VERSENYJOG Vállalkozási alapismeretek II. Sportszervező II. évfolyam Onyestyák Nikoletta
"A verseny a gazdasági tevékenységek legjobb serkentője, mivel mindenki számára garantálja a lehető legszélesebb cselekvési szabadságot. (...) A decentralizált döntéshozó rendszer közreműködésével a verseny lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy folyamatosan javítsák hatékonyságukat, ami a Közösség országaiban az életszínvonal és foglalkoztatottsági kilátások folyamatos javításának sine qua non-ja. Ebből a szempontból nézve, a versenypolitika lényegi eszköze annak, hogy társadalmunk egyéni és kollektív igényei nagymértékben kielégülést nyerjenek."
A magyar versenyjogi szabályozás rendszere Alapvetés: piacgazdaság szabad verseny biztosítása, ennek érdekében versenypolitika kialakítása Versenypolitika céljai: a) a piacgazdaság kialakításának, megszilárdításának és fenntartásának az elősegítése b) fogyasztók védelme (árszínvonal; választék és minőség) c) versenytársak, különösen a kis- és középvállalkozások védelme Versenypolitika megvalósítása versenyjogi eszközökkel: állami beavatkozás versenyt biztosító, védő kereteit adja meg 1990 óta egységes versenyjogi rendszer + EU hatása
Definíció A versenyjog a gazdasági jog egy ága, mely a gazdasági verseny védelmével illetve a fogyasztók megkárosításának megakadályozásával kapcsolatos szabályokat tartalmaz. A versenypolitika, vagyis a gazdasági verseny állami ellenőrzésével foglalkozó politika legfontosabb szereplője, a versenyjog vezető jogalkalmazója Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal. Az állami támogatásokkal ugyanakkor a Pénzügyminisztérium egyik szervezeti egysége, a Támogatásokat Vizsgáló Iroda foglalkozik. A versenyjog alkalmazásában szintén kiemelkedő az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága, illetve a bíróságok szerepe.
Versenyjog Magyarországon és az EU-ban Magyarország: a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 1996. évi LVII. EU: Római szerződések 85, és 86. cikkely Maastrichti három pillér Alapító szerződések, csatlakozási szerződések Általános jogelvek: arányosság, diszkrimináció tilalma, jogos várakozás, tisztességes eljárás, alapjogok tisztelete Rendeletek, irányelvek, határozatok Nemzetközi szerződések
A magyar versenyjogi szabályozás rendszere Tpvt. tartalma: anyagi versenyjog: két területre osztható: Tisztességtelen piaci magatartások és tilalmuk (hírnévrontás, üzleti titok megsértése, bojkott, fogyasztók megtévesztése, fogyasztók tisztességtelen befolyásolása) Versenykorlátozások joga: 1) A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás/összehangolt magatartás tilalma /kartell/ 2) A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma 3) A vállalatok összefonódásának ellenőrzése /fúzióvagy koncentrációkontroll/ alaki versenyjog: a versenyhivatal speciális eljárási szabályai
Versenyjogi tilalmak Az üzleti tisztesség követelményeinek megállapítása, valamint a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának megteremtése érdekében: 1. tisztességtelen piaci magatartás tilalma (tisztességtelen verseny tilalma) 2. fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma 3. versenyt korlátozó megállapodások tilalma (kartelltilalom) 4. gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma 5. összefonódások ellenőrzése (fúziókontroll)
Egyes esetekben lehet Szociális szempontok versenykorlátozás Hosszú távú gazdasági érdek Fogyasztói érdek Monopóliumok működhetnek tartós közérdek esetében (szállítás, posta, távközlés) EU-ban a szabad verseny rovására a regulációnak nagy szerepe van: Mezőgazdaság Szén és acélipar Szállítás
Versenyjogi tilalmak A bíróságok hatáskörébe tartoznak az alábbi verseny-felügyeleti eljárások: a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző tevékenységek (pl. hírnévsértés, üzleti titok megsértése, névutánzás, tisztességtelen bojkott felhívás) ; a megtévesztő reklám és - meghatározott esetekben - a tilos összehasonlító reklám megállapítás
A versenyjogi tilalmak alapvető fajtái 1. A tisztességtelen piaci magatartás tilalma 2. Államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok 3. Vezetőkre vonatkozó versenyjogi tilalmak
1. A tisztességtelen piaci magatartás tilalma Fő irányelv, minden tisztességtelen magatartást általánosságban megtilt. Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársakat, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.
Külön nevesített tilalmak 1. hírnévrontás és a hitelrontás (előbbi az üzleti jó hírnévre, utóbbi a hitelképességre vonatkozik 2. az üzleti titkot tisztességtelen módon (pl. munkaerőcsábítás útján) megszerezni vagy felhasználni 3. az olyan felhívás, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását célozza (bojkott-felhívás); 4. az utánzás, azaz árut vagy szolgáltatást olyan jellegzetes külsővel vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, amelyről a versenytársat szokták felismerni; 5. a licitálás, a versenyeztetés (versenytárgyalás, pályáztatás, árverés, tőzsdei ügylet) tisztaságát megsérteni
2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma A fogyasztó megfelelő tájékoztatáshoz való jogát kívánja biztosítani, és két tiltott tevékenységet foglal magában: a fogyasztók megtévesztését, a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazását. Fogyasztó nemcsak a vevő, hanem a megrendelő és a felhasználó is A fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszernek minősül, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik: az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval, ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását
A fogyasztó megtévesztése Kiemelten a fogyasztó megtévesztésnek minősül: a valótlan tény állítása vagy a valós tények megtévesztésre alkalmas elferdítése a megtévesztő árujelző (védjegy) használata, bármilyen más megtévesztő tájékoztatás adása; ha elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek az áru forgalmazásával, értékesítésével összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló bármely körülményre vonatkozó megtévesztésre alkalmas tájékoztatás adása; a különösen előnyös vásárlás hamis látszatának keltése.
3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma A versenytörvény alapján tilos a vállalkozások közötti: megállapodás és összehangolt magatartás a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. A versenyt korlátozó megállapodás lehet: vertikális (mellérendelt felek: versenytársak, eladó és viszonteladó, stb. közötti), horizontális (alárendelt felek: eladó és vevő, stb. közötti)
Kartelltilalom A versenyt korlátozó megállapodás tilalma vonatkozik : a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására (ún. árkartell); az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására (ún. kontigentáló kartell); a beszerzési források felosztására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására (ún. piacfelosztó kartell); A piacra lépés akadályozására; arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.
Az érintett piac Meghatározásánál figyelembe kell venni: a megállapodás tárgyát alkotó árut; a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel az ésszerűen helyettesítő árukat, továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait; a földrajzi területet Nem minősül a kartelltilalomba ütközőnek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre, csekély jelentőségű (ún. bagatellkartel), a kormány csoportmentességi rendeletben mentesítette a megállapodást a tilalom alól.
3. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Maga a gazdasági erőfölény nem tiltott. Nemcsak egy, hanem több vállalkozás illetve vállalkozáscsoport közösen is lehet gazdasági erőfölényben. A gazdasági erőfölénnyel való visszaéléseknek három csoportja: a kizsákmányoló visszaélés (a vevőket közvetlenül érinti; például az indokolatlanul magas árak alkalmazása), Korlátozó visszaélés (a vevőket közvetve érinti; például a szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás), mindkét csoport jellemzőivel rendelkező esetek.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés feltételei: 1) Gazdasági erőfölény: - egy vállalkozás olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely képessé teszi a releváns piacon a hatékony verseny megakadályozására azáltal, hogy versenytársaitól, vásárlóitól, a fogyasztóktól függetlenül viselkedik - ez nem feltétlenül azonos a nagy piaci részesedéssel, az önmagában még nem baj, mint ahogyan a versenyképesség sem az - egyéb vizsgálandó tényezők az erőfölény kapcsán például:» további versenytársak piaci részesedése, s ennek viszonyulása/aránya a legerősebb piaci részesedéshez» piacra lépési akadályok» a vállalkozás vertikális integrációja» a termék marketingje, megkülönböztethetősége» a vállalat mérete, ereje
Gazdasági erőfölény Az érintett piacon gazdasági erőfölényben van, aki: gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja A gazdasági erőfölény megítéléséhez kiemelten vizsgálni kell: azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár a vállalkozás illetve vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását; az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.
4. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Kizárólag a Gazdasági Versenyhivatal előzetes engedélyét követően alakítható meghatározott feltételeket teljesítő fúziók. Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad (fúzió), egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni. A Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha a vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja.
A cégfúziók ellenőrzése az EU-ban 1989 rendelet a fúziók ellenőrzéséről Általában a költségkímélés és a hatékonyság növelésének szempontjai dominálnak Vodafone bekebelezte a német Mannesmannt Brüsszel hozzájárulása kell ha: A cégek forgalma világviszonylatban eléri az 5 milliárd eurót, vagy A közösségen belüli forgalom eléri a 250 millió eurót Kivéve ha bevételük 2/3-át egy tagállamban realizálják 2001 GE és Honeywell International fúziójának vétója
Államra vonatkozó közösségi versenyjogi szabályok Általában szociális, gazdasági, pártpolitikai okok miatt avatkozik be Módszerek: állami pénzpumpálás, adókedvezmények, különleges jogok, állami megrendelések Unióban általános a tiltás, mégis a GDP 1,2%-át fordítják állami támogatásra cél ez kiegészítse az Unió támogatási politikáját Legszegényebb térségekben (GDP 75%) adókedvezmény max 50 % lehet Kis és középvállalkozások esetében max 65%
A vezetőkre vonatkozó versenyjogi tilalmak Összeférhetetlenségi, versenytilalmi szabályokat tartalmaz: a Munka Törvénykönyve (Mt), a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) A törvényekben leírt jogkövetkezményei vannak
1. További munkaviszony létesítése a munkáltató érdekeit kell szem előtt tartani a törvény tiltja, hogy a vezető jogszerűen további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíthessen (függetlenül attól, hogy az díjazás ellenében vagy ingyenesen történik). Kivétel: a vezető tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenysége (ha a Munkaszerződés erről másként nem rendelkezik) A Gt. is kimondja, hogy nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben
2. A más gazdálkodó szervezetben való részesedés korlátai A nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével egyik típusú vezető sem szerezhet részesedést - azaz nem lehet tulajdonos - a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben Gt. kimondja, hogy a vezető tisztségviselő (szintén a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével) nem szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos főtevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben
3. A vezető ügyletkötéseire vonatkozó tilalmak a vezető saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyleteket nem köthet A Gt. a tilalmat kiterjeszti a vezető közeli hozzátartozójára (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó-, a mostoha- és nevelő szülő, valamint testvér) és élettársára is
4. Bejelentési kötelezettség A bejelentési kötelezettséget akkor kell teljesíteni, ha a közeli hozzátartozó: a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak lett a tagja, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál
Jogkövetkezmények a tilalmak megszegése esetén A munkáltató kártérítést követelhet, vagy kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet engedje át, a vezető a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát a részére kiadja az arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze munkáltató az ebből származó igényét attól az időponttól számított 3 hónapon belül érvényesítheti, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető ilyen magatartásáról tudomást szerzett
A Gazdasági Versenyhivatal A GVH állami költségvetési szerv, országos hatáskörrel és illetékességgel: eljár minden olyan verseny-felügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe, elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak. A GVH részére feladatot csak törvény írhat elő, a szerv a kormánytól független és az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll. Konkrét versenyügyekben a Versenytanács dönt 1999-től: Támogatásokat Vizsgáló Iroda
A verseny-felügyeleti feladatok A GVH verseny-felügyeleti feladatait az alábbi jogszabályok határozzák meg: a versenytörvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. Törvény), az ártörvény (az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény), a reklámtörvény (a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény). A verseny-felügyeleti eljárás főbb szabályai A GVH által lefolytatott verseny-felügyeleti eljárások főbb területei: fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, versenyt korlátozó megállapodások, erőfölénnyel való visszaélés, összefonódások ellenőrzése.