AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2002. JÚLIUS 31. AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 560 FORINT KÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó! A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. tv. alapján megalakult az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, amely a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 59. -ában megjelölt keretek között megalapította az Informatikai és Hírközlési Közlöny elnevezésű hivatalos lapját. E lap célja, hogy a minisztérium ügykörébe tartozó vagy azt érintő minden jogszabályt, országgyűlési határozatot, kormányhatározatot, iránymutató alkotmánybírósági határozatot és végzést, miniszteri utasítást, közleményt, tájékoztatót, pályázatot és annak eredményét, valamint a szakterületek vállalkozásainak és magánszemélyek idevágó hirdetéseit folyamatosan, összefogottan, jól áttekinthetően ismertesse az érdekelt szakmai körökkel. A lap kéthetenként, a hónap közepén és végén jelenik meg. Reméljük, hogy lapunk rövidesen hasznos és nélkülözhetetlen tájékoztatási eszköze lesz az informatika továbbá a hírközlés területén tevékenykedő valamennyi szervezetnek és állampolgárnak. A Szerkesztőbizottság TARTALOM I. RÉSZ SZEMÉLYI HÍREK Oldal 65/2002. (V. 27.) KE h. miniszterek kinevezéséről (kivonatos közlés)... 3 87/2002. (V. 31.) KE h. politikai államtitkár kinevezéséről... 3 88/2002. (V. 31.) KE h. közigazgatási államtitkárok kinevezéséről (kivonatos közlés)... 3 1097/2002. (VI. 10.) Korm. h. az informatikai kormánybiztos felmentéséről... 3 II. RÉSZ JOGSZABÁLYOK 2002. évi XI. tv. a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról... 4 2002. évi XVII. tv. a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosításáról... 5 2002. évi XVIII. tv. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról... 6 2002. évi XIX. tv. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról... 9

2 INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 1. szám 1/2002. (VI. 5.) ME r. a miniszterelnök és a miniszterek helyettesítési rendjéről... 13 131/2002. (VI. 8.) Korm. r. az információs társadalom megvalósításával összefüggő feladatokról, az informatikai kormánybiztos feladat- és hatásköréről szóló 100/2000. (VI. 23.) Korm. rendelet módosításáról... 13 141/2002. (VI. 28.) Korm. r. az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatásköréről... 13 8/2002. (VI. 29.) MeHVM-IHM e. r. az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet módosításáról... 19 III. RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS HATÁROZATAI 23/2002. (V. 22.) OGY h. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének, illetőleg Ellenőrző Testületének kiegészítéséről... 19 26/2002. (VI. 5.) OGY h. a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének, illetőleg Ellenőrző Testületének kiegészítéséről... 20 A KORMÁNY HATÁROZATAI 1075/2002. (V. 25.) Korm. h. a Magyar Rádió Részvénytársaság működésének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról... 20 1076/2002. (V. 25.) Korm. h. a Magyar Televízió Részvénytársaság működésének finanszírozásához kapcsolódó kormányzati kezességvállalásról szóló 1133/2001. (XII. 11.) Korm. határozat módosításáról... 21 1091/2002. (VI. 8.) Korm. h. a Kormány megalakulásával összefüggő egyes feladatokról... 21 1092/2002. (VI. 8.) Korm. h. a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat módosításáról... 22 1094/2002. (VI. 8.) Korm. h. az érdekegyeztetés újraindításáról... 23 1095/2002. (VI. 8.) Korm. h. egyes kormányhatározatok hatályon kívül helyezéséről... 23 1107/2002. (VI. 18.) Korm. h. a Kormány kabinetjeiről... 23 1110/2002. (VI. 20.) Korm. h. az üzemben tartási díj átvállalásának szándékáról... 25 1123/2002. (VII. 11.) Korm. h. a Kormány kabinetjeiről szóló 1107/2002. (VI. 18.) Korm. határozat módosításáról... 26

1. szám INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 3 Személyi hírek A Köztársaság Elnökének 65/2002. (V. 27.) KE határozata Ellenjegyzem: Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök KEH ügyszám: V-1/2009/2002. miniszterek kinevezéséről (kivonatos közlés) A Magyar Köztársaság Alkotmánya 33. -ának (4) bekezdése alapján, a miniszterelnök javaslatára Kovács Kálmánt informatikai és hírközlési miniszterré - 2002. május 27-i hatállyal - kinevezem. Budapest, 2002. május 27. Ellenjegyzem: Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke A Köztársaság Elnökének 88/2002. (V. 31.) KE határozata közigazgatási államtitkárok kinevezéséről (kivonatos közlés) A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 26. -a alapján, a miniszterelnök javaslatára dr. Rácz Zsoltot az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkárává - 2002. május 29-i hatállyal -; kinevezem. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök KEH ügyszám: V-1/2009/2002. Budapest, 2002. május 27. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Ellenjegyzem: A Köztársaság Elnökének 87/2002. (V. 31.) KE határozata Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök KEH ügyszám: V-1/2036/2002. politikai államtitkár kinevezéséről A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 19. -a alapján, a miniszterelnök javaslatára dr. Csepeli Györgyöt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkárává - 2002. május 29-i hatállyal - kinevezem. Budapest, 2002. május 27. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke A Kormány 1097/2002. (VI. 10.) Korm. határozata az informatikai kormánybiztos felmentéséről A Kormány Sík Zoltán informatikai kormánybiztost e tisztségéből 2002. május 31. napjával felmenti, egyidejűleg az informatikai kormánybiztos kinevezéséről szóló 1045/2000. (V. 31.) Korm. határozat a hatályát veszti. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

4 INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 1. szám JOGSZABÁLYOK 2002. évi XI. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Az Országgyűlés az Alkotmány 34. -a alapján a következő törvényt alkotja: 1. A Magyar Köztársaság minisztériumai a következők: Belügyminisztérium, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Oktatási Minisztérium, Pénzügyminisztérium. 2. Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály a) Egészségügyi Minisztériumot, egészségügyi minisztert, valamint - a munkaügyi feladatokat kivéve - Szociális és Családügyi Minisztériumot, szociális és családügyi minisztert említ, ott Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot, egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, b) Környezetvédelmi Minisztériumot, környezetvédelmi minisztert, valamint - a vízügyi feladatkör tekintetében - Közlekedési és Vízügyi Minisztériumot, közlekedési és vízügyi minisztert említ, ott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, környezetvédelmi és vízügyi minisztert, c) a munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai feladatkör tekintetében Gazdasági Minisztériumot, gazdasági minisztert, illetőleg Szociális és Családügyi Minisztériumot, szociális és családügyi minisztert, továbbá a felnőttképzés tekintetében Oktatási Minisztériumot, oktatási minisztert említ, ott Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, d) a közlekedési feladatkör tekintetében Közlekedési és Vízügyi Minisztériumot, közlekedési és vízügyi minisztert A törvényt az Országgyűlés a 2002. május 21-i ülésnapján fogadta el. említ, ott Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, gazdasági és közlekedési minisztert, e) Ifjúsági és Sportminisztériumot, ifjúsági és sportminisztert említ, ott Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot, gyermek-, ifjúsági és sportminisztert, f) az építésügy ágazati irányításával kapcsolatosan Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert említ, ott Belügyminisztériumot, belügyminisztert, g) a lakásgazdálkodás, lakáspolitika tekintetében Gazdasági Minisztériumot, gazdasági minisztert említ, ott Belügyminisztériumot, belügyminisztert, h) Gazdasági Minisztériumot, gazdasági minisztert említ, ott - az ezen c), g) és i) pontjában foglalt feladatköröket kivéve - Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, gazdasági és közlekedési minisztert, i) a területfejlesztésért, valamint az idegenforgalom ágazati irányításáért felelős minisztériumot, minisztert említ, ott a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, j) kincstári vagyonért felelős minisztert, valamint privatizációért felelős minisztert említi, ott a pénzügyminisztert, k) a hírközlési és az informatikai feladatokkal kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert és az Informatikai Kormánybiztosságot említi, ott - a kormányzati informatikai feladatokat kivéve - az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, informatikai és hírközlési minisztert, l) polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztert, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak felügyeletét ellátó minisztert, továbbá az egyházügyi feladatok kormányzati irányításáért felelős minisztert említ, ott a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert kell érteni. 3. (1) Ez a törvény az új Kormány megalakulásával egyidejűleg lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1998. évi XXXVI. törvény, valamint az ezt módosító 1998. évi LXXXVI. törvény 57. -a, továbbá a 2000. évi LXXXIX. törvény 1. -a és 21. -a (1) bekezdésének második fordulata. (3) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 1. számú melléklete XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium és XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezetekkel egészül ki. (4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény a következők szerint módosul: a) az 1. (8) bekezdésében, a 11. (1) bekezdésében és a 19. (5) bekezdésében a privatizációért felelős miniszter szöveg helyébe a pénzügyminiszter szöveg lép;

1. szám INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 5 b) a 12. (3) bekezdése második mondata helyébe a következő Az igazgatóság tagjaira a pénzügyminiszter tesz javaslatot. c) a 8. (2) bekezdésében a privatizációért felelős miniszter és, valamint a 21. (2) bekezdésében az egyetértésével a privatizációért felelős miniszter szövegrész hatályát veszti. 4. Az e törvény 1. -ában felsorolt minisztériumok új feladat- és hatáskörének megállapításához szükséges törvénymódosító javaslatokat a Kormány - a törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül - köteles az Országgyűlés elé terjeszteni. 5. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a költségvetési törvény keretei között - az e törvény végrehajtásához szükséges fejezetek közötti, illetve új fejezetekhez történő előirányzat-átcsoportosításokat elvégezze. 6. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 14. (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából a 2. a)-l) pontjában megjelölt minisztériumokat kell az ott megjelölt szervezetek jogutódjának tekinteni. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke 2002. évi XVII. törvény a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosításáról 1. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Jt.) 12. -ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A minisztert akadályoztatása esetén) b) a Kormány ülésén a politikai államtitkár helyettesíti; 2. A Jt. 18. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A politikai államtitkár csak a minisztert helyettesítő jogkörében adhat utasítást a közigazgatási államtitkárnak, címzetes államtitkárnak, illetve helyettes államtitkárnak. 3. A Jt. a következő címmel és azt követő 31/A. -sal egészül ki: A törvényt az Országgyűlés a 2002. július 2-i ülésnapján fogadta el. A címzetes államtitkár 31/A. (1) A címzetes államtitkár - a Kormány tagjának irányításával - ellátja a miniszterelnök által meghatározott közigazgatási feladatokat. (2) A címzetes államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki, és menti fel. A miniszterelnök az előterjesztését a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslata alapján teszi meg. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatának megtétele előtt kikéri a címzetes államtitkár irányítását ellátó miniszter véleményét. Ha a Miniszterelnöki Hivatalt közigazgatási államtitkár vezeti, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert megillető jogkört a közigazgatási államtitkár gyakorolja. (3) A címzetes államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az irányítást ellátó miniszter gyakorolja. A közigazgatási államtitkárnak a 25. (1) bekezdése szerinti, a hivatali szervezet vezetésével kapcsolatos jogköre nem terjed ki a címzetes államtitkár által ellátott feladatokra. (4) A címzetes államtitkár jogállására és felelősségére a közigazgatási államtitkárra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A címzetes államtitkár - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - gyakorolja a munkáltatói jogkört az irányítása alatt álló szervezeti egységekben foglalkoztatottak felett. 4. A Jt. 32. -a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő A helyettes államtitkár a tevékenységét a közigazgatási államtitkár, illetőleg a címzetes államtitkár irányítása alapján végzi. 5. A Jt. 38. -ának (2) bekezdése helyébe a következő (2) A tárca nélküli miniszter hivatalának vezetőjére - ha a hivatalt nem címzetes államtitkár vezeti - a helyettes államtitkárra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 6. A Jt. 39. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Ha a Miniszterelnöki Hivatalt miniszter vezeti, a Miniszterelnöki Kabinetirodát - a miniszterelnök döntése szerint - e feladattal megbízott politikai államtitkár vagy címzetes államtitkár vezeti. 7. A Jt. 49. -a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik: (2) Az (1) bekezdésben meghatározott igazolvány elkészítéséről a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. Az igazolvány formájával, tartalmával, felhasználásával, kiadásá-

6 INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 1. szám val és kezelésével kapcsolatos szabályokat a miniszterelnök rendeletben határozza meg. 8. E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti a Jt. 25. -a (1) bekezdésének második mondata és 52. -a (1) bekezdésének f) pontja. 9. (1) A Jt. 1. -a a valamint szó után a címzetes államtitkárokra és szöveggel, továbbá az 5. -ának (3) bekezdése a politikai és közigazgatási államtitkár után valamint a címzetes államtitkár szöveggel egészül ki. (2) A Jt. 2. -ának második mondata, a 3. -ának (4)-(6) bekezdése, a 4. -a (2) bekezdésének b) pontja, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 3. -a (1) bekezdésének a) pontja és a 22/A. -a (8) bekezdésének b) pontja értelemszerűen a címzetes államtitkár szöveggel egészül ki. (3) A Jt. 39. -a (1) bekezdésének második mondata a politikai államtitkár szövegrész után a címzetes szóval; míg a 39. (2) bekezdése a közigazgatási államtitkárra a 25-31. -t, szövegrész után a a címzetes államtitkárra a 31/A. -t, szöveggel egészül ki. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke 2002. évi XVIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/B. -ának (1) bekezdése helyébe a következő 22/B. (1) A 22/A. (11) bekezdésében említett ellenőrzési eljárást a belügyminiszter által irányított Hivatal folytatja le. A Hivatal központi hivatali szerv. Helyettes államtitkári besorolású vezetőjét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. Minisztériumi főosztályvezetői besorolású helyettesét a belügyminiszter nevezi ki határozatlan időre. A belügyminiszter közigazgatás-szervezési és közigazgatási személyzetpolitikai, közszolgálati rendszerirányítói, valamint közigazgatási minőségbiztosítási feladatait a Hivatal útján látja el. A vagyonnyilatkozat tételére, a Hivatal szervezetére, működésére, valamint az ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó részletszabályokat a Kormány állapítja meg. 2. (1) A Ktv. 31/A. -ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő 31/A. (1) A kormányzati munka összkormányzati szemléletének erősítését, az államháztartás működtetésének hatékonyságát, az európai integrációval összefüggő tevékenység eredményességének, a vezetés és az irányítás hatékonyságának emelését, a közigazgatási stratégiai döntések előkészítését, valamint az igazgatási ágazatpolitikai szempontok eredményes érvényesítését a központi közigazgatási szervnél, területi, helyi szervénél, illetve a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnál kiemelt főtisztviselői kar (a továbbiakban: főtisztviselői kar) szolgálja. A főtisztviselői kar létszáma - ide nem értve a (3) bekezdésben meghatározottakat és a rendelkezési állományba helyezetteket (31/F. ) - nem haladhatja meg a 300 főt. (2) A főtisztviselői kart olyan köztisztviselők alkotják, akiket a miniszterelnök kormányzati főtisztviselővé nevezett ki. A főtisztviselői kinevezés - a köztisztviselő munkáltatójának véleménye alapján - annak a köztisztviselőnek adható, aki a) a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban, illetve a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervnél, illetve azok területi és helyi szervénél, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnál közszolgálati jogviszonyban áll, b) felsőfokú iskolai végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körű mentesítéssel, legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, c) sikeres pályázatot nyújtott be, d) a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A pályázati kiírásban tájékoztatást kell adni a főtisztviselői kinevezéssel együtt járó kötelezettségekről. (3) A miniszterelnök a közigazgatási államtitkárnak, a címzetes államtitkárnak és a helyettes államtitkárnak, valamint a tárca nélküli miniszter hivatala vezetőjének - pályázat nélkül - főtisztviselői kinevezést ad, ha megfelelnek a (2) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek. (4) A főtisztviselő feladata, hogy köztisztviselői munkakörének, beosztásának ellátása során segítse a közigazgatási stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok ellátását, az igazgatási ágazatpolitikai szempontok gyakorlati érvényesítését, és elvégezze a miniszterelnök - vagy megbízásából a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - által esetenként meghatározott feladatokat. (2) A Ktv. 31/A. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik: (5) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter köteles a főtisztviselők számára a feladataik, illetve főtisztviselői jogviszonyuk ellátásához szükséges továbbképzéseket megszervezni, amelyeken a főtisztviselő köteles részt venni.

1. szám INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 7 3. A Ktv. 31/B. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 31/B. A 31/A. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott pályázatot a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez kell benyújtani. A pályázati feltételeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg, és gondoskodik azok közzétételéről. A pályázatok kezelésével, illetve a döntés előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal végzi. 4. (1) A Ktv. 31/C. -ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő 31/C. (1) A főtisztviselői kinevezés határozatlan időre szól. A főtisztviselői kinevezés a köztisztviselő kinevezését, besorolását, vezetői megbízását, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel munkakörét, munkavégzésének helyét nem érinti. (2) A főtisztviselő alapilletményre jogosult, amelynek összege az illetményalap tizenháromszorosa. Az a)-c) pontban meghatározott főtisztviselőnek főtisztviselői illetménypótlék jár, amelynek mértéke a) központi közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban álló főosztályvezető esetében a főtisztviselői alapilletmény 25%-a, b) helyettes államtitkár, helyettes államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 50%-a, c) közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár, államtitkári juttatású személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 100%-a. A főtisztviselő illetménykiegészítésre, vezető főtisztviselő vezetői alapilletményre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. Ha a főtisztviselőnek a főtisztviselői kinevezését megelőzően megállapított illetménye magasabb, mint a megállapítható főtisztviselői illetménye, a magasabb illetményére jogosult. A főtisztviselő illetményéről a miniszterelnök a kinevezésben rendelkezik. (2) A Ktv. 31/C. -ának (4) bekezdése helyébe a következő (4) A miniszterelnök döntése alapján a főtisztviselő kormányzati érdekből a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve áthelyezhető - végzettségének, képzettségének megfelelően - a 31/A. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott közigazgatási szervhez. Az áthelyezéshez a főtisztviselő beleegyezése nem szükséges. A miniszterelnök döntéséről - az egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a főtisztviselő munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét. A határozott időre szóló áthelyezés lejártát követően a főtisztviselőt vissza kell helyezni, kivéve, ha foglalkoztatására nincs lehetőség. Ha a főtisztviselőt nem lehet visszahelyezni, akkor felmentését kell kezdeményezni, és a 31/D. (2) bekezdése szerint kell megfelelően eljárni. (3) A Ktv. 31/C. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A (4) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a főtisztviselő illetményét az áthelyezés helye szerinti közigazgatási szervre vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. Az áthelyezésétől számított hat hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az előbbi magasabb volt. 5. A Ktv. 31/D. -ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő 31/D. (1) A főtisztviselői kinevezés megszűnik, ha a) a főtisztviselő közszolgálati jogviszonya a 15. -ban meghatározott esetekben megszűnik, illetve közszolgálati jogviszonyát megszüntetik, b) a főtisztviselőt a 31/A. (2) bekezdésének a) pontban meghatározott körbe nem tartozó közigazgatási szervhez áthelyezik, c) a főtisztviselő főtisztviselői kinevezéséről lemond. (2) A főtisztviselő felmentésének kezdeményezése esetén - a felmentésére irányuló szándék közlését követő öt napon belül - választhat közszolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése, vagy rendelkezési állományba (31/F. ) helyezése között. (3) Ha a felmentésre a főtisztviselő nyugdíjazása miatt kerül sor, rendelkezési állományba nem helyezhető. 6. A Ktv. 31/E. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 31/E. (1) A főtisztviselői kinevezést vissza kell vonni, ha a) a főtisztviselő a 31/A. (4) bekezdésében, a 31/C. (4) bekezdésében és a 31/F. (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, b) a főtisztviselő a 31/A. (5) bekezdésében meghatározott továbbképzésen egy éven belül két alkalommal neki felróható okból nem vesz részt. (2) Ha a főtisztviselői kinevezés visszavonására a 31/F. (3) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése miatt kerül sor, a főtisztviselő közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. 7. A Ktv. 31/F. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 31/F. (1) A Kormány a felmentett főtisztviselőnek a 31/A. (1) bekezdésében meghatározott célú további foglalkoztatására rendelkezési állományt működtet. A rendelkezési állomány - ha a főtisztviselői kinevezés az e törvényben írt okból nem szűnik meg - kettő évre szól. A rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőt a Miniszterelnöki Hivatalhoz kell áthelyezni, és felette a munkáltatói jogkört - a más szervhez történő áthelyezést kivéve - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gyakorolja. (2) A rendelkezési állomány időtartama alatt csak a 31/C. (2) bekezdésében meghatározott főtisztviselői alapilletmény jár. A főtisztviselői alapilletmény pénzügyi fedezetét a Miniszterelnökség fejezetében külön előirányzatként kell biztosítani. (3) A rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőt a 31/A. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szervhez

8 INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 1. szám munkavégzésre a miniszterelnök beosztja, vagy egyéb feladattal megbízza. A munkavégzésre beosztás megváltoztatására, illetve módosítására a főtisztviselő beleegyezése nélkül is bármikor sor kerülhet. A kötelező munkavégzésre történő beosztás feltételeiről a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter gondoskodik. (4) A rendelkezési állomány időtartama lejártával a főtisztviselő számára végzettségének, képzettségének megfelelő másik köztisztviselői álláshely ajánlható fel, ha elfogadja, oda át kell helyezni, ellenkező esetben közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Másik állás felajánlása esetében a főtisztviselő öt napon belül köteles nyilatkozni az elfogadásról. A közszolgálati jogviszonyt abban az esetben is felmentéssel kell megszüntetni, ha másik köztisztviselői állás nem ajánlható fel. 8. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 245/J. -a helyébe a következő 245/J. (1) A központi tisztikart olyan hivatásos állományú tisztek, főtisztek, tábornokok alkotják, akiknek a miniszterelnök központi tiszt címet adományozott. A központi tisztikar létszáma - ide nem értve a rendelkezési állományba helyezetteket - nem haladhatja meg a 150 főt. (2) A központi tisztikar tagjának (a továbbiakban: központi tiszt) feladata, hogy a beosztásának (munkakörének) ellátása során segítse a rendészeti, nemzetbiztonsági stratégiai döntések, programok előkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggő, a fegyveres szervet érintő kormányzati feladatok ellátását, valamint a rendészet, nemzetbiztonság szakmapolitikai szempontjainak gyakorlati érvényesítését. (3) A központi tiszti cím - pályázat alapján - annak a hivatásos állományúnak adható, aki a) az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában vagy minisztériumban, hivatalban - berendelés, vezénylés alapján -, valamint a fegyveres szervek területi és helyi szerveinél teljesít szolgálatot, b) felsőfokú iskolai végzettséggel, legalább ötéves hivatásos szolgálati gyakorlattal és legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, c) sikeres pályázatot nyújtott be. A pályázati kiírásban tájékoztatást kell adni a főtisztviselői kinevezéssel együtt járó kötelezettségekről. (4) A cím adományozása határozatlan időre szól, amelynek visszavonására, illetve megszűnésére a Ktv. 31/D-31/E. -ának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. 9. A Hszt. 245/K. -ának (3) bekezdése helyébe a következő (3) A központi tiszt a miniszterelnök döntése alapján - a köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve a fegyveres szerv rendeltetésének figyelembevételével, végzettségének és képzettségének megfelelően - beleegyezése nélkül - a fegyveres szervek országos parancsnokságára, területi és helyi szerveihez a fogadó miniszter véleményének kikérése mellett áthelyezhető. A miniszterelnök döntéséről - az egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a központi tiszt munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét. 10. A Hszt. 245/L. -ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő (2) Az alapilletményen túl a központi tisztet az alábbi mértékű illetménypótlék is megilleti: a) az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában vagy a minisztériumban, hivatalban - berendelés, vezénylés alapján - szolgálatot teljesítő főosztályvezető, fővárosi, megyei rendőrfőkapitány esetében az alapilletmény 25%-a, b) országos parancsnok-helyettes esetében az alapilletmény 50%-a, c) országos parancsnok esetében az alapilletmény 100%-a. (3) A központi tiszt rendfokozati illetményre, illetménykiegészítésre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. Az illetménnyel kapcsolatos egyéb kérdésekre a Ktv. 31/C. (2)-(3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 11. A Hszt. 245/M. -ának helyébe a következő rendelkezés lép: 245/M. A központi tiszt szolgálati viszonya felmentéssel történő megszüntetésének kezdeményezése esetén - választása szerint - felmenthető, vagy annak hiányában a Ktv. 31/F. -ában foglalt rendelkezési állományba kell helyezni, és vele szemben az ott meghatározottakat kell megfelelően alkalmazni. Előmenetelére az általános szabályok az irányadóak. Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések 12. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Ktv. 31/D. -ának (4) bekezdése hatályát veszti. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) a Ktv. 10. (2) bekezdésében a... 31/E. (1) bekezdés... hivatkozás helyébe a... 31/F. (1) bekezdés... hivatkozás, a 17. (2) bekezdés d) pontjában a... 31/E. (4) bekezdése... hivatkozás helyébe a... 31/F.... hivatkozás, a 22/A. (7) bekezdésében a... Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt... szövegrész helyébe a... Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt... szövegrész, a 44. (1) bekezdésében a... Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalnál... szövegrész helyébe a... Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál... szövegrész lép; b) ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt említ, ott Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt kell érteni.

1. szám INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 9 (3) Az e törvény 2. -ával megállapított Ktv. 31/A. -ának (2) bekezdésében foglalt kinevezési feltételek nem érintik a törvény hatálybalépése előtt adott főtisztviselői kinevezéseket, illetve központi tiszt címeket. (4) Az e törvény 10. -ával megállapított 245/L. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott illetménymegállapítás miatt az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett illetmény összege nem csökkenhet. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke 2002. évi XIX. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról 1. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 21. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3), valamint (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik: (2) A munkáltató köteles döntése előtt a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. (3) A véleményezéssel kapcsolatos eljárásra a 66. irányadó azzal, hogy a tizenöt napos határidőt a tervezetnek a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet képviselőjéhez való érkezésétől kell számítani. (6) A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonását az erre vonatkozó külön törvény alapján végzi. 2. Az Mt. 25. -ának (2), valamint (5) bekezdése helyébe a következő (2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni. (5) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató kö- A törvényt az Országgyűlés a 2002. július 2-i ülésnapján fogadta el. teles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag - bruttó összegben - fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel. 3. Az Mt. 39. -ának (3) bekezdése helyébe a következő (3) Ha a kollektív szerződést több szakszervezet vagy több munkáltató, illetve több munkáltatói érdek-képviseleti szervezet együttesen kötötte, a felmondás jogát - eltérő megállapodás hiányában - bármelyik szerződéskötő fél gyakorolhatja. Ha a kollektív szerződést a 33. (3) bekezdése szerint több szakszervezet kötötte, a felmondás jogának gyakorlásában a szakszervezetek megállapodnak. 4. Az Mt. 76/C. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (4) Amennyiben a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének helye módosul, a munkaszerződést módosítani kell, ha a) a változás következében a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő odaés visszautazás ideje másfél, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében - a megváltozott munkaképességű munkavállaló által igénybe vett közlekedési eszközzel - egy órával növekszik, vagy b) a változás a munkavállaló számára személyi, családi vagy egyéb körülményeire, illetve költségeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel jár. (5) A munkaszerződés módosítása során a munkáltatónak és a munkavállalónak a módosításból eredő utazási többletköltségek viseléséről is meg kell egyeznie. 5. Az Mt. 83/A. -ának (4)-(7) bekezdése helyébe a következő (4) Egy naptári éven belül az átirányítás, illetve a munkáltató 105-106. -okon, illetve a 150. (1) bekezdésén alapuló intézkedésének időtartamát össze kell számítani és ezek együttes időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a száztíz munkanapot nem haladhatja meg. (5) Ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél. (6) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározható részében más munka-

10 INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 1. szám körbe tartozó feladatokat lát el, a munkavállalót az (5) bekezdés szerinti díjazás a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg. (7) Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg. A helyettesítési díj mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapulvételével kell megállapítani. 6. Az Mt. 95. -ának (5) bekezdése helyébe a következő (5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon a) az öregségi nyugdíjra [87/A. (1) bekezdés a) pont], továbbá b) a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha az a) vagy a b) pontban foglaltak alapján korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. 7. Az Mt. 98. -ának (2) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki: [(2) Az igazolás tartalmazza:] f) a munkavállaló 95. (5) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését. 8. Az Mt. 105. -ának (6) bekezdése helyébe a következő (6) Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívülre esik, a munkavállalót - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább a készenlét díjazására vonatkozó szabályokban meghatározott összeg kétszerese illeti meg. 9. Az Mt. 106. -ának (5) bekezdése helyébe a következő (5) Kirendelés esetén a munkavállaló foglalkoztatása során alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés munkaidőre és pihenőidőre, valamint - ha a munkavállalóra kedvezőbb - a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit. 10. Az Mt. 117. -a (1) bekezdésének d) és f) pontja helyébe a következő [(1) E törvény alkalmazásában] d) éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; f) délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; 11. (1) Az Mt. 117/B. -ának (1) bekezdése helyébe a következő (1) A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. (2) Az Mt. 117/B. -ának (3) bekezdése helyébe a következő (3) A teljes munkaidő mértéke - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló a) készenléti jellegű munkakört lát el; b) a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója [139. (2) bekezdés]. 12. Az Mt. 124-124/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 124. (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a munkavállalónak munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie. (3) Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkaidőbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható a) a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, b) a készenléti jellegű munkakörben, c) a megszakítás nélküli, illetve d) a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint e) az idénymunkát végző munkavállaló esetében, amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. (4) Munkaidőkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdésben meghatározott pihenőnapok helyett a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie. (5) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap a) kéthetente, illetve b) kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható.

1. szám INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 11 (6) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a) a készenléti jellegű munkakörben, b) a megszakítás nélküli, illetve c) a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható. (7) Az (5)-(6) bekezdésben foglaltak esetén a pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet. (8) A 127. (5) bekezdés c) pontja szerinti munkavállaló esetében a heti pihenőnap nem vonható össze. (9) A 127. (5) bekezdés a)-b) pontja szerinti munkavállaló esetében a heti pihenőnap összevonására csak hozzájárulásával kerülhet sor. 124/A. (1) Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy b) a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló esetében, továbbá c) a 124. (5)-(6) bekezdésében meghatározott esetben rendelhető el. (2) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a 125. (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjának alkalmazása esetén havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező. Ez utóbbi alól a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet. (4) Ha a munkavállaló az (1) bekezdés alapján - a megszakítás nélküli, illetve három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével - vasárnap végez munkát, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el. 13. Az Mt. a következő új 149/A. -sal egészül ki: 149/A. Vasárnapi munkavégzés esetén - a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben, vagy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével - a munkavállalót rendes munkabérén felül ötven százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre a) három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy b) a 124. (5)-(6) bekezdése alapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor. Záró rendelkezések 14. (1) E törvény - a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba. (2) E törvény 16. -a a törvény kihirdetésének napján lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) az Mt. 118. (1) bekezdésében, 123. (2) bekezdés bevezető szövegében, a 123. (3) bekezdésében a vagy a felek megállapodása szövegrész és a 150. (2) bekezdésében a vagy a felek eltérő megállapodása szövegrész, továbbá b) az 1991. évi XXIX. törvény 3. c) pontja hatályát veszti. (4) E törvény kihirdetésének napján az Mt. 31. -ának (2)-(4) bekezdése hatályát veszti. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mt. 117/A. (2) bekezdése d) pontjában az illetve a 124. (4) és (6) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. szövegrész, illetve a 124. (6), valamint (8) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. szövegrészre változik. Átmeneti rendelkezések 15. (1) Az e törvény 2. -ában foglalt rendelkezést az e törvény hatálybalépésének évében a hatálybalépéstől kezdődően arányosítva kell alkalmazni. (2) Az e törvény 5. -ában foglalt rendelkezést a törvény hatálybalépését követően elrendelt átirányítás esetében kell alkalmazni. (3) Az e törvény 6-7. -ában, 17. -ában, 18. -ának (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezést az e törvény hatálybalépését követően közölt munkáltatói intézkedés következtében történő jogviszony megszüntetés (megszűnés) esetén kell alkalmazni. (4) Az e törvény 8-9. -ában foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépése után elrendelt kiküldetés, illetve kirendelés esetén kell alkalmazni. (5) Az e törvény hatálybalépését követően elrendelt, illetve közölt munkarendre, munkaidő-beosztásra és munkavégzésre az e törvénnyel megállapított munkarendre, munkaidő-beosztásra és vasárnapi munkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a munkáltatónál az e tör-

12 INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 1. szám vény hatálybalépését megelőzően elrendelt, illetve közölt munkarend, munkaidő-beosztás nem felel meg az e törvény 12. -ával megállapított rendelkezéseknek, a munkáltató legkésőbb 2003. január 1. napjától kezdődően köteles az e törvény 12. -ával megállapított rendelkezéseket alkalmazni. (6) Az e törvény hatálybalépését megelőzően az Mt. 31. -ának (2) bekezdése alapján megkötött üzemi megállapodásra annak megszűnéséig (megszüntetéséig) az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Módosuló jogszabályok 16. A munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény 1-2. -a helyébe a következő 1. A munkáltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíjat (a továbbiakban: tagdíjat) a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: érdekképviselet) javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni. 2. (1) A munkáltató a megbízás megszűnéséig köteles a) a tagdíjat a munkavállaló munkabéréből a bérfizetés esedékességekor levonni, és az érdekképviseletnek rendelkezése alapján kifizetni vagy a megjelölt bankszámlára átutalni; b) évenként egy alkalommal - az érdekképviselet kérésére - a kérelmező munkavállalók nevét és a levont tagdíj mértékét tartalmazó jegyzéket az eltelt időszakra vonatkozóan összeállítani és az érdekképviselet rendelkezésére bocsátani. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáért a munkáltatót nem illeti meg díjazás. 17. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19. -ának (2) bekezdése helyébe a következő (2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább a) három év: egyhavi, b) öt év: kéthavi, c) nyolc év: háromhavi, d) tíz év: négyhavi, e) tizenhárom év: öthavi, f) tizenhat év: hathavi, g) húsz év: nyolchavi - a felmentési idő kezdetekor irányadó - illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra [19/A. (1) bek. a) pont], vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a köztisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson. 18. (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 36. -ának (2) bekezdése helyébe a következő (2) A közalkalmazotti igazolásnak - a Munka Törvénykönyve 98. (2) bekezdésének a)-e) pontjában és (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell a) a közalkalmazott munkakörét, b) a 22. (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát, c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült, d) a tizenharmadik havi illetménynek a közalkalmazotti jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását, e) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, f) a közalkalmazott 37. (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá g) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell. (2) A Kjt. 37. -ának (7) bekezdése helyébe a következő (7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [37/B. (1) bekezdés a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. (3) A Kjt. 59. -a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő d) 124. -ának (6) és (8) bekezdésében foglaltaktól kollektív szerződés vagy a felek megállapodása eltérhet. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke

1. szám INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 13 A Miniszterelnök 1/2002. (VI. 5.) ME rendelete a miniszterelnök és a miniszterek helyettesítési rendjéről Az Alkotmány 33. -ának (2) bekezdése, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 12. -a és 16. -ának (2) bekezdése alapján a következőket rendelem el: 4. Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, egyidejűleg a miniszterelnök és a miniszterek helyettesítési rendjéről szóló 1/1998. (VII. 10.) ME rendelet a hatályát veszti. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök 1. A miniszterelnököt - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter helyettesíti. 2. (1) Ha a minisztert a Tv. 12. -ának a) és d) pontjai alapján kijelölt miniszter helyettesíti, valamint a Tv. 16. -ának (2) bekezdésében foglalt esetben a helyettesítés rendje - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - a következő: a) kölcsönösen helyettesíti egymást - a belügyminiszter és az igazságügyminiszter, - a honvédelmi miniszter és a külügyminiszter, - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter, - a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az informatikai és hírközlési miniszter, - az oktatási miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter; b) a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter helyettesíti; c) a nemzeti kulturális örökség miniszterét a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter helyettesíti. (2) A Tv. 12. -ának e) pontja esetében - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos feladatkörében Tóth András politikai államtitkár helyettesíti. 3. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter akadályoztatása esetén - a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában - a minisztert megillető jogköröket a miniszterelnök gyakorolja. A Kormány 131/2002. (VI. 8.) Korm. rendelete az információs társadalom megvalósításával összefüggő feladatokról, az informatikai kormánybiztos feladat- és hatásköréről szóló 100/2000. (VI. 23.) Korm. rendelet módosításáról 1. Az információs társadalom megvalósításával összefüggő feladatokról, az informatikai kormánybiztos feladat- és hatásköréről szóló, módosított 100/2000. (VI. 23.) Korm. rendelet 4. -ának (1) és (2) bekezdése a hatályát veszti. 2. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelete az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatásköréről A Kormány a tudásalapú információs társadalom fejlődése érdekében a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény 2. -ának k) pontja, továbbá a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (a továbbiakban: Hkt.) alapján az informatikai és hírközlési miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladat- és hatáskörét - a

14 INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 1. szám miniszternek a Hkt. 68. -ában és 69. -ában meghatározott feladataira figyelemmel - az alábbiakban állapítja meg: Általános rendelkezések 1. (1) A miniszter feladata a) az információs társadalommal összefüggő egységes és átfogó kormányzati stratégia kidolgozása, b) a területéhez tartozó hazai és nemzetközi szakmai tevékenység koordinálása és felügyelete. (2) A miniszter a) gondoskodik arról, hogy Magyarországon az állampolgárok számára gyakorolhatóvá váljon az információhoz jutásnak és az információ közlésének, valamint a másokkal való kommunikációnak az alapvető emberi joga; gondoskodik arról, hogy a kor színvonalának megfelelő tájékoztatással és eszközök, lehetőségek biztosításával felkészítse a társadalmat, az állampolgárokat és a gazdasági élet szereplőit az új eszközök és módszerek alkalmazására a mindennapi életben, a kommunikációban, a gazdaságban, az oktatásban, az egészségügyben, a közlekedésben, a közszolgáltatásban és a közigazgatásban, és megvalósuljon a tudásalapú információs társadalom, b) a fenti feladatok ellátására bizottságokat és testületeket működtet, c) feladata ellátása érdekében intézményeket hozhat létre, és szüntethet meg, irányítja a létrehozott intézményeket. (3) Az informatikai feladatok tekintetében a miniszter hatásköre kiterjed a társadalmi, a közigazgatási, a kulturális, az oktatási, a gazdasági programok tervezésére, kivitelezésére és működtetésére - kivéve a kormányzati informatikai rendszereket, amelyre vonatkozóan e feladatokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter látja el. Jelen rendelet alkalmazásában központi kormányzati informatikának minősül az államigazgatási informatikának a minisztériumokra és az országos hatáskörű, illetve egyes államigazgatási szervekre kiterjedő része, a rendelet függeléke szerint. (4) A miniszter ellátja a) a (3) bekezdésben említetteket, kivéve az informatikával, továbbá b) a hírközlési (postai és távközlési) tevékenységekkel kapcsolatos állami feladatokat. (5) A kormányzati informatikai feladatokkal és rendszerekkel összefüggő - kormánydöntést igénylő - feladatok tekintetében a miniszter - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter mellett - társelőterjesztő. A kormányzati informatikai feladatokat és rendszereket érintő minden más előterjesztés a miniszter egyetértésével nyújtható be. (6) E rendeletnek a közigazgatásra, illetve a közigazgatási szervekre vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki a rendészeti és a honvédelmi igazgatásra, illetve a rendészeti és a honvédelmi szervekre, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra. 2. A miniszter által vezetett minisztérium - a kormányzati informatikához kapcsolódó feladatoknak [1. (3) bek.] a kivételével - jogutódja a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának. 3. (1) A miniszter a gazdasági élet szereplőinek és a felhasználók érdek-képviseleti szerveinek, továbbá a közigazgatási szerveknek a véleményét kikérve dolgozza ki és terjeszti a Kormány elé az információs társadalommal összefüggő egységes kormányzati stratégiát és az annak megvalósítására vonatkozó intézkedési tervet, valamint valamennyi, az ágazatot érintő szabályozást, egyidejűleg gondoskodik a civil társadalom szereplőinek tájékoztatásáról, véleményük, javaslataik megismeréséről. (2) A miniszter az érdekelt miniszterek bevonásával alakítja ki és terjeszti a Kormány elé az információs társadalom és a hírközlés fejlődését elősegítő koncepciókra, struktúrafejlesztési elképzelésekre, valamint ezek megvalósítási módjára vonatkozó javaslatait, és szervezi végrehajtásukat. A miniszter információs társadalommal összefüggő kiemelt feladatai 4. (1) A miniszter az informatika és a hírközlés tekintetében - a külön jogszabályok és e rendelet alapján - az érintett miniszterekkel együttműködve, önállóan intézkedik (kidolgozza, gondoskodik a bevezetésről és a végrehajtás ellenőrzéséről) a) a közigazgatási szervek tevékenységének átláthatóvá tétele érdekében az elektronikus kormányzás kiépítésével, így - az 1. (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi, valamint a helyi közigazgatás elektronikus fejlesztésével, megvalósításával és elterjesztésével kapcsolatos jogszabályok kiadásáról, b) az elektronikus ügyintézés szabványosításáról, a közigazgatási szervek tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel folytatott egyeztetés alapján, c) a közigazgatási szervek tevékenysége és részletes költségvetése dokumentumainak elektronikus úton történő nyilvánosságra hozatala módjáról, d) az információs technológiákkal szemben fellépő veszélyek elleni védekezésre alkalmas biztonsági szabványok, rendszerek kialakításáról, alkalmazásáról, elterjesztéséről, e) állami támogatásból, közpénzből, illetve az elektronikus közbeszerzés útján beszerzett eszközök, szolgáltatások szakmai, minőségi, szabványosítási követelményeinek meghatározásáról, f) a bírósági ügyintézés elektronikus útjának kialakításáról és elterjesztéséről,

1. szám INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 15 g) az elektronikus úton terjesztett közérdekű adatok társadalmi elérhetőségének és felhasználásának szabályozásáról. (2) A miniszter együttműködik az elektronikus demokrácia fejlesztése érdekében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel, valamint a többi érdekelt miniszterrel, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal elnökével a) az információs társadalommal kapcsolatos kormányzati tájékoztatási politika kialakításában, b) az állampolgárok széles körű tájékoztatásában, c) az állampolgárok döntéshozatali mechanizmusba történő bevonásának lehetővé tételében, d) az állampolgári jogok elektronikus úton történő gyakorlásának lehetővé tételében. (3) A miniszter intézkedik az európai jogharmonizáció követelményeire is figyelemmel az információs társadalommal kapcsolatos jogalkotási feladatokról, különös tekintettel az önszabályozásnak teret adó állami szabályozás követelményeire. (4) A miniszter elősegíti az információs társadalom feltételeinek megteremtése érdekében az állampolgárok mind szélesebb rétegeinek az információs társadalomba való integrálódása biztosítását, ennek keretében gondoskodik a) az internetelérés, a digitális média elterjedésének biztosításáról, b) a hazai internetes és digitális tartalom növelésének biztosításáról, c) a települések internethez való kapcsolódásának terjesztéséről és széles körű elérhetőségéről, d) a digitális írástudás elterjedéséről, e) a digitális szakadék szélesedésének megállításáról, f) a nemzeti kulturális örökség digitális megőrzésének módjáról, eszközeiről, módszereiről és informatikai szakmai tartalmának meghatározásáról, együttműködve a nemzeti kulturális örökség miniszterével, g) a digitális szöveg- és képpublikálás, hang- és mozgóképsugárzás szakmai és jogi feltételéiről, együttműködve a nemzeti kulturális örökség miniszterével, h) a gazdaság szereplői és a civil szféra közötti - az információs társadalomba való integrálódás érdekében szükséges - együttműködés fejlesztéséről, a partneri kapcsolat kialakításáról, i) az állami szolgáltatások színvonalának és széles körű elérhetőségének javításáról az információs eszközök segítségével (együttműködve a - külön jogszabályok alapján - Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel és a többi érdekelt miniszterrel), j) az államhatalmi és a kormányzati szervek közötti együttműködés fejlesztéséről. (5) A miniszter intézkedik (kidolgozza, gondoskodik a bevezetésről és a végrehajtás ellenőrzéséről) az e-gazdaság feltételeinek megteremtésével a nemzetgazdaság különböző ágazataiban a magyar gazdaság versenyképességének fokozása érdekében a) az információs technológiák elterjesztéséről, b) a szükséges információs adatbázisok szabványosításáról és kialakításáról, c) a magyar nyelvű digitális szolgáltatások fejlesztéséről, d) az elektronikus kereskedelem elterjesztésének módozatairól, e) a fogyasztói bizalom növeléséről, f) az informatikai, a hírközlési és a hozzájuk kapcsolódó - beleértve a postai - szolgáltatások folyamatos bővülését és hatékony működését elősegítő kezdeményezésekről, g) a piaci liberalizálást elősegítő kormányzati tevékenységekről, h) a hazai kis- és középvállalkozások e-gazdaság keretei közötti helytállását lehetővé tevő támogatási formákról, i) a magyar gazdaság nemzetközi e-gazdasághoz való csatlakozásának elősegítéséről, j) az elektronikus közbeszerzés feltételrendszerének kidolgozásáról, k) felügyeli az űrkutatási tevékenységet, és felügyeletet gyakorol a Magyar Űrkutatási Iroda felett. 5. (1) A miniszter az információs társadalommal kapcsolatos feladatok területén a) kidolgozza a Kormány átfogó információs társadalom politikájának alapelveit, b) kidolgozza az információs társadalommal kapcsolatos jogszabályokat, a gazdaság és a civil szféra szereplőinek önszabályozását elősegítő állami keretszabályozást, a bíróságon kívüli alternatív vitarendezési eljárások szabályait és fórumrendszerét, c) közreműködik és felügyeli az információs társadalom megvalósulásához szükséges kormányzati feladatok stratégiájának megvalósulását, d) közreműködik az információs társadalom fejlesztésével összefüggő pénzeszközök felhasználása szabályainak kialakításában, e) képviseli az államot - az információs társadalommal összefüggő kérdésekben - a nemzetközi és hazai szervezetekkel való kapcsolattartásban. (2) Az információs társadalmat érintő, illetve a hírközlési vagy informatikai tárgyú rendeletek kiadásához a miniszter egyetértését meg kell szerezni. (3) A miniszter együttműködik a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel a központi közigazgatási szervek stratégiai jelentőségű informatikai beruházásának Kormányhoz történő előterjesztésében, továbbá előterjesztést készít a szükséges kormányzati intézkedésekre.

16 INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 1. szám A miniszter informatikával és hírközléssel kapcsolatos kiemelt feladatai 6. (1) A miniszter az informatika és a hírközlés területén a) ellátja aa) az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő feladatokat, valamint az informatikai és hírközlési tárgyú két- és sokoldalú nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos, továbbá az európai integrációból adódó program-előkészítési és harmonizációs feladatokat, ab) az érdekelt miniszter közreműködésével a két- és sokoldalú nemzetközi gazdasági, tudományos és környezetvédelmi, valamint műszaki-fejlesztési együttműködésből adódó feladatokat, ac) a hatáskörébe tartozó minőségvédelmi, minőségszabályozási, szabványosítási és hatósági minőség-ellenőrzési feladatokat, ad) a hírközlési szolgáltatás hatósági áraival kapcsolatos ármegállapítási feladatokat, külön jogszabály szerint, a pénzügyminiszterrel egyetértésben; b) feladatkörében dönt az informatikai és hírközlési célú támogatások odaítéléséről, és ellenőrzi azok felhasználását; c) feladatkörében dönt az informatikai és hírközlési célelőirányzat felhasználásáról; d) irányítja az - informatikai és hírközlési tárgyú, minisztériumok közötti - nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcaközi egyezmények kidolgozását; e) ellátja az informatikai és hírközlési ágazatok nemzetközi hitelekből és segélyekből történő részesítésével összefüggő feladatokat; f) irányítja fa) az ágazatával összefüggő nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítását, fejlesztését, fb) az informatikai és hírközlési tárgyú nemzeti szabvány kidolgozását, fc) a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggő jogalkotói és megvalósítási munkákat; g) képviseli - külön felhatalmazás alapján - a Kormányt a nemzetközi szervezetekben; h) közreműködik - a tulajdonosi irányítása alatt nem lévő, de az ágazathoz tartozó - állami tulajdonú vállalatok irányításában; i) ellátja az informatikai és a hírközlés szabályozásából adódó feladatokat; j) dönt a hatáskörébe tartozó feladatok ellátásához szükséges pályázatok kiírásáról és elbírálásáról; k) gondoskodik az ország területének egyetemes szolgáltatással történő lefedettségéről; l) kezdeményezi a Hírközlési Felügyelet irányítása érdekében szükséges kormánydöntéseket. (2) A miniszter a) felügyeli a Hírközlési Felügyelet tevékenységét és erről a Kormányt tájékoztatja, b) javaslatot tesz a Hírközlési Felügyelet vezetőjének személyére, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ide nem értve a kinevezés és felmentés jogát, c) javaslatot tesz a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökének és a Kormány által delegált tagjainak a személyére, kinevezésük a miniszter javaslata alapján történik. (3) A miniszter a technológiai fejlesztések elősegítése érdekében a) meghatározza aa) az informatikai biztonság jogszabályi, technológiai követelményeit, együttműködve az érintett miniszterekkel, ab) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus iratkezelés és - a nemzeti kulturális örökség miniszterével együttműködve - a digitális archiválás szabályait, ac) az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás alapját képező tevékenység elektronikus úton való végzése miatt szükséges egyéb előírásokat; b) kezdeményezi új technológiai eljárásoknak és megoldásoknak a kormányzati munkában és a gazdaságban történő meghonosítását; c) gondoskodik a hatáskörébe tartozó informatikai célfeladatok költségvetésének tervezésével, végrehajtásával és a beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáról; d) koordinálja da) és felügyeli a hatásköréhez kapcsolódó nemzetközi vonatkozású hazai szakmai tevékenységeket, db) a tervezett döntések információs társadalomra gyakorolt hatásának felmérésére szolgáló előzetes hatásvizsgálatokat; e) monitoring rendszert működtet az információs társadalom fejlődésének nyomon követése érdekében, s ennek eredményeiről rendszeresen tájékoztatja a Kormányt, továbbá információs központot alakít ki és működtet a tájékoztatás hatékony biztosítására és az információs társadalom kiépítésének segítése céljából. 7. A miniszter a) megállapítja az informatikai és a hírközlési tevékenységek (ideértve a polgári frekvenciagazdálkodással kapcsolatos szabályozási, egyedi döntési feladatokat is), szolgáltatások jogi, szakmai, személyi és műszaki feltételeit, illetőleg kezdeményezi azok meghatározását; b) kialakítja a hatósági engedélyezési, ellenőrzési és kötelezési eljárások rendszerét és szabályait; megállapítja - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a hatósági eljárások díjait, valamint a bírság jellegű díjakat;

1. szám INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 17 c) hatósági feladatai tekintetében ca) ellátja a hatáskörébe utalt hatósági engedélyezési, felülvizsgálati és ellenőrzési feladatokat, cb) ellátja - az érintett miniszterekkel együttműködve - az informatikai szolgáltatás és a hírközlés folyamatosságának rendkívüli helyzetben történő biztosításával kapcsolatos állami feladatokat, cc) irányítja és ellenőrzi a minisztérium felügyelete alatt működő informatikai és hírközlési hatósági és egyéb szervezetek tevékenységét, cd) irányítja és ellenőrzi az ágazati hatósági árképzési feladatokat, ce) megteszi a rendkívüli, az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a szükséges egyedi intézkedéseket; d) gyakorolja külön jogszabály alapján da) a korlátos erőforrásokkal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, megköti a külön törvényben meghatározott szerződéseket, db) az állam részesedésével működő egyes gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi jogokat; e) irányítja az alárendelt központi költségvetési szerveket és a központi alárendeltségében működő területi államigazgatási és egyéb költségvetési szerveket; f) intézményeket hozhat létre és szüntethet meg, irányítja a létrehozott intézményeket; g) biztosítja a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács működésének feltételeit; h) támogatja a Távközlési Érdekegyeztető Fórum, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum, a Magyar Nemzeti Host és más ágazati érdekegyeztető és civil szervezetek működését. 9. A miniszter a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során a) együttműködik az érintett miniszterekkel, az országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a külön törvényben meghatározott módon a Magyar Nemzeti Bank elnökével, továbbá az illetékes gazdasági, szakmai kamarákkal, más köztestületekkel, társadalmi szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel; b) az egyházak vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, a Miniszterelnöki Hivatal illetékes politikai államtitkárával együttműködve; c) a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban foglaltakat a külügyminiszterrel, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével együttműködve. Hatálybalépés 10. Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, egyidejűleg az információs társadalom megvalósításával összefüggő feladatokról, az informatikai kormánybiztos feladat- és hatásköréről szóló, módosított 100/2000. (VI. 23.) Korm. rendelet a hatályát veszti. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök 8. A miniszter a) meghatározza a minősített helyzetek ágazati feladatait, és gondoskodik végrehajtásukról. Ennek keretében aa) irányítja az ágazati feladatkörébe, illetve a felügyeleti hatáskörébe tartozó szervek védelmi felkészülését, és meghatározza tevékenységük szakmai követelményeit, ab) ellátja az ágazati rendeltetésű védelmi tartalékok képzését és kezelését, ac) tervezi az ágazati védelmi feladatok ellátásához szükséges költségeket; b) gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint - a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről; c) gyakorolja a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - a szakképesítésért felelős - miniszter jogkörét, segíti a szakirányába tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját; d) ellátja a külön jogszabályok által feladat- és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. Függelék a 141/2002. (VI. 28.) Korm. rendelethez Miniszterelnöki Hivatal és szervei, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közvetlen irányítása, továbbá felügyelete alá tartozó szervezetek - Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok - Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - Magyar Közigazgatási Intézet - Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal - Határon Túli Magyarok Hivatala Belügyminisztérium - Országos Rendőr-főkapitányság - Határőrség Országos Parancsnoksága - Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - Rendőrtiszti Főiskola - Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal - Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

18 INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 1. szám - Közszolgálati Ellenőrzési Hivatal - Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - Országos Mentőszolgálat (Főigazgatóság) - Országos Vérellátó Szolgálat - Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet - Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - Országos Egészségbiztosítási Pénztár Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - Földhivatalok - Földmérési és Távérzékelési Intézet - Földművelésügyi Költségvetési Iroda - FVM Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye - Gazdasági Hivatal - Megyei földművelésügyi hivatalok - Állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások - Országos Állategészségügyi Intézet - Állategészségügyi Intézet (Debrecen, Békéscsaba, Kaposvár, Szombathely, Miskolc székhellyel) - Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet - Országos Élelmiszervizsgáló Intézet - Országos Borminősítő Intézet - Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet - Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet területi központok (12 vidéki székhellyel) - Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Teljesítményvizsgáló Állomás (budapesti és 7 vidéki székhellyel) - Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Fajtakísérleti Állomás (17 vidéki székhellyel) - Állami Erdészeti Szolgálat (1 budapesti és 9 vidéki igazgatósággal) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - Magyar Energia Hivatal - Országos Atomenergia Hivatal - Magyar Bányászati Hivatal - Magyar Szabadalmi Hivatal - Országos Mérésügyi Hivatal - GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal - Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - GKM Gazdasági Igazgatóság - Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ - Műszaki Biztonsági Főfelügyelet - Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet - Közlekedési Főfelügyelet - Polgári Légiközlekedési Hatóság Honvédelmi Minisztérium és szervei, valamint a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, továbbá felügyelete alá tartozó szervezetek - MK Katonai Felderítő Hivatal - MK Katonai Biztonsági Hivatal - Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Igazságügyi Minisztérium - Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága - Központi Kárrendezési Iroda Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Környezetgazdálkodási Intézet - Országos Meteorológiai Szolgálat - Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség - Környezetvédelmi felügyelőségek - Nemzeti park igazgatóságok Külügyminisztérium - Külképviseletek Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Oktatási Minisztérium Pénzügyminisztérium - Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal - Magyar Államkincstár - Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - Szerencsejáték Felügyelet - Területi államháztartási hivatalok - Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága - Államháztartási Hivatal Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium - Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség - Országos Foglalkoztatási Hivatal - Fővárosi Munkaügyi Központ - Megyei munkaügyi központok Informatikai és Hírközlési Minisztérium Egyéb minisztériumokhoz nem sorolható szervek - Központi Statisztikai Hivatal

1. szám INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 19 A Miniszterelnöki Hivatalt vezetőminiszter, valamint az informatikai és hírközlési miniszter 8/2002. (VI. 29.) MeHVM-IHM együttes rendelete az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet módosításáról Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. (4) bekezdése alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendeljük el: 1. Ahol az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: R.) Miniszterelnöki Hivatalt vagy Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságot említ, azon Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, ahol Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert vagy informatikai kormánybiztost említ, azon informatikai és hírközlési minisztert kell érteni. 2. Az R. 6. -ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) E rendelkezések alól a miniszter eseti döntésével, az informatika-stratégiai célkitűzések megvalósítását szolgáló, országos jelentőségű, kivételes méltánylást érdemlő esetben indokolással felmentést adhat. 3. Az R. 7. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A pályázati felhívásokat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hivatalos lapjában és legalább egy országos terjesztésű napilapban, valamint hivatalos honlapján teszi közzé. 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépését követően az R. - mint az informatikai és hírközlési miniszter által kiadott miniszteri rendelet - módosítása az informatikai és hírközlési miniszter hatáskörébe tartozik. Dr. Kiss Elemér s. k., Kovács Kálmán s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető informatikai és hírközlési miniszter miniszter Az Országgyűlés határozatai Az Országgyűlés 23/2002. (V. 22.) OGY határozata a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének, illetőleg Ellenőrző Testületének kiegészítéséről Az Országgyűlés a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 55. -a alapján Agárdi Pétert a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettesévé, Ambrus Györgyöt, Gellért Kis Gábort és Szente Pétert a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének tagjává, Kocsis Andrást a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettesévé, Gombár Józsefet, Haraszti Miklóst és Kozák Mártont a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének tagjává, Bíró Sándort a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettesévé, Halák Lászlót, Hamburger Mihályt és Ördögh Szilvesztert a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének tagjává, a Tv. 62. -a alapján Marosi Györgyöt a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának Ellenőrző Testülete elnökévé, Kirschner Pétert a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának Ellenőrző Testülete tagjává, Fehér Zsuzsát a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Ellenőrző Testülete elnökévé,

20 INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI KÖZLÖNY 1. szám Szabó Attilát a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Ellenőrző Testülete tagjává, Farkas Istvánt a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Ellenőrző Testülete elnökévé, Solti Gábort a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Ellenőrző Testülete tagjává megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke Herényi Károly s. k., Dr. Világosi Gábor s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője Az Országgyűlés 26/2002. (VI. 5.) OGY határozata a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének, illetőleg Ellenőrző Testületének kiegészítéséről Az Országgyűlés a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 55. -a alapján dr. Trombitás Zoltánt a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének tagjává, Sasvári Szilárdot a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének tagjává, Csallóközi Zoltánt a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnökségének tagjává, a Tv. 62. -a alapján - dr. Szalay Péter lemondása miatt - dr. Jaczkovics László Gábort a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának Ellenőrző Testülete tagjává megválasztja. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke Dr. Füle István s. k., Dr. Vidoven Árpád s. k., az Országgyűlés jegyzője az Országgyűlés jegyzője A Kormány határozatai A Kormány 1075/2002. (V. 25.) Korm. határozata a Magyar Rádió Részvénytársaság működésének finanszírozásához kapcsolódó készfizető állami kezességvállalásról 1. A Kormány egyetért azzal, hogy a Magyar Rádió Részvénytársaság (székhelye: 1088 Budapest, Bródy S. u. 5-7. szám; cégjegyzékszáma: 01-10-043164; adószáma: 15309680-2-01) (a továbbiakban: kötelezett) működésének finanszírozásához a Konzumbank Részvénytársaságtól (a továbbiakban: jogosult) felvételre kerülő bankhitel készfizető kezességvállalással kerüljön biztosításra a melléklet szerint. 2. A Kormány a fenti célok megvalósítása érdekében az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 33. -ának (1) bekezdése és a 42. -a, illetve a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 36. -ának (1) bekezdése, valamint az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet 3. -ának (2) bekezdése alapján készfizető kezességet vállal a Magyar Rádió Részvénytársaság működésének finanszírozásához a kötelezett által a jogosulttól felveendő legfeljebb 2 Mrd Ft értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek visszafizetésére. 3. A készfizető kezességet a jogosult ez által biztosítható hitelnyújtási szándéka, valamint a kedvező feltételekkel történő hitelfelvételhez fűződő érdek indokolja. 4. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy a 2 Mrd Ft értékű hitel és a hozzá kapcsolódó kamat, valamint egyéb járulékos költségek fedezetét a 2003. évre vonatkozó költségvetési törvény Országgyűlés fejezetében tervezzék. Felelős: Határidő: pénzügyminiszter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter folyamatos 5. A Kormány a Kvtv. 43. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kezességvállalási díj megfizetésétől eltekint. 6. A Kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert a kezességvállalási szerződés megkötésére. Budapest, 2002. május 22. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök