatók, ahol két különböző alakú [négyzet (standard); korong (deviáns)], de egyforma színű alakzatot mutattunk be különböző valószínűségekkel (standard: 80%; deviáns: 20%). A vizsgálati személyeknek feladata az volt, hogy minden egyes deviáns (korong) megjelenést egérkattintással jelezzék amilyen gyorsan csak lehet, miközben reakcióidő (reaction time - RT) és EKP adatokat rögzítettünk. Minden egyes mérés három - meg nem szakított - blokkból [besugárzás előtt (Pre); besugárzás alatt (Exp); besugárzás után (Post)] állt. Valódi/ál UMTS típusú besugárzás csak a besu- 5
gárzási (Exp) blokkban történt. A besugárzó rendszert az előző mérésekhez hasonló beállítással használtuk. 4. Eredmények 4.1. Spontán EEG és automatikus deviancia detekció eredményei Spontán EEG eredmények. Az első esetben, amikor a 600 másodperces spontán elektroenkefalogram (seeg) felvételt csupán epochokra bontottuk, az ranova analízis semmilyen kezelés főhatást, sem pedig kezelés blokk interakciót nem mutattak ki egyik frekvenciatartományon sem. Az elektród főhatással igazolni tudtuk, hogy az egyes kérgi területek aktivitásai különböztek egymástól. A második esetben sem tudtuk statisztikailag igazolni az UMTS típusú besugárzás feltételezett, a bekapcsolást követően, gyorsan megjelenő, vagy a kikapcsolás után gyorsan elmúló ú.n. fel- és leépülő hatását. Továbbá a feltételezett, nagyon rövid idő alatt leépülő hatás vizsgálatához a besugárzás utáni alblokkok közül csak az első kettőt helyeztük bele modellünkbe. Azonban a statisztika itt sem hozott ki szignifikáns különbséget a valódi és ál besugárzások között. Automatikus deviancia detekciós (MMN) vizsgálat eredményei. A korai, az inger neurális előszelekciója (standard P50-es EKP) latenciáján az ranova analízis szignifikáns KEZELÉS x BLOKK interakciót mutatott [F(1,25)=4,598; p=0,041; parciális h 2 =0,155]. Tukey HSD post hoc módszerrel tovább analizálva nem találtunk semmilyen szignifikáns különbséget a kezelések között. A legkisebb p érték 0,19 volt. Marginális KEZELÉS BLOKK interakciót találtunk a standard N100 [F(1,25)=3,485; p=0,073; parciális h 2 =0,122] és P200 [F(1,25)=3,568; p=0,07; parciális h 2 =0,124] komponens amplitúdóján, azonban a Tukey HSD post hoc teszt semmilyen további hatást nem tudtak kimutatni. A különbségi hullám P3a komponensének latenciáján csak marginális KEZELÉS főhatást észleltünk [F(1,25)=3,564; p=0,07; parciális h 2 =0,124]. 6
4.2. Vizuális információfeldolgozással kapcsolatos eredmények. Reakcióidővel kapcsolatos eredmények. A besugárzási (Exp) blokkban a reakcióidő adatok elemzésekor két eltérő analízist végeztünk. Először a blokkot egyben kezeltük, míg másodszor 6 alblokkot határoztunk meg hasonló beállításokkal, mint ami Pre vagy a Post blokkokra volt jellemző. Az első esetben, amikor a blokkot egységesnek tekintettük, az ranova analízis szignifikáns KEZELÉS főhatást mutatott [F(3,66)=3,0, p<0,037, parciális h 2 =0,12]. Annak érdekében, hogy megtudjuk a kezelések közötti különbségeket Tukey HSD post hoc tesztet futtattunk le. Ennek eredménye volt, hogy a vizsgálatokban résztvevők koffein hatására (399 ms; SEM: 12,18) szignifikánsan gyorsabban (p<0,038) reagáltak a célingerekre a kontrollhoz (átlag: 419 ms; SEM: 9,8) képest. Ezzel szemben a kombinált kezelés (átlag: 405 ms; SEM: 10,61) egyik más kezeléstől sem különbözött. Továbbá a szummatív analízis sem mutatott ki semmilyen kombinált hatást [F(1,22) = 0,535, p=0,47, parciális h 2 =0,02]. A második elemzésben az Exp blokkot 6, egyenként 20 célingerre adott RT-t tartalmazó alblokkra osztottuk. Mindegyik kezelés során az alblokkokban mért RT az idő előrehaladtával (1-6 alblokkok) szinifikáns növekedést mutattott. Továbbá az ranova analízis szignifikáns KEZELÉS [F(3,66)=3,001, p<0,037, parciális h 2 =0,12] főhatást mutatott. A szignifikáns KE- ZELÉS főhatás lehetővé tette, hogy post hoc teszttel világosabb képet kapjunk az esetleges különbségekről. A Tukey HSD statisztikai eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a koffeines RT (átlag: 399 ms; SEM: 12,2) gyorsabb volt, mint a kontroll (átlag: 419 ms; SEM: 9,8). Kiváltott válasszal kapcsolatos eredmények. A P300-as EKP-t két analízis módszerrel teszteltük. Amikor az Exp blokkot egyben kezeltük a statisztikai teszt szignifikáns KEZELÉS főhatást [F(3,54)=3,65, p<0,018, h 2 =0,169] mutatott a a P300 késői görbe alatti területén (area under the curve - AUC). Tukey HSD post hoc analízis pedig alátámasztotta, hogy a koffein jelentősen csökkentette annak értékét a kontrollhoz képest. Azonban sem a post hoc sem pedig a szummatív analízis nem tudott kimutatni kombinált hatást. A második analízis módszerben az Exp blokkot 6 darab alblokkra bontottuk. A Pearson statisztika igazolta, hogy mindegyik kondícióban a P300-as FAL az első blokktól a hatodikig szig- 7
nifikánsan növekedett (Kontroll: R=0,89; p=0,02; UMTS: R=0,95; p<0,01; Koffein: R=0,79; p=0,06; R=0,85; p=0,03). A szignifikáns KEZELÉS főhatásnak [F(3,48)=6,32, p=0,001, parciális h 2 =0,28] a post hoc analízise továbbá kimutatta, hogy a késői P300 AUC csökkent mind a koffeines (átlag: 2092,92 µv 2, SEM: 200,8), mind pedig a kombinált (átlag: 2053,88 µv 2, SEM: 198,22) kondícióban a kontrollhoz (átlag: 2437,24 µv 2, SEM: 226,72) képest. Kombinált és koffeines kezelés között nem tapasztaltunk különbséget. 5. Összefoglalás Napjainkban mobiltelefonok életünk szerves részét képezik. 2014-re a világban közel 7 milliárd a mobil-előfizetések száma, melyek közül legelterjedtebb a 3G UMTS típusú technológia. A készülékek ugrásszerű elterjedését sajnos nem előzték meg átfogó tanulmányok, melyek alapján biztosan lehetne állítani, hogy az alkalmazott EM terek nem képesek módosítani a magasabb idegi működéseket. Hiszen a telefonok fejhez való közelsége miatt a fej magas frekvenciás EM tér hatásának van kitéve, mely elektromos és ezáltal fiziológiai elváltozásokat okozhat az agyban. Habár számos tanulmány vizsgálta a különböző mobiltelefonok keltette EM tér agyi funkciókra gyakorolt hatását, az eredmények ellentmondóak. Jelen tanulmányainkban arra kerestük a választ, hogy a 3G UMTS mobiltelefonos besugárzás miként tudja módosítani a kognitív funkciók elektrofiziológiai és magatartásbeli korrelátumait. Az első vizsgálatban az UMTS EM tér spontán agyi aktivitásra gyakorolt hatásait vizsgáltuk, mely az aktuális tudati állapot érzékeny mérője. Azonban a mobiltelefon nem tudta módosítani az EEG frekvenciatartományok főbb amplitúdóit. A második mérésben az UMTS EM térnek az automatikus változásdetektálásra (MMN) és automatikus figyelmi váltásra (P3a) gyakorolt hatásait vizsgáltuk. Összhangban az irodalomi adatokkal mi sem tudtuk igazolni, hogy az UMTS tér hatással lenne az auditoros információfeldolgozásra. A harmadik vizsgálatban azzal a hipotézissel éltünk, hogy ha az UMTS EM tér önmagában az agyi fiziológiát mérhetően nem képes módosítani, akkor esetleg más, nem EM környezeti ágensekkel még mindig additív, vagy szinergista módon serkentő interakcióban léphet, mely a sejtszintű funkciókat tekintve hasonló lehet az EM térrel. Ennek vizsgálatára kifejlesztettünk 8
egy új mérési módszert. Így tesztelni tudtuk a hipotézisünket a magasabbrendű vizuális információfeldolgozási folyamatokra. Esetünkben a koffeint választottuk, mivel ez a leggyakrabban használt központi idegrendszeri stimuláns, továbbá napi szinten előfordul, hogy koffein tartalmú terméket fogyasztunk és közben használjuk a telefonunkat. A vizsgálati eredményeink nem igazolják, hogy az UMTS EM tér módosítani tudja a koffein stimuláló hatását a vizuális rendszerben. Végső összefoglalásként elmondhatjuk, hogy egyrészt a 3G UMTS besugárzás önállóan nem képes módosítani az információfeldolgozás magatartásbeli és fiziológiai korrelátumait. Így a kognitív teljesítményt és a spontán EEG-t, auditoros és vizuális kiváltott válaszokat. Továbbá nem képes módosítani a koffein élénkítő hatásait sem pro sem kontra. A negatív eredmények interpretálásakor két fajta megközelítéssel élhetünk. Az egyik, az általunk használt EM tér 1) teljesítményének alacsony volta és/vagy 2) hatástalan modulációja, mely nem képes elérni azt az idegi működés szempontjából fontos küszöbszintet, ami biológiai hatást válthatna ki (Binhi és Rubin, 2007; Juutilainen és mtsai., 2011). Habár az UMTS EM tér nem tudta módosítani az információfeldolgozást - a GSM tanulmányoknál tapasztalt fiziológiai hatások miatt - nem tudjuk általánosan kijelenteni, hogy a mobiltelefonok keltette EM terek nem módosítják az agyi információfeldolgozási folyamatokat. Ennek tükrében mindenképpen további tanulmányok elvégzése szükséges, melyekben különböző kimeneti EM teljesítményeket és modulációkat kellene vizsgálni önmagukban, vagy más környezeti ágensekkel kombinálva. 