KÖNYVTÁRI KISOKOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI FOGALMAK KISISKOLÁSOKNAK. A Szókincstár gyermeklexikon fogalmaival

KÖNYVTÁRI KISOKOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI FOGALMAK KISISKOLÁSOKNAK A Szókincstár gyermeklexikon fogalmaival

2 A 42 SOROS BIBLIA 3. évf.: Gutenberg fő munkája, mely a nevét onnan kapta, hogy Bibliáját hasábonként 42 sorban nyomtatta ki. 1455-ben 100 példányt készített belőle. A nyomtatott formában is utánozni akarta a kódexek formáját, ezért a papírlapokon helyet hagytak a díszítésnek. A nyomott könyv elkészítése után kézzel festették meg az iniciálékat. BETŰREND 1 2. évf.: a magyar ábécé szerinti rend. A betűk általánosan elfogadott sorrendje. A könyvtárosok a könyveket a magyar ábécé 44 betűjéből összeállított 28 betűs könyvtári betűrend alapján sorolják be a betűrendes katalógusba. BETŰRENDES MUTATÓ 2. évf.: Az enciklopédiában sorolja fel azokat a szavakat, amelyeket a könyv megemlít, és megmutatja azt is, melyik szó hányadik oldalon található. Az enciklopédiában sorolja fel azokat a szavakat, amelyeket a könyv megemlít, és megmutatja azt is, melyik szó hányadik oldalon található. BETŰRENDES KATALÓGUS A betűrendes katalógusban a katalóguscédulák a szerzők neve és a könyvek címe szerinti ábécérendben találhatók. A betűrendbe sorolás alapja az írott betű, és nem a kiejtett hang. CÍM 1 2. évf.: a könyv témája, amiről szól CÍMSZÓ azokat a szavakat, amelyeknek a magyarázatát megtaláljuk a lexikonban, címszavaknak nevezzük. (Most a címszó magyarázatát olvashattad.) CORVINA Mátyás király könyvtárának a neve. Ezt az elnevezést a könyvtár a kódexek Hunyadi címerrel díszített kötéseiről kapta. A könyvkészítő mesterek minden kódexen elhelyezték Mátyás király hollós címerét. A hajdan kb. 2500 kódexből álló könyvtárból napjainkban 200 kötetet tartanak számon. Ezek közül 52 kódexet őriznek Magyarországon. CUTTER-SZÁM A könyvtári ábécé egy betűjéből és egy kétjegyű számból áll. ÉKÍRÁS Az ókori Mezopotámiában kialakult írásmód. Az írásjeleket háromszögűre alakított nád- vagy fapálcikákkal nyomták az agyagtáblákba. ENCIKLOPÉDIA 2 3. évf.: Ismerettárat jelent, folyamatosan, összefüggő szövegben ír le minden fontosat a világmindenségről, a Földről, az emberről. A témák közti tájékozódást a tartalomjegyzék és betűrendes mutató segíti oldalszámok segítségével.

3 4. évf.: Adattár, amely a tudományok egészét vagy annak egyes részeit, legfontosabb ismereteit összefoglalva, áttekinthető elrendezésben mutatja be. Használatát különböző mutatók segítik. EX LIBRIS Latin kifejezés. Jelentése: könyveiből. Az ex libris tartalmazza a könyv tulajdonosának nevét, jelképét vagy jelmondatát, amelyet minden tulajdonában lévő könyv elejére beragaszt. Az ex libris gyakran művészi kivitelezésű kisgrafika (rajz). FÜLSZÖVEG 3. évf.: A könyv borítólapjának belső, behajtott részén olvasható rövid összefoglaló, amely bemutatja a szerzőt és a könyvet. Általában a könyv szerzője írja FOLYÓIRAT 2. évf.: hetente, havonta vagy negyedévente rendszeresen megjelenő kiadványok. Szabályos időközönként, kéthetente, havonta vagy még ritkábban megjelenő lap. Lehetnek irodalmi, tudományos szakmai jellegűek. Vannak gyermekeknek szóló folyóiratok is (pl. a Szivárvány, a Buci Maci, a Kincskereső). GYERMEKLEXIKON 2. évf.: Olyan gyerekeknek készült adattár, amely címszavak alatt, szócikkekben magyarázza a fogalmakat. Ezek a fogalmak betűrendben követik egymást. GYERMEKÚJSÁG 2. évf.: Gyermekeknek szóló folyóiratok is, pl. a Szivárvány, a Buci Maci, a Kincskereső GYERMEKKÖNYVTÁR Gyermekeknek szervezett könyvtártípus, ahol csak gyermekeknek szóló könyveket, folyóiratokat, CD-ket gyűjtenek. Szülei támogatásával bármelyik gyerek beiratkozhat lakóhelye gyermekkönyvtárába. HASÁB Egy oldalon egyenlő részre osztott szövegrész. Tehát két oldalon (két hasábos felosztásnál) összesen 4 db hasábot találunk. HELYBEN HASZNÁLAT Olvasóteremben azokat a könyveket, és egyéb könyvtári dokumentumokat használhatod, melyeket nem lehet kikölcsönözni. HETILAP Olyan újság, amely hetente jelenik meg. (Pl.: Nők Lapja, Füles, Heti Világgazdaság). HIEROGLIF ÍRÁS 3. évf.: Jelekből álló írás, mely között talán a legérdekesebbek az állatokat ábrázoló figurák, vagy az emberi testrészek, például a kar vagy a láb. GUTENBERG 3. évf.: Német nyomdász, aki a 15. században feltalálta a különálló, mozgatható ólomból készült latin ábécés betűszedést és a könyvnyomtatást. ILLUSZTRÁCIÓ 2. évf.: a könyvbe megjelenő rajz vagy kép.

4 Tankönyveid szövegeit sokszor kíséri kép vagy ábra. Ezek segítségével jobban megértheted az olvasottakat. De nemcsak a jobb megértést szolgálják, díszítik is könyvedet. ILLUSZTRÁTOR 2. évf.:a mesekönyvek, tankönyvek rajzait készíti el. Lásd illusztráció. INICIÁLÉ 3. évf.: Kézzel írott, nagy, díszes kezdőbetű a régi kódexekben. Lásd a kódex címszót! KATALÓGUS A könyvtár dokumentumairól készült leírások rendszerezett gyűjteménye. A katalógus segítségével könnyen megtudhatod, hogy milyen könyveket kölcsönözhetsz, olvashatsz a könyvtárban. A katalógusok a könyvek különböző szempontok szerinti visszakeresését szolgálják. Pl. a szerző vagy a cím betűrendje szerint: betűrendes katalógus; a tartalom szerint: szakkatalógus. KATALÓGUSCÉDULA 4. évf.: Minden katalóguscédula egy-egy könyvet azonosít, és tartalmazza a könyv legfontosabb adatait (szerző, cím, kiadó, kiadás éve, Cutter-szám, ETO-szám, a könyv méretei, oldalainak száma stb.) ÍRÓ Iniciálé a Képes Krónikában 1 2. évf.: Az a személy, aki a könyvet megírta. ISKOLAI KÖNYVTÁR Általános és középiskolákban működő könyvtárak. Tagjai csak az adott iskola tanulói és tanárai lehetnek. A tanulást, tanítást segítő könyveket, folyóiratokat, hangkazettákat, CD-ket gyűjti. Ismeretterjesztő könyvek Azoknak a könyveknek az átfogó elnevezése, amelyek valamely tudományág ismereteit mutatják be alap- vagy középfokon. ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVEK 3. évf.: Azoknak a könyveknek az átfogó elnevezése, amelyek valamely tudományág ismereteit mutatják be alap- vagy középfokon. KÉPÍRÁS A leírt képek tárgyakat, fogalmakat, mondatokat jelentettek. Ilyen volt a régi kínaiak, észak-amerikai indiánok és ókori egyiptomiak írása KÉZIRATOS KÖNYV 3. évf.: A nyomtatás elterjedése előtt készített kézzel írt könyveket nevezik így. A középkorban pergamenre vagy papírra írtak a másoló szerzetesek, kihegyezett lúdtollakkal. A kódexek kéziratos könyvek. KÉSEDELMI DÍJ 1. évf.: Ha a kölcsönzési határidő lejárt, és nem hosszabbítottad meg, akkor késedelmi díjat kell fizetned. A késedelmi díj összege annál nagyobb, minél később viszed vissza a kölcsönzött könyveket. KÉZIKÖNYV 2 3. évf.: a gyors tájékozódás eszköze. Nevét onnan kapta, hogy más könyvek tanulmányozása közben is gyakran kéznél kell lenniük. A lexikonok, enciklopédiák, szótárak és adattárak elnevezése.

