E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2005. DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2005. DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1971-8/2005. MELLÉKLETEK: 7 DB TÁRGY: Pályázat kiírása a Baranya Megyei Kórház működtetésére ELŐTERJESZTŐ: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Horváth Zoltán főigazgató, BM kórház Dr. Moizs Mariann főigazgató helyettes, BM Kórház Dr. Horváth Zsófia vezető főtanácsos, Humánszolgáltatási Iroda Andrási Imréné csoportvezető, Közgazdasági Iroda MEGTÁRGYALTA: Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Költségvetési és Gazdasági Bizottság Pénzügyi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Igazgatási és Ügyrendi Bizottság KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005. november 28. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2005. november 28. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

II. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2005-ben több esetben foglalkozott a Baranya Megyei Kórház működésével, likviditási helyzetével, valamint a pénzügyi helyzet rendezését és az egészségügyi ellátás fejlesztését célzó elképzelésekkel. A kórház 30 napon túli tartozásállománya 2005. február végétől folyamatosan meghaladta a 100 millió forintot, ezért az intézmény vezetése intézkedési tervet dolgozott ki a likviditási helyzet javítására. Az intézkedési tervben bevételnövelő és költségcsökkentő intézkedések, valamint struktúraátalakítási javaslat szerepelt, amelyet a Baranya Megyei Közgyűlés 45/2005. (IV. 28.) Kgy. határozatának 9. pontjában jóváhagyott, továbbá a pénzügyi helyzet javítása érdekében haladékot adott az Önkormányzat felé fennálló 86.667 ezer Ft tartozás megfizetésére. Az intézmény pénzügyi helyzete július végére olymértékben romlott, hogy a tervezett bevételnövelő és költségcsökkentő intézkedések mellett sem volt reális esély arra, hogy a 30 napon túli tartozásállomány tartósan a kritikus érték (100 millió Ft) alá csökken. A Közgyűlés 2005. szeptember 15-i ülésén tájékoztatást adtam a kialakult helyzetről, és bemutattam Tisztelt Képviselő társaimnak azt a szakmai anyagot, amelyet a kórház vezetése állított össze egy lehetséges alternatívaként a helyzet megoldására, és a továbblépés lehetőségeként. A Közgyűlés a Kórház tervezett átalakításáról szóló tájékoztatót elfogadta, és 120/2005. (IX. 15.) Kgy. határozatában részletesen meghatározta azokat a feladatokat, amelyek az átalakítással kapcsolatos érdemi döntés meghozatalához szükségesek: felhatalmazást adott a feladat-ellátási forma átalakításához szükséges előzetes egyeztetések lefolytatására, és felkérte a Kórház főigazgatóját, hogy készítse el - az Alapító okiratban és a Működési engedélyben nevesített valamennyi feladatra vonatkozó ellátási szerződés-tervezetet, - a Geriátriai Centrum kialakítására és a Dischka Gy. u. 5. sz. alatti ingatlan hasznosítására ennek alternatívájaként a Rákóczi u. 2. szám alatti telephelyen megvalósítandó beruházásra vonatkozó részletes szakmai terveket; a megvalósítás forrásigényét, pénzügyi forrását és tervezett ütemét, - a kiegészítő előterjesztés mellékletében nevesített további rekonstrukciók, felújítások költségigényének kimunkálását, megjelölve azok pénzügyi forrását, - a feladatátadáshoz kapcsolódóan valamennyi eszköz ingatlan, gép, berendezés, felszerelés és jármű használatára/ bérletére vonatkozó szerződéstervezetet, - a közüzemi díjak átvállalására, valamint a működtetéssel összefüggő szolgáltatások (élelmezés, takarítás, karbantartás, porta, stb.) ellátására vonatkozó megállapodás-tervezetet, - a feladatellátás átadásához, mint szolgáltatás igénybevételéhez szükséges, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. szabályozásának megfelelő ajánlati felhívás és dokumentáció tervezetét, - a humánpolitikai intézkedési tervet, annak várható költségkihatását, munkaköri csoportonként munkaszerződés-tervezeteket, - az új működtetési forma gazdálkodási-pénzügyi helyzetre gyakorolt hatásának elemzését.

3 A 120/2005. (IX.15.) Kgy. határozat végrehajtásáról az alábbiakban adok összefoglalást: A kórház vezetése elkészítette A Baranya Megyei Kórház átalakulásának szakmai koncepciója című szakmai anyagot (1. számú melléklet), amely összefoglalóan bemutatja - a kórház történetét, a megyei/városi egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepét, struktúráját, betegforgalmi adatait, - az ellátás feltételrendszerének javítására 1996-ban megkezdett, jelenleg is folyó telephelyi rekonstrukciókat és a további beruházási-fejlesztési igényeket, valamint - az egészségügyi és szociális ellátás iránti igényeket alapvetően befolyásoló és meghatározó társadalmi-, gazdasági- és szociális körülményeket és annak várható változásait. A szakmai összefoglaló részletesen ismerteti a lakossági igények változása által indokolt és pénzügyi-gazdasági szempontból is szükséges struktúra-módosítást (2. számú melléklet), az ehhez és a minimumfeltételek teljesítéséhez szükséges beruházásokat, fejlesztéseket és azok forrásigényét (3. számú melléklet), a gépműszer minimumfeltételek biztosításához szükséges beszerzési, felújítási szükségletet, illetve annak költségigényét (4. számú melléklet), valamint a struktúramódosítás várható hatását a Kórház gazdálkodására (5. számú melléklet). A tervezett változások alapvetően a Központi Telephelyet, valamint az Ángyán János úti Telephelyet érintik: a társszakmák tevékenységének összekapcsolásával a Központi Telephelyen aktív, az Ángyán János úti Telephelyen krónikus ellátási centrum jönne létre, kiegészítve az időskori ellátáshoz szükséges aktív ellátással és szociális szakellátási feladatokkal. Ezáltal a kapcsolódó szakellátási területek racionálisabban és, költséghatékonyabban működtethetők, és jelentősen javulna az ellátás színvonala is. 1/ Központi Telephely (Pécs, Rákóczi u. 2.) aktív diagnosztikai Telephellyé fejlesztés: 429 aktív ágy Ellátás típusa: aktív fekvőbeteg-, járóbeteg- és sürgősségi ellátás, diagnosztika, szűrés, gondozás. A Központi Telephelyen indokolt (és a szükséges pénzügyi források biztosításával lehetséges) megépíteni egy teljes spektrumú pulmonológiai ellátást és a társszakmák (onkológia, gasztroenterológia) jelenlétét is biztosító kórházi egységet, az un. P épületet, amellyel lehetővé válna egy modern szemléletű, betegközpontú, és mindemellett költségkimélő betegellátás. Itt kerülne elhelyezésre továbbá a Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet. Ezzel megszűnne a Veress E. u. 2. szám alatti telephely. 2/ Ángyán J. u. 2. szám alatti Telephely Geriátriai Centrummá történő fejlesztés: 130 krónikus ágy + 70 aktív ágy (geriátria) Ellátás típusa: krónikus fekvőbeteg-, aktív fekvőbeteg- és járóbeteg ellátás, valamint ehhez kapcsolódóan szociális szakellátás. a/ Fekvőbeteg ellátás: - Aktív geriátriai osztály, melynek feladata a diagnosztikai és gyógyító tevékenység, egyensúlyi állapot visszaállítása (70 ágy)

4 - Krónikus geriátriai osztály, melynek feladata a rehabilitáció, szövődmények megelőzése, funkciók helyreállítása, környezethez való alkalmazkodás és családi adaptáció segítése, szomatikus és pszichés támogatás (30 ágy) - Ápolási osztály, melynek feladata az aktív kezelést már nem igénylő, de kórházi ápolásra szoruló betegek ellátása, állapotuk javítása, otthonukba vagy szociális otthonba való bocsáthatóságuk egészségügyi feltételeinek megteremtése (60 ágy) - Hospice osztály, melynek feladata a daganatos és terminális állapotú betegek ellátása, testi és lelki ápolás-gondozás, életminőségük javítása, szenvedésük enyhítése, emberi méltóságuk halálig való megőrzése (40 ágy) b/ Járóbeteg ellátás: - Geriátriai szakrendelés, melynek feladata az egészségügyi és szociális állapotfelmérés. c/ Hospice mobil csoport, melynek feladata konzultatív segítségnyújtás a kórházi társosztályoknak, családorvosoknak, hozzátartozóknak. d/ Otthonápolási szolgálat, melynek feladata az alapítvány keretében működő otthonápolási munkák kiterjesztése, otthoni hospice ellátás, home care geriáter kezelőorvos felügyeletével. e./ Emeltszintű szociális bentlakásos intézmény, melynek feladata a szépkorúak ápolási-lakóotthona, orvosi-ápolói felügyelet geriáter irányításával, megfelelő életmód biztosítása, kiegészítő szolgáltatások (torna, gyógytorna, uszoda, fizioterápia, fogászat, wellness, nem hagyományos gyógymódok) biztosításával. Célja, hogy egy helyen biztosítsa a feltételeket az időskori komplex ellátásra, egy időben több betegség gyógyítására és a legmegfelelőbb poszthospitális elhelyezésre úgy, hogy az alapellátás, az aktív osztályok rugalmas kapcsolatban, szoros együttműködésben, szoros együttműködés a szociális ellátással. A cél egy olyan komplex időskori ellátás megszervezése, ahol egy időben több betegség gyógyítására, a legmegfelelőbb poszthospitális elhelyezésre van lehetőség az alapellátás, az aktív osztályok, és a szociális ellátás szoros együttműködésével. 3./ Gyermekegészségügyi - Központ átalakítása, struktúra módosítása: 79 aktív ágy Ellátás típusa: aktív fekvőbeteg és járóbetegellátás, diagnosztika. (Terv szerint az ágyszám a jelenlegi 104-ről 79-re csökkenne, 25 gyermekgyógyászati ágyat a geriátriai szakterületre javasolt átcsoportosítani.) A struktúrák tervezett módosításaival a hagyományos, fekvő- és járóbeteg egészségügyi ellátás szerkezetének átalakításával és egy komplex geriátriai centrum megvalósításával a demográfiai változásokat követő, valódi szükségletek kielégítésére kerülne sor. A kórház vezetése eddigi munkája során is törekedett az ellátás teljességének a megelőzéstől az ápolásig tartó folyamatosság biztosítására. A kórház többfunkciós létesítménnyé fejlesztve, szociális elemekkel kiegészítve példaértékűen tudná végezni az egyre idősödő népesség egészségügyi ellátását, valamint szociális helyzetéhez és aktuális egészségügyi állapotához igazodó gondozását. Ez a megoldás amelyben együtt van jelen az aktív egészségügy, a krónikus ellátás, a rehabilitáció és az otthonápolás megfelel az Európai Tanács időskorúakra vonatkozó ajánlásainak, amelynek lényege a szociális ellátás összehangolása az egészségügyi alap- és szakellátással.

5 A bemutatott új szakmai koncepció megvalósítása és a minimumfeltételek teljesítése jelentős nagyságrendű beruházásokat, fejlesztéseket igényel. 1996. óta folyik a Kórház Központi Telephelyének rekonstrukciója, ami lehetővé tette a telephelyek számának csökkentését is (Pécsbánya, Dischka u). A megvalósult és folyamatban lévő beruházások azonban csak az épületegyüttes egyes elemeit érintették. A demográfiai folyamatok, a régiós egészségpolitikai változások, az egészségügyi társintézmények ellátási területeinek módosulása és specializálódása, és ebből adódóan az egészségügyi és szociális ellátás iránti igények változása indokolja és elodázhatatlanná teszi a rekonstrukció befejezését, valamint az új struktúrának és ellátási feladatoknak megfelelő kórház-ingatlanok megépítését. Az előterjesztés 3. számú melléklete tartalmazza a központi telephelyi rekonstrukció és az Ángyán J. úti telephely kialakítás programját, megvalósulási és pénzügyi ütemtervét az alábbiak szerint: adatok ezer Ft-ban 2006. 2007. 2008. Központi Telephely 1./ B jelű épület rekonstrukciója 672.700 2./ Sürgősségi Betegellátó Osztály 125.000 3./ Központi Élelmezés Üzem felújítása 195.700 4./ Központi Gyógyszertár 95.000 5./ F jelű épület felújítása 196.570 6./ P jelű épület megépítése 212.000 800.000 7./ T jelű épületbe lift beépítés 8.000 8./ K jelű épület felújítása 172.500 9./ G jelű épület felújítása 42.900 10./ Trafóház felújítása 15.000 11./ Kazánház, hőközpont felújítása 6.000 12./ Olajtárolóból irattár, vagy raktár kialakítása 8.600 13./ Garázs, műhelyépület elbontása 1.000 14./ Szendrey Júlia utcai kisajátítások 50.000 15./ Útburkolatok, sorompók, parkolók 491.230 Összesen: 716.300 800.000 1.575.900 Ángyán J. úti Telephely 1./ Szépkorúak otthonának építése 942.000 1.413.000-2./ Főépület átalakítása, felújítása 74.500 670.500 Összesen: 1.016.500 2.083.500 Mindösszesen: 1.732.800 2.883.500 1.575.900 Látható, hogy becsült értéken (bruttó) 6.182.200 e forintra lenne szüksége a tulajdonos Baranya Megyei Önkormánynak ahhoz, hogy a szakmai - fejlesztési programban részletezett beruházásokat, valamint a tervezett zöldmezős beruházásokat megvalósítsa.

6 A tervezett beruházások megvalósulása esetén a működtetéshez szükséges gépműszer minimumfeltételek biztosításának költségigénye 479.900.000 forint + a felújítás 12.250.000 forint, összesen 492.150. 000 forint (4. melléklet). Az alábbiakban részletes tájékoztatást adok a Kórház pénzügyi- gazdálkodási helyzetéről: A Kórház 2005. évi likviditási helyzetének alakulását és az év végére várható adósságállományt az előterjesztés 6. számú melléklete tartalmazza. Eszerint 2005. december 31-én a kórháznak várhatóan 276 millió Ft lejárt határidejű tarozása lesz, amelyből a 30 napon túli állomány 132 millió Ft. Ezen túlmenően a Kórház további 180 millió Ft lejárt tartozást faktorált, és a Megyei Önkormányzattal szemben fennálló 86,7 millió Ft tartozásból a Közgyűlés által engedélyezett halasztás következtében ez évben csak 8 millió Ft-t fizet meg. A faktorálás és az önkormányzat felé fennálló kötelezettség megfizetésének halasztása nélkül a Kórház év végi lejárt határidejű tartozásállománya 536 millió Ft lenne. A szükséges fejlesztések, a fejlesztési források átrendeződése, az egyre csökkenő OEP finanszírozás és ebből következően a pénzügyi (likviditási) helyzet jelentős romlása miatt a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzatnak döntenie kell arról, hogy, hogy a 30 napon túli tartozás nagyságrendje miatt önkormányzati biztost rendel- e a Kórház élére, vagy vállalja- e azt a szakmai- működtetési átalakítást, amely kidolgozására az intézmény vezetése megbízást kapott, és amelyről T. Képviselő testület az előterjesztés mellékleteiben részletes tájékoztatást kap. Az előterjesztésben leírt, a Kórházat érintő szakmai (fejlesztési), beruházási és likviditási helyzet kezelésére az alábbi javaslat- sort terjesztem elő: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése: Fogadja el a Baranya Megyei Kórház átalakulásának új szakmai- fejlesztési koncepcióját, az előterjesztés 1. számú melléklete szerint. Írjon ki pályázatot a Baranya Megyei Kórház hatályos Alapító Okiratában és Működési-engedélyében nevesített valamennyi (szak)ellátási feladat közreműködő részére történő átadására, kivéve azokat az ellátásokat, amelyek a közgyűlés korábbi döntése alapján már az alább nevesített - közreműködők részére átadásra kerültek. a) Sásdi Tüdőgondozó Intézet (gondozási tevékenység) 86/2001.(VI.27.)Kgy. határozat, b) 20 óra/hét bőrgyógyászati tevékenység Holt-tenger kft részére 78/2001.(V.22.) Kgy. határozat, c) vibráció- fiziotherápia, reuma- fiziotherápia, fül-orr-gégészeti szakrendelés Foglalkozás egészségügyi KHT részére 114/2003.(VI. 26.) Kgy. határozat e) gyógyszertári tevékenység a HOSPINVEST RT. részére 159/2004.(XI.18.) Kgy. határozat

7 A pályázatban a szakellátási tevékenység átvállalásán felül, feltételként határozza meg az előterjesztés 3 számú mellékleteként csatolt, A Baranya Megyei kórház központi telephelyi rekonstrukciója, a meglévő épületállomány célszerű felhasználásának és a fejlesztés lehetőségének vizsgálata, és az Ángyán úti telephely beépíthetőségének vizsgálata c. anyagokban részletezett építési beruházások saját forrásból történő kivitelezését. A pályázat nyertesének (határozatlan időre szóló) térítésmentes földhasználati jogot biztosítson a zöldmezős beruházással megvalósuló P jelű épület valamint a 200 férőhelyes parkolóház -, (központi telephelyen Pécs, Rákóczi u. 2.), továbbá az Ángyán J. u. 2. szám alatti telephelyen, 500 fő befogadására alkalmas 200 apartman felépítéséhez. Nyilvánítsa ki azon szándékát, hogy támogatja az egészségügyi szakellátáshoz kapcsolódó, de a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény hatálya alá tartozó emeltszintű, az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézmény jövőbeni létrehozását, azzal, hogy annak az 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet szerinti működtetési feltételeinek kialakítását, valamint a működtetést - a feladatot felvállaló- közreműködőre bízza. Foglaljon állást amellett, hogy az egészségügyi ágazat intézményrendszerének megújítására, a működési formák újragondolására, egységesítésére a 2004 évben létrejött (és 2005. évben Pécsi Diagnosztikai Központtal kibővült) Egészségügyi Konzorcium munkájában a jövőben is részt kíván venni, és támogatja azokat az integrációs folyamatokat (szülészeti- és nőgyógyászati ellátás, gyermekgyógyászati ellátás, urológia ellátás, labordiagnosztika), ahol párhuzamos (kihasználatlan) kapacitások vannak, és ahol az ellátás jobb szervezéssel, magasabb szinten oldható meg. A feladatátadás feltételéül kell szabni: - a mindenkori személyi, tárgyi minimumfeltételeknek való megfelelés feltételrendszerének biztosítását; - az átadás időpontjában fennálló köztartozások, szállítói tartozások, fenntartói támogatás átvállalását; - a kórháznál foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. -a szerinti - továbbfoglalkoztatását. Az előterjesztés mellékleteként csatolt Pályázati kiírást az Új Dunántúli Naplóban, valamint a Népszabadságban 2005. december 31-ig, kettő alkalommal tegye közzé. A 2006. január 31-ig beérkezett pályázatot(kat) - az Egészségügyi, Szociális, és Gyermekvédelmi Bizottság, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján - a Közgyűlés 2006. február havi testületi ülésen bírálja el, fenntartva azt a jogot, hogy a pályázatot érvénytelennek nyilvánítja.

8 Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy a 120/2005.(IX.15.).Kgy. határozat 1/ d-e pontjai alapján elkészült, és átdolgozás után a Pályázati felhívás Dokumentációjának mellékletét fogja képezi a Feladatellátási szerződés, a Vagyongazdálkodási-, valamint a Közüzemi díjak átvállalásáról szóló megállapodás. Rendelkezésre áll továbbá a Humánpolitikai Intézkedési terv, valamint munkaköri csoportonként a munkaszerződés-tervezetek. Egyeztetés történt az egészségügyi szolgáltatás átadásához (az ellátást átvállaló, közreműködő személyének kiválasztásához) szükséges eljárási rend vonatkozásában. A témában állásfoglalást kértünk a Baranya Megyei Közigazgatási Hivataltól, valamint a Közbeszerzések Tanácsától, és konzultációt folytattunk közbeszerzési szakértőkkel. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997.(XII.1.) kormányrendelet 13. -a alapján: a kötelező egészségbiztosítás ellátásainak biztosítását szolgáló, 14.-25. szerinti szerződések nem minősülnek a közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény értelemben vett visszterhes szerződéseknek. A fentiek alapján a szakellátási feladatot átvállaló közreműködő kiválasztásához nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A működtetés átalakítását meghatározó jogszabályok: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. (1) bekezdés b) pontja szerint, a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat biztosítja a tulajdonában vagy használatában lévő járóbetegszakellátást és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények működését. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. -a szerint, az egészségügyi intézmények fenntartójának hatáskörét képezi különösen egyebek mellett az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszüntetés gyakorlása. A (2) bekezdés szerint a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi intézmény fenntartója a külön törvényben foglaltaknak megfelelően köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyi intézményekben az egészségügyi ellátás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését. Jogszabályok nem írják elő, hogy az egészségügyi közszolgáltatásért felelős helyi önkormányzat az egészségügyi közszolgáltatást törvényi felelőssége okán milyen szervezeti formában és milyen módon kell, hogy ellássa. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a járóbeteg szakellátást és a fekvőbeteg szakellátást a megyei önkormányzatnak akkor kell biztosítania, ha a tulajdonában vagy használatában van járóbeteg-, illetve fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény. Ha ilyen intézmény nincs, akkor ellátási szerződés alapján, más tulajdonában-fenntartásában lévő intézménnyel is elláthatja az egészségügyi szakellátást. Az egészségügyi szakellátási kapacitásmódosítások szakmai feltételéről, eljárási rendjének és az új szolgáltatók befogadásának szabályairól szóló 50/2002. (III.26.) kormányrendelet 14. (1) bekezdése alapján a 2. b) pontjának ba) és bb) alpontja szerinti megállapodással vagy szerződéssel érintett kapacitás

9 esetén a kapacitáslekötés-módosítási kérelemhez csatolni kell a megállapodást vagy a feladatellátási- szerződést. Határozati javaslat: III. 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Kórház új szakmai - fejlesztési koncepcióját elfogadja. Határidő: 2005. december 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése dönt arról, hogy a Baranya Megyei Kórház új szakmai-fejlesztési programjának megvalósítása céljából - egészségügyi szakellátás átvállalására, az emeltszintű szociális szakellátási tevékenység feltételeinek a kialakítására, a kórház-ingatlanok felújításához szükséges források biztosítására, valamint a kórház likviditási egyensúlyának helyreállítása érdekében- a melléklet szerinti Pályázati felhívást tesz közzé. Határidő: 2005. december 31 Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Kékes Ferencet, a közgyűlés elnökét, hogy a Baranya Megyei Kórház működtetésének átalakítására vonatkozó Pályázati felhívást az Új Dunántúli Naplóban, valamint a Népszabadságban kettő alkalommal jelentesse meg. Határidő: 2005. december 31. Felelős. dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Kékes Ferencet, a közgyűlés elnökét, hogy a Baranya Megyei Kórház szakmai - fejlesztési programjának megvalósítására, a működtetés átalakítására 2006. január 31-ig benyújtott pályázatokat - az Egészségügyi, Szociális, és Gyermekvédelmi Bizottság, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményezését követően - terjessze a közgyűlés február havi ülése elé. Határidő: 2006. február 28. Felelős. dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Pécs, 2005. november 30. dr. Kékes Ferenc

A Baranya Megyei Kórház átalakulásának szakmai koncepciója 1. számú melléklet I. A Baranya Megyei Kórház története, szerepe, struktúrája A Baranya Megyei Kórház 1956-ban, a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) által átadott épületegyüttesben a Központi Telephelyen kezdte meg működését. Az intézmény kezdeményei az 1730-as években alakultak ki. A ma két legrégebbi épülettömb 1868-ban már 100 ágyas közkórházat jelentett, mely Pécs Városi Kórházként funkcionált az 1920-as évek elejéig, majd a POTE központi klinikai telephelyeként. Az egészségügyi és szociális ellátás a régi időkben is szervesen összefüggött, egyik épületünk szegényházi szerepet töltött be. A Megyei Kórház másik nagy telephelye az eredeti Tüdőgyógyintézet, a Mecsek oldalban épült az 1960-as évek közepén, az országos tuberkulózis elleni kampány keretében. A megye fekvő- és járóbeteg ellátásában szerepünk meghatározó: a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat legnagyobb intézményeként és munkáltatójaként, a Pécsi Tudományegyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (PTE OEC) mellett a kórház a második legjelentősebb egészségügyi szolgáltató mind a kapacitást, mind a betegforgalmat tekintve. A kórház egységeinek többsége megyei progresszivitási szintre sorolt, néhány osztályunk azonban egyetemi szintnek megfelelő akkreditációval bír (Sebészet-Érsebészet, Infektológia, Pulmonológia, Onkológia, Gyermekgyógyászat-nephrológia). Kórházunkon kívül a PTE OEC klinikái és a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények jelentik az egészségügyi szakellátás különböző szintjeit Pécsett. Baranya megyében működik még a Komlói Városi Kórház (20 km), a Szigetvári és a Siklósi Városi Kórház (30-30 km), továbbá a Mohácsi Városi Kórház (40 km). Az elmúlt években a szakmai munka optimalizálása és költséghatékonysága érdekében 1000 ágyról 604 ágyra csökkentettük ágyszámunkat. Két nagy kórházi telephely (Pécsbányatelepi részleg: 120 ágy, Dischka utcai részleg: 90 ágy) került megszüntetésre. A fenntartó döntése értelmében 2004. november 1-én a volt Baranya Megyei Gyermekkórház integrálódott intézményünkbe, így ágyszámunk 724-re növekedett. Jelenleg 3 fő telephelyünk a 300 aktív ággyal és a központi diagnosztikus egységekkel működő Központi Telephely, a 304 ágyas Ángyán János úti Telephely (volt Tüdőgyógyintézet, 124 krónikus, 180 aktív ággyal), valamint a 120 ágyas Gyermekegészségügyi Központ. Járóbeteg rendeléseket és gondozó intézeteket további külső telephelyeken (Veress E. utca, Papnövelde utca, közreműködői szerződéssel Sásd és Őz utca) üzemeltetünk. Összességében 24 fekvőbeteg osztállyal, négy gondozó intézettel és mintegy 60 járóbeteg szakrendeléssel dolgozunk. A diagnosztikus tevékenységet központosítottuk, a három fő egység a Központi Laboratórium, a Központi Radiológiai Osztály és a Pathológiai Osztály. Emlőszűrő Centrumunk a népegészségügyi program keretében Komplex Mammographiás Központként lett befogadva.

2 Baranya megyében pulmonológiai, fertőző, érsebészeti, gerontopszichiátriai, kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg ellátás csak a Megyei Kórházban történik osztályszerkezetben. Elsősorban ezen szakterületeken egyetemi klinika hiányában graduális és posztgraduális oktatókórházként működünk. Sebészet-Érsebészeti Osztályunk a PTE Sebészeti Tanszéke, Gerontopszichiátriai Osztályunk Gerontológiai Tanszéki Csoport is egyben. A változó igényekhez többször adaptált struktúra jelzi, hogy az aktív fekvőbeteg ellátáson túl nagy hangsúlyt helyezünk a krónikus és időskorú ellátásra, a rehabilitációra, valamint a szűrő, gondozó tevékenységre. A régió legjelentősebb struktúramódosítását hajtottuk végre, melynek során a két vezérlő elv a lakosság tényleges egészségügyi ellátási szükséglete és az intézmény pénzügyi stabilitásának megőrzése volt. Az ágyszám csökkentéssel és a profil átalakítással párhuzamosan növekvő betegforgalmat és egyre súlyosabb betegösszetételt látunk el: a 10 évvel ezelőtt kezelt évi 16.000-ről 30.000-re emelkedett a fekvőbetegek száma, évente átlagosan 700.000 járóbeteget fogadunk. Fekvőbeteg ágystruktúra: TÍPUSA Rákóczi úti Telephely: Aktív Aktív Aktív M E G N E V E Z É S E Á G Y S Z Á M O K Engedélyezett Működő SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLY SO2 (2005-ben befogadott) - - BELGYÓGYÁSZAT- ENDOSZKÓPIA 20 15 BELGYÓGYÁSZAT- GASZTROENTEROLÓGIA 30 20 BELGYÓGYÁSZAT- ANYAGCSERE 40 40 Aktív SEBÉSZET 40 40 Aktív ÉRSEBÉSZET 40 40 Aktív INTENZÍV ELLÁTÁS 10 10 Aktív INFEKTOLÓGIA 30 30 Aktív ONKOLÓGIA 30 30 Aktív SZÜLÉSZET- NŐGYÓGYÁSZAT 60 60 Rákóczi úti Telephely összesen: 300 285

3 Ángyán úti Telephely: Aktív GERONTOPSZICHIÁTRIA 30 30 MOZGÁSSZERVI Krónikus REHABILITÁCIÓ 30 17 Krónikus KRÓNIKUS TÜDŐGYÓGYÁSZAT 15 - Aktív TÜDŐGYÓGYÁSZAT "A" 47 47 Aktív TÜDŐGYÓGYÁSZAT "C" 73 73 Krónikus ÁPOLÁS 30 21 Krónikus HOSPICE 15 15 Aktív KARDIOLÓGIA 30 22 Krónikus KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ 34 15 Ángyán úti Telephely összesen: 304 240 Gyermekközpont Telephely: Aktív CSECSEMŐ 23 23 Aktív GYERMEKGYÓGYÁSZAT 22 22 Aktív GYERMEKSEBÉSZET MÁTRIX 30 30 Aktív GYERMEK TÜDŐGYÓGYÁSZAT 20 20 Aktív GYERMEK INTENZÍV 5 5 Aktív GYERMEK FERTŐZŐ 20 20 Gyermekközpont Telephely összesen: 120 120 Aktív betegellátás: 600 577 Krónikus betegellátás: 124 68 ÖSSZES BETEGELLÁTÁS: 724 645

4 Járóbeteg és gondozói struktúra: Heti óraszám Megnevezés Nem Szakorvosi szakorv. SZAKRENDELÉSEK: Belgyógyászat és társszakmák összesen: 176 - Gasztroenterológia összesen: 37 - Kardiológia összesen: 59 - Sebészet és társszakmák összesen: 80 - Aneszteziológia összesen: 40 - Szülészet-nőgyógyászat összesen: 103 - Csecsemő- és gyermekgyógyászat összesen: 220 - Bőrgyógyászat összesen: 176 - Ideggyógyászat összesen: 30 - Gyermek és ifjúsági pszichiátria összesen: 10 - Onkológia összesen: 30 - Gyermeksebészet összesen: 30 - Gyermekortopédia összesen: 5 - Rheumatológia és fizioterápia összesen: 30 - Addiktológia összesen: 10 - Pszichiátria összesen: 70 - Tüdőgyógyászat összesen: 73 - Labordiagnosztika összesen: 70 - Képalkotó eljárások összesen: 76 - Pathológia összesen: 18 - Szakrendelések mindösszesen: 1 343 - GONDOZÓK: Bőr és nemibeteggondozás 60 Onkológiai gondozás és szűrés 69 Tüdőgondozás és szűrés 48 50 Pszichiátria 138 63 Gondozók mindösszesen: 315 113 A rekonstrukció helyzete 1996-ban az ÁNTSZ szakmai, személyi és tárgyi hiányosságok megszüntetését célzó határozatának és az egészségügyi reform követelményeinek megfelelően, egyeztetve a Pécsett más felügyelethez tartozó egészségügyi intézményekkel, a kórházvezetés elkészítette az intézmény komplex rekonstrukciós programját.

5 1998-99-ben a Központi Telephelyen címzett támogatásból megvalósult a C jelű épület rekonstrukciója kialakításra került a Központi Műtőblokk, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály, a járóbeteg ellátás egy részének helyiségei, a Központi Könyvtár és a Konferenciaterem. 2000-2001-ben szintén címzett támogatásból elkészült a T jelű épület, itt alakítottuk ki a kor igényeinek megfelelő Szülészet-Nőgyógyászati Osztályt, a Központi Recepciót és a Belgyógyászati Ambulancia központi egységét. Címzett támogatásból az idén befejeződik a belgyógyászati osztályok egy részét (gasztroenterológia, kardiológia) magába foglaló A épület rekonstrukciója. Hangsúlyoznunk kell, ha a 2 milliárd Ft összértékű címzett és céltámogatások nem valósultak volna meg, a kórház vagyoni értéke nullára íródott volna mind az ingatlanokban, mind a műszerállományt tekintve. A rekonstrukció során a létfontosságú szakmák kubatúráját felújítottuk-kialakítottuk. Nem tudtuk azonban megoldani a Sürgősségi Betegellátó Osztály, a Megyei Tüdő- és Bőrgondozó Intézet elhelyezését, a Sebészeti Osztály hotelrészének, az Ángyán úti Telephely, a Központi Élelmezés Üzem, a Központi Sterilizáló felújítását. A Központi Gyógyszertár felújítása külső tőke bevonásával ez évben megkezdődik, 95 millió Ft értékben. A következő öt évben a működés szinten tartásához, a működési engedély megújításához szükséges építészeti beruházások értéke az Ángyán úti Telephely nélkül minimum 1.780 mft, vele együtt minimum 3.480 mft. A biztonságos betegellátáshoz szükséges gépek és műszerek beruházási értéke évente minimum 120 mft. II. Környezet- és helyzetelemzés Településszerkezet és népesség A Baranya Megyei Kórház ellátási kötelezettsége a teljes Baranya megye 402.260 fős lakosságára terjed ki. A megye településeinek száma 347, ebből 1 megyei jogú város, 11 város, 49 nagyközség és 286 község. A népesség hattizede él városban (40% Pécsett), négytizede községekben. A falvak közel kilenctizede 1000 fő alatti apró település, ezekben él az összlakosság 22 %-a. A törpe- és kisközségek teszik ki a településállomány 67 %-át, az összlakosság 13 %-ával. A településsűrűség országos szinten az egyik legmagasabb. Pécs város agglomerációja 62 település, a város lakosságával együtt 209 ezer főt jelent. A megye kistérségeinek száma 8, eltérő fejlettségi szinteken. A népsűrűség elmarad az országos átlagtól. A népesség 7 %-a tartozik valamely kisebbségi nemzetiséghez (jellemzően német, roma, horvát). A megyében a természetes szaporodás/fogyás -4,9/ezer lakos (az országos érték -4,1), fogyó népességű. A régióra számított ugyanezen érték a legrosszabb régiós értékek közé tartozik. A lakosság kor szerinti struktúrája romlik, a születések számának csökkenése miatt a népesség elöregedése hosszú évek óta jellemző folyamat. A 60 éven felüliek aránya lényegében az országos átlagnak megfelelő, a kistérségek vonatkozásában azonban az eltérések jelentősek. Az öregedési index értéke meghaladja az országos átlagot. 60 év alatt a férfiak és nők aránya közel azonos, a 60 évesnél idősebbek körében a nők aránya lényegesen meghaladja a férfiakét, a 70 éven felülieknél a különbség már 25 % körüli. A kedvezőtlen korösszetételt súlyosbítja a Dél-Dunántúlról történő jelentős elvándorlás.

6 Gazdasági adottságok Baranya megyében a II. világháborút követő 40 évben a nehézipari struktúra volt a jellemző. Az iparszerkezet a 90-es években lényegesen megváltozott, ismét az évszázados múltú feldolgozóipar lett a meghatározó. A mezőgazdaság a GDP-ből az országos átlagnál jóval nagyobb arányban részesedik. A Baranyában működő vállalkozások száma 36 ezer volt 2001-ben. A gazdasági szervezetek többsége alkalmazott nélkül vagy kis létszámmal működik, a vezető szerep az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás területeké. A külföldi érdekeltségű vállalkozásokból a régió 5 %-al részesedik, csak az Észak- Magyarországi Régiót előzi meg. A versenyszférához tartozó cégek száma a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, összefüggésben a rendkívül kedvezőtlen közlekedési-infrastrukturális feltételrendszerrel. Különösen fejletlen a minőségi közúti közlekedési- és a telefonhálózat. Ebből is adódóan az egészségügyi-szociális szolgáltatások hozzáférésében jelentős területi egyenlőtlenségek alakultak ki, az időbeli hozzáférés joga szintén csorbul. Az egészségügyi beruházásokat tekintve régiónk az országos átlag alatt van, csak Közép- Dunántúlt előzi meg. Kiemelhető az alacsony vállalkozási kedv és tőkebefektetés, a növekvő gazdasági lemaradás és a jelentős különbségek megyei-kistérségi szinten. Az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján a Dél-Dunántúli Régió az országos GDP 7,1 %- át adta 2002-ben, ezzel az utolsók között áll. A megyei rangsorban Baranya a középmezőnybe sorolt: az egy főre jutó GDP 2002-ben 1.225 eft, az országos átlag (1.648) 74 %-a volt. Az 1997-2002 közötti időszakban az egy főre jutó GDP növekedés mértéke Baranyában 85 % (az ország egészét tekintve 99,9 %). Foglalkoztatottság, szociális környezet A Dél-Dunántúli Régió a jövedelmek tekintetében is szomorú képet mutat. A megye gazdasági struktúrájának megváltozásával párhuzamosan a foglalkoztatottak jövedelmi helyzete kedvezőtlenebb lett az országos átlagnál. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az országos átlag 86 %-a. A régió foglalkoztatottsági helyzetét tekintve tartósan rosszabb pozíciójú az országos átlagnál. A magas agrárfoglalkoztatotti arány és a tercier szektor alacsony súlya jelzi elmaradottságunkat. Baranyában a munkanélküliség aránya 2004-ben 7 % (az országos átlag 5,8 %) volt, 2005. I. félévében tovább emelkedett. A munkanélküliek közel fele Pécs és Komló körzetéből származik, ugyanakkor a megye déli, aprófalvas, gazdaságilag elmaradott, munkahelyhiányos része 31 %-os munkanélküliségi rátával jellemezhető. A munkanélküliek jelentős része alacsonyan képzett, ez tovább nehezíti az elhelyezkedés esélyeit. A regisztrált munkanélküliek közel 50 %-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, többségük a fizikai munkavállalók, ennek megfelelően a férfiak közül kerül ki.

7 A foglalkoztatottság csökkenése nemcsak a munkanélküliség, hanem az inaktívak számának és arányának növekedését is jelentette. Az inaktívvá válás általános formája a nyugdíjba vonulás, jelentősen megnőtt a korhatár elérése előtti nyugdíjba vonulók száma. A korhatárt be nem töltött rokkantsági nyugdíjban részesülők száma meghaladja az országos átlagot. Az eltartottak és a foglalkoztatottak népességen belüli aránya csökkent, az inaktív keresők és a munkanélküliek aránya nőtt, rendkívül kedvezőtlenül érintve a régió versenyképességét. A Dél-Dunántúlon a régiók közül a harmadik leggyakoribb a 18-74 éves népesség körében a szegénység előfordulási gyakorisága. Mind a települési hátrány, mind az etnikai szegénység jelenléte erőteljes. A szegénység a régió peremvidékein (Siklós, Sellye) valamint a belső területeken (Szigetvár, Sásd, Pécsvárad) egyaránt megfigyelhető. A megye településszerkezete determinálja az egészségügyi ellátás szempontjából is hátrányos helyzetűek magas számát. A falun élők betegebbek, mint a városi lakosok, a társadalom egyes leszakadt csoportjai között halmozottan fordulnak elő egészségügyi problémák. A megbetegedések és a jövedelmi viszonyok együttes elemzése az alacsony jövedelműek mint potenciális egészségügyi szolgáltatást igénylők számának növekedésére hívja fel a figyelmet. A szociális elmaradottság kedvezőtlen hatásokkal bír az egyén életmódjára, így egészségi állapotára is. Életmód, rizikófaktorok A rendszeresen dohányzók aránya mindkét nem esetében magasabb az országos átlagnál. A régió felnőtt férfi lakosságának 26, a nők 7 %-a tekinthető nagyivónak ez a férfiaknál a régiók között az első, a nőknél a második helyet jelenti. A dél-dunántúli 18 éven felüli férfiak 47 %-a túlsúlyos, ez a régiók között a legmagasabb érték. Az elhízott csoportban a nők állnak az első helyen 23 %-al, közülük rendkívül magas a 65 éven felüliek 34 %-os aránya. Az alkohol- és drogfogyasztás, a regisztrált függőségi állapotok száma az utóbbi évtizedben nagymértékben és folyamatosan emelkedik. Pécs évek óta megoldatlan (és nem is finanszírozott) problémája a detoxikálás, mely belgyógyászati ambulanciánkon történik minden második napon, veszélyeztetve az ellátás biztonságát és színvonalát. Az életmóddal összefüggő rizikófaktorok kiemelkedő súlyt képviselnek, közvetkezésképp az egészségi állapotra gyakorolt negatív hatásuk is nagyobb az országosnál. Mortalitás A születéskor várható átlagos élettartam nagymértékben függ a gazdasági, szociális, életmódbeli tényezőktől. 2002-ben a várható élettartam a Dél-Dunántúlon a férfiak esetében 67,9, a nőknél 75,8 év (Magyarországot tekintve 68,2, illetve 76,5 év). A kistérségekben feltehetően a különbségek számottevőbbek. Az elveszett életévek száma magasabb, mint az Unió fejlettebb régióiban. A magyar férfiak várható élettartama 8, a nőké 5 évvel marad el az uniós átlagtól. A halálozás 13,2 fő/ezer lakos az Európában egyedülállóan magas országos mortalitás regionális értékei közül az egyik legrosszabb. Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 2001-ben 9,6 volt, az országban a legmagasabb. Ez az egészségügyi ellátás színvonalára, az állam egészségügy iránti elkötelezettségére jellemző mutató az Európai Unióban 4,8 volt ugyanabban az évben!

8 A WHO az utóbbi két mortalitási indikátor alapján országunkat az Európa Régió C kategóriájába sorolta, Fehér-Oroszország, Észtország, Kazahsztán, Lettország, Litvánia, Moldova, Ukrajna és Oroszország mellett. Régiónk bizonyos területei tehát még ennél is rosszabb mutatókkal rendelkeznek. A Dél-Dunántúli Régióban a halálozási kockázat 2 %-al magasabb, mint az országban általában. Oka elsősorban a magas kardiovaszkuláris halálozás. Az országos szintet jelentősen meghaladja a gyomorrák és a vastagbélrák halálozása. A légzőszervi betegségek okozta halálozás szintén az országos átlag felett van. Az emésztőrendszer betegségeinek halálozása közül az alkoholos májkárosodás emelendő ki, mely ebben a csoportban a leggyakoribb és kiemelkedően magas. A vezető halálokok: a keringési rendszer betegségei, a daganatok, a külső okok és az emésztőrendszer betegségei. 100.000 lakosra vetített értékeik nem különböznek érdemben az országos értékektől, ugyanolyan rosszak. Morbiditás A régió kórházi kezelést igénylő kórképei között meghatározó súlyt képviselnek a keringési rendszer megbetegedései (magas vérnyomás, ischaemiás és egyéb szívbetegség, stroke). A tumoros megbetegedések között a légcső, hörgő, tüdő, emlő, az emésztőrendszer és a vérképző rendszer daganatai számottevőek. Baranya megye szinte minden daganatos betegség incidenciájában és prevalenciájában meghaladja az országos átlagot. A cukorbetegség előfordulási gyakorisága szintén magasabb az országosnál, ugyanígy az alkoholizmus mértéke és a májzsugor. Magas a bejelentett foglalkozási megbetegedések és a korhatár alatti rokkant nyugdíjasok száma, utóbbi az országos érték 10 %-át teszi ki. Várható demográfiai változások Régiónkban a következő 15-25 évben jelentős népmozgalmi változások prognosztizálhatók. A népesség számának csökkenése folytatódik, a lakosság tovább öregszik. Az országos szinten várható népességvesztés 10 %, a régióban 12 %! A nők aránya tovább növekszik, miután a népességcsökkenés körükben 9, a férfiaknál várhatóan 14 %. A korösszetétel tekintetében a fiatalok aránya csökken, a középkorosztályoké szintén, ugyanakkor az idősek számának és arányának nagymértékű növekedése várható. A településtípusokat tekintve, súlyosan öregedő városokkal és visszafiatalodó községekkel kell számolnunk jelentős területi, kistérségi differenciákkal. 2020 körül a városi lakosság már sokkal idősebb lesz a községinél, a régió nagyobb városaiban legalább 26 %-os idős arányra lehet számítani. Pécsett 12, a többi baranyai városban 18 %-al több idős ember valószínűsíthető! Következmények: a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerek növekvő terhelése, új feladatok és problémák az önkormányzatok, a család, az egyén, a szociális és egészségügyi ellátó szféra, de az egész társadalom számára is.

9 A szociális ellátórendszer helyzete A szociális szolgáltatások hozzáférhetősége terén nagy területi egyenlőtlenségek és lefedetlenségek mutathatók ki. A települések számára törvényben előírt feladatok biztosítása terén komoly hiányosságok tapasztalhatók. A kötelezett települések az ellátási formák megszervezéséről mulasztásos törvénysértést elkövetve nem gondoskodnak. A néhány ezer fős, városi ranggal, de tényleges városi funkcióval nem rendelkező központú kistérségek ellátása a leghiányosabb. Így a kisebb és távoli településeken élők ellátási igényei is Pécsett jelentkeznek, az ilyen mértékű koncentrációra azonban a megyeszékhely ellátórendszere nincs felkészülve. A megyei önkormányzatok számára rendelt feladatok teljesítése is hiányos. A segélyben részesítettek aránya a közgyógyellátás és az ápolási díj kivételével meghaladja az országos szintet. A társadalmi-gazdasági szempontból halmozottan hátrányos térségek (sásdi, sellyei, siklósi, szigetvári kistérség) ellátottsági mutatói a legmagasabbak. Az idősellátás alapszintjén az étkeztetés és a házi segítségnyújtás fontos szerepet játszana. Számos, (főként kis) település azonban bár a jogszabály 1999-ig adott haladékot a fenti ellátások valamennyi településen való megszervezésére nem biztosítja az alapellátási formákat. Az étkeztetési ellátás lefedettsége Baranya megyében csak 51 %. A forráshiánnyal küzdő önkormányzatok a szolgáltatás díját csak kismértékben támogatják, így a viszonylag magas térítési díj az idősek egy részét eleve kizárja az igénybevevők köréből. A házi segítségnyújtás területén megyénk ellátottsági mutatója 50 %. A speciális, krízishelyzetekben gyors segítséget jelentő, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Baranyában három központtal működik. Az alapellátás biztosításának másik formája, a falugondnoki szolgálat a régió kistelepüléseinek (600 lakos alatt) csak egyharmadában biztosított. Miután a szociális törvényben előírt alapellátások nem megfelelően kiépítettek, a rászorulók ellátása a szakosított (elsősorban a bentlakásos) intézményekre hárul. Ez a legköltségesebb ellátási forma, ugyanakkor a lakókörnyezet elhagyására, jelentős életmódi változtatásokra kényszerít, mely kihat a mentális és fizikális állapotra. A szakosított ellátások közül az idősek klubjának megszervezését a megye településeinek csak 18 %-a biztosítja. Az időskorúak átmeneti elhelyezésére szolgáló intézményeket tekintve, Baranyában közel 20.000 60 éven felüli lakos számára nem biztosított ez az ellátási forma. 2003-ban a megyében 10 helyhatóság és 3 egyházi szervezet működtetett idősek számára átmeneti vagy tartós elhelyezést nyújtó intézményt. A bentlakásos intézményeknek jogszabály szerint fel kell vállalniuk az átlagot meghaladó minőségű elhelyezési körülmények, az intenzív gondozás, gondozási csoport kialakítását. Az emeltszintű szolgáltatás elterjedtsége szemben a Somogy megyei 26 %-kal Baranyában mindössze az összes férőhely 14 %-a. Csupán 2 baranyai intézményben működik demens részleg. A férőhelyek gyakorlatilag 100 %-osan kihasználtak, az emeltszintűek kihasználtsága ettől némiképp elmarad. A bentlakásos ellátórendszer kapacitáshiányát, valamint az alap- és nappali ellátás alacsony kiépítettségét jellemzi az intézményi elhelyezésre várakozók működő férőhelyekhez viszonyított magas aránya.

10 A fogyatékos személyek nappali ellátásának kiépítettsége sem megfelelő, a települési önkormányzatok közel fele nem tesz eleget előírt kötelezettségének. Baranya megyében 9 bentlakásos intézmény gondoskodik a zömében értelmileg sérült fogyatékosok elhelyezéséről. Mindössze egy pécsi intézmény vállalja a mozgásfogyatékosok ellátását. Az átmeneti elhelyezést nyújtó fogyatékos gondozóházak terén is nagyfokú a területi lefedetlenség, Baranyában egyedül Pécsett működik. A bentlakást nyújtó szakosított intézmények működtetésében a Megyei Önkormányzat túlsúlya jellemző, de a non-profit szektor is vállal szerepet. A megyei fenntartók otthonai elsősorban kistelepüléseken találhatók, nagy férőhelyszámúak, nem cél-, hanem kastélyépületekben kerültek kialakításra. A műemlékvédelem alatt álló épületek az egyre szigorúbb feltételrendszernek nem tudnak eleget tenni. A fogyatékosok rehabilitációját Baranyában egy megyei fenntartású intézmény látja el. A bentlakásos intézményi férőhelyek kihasználtsága itt is 100 %. A hajléktalan ellátórendszer kiépítettsége, intézményi kapacitása sem kielégítő. Az utcai szociális munka például Baranyában mindössze Pécsett biztosított, éjjeli menedékhely a megyeközpontban hozzáférhető, átmeneti szálló három baranyai városban működik. Ápolóotthon Pécsett van, reintegrációjukat pécsi rehabilitációs otthon és kiléptető lakás segíti. Csak Pécsett megszervezett háziorvosi ellátásuk. További probléma, hogy az intézmények túlnyomórészt férfiak számára elérhetőek, kivételt képez a pécsi intézményrendszer. A fentiekből következik, hogy mind az ellátórendszer, mind a hajléktalan személyek Pécs városára koncentrálódnak. Egy intézmény kivételével valamennyit non-profit szervezet működteti. A hajléktalanok száma pécsi egészségügyi ellátórendszerünkben nő. Ezzel a speciális kórházi igénybevételt jelentő réteggel növekvő mértékben kell számolnunk szolgáltatásszerkezetünk kialakításánál. A szociálisan hátrányos helyzetűek emelkedő száma komoly megterhelés elé állítja gondozóintézeteinket, az ambuláns-sürgősségi és az aktív-krónikus fekvőbeteg ellátást egyaránt (a hajléktalan ellátás céljára évek óta krónikus fekvőbeteg kontingenst biztosítunk, a klinikákról is hozzánk kerülnek). Az egészségügyi ellátórendszer helyzete Alapellátás A körzeti orvosi rendszert 1992-ben felváltó háziorvosi szolgálat tekintetében a régióban a funkcionális privatizáció mértéke 2002-ben elérte a 90, a házi gyermekorvosi praxisoknál a 94 %-ot. A baranyai háziorvosi szolgálatok száma 233, a házi gyermekorvosi szolgálatoké 68 (évek óta gyakorlatilag azonos értékek). A lakosságszámra vetített alapellátási szolgálatok száma alapján Dél-Dunántúl a második legjobban ellátott régió. A körzeti ápolónői és védőnői ellátottság az országosnál jobb értékeket mutat. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma alacsonyabb, a házi gyermekorvosoknál magasabb az országos átlagnál. Az 1000 lakosra jutó megjelenési esetszám megyénkben jóval magasabb, ugyanakkor a háziorvosi ügyeleten megjelentek száma jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Utóbbi jelzi a fekvőbeteg intézmények fokozott ügyeleti igénybevételét.

11 Szakellátás Baranyában működik a régió legtöbb egészségügyi szolgáltatója, összesen 28. Az aktív fekvőbeteg kapacitás elemzése a PTE OEC dominanciáját jelzi. A megyei kapacitásból részesedése 50 %, a Baranya Megyei Kórházé 21 %. A Baranya megyei lakhellyel rendelkező intézményi ápolási esetek 94 %-a saját megyéjében részesül ellátásban. Baranya megyébe kerül a Somogy megyei lakosok 10, a Tolna megyeiek 11 %-a. Így Baranya a Dél-Dunántúl legnagyobb befogadója, az ország más területeiről érkezett esetek arányát is beleértve. Régiónkon belül az egészségügyi szolgáltatások szinte teljes spektruma rendelkezésre áll (kivétel pl. a gyermek szívsebészet). A 10.000 lakosra jutó aktív ágyszám a 2004. évi állapot szerint Baranya megyében 70,9 (regionális érték 61,0, országos érték 60,1). A megye országos átlagot jelentősen meghaladó, de annak megfelelő kihasználtságú kapacitását az orvosegyetemi kapacitás okozza. A lakosságszámra vetített baranyai aktív ágykapacitás az országos átlagnál alacsonyabb az alábbi, intézményünket érintő szakterületeken: belgyógyászat, sebészet, tüdőgyógyászat. A krónikus fekvőbeteg ellátás vonatkozásában Baranya megyében a 10.000 lakosra jutó ágyszám csupán 13,7 (regionális érték 14,3, országos érték 20,0!). A krónikus kapacitás elmaradás elsősorban az országosan két legnagyobb krónikus/rehabilitációs ágyszámmal rendelkező szakmában, a belgyógyászatban és pszichiátriában jelentős. Krónikus belgyógyászati kapacitás Baranya megyében nem létezik (a 10.000 lakosra jutó országos érték 5,4)! Az ágykihasználtsági mutatók jobbak az országos értékeknél. A Baranya Megyei Kórház a megyei krónikus kapacitásból 21 %-ot képvisel, a Szigetvári Kórház után a második legjelentősebb szolgáltató. Baranya megye 10.000 lakosra jutó járóbeteg óraszáma 373, duplája a másik két régiós megye értékének és jelentősen meghaladja az országos átlagot (270). A PTE OEC rendelkezik a megyei járóbeteg kapacitás 45 %-ával, a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények 15 %- ával, intézményünk 9 %-ával. A kapacitások kihasználtsága régiós szinten az országos átlagnak megfelelő, az átlag alatti kihasználtságúak között fellelhető a gyermeksebészet, az átlag felettiek között a tüdőgyógyászat. A járó- és labor kasszákból finanszírozott diagnosztikák kapacitása és kihasználtsága megfelel az országos átlagnak. A labordiagnosztika Baranya megyei óraszáma 10.000 lakosra 26, szemben a régiós és országos 15-el. Ugyanakkor az egy esetre jutó pontszám megegyezik az országos értékkel (1900 körül). A Baranya megyei 10.000 lakosra jutó gondozói óraszámok a bőrgyógyászat és a tüdőgyógyászat területén kissé alacsonyabbak az országos értéknél. Kihasználtságuk országos átlag körüli, a tüdőgyógyászat itt is kiemelkedik.