6. Irodalomjegyzék Binhi, V. N., Rubin, A. B. (2007). Magnetobiology: The kt Paradox and Possible Solutions. Electromagnetic Biology and Medicine, 26(1):45 62. Gandhi, O. P. (2002). Electromagnetic fields: human safety issues. Annual Review of Biomedical Engineering, 4:211 234. Juutilainen, J., Höytö, A., Kumlin, T., Naarala, J. (2011). Review of possible modulationdependent biological effects of radiofrequency fields. Bioelectromagnetics, 32(7):511 534. 9
Kwon, M. S., Hämäläinen, H. (2011). Effects of mobile phone electromagnetic fields: critical evaluation of behavioral and neurophysiological studies. Bioelectromagnetics, 32(4):253 272. Parazzini, M., Lutman, M. E., Moulin, A., Barnel, C. c., Sliwinska-Kowalska, M., Zmyslony, M., Hernádi, I., Stefanics, G., Thuroczy, G., Ravazzani, P. (2009). Absence of short-term effects of UMTS exposure on the human auditory system. Radiation Research, 173(1):91 97. Stefanics, G., Thuróczy, G., Kellényi, L., Hernádi, I. (2008). Effects of twenty-minute 3G mobile phone irradiation on event related potential components and early gamma synchronization in auditory oddball paradigm. Neuroscience, 157(2):453 462. van Rongen, E., Croft, R., Juutilainen, J., Lagroye, I., Miyakoshi, J., Saunders, R., de Seze, R., Tenforde, T., Verschaeve, L., Veyret, B., Xu, Z. (2009). Effects of radiofrequency electromagnetic fields on the human nervous system. Journal of Toxicology and Environmental Health, 12(8):572 597. 10
7. Saját közlemények jegyzéke A disszertáció témakörében készült publikációk 1. Trunk, A., Stefanics, G., Zentai, N., Kovács-Bálint, Zs., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2013). No effects of a single 3G UMTS mobile phone exposure on spontaneous EEG activity, ERP correlates, and automatic deviance detection. Bioelectromagnetics, 34(1):31 42. IF: 1,859 2. Trunk, A., Stefanics, G., Zentai, N., Bacskay, I., Felinger, A., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2014). Lack of interaction between concurrent caffeine and mobile phone exposure on visual target detection: An ERP study. Pharmacology, Biochemistry and Behavior, 124C:412:420. IF: 2.82 Disszertáció alapjául szolgáló előadások 1. Trunk, A., Stefanics, G., Kovács-Bálint, Zs., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2010). The effect of a single thirty-minute 3G mobile phone irradiation on auditory evoked potentials. 7 th Forum of Neuroscience (FENS), Amsterdam, Netherlands. (Poster presentation, abstract) 2. Trunk, A., Stefanics, G., Kovács-Bálint, Zs., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2010). The effect of 3G EMF exposure on auditory evoked potentials and automatic deviance detection: an EPR study. International Brain Research Organization (IBRO), Pécs, Hungary. (Poster presentation, abstract) 3. Stefanics, G., Trunk, A., Kovács-Bálint, Zs., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2010). The effect of thirty-minute 3G mobile phone exposure on auditory evoked potentials and the MMN response. 15 th World Congress of Psychophysiology Budapest, Hungary. (Poster presentation, abstract) 4. Trunk, A., Stefanics, G., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2011). The effect of thirty-minute UMTS RF exposure on human auditory evoked potentials and the MMN response. 10 th International Conference of the European Bioelectromanetics Association (EBEA), Rome, Italy. (Poster presentation, abstract) 5. Trunk, A., Stefanics, G., Zentai, N., Kovács-Bálint, Zs., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2011). The effect of a single 30 minute long 3G EMF exposure on auditory evoked potentials, automatic deviance detection and spontaneous EEG (seeg). 13 th Conference of the Hungarian Neuroscience Society (MITT), Budapest, Hungary. (Poster presentation, abstract) 11
6. Trunk, A., Stefanics, G., Zentai, N., Hernádi, I. (2011). A koffein hatása az emberi auditoros és vizuális eseményhez kötött kiváltott potenciálokra ingerdiszkriminációs paradigmában. Magyar Farmakológus Anatómus Mikrocirkulációs Élettani Társaságok Közös Tudományos Konferenciája (FAME), Pécs, Magyarország. (Poszter előadás, absztrakt) 7. Trunk, A., Stefanics, G., Zentai, N., Bacskay, I., Felinger, A., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2012). Novel experimental design to test potential synergistic effects of caffeine and 3G mobile phone exposure on human visual evoked potentials. 8 th Forum of Neuroscience (FENS), Barcelona, Spain. (Poster presentation, abstract) 8. Trunk, A., Stefanics, G., Zentai, N., Bacskay, I., Felinger, A., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2012). Possible synergistic effects of caffeine and 3G mobile phone exposure on human reaction time and visual event-related potentials. International Brain Research Organization (IBRO), Szeged, Hungary. (Poster presentation, abstract) 9. Trunk, A., Zentai, N., Stefanics, G., Bacskay, I., Felinger, A., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2012). Combined effects of caffeine and 3G mobile phone exposure on predictive coding in the human brain. ERNI-HSF, Brain oscillations in health and disease, Budapest, Hungary. (Poster presentation, abstract) 10. Trunk, A., Zentai, N., Stefanics, G., Bacskay, I., Felinger, A., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2013). No combined effects of caffeine and 3G mobile phone exposure on predictive coding in the human brain. 14 th Conference of the Hungarian Neuroscience Society (MITT), Budapest, Hungary. (Poster presentation, abstract) 11. Trunk, A., Stefanics, G., Zentai, N., Bacskay, I., Felinger, A., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2013). No evidence of interactions between caffeine intake and 3G mobile phone exposure on target expectancy in the human brain. II. Interdisciplinary Doctoral Conference, Pécs, Hungary. (Poster presentation, abstract) 12. Trunk, A., Stefanics, G., Zentai, N., Bacskay, I., Felinger, A., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2013). Investigation of possible synergistic effects of caffeine intake and UMTS mobile phone-like exposure on predictive coding in the human brain. 11 th International Conference of the European Bioelectromanetics Association (EBEA), Thessaloniki, Greece. (Poster presentation, abstract) 13. Trunk, A., Zentai, N., Csathó, Á., Hernádi, I. (2014). Koffein vizuális figyelmet javító hatása: eseményhez kötött potenciál vizsgálat. A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság Experimentális Farmakológiai szekciójának VIII. szimpóziuma és az 12
MBKE Gyógyszerbiokémiai Szakosztály XXVIII. Munkaértekezlete, Velence, Magyarország. (Poszter előadás, absztrakt) 14. Trunk, A., Stefanics, G., Zentai, N., Bacskay, I., Felinger, A., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2014). Investigation of possible synergistic effects of caffeine intake and UMTS mobile phone-like exposure on human visual attention. 7 th COURSE: Biological effects of combined exposures to EMF and other chemical and physical agents, Erice-Sicily, Italy. (Poster presentation, abstract) 15. Trunk, A., Zentai, N., Csathó, Á., Gács, B., Hernádi, I. (2014). Modulatory effects of caffeine on human visual attention indexed by the N200 event related potential. 9 th Forum of Neuroscience (FENS), Milan, Italy. (Poster presentation, abstract) Egyéb publikációk 1. Kovács-Bálint, Zs., Stefanics, G., Trunk, A., Hernádi, I. (2014). Automatic detection of trustworthiness of the face: a visual mismatch negativity study. Acta Biologica Hungarica, 65(1), pp. 1-12. 0,504. 2. Zentai, N., Csathó, Á., Trunk, A., Fiocchi, S., Parazzini, M., Ravazzani, P., Thuróczy, Gy., Hernádi, I. (2014). No effect of acute Wi-Fi electromagnetic field exposure on spontaneous EEG activity and psychomotor vigilance in healthy human volunteers. (submitted). 3. Zentai, N., Fiocchi, S., Parazzini, M., Trunk, A., Juhász, P., Ravazzani, P., Hernádi, I., Thuróczy, Gy. (2014). Exposure to RF emitted by commercial WLAN system: dosimetry assessment for human provocation studies. (submitted). Elektronikus jegyzet-fejezet 1. Dénes, V., Hernádi, I., Trunk, A. (2010). Biológiai laboratóriumi alapismeretek IV. Élettani gyakorlatok. Egyetemi elektronikus jegyzet. Összesített impakt faktor: 5.2 Független idézetek száma: 2 13