5 Egy-egy tudományág alapvető ismereteit összegző mű. A könyvtárakban külön polcokon helyezik el a kézikönyveket. Ezek a könyvek nem kölcsönözhetőek. KIADÓ 2. évf.: Könyvkiadással, lapkiadással foglalkozó vállalat vagy személy. Magyarország legelső kiadói: Landerer és Heckenast voltak. Ma a legismertebb Ifjúsági Kiadó a Móra. Tankönyveidet is kiadók terjesztik, ezek a tankönyvkiadók. KÉZIKÖNYVTÁR: 1. évf.: röviden és gyorsan válaszolnak kérdésekre, nem kölcsönözhető. A könyvtár legértékesebb része. Az itt található könyvekre folyamatosan szükség van, ezért nem lehet kikölcsönözni, hazavinni. A nagyobb könyvtárak olvasóteremben helyezik el a kézikönyveket, így azok bármikor kéznél vannak. KÉZIRATOS KÖNYV A nyomtatás elterjedése előtt készített kézzel írt könyveket nevezik így. A középkorban pergamenre vagy papírra írtak a másoló szerzetesek, kihegyezett lúdtollakkal. A kódexek kéziratos könyvek. KIADÁS 2. évf.: Egy könyv azonos megjelenési adatokkal forgalomba hozott példányainak összessége. A kiadás évét mindig feltüntetik a könyveken. Ha a kiadó többször kiadja ugyanazt a könyvet, akkor jelölnie kell a kiadás számát. Pl. 3., változatlan kiadás. KÓDEX 3. évf.: Kéziratos, színes, festett képekkel (miniatúrákkal) készített könyv, melyeket 2-3 hasábban írtak. Latin szó, eredeti jelentése: fatábla. Mielőtt a könyvnyomtatás elterjedt, a könyveket kézzel írták. Sok kép és szépen kirajzolt kezdőbetűk, iniciálék díszítették. Lásd az iniciálé címszót! KÖLCSÖNKÖNYVTÁR: 1. évf.: aki a kölcsönkönyvtárba beiratkozik, az onnan könyvet vihet haza olvasni. A gyermek-kölcsönkönyvtárból egyszerre 6 db könyvet lehet elvinni. A kölcsönvett könyvet 4 hét múlva kell visszavinni. KÖLCSÖNZÉS 1. évf.: A könyvtárak legáltalánosabb szolgáltatása. Kölcsönzéskor az olvasó otthoni olvasásra, meghatározott időre átveszi a könyvtárostól a kiválasztott könyveket. Legfeljebb hat könyvet lehet egy alkalommal kölcsönözni négy hétre. Videofilmeket, hanglemezeket, kazettákat is lehet kölcsönözni. Ezeknek rövidebb a kölcsönzési határidejük. KÖNYV 1. évf.: a könyv nyomdában készül. Az író kigondolja a történetet, a mesét, és kézzel vagy gépen leírja. Ezt azután a nyomdában

6 sok ezer példányban kinyomják. A kinyomtatott lapokat a könyvkötő beköti. Írott vagy nyomtatott szöveget, képet tartalmazó dokumentum. Alakja és anyaga az évszázadok során sokat változott. Agyagtábla, papirusz, pergamen és papír volt a könyvek alapanyaga. A mai könyvek papírból készülnek. A számozott papírlapokat a kötéstábla és a gerinc fogja össze. KÖNYVISMERTETÉS 3. évf.: Részletesebb tartalomismertetés, amely általában a hátsó kötéstáblán olvasható KÖNYV RÉSZEI 3. évf.: könyv gerince, könyvtest, könyv kötése, könyv címoldala, könyvkiadó neve, könyvkiadás éve, könyv megjelenésének helye, tartalomjegyzék. (magyarázatát lásd a címszavaknál.) KÖNYV GERINCE A könyv kötéstábláit fogja össze, szerepel rajta a szerző neve és a mű címe, valamint a könyvtárakban a gerinc alsó részén a könyv raktári jele. KÖNYVTEST A könyv számozott lapjainak összessége. KÖNYV KÖTÉSE, KÖTÉSTÁBLA A könyv első és hátsó kemény vagy puha fedele, szerepel rajta a szerző neve és a mű címe. A könyvtestet védő kemény lemez, amit bőrrel, műbőrrel, vászonnal vagy papírral vonnak be. KÖNYV CÍMOLDALA Itt látható a szerző és könyvcím, valamint a kiadó neve és a megjelenés helye és éve. KÖNYV MEGJELENÉSÉNEK HELYE Az a város, ahol megjelent a könyv. KÖNYVKÖTŐ A könyvek lapjait egymáshoz erősíti. Cérnával összefűzi a lapokat, majd a könyvborítót ezekhez rögzíti, ragasztja. A borító készülhet vászonból, bőrből, papírból. KÖNYVTÁR 1. évf. : a könyvtárban a könyvek úgy vannak elrendezve a könyvespolcon betűrendben, hogy minden könyvet azonnal meg lehessen találni. Magyarország legnagyobb könyvtárában, az Országos Széchenyi Könyvtárban 5 millió könyv van Lásd: gyermekkönyvtár, iskolai könyvtár, szakkönyvtár. KÖNYVTÁR FELÉPÍTÉSE Szabadpolcos rendszerű könyvtár, ahol a könyvtári anyag szabadon hozzáférhető. Az olvasók itt közvetlen kapcsolatba kerülnek az egész állománnyal, korlátozás nélkül, szabadon válogathatnak. Zárt rendszerű könyvtár, ahol a dokumentumok nagyobb része zárt raktárakban van, ahova az olvasók nem mehetnek be. Vegyes rendszerű könyvtár, ahol egy jelentős szabadpolcos rendszer van, de a ritkábban használt vagy védendő, értékesebb állományt zárt raktárakban tartják. KÖNYVTÁRI ÁBÉCÉ Nem tesz különbséget a rövid és a hosszú magánhangzók között, illetve nincsenek benne kettős betűk. Tehát az A, illetve az Á betűvel kezdődő nevek egy csoportba kerülnek, csakúgy, mint a Z-vel és a ZS-vel kezdődőek. KÖNYVKIADÓ NEVE Az a könyvkiadó, amely a könyvet kiadta. KÖNYVKIADÁS ÉVE Az az évszám, amikor a könyv megjelent.

7 KÖNYVTÁRI KÖNYVEK CSOPORTJAI 1. évf.: Tartalom szerint: szépirodalom és ismeretterjesztő irodalom. 1. évf.: Használat szerint: kölcsönözhető könyvek és olvasótermi (kézi) könyvek. KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI 1. évf.: kölcsönzés és helyben használat KÖNYVTÁROS: 1. évf.: az a személy, aki a könyveket, folyóiratokat beszerzi, rendszerezi, őrzi, és az olvasókkal foglalkozik. KÖNYVTÁR TEREI 1 2. évf.: Ruhatár, kölcsönző pult, kölcsönző tér, olvasóterem kézikönyvtárral, hírlapolvasóval és számítógépekkel, videóés multimédiatár. KÖNYVTÁRTÖRTÉNET 3. évf. HAMMURAPI TÖRVÉNYKÖNYVE A törvénykönyv szövegét egy 2 méter magas kőoszlopra írták. Felső részét domborművek díszítik, középső részén található a törvénykönyv 49 hasábban. Hammurapi torvényei az élet különféle területeire terjedtek ki. Minden törvény két részből állt. Az egyik rész a bűncselekményt és a vele kapcsolatos körülményeket írta le, a másik pedig az ítéletet tartalmazta. ASSURBANIPAL KÖNYVTÁRA Assurbanipal Babilónia királyának ninivei könyvtára, amely több tízezer kiégetett agyagtáblából állt, i.e. VII. században(i. e. 668 626). Angol tudósok az 1800-as évek végén találtak rá a könyvtár maradványaira. Több mint 20 000 ékírásos agyagtáblára bukkantak. Ezekből az írásokból sok érdekes dolgot tudunk meg az akkor élt mezopotámiai emberek életéről. Az agyagtáblákon a következő feliratot találták: Assurbanipalnak a világ urának, Babilónia királyának a könyve ez AZ ALEXANDRIAI PAPIRUSZ KÖNYVTÁR Az ókori világ legnagyobb könyvtára volt, amelyet a Ptolemaiosz uralkodók alapítottak i.e. III. században. Itt 49 ezer papirusztekercset őriztek, melyek egyenkénti hossza 5-20 méter között volt. A tekercsek nem minden esetben voltak azonosak egy-egy művel. (pl. Homérosz Iliász-a 24 tekercsre másolták át. MÁTYÁS KIRÁLY KÖNYVTÁRA: BIBLIOTHECA CORVINA A körülbelül 2000 kötetével a korszak (15. század) egyik legnagyobb könyvtára. Kódexei bőr- és bársonykötésűek voltak, melyeket arany vagy ezüst kapocs díszített. A könyvkészítő mesterek minden kódexen elhelyezték Mátyás király hollós címerét. Ezért is nevezték ezeket a kódexeket corvinának. A könyvgyűjtemény kézírásos kódexeket és nyomtatott könyveket egyaránt tartalmazott. A KÖZÉPKORI KOLOSTORI KÖNYVTÁRAK Elsősorban vallásos tartalmúak voltak, de csillagászati, matematikai, orvosi és növénytani könyveket is őriztek. Egy középkori mondás szerint: A kolostor olyan könyvtár nélkül, mint a vár fegyvertár nélkül. LÁNCOS KÖNYV 3. évf.: Olyan könyv, amelynek a kötésébe láncot fűztek, és azzal rögzítették a könyvespolchoz. A középkorban így védték a lopásoktól az értékes kódexeket. LEXIKON 1. évf.: a lexikonból érdekes és fontos dolgokat lehet megtudni mindenről, ami csak a világon: emberekről, állatokról, növényekről, országokról, gépekről, stb. A lexikonban a címszavak ábécésorrendben következnek egymás után. 3. évf.: röviden, néhány mondatban foglalja össze valamiről a legfontosabb tudnivalókat. Külön címszavak alatt, szócikkekben magyarázza a fogalmakat, amelyeket betűrendben lehet megtalálni.

8 Adattár, amely címszavak alatt, szócikkekben magyarázza a fogalmakat, amelyek betűrendben követik egymást. Lehetnek általánosak vagy tudományághoz kapcsolódók. MINIATÚRA Színes, kézzel festett kép, mellyel a kódexeket díszítették. MUTATÓ A könyvek végén találhatók a mutatók. Felsorolják a könyvben előforduló neveket, tárgyakat, földrajzi fogalmakat és évszámokat. A mutatók azt is jelzik, mely oldalon találhatod meg az általad keresett személyről, tárgyról, földrajzi kifejezésről szóló ismereteket, információkat. Névmutató: a műben előforduló neveket sorolja fel a könyv végén betűrendben, megjelölve azokat a lapszámokat, ahol a név előfordul. Tárgymutató: betűrendben azokat a fogalmakat, tárgyszavakat sorolja fel, melyekkel a könyvben találkoztunk NYOMDA 3. évf.: A: nyomtatással sokszorosított termékek (könyvek, újságok) készítésére berendezett üzem. A nyomdában könyvek, folyóiratok, újságok, plakátok nyomtatásával foglalkoznak. A német Gutenberg nevéhez fűződik a könyvnyomtatás feltalálása (1456). Magyarországon Mátyás király uralkodása idején létesült az első nyomda, melynek alapítója Hess András volt (Buda, 1472). OLVASÓTEREM 1 2. évf.: a könyvtárnak az a helyisége, ahol lehet az újságokat és a nem kölcsönözhető könyveket olvasni. A könyvtárak külön részlege. Az itt elhelyezett könyveket nem lehet kölcsönözni, csak helyben olvasni. Azokban a könyvtárakban, ahol nincs elegendő hely az olvasóteremhez, ott olvasósarkot alakítanak ki. OLVASÓTERMI (KÉZI) KÖNYVEK 1. évf.: csak a könyvtár olvasótermében lehet elolvasni. OLVASÓJEGY 1 2. évf.: Kártya, amelynek tulajdonosa engedélyt kap a könyvtár használatához. ŐRJEGY 1. évf.: Segítségével tudjuk visszatenni polcra a könyvet a pontos helyére. Az őrjegy egy kartonlap, amelyet a polcról levett könyv helyére teszel. Segítségével vissza tudod tenni a könyvet a pontos helyére. PAPIRUSZ 3. évf.: Sásfajta vízinövény, amelyek belsejét felszeletelték, és lapokká préselték. Ókori íráshordozó. Egyiptomi sásféle növény. Belét vékony szeletekre vágták, azokat egymásra keresztbe rakták, majd préselték, szárították, és így írásra alkalmassá tették. A kész papirusztekercsek 15 cm magasak és 10 m hosszúak voltak.

