K ÉSZÍTETTE: B OLYA Á DÁM I SKOLA: M EGYERI Ú TI Á LTALÁNOS I SKOLA F ELKÉSZÍTŐ TANÁR: K NOTZ L ÁSZLÓNÉ K ATEGÓRIA: KOMPLEX1 T ARTALOMJEGYZÉK:

Átírás

1 K ÉSZÍTETTE: B OLY Á DÁM I SKOL: M EGYERI Ú TI Á LTLÁNOS I SKOL F ELKÉSZÍTŐ TNÁR: K NOTZ L ÁSZLÓNÉ K TEGÓRI: KOMPLEX1 T RTLOMJEGYZÉK: KÖNYVTÁRK TÖRTÉNETE... 2 M GYRORSZÁGI KÖNYVTÁRK... 2 K ÖNYVTÁRTÍPUSOK... 3 KÖNYVTÁRK SZOLGÁLTTÁSI... 3 SZÉCHENYI KÖNYVTÁR LPÍTÁSÁNK TÖRTÉNETE... 4 O RSZÁGOS S ZÉCHENYI KÖNYVTÁR M... 5 F ORRÁSOK:... 5 olvasószoba saj átrajz

2 KÖNYVTÁRK TÖRTÉNETE z agyagtáblákat az ókori könyvtárakban, falfülkékben, ládákban, edényekben, kosarakban tárolták. Híres példája Ninivében sszurbanipal király könyvtára. Ókori könyvtár MGYRORSZÁGI KÖNYVTÁRK Szent István idejében jönnek létre az első egyházi gyűjtemények. Könyves Kálmán királyunknak is csak néhány tucat kötete volt. XV. században a reneszánsz főpapi könyvtárak (Janus Pannonius) jelentették a humanista kultúra meghonosítását. Mátyás király híres könyvtára (Bibliotheca Corviniana) a legkiválóbbak közé tartozott. reformáció ellenreformáció idején alakultak ki az első iskolai könyvtárak XVII. században jelentős főúri könyvtárak jöttek létre pl.: Ráday, Festetics, Teleki Galériás teremkönyvtár. Gróf Széchényi Ferenc ( ) 1802-ben megalapította a Magyar Nemzeti Könyvtárat től Országos Széchényi Könyvtárnak nevezik. Ma hazánk legnagyobb könyvtára. Közel ötmillió dokumentumot őriz. 2

3 KÖNYVTÁRTÍPUSOK Feladatkörük, gyűjtőkörük szerint lehetnek általános és szakkönyvtárak. Általános könyvtár: pl. lakóterületi. Gyűjtőköre minden tudományágra, műveltségi területre kiterjed. Szakkönyvtár: pl. üzemek, egyetemek szakkönyvtárai. Általában csak egy-egy szűkebb terület szakirodalmát gyűjtik. Felhasználóik szerint: Nyilvános könyvtár: ide bárki beiratkozhat. Feladatköre: dokumentumkölcsönzés, kézikönyvek, folyóiratok helyben olvasása, auditív, vizuális és audiovizuális dokumentumok, elektronikus információhordozók helyi használata. Tájékoztatást ad a használható dokumentumokról. Rendezvényeket, programokat szervez. Zárt könyvtárak, tudományos könyvtárak: külön engedéllyel, tudományos, kutatási célokra vehető igénybe. (Pl. egyházi könyvtárak.) Iskolai könyvtárak: gyűjtőköre általános, de főként az adott oktatási intézmény oktatási struktúrájához igazodó kiadványok (pl. szótárak, kötelező olvasmányok, ifjúsági irodalom stb.) z iskola diákjai, tanárai díjmentesen használhatják. KÖNYVTÁRK SZOLGÁLTTÁSI Kölcsönzi a dokumentumokat, egyes dokumentumféléket (pl. kézikönyvek, folyóiratok) csak helyben olvasásra lehet igénybe venni. Kézikönyvtár. könyvtáros tájékoztatást nyújt a meglévő dokumentumokról Rendezvényeket, programokat szervez legtöbb könyvtár internetes hozzáférést biztosít más könyvtárak elektronikus katalógusaihoz. magyar könyvtárakról mindeddig csak egyetlen statisztikai mű van, mely 1885-ből mintegy harmadfélezer hazai könyvtárt ismertet s azokban akkor hét és fél millió könyvet számlált össze. legnagyobb könyvtárak voltak akkor s jelenleg is azok: 1. Budapesti egyetem 275, Bruckenthal-féle könyvtár 56, Magyar Nemzeti Múzeum 264, Debreceni ev. ref. főiskola 52, Magyar Tudományos 179, lsó-kubini Csaplovics-féle 50,553 kadémia könyvtár 4. Pannonhalmi főapátság 100, Zirci apátság 50, Esztergomi főegyházmegye 63, Egri egyházmegye 49,769 3

4 SZÉCHENYI KÖNYVTÁR LPÍTÁSÁNK TÖRTÉNETE március Széchényi Ferenc felségfolyamodványt nyújtott be a bécsi Magyar Kancellárián keresztül I. Ferenc királyhoz, hogy nyomtatott könyvekből, kéziratokból, pénzérmékből, rézmetszetekből, címerképekből és térképekből álló gyűjteményét gróf Széchényi család Magyar Könyvtára néven felajánlhassa a magyar nemzet javára I. Ferenc király elfogadta Széchényi Ferenc felajánlását egy Magyar Könyvtár létrehozására. könyvtárnak Pesten, a pálosok egykori kolostorában, a Kir. Curia akkori székházában jelölték ki a helyét. z Országos Széchenyi Könyvtár épülete november 30. személyzet letette a hivatali esküt december 28. z alapítólevélre hivatkozva udvari kancelláriai rendelet írta elő a Széchényi Országos Könyvtár igényjogosultságát a kötelespéldányra: a kötelespéldányok számát ezért háromról négyre emelték március 27. háromtagú könyvtári személyzet Cenkre utazott a könyvtár átvételére. Széchényi Könyvtár anyaga (32 láda, összesen 111 mázsa) április második felében érkezett meg Pestre augusztus 20. Széchényi Országos Könyvtár megnyitotta kapuit az olvasóközönség előtt november 25. Széchényi Ferenc Bécsben benyújtotta az általa ugyanezen a napon aláírt és pecsétjével ellátott ajándékozó (alapító) oklevelét a magyar udvari kancelláriához november 26. I. Ferenc király aláírta és két példányban kiadatta az alapító okmányt, amelyet még kötelespéldányjogosultsággal is kiegészített. könyvtár neve Széchényi Országos Magyar Könyvtár, avagy Széchényi Nemzeti Magyar Könyvtár. Később a hivatalos használatban a név lerövidült: Széchényi Országos Könyvtár december 10. József nádor ünnepélyesen megnyitotta a Széchényi Országos Könyvtárt. z ünnepélyen Széchényi Ferenc mutatta be és adta át a könyvtárt a nádornak. Ugyanitt mutatták be és osztották ki a jelenlévők között a gyűjtemény katalógusának 1. pótkötetét is február 28. a magyar királyi helytartótanács kiadta sz. körrendeletét, amely szerint a kötelespéldány-szolgáltatás a nyomdákat terheli, és mindennemű nyomtatványra kiterjed. beszolgáltatott nyomdatermékekből egy példány a pesti Egyetemi Könyvtárt, egy a Széchényi Országos Könyvtárt illeti. 4

5 1805. november 18. fenyegető francia osztrák háború miatt József nádor utasítást adott a Széchényi Országos Könyvtár legértékesebb darabjainak Temesvárra menekítésére június 3. Mivel a katolikus egyházi főhatóság a pálos kolostort megkapta a szervezés alatt álló, központi papnevelde számára, e napon kelt királyi határozat rendelte el a Széchényi Országos Könyvtárnak a pálos kolostorból való kiköltöztetését november 14. Miller Jakab Ferdinánd azt javasolta, hogy a könyvtár bevonásával szerveztessék egy magyar nemzeti múzeum, amely a könyveken, kéziratokon és grafikai alkotásokon kívül a haza régészeti és történeti emlékeit, természeti produktumait és műipari alkotásait is gyűjteni fogja május 21. I. Ferenc király Széchényi Ferenc társaságában meglátogatta az Országos Könyvtárt december 15. király szentesítette a rendi országgyűlés által megalkotott 24. törvénycikket, amelyben az országgyűlés elfogadta és oltalmába vette Széchényi Ferenc ajándékát, a már létező és működő Országos Könyvtárt. ORSZÁGOS SZÉCHENYI KÖNYVTÁR M Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe, mely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, folyamán költözött be a könyvtár és a múzeumi osztályok ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. z intézmény 1985-ben költözött új helyére, a Budavári Palota F épületébe. kétmilliós könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum, amelyet 1473-ban nyomtattak és adtak ki. könyvtár rendelkezik a legtöbb régi magyar nyomtatvánnyal az országban, ezek az 1711 előtt megjelent könyvek, melyekből az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában 8500 példányt őriznek. régi nyomtatványok közül 1814 az ősnyomtatványok száma, ezek keletkezési ideje a könyvnyomtatás első évszázadára tehető. könyvtárban található a magyar szerzők által írt művek legteljesebb gyűjteménye: például közel 600 kiadvány Petőfi Sándor műveiből és több mint 3000 kiadvány Jókai Mór munkáiból. Híres történelmi személyek, mint Kossuth Lajos vagy Madách Imre könyvtárai szintén értékes részei a könyvtárnak. könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, az első fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat, az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát, valamint 32 corvinát Mátyás király könyvtárából, Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát, valamint számtalan Kossuth, Petőfi, dy és más kéziratot. Források: