Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk

Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: 19/2006.(XI.30.) Alap Az önkormányízati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról Módosított rendelet azonosítója: 8/2007.(III.29.), 12/2007.(IV.26.), 15/2007.(VI.28.), 20/2007.(X.10.), 26/2007.(XII.31.), 2/ 2008.(II.04.), 20/2008.(VIII.26.), 22/2008.(X.06.), 4/2009.(II.18.), 14/ 2009.(VII.27.), 18/2009.(IX.30.) Rendelet tárgykódja: B10 Tárgykód megnevezése: Lakások bérlete, értékesítése Kihirdetés dátuma: 2006. december 18. Hatályba lépés dátuma: 2006. december 18. Dokumentum készült: 2010. szeptember 17.

TISZALÖK VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TES TÜLETÉNEK 19/2006. (XI. 30.) számú rendelete Az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról (egységes szerkezetbe foglalva a 8/2007.(III.29.), 12/2007.(IV.26.), 15/2007.(VI.28.), a 20/2007.(X.10.), a 26/2007.(XII.31.), a 2/2008.(II.04.), a 20/2008.(VIII.26.), a 22/2008.(X.06.) a 4/2009.(II.18.), a 14/2009.(VII.27.) és a 18/2009.(IX.30.) számú rendeletekkel 2009. október 15-én.) Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Ltv.) 3. (1),(2), 12. (5), 84. (1)-(2), 4. (3), 19., 15, 20. (3), 21. (6), 23. (3), 18. (1), 27. (2), 31. (2), 13. (1)-(2), 34. (3), (6), 35. (2), 68. (2) és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet (továbbiakban: R) alkotja: I. rész A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy az Ltv. Által szabályozott keretek között meghatározza az önkormányzati tulajdonú lakások bérlet útján történő hasznosításának feltételeit, a lakbérek és a bérleti díjak mértékét. A rendelet hatálya 2. A rendelet hatálya a Tiszalök Városi Önkormányzat tulajdonában álló s bérlet útján hasznosított lakásokra terjed ki. Fogalmak 3. 1) E rendeletben alkalmazott fogalmakra az Ltv.-ben illetve a Ptk.-ban meghatározott értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók. 2) A jövedelem számítására a Szociális igaz gatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 4. (1) bekezdésének a) pontja vonatkozik. A lakások hasznosításának módjai, általános feltételei 4. 1) Az önkormányzati tulajdonú lakásokat Tiszalök Város Önkormányzata Képviselőtestületének Szociális és Egészségügyi Bizottsága, mint bérbeadó átruházott hatáskörben hasznosítja az Ltv. és e rendelet előírásai szerint. 2) A lakások kezelését az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala végzi. A kezelés magába foglalja a bérleti szerződés megkötését, a lakbérek kiközlését, a hátralék behajtását, a lakások átadását, visszavételét, a karbantartási, felújítási, 2 / 29

korszerűsítési munkák elvégeztetését, a bérlő általi munkák elvégzése esetén a hozzájárulás megadását, valamint minden egyéb, a lakások kezelésével kapcsolatos itt fel nem sorolt feladatokat. 3) A lakásokat szociális célú (névjegyzék alapján) nem szociális célú bérbeadással feltételhez kötött munkaköri bérlőkijelölési joggal érintett bérlakásként kell hasznosítani. 4) Lakásra a hasznosítás módjától függetlenül bérleti szerződés csak azzal köthető, aki a bérbeadó feltételeit elfogadja. 5) Lakás, nem lakás céljára csak kivételesen és határozott időre adható bérbe, maximum a lakás tényleges alapterületének 50%-ig. A lakás ily módon hasznosított részeire, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabályokat és bérleti díjat kell alkalmazni. 6) A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a szociális bérlakások, a 2. számú melléklete a feltételhez kötött (munkaköri lakásokat) a 3. számú melléklete a bérlőkijelölési joggal érintett lakások felsorolását. II. rész A szociális bérlakásra jogosultság feltételei 5. 1) Szociális helyzetük alapján önkormányzati bérlakásra az életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó és állandó lakhellyel rendelkező EGT állampolgárt, bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a menekültként elismert személyek jogosultak. a) Akiknek nincs lakásuk, de a város közigazgatási területén legalább 3 éve bejelentett lakcímmel rendelkeznek és a családjukban a velük együtt költöző családtagokat számítva az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem, nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülállók és fiatal házasok esetében a háromszorosát. b) Akik jelenlegi bérlakásuk helyett (azt a bérbeadónak beköltözhetően leadva) Indokoltan nagyobb szobaszámú és/vagy magasabb komfortfokozatú, Kisebb szobaszámú és/vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást igényelnek, és egyébként szociális bérlakásra jogosultak. c) Jövedelmi, szociális helyzettől függetlenül, legfeljebb 3 évre azok a fiatal házasok, akik igazoltan lakásépítésbe vagy bővítésbe kezdtek, vagy olyan okiratot tudnak felmutatni, amelyből megállapítható, hogy 3 éven belül önálló, beköltözhető lakás tulajdonjogát előreláthatólag megszerzik. 2) Nem jogosult azonban önkormányzati bérlakásra az, aki egyébként szociálisan rászorult lenne, de a vele együttlakó közeli hozzátartozójának tulajdonában a) a város, illetve az ország területén beköltözhető, vagy bármilyen címen hasznosított lakása van, függetlenül annak forgalmi értékétől. Ez alól kivétel, ha a lakást örökölte 3 / 29

és annak maximum 50%-ban tulajdonosa, de a lakást az öröklésből adódóan a közeli hozzátartozója haszonélvezeti joga miatt lakás céljára használja. b) a város illetve az ország területén üdülője, ingatlana, beépíthető telke van, vagy olyan járművel rendelkezik, amelynek forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát meghaladja. c) az a. és b. pontban foglaltakat, a kérelem benyújtását megelőző 10 évben elidegenítette, d) aki 5 éven belül önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezett, e) aki 5 éven belül önkényes lakásfoglaló volt, vagy 5 éven belül saját hibájából szűnt meg a bérleti jogviszonya, f) aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan adatokat közöl, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek. Szociális bérlakást igénylők névjegyzéke 6. 1) Szociális bérlakást, az R 5. -ban meghatározott feltételek megléte esetén, névjegyzék alapján lehet kiutalni. Az igénylők névjegyzékre történő felvétele az 5. számú mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján történik. Azonos pontszám esetén előnyben kell részesíteni azokat, akiknél a családban több az eltartott, és akiknél kisebb az egy főre jutó jövedelem. 2) A névjegyzék tervezetet a szociális és Egészségügyi Bizottság minden év november 30-ig összeállítja, és az összeállítást követő 15 napon belül a névjegyzékkel kapcsolatban a kifüggesztés alatt, és a kifüggesztés utolsó napjától számított 8 napon belül az igénylő észrevételt tehet a Szociális és Egészségügyi Bizottsághoz címzetten, de a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtva. 3) Mellőzhető a névjegyzékre történő felvétele annak az igénylőnek, aki az általa bérelt nagyobb alapterületű lakás visszaadása mellett kisebb alapterületű lakást vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást kér. Szintén mellőzhető annak az igénylőnek a névjegyzékre történő felvétele, aki nagyobb szobaszámú és komfortfokozatú lakást kér. (minőségi csere) 4) A 3. pont szerinti esetekben is az igénylőnek szociálisan rászorultnak kell lennie. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a csere kérelmeket a lakások kezelőjének, az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának előzetes javaslata alapján bírálja el. 5) Mellőzhető a névjegyzékre történő felvétele annak az igénylőnek is, aki jelenlegi lakásának költségeit sem tudja viselni, és életvitele alapján nem várható el a másik lakás rendeltetésszerű használata. 6) A feltételeknek nem megfelelő igénylők névjegyzékre történő felvételét a Szociális és Egészségügyi Bizottság elutasítja. 7) A Szociális és Egészségügyi Bizottság az észrevételre megadott határidő letelte után, de legkésőbb március 31-ig, az észrevételek figyelembe vétele mellett hagyja jóvá a végleges névjegyzéket. 8) A lakásbérleti igényeket a jóváhagyott névjegyzék sorrendjében kell teljesíteni. A sorrendtől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a rendelkezésre álló lakások szoba 4 / 29

száma indokolja, vagy az igénylő nem fogadja el a felajánlott lakást, vagy a jövedelme nem teszi lehetővé a felajánlott lakás fenntartását. 9) A jóváhagyott névjegyzéken szereplő igénylőt a Szociális és Egészségügyi Bizottság törli, ha a) valótlan adatokat közölt és a valós adatokat a helyszíni szemle alkalmával sem tárta fel, s ennek következtében került névjegyzékre, b) a részére felajánlott második lakást sem fogadta el, amely egyébként a jogos lakásigénye mértékét eléri és műszakilag megfelelő, c) lakásproblémáját önerőből megoldotta, d) a névjegyzékre kerülést követően az 5. (2) bekezdés a. és b. pontjában felsoroltak valamelyike következett be, e) időközben jövedelmi viszonyaiban beállt változás miatt az 1 főre eső jövedelem meghaladja az 5. (1) bekezdés a. pontjában meghatározott összeghatárokat. 10) A névjegyzéken szereplő bérlővel a kezelő csak akkor kötheti meg a bérleti szerződést, ha a bérlő a szerződési feltételeket vállalta. 11) Feltételek: Leendő bérlő vállalja, hogy: A kezelő által kibocsátott lakbér, vízdíj, üzemeltetési költség számláit időben kiegyenlíti, Amennyiben a város vagy az ország területén beköltözhető (beleértve a bármilyen jogcímen hasznosítottat) lakáshoz, vagy főbérleti joghoz jut, illetve lakásgondját más módon megoldja, a bérbeadónak a lakást leadja A lakást csak lakás céljára használja, A lakást nem adja albérletbe Az önkormányzat vagy a kezelő részéről történő bérleményellenőrzéseket lehetővé teszi. A bérlet ellenőrzése 7. 1) Az Ltv. 12. (4), (5) bekezdése szerinti bérbeadói ellenőrzésre egy naptári évben legalább egy alkalommal kerül sor. 2) A bérbeadó és a kezelő szigorúan ellenőrzi, hogy a lakáshasználat során a bérlő betartja-e az Ltv., továbbá a Rendelet előírásait, valamint a bérleti szerződésben foglaltakat, különös tekeintettel a rendeltetésszerű használatra, a lakásban lakó személyek bentlakásának jogcímére. Ezen túlmenően az ellenőrzés kiterjed a lakás, a lakóépület műszaki állapotára is. Az ellenőrzés eredményéről a Képviselő-testület számára évente, szükség esetén, soron kívül is írásbeli beszámolót kell készíteni. 3) Amennyiben a bérbeadó, vagy a kezelő az ellenőrzés során a bérlő részéről lényeges kötelezettségének megsértését tapasztalja, így például a bérlő a lakást, vagy annak egy részét nem lakás céljára használja, jogtalanul a lakásba más személyt befogad, vele szemben figyelemmel az Ltv. 25. (2) bekezdésére, az Ltv. 24. (1) bekezdése alapján felmondással él. 5 / 29

A jogos lakásigény mértéke 8. 1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakás utalható ki, amelynek a nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. 2) A jogos lakásigény mértékének kiszámításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők (a Ltv. 21. (2) bekezdésben felsoroltak számát kell figyelembe venni. 3) A lakásigény mértéke: 2 személyig 1-2 lakószoba 3 személy esetében 1,5-2,5 lakószoba 4 személy esetében 2-3 lakószoba 4-nél több személy esetén 3,5 lakószoba A kérelem benyújtása, döntésre történő előkészítése 9. 1) Szociális bérlakásra vonatkozó igényt a Rendelet 6. számú mellékletét képező kérelem nyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal hatósági irodáján. 2) Az adatlaphoz csatolni kell: a) az igénylő és a vele együtt költöző családtagoknak jövedelemigazolását, a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapról, vállalkozás esetében az APEH által kiadott megelőző év személyi jövedelemadójáról szóló igazolást, vagyonnyilatkozatot, valamint a Rendelet 5. (1) c. pontja szerinti igénynél azt az okiratot, amelyből hitelt érdemlően megállapítható a 3 éven belüli lakásszerzés. b) az igénylő nyilatkozatát, hogy a lakásigénylési kérelemhez benyújtott személyes adatait a lakásigénylési kérelem elbírálásáig, illetve kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződése megszűnéséig az Önkormányzat kezelje. 3) Az igénylő köteles a közölt adataiban beálló változást 30 napon belül bejelenteni. 4) A hatósági iroda az igény benyújtásakor az adatlapot ellenőrzi. Megvizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e a Rendeletben előírt feltételeknek, azaz, szociális helyzete alapján jogosult-e szociális bérlakás bérletére vagy sem. Amennyiben igen, felveszi a szociális bérlakást igénylők nyilvántartásába, és gondoskodik a Szociális és Egészségügyi Bizottság elé terjesztéséről. A nem teljesíthető kérelmeket is a bizottság elé terjeszti, aki azt a Rendeletben meghatározott feltételek hiányára való utalással elutasítja. III. rész Nem szociális célú bérbeadás Elhelyezési és bérbeadói kötelezettség teljesítése 10. 1) Az önkormányzat tulajdonában lévő életveszélyessé nyilvánított lakások bérlői részére a felújítás, helyreállítás időtartamára a kezelő másik lakást biztosít. A helyreállítást követően a bérlő a helyreállított lakásba köteles visszaköltözni. 6 / 29

2) A kezelő a másik lakást a korábbi szerződési feltételekkel, - igazodva a meglévő lakás szobaszámához és komfortfokozatához biztosítja, maximum egy évre a Szociális és Egészségügyi Bizottság utólagos tájékoztatása mellett. Feltételhez kötött lakásokra vonatkozó szabályok 11. 1) Az önkormányzat Képviselő-testülete kizárólag az önkormányzat és intézményei részére munkakörrel összefüggő szolgálati lakást biztosít. 2) A feltételhez kötött lakást az adott intézmény vezetőjének a Polgármesteri Hivatal dolgozói esetében a polgármesternek írásban kell kérnie. 3) Az intézmény vezetője és/vagy a polgármester a képviselő-testület döntését követően kijelöli a vele munkaviszonyban álló bérlőt, és értesíti az általa kijelölt bérlő adatairól a kezelő Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát, aki a bérletre vonatkozó szabályok szerint, de a feltételek bekövetkeztéig, azaz a munkakör fennállásáig köti meg a lakásbérleti szerződést. 4) A munkakör ellátásának elősegítése érdekében bérbe adott lakások lakbérét a szociális célú bérlakások lakbére alkalmazásával kell megállapítani. 5) Nem jelölhető ki bérlőül az a dolgozó, akinek és/vagy együtt lakó házastársának kiskorú gyermekének Tiszalök közigaz gatási területén részben vagy egészben vagy Tiszalök 30 km-es vonzáskörzetében lakástulajdonnal rendelkezik. A résztulajdont csak akkor kell figyelembe venni, ha a lakás értékesíthető. Amennyiben a kijelölés után akár az intézményvezető, akár a polgármester, akár a képviselő-testület tudomására jut ez a tény, valamint a kijelölés után szerzett a bérlő tulajdonjogot, úgy az adott bérlő bérleti jogviszonya automatikusan megszűnik. Az intézmény és/vagy a polgármester lakás feletti rendelkezési joga ezzel nem szűnik meg, csak másik bérlő kijelöléséről kell gondoskodnia. A kijelölő döntés egy példányával a jegyző értesül, aki tájékoztatja a Képviselőtestületet. 6) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt, hogy a bérlő a munkaviszony megszűnését követően a lakást 15 napon belül kiürített állapotban, tisztán át kell adja az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, mindennemű ellenérték és kártalanítás nélkül. 7) A munkaviszony megszűnéséről az intézmény vezetője és/vagy a polgármester értesíti a kezelőt, és az Önkormányzatot. Egyszeri bérlőkijelölési jog 12. 1) Az önkormányzat Képviselő-testülete egyszeri bérlőkijelölési jogot biztosíthat a Tiszalök közigazgatási területén telephellyel, székhellyel rendelkező szervek részére. 2) A bérlőkijelölési jog, írásos kérelemre történhet. 3) Az egyszeri bérlőkijelölési jog azt jelenti, hogy a döntést követően a jogot szerző kijelöli a lakás bérlőjét határozattal, a határozat egy példányát megküldi az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, aki a bérletre vonatkozó szabályok szerint a bérleti szerződést megköti. 4) A bérlőkijelölési jog szerzője nem utalhatja ki a lakást annak a vele munkaviszonyban álló dolgozónak, akinek és/vagy vele együtt lakó házastársának, kiskorú gyermekének 7 / 29

Tiszalök közigazgatási területén részben vagy egészben, vagy Tiszalök 30 km-es vonzáskörzetében lakástulajdonnal rendelkezik. A résztulajdont csak akkor kell figyelembe venni, ha a lakás értékesíthető. A mennyiben a lakás kiutalása után akár a szerv, akár a Képviselő-testület tudomására jut ez a tény, valamint a lakás kiutalása után szerzett a bérlő tulajdonjogot, úgy a bérlőkijelölési jog automatikusan megszűnik 5) Amennyiben a kijelölt bérlő munkaviszonya megszűnik, megszűnik a szerv bérlőkijelölési joga is mindennemű ellenérték és kártalanítás nélkül. 6) A munkaviszony megszűnéséről a bérlőkijelölési jogot szerző szerv vezetője értesíti az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát. 7) Mind a bérlőkijelölő határozatnak, mind a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a feltételeket. IV. rész Közös szabályok A lakásbérlet szabályai 13. 1) Bérlakásra a bérleti szerződést megkötni érvényesen csak írásban lehet. 2) A bérleti szerződésnek a Ptk-ban és az Ltv-ben kötelezően előírtakon túl tartalmaznia kell: a) a lakás önkormányzati tulajdonára vonatkozó utalást, b) a bérleti díjat és emelésének feltételeit, a kezelő által nyújtott külön szolgáltatást, annak díját és emelésének feltételeit, c) használt lakás bérbeadásakor azt a kikötést, hogy a bérlő a lakást megtekintette, és azt az általa ismert állapotban veszi bérbe, így a kezelő nem felel s lakás azon hibáiért, hiányosságaiért, amelyeket a bérlő ismer. d) Azt, hogy a bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és az Ltv. szabályai az irányadóak. e) Bérlő bejelentési kötelezettségét a saját tulajdonú lakásvásárlásról, lakásépítésről, illetve a lakásszerzés jogkövetkezményeit f) A lakás átadáskori állapotát és a bérlő kötelezettségét a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén, g) Azt, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, és az Ltv. 3. (2) bekezdésében foglalt kikötéseket azzal, hogy e rendelkezések megszegése felmondási ok, h) Bérbeadó azon jogosultságát, hogy a bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő szükségtelen háborítása nélkül évente legalább egy alkalommal ellenőrizheti a bérlő rendeltetésszerű lakáshasználatát, a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését, a lakás, az épület műszaki állapotát, stb., melyet a bérlő tűrni köteles. Az ellenőrzés megakadályozása felmondási ok. 3) A kezelő a lakást a bérlő részére jegyzőkönyv és leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű állapotban adja át, a jegyzőkönyvet és a leltárt a bérlővel aláíratja. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a kezelő köteles 8 / 29

gondoskodni. Ha e kötelezettségét a kezelő nem teljesíti, a bérlő helyette a szükséges munkálatokat elvégzi, számlával igazolja költségeit. 4) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha: Egyes lakásberendezéseket a bérlővel kötött szerződés alapján szolgáltató egység biztosítja, A bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be, és ezt számlával igazolja, A kezelő azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő nem tart igényt. 5) Az önkormányzati bérlakásra bérleti szerződés határozatlan időre, határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig szólóan köthető. Amennyiben a határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő saját tulajdonú lakás építésébe kezd, vele a határozatlan idejű bérleti jogviszonyt meg kell szüntetni és egyidejűleg maximum 2 évre szóló határozott idejű bérleti szerződést kell a bérlővel kérésére kötni. 6) A bérleti jogviszony megszűnésének napja: a) A felmondásban megjelölt nap, b) Határozott idejű bérleti jogviszony esetén a határidő eltelte, c) Feltételhez kötött bérleti jogviszony esetén, a feltétel bekövetkeztének napja, d) Munkaköri bérlakás esetén a munkaviszony megszűnésének napja, e) Az a nap, amelyen a bérlő, a bérlő halála miatt megszűnő bérleti jogviszony esetén az örökösök a bérbe adó részére a bérleményt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a 13. (8) bekezdésében foglaltak szerint átadja. Ezen időpontig a bérlő köteles a bérleti díjat, az egyéb szolgáltatások díját a bérbe adó részére időarányosan megfizetni. 7) A bérlő a bérleti jogviszony bármilyen jogcímen történő megszűnése esetén a lakást tisztán, egyszeri festéssel, a bérlő karbantartási feladatai közé tartozó hiányosságok pótlásával köteles a bérbe adó részére átadni, mely alakalommal az átadás-átvételről jegyzőkönyv készül. 8) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: A víz, villany és gázóra átadáskori állását, a mérőórák száma szerint, Arra való kötelezettségvállalást a bérlő részéről, hogy a jegyzőkönyvben foglalt óraállásoknak megfelelően eljár a szolgáltató cégek felé, és tartozását rendezi, Azon hiányosságokat, amelyeknek rendbetétele a bérlő kötelessége, Leltár szerint átadott ingóságok visszavételét. 9) Amennyiben a lakást a bérlő a bérbeadónak nem a (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelő állapotban adja át, illetve határidő megjelölés mellett határidőben nem szünteti meg a felmerült hiányosságokat, a munkálatokat bérbeadó bérlő helyett terhére, haladéktalanul elvégezteti. Az elvégzett feladatok költségeit bérbeadó a Ptkban foglalt szabályok szerint érvényesíti. 10) Amennyiben bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő napon a lakást bérbeadó részére nem adja át, a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napjától jogcím nélküli lakáshasználóvá válik. 9 / 29

11) A bérbeadó felmondja azon bérlők lakásbérleti jogviszonyát, akiknek 4 hónapot meghaladó mértékű lakbérhátralékuk keletkezett, és azt a megadott határidőn belül, az írásbeli felszólítás ellenére sem fizetik meg Jogcím nélküli lakáshasználat 14. 1) A jogcím nélkülivé vált korábbi bérlővel, - különös méltánylást igénylő esetben kérelemre, lakásbérleti szerződés köthető. 2) A lakásbérleti szerződést a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslata alapján a kezelő köti meg a jogcímnélküli használóval. 3) A lakásra vonatkozó bérleti szerződés megszűnése után a lakásban maradó és a lakást jogcím nélkül használó, a lakbérrel azonos mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni. 4) Ha a lakást jogcím nélkül használó másik lakásra nem tarthat igényt, a használati díjat emelni kell éspedig: a) 2 hónap elteltével a kétszeresére, b) Minden további hónap elteltével újabb 10%-kal, de a lakáshasználati díj nem hasadhatja meg a bérlakásra megállapított, az esedékesség évének január 01. napján érvényben lévő lakbér háromszorosát. Házastársak igénylésére vonatkozó rendelkezések 15. 1) Házastársak (élettársak) lakásbérleti igényüket csak együttesen nyújthatják be, és csak egy lakásra köthető velük bérleti szerződés. 2) Élettársi kapcsolatot közjegyzői okirattal kell igazolni. 3) Ha a házasság jogerős bírói ítélettel felbomlik, vagy az életközösség megszűnik a feleknek egymás között meg kell egyezniük az igénylő személyéről. A megegyezésről szóló nyilatkozatot írásban a magánokirat követelményeinek megfelelő formában kell közölni. Megegyezés hiányában a kiskorú gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával, a bírósági ítélet figyelembe vételével a kezelő javaslatára a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt. 4) Ha a 3. pont szerinti esemény a jóváhagyott névjegyzékre történő felvétel után történt, ismételten vizsgálni kell a szociális bérlakásra jogosultság feltételeinek fennállását és a pontszámot újra meg kell állapítani. 5) Ha a házasságkötés (életközösség létesítése) előtt csak az egyik fél rendelkezett érvényes igényléssel, a másik fél vonatkozásában is a korábban benyújtott igénylés időpontja számít. A bérlőtársi jogviszony 16. 1) Önkormányzati lakásra a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. 10 / 29

2) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatja az Ltv. 21. (2) bekezdés szerintieket. Ilyen esetben akkor lehet bérlőtársi szerződést kötni, ha: a bérlővel megállapodtak, a bérlővel életvitelszerűen legalább egy éve együtt laknak, a befogadott személy nem rendelkezik más beköltözhető, vagy bármilyen címen hasznosított ingatlan tulajdonjogával, a lakásban tartózkodás ideje alatt felmondási okot nem valósít meg. 3) a lakásba a bérbeadó hozzájárulásával befogadható személyek esetében bérlőtársi szerződés nem köthető. A bérbeadó hozzájárulásával a befogadás feltételei 17. 1) a bérlő a Szociális és Egészségügyi Bizottság hozzájárulásával befogadhatja: a) élettársát, amennyiben a város és az ország területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik, b) testvérét, ha a befogadás után a család minden tagja részére legalább 6 m 2 nagyságú lakóterület biztosítható, c) bérleti jogviszony folytatására egyébként nem jogosult unokáját. 2) A hozzájárulás feltételei: a) a bérlőnek nem lehet bérleti díj tartozása, b) a beköltözni kívánt személy (kiskorú esetén bérlő) nyilatkozik arról, hogy a beköltözést követő 3 napon belül lakcímet létesít, c) a befogadott személy nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi azt, hogy a bérlet i szerződés megszűnésekor a lakást azonnal elhagyja. 3) a bérleti szerződés megszűnését követően az 1 bekezdésben említettek jogcím nélküli lakáshasználónak minősülnek, és elhelyezésre nem tarthatnak igényt. Lakásbérleti jogviszony folytatása 18. 1) Lakásbérleti jogviszonyt az a bérlő folytathat, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatott be a lakásba és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. 2) Ha az (1) bekezdésben említettek jogosultak a lakásbérlet folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője. 3) a lakásbérleti jogviszonyt az azonos sorrendben jogosultak eltérő megállapodásuk hiányában bérlőtársként folytathatják. 4) A lakásbérleti jog folytatására jogosult a bérlő halálától számított 30 napon belül köteles bejelenteni a lakás kezelőjének a lakásbérleti jog folytatásának jogcímét, a nevét és a lakcímét. 11 / 29

Hozzájárulás a tartási szerződéshez 19. 1) Bérleti jogviszony ellenében önkormányzati bérlakásra kötött tartási szerződés megkötéséhez a Szociális és Egészségügyi Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges. Jóváhagyás előtt a helyszínen környezettanulmányt kell készíteni, és meg kell győződni arról, hogy a tartási szerződés feltételei fennállnak-e vagy sem. Indokolt eseten orvosi szakvélemény is beszerezhető. 2) A bizottság megtagadhatja a szerződéshez való hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján az állapítható meg, hogy a bérlő tartásra nem szorul, vagy az eltartó a tartásra nem képes. 3) Amennyiben a tartási szerződéshez a bizottság hozzájárul, és az eltartott bérlő meghal, a lakásbérleti jogot a lakás, bérleti jogának folytatására jogosultak és az eltartó eltérő megállapodásának hiányában az eltartó folytatja. 4) Bérlőkijelölési joggal érintett és feltételhez kötött lakások esetében bérleti jogviszonyra vonatkozó tartási szerződéshez nem lehet hozzájárulni. Lakásbérleti jog cseréje 20. 1) A bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni. 2) A lakás bérleti joga másik önkormányzati lakás bérleti jogára, lakástulajdonra cserélhető. Egy lakás több lakásra is cserélhető. 3) A lakáscseréhez akkor adható hozzájárulás, ha a csereszerződésben az új bérlő vállalja a korábbi bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését. Az új bérlővel a hatályos rendelet szerinti szerződés köthető. 4) A hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél egészségügyi ok, munkahely megváltozása, lényeges személyi körülményeinek (így különösen a bérlővel, állandó jelleggel jogszerűen együtt lakó személyek számának megváltozása miatt) kéri. 5) A lakáscseréhez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha: a csere következtében a felek bármelyike lényegesen rosszabb lakáskörülmények közé kerülne, valamint a cserélendő lakás a család jogos lakásigénye mértékének alsó határát nem éri el, a lakás bérlőkijelölési joggal érintett lakás, feltételi joggal érintett lakás, az eltartó a cseréhez nem járul hozzá, ha a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem a lakásbérleti jog jogellenes átruházására irányul. 6) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni. 12 / 29

A lakás átalakítása, korszerűsítése 21. 1) A kezelő hozzájárulhat, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségeit vállalja. 2) A kezelő anyagi hozzájárulása esetén köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munka műszaki leírását, terveit, és a várható költségeket. 3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát a kezelő hozzájárulása és hatósági engedély nélkül végzi el, a kezelő kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására. 4) A költségek elszámolásának módjára a bérlő és a kezelő közötti megállapodás az irányadó. A bérleti jogviszony megszűnése és a lakás visszaadása 22. 1) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a lakás visszaadásakor a kezelőnek meg kell állapítani a lakás és a lakás berendezéseinek tényleges állapotát, és a megállapításokat, - az esetleges hibákat, hiányosságokat is jegyzőkönyvben foglalva, amelyben nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról, határidő megjelöléssel. 2) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, azokat nem vállalja, vagy a kezelő a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a kezelő a bérleti szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását. 3) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit, mind addig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerűen, használatra alkalmas állapotban a kezelőnek jegyzőkönyvileg át nem adja. 4) Ha a bérlő a saját költségén (számára meg nem térített) berendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a kezelőnek köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségének megtérítésére, illetve a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására. 23. 1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, a kezelő felhívja az örököst (várható örököst), hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat a felhívástól számított 30 napon belül szállítsa el, és a lakás kulcsait térítési igény nélkül adja le. 2) A kezelő nem kötelezheti az örököst a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, valamint azok költségeinek a megtérítésére. 3) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, a kezelő, az örökös költségére és veszélyére azokat raktárban vagy arra alkalmas más helyiségben helyezi el, és leltárt készít róla. 4) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örökös a 30 napos határidőtől számított 6 hónapon belül 150%-át, 6 hónapon túl pedig kétszeresét köteles megfizetni. 13 / 29

5) Ha az elhalt bérlőnek lakbér és közüzemi díj tartozása, vagy egyéb hátraléka van, a kezelő köteles hagyatéki teherként bejelenteni. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése, és pénzbeli térítés 24. 1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti és a bérlő részére: a. másik lakást adhat bérbe, b. a lakás leadása esetén pénzbeli térítést fizethet. 2) A pénzbeli térítés fizetését a bérlő kezdeményezheti. 3) A pénzbeli térítés ellenében történő megszűntetésre csak akkor kerülhet sor, ha a bérlő lakás tulajdonjogot szerzett, és a lakásba bejelentkezett valamennyi családtagja a lakásból kiköltözik. 4) A bérlő okirattal köteles igazolni a tulajdonjogszerzést: földhivatali tulajdoni lap másolata jogerős építési engedély használatba vételi engedély 5) A pénzbeli térítés engedélyezéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell azt a határidőt, ameddig a bérlő legkésőbb a bérlakást át kell adja a kezelőnek. 6) A határidő, az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hónap. 7) Amennyiben a bérlő a lakás leadását határidőre nem tudja teljesíteni, (méltányolható ok esetén) a felvett díj és annak mindenkori kamata visszafizetését követően a visszafizetés határideje a határidő leteltét követő 15 napon belül bérleti joga a korábbi szerződés szerint visszaállítható. 8) A pénzbeli térítés mértéke: 10 éven túli bérleti jogviszony esetén, az éves bérleti díj 6-szorosa 5 éven túli bérleti jogviszony esetén, az éves bérleti díj 3-szorosa A lakbérek megfizetése 25. 1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetén, a lakás és helyiségei használatáért a bérlő lakbért, valamint a külön nyújtott szolgáltatásért díjat köteles fizetni. 2) A lakbér mértékét a Rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. a lakbér mértéke a lakás alapvető jellemzői, így különösen komfortfokozata, hasznos alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és a településen, illetve a lakóépületen belüli fekvése, valamint szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatások alapján kerül meghatározásra. 3) A bérlő alakbért a szerződésben meghatározott összegben köteles a kezelő részére megfizetni, havonta, előre, egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig. 4) A lakbérhátralék megfizetésére részletfizetési kedvezmény biztosítható, a bérlővel külön kötendő megállapodás alapján. 5) A bérlő a következő szolgáltatásokért fizet külön díjat: 14 / 29

közös helyiségek áramdíja, szemétszállítás és tárolóedény bérleti díja, (a szolgáltatónak) közös helyiségek fűtési díja, kéményseprés, kémény felülvizsgálat díja, (a szolgáltatónak) a bérleti szerződésben külön megállapodás alapján megjelölt szolgáltatás (víz, szennyvíz, csatornadíj a szolgáltatónak) 26. A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, vagy komfortfokozatában változás következik be. 27. A havi lakbér mértékét csökkentheti a kezelő, - legfeljebb a lakbér 20%-ig műszaki szakvélemény alapján, ha a lakás: 3 vagy többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van, és a lakószoba ablaka az udvarra néz, műszaki állapota különösen kedvezőtlen (egészségre ártalmas, aládúcolt, stb.) a helyzet fennállásának időtartamára A lakbértámogatás megállapításának és folyósításának rendje 28. 1) Lakbértámogatás állapítható meg azon önkormányzati tulajdonú bérlakásban lakó bérlők részére, akinek a lakásra megállapított lakbér megfizetése a bérlő jövedelmi viszonyaihoz mérten aránytalanul nagy terhet jelent. 2) A lakbértámogatásra irányuló kérelmeket a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani, melyhez csatolni kell a bérleményben lakó közös háztartásban élők a kérelem benyújtását megelőző 3 havi nettó jövedelméről szóló igazolását. 3) Lakbértámogatásra jogosult a szociális önkormányzati bérlakás bérlője, amennyiben: a család a Rendeletben meghatározott elismer lakásnagyságot nem meghaladó lakásban lakik, a háztartás (a bérlő és családja) egy főre eső havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, a szociális bérlakás lakásbérleti díja eléri, vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének a 30%-át, lakbérhátralékkal nem rendelkezik. 4) A lakbértámogatás mértéke 2.500 Ft/hó. 5) A lakbértámogatást a Szociális és Egészségügyi Bizottság állapítja meg 6) A támogatás határozatlan időre, de legfeljebb a lakbértámogatásra való jogosultság fennállásának időtartamára állapítható meg. A támogatás folyósításának kezdete a kérelem benyújtása hónapjának első napja. 7) A támogatás összegét a lakáskezelő szerv részére havonta kell átutalni. 8) A lakbértámogatásban részesülő bérlő köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalba jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett minden olyan lényeges változást, amely a támogatás megállapítását, vagy folyósítását befolyásolja, a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül. 15 / 29

9) A lakbértámogatásra való jogosultság meglétét a Szociális és Egészségügyi Bizottság évente felülvizsgálja. 10) A támogatás megszűnik, illetve a támogatás folyósítását meg kell szüntetni: ha a bérlő lakásbérleti jogviszonya megszűnik, ha a támogatás megállapításának feltételei már nem állnak fenn és ezt a tényt a Szociális és Egészségügyi Bizottság megállapítja, a jogosult arról lemond, ha a bérlő részére lakásfenntartási támogatást állapítottak meg. 11) Meg kell szüntetni a lakbértámogatás folyósítását és a bérlő a kifizetett támogatást a Ptk. szerinti kamattal terhelten köteles visszafizetni: ha a bérlő arra nem is lett volna jogosult, ha a 28. (8) bekezdésben foglalt kötelezettségét a bérlő elmulasztja, a jövedelemváltozás időpontjára visszamenőlegesen, ha a lakbér megfizetésével a bérlő késedelembe esik. 12) Meg lehet szüntetni a lakbértámogatás folyósítását: ha a bérlő lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségeit megszegi. Szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése 29. Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzati lakás bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeli térítés a mindenkori jegybanki alapkamattal megemelt összegű visszafizetése ellenében csak a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére a lakásbérleti névjegyzékre történő felvétel mellőzésével. Adatszolgáltatás, adatvédelem 30. 1) A bérlakást igénylők és a bérlők kötelesek a Polgármesteri Hivatalhoz felhívásra benyújtani a bérlakásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint szükséges adatokat és nyilatkozatokat. 2) Az önkormányzati tulajdonú lakásokra és nem lakáscélú helyiségre elővásárlási jogával élni kívánó személy köteles az elidegenítéssel megbízott szerv rendelkezésére bocsátani azon személyes adatait, melyek a tulajdonjog megszerzéséhez szükségesek, különös tekintettel az ingatlan-nyilvántartás ez irányú igényeire. 31. 1) Az állampolgárok igényeinek és elhelyezési jogosultságuk elbírálása, továbbá tulajdonszerzésük érdekében e rendelet szerint szükséges adatokat kötelesek az önkormányzat illetékes szervei és megbízottaik rendelkezésére bocsátani. 2) Mindazon szervek és személyek, akik az önkormányzati lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban állampolgárok, személyek adataihoz hozzájutnak, kötelesek ezeket az adatokat oly módon kezelni, hogy azokhoz más személyek ne juthassanak hozzá, továbbá az adatokat csak adatszolgáltatáskor az állampolgár tudomására hozott célra használhatják fel. 16 / 29

3) A Polgármesteri Hivatal a lakásigényléssel kapcsolatosan kezelt adatokat: kérelmek elbírálását követően a Lakásigénylési Névjegyzékre való felvétel iránti kérelem elutasítását követően, a névjegyzékre felvett de lakáshoz jutás hiányában, az új névjegyzék elfogadását követőn, a lakásbérleti szerződés megszűnését követően, azonnal megsemmisíti. V. rész Záró rendelkezések 32. 1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. 2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról szóló 21/2003.(IX.08.)rendelet, valamint e rendelet módosításai: az 1/2004.(II.09.), a 10/2004.(V.27.), a 22/2004.(IX.10.), a 11/2006.(III.30.)rendeletek. 3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. 4) A folyamatban lévő és még el nem bírált ügyekben jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Tiszalök, 2006. december 14. 17 / 29

1. számú melléklet SZOCIÁLIS BÉRLAKÁSOK 1. Tiszalök, Kossuth utca 85. I/4. 2. Tiszalök, Kossuth utca 83. fsz. 2. 3. Tiszalök, Kossuth utca 83. I/3. 4. Tiszalök, Kossuth utca 77. II./6. 5. Tiszalök, Kossuth utca 79. I/1. 6. Tiszalök, Kossuth utca 10/b. 7. Tiszalök, Kossuth utca 8. 1. 8. Tiszalök, Kossuth utca 8. 3. 9. Tiszalök, Kossuth utca 13. 2. 10. Tiszalök, Kossuth utca 13. 4. 11. Tiszalök, Rákóczi utca 1. 1. 12. Tiszalök, Rákóczi utca 1. 2. 13. Tiszalök, Rákóczi utca 1. 3. 14. Tiszalök, Rákóczi utca 2. 1. 15. Tiszalök, Rákóczi utca 2. 2. 16. Tiszalök, Rákóczi utca 2. 3. 17. Tiszalök, Táncsics utca 21/b. 1. 18. Tiszalök, Táncsics utca 21/b. 2. 19. Tiszalök, Damjanich utca 1. 20. Tiszalök, Kossuth utca 32. 1. 21. Tiszalök, Kossuth utca 32. 2. 22. Tiszalök, Kossuth utca 32. 3. 23. Tiszalök, Kossuth utca 32. 4. 24. Tiszalök, Kossuth utca 32. 5. 25. Tiszalök, Ady utca 2. fsz. 1. 26. Tiszalök, Ady utca 2. fsz. 2. 27. Tiszalök, Ady utca 2. fsz. 3. 28. Tiszalök, Ady utca 2. I/4. 29. Tiszalök, Ady utca 2. I/5. 30. Tiszalök, Ady utca 2. I/6. 31. Tiszalök, Ady utca 2. I/7. 32. Tiszalök, Ady utca 2. tetőtér/8. 33. Tiszalök, Ady utca 2. tetőtér/9. 34. Tiszalök, Búzavirág utca 12. 2. számú melléklet 18 / 29

FELTÉTELHEZ KÖTÖTT (munkaköri) LAKÁSOK 1. Tiszalök, Kossuth utca 85. I/5. Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2. Tiszalök, Kossuth utca 85. I/6. Általános Iskola 3. Tiszalök, Kossuth utca 83. I/4. Önkormányzat (orvosi) 4. Tiszalök, Kossuth utca 77. fsz. 2. Városi Könyvtár és Művelődési Ház 5. Tiszalök, Kossuth utca 77. I/3. Általános Iskola 6. Tiszalök, Kossuth utca 77. fsz. 7. Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7. Tiszalök, Kossuth utca 51-53. II/11. Általános Iskola 9. Tiszalök, Kossuth utca 77. II/6. Általános Iskola 19 / 29

3. számú melléklet BÉRLŐKIJELÖLÉSI JOGGAL ÉRINTETT LAKÁSOK 1) Tiszalök, Kossuth utca 83. fsz. 1. Mentőszolgálat 2) Tiszalök, Kossuth utca 85. fsz. 1. Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 3) Tiszalök, Kossuth utca 85. fsz. 2. Mentőszolgálat 4) Tiszalök, Kossuth utca 77. II/11. Rendőrség 5) Tiszalök, Kossuth utca 79. I/2. E.ON Zrt. (TITÁSZ) 6) Tiszalök, Kossuth utca 85. I/3. BV Intézet Országos Parancsnoksága 7) Tiszalök, Kossuth utca 77. II/5. Rendőrség 20 / 29

4. számú melléklet ÜRES EN ÁLLÓ LAKÁS OK 1) Tiszalök, Kossuth utca 79. I/1. 2) Tiszalök, Honvéd utca 57. 3) Tiszalök, Szabadság utca 2. 3. (nem kiutalható, bontásra) 4) Tiszalök, Szabadság utca 2. 4. (nem kiutalható, bontásra) 5) Tiszalök, Kossuth utca 15. 4. (nem kiutalható) 5. számú melléklet 21 / 29

S ZOCIÁLIS BÉRLAKÁS IGÉN YLÉS E ES ETÉN ALKALMAZANDÓ PONTRENDSZER 1. Az igénylés időtartama: 0-1 év 1 pont 1-2 év 2 pont 2-3 év 3 pont 3-4 év 4 pont 4-5 év 5 pont 5 év felett 6 pont Minden további év plusz 1 pont. 2. Az igénylő család nagysága: 1 fő esetén 2 pont 2 fő esetén 3 pont 2 felnőtt 1 gyermekkel 5 pont 1 felnőtt 2 gyermekkel 5 pont 2 felnőtt 2 gyermekkel 8 pont 2 felnőtt 3 gyermekkel 12 pont Minden további gyermek plusz 1 pont. Egyedülálló igénylő a gyermekekkel a fentieken túl plusz 5 pont. 3. Az igénylő egy főre eső nettó jövedelme: - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege alatt van 20 pont - az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegével megegyezik 18 pont - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét 1-50%-kal meghaladja 15 pont - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét 51-100%kal meghaladja 10 pont - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét több mint 100%-kal meghaladja 8 pont 4. Az igénylő lakáshasználatának jogcíme után: - aki albérletben lakik és ezt szerződéssel igazolja 10 pont - családjával (szülőkkel) együttlakó és 10 m 2 /fő lakóterülettel nem rendelkező 7 pont - egy évet meghaladóan ideiglenesen elhelyezett 6 pont - zsúfolt, egészségtelen körülmények között élő, és az egy főre eső lakóterület 6 m 2 alatt van további 5 pont 22 / 29

6. számú melléklet Szociális bérlakás kiutalásához A nyomtatványt kérjük nyomtatott nagybetűvel olvashatóan kitölteni, valamint a megfelelő válaszokat aláhúzni. 1. Kérelmező adatai Kérelmező neve:... Tel száma:... Leánykori neve:... Anyja neve:... Születési helye, ideje:... Adóazonosító jele:... Taj. száma:... Állampolgársága:... Bejelentett lakcíme:... Tartózkodási helye:... Családi állapota: a: házas b: egyedülálló c: özvegy d: élettársi kapcsolatban él e: különváltan él f: elvált (bírósági határozat száma: Korábban másik nevet viselte: igen nem ha igen, hogyan:... 2. Kérelmezővel közös háztartásban élő adatai: Név szül.hely, idő anyja neve rokoni kapcs. okt.int.neve a.... b.... c.... d.... 23 / 29

e.... f.... g.... h.... i.... 3. Azok felsorolása a 3. pont alattiakból-, akik a lakás kiutalása esetén a kérelmezővel együtt költöznek.................. 4. Lakáshasználat jogcíme: tulajdonos, főbérlő, albérlő, családtag, egyéb Albérlet esetén főbérlő neve és címe:... Mióta lakik a lakásban:... Önkormányzati bérlet esetén a lakás szobaszáma... komfortfokozata: összkomfortos: komfortos komfortnélküli Az elmúlt 24 hónapban Tiszalökön kívül volt-e más lakóhelye, állandó bejelentett lakcíme: igen nem 5. Vagyonnyilatkozat: Tiszalök Városban vagy az ország bármely területén lakással, lakóházzal rendelkezem, vagy közeli hozzátartozóm rendelkezik: igen nem Ha igen: a szerzés jogcíme... (vétel, ajándék, öröklés, egyéb) A szerzés időpontja:... A tulajdon aránya:... 24 / 29

Tiszalök városban vagy az ország bármely területén üdülővel, ingatlannal, beépíthető telekkel rendelkezem, vagy közeli hozzátartozóm rendelkezik: igen nem Ha igen: a szerzés jogcíme... (vétel, ajándék, öröklés, egyéb) A szerzés időpontja:... A tulajdon aránya:... Egyéb vagyontárggyal (gépi meghajtású termelő vagy munkaeszköz) vagyoni értékű joggal rendelkezem, vagy közeli hozzátartozóm rendelkezik: igen nem Ha igen, azok felsorolása:... éréke:...(külön, külön) Járművel rendelkezem, vagy közeli hozzátartozóm rendelkezik: igen nem Ha igen: a jármű típusa:... szerzés ideje:... éréke:... (közeli hozzátartozók: - 1993. évi III. Törvény egy lakásban együttlakó házastárs, élettárs, 20 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező, illetve a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappal,i tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató, valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek..) 6. Jövedelmek: A jövedelem típusai 1.Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó nettó jövedelem és táppénz 2.Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak érékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 4.Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5.A gyermek ellátásához és gondozásához Kérelmező jövedelme Közeli hozzátartozó jövedelme Összesen 25 / 29

kapcsolódó támogatás : Gyes, Gyed, családi pótlék, gyermektartási díj, stb. 6.Önkormányzati és munkaügyi szerv által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (munkanélküli jár., rendsz.szoc.segély, nevelési segély, stb.) 7.Föld bérbeadásából származó jövedelem 8.Egyéb (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem) Összes jövedelem (nettó) Egy főre jutó nettó jövedelem:... Ft/hó 7. Igénylés, szöveges indoklása:.................. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az igénylőlapon közölt adatok valósak.. Tudomásul veszem, hogy a valótlan adatközlés esetén a névjegyzékről az igényem törlésre kerül, illetve a lakás kiutalása esetén a bérleti jogviszonyom megszűnik. Hozzájárulok, hogy a Polgármesteri Hivatal az adataimat kezelje. Tiszalök,......... nagykorú közeli hozzátartozó /k/ aláírása... kérelmező aláírása 26 / 29

7. számú melléklet A lakások bérleti díja: Összkomfortos lakás Komfortos I. lakás Komfortos II. lakás Félkomfortos lakás Komfort nélküli lakás Garázs bérleti díja 174.- Ft/m 2 /hó 123.- Ft/m 2 /hó 106.- Ft/m 2 /hó 90.- Ft/m 2 /hó 41.- Ft/m 2 /hó 80.- Ft/m 2 /hó 27 / 29

Összkomfortos lakások: Az önkormányzati lakások besorolása komfortfokozat szerint - Kossuth utca 32. 1. - Kossuth utca 32. 2. - Kossuth utca 32. 3. - Kossuth utca 32. 4. - Kossuth utca 32. 5. - Ady E. utca 2 fsz. 1. - Ady E. utca 2. fsz. 2. - Ady E. utca 2. fsz. 3. - Ady E. utca 2. I/4 - Ady E. utca 2. I/5. - Ady E. utca 2. I/6. - Ady E. utca 2. I/7. - Ady E. utca 2. tetőtér /8. - Ady E. utca 2. tetőtér/9. - Kossuth utca 83. fsz.1. - Kossuth utca 83. fsz. 2. - Kossuth utca 83. I/3. - Kossuth utca 83. I/4. - Kossuth utca 85. fsz. 1. - Kossuth utca 85. fsz. 2 - Kossuth utca 85. I/3. - Kossuth utca 85. I/4. - Kossuth utca 85. I/5 - Kossuth utca 85. II/6. Komfortos I. lakások: - Kossuth utca 77. fsz.2. - Kossuth utca 77. fsz. 7. - Kossuth utca 77. I/3. - Kossuth utca 77. II/5. - Kossuth utca 77. II/6 - Kossuth utca 77. II/11. - Kossuth utca 51-53. II/11. - Kossuth utca 79. I/a - Kossuth utca 79. I/b. - Táncsics utca 21/b. 1/a - Táncsics utca 21/b 2/a - Damjanich utca 1. 7/a. számú melléklet 28 / 29

Komfortos II. lakások: - Kossuth utca 8. III/A - Kossuth utca 8.3. - Kossuth utca 10/b. - Kossuth utca 13. 2/A - Kossuth utca 13. 4/A - Rákóczi utca 1. 1/A - Rákóczi utca 1. 2/A - Rákóczi utca 1. 3/A - Rákóczi utca 2/1 - Rákóczi utca 2/2 - Honvéd utca 57. Félkomfortos lakások: -------- Komfort nélküli lakások: - Búzavirág utca 12. - Szabadság utca 2.3. - Szabadság utca 2.4. - Kossuth utca 15.4. - Rákóczi utca 2. 3. A komfortfokozatokra a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú melléklete az irányadó. 29 / 29