9 PERGAMEN 3. évf.: Különlegesen kikészített juh, kecske vagy sertés bőre, amelynek mindkét oldalára írtak. Pergamon városában már időszámításunk előtt írtak bőrre. A város nevéből származik a pergamen elnevezés. ROSETTE-I KŐ Erre a kőlapra, egymás mellé ugyanazt a szöveget vésték az egyiptomi hieroglif és görög nyelven. Ez tette lehetővé a hieroglifák megfejtését. SAJTÓ Újságok, hírlapok, különféle nyomdai termékek (plakát, röplap) összességét jelenti. SOROZAT 3. évf.: Önálló kiadványok olyan csoportja, amelyeknek közös sorozati főcímük van. Pl.: Mi micsoda, Bölcs Bagoly. Az egy sorozathoz tartozó dokumentumok valamilyen közös jellemző (tartalom, műfaj, szerző, olvasói kör) kapcsolódnak össze. SZAKJELZET A könyvek tartalmát kifejező szám, írás és betűjel. Egy-egy könyvnek a könyvtári osztályozó rendszer szerinti helyét mutatja meg. SZAKKATALÓGUS Tájékoztatást ad arról, hogy a könyvtárban bizonyos témákról milyen könyvek találhatók. SZAKKÖNYVTÁR Különböző szakemberek, kutatók munkáját segítő könyvtár. A szakkönyvtárak elsősorban saját tudományos területükhöz kapcsolódó szakkönyveket és folyóiratokat gyűjtenek. Pl.: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Levéltár. SZÉCHÉNYI FERENC 4. évf.: 1754 1820 között élt magyar főúr. Magánkönyvtár-gyűjteményét ajánlotta fel a nemzetnek 1802-ben. (OSZK)... szándékom szerint könyveimet és gyűjteményeimet nemzetemnek adományozhatom. Gyűjteménye 5132 kötet könyvet, 2000 címerképet, 40 köteg térképet, valamint több száz kéziratot tartalmazott. A róla elnevezett nemzeti könyvtárunk az Országos Széchényi Könyvtár a Budavári Palotában működik. STÍLUS 3. évf.: A régi görögök és rómaiak íróveszszője. Ezzel az eszközzel karcolták a viaszréteggel bevont táblákra a betűket. A nyelvi kifejezés módját, illetve egy-egy korszak jellemző kifejezőeszközeit is jelent. SZÉPIRODALMI KÖNYVEK 3. évf.: Művészi igénnyel készült irodalmi alkotások (mesék, versek, elbeszélések, regények stb.) összessége.

10 SZERKESZTŐ Foglalkozás. Feladata az újságok, könyvek, folyóiratok, rádió- és televízió-műsorok anyagának összegyűjtése, válogatása és elrendezése. Egy újságnak több szerkesztője is lehet, minden rovatnak más és más. A szerkesztők munkáját a főszerkesztő vagy felelős szerkesztő irányítja. SZERZETES 3. évf.: Írástudó pap, aki szigorú szabályok szerint él rendházakban, kolostorokban. Ők másolták a kódexeket. TÁRGYMUTATÓ A szakkönyvekben található tárgymutató arról tájékoztat, hogy a könyv melyik oldalán olvashatsz a keresett tárgyról. TARTALOMJEGYZÉK 2. évf.: a könyv fejezeteit sorolja fel. 3. évf.: a könyv felépítéséről, tagolásáról ad képet. SZÓCIKK 2. évf.: A lexikon szócikkeket tartalmaz, melynek elején vastag betűs címszó áll. A címszavak betűrend szerint, A-tól ZS-ig követik egymást. A címszavakhoz tartozó magyarázatok elnevezése. SZÓTÁR 2 3. évf.: Szótárban a szavak ábécésorrendben következnek egymás után. Minden szónak megvan a magyarázata. A nyelv szókincsét vagy annak egy részét tartalmazó, betűrendbe sorolt jegyzék. Lehetnek egy nyelvűek, amelyek egy nyelv vagy ismeretkör szavainak megismerését szolgálják. Lehetnek két- vagy több nyelvűek, amelyek a nyelvtanulásban segítenek. UTALÁS 2. évf.: lexikonban a lásd szóval történik