Bankrendszer II.
Banki kockázatok Kockázat A hitelintézet tevékenysége, a tevékenység tárgya alapján eredendően kockázatos Igen nagy, szerteágazó a pénzügyi szolgáltatások eredményét befolyásoló veszélyforrások száma A kockázat mértékét valamilyen becsült esemény bekövetkezésének valószínűsége határozza meg. Befektetési kockázat: értékvesztés, hozamok elmaradása Likviditási kockázat Az adós kötelezettségeit esedékességkor nem tudja teljesíteni Nem rendelkeznek elegendő pénzügyi tartalékkal
Hitelkockázat Az adós a szerződésben meghatározott időben kedvezőtlenné vált pénzügyi helyzete miatt nem képes törleszteni Kamatkockázat Kamatlábak változása Kamatkövetelések behajthatatlansága Árfolyamkockázat Valuták, devizák, értékpapírok piaci árának változása Lehívási kockázat Mérlegen kívüli tételek Kezességvállalások Garanciavállalás Egyéb kötelezettségvállalás, ha az alapügylet fizetésre kötelezettje nem teljesít
A bank prudens működését elősegítő követelmények Prudens: Óvatos, körültekintő Prudens működés fogalma: Azok a garanciák, amelyek a befektetőknek, az ügyfeleknek, magának a banknak a kockázatát minimalizálják. Követelmények: 1. Fizetőképesség fenntartása Azonnali fizetőképesség likviditás Hosszú távú fizetőképesség szolvencia 2. Saját tőke nagyságának biztosítása, védelme 3. Szavatoló tőke nagyságának biztosítása, védelme
Szavatoló tőke Alapvető tőkeelemek: jegyzett tőke:alapító okiratban rögzített, Cégbíróságon bejegyzett tőke Tőketartalék: Sztv. határozza meg Eredménytartalék: előző évek MSZE lekötött tartalék: csak a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész általános tartalék: adózott eredmény terhére MSZE: eredmény levezetés, adó- és osztalékfizetés utáni tiszta eredmény
- Járulékos tőkeelemek értékelési tartalék Sztv. szerint képezik: Befektetett eszközök piaci és könyv szerinti értéke között pozitív különbség alárendelt kölcsöntőke o Hitelintézet részére nyújtott kölcsön, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (pl. részvénnyé átváltoztatható kötvény) o Ténylegesen rendelkezésre kell állnia és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal hozzáférhető legyen, a mérlegében szerepeljen o A hitelt adó hitelintézet hozzájárul, hogy a
o kölcsön bevonható az adósságrendezésbe o Min. 5 éves futamidejű kölcsön legyen o Előtörlesztés nem engedélyezett (kivéve külön engedéllyel) o Max. az alapvető tőkeelemek 50%-ig vehetők igénybe
4. Az általános tartalék képzés követelményének való megfelelés: Az adózott eredményből osztalék, részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képezni, mértéke: 10 %. Mentesül a hitelintézet az általáros tartalékképzés kötelezettsége alól, ha a tőkemegfelelési mutató 12% felett van. 5. A hitelintézet tőkemegfelésének biztosítása Tőkemegfelelési mutató= Szavatoló tőke / Kockázattal korrigált eszközök mérlegfőösszege megmutatja, hogy a bank kockázattal korrigált eszközeinek mérlegfőösszegét milyen mértékben finanszírozza a szavatoló tőkéjével. Nemzetközileg elfogadott mérték (BÁZEL I-II-III): 2013. év teljes tőkemegfelelési mutató minimum 8 % Elsődleges alapvető (CET1) tőkemegfelelési mutató (követelmény 4,5%), Alapvető tőke (T1) megfelelési mutató (követelmény 6%),
6. Kölcsönnyújtás kockázatának csökkentése: Hitelek, kölcsönök kihelyezése előtt a hitelintézet megvizsgálja az ügyfele fizetőképességét és a felajánlott biztosítékokat 7. Nagykockázat vállalásának mérlegelése: 1. Nagykockázat: egy ügyfél (ügyfélcsoport) részére az összes kockázatvállalás nagysága meghaladja a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10 %-át. 2. Egy ügyféllel szembeni kockázat: egy ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szemben a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25 %-át meg nem haladó mértékű kockázatot vállalhat.
8. Kockázati tartalék képzése: 1. Kockázati céltartalék: hitelezési, kamat, árfolyam, befektetési, ország és egyéb kockázatokból keletkező kockázati veszteségekre szolgál. Nagyságát a hitelintézet határozza meg. 2. Általános kockázati céltartalék: előre nem látható, nem prognosztizálható veszteségek terheinek finanszírozására képezik az adózás előtti eredmény terhére. Nagyságát a hitelintézetekről szóló törvény határozza meg: a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 %-a. 2014.01.01. megszűnt 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet
9. Betétbiztosítás intézményének működtetése 1. Csak a névre szóló betétekre terjed ki. 2. Önkéntes betét-, ill. intézményvédelmi alapok saját kártalanítási szabályzatuk szerint kártérítést fizetnek a betéteseknek befagyott betétek után. Feladata: biztosított betétek befagyása esetén a betétesek részére meghatározott összegig kifizetéseket teljesítsen A kártalanítási kifizetés célja, hogy a betétesnek ne kelljen megvárnia a hitelintézet felszámolási eljárásának végét annak érdekében, hogy elhelyezett pénzének részét vagy egészét visszakaphassa Az OBA-nak kötelezően tagja minden betétet elfogadó bank, takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, valamint lakástakarék-pénztár Az OBA (a hitelintézet fizetésképtelensége miatt fel nem vehető) betétek tőkéje és kamata után legfeljebb 100 ezer euróig fizet kártalanítást. A kártalanítás forintban történik, MNB árfolyamon Betétkövetelésnek csak a 90 %-át fizeti ki az OBA
Példa: Kis Tamás forintban elhelyezett betétjei: Takarékbetét: 27.980.000 Ft Kamat: 820.000 Ft Összesen: 28.800.000 Ft OBA által feltételezett MNB devizaárfolyam: 280 Ft/euró Kártalanítási értékhatár euróban: 100.000 euró Kártalanítási összeg forintban: 100.000 euró x 280 Ft = 28.000.000 Ft Kis Tamás forintban elhelyezett betéteiből: OBA által kártalanításként kifizethető 28.000.000 Ft OBA által nem kifizethető: 800.000 Ft
10. Az ügyfelek jogainak védelme Ügyfelek tájékoztatása a szolgáltatásokról, feltételekről Banktitok jogintézménye az ügyfél személyére, vagyoni helyzetére üzleti tevékenységére, gazdálkodására tulajdonosi és üzleti kapcsolataira számlájának forgalmára, egyenlegére stb. vonatkozik