die ose e Branyies a tragikus

Devai EMKE-fuzetek 5. Schreiber Istvan lye vara a die ose e Branyies a tragikus Laszlo Gergely szfnes fenvkepfelveteleivel

3 4 5 6 Marosillye: 1-5. veres-bestye 6. Bomemissze-kesteiy

Devai EMKE-fuzetek 5. Schreiber Istvan Illye varanak dlcsosege Branyicska tragikus ". sorsu varurai Laszlo Gergely szfnes fenvkepfelveteleivel 2008

Keszult a Corvin Konyv- es Lapkiad6 Vallalat szerkesztosegeben IgazgatcS: Varga Karoly AborftcSn: Bal oldalon: A branyicskai v<fr Marosra nezo vedoovenek reszlete Jobb oldalon: A marosillyei Veres-bastya MCiszaki szerkeszt6k: Dani Agnes, Fulop Erika IIdik6 KorrektUra: Ullmann Imola A szerkeszt&eg cfme: 330065 Deva, str. Gh. Baritiu, nr. 9 Lev~lcfm: 330190 Deva, o.p. 1., c.p. 138 Telefon: 0254-234500 Fax: 0254-234588 E-mail: grapho@corvin.recep.ro e Schreiber Istvan e Corvin Kiad6 Descrierea CIP a Bibliotecii Na,ionale a Romaniei SCHREIBERISTVAN liiye v'r'nak di~e. Branyicska tragikus sorsu v'rurai I Schreiber Istvan. - Deva: Editura Corvin, 2008 24 p; 21 em. ISBN 978-973-622-407-2

litye varanak dicsosege. Branyicska tragikus sorsu varurai. 3 Ha Kolozsvar Matyas kiraly es Bocskai Istvan bolcsojevel Illye varanak Bethlen Gabor. szuletese a dicsdsege. buszkelkedik,,i,. Beth/en Gabor (1580-1629. nov. 15.) ERDELY ARANYKORANAK MEGTEREMTO)E. rezmetszet, Orszegos Szecheny; Konyvtar (Budapest)

4 liiye varanak dicsc5sege. Branyicska tragikus sorsu varurai, Illye varanak dicsosege Marosillye Hunyad megye nagy multu telepuleseinek egyike. A helyiseget a 13. szazad rnasodik feleben emlftik eloszor, 1266-ban a Kalan nb. Posa fia: Nana volt birtokosa, 1296-ban az Akos nb. Sandore volt. A kesobbiek folyaman az Akos nernzetsegbol szarmazo Dienesi csalad es a veluk rokon Folti csalad uralta 150B-ig. A Devatol nyugatra, a Maros jobb part jan fekvo helyiseg eloszor "terra Elya" alakban jelentkezik az oklevelekben; 1353-ban IIlye; 1468-ban Magyar-lIlye; 1503-ban pedig IIlye nev alatt szerepeltetik az okiratok. Az erdelyi Iejedelemseg idejen Marosi liye evszazados erossege, a Maros volgyenek a torokokkel szembeni vedelrnet hivatott szolgalni. lelentos szerepet jatszott tobbszor is az orszag eleteben, meg akkor is, ha vegvarkent a hatarvedelemben nem jelentett mindig kulonosebb akadalyt a nagy ereju torok betoresek ellen. A 15. szazad masodik feleben, az 1467-ben Matyas kiraly ellen szervezett lazadasban Dienesi Janos erdelyi alvajda es testvere Andras is Szentgyorgyi janos vajdahoz, a lazadas vezerehez csatlakoztak, s "ezert Matyas kiraly a birtokot elvette toluk, es 146B-ban Dengelegi Pongracz janos vajdanak adomanyozta". Az Illyei es Folti csaladok lazado tagjai is egyik napr61 a masikra Ioldonfutokka lettek. Tenvlegesen azonban a marosillyei uradalom a Dienesiek kezeben maradt. 146B-ban, mar letezokent ernlftik a Dienesi csalad varat, "castellumat". 1493-ban, a Dienesi csaladnak az illyei var melletti kuriajaro! frnak. 1552. julius 3D-an, rniutan a torokok elfoglaltak Lippa varat, Marosillye es Branyicska kis kozepkori varainak felertekelodott strategiai szerepe. Tekintettel Marosillye megnovekedett hatarvedelmi [elentosegere, ugy a fejedelem, mint az orszaggyules, egy sor intezkedest kenytelen foganatosftani,

liiye v~r~nak dics6~ge. Branyicska tragikus sorsu varurai, 5 1553. januar 24-en, a marosvasarhelyi gyales hatarozata erteirneben, Hunyad varmegye kiralyi jovedelrneit is Marosillye erosftesere fordftottak. 1560. marcius 10-en az erdelyl orszaggyules Dienesi l.aszlonak mint tulajdonosnak meghagyja, "hogy IIlyet a torok ellen er(ss(tsemeg", 1574. [anuar t-jen az orszagrendek rnegkoszonik Bathorv Istvan fejedelemnek az orszag biztonsagarol val6 gondoskodasat. "Az erdelyi nernesseg (ger kapuszarn szerint otven pengot, Az szekely uraim ezen (gerettel ajanljak magokat. A szasz uraim is egvenlo terhet akarnak viselni." 1574. junius 18-an, Bathory Istvan fejedelem a torokok tarnadasaitol tartva, a marosvasarhelyi orszaggyulesen elrendeli Illye varanak gyors er(5s(teset."nagysagodnak halat adunk - koszonik a rendek -, hogy a mi sok konyorgesunkre el nem feledkezett a vegekrol, kivaltkeppen Illyerol". 1574. december 13-18-an a segesvari orszaggyules, figyelembe veve az illyei birtokosok jogos kivansagat, hogy az epftkezes miatt javaikban rovidseget, kart ne szenvedjenek, s minthogy a var gondviselesere is koteleztek magukat, ekkepp hatarozott: "fgy inteztunk Nagysagod kegyelmessege velek [even. hogy az megmondott possessorok hazokban oroksegekben megmaradjanak, de ugv, hogy felelesek szerint gondot viseljenek, hogy gondviseletlensegek miatt se omaguk, se penig orszagul kart ne valljunk, sub poena alias in talibus observari solita." A var es az illyei birtokosok viszonya mar reszfetesebben koroi van frva az.approbata constitutio", 17. szazadban veglegesnett szovegenek kovetkezo soraiban: "lilye vara joszagostol a possessorosoknak kezeknel maradjon azon igazsaggal, mellyel eleddig biratott; de mivel ez hazanak mostani allapotjahoz kepest mar igen veghelyben vagyon, ha mikor a fejedelrnek akarjak, kezeikhez vehessek, de ugy, hogy mast, igazsagosan hasonl6 [oszagot avagy kastelyt adjanak erette, mely ha szinten fiscalisok kozul val6 volna is, orokos igazsaggal adassek az illyei patronusnak, avagy annak successorinak, azok is a szerint birhassak: de azalatt az illyel possessoroknak orszag elott publice lott assecurati6jok szerent is, zalogos es hites hazafialt tartsanak, kapitanyt es porkolabot es continue harmincz szamu j6 fegyverforgat6 praesidiariusokat, kik a fejedelemnek es orszagnak hittel is kotelesek legyenek, s valamikor a fejedelmek akariak azokat meg

6 liiye varanak dicsosege. Branyicska tragikus sorsu varurai. is rnustralhassak es ha szukseg kfvanja praesidiumokat is kuldhessenek bele]e, a possesorok azokat mindenkor bebocsatani tartozzanak". A varepfto Bathory lstvant kiralyuknak valasztjak a lengyelek, es 1576 [anuarjaban fenyes kovetseg hfvja meg tr6nja elfoglalasara. Mielott azonban Erdelyt elhagyta volna, IIlye varat, osszes falvaival es szolgalo nepevel, a Dienesi csalad magvaszakadvan, iktari Bethlen Farkasnak adornanyozta. Bethlen Farkas, Ferdinand kiralv huszarainak fokapitanya a torokellenes kuzdelemben szerzett kimagasl6 erderneket. Kulonosen Gyula vedelmeben tunt ki. Vitezi tetteinek hfre eljutott lanos-zsigrnond udvaraba, aki meghfvta Erdelybe. Itt huen szolgalta Bathory lstvant a Bekes Gabor elleni kuzdelemben, es elkfserte Lengyelorszagba is. Erderneiert Bathory Istvan jutalmakkal halmozta el. Bethlen farkas folytatta Bathory Istvan marosillyei varepftesi munkajat, amint ezt az illyei var- Veres-bastyajanak egyik ajt6 feletti felirata igazolja:.bethlen Farkas cinaltatta ezt 1582". Ut, Marosilly~n, az atyai varban szuletett 1SaO-ban (Georg Kraus segesvari szasz tort~n~sz szerint november 1S-~n) Bethlen Gabor, Erd~ly aranykoranak megteremtlije. Mivel Istvan occsevel koran arvasagra jutott, hogy a katonai szernpontbol oly fontos vegvar ne maradjon kiskoru gyermekek kezen, Bathory Zsigmond fejedelem nem hagyta az uradalmat a ket arva tulajdonaban: elkobozta IIlye varat a hozza tartoz6 minden birtokkal es szolgalo szemelyzettel egyetemben, s ez ervenyben maradt 1600 evi nagykorusttasukig. Ezutan az uradalom az idosebbik flu, Gabor tulajdonaba kerult. 1603-ban, a szentimrei vereseg utan azonban elveszftette es csak Bocskai Istvan fejedelemsege idejen szerezte vissza. Bocskai Istvan gyakran vette igenybe Bethlen Gabornak, a rendkfvuli tehetseges diplomatanak es kivalo hadvezerenek szolgalatait. Szolgalataiert Bocskai bokezuen megjutalmazta. "Sok kinccsel es gyumolcsozo birtokkal tisztelte meg, es Hunyad varrnegve orokos gr6fjava tette." fgy lett Bethlen Gabore a vajdahunyadi var a hozza tartoz6 birtokokkal. 160S-ben Bethlen Gabor meghazasodott, arva Karolvi Zsuzsannat, Bathory Gabor uralkodasa elejen, felesegul vette regi rnatkajat, Bethlen Gabert magas tisztsegekkel

Illye varanak dicsc5~ge. Branyicska tragikus sorsu varurai, 7 es ujabb adornanyokkal ruhazta fel. Fejedelmi tanacsosnak, az udvari hadak fokapitanyanak, Hunyad varmegye foispanjanak, es Csfk-, Gyergy6-, meg Kaszonszek fokapitanyanak nevezte ki. Mivel azonban nem helyeselte Bathory Gabor belso ellenteteket sz(t6 es a portat az orszag ellen tarnadasra sarkalt6 polltikajat, a kozottuk.evo visiony megromlott, es nynt szakftashoz vezetett. Bathory Gabor az 1612 november vegen tartott nagyszebeni orszaggyulesen, Bethlen Gabert mint arulot, fej- es joszagvesztesre (telte. Sikerult azonban meg szeptemberben, Marosillyen keresztul Ternesvarra, on nan Budara. s vegul Drinapolyba rnenekulnie.. 1613. okt6ber 23-an Bethlen Gabor Erdely fejedelme lett. 1614-ben occsenek, gr6f Bethlen Istvan gubernatornak adornanyozta IIlye varat, Hunyad es Deva varaval egyott. 1616-ban a fejedelem, egyreszt a Becsbol tamogatott Homonnai Gyorgy beoteseinek kovetkezteben, rnasreszt a torok zsarolasnak engedve, at kellett hogy adja a torokoknek Lippa varat, amelyet 1584-ben Bathory Zsigmond csapatai visszafoglaltak. Lippa isrnetelt elvesztesevel, megint felertekelodott Marosillye varanak hatarvedelrni szerepe. Az 1616 es 1629 kozotti idoszakban Marosillyen nagvrneretu munkalatok folynak: [avftjak es korszerusftik IIlye varanak erodftmenyeit. A fejedelem ~,lliye varat nagy (negy?) eros, regularis kobastyakkal, kofalakkal kornyulvetettven, arnlnt rnegkezdette volt epftettni ugy, hogy abban- Lippa vara helyett derek praesidium tarthatnek az orszag oltalmara" - olvassuk Szalardi janos 5ira/mas magyar kr6nikajanak sorait. Lutsch lanes szebeni kiralybfro 1658-ban, Illye varat mar eros varkent emlfti. Evlia Cselebi (gy Irja Ie a varat: "lliye vara, A regi ldoben Istvan neva kiraly epftette. jelenleg az erdelyi kiraly reszerol a kormanyzoja Szemere (?) neva kapitany, Mivel ez a hatar kezdete, azert ezer valogatott katona]a van...". A kora ujkori Illye varanak egykori' kinezesere, abbol a nyole, 1640 es 1713 kozott keletkezett leltarbol lehet kovetkeztetni, amelyeket Kovacs Andras 2004-ben A marosillyei veres-bestye c. rnunkajaban lekozolt. A var legregebbi, 1640-ben keszult leltara alapjan felsorolja a felvon6hidas kaput, a varfalakat, es a negy bastyat. Ezek kozul harorn igazi varbastya volt, a negyedik a Veres-bastya, azonban lakobastyanak epult. Ez a leltar,

8 liiye varanak dicsc5sege. Branyicska tragikus sorsu varurai. a var belsejeben beszamol a haromszintes Toronyr61, valamint az udvarhazrol is. Az 1647-ben osszeallftott leltar alapjan, Kovacs Andras lefrja, hogy a falakon a Maros, illetve az eszaki Szekely utca fele, leszas vedofolyoso huzodott, es hogy a Veres-bastyan kfvuli harom masik bastyan osszesen negy, fabol epult "kazamata" volt epttve. A leltarakbol kiveheto, hogya haza, kapu emeletes epuleteben a kapualjb61 nyflt a tomloc es drabantok A Toronynak jol boltozott, ketszakaszos pinceje volt szinte a fold szintjen. Folotte - a magas foldszinten es az elsd erneleten - ket-ket helyisege volt, az als6k boltozottak, a felettok levok pedig mennyezetesek. Ezeket fogta ossze a harmadik szinten egy nagyobb, a megemelt homlokzat rnoge rejtett loreses vedoemelet. tulajdonkeppen padlas, amelynek zsindellyel hejazott, magas satortetejebol, kozepen "cifrasan faragott", negyszogletu "vigyaz6 vagy nyari fileg6ria" emelkedett ki. A fejedelem eleteben es ut6dai, alatt, az illyei birtokot Id. Bethlen Istvan vezette. Az elso, itteni epukezeseire vonatkoz6 utalasok 1619-bol szarmaznak. Fennmaradt Id. Bethlen Istvan 1619. augusztus 2-an keltezett, a marosi liyei Torony epftesere szant 40 ezer zsindelyszeg atvetelerol sz616 elisrnerveny, ami valoszrnuleg a Torony tetoszerkezetenek befejezo rnunkalatait jelzi. Feltetelezik, hogy akkor epulhetett a filag6ria is. 1627-ben Id. Bethlen Istvan eml~ktablaval. jelolte meg batyjanak, Bethlen Gabornak szul4hazat. Az altala elhelyezett ernlektabla latin nyelvu felirata igazolja, hogy batyja, a nagy fejedelem, val6ban Illye varanak falai kozott latott napvilagot, Honori ac memoria sempiternae castri IIlye, loci natalis serenissimi Sacri Romani Imperii et Transilvaniae principis Gabrielis. Qui in dicto castro paterno anna Christi M.D.l.XXX. feliciter natus est. Clarissimae familiae suae Bethlenianae antiquissimae sidus.

liiye varanak dics6sege. Branyicska tragikus sorsu varurai, 9 I I ~: I Bethlen 'stvan (1582-1648. januar 20.) Beth/en Gabor ieiedetem Dccse. 1614-to/ fejede/mi. tanecsos, Huszt fokapitanya; 1616-t6/ Maramaros foispanja; 1618-t6/ a fejede/mi udvari lovesseg f6kapitanya; 1626-t6/ Hunyad megye foispanja; 1630. szeptember 28. es november 30. kozot: Erde/y fejede/me. rezmetszet, Orszagos Szechenyi Konyvtar (Budapest)

10 liiye varanak dicsosege. Branyicska tragikus sorsu varurai. Regis Corvinii jactat se urbis Claudia cunis Urbs eadem nobis Bocskaium genuit. IIlye; tuo tanto laetare fidenter alumno. Princeps Marte potens pace benignus is est. Est patriae pater, acer libertatis avitae. Vindex, hinc populis jura dat aeque suis. Hinc nova cunctarum facies laetissima rerum. Principe Bethlenio sceptra tenente redit o dilecta Deo tantum quae Numen, et una Area produxit saecula clara domus. Anno Domini M. D. C. XXVI. E felirat szerint, ha Kolozsvar Matyas kiraly es Bocskai Istvan bolcsojevel buszkelkedik, Illye varanak Bethlen Gabor szuletese a dicsosege. Id. Bethlen Istvan 1627-ben allftott emlektablajanak ezen szovege az 1694-es leltarban feljegyzett valtozat, Az illyei var 1640, 1647, 1685, 1693, 1694, 1698 es 1712-ben felvett leltarai szerint, ez az emlektabla "a Toronyban allott, az elsls lak6szint feloli helyisegnek bejarati oldalan." Az lnventariurnokban "meghirt Torony ajtaja felol val6, falaban berakott fejer faragott k6re viragosan kimetszett aranyos cfrnere allyaban val6 nagy betukre kimetczett fras, es versek pedig vilagosan rnutattyak, hogy nehai meltosagos Bethlen Gabor fejedelem ezen boltos hazban szuletett". Kaszoni baro Bornemissza lgnac ut6dai 1794 el6tt ezt a Tornyot lebontottak. Baro Nalaczi J6zsef kozvetftesevel az ernlektabla Nagyenyedre kerult, es ott 6riztek a Reforrnatus Kollegium rnuzeumanak belso, rnasodik helvisegeben, hoi 1849. [anuar 8~an elpusztult. Ezt az "emlekezetkovet" Benko J6zsef 1794-ben, a kollegiurn reglsegtaraban latta, lemasolta es lekozolte. "A Bocskai Istvan szulohazat rnegjelolo, 1606-os felirat rnintajara all (tott, edikulas szerkezetu emlektablat oldalt oszlopok kereteltek, melyek egy.fedeles", haromszogd oromzattal koronazott parkanyt tartottak. Az orornzataban Bethlen Gabor fejedelem magyar kiralyi cfrnere allott, s folotte szarnyalo angyalok tartottak a Szent Koronat. Ez ala volt bevesve a disztichonokba foglalt aranyozott betukbol allo szovege."

lllye varanak dicsosege. Branyicska tragikus sorsu varurai, 11 Bethlen Gabor valasztott Iciraly ctmere Id. Bethlen Istvan kegyelettel gondozta es tatarozta az altala ernlekkovel rnegjelolt epuletet. Ezt igazolja 1629. julius 14-en Gyulafehervaron kelt levele, melyet Wendrich Pal kolozsvari bfrohoz intezett:.prudens ac circurnspecte vir, domine am ice honorande servitiorum meorum paratam commendationem praemissam. Urunk eo felsege az melly hazban szoletett volt lityen, mely hazban ennekelotte valami czimerkovet faragtattam volt, azon hazra kivantatvan valami ablak es aytokovek, kegyelmedet intern' szeretettel, seott authorite functionis paranczyolom is, kegyelmed paranczyollyon az lncludalt jedzesern szerint az korniveseknek. hogy mentol hamareb kesziczyek el, fizetesek fogyatkozas nelkul meghleszen az [amboroknak. His prudentem ac circumspectum dominationem vestrae benevalere desidero. Nec secus faciat. Datum Albae luliae, die lulii anni Domini 1629. Prudentis et circumspectae dominationis vestrae amicus servire paratus comes Stephanus Bethlen mp." Az illyei uradalom Id. Bethlen Istvan utan fiaira, majd Ifj. Bethlen lstvanra es Bethlen Peter korai halala utan, a flagon kihalt iktari Bethlen csalad leanyaga reven Thokoly lstvanra, majd ennek fiara, Thokoly lrnrere szallt. 1670-ben, a lippai torokok hodoltato torekveseitlsl tartva, nehogy torok kezre jusson, es tamaszpontta vciljon,az erdelyi orszciggyales ertelmeben, Illye varat leromboltak a varov klsblslepftett kapujanak es a Veres-

12 liiye vcircinakdic~ge. Branyicska tragikus sorsu varurai. bastycinak kiv~tel~vel; leromboltcik a k6t6geltakat ~s a velr ""sik hcirom bcistycijcit. A vizesarkon belul paliszad kerftes epult. A Tornyot es az udvarhazat pedig uj kerftessel foglaltak egybe.. 1677 utan Thokoly Imre lemondott n6verei javara a Torony lak6- sztntjero]. es egy sor u] helylseggel b6v(tette az udvarhaz eredetileg egyszinta epuletet, 1681. junius 2-an Borbely Gergely, Apafi Mihaly fejedelem vezere, itt verte meg Thokoly lmret, spar h6napra ra, Budavara visszafoglalasa utan, a torok tamogatasa alatt allott Thokoly szerencsecsillaga is letant. 1686 oktobereben, a Gyulafehervaron tartott orszaggyules VIII. torvenycikke szerint Thokoly Imre javai "a kincstar szamara lefoglaltattak, az illyei, hunyadi, haczoki, kukullovari, csehi, szigeti s az azokhoz tartoz6 reszjoszagokkal egyutt annyi reszben, amennyiben Thokolyt61 ehteltettek." Az orszaggyules felhatalmazta I. Apafi Mihaly fejedelmet, hogy a [oszagokat "conferalhassa" flanak II. Apafi Mihalynak, a Thokoly novereivel val6 kiegyezes alapjan, A harem Thokoly noverrel: Thokoly Eva Esterhazy Palneval, Thokoly Maria Esterhazy Ferencnevel es Thokoly Kata Nadasdi lstvanneval, az 1714. evi osszefras szerint, II. Apafi Mihaly a birtok es az uradalmi ingatlanok resztulajdonosa lett. 1698-ban, II. Apafi Mihaly sajat birtokreszet zalogba adta losika Gabornak. 1716-ban, II. Apafi Mihaly halala utan (1713), ozvegyetol az illyei birtokot Kaszoni Janos szerezte meg, aki becsi alkancellarkent tett szolgalataiert, 1717 -ben megkapta a baroi cfrnet, es a kaszoni baro Bomernissza-csalad megalapitoja lett. Fiai lgnac es Pal 1752-ben megosztoztak a birtokon. Pal szamara az orszagut tulso oldalan uj udvarhazat epttettek. 1794 ellstt, Igncic utodai leromboltcik a Tornyot. 1848 el6tt, Ifj. baro Bomemissza lgnac a 17. szazadi udvarhaz helyen, felepftette kesoklasszlcista es eklektikus kastelyat, Ennek b6v(tesevel [ott letre a kesobbi korhaz epulete. A 18-19. szazadoan epftettek fel a kontyolt nyeregtet6vel fedett emeletes gabonast,..' Az atalakjtasok kovetkezteben, a k6z~pkori vcirb61 csak a Veres-bastya

Illye varanak dicsdsege. Branyicska tragikus sorsu varurai. 13 maradt meg, mel yet a 19. szazadl koztudat a Bethlen G~bor szui6h~z~val azonos(tott. A fejedelmi darabontok, varkatonak ernleket megorizte a sokaig fennmaradt Szekely utca neve. Teglas Gabor szerint, az 1688. evi Urbariurnban, az Illyei, Ujvari, lllyes. Szucs, Karkai, Kovacs, Kis, Geczi. Hedri, Nagy, lakatos, Barkovics, Szekely, Bikaczi stb. csaladnevek fordultak elo, A Szekely utca lak6i szekelvi szolgalatot teljesftettek az uradalornnal, vagyis a var vedelrnet szolgaltak. Marosillye vararol es uradalmarol Koveskuti Mihaly provisor altai 1640- ben keszttett leltar szerint, a jelenlegi Ulies es Cuies falvakat Olyves es Koves neven ernlftik. Az IIlyei jobbagyok kozott sok magyar nevu volt. A jobbagvbirak Szocs Istvan, Csiszar lgnac, nemes Sz6cs Mihaly, Meszaros Lukacs kocsmaros, Szel lstok halasz, Csanadi Ist6k majorbfr6, valamint Nemes Janos, Szabo Mihaly gyalogszabadosok es Buda Matyas, Huszti Ivan lovasszabadosok stb. Az uradalom tobbi reszen is talalunk magyar [obbagyneveket: Olyvoson Rusz Janos; Kergesen Folnagy Peter, Halmagvi Andras, Barra Abraham; Kovesen Kis; Godhalyan Girbe; Szakamason Kacso, Szel, Babos, David; Bacsfalvan (Bacia) Ceczi, Korczan, lazar, Szarka stb. csaladok (Teglas Gabor szerint). A Bornemissza barok utan az iiiyei varbol fennmaradt Veres-bastya (a kozhit szerint Bethlen Gabor szulohaza), kulonbozo polgari csaladok tulajdonaba kerult. A kommunista rendszer evtizedei alatt a szornszedos, valamikor Bornernissza-kastelyban mukodtetett k6rhaz raktarhelyisegkent hasznalta az epuletet, majd az 1990-es evekben, hosszu pereskedes utan visszakerult utols6 tulajdonosanak, a Haragos-Rornan csaladnak tulajdonaba. T610k vasarolta meg a devai Szent Ferenc Alapftvany, aki nagy korulteklntessel es szakszenl iranyftas igenybevetelevel elkezdte az erdelyi magyar tortenelern szarnara oly [elentos epulet korszenl felujftasat. Ma Illye varabol csak ennyi maradt. "A Veres-bcistya egyeduli maradvanya Erdely legkor~bbi olaszbastyas mag~nv~rai egyikenek. 1582 utan tobb alkalommal is bovftettek. A 18. szazad vegetal, a sorozatos epttkezesek rendjen nyoma veszett a kozep- es kora ujkori uradalmi kozpontnak, s ezzel parhuzarnosan, a koztudat az idlskozben tovabb alakltott, kisebb

12 liiye v~r~nakdic~ge. Branyicskatragikus sorsuvarura], ~stycinak kivetelevel; leromboltcik a k6t6gcitakat es a vcir muik harem bcistycijcit. A vizesarkon belul paliszad ker(te~ epolt. A Tornyot es az udvarhazat pedig uj kentessel foglaltak egybe... 1677 utan Thokoly Imre lemondott n6verei javara a Torony lak6- szintjercl. es egy sor u] helyiseggel b6v(tette az udvarhaz eredetileg egyszinta epuletet. 1681. junlus 2-an Borbely Gergely, Apafi Mihaly fejedelem vezere, itt verte meg Thokoly lmret, spar h6napra ra, Budavara visszafoglalasa utan, a torok tamogatasa alatt allott Thokoly' szerencsecsillaga is letant. 1686 oktobereben, a Gvulafehervaron tartott orszaggyules VIII. torvenycikke szerint Thokoly Imre javai "a kincstar szamara lefoglaltattak, az illyei, hunyadi, haczoki, kukullovari, esehi, szigeti s az azokhoz tartoz6 reszjoszagokkal egyott annyi reszben, amennyiben Thokolyt61 ehteltettek." Az orszaggyules felhatalmazta I. Apafi Mihaly fejedelmet, hogy a joszagokat "conferalhassa" fianak II. Apafi Mihalynak, a Thokoly novereivel val6 kiegyezes alapjan, A harorn Thokoly noverrel: Thokoly Eva Esterhazy Palneval, Thokoly Maria Esterhazy Ferencnevel es Thokoly Kata Nadasdi lstvanneval, az 1714. evi osszefras szerint, II. Apafi Mihaly a birtok es az uradalmi ingatlanok resztulajdonosa lett. 1698-ban, II. Apafi Mihaly sajat birtokreszet zalogba adta J6sika Gabornak. 1716-ban, II. Apafi Mihaly halala utan (1713), ozvegvetol az iiiyei birtokot Kaszoni Janos szerezte meg, aki becsi alkancellarkent tett szolgalatalert, 1717-ben megkapta a baroi cfrnet, es a kaszoni baro Bornemissza-csalad megalaplt6ja lett. Fiai lgnac es Pal 1752-ben megosztoztak a birtokon. Pal szamara az orszagut tulso oldalan uj udvarhazat epftettek, 1794 el6tt, Igncic utcsdai leromboltcik a Tornyot. 1848 el6tt, Ifj. baro Bomemissza lgnac a 17. szazadi udvarhaz helyen, felepttette kesoklasszicista es eklektikus kastelyat. Ennek oov(tesevei jott letre a kesobbi korhaz epulete, A 18-19. szazadoan epttettek fel a kontyolt nyeregtetovel fedett emeletes gabonast, Az atalakftasok kovetkezteben, a k6zepkori vcirb61 csak a Veres-~stya

IIlye varanak dicsosege, Branyicska tragikus sorsu varurai. 13 maradt meg, melyet a 19. szazadl koztudat a Bethlen Gcibor szul6hcizaval azonosftoh. A fejedelmi darabontok, varkatonak ernleket meg6rizte a sokaig fennmaradt Szekely utca neve. Teglas Gabor szerint, az 1688. evi Urbariurnban, az Illyei, Ujvar], lllyes. Szucs, Karkai, Kovacs, Kis, Ceczi, Hedri, Nagy, Lakatos, Barkovics, Szekely, Bikaczi stb. csaladnevek fordultak e16. A Szekely utca lak6i szekelyi szolgalatot teljesftettek az uradalornnal, vagyis a var vedelrnet szolgaltak. Marosillye vararol es uradalmarol Koveskuti Mihaly provisor altai 1640- ben keszttett leltar szerint, a jelenlegi Ulies es Cuies falvakat Olyves es Koves neven emlftik. Az Illyei jobbagyok kozott sok magyar neva volt. A [obbagybfrak SZOes Istvan, Csiszar lgnac, nemes SZOes Mihaly, Meszaros Lukacs kocsrnaros, Szel Ist6k halasz, Csanadi lstok majorbfr6, valamint Nemes Janos, Szabo Mihaly gyalogszabadosok es Buda Matyas, Huszti Ivan lovasszabadosok stb. Az uradalom tobbi reszen is talalunk magyar jobbagyneveket: Olvvoson Rusz Janos; Kergesen Folnagy P~ter, Halmagyi Andras, Barra Abraham; Kovesen Kis; Godhalyan Girbe; Szakamason Kacs6, Szel, Babos, David; Bacsfalvan (Bacia) Geczi, Korczan, Lazar, Szarka stb. csaladok (Teglas Gabor szerint). A Bornemissza barok utan az iiiyei varbol fennmaradt Veres-bastya (a kozhlt szerint Bethlen Gabor szulchaza), kulonbozo polgari csaladok tulajdonaba kerolt. A kommunista rendszer evtizedei alatt a szomszedos, valamikor Bornemissza-kastelyban rnukodtetett korhaz raktarhelyisegkent hasznalta az epuletet, majd az 1990-es ~vekben, hosszu pereskedes utan visszakerolt utols6 tulajdonosanak, a Haragos-Rornan csaladnak tulajdonaba. T610k vasarolta meg a devai Szent Ferenc Alapttvanv, aki nagy korultekintessel es szakszenl irany(tas lgenybevetelevel elkezdte az erdelyi magyar tortenelem szarnara oly jelent6s epulet korszenl felujftasat. Ma liiye varabol csak ennyi maradt. "A Veres-~stya egyeduli maradvcinya Erd~ly legkorcibbi olaszbcistycis magcinvcirai egyik~nek. 1582 utan tobb alkalommal is oov(tettek. A 18. szazad veget61, a sorozatos epftkezesek rendjen nyoma veszett a kozep- es kora ujkori uradalmi k6zpontnak, 5 ezzel parhuzarnosan, a k6ztudat az id6kozben tovabb alakftott, kisebb

14 liiye varanak dicsosege. Branyicska tragikus sorsu varurai. udvarhazza bovftett Veres-bastyara ruhazta at Bethlen Gabor szul6hazanak az emleket, amelyet elobb romantikus stflusban at is alakftottak." Az epulet utca feloli oldalan elhelyezett rnarvanyernlektabla szovege mar mindenkinek azt adja tudtara, hogy: EBBEN A HAzBAN SZOLETETI 1580-BAN BETHLEN GABOR ERDELY DICSO FEJEDELME 5 A GYULAFEHERVARI - NAGYENYEDI BETHLEN KOLLEGIUM ALAPfT6JA. EZT AZ EMLEKTABLAT OROK HALAJA JELEOLALLfTOTIA A BETHLEN FOGIMN (AZIUM) IFJUSAGA 1909. MAJUS 8. J Iegvezzuk azonban meg, hogy a "Veres-bastyat eredetileg egy olaszbastyas vedoov reszekent epftettek. A rneretei - homlokfalai inkabb illenek a reneszansz kastelyok sarokvedrnuveihez mint a varakhoz. Ezt a viszonylag vedettebb helyre emelt bastyat epfttetol, atmeneti rnegoldaskent, az ls80-ban meg folyamatosan lakott Torony es az 1620-as evektol epftett udvarhaz kozott, mar kezdetben lakobastyanak szantak." A fennallo epuletben meg lathato a "Bethlen-szobaba" vezeto kokeresztes ajto, melynek frfzebe Bethlen Farkas 1582 felirata van vesve. Ezt "a helyiseget 4-4 gyamkore tarnaszkodo fiokos dongaboltozat fedi. A vajatos es akantuszleveles dfszltesu, kobol faragott fvelt gyarnok kozul ketto azonban habarccsal van kiegeszitve. A szoba boltfveit primitfv vonalu stukkoelekkel dfszftettek, melyek ugyancsak stukk6val fedett zarokoben futnak ossze. A deli zarokovon a restauralast rnegelozo falkutatas soran iktari Bethlen Farkas cfmere kerult elo, Eszreveheto, hogy a gyamkoveket es boltfi6kokat sz irnrnetriara torekedve epftettek. s megfeleltettek az ablakok es a ket ajtonyflas fulkejevel. A bastya kckeresztes. akantuszdfszes ikerablakait, akarcsak a helyiseg leveles gyamkoveit es cfmeres zarokovet Bethlen Farkas epttkezeseihez sorolja a szakirodalom". A leltarak zsindelyfedehlnek mondjak a bastyat, anyaga pedig ko. Feltetelezik tehat, hogy kulso, egykor kiterjedt festett dfszftese okan kaphatta

IIlye v~r~nak dics6sege. Branyicska tragikus sorsu varurai, 15 a Veres-bastya elnevezest..erre utal a falkutatas soran a bastya eszakkeleti oldalan elobukkant osszefuggo festett dekoracio nyoma: voros palcara tekered6, zolddel, aranysargaval es feketevel alakrtott, tulipanhoz hasonl6 plasztikus levelekb61 forrnalt indadfsz." Amint Kovacs Andras tanulmanyabol kitanik, a leltarkeszjtok szerint, a zsindellyel fedett Veres-bastyat eredetileg egyetlen helviseg alkotta (lasd a Veres-bastya mellekelt - 16. old. - restauralas el6tti, pinceszinti es foldszinti alaprajzat, valamint a keresztrnetszetetl). Az eszakkeleti oldalahoz egy "k6tornacot" ragasztottak, amelynek a bastyaval kozos fedelet a mellvedre tamasztott harorn oszlop tartotta. A tulajdonkeppern bastya eszaknyugati, ellentetes oldalahoz pedig egy konyha-mosohaz lett ragasztva. Ezeket a helyisegeket kozos, kulon fedellel es pitvarral ellatott falepcson lehetett rnegkozelfteni, amelyet a bastya falahoz ragasztottak. Alattuk ket pincehelyiseg volt. A bastya pincejebol loresek nyfltak, a mosohaz alatti pincebol azonban nem. A pincefodernek 1640-ben is, kesobb is gerendakbol voltak. A 19. szazadban, a koztudatban Bethlen Gabor szulohazaval azonosltott Veres-bastyat (lliye varanak egyedoli fennmaradt reszet) Kovacs Andrasnak az Entz Geza Mavel6destorteneti Alapttvany, Kolozsvaron 2004-ben kiadott A marosillyei veres-besty«c(ma reszletesen dokurnentalt tanulrnanya alapjan, Maczalik Arnold kolozsvari muepftesz tervei es iranyrtasa alatt, a devai Szent Ferenc Alapttvany 200S-ben rekonstrualta..erdelyben sok ilyen nagy jelentosegu tortenelrni emlekhely van. De hany epuletnek nincs gazdajal Nagyon fontos azonban, hogy az ilyen tortenelmi.szilankok" megfelel6 kezbe keruljenek es megmenekoljenek a bontastol, pusztulastol" - (rja Bojte Csaba atya a Szent Ferenc Alapttvany elnoke. A Bethlen Gabor szulohazaval azonosttott Veres-bastya (Casa natala Gavril Bethlen-Bastionul Rosu, Ilia, str. l.ibertatii nr. 69) a MuvelOdes- es VallasOgyi Miniszterium Tortenelmi Muemlekek Orszagos lntezetenek 2004- ben osszeallttott Tortenelrni Muemlekek c(mu [egyzekeben, a 309 sorszamnal, LMI 2004; HD-II-m-A-033S3 k6ddal jelolve, hivatalosan tortenelrni rnuemleknek van beiktatva.

16 A Veres.bastya, r.estaura/as e/6tti i a/aprajzai es keresztmetszete, ;' r: I Kovacs AlJdras utan. ' I Ii I ",.... _ -- t..6~ _... _..i r...._...... :' l.. II, '.,..,.. I,, II, ".,:,..,, A Veres-~stya pinceszinti alaprajza,, 'I I,...' f,. ',,. t :., A Veres-bcistya padlciscinak alaprajza.,._.,.. A;(' :' 1 : :'" t (, " J, " _, I I.,,. A Veres-bcistya foldszinti, alaprajza., Keresztmetszet "

IIlye varanak dicsosege, Branyicska tragikus sorsu varurai. 17 Branyicska tragikus. sorsu, varurai Branyicska evszazados regi telepulese megyenknek. A Maros jobb part jan, Devatol 10 kilometerre, Deva es Marosillye kozott fekszik. 1366-ban meg.barinczka" neven jartak be hatarat, 1538. [anuar 9-en azonban, mar Bartholomaeus Horvath de Branyicska kiralyi ember never emlftik innen. Kozepkori erodjet feltehetoen a XIV. szazadban epitettek. Evszazados tortenelrne soran harornszor rornboltak Ie es epftettek fel. Harmadszorra mar kastellya alakitottak at. A valamikori var Marosra nezo bastyai es vedrnuveinek egyes reszei meg ma is Iathatok. 1549-ben, Martinuzzi Frater Gyorgy varadi puspok, Izabella kiralyne allamugyeinek teljhatalmu intezlsje es kiskoru fianak Szapolyai Janos- Zsigmondnak gyamja, elnyerte Horvath Rertalan branyicskai javait.bvko, Nemethi, Nagy - Kavan, Kis - Kavan, Pusztafalva, Nagy-Besan, Kis-Besan, Hosszuliget, Pokora, Wallylonga, Gyalakuta, Dealumar, Charnova, Charnawyza, Olahbooz, Kisbooz es Furksova joszagokkal". A torok altai tarnogatott Izabella megtudva, hogy Martinuzzi helytart6i minosegeben felajanlotta Erdelyt Habsburg Ferdinandnak, aki ki is nevezte a baratot Erdelv vajdajava (fgy rnegorizve hatalmat), kizarta a baratot Gyulafehervarrol. Izabella tarnogatasara. Petrovics Peter a Terneskozbol, a Maros-volgyen at, benyomult Erdelybe. 6 rornbolta Ie (eloszor) a branyicskai erosseget. A puspok-helytarto Frater Gyorgy azonban hatheti ostrom utan bevette Gyulafehervarat es sikeresen szembefordult az Izabella tarnogatasara Erdelvre zudulo torok es havasaltoldi csapatokkal. 1551 nyaran, Ferdinand kiraly neveben, Giovanni Battista Castaldo kiralvi katonai helytart6, es Nadasdy Tamas orszagbfro vezetesevel had erkezik Erdelybe. Izabella kiralyne, onrnaga es fia neveben kenytelen

18 liiye v~r~nak dic~ge. Branytcska tragikus sorsu varural, lemondani a "valasztott kiraly" c(mral. Julius 26-an a kolozsvarl orszaggyales I. Ferdinandot uralkodojaul- isr'leri el, es nagy diadallal Pozsonyba viszik a SzentKoronat,., A szultan rogton tamadast parancsol. 1551 novernbereben, amikor Cast'~lIdo'es Martinuzzi egyesult seregei a torok kezeben leva Lippat ostrornoljak, a papa bfborosi rangra emeli a baratot, Ferdinand megijed ennek megnovekedett hatalmatol, bizalmatlanna valik a bfborossa emelt pospok-helytart6vai szemben. 1551. december 17-~n hajnalban, kiralyi parancsra, Sforza Pallavicini vezet~rvel, Alvincen meggyilkolpk a baratot, S(rjat, titokban eltemetett holttestenek maradvanyait, 'a XX~ szazad vegen a gyulafehervari szekesegyhaz feluj(tasi rnunkalatainak soran talaltak meg. Szulejman valasza kategorikus: Hfvjak vissza lzabellat es fiat, kulonben "Ietorli Erdelyt a fold szfnerol". Castaldo minden penzet a Maros-volgy vedelrnere kenytelen fordftani. Elelmet es loszert kuld Deva varaba, teljes fizetest a Branylcskan es tllyen leva csapatoknak. Erdelyben '3 rosszul fizetett zsoldosok, a torok elleni hare helyett azonban inkabb a varosok es falvak klfosztasaval foglalkoznak. 1552. julius 30-an a torokok visszafoglaljak Lippa varat, Illye e-s Branyieska kis kozepkori varainak (gy felertekelodik strategiai szerepe, 1553 januarjaban Kaszon beg nagy sereggel kozeledik. Deva, Branyicska es IIlye megerissftesere a harorn nemzet ot-otszaz forintot kellene adjon. Castaldo vegal is a kolozsvariaktol kap 1200 forintot a Devan levis 500 gyalogos es 400,k>vas, a var, valamint Branyicska es liiye orsegenek februari flzetesere. Branyicskat Villey Janos kapitany 100 lovassal vedi, 1553. aprilis 20-an, a kolozsvari orszaggyules Illye es Branyicska erodttesenek tarnogatasara uj ad6 bevezeteserol dont, 1553. julius 27..en Ferdinand kiraly Kerepovics Mikl6snak adornanyozza Branyicskat; julius 3-an 10 puskat es 7 mazsa puskaport rendel, csak tartson ki. Nagy veszelybe kerult volna Erdely, ha Petrovics Peter diplornaciai

lfiye varanak dicsc5sege. Branyicska tragikus sorsu varurai. III Marfinuzzi fr4ter Gyorgy veredi piispok, a kiskoru Janos Zsigmond es a hatalomvagy6 Izabella kiralyne mellett mint kincstart6, helytart6 es f6kapitany, 1549-t61 Branyicska ura, nemcsak a szultan altai onall6 letre parancsolt Erdelyt konnsnyozte, de a Kiralyhag6n tuu reszeket is sikeriilt berendeznie es urelms: gyakorlatilag az egesz Tiszantulra kiterjesztette (a Temeskoz: a szultan kalon, de Erdelyhez tartoz6 szendzsekken: Petrovics Peterre btzte)..', Eletce/janak tekintette az orszeg egyestteset. Meg 1541 vegen megellepodon Ferdinenddel, hogy alka/mas pillanatban az egesz iranyftasa alatt al/6 tetiiletet, korii/tekint6en, a fejede/emseg kiszolgaltatottsagat figye/embe veve, Atengedi a Habsburgok uralma alatt all6 un. Kiralyi Magyarorszagnak. A papa btborosi rangra emelte a beretot, Becsben azonban megsem bfztak benne, s amikor Lippa visszafoglalasakor (1551 novembereben) bizonyos gesztusokat tell a torokok iranyaba, Ferdinand (1551 decembereben) megolette.

20 Illye v~ranak dic~ge. Branyicska tragikus sorsu varurai. ugyesseggel ki nem viszi, hogy a torok vedelme alatt, Izabella visszaterjen es fia fejedelemme valasztasaval megmentse az orszagot, 1594-ben, ujabb megrazo esem~nyek sz(nter~v~ valt Erd~ly. Bathory Zsigmond fejedelem hatat fordttva a toroknek, szovetsegi ajanlatot tesz Rudolf csaszarnak, es februarban be is jelenti Erdelynek a Szent Ligahoz val6 csatlakozasat. Par het mulva, az erdelyi csapatok el is indulnak a Terneskoz torok orsegei ellen. A rnajus 12-i orszaggyules azonban, a multbeli tapasztalatokon okulva, megtagadja a haduzenethez val6 hozzajarulast, es a beke megtartasarol hoz hatarozatot, mire a csal6dott fejedelem lemond tronjarol, Geszthy Ferenc devai varkapitany, Kereszturi Kristof kovari kapitany, Bocskal.lstvan Varad kapitanya, Komis Gaspar es Gyulaffy Laszlo azonban raveszik a tavozo fejedelmet, hogy terjen vissza. A hadai elen visszatero fejedelemnek a rendek nem allnak ellenv Az augusztus 20-an osszehfvott orszaggyciles alkalrnaval, az uralkod6 elfogatja a.torokpartiak" vezet6it: (telet nelkul Kendi Sandon, Gabor neva occsevel es harom tanacsurral egyutt lefejezteti, unokatestveret Bathory Boldizsart, Kovacsoczyt es Kendi Ferencet bortonukben gyilkoljak meg. Szalancl taszlot, Branyicska akkori varu,",t, zarandi fl)ispant pedig, mint a Kolozsvaron lefejeztett "torokpartiak" f6ember~t, darabontjaival, branyicskai varaban megostromoltatta. Varat bevettek, v~dmaveinek nagy r~sz~t (most mar masodfzben) leromboltak, lst pedig a helysz(nen felkoncol~k. 1595-ben Branyicska uradalmat BcitlloryZsigmond kancellaria, Josika Istvan nyerte el, akit ugyancsak elert a vegzet, 1598-ban, azzal a gyanuval, hogy a fejedelemsegre tor, Bathory Zsigmond fejedelem elfogatta es (telet n~lkul lefejeztette. Elkobzott birtokait, kesobb fia J6sika Zsigmond szerezte vissza. A branyicskai uradalom (gy tovabbra is (a XX., szazadig) a losika-csalad tulajdonat kepezte, A losika-csalad elonevet is Branyicskarol nyerte. 1659-ben, J6sika Gabor, J6sika Zsigmond fia (J6sika Istvan unokaja) a branyicskai var falainak szornszedsagaban egy kapolnat emeltetett, melynek ma is fennallo romjain, a bejarat felett, k6tablara vesve, meg olvashat6k a latinul (rt ajanlosorok:

liiye varanak dicsosege. Branyicska tragikus sorsu varurai. )1 IHS DEO OPTO MAX CREATORI ET SALVATORI IESVCHRISTO HOC SACELLVM AEDIFICAT FV NDAMENTIS GABRIEL IOSIKA QVEMEX MA XIM SANGVSTIS PATRIAE ET (HAHIRH EDITATIS VEMVITIS RELVCTANT IBVS RESTITVIT ANNO MDCLIX PATRONA BEATISS~IR. MARIA losika Gabor megjegvzese, miszerint e kapolnat a hazahoz hu es az osok nyomaban jaro ut6doknak, koranak szukkeblusege ellenere adta vissza a Boldogsagos Szuz Maria tiszteletere, utalasnak tunik koranak szellernere, arra a viszontagsagokkal es viszalyokkal teli idoszakra, amikor epult, Ebben a szazadban megyenk teruleten, ez az egyetlen katolikus egyhazi jellegu epulet (kapolna avagy templom), melyet ekkor epaertek. A hagyornany azt tartja, hogy Martinuzzi is itt tartotta kapolnajat. 1816 nyaran, amikor Facsetrol Oedacsra utazott, Kazinczy Ferenc is erre utal naplojaban: "Martinuzzinak itt alit kapolnaja s az utas Atnez a Maroson, aldva s6hajtva nevet, A kapolna bedol, de az utas latja hoi allott S a bfbort viselc5 hos papot emlegeti." 1784 a nagy megprobaltatasok eve volt, nemcsak Branyicska es Hunyad megye, de egesz Erdely szamara. Kun R6bert Adalekok a H6raliizadas tortenetehez crmu, a Hunyad megyei Tortenelrni es Regeszeti Tarsulat IV. koteteben 18B8-ban megjelent munkajaban frja, hogy "a zarandi reszek elpusztttasa utan. a lazad6k a Kajan volgyen keresztiil, a Maros volgyebe hompolyogtek, november 4-en feldultak (most mar harmadi-

22 liiye varanak dics6sege. Branyicska tragikus sorsu varural. ziglen) BranyicskcU, Solymost s a kovetkezd ket napon a Maros bal partjan fekvo kozsegeket", Varady M6zes alispan es Ponori Pal aljegyzo altai, Devan november S-en keltezett, s Nagyszebenbe a f6kormanyszekhez, gyors futar altai kotdetett jelentesbol is kitanik, hogy a lazadok negyediken a branyicskai kastelvt, az ejjel pedig Marossotymost dultak fel. Karp alezredes [elentese szerint,,7-en felgyujtottak Dedacson gr6f Gyulai kastelyat. Szentandras, Dedacs", Szentgyorgy, Batiz, Koboldogfalva kozel fekvd kozseg jobbagyai, s tobb Dedacstol folfele a Sztrigy menten, minden nemesi kastelyt felegettek es kiraboltak. 8-an ugyanily medon folyt a puszntas a Hatszegi-rnedenceben, A Maros volgyeben Zam, K6sa, Abucsa, Guraszada, IIlye, Branyicska, Marosnemeti, Marossolymos, Har6, Berekszo, Kernend, Banpatak, Arany, Rapolt, Gvertyanos, Babolna, Folt stb., megyeszerte osszesen 82 helysegben, a felkelok felduitak es felegettek a kuriakat." "Mindossze 101 magyar grofi, baroi es nemesi osalad szenvedett veszteseget, Hunyad megye nemes es adozo lakosainak kara 776,026 R forintra becsultetett, ami annak idejen hatalmas osszegnek szamitott." A herceg Esterhazy Mikl6s tabornagvnak Siess Lajos neva Erdelybe kuldott jegyz6je altai, NagyszebenbOl Kismartonba cfmzett hiteles ereju [elentesek alapjan osszeallftott rendszeres tudositasaibol megtudjuk, hogy.branyicskan, el6bb baro J6sika Antal kastelyat raboltak ki, aztan folgyujtot.. tak, majd baro Iosika Daniel, losika Istvan es Imre ut6dainak hazait raboltak ki es dultak fel, Gyorffy Laszlo uradalmi jegyzot felesegevel es gyermekeivel egyutt pedig megoltek." (Dr. Veress Endre: A Hora-vilag Hunyad rnegyeben»- Hunyad megyei Tortenelrni es Regeszeti Tarsulat XIII. Evkonyve, Deva, 1902).

Illye varanak dicsosege. Branyicska tragikus sorsu varurai. 23 Megjegyzesek: - A regi var tobbszorosen lerombolt eloreszet az id6k folyarnan a losikacsalad alakftotta at kastellya. - J6sika Mikl6s baro (1794-1865) liberalis reforrnellenzeki politikus, a romantikus tortenelrni es tarsadalmi regenvek (Abafi, A csehek Magyarorszagon, A ket mostoha stb.) (r6ja, a rnufa] megalkot6ja azonban nem itt, hanem Branyicska nyugati szelen lakott, amint ezt Ernlekirataiban fel is jegyezte. Ideval6 kastelyanak leegese miatt koltozott el Szolnokdoboka megyei szurduki birtokara. A kastelyban jelenleg a Hunyad megyei tarsadalmi segely es gyerrnekvedelrni f6igazgat6sag szocialis otthona mukodlk. A branyicskai losika-kastely egyuttes: a loslka-kastely, a kapolna es a varov megmaradt resze, a park (Ansamblul castelului J6sika: castelul J6sika, capela, zidul de incinta ~i parcul) az allam tulajdonat kepezi es a Muve- IOdesi es Vallasugyi Miniszterium Tortenelrni Muemlekek Orszagos lntezetenek, 2004-ben osszeallitott tortenelmi rmlernlekek c(mu jegyzekeben 212-215 sorszamnal LMI 2004-HD-II-A-03270.01-03 k6ddal, hivatalosan tortenelmi muemleknek van beiktatva. Schreiber Istvan

24 II lye varanak dicsosege. Branyicska tragikus sorsu varurai. Forrasrnunkak 1. BenklS Jozsef: Hunyad rnegyerol - Transsilvania Specialis. - 1780, Hunyad megyei Tort. es Reg. Tarsulat XII. Evf., 1901. 2. Demeny Lajos: Bethlen Gabor es kora. Politikai Kiad6, Bukarest, 1982. 3. Dr. Dekcini Kcilmcin:Egyko,ru vers. a Hora-Iazadasrol, Hunyad megyei Tort. es Reg. Tarsulat XVII. Evk. Deva, 1907. 4. Floca Octavian: Regiunea Hunedoara. Muzeul Regiunii Hunedoara, Intreprinderea de Industrie locala. Sectia Poligrafica Deva, 1957. 5. Floca Octavian: Ghidul ludetului Hunedoara. Muzeul ludetean Hunedoara. Intreprinderea Poligrafica Cluj, 1969. 6. Gyorffy Gyorgy: Az Arpad-kori Magyarorszag torteneti foldrajza. - Budapest, 1987. 7. Koncz Iozsef: Maros-llye vara es uradalma. Hunyad megyei Tort. es Reg. Tarsulat 10. Evk., 1899. 8. Kovacs Andras: A marosillyei Veres-bastya. Entz Geza Muvel6destorteneti Alapttvany Kolozsvar, 2004. 9. KlSvary Laszlo: Erdely regisegei es tortenelrni ernlekei. Kolozsvar, 1892. 10. Kun Robert: Adalekok a Hora-lazadas tortenetehez, Hunyad megyei Tort. es Reg. Tarsulat III. kotet, Arad, 1886. 11. Kun Robert: Adalekok a Hora-lazadas tortenetehez. Hunyad megyei Tort. es Reg. Tarsulat, IV. kotet, Budapest, 1888. 12. Schreiber Istvan: Bethlen Gabor ernlekhelyek Hunyad rnegyeben. Devai EMKE-fuzetek 2. Corvin Kiad6, Deva, 2005. 13. Teglas Gabor: Hunyad varrnegvei kalauz. Kiadja az Erdelyi Karpat Egyesulet, Kolozsvar, 1902. 14. Dr. Veress Endre: Deva es kornyeke Castaldo idejeben. Hunyad megyei Tart. es Reg. Tarsulat IX. kotet, Deva, 1898. 15. Dr. Veress Endre: A Hora-vilag Hunyad megyeben. Siess Lajos tudosftasai. Adalekok a Hora-lazadas tortenetehez. Hunyad megyei Tort. es Reg. Tarsulat XIII., Evk., Deva, 1902.

Branyicska: 16sika-kapolna

A varkapo/na mai allapotaban Schreiber Ferenc fenykepgycfjtemenye