SZÁMVITELI TANÁCSADÁS A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12 kpmg.hu
2 Section or Brochure name Tartalomjegyzék Összefoglaló megállapítások 3 Bevezetés 5 1. A pénzügyi kimutatások terjedelme, 6 felépítése és egyéb általános jellemzői 2. Az értékelés alapjára vonatkozó közzétételek 3. Konkrét számviteli politikák közzététele 12 4. Részvényalapú kifizetések 17 5. Egyéb számviteli politikák 21 6. Egyéb közzétételek 24 7. Működési szegmensek szerinti közzétételek 26 8. Értékesítésre tartott befektetett eszközök 29 9. IFRS 7 Általános közzétételek 3. IFRS 7 Valós értékre vonatkozó közzétételek 32 11. IFRS 7 A piaci kockázat bemutatása 34 12. IFRS 7 A likviditási kockázat bemutatása 36 13. A tőkekezelésre vonatkozó közzétételek 37 14. Értékvesztés-elszámolás bemutatása 39 15. Lízingkonstrukciók közzététele 41
Összefoglaló megállapítások 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), Az Európai Uniós előírások és a magyar számviteli törvény alapján a tőzsdén jegyzett társaságok 5. január 1-jétől kötelezettek arra, hogy konszolidált éves beszámolójukat az Európai Unió által használatra befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) alapján készítsék el. Az akkor alkalmazandó IFRS-ek a 3-as nagy fejlesztési projektet követően kialakított standardok voltak, melyekkel kapcsolatban korábbi alkalmazási gyakorlat nem alakult ki. Ezen felül pedig az azóta eltelt időben is történtek olyan lényeges változások (pl.: az IFRS 8 Működési szegmensek standard 9. január 1-jétől történő bevezetése), amelyek újabb kihívások elé állították a beszámolók készítőit. Felmérésünkkel arról szerettünk volna képet kapni, hogy a magyar tőzsdén értékpapírokat jegyző társaságoknak milyen mértékben sikerül megfelelniük az IFRS-standardok által eléjük állított kihívásoknak. Az értékelési szempontokat négyfokozatú skála segítségével vizsgáltuk (Fejlesztendő 1 pont, Kielégítő 2 pont, Jó 3 pont, Kiváló 4 pont). Az átlagok számításakor tört számok értékelésére a kerekítés szabályait alkalmaztuk. Az alábbi ábra szemlélteti a tanulmányunk által lefedett területeket és az átlagos értékeléseket a 8. évi, illetve a 11. évi beszámolókban: 1. sz. ábra: Az egyes vizsgált területek átlagos minősége 8-ban és 11-ben Az összes vizsgált szempontnak való megfelelés átlaga 1 A pénzügyi kimutatások felépítése és egyéb általános jellemzői 2 Az értékelés alapjára vonatkozó közzétételek 3 Bevételekhez kapcsolódó közzétételek 3 Immateriális javakhoz kapcsolódó közzétételek 3 Ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó közzétételek 4 Részvény-alapú kifizetésekhez kapcsolódó közzétételek 5 Egyéb számviteli politikákhoz kapcsolódó közzétételek 6 Egyéb közzétételek 7 IFRS 8 Működési szegmensekre vonatkozó közzétételek 8 IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközökre vonatkozó közzétételek IFRS 7 Valós értékre vonatkozó közzétételek 11 IFRS 7 A piaci kockázat bemutatása 12 IFRS 7 A likviditási kockázat bemutatása 13 A tőkekezelésre vonatkozó közzétételek 14 IAS 36 Eszközök értékvesztésére vonatkozó közzétételek 15 IAS 17 Lízingekkel kapcsolatos közzétételek Átlagos érték a 8. évi beszámolókban Átlagos érték a 11. évi beszámolókban - - - - 1,38 1,32 1,35 1,49 1,5 1,68 1,45 1,57 1,47 1,57 1,42 1,71 1,92 1,66 1,59 1,78 1,89 1,71 1,88 1,87 1,79 2,2 2, 2,5 2,2 1,93 2,33 2,24 2,69 2,65-1, 2, 3, A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12 / 3
Összességében elmondható, hogy minden a 8. évi beszámolók elemzése során vizsgált szempont tekintetében minőségi javulás figyelhető meg a 11. évi beszámolókban. Elemzésünk összefoglaló megállapításai, amelyeket az 1. számú ábra eredményei is alátámasztanak: 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), A 8. évi beszámolók elemzésekor megállapítottakhoz hasonlóan továbbra is azokon a területeken teljesítenek jobban a felmérés keretében vizsgált társaságok, ahol az IFRS-ek előírásai közelebb állnak a magyar számviteli előírásokhoz. Általában rosszabbul teljesítettek azonban a társaságok a komplex, több tudást és tapasztalatot igénylő, valamint a magyar számviteli előírásoktól lényegesen eltérő követelményeket megfogalmazó területeken, mint például az IFRS 2 Részvényalapú kifizetések, vagy az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok közzétételére vonatkozó standard előírásai. Megvizsgáltuk, megfigyelhető-e kapcsolat a beszámolók általános minősége és a pénzügyi kimutatást készítő társaságok mérete között. Ehhez a csoportosításhoz az árbevételt, bankok esetében pedig a nettó kamatbevételt vettük alapul. A lenti ábrán jól látható, hogy a kisebb vállalatok esetében, amelyek jellemzően a B kategóriás társaságok (értékük zölddel jelölve), a beszámolók minősége gyakran erősen alulmaradt a nagyobb méretű vállalkozások által közzétett kimutatások színvonalával szemben. Ennek egyik alapvető oka, hogy az IFRS-alapú beszámoló elkészítése igen erőforrás-igényes feladat. Emellett az IFRS-eknek való megfelelés ugyanolyan terhet jelent mind a kis-, mind a nagyvállalatok számára, mivel az alkalmazandó előírások nem térnek el a társaság méretétől függően. Míg egy nagyobb méretű vállalkozás megteheti, hogy minden lényeges IFRS-területre akár külön szakértőt allokáljon, addig egy kisebb méretű társaságnál erre nincsen külön keret, így a beszámolót összeállító kollégának kvázi polihisztorrá, mindenhez értő szakértővé kellene válnia ahhoz, hogy meg tudjon felelni az összes előírásnak. Ez pedig még mindig nagy kihívást jelent a kisebb méretű vállalkozások számára. 2. sz. ábra: Az árbevétel és a beszámolók általános minősége közötti összefüggés A B kategóriás társaságok értékei zölddel jelölve 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5-2,54 2,28 2,39 2,8 2,19 2,5 2,14 1,91 1,11 1,26 1,26 1,29 2,9 2,46 1,39 2,54 1,52 2,77 1,72 1,77 2,2-12 mrd Ft 12 mrd Ft mrd Ft 1 mrd Ft 6. mrd Ft 4 / A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12
Bevezetés 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), A magyarországi KPMG második alkalommal mérte fel és elemezte néhány olyan gazdálkodó egység éves jelentését, amelyek értékpapírjait a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, és elkészítette a megállapításait tartalmazó kiadványt. A kiválasztott gazdálkodó egységeknek a Budapesti Értéktőzsde weboldaláról 12. június 28-án letölthető IFRS pénzügyi kimutatásait használtuk fel, és tekintettük át azok 11. december 31-én hatályos IFRS-eknek való megfelelését. Az általános közzétételi minőség vizsgálata mellett összehasonlítottuk az első felmérésben szintén elemzett A kategóriás gazdálkodó egységek. és 11. évi beszámolóit ugyanezen társaságok 8. évi pénzügyi kimutatásaival a fejlődési tendenciák azonosítása érdekében. A fentiek mellett elemeztük valamennyi kiválasztott gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak minőségét, annak figyelembe vételével, hogy azokat A vagy B kategóriás kibocsátó állította-e össze. Magyarországon az olyan társaságoknak, amelyeknek értékpapírjait szabályozott piacon forgalmazzák az Európai Unió bármely tagállamában, a 5. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évekre konszolidált pénzügyi kimutatásaikat az 166/2 sz. (EK) rendelet alapján alkalmazott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban kell elkészíteniük. Ezen követelményen túl azonban az IFRS-ek alkalmazása a törvényi előírásoknak való megfelelés céljára a magyar jogszabályok szerint működő gazdálkodó egységek egyedi pénzügyi kimutatásaiban sem nem előírt, sem nem megengedett. A felmérés céljára 21 gazdálkodó egység. és 11. évi éves jelentését töltöttük le a Budapesti Értéktőzsde weboldaláról. A 21 kiválasztott társaság között tizenegy A kategóriás és tíz B kategóriás kibocsátó szerepel. Az A kategóriába soroltunk két olyan bankot is, amelyek nem részvényeket, hanem egyéb értékpapírokat bocsátottak tőzsdére. Az A kategóriás kibocsátók pénzügyi kimutatásainak minőségi fejlődését 8. és 11. között a letöltött. és 11. évi beszámolók, valamint a korábbi felmérésünk eredményei alapján vizsgáltuk. Az alábbi ábra a kiválasztott gazdálkodó egységek üzletágak szerinti megoszlását mutatja: A felmérés célja egyrészt a nyilvánosan hozzáférhető IFRS-ek szerinti pénzügyi kimutatások minőségének átfogó megismerése, másrészt a KPMG 9. során elkészített felméréséhez képest megfigyelhető tendenciák, fejlődési irányok azonosítása volt. A felmérés az IFRS-ek azon területeire összpontosított, amelyeken a gazdálkodó egységeknek tapasztalataink alapján nehézségei merülhetnek fel a standardok követelményeinek alkalmazásában. Ezek a területek az alábbiak: a számviteli politikákra vonatkozó közzétételek, az aktuális piaci körülmények hatásának közzététele, a kockázatra vonatkozó közzétételek az IFRS 7-tel összhangban, részvényalapú kifizetések, működési szegmensek szerinti közzétételek, értékesítésre tartott befektetett eszközök, eszközök értékvesztése, pénzügyi és operatív lízing. 3. sz. ábra: A kiválasztott gazdálkodó egységek üzletágak szerinti megoszlása 11-ben Felmérésünk eredményeit a következő fejezetekben grafikonok mutatják be a hozzájuk tartozó leírásokkal együtt. 5 6 Pénzügyi szolgáltatások Fogyasztási és ipari piacok Információ, kommunikáció és szórakoztatóipar Infrastruktúra, államigazgatás és egészségügy 4 6 A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12 / 5
12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 1. A pénzügyi kimutatások terjedelme, felépítése és egyéb általános jellemzői 1.1. Fő üzenetek Valamennyi kiválasztott gazdálkodó egység magyar forintban prezentálta pénzügyi kimutatásait 11- re vonatkozóan. A társaságok körülbelül fele-fele arányban alkalmaztak millió, valamint ezer magyar forint szintű kerekítést. Az éves jelentések terjedelme és 117 oldal között mozgott 11-ben, az átlagos terjedelem pedig 64 oldal volt, szemben a 8. évi 57 oldallal. Ebből is látható, hogy bár nem a terjedelem határozza meg elsősorban a pénzügyi kimutatások általános minőségét, azonban az IFRS-ek egyre magasabb közzétételi követelményei az éves jelentések növekvő terjedelmét vonják maguk után. A legtöbb kiválasztott gazdálkodó egység a 11. december 31-én végződő időszakra vonatkozóan tette közzé éves jelentését. Az időszak végétől a közzététel dátumáig eltelt átlagos időtartam 87 nap volt. A kiegészítő megjegyzések általános minősége, rendszerezettsége Jó volt. Továbbra is probléma azonban, hogy sok esetben csak a pénzügyihelyzet-kimutatás és az átfogó jövedelem kimutatása tartalmazta a kiegészítő megjegyzésekben bemutatott kiegészítő információkra vonatkozó kereszthivatkozásokat, valamint a pénzügyi kimutatások egyezményes elnevezéseit nem minden esetben alkalmazták megfelelően a vizsgált gazdasági egységek. E két tekintetben a közzétételek összességében csak Kielégítő minőségűek voltak. Meglepő, hogy a vizsgált gazdálkodó egységek között -ben akadt egy olyan B kategóriás társaság, amely beszámolójában nem tett közzé sem cash flow-kimutatást, sem pedig sajáttőkeváltozás-kimutatást. A gazdálkodó egységekre vonatkozó általános információk, mint például az anyavállalat és a végső anyavállalat nevének, a gazdálkodó egységek címének és jogi formájának, működésének és fő tevékenységeinek közzététele a 9-ben készített első felmérésünk megállapításai alapján összességében még Kielégítő minőségű volt, mostani elemzésünk tapasztalatai szerint azonban már Jó színvonalúnak tekinthetők. A 9-es KPMG-felméréshez képest minden vizsgált szempontból javuló tendencia figyelhető meg: 11. év vonatkozásában már egy esetben sem hiányzott a gazdálkodó egységek működésének és tevékenységi körének bemutatása. 1.2. Háttér Az IAS 1.51 értelmében a gazdálkodó egységeknek többek között be kell mutatniuk azt, hogy a pénzügyi kimutatások egy különálló gazdálkodó egységre vagy gazdálkodó egységek csoportjára vonatkoznak-e, valamint a beszámolási időszak vagy a pénzügyi kimutatások vagy megjegyzések által lefedett időszak végének dátumát, az IAS 21-ben meghatározott prezentálási pénznemet és az összegek pénzügyi kimutatásokban történő prezentálása során alkalmazott kerekítési szintet. Az IAS 1.113 szerint a megjegyzéseket rendszerezetten kell prezentálni, és a pénzügyihelyzetkimutatásban, az átfogó jövedelemkimutatásban, a sajáttőkeváltozás-kimutatásban és a cash flowkimutatásban szereplő minden egyes tételnél kereszthivatkozással meg kell adni a megjegyzésekben szereplő, kapcsolódó információkat. Az IAS 1.138 értelmében a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a gazdálkodó egység címét és jogi formáját, azt, hogy melyik országban van bejegyezve, valamint székhelyének címét. Közzé kell tenniük továbbá működésük jellegének és fő tevékenységeiknek leírását, az anyavállalat és a csoport végső anyavállalatának a nevét. A fenti követelmények áttekintésének eredményeit kiadványunk következő pontjai foglalják össze. 6 / A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12
12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 1.3. Az elemzés eredménye 1.3.1. A pénzügyi kimutatások típusa, a prezentálási pénznem és a kerekítés szintje Felmérésünkben a 21 kiválasztott gazdálkodó egység 11. évi pénzügyi kimutatása között egy egyedi, a többi húsz konszolidált pénzügyi kimutatás volt. Valamennyi gazdálkodó egység magyar forintban prezentálta pénzügyi kimutatásait. A kerekítés szintje tizenegy esetben ezer magyar forint, tíz esetben millió magyar forint volt. Az A kategóriás gazdálkodási egységek egy kivételtől eltekintve millió forintban, a B kategóriás társaságok mindegyike ezer forintban prezentálta pénzügyi kimutatásait. 1.3.2. Terjedelem Az éves jelentések átlagos terjedelme 11-ben 64 oldal volt, szemben a 8. évi 57 oldallal. Hat éves jelentés kevesebb mint 4 oldalból, hét éves jelentés több mint 8 oldalból állt. Az A kategóriás gazdálkodó egységek éves jelentéseinek átlagos terjedelme 11-ben 82 oldallal közel kétszerese a B kategóriás társaságok által összeállított pénzügyi kimutatások átlagosan 44 oldalas terjedelmének. A grafikon azt szemlélteti, hogy az A és a B kategóriás gazdálkodó egységek éves jelentéseinek terjedelme hogyan alakult 11-ben. 4. sz. ábra: A 11-es évre vonatkozó pénzügyi beszámolók terjedelme Oldalszám 14 1 8 6 4-92 21 69 55 59 31 69 56 37 85 52 Bár nem a terjedelem az, ami elsődlegesen meghatározza a pénzügyi kimutatások minőségét, hiszen például a tevékenység jellege, bonyolultsága is összefüggésben van a pénzügyi kimutatások hosszával, tapasztalataink alapján egy, az IFRS előírásai alapján összeállított konszolidált pénzügyi kimutatásnak legalább 5-6 oldalnak kell lennie ahhoz, hogy a minimálisan elvárható tartalmat megfelelő minőségben mutassa be. 1.3.3. Az időszak vége, valamint az időszak vége és a közzététel dátuma közötti átlagos időtartam A 21 gazdálkodó egység közül egy március 31-i, egy másik szeptember 3-i, míg a fennmaradó 19 gazdálkodó egység december 31-i fordulónappal készítette el éves jelentését. 117 39 Az időszak végétől a közzététel dátumáig eltelt átlagos időtartam 11-ben 87 nap volt, kicsivel több mint a 8. évi átlagos 84 nap, ami magyarázható a már korábban is említett egyre részletesebb közzétételi követelményekkel. Egy gazdálkodó egység az időszak végétől számított kevesebb mint 4 napon belül bocsátotta ki a pénzügyi kimutatásait. A 21 gazdálkodó egység közül tizenkettő az időszak végétől számított 41-9 napon belül, a fennmaradó 8 vállalkozás pedig több mint 91 nap alatt tette közzé beszámolóját. Az alábbi grafikon a közzététel dátumát és a pénzügyi kimutatások terjedelmét szemlélteti megkülönböztetve az A és a B kategóriás gazdálkodó egységeket. A pénzügyi kimutatások hosszúsága, valamint az időszak vége és a közzététel dátuma között eltelt időtartam hossza között nincs közvetlen összefüggés: a 117 oldalból álló legterjedelmesebb pénzügyi kimutatást az időszak végétől számított 81 napon belül, egy oldalas pénzügyi kimutatást azonban 114 napon belül bocsátottak ki. 56 9 81 115 59 91 Oldalszám B kategória Oldalszám A kategória A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12 / 7
Ebben a tekintetben a 9-ben végzett felmérés eredményéhez képest jelentős változás nem figyelhető meg. 5. sz. ábra: A közzététel dátuma és a beszámoló oldalainak száma 11-ben 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), Napok száma 1 8 6 4 21 37 31 39 56 59 55 52 69 56 69 59 4 6 8 1 14 Oldalszám Oldalszám B kategória Oldalszám A kategória 1.3.4. A megjegyzések általános minősége Ebben a részben azt ellenőriztük, hogy a megjegyzéseket rendszerezetten mutatták-e be, és hogy a pénzügyi kimutatások tartalmaztak-e a megjegyzésekben szereplő bármely kapcsolódó információra vonatkozó kereszthivatkozásokat. A pénzügyi kimutatásokhoz fűződő megjegyzéseket hat gazdálkodó egység rendszerezetten, Kiváló minőségben, nyolc Jó minőségben, öt Kielégítő és kettő Fejlesztendő minőségben prezentálta. A fejlesztést igénylő minősítések esetében a fő probléma az volt, hogy a megjegyzések fejezeteit és alfejezeteit nem logikus sorrendben prezentálták, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűződő kiegészítő megjegyzések esetükben mindössze öt, illetve hat oldalt tettek ki a vállalkozás által használt számviteli politikákkal és alkalmazott konszolidációs módszertan bemutatásával együtt. A kereszthivatkozások alkalmazásának általános minősége Kielégítő volt, előfordult azonban, hogy nem szerepeltek kereszthivatkozások az elsődleges pénzügyi kimutatásokban, valamint egy esetben nem tartalmazta a vizsgált gazdálkodó egység éves jelentése a konszolidált sajáttőkeváltozás-kimutatást. Sok esetben azt találtuk, hogy a pénzügyhelyzet-kimutatás és az átfogó jövedelemkimutatás tartalmazott kereszthivatkozásokat a kapcsolódó információkra, a sajáttőkeváltozás-kimutatásából és a cash flowkimutatásból viszont hiányzott a kereszthivatkozás, egy B kategóriás vállalkozás esetében pedig a teljes cash flow-kimutatás hiányzott -ben. A pénzügyi kimutatások egyezményes elnevezéseinek használata szempontjából a gazdálkodó egységek átlagos értékelése Kielégítő volt. Az A kategóriás kibocsátók esetében jellemzően Jó, a B kategóriás társaságok alapvetően Kielégítő, három esetben viszont Fejlesztendő volt az elnevezések használata. Jellemző volt, hogy a pénzügyihelyzet-kimutatás helyett a vizsgált gazdálkodó egységek a mérleg-, az átfogó jövedelemkimutatás helyett pedig az eredménykimutatás megnevezést használták pénzügyi kimutatásaikban. Az A kategóriás gazdálkodó egységek minden vizsgált szempontból jóval átlag felett teljesítettek. Rendszerezettség szempontjából Kiváló, a kereszthivatkozások és a pénzügyi kimutatások egyezményes elnevezéseinek használta szempontjából Jó minőségű volt az általuk közzétett információk átlagos minősége. Emellett fejlődés figyelhető meg a 9-ben készített felmérés során is vizsgált A kategóriás vállalatok által közzétett információk minősége tekintetében. 1.3.5. Az általános információk minősége Az alábbi ábrák bemutatják az A kategóriás gazdálkodó egységekre vonatkozóan az általános információk közzétételi minőségét 8-ban, -ben, valamint 11-ben. 81 85 9 91 92 6. sz. ábra: Az A kategóriás gazdálkodó egységekre vonatkozó általános információk közzétételi minőségének fejlődése 8 és 11 között működés és fő tevékenységek 6 5 4 3 5 115 117 4 4 4 4 4 8 11 Kiváló 8 / A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12
A legtöbb esetben a gazdálkodó egységek elegendő információt mutattak be működésükről és fő tevékenységeikről. Fejlesztendő kategóriába a vizsgált A kategóriás társaságok közül senki nem került. Továbbá a 8. évi beszámolókban tapasztaltakhoz viszonyítva javulás figyelhető meg a közzétételek minőségét illetően. 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 7. sz. ábra: Az A kategóriás gazdálkodó egységekre vonatkozó általános információk közzétételi minőségének fejlődése 8 és 11 között székhely, ország és jogi forma 8 7 6 5 4 3 6 6 3 4 A címet és a jogi formát a legtöbb esetben Jó minőségben tették közzé a kiválasztott társaságok. 8-hoz képest ebből a szempontból is jelentős minőségi javulás figyelhető meg. -ben és 11- ben Jó kategóriánál rosszabb minősítést egy A kategóriás társaság pénzügyi kimutatása sem kapott. 6 5 4 3 4 8 11 3 3 3 Az anyavállalat és a csoport végső anyavállalatának nevével kapcsolatos közzétételek szintén javulást mutatnak a 8. évi beszámolókban közzétett adatokhoz képest. A vizsgált gazdálkodó egységek mindegyike Jó vagy Kiváló minősítést kapott erre a vizsgálati szempontra. Az A és a B kategóriába sorolt gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásai között nem tapasztaltunk szignifikáns minőségi eltéréseket a gazdálkodó egység működésének és fő tevékenységei jellegének, valamint a székhelyre és jogi formára, bejegyzés országára vonatkozó közzétételek tekintetében. A B kategóriás társaságok esetében a közzététel minősége minimálisan maradt alul az A kategóriás gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaiban bemutatott információk minőségétől. Az anyavállalat és a csoport végső anyavállalatának nevére vonatkozóan bemutatott információk esetében figyelhető meg jelentősebb különbség, amelyet az alábbi ábra szemléltet. 3 5 5 7 8 11 Kiváló 8. sz. ábra: Az A kategóriás gazdálkodó egységekre vonatkozó általános információk közzétételi minőségének fejlődése 8 és 11 között anyavállalat és végső anyavállalat neve 9. sz. ábra: A és B kategóriás gazdálkodó egységek közzétételeinek minősége anyavállalat és végső anyavállalat 5 4 3 27 3 45 Kiváló Jó Kielégítő Fejlesztendő Nincs közzétéve 27 Kiváló Fejlesztendő Nincs közzététel A kategória B kategória A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12 / 9
2. Az értékelés alapjára vonatkozó közzétételek 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 2.1. Fő üzenetek Az értékelés alapjaira vonatkozó közzétételek általános minősége Kielégítőnek bizonyult szemben a 8. évi beszámolókra vonatkozóan megállapított Fejlesztendő értékeléssel. 2.2. Háttér A pénzügyi kimutatások alapos megértéséhez fontos az értékelés alapjának közzététele. A kimutatott eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékei nem lesznek érthetők, ha a kiegészítő megjegyzésekben nem adják meg az értékek levezetésének alapját. Az IFRS-ek előírják ezen számok alapjának közzétételét mind azt, hogyan számították ki azokat (becslések), mind pedig azt, hogy a vezetőség hogyan alkalmazta a számviteli politikákat (döntések). Az IAS 1.117 (a) szerint a jelentős számviteli politikák összefoglalásában a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott értékelési alapokat. Továbbá az IAS 1.122 előírja a gazdálkodó egységeknek, hogy tegyék közzé a vezetés által a gazdálkodó egység számviteli politikáinak alkalmazása során hozott olyan döntéseket, amelyek leginkább befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegeket. A hozott döntések közé tartozik például bármely átsorolás, és az, hogy egy eszközt lejáratig vagy kereskedési céllal tartsanak-e. Ez a döntés befolyással van az eredményre gyakorolt hatás időzítésére, mivel az eszközt el lehet számolni amortizált bekerülési értéken, illetve az eredménnyel szemben valós értéken. Az IAS 1 megengedi a gazdálkodó egységeknek a részletezés mértékének és ezen közzétételek helyének eldöntését. 2.3. Az elemzés eredményei 2.3.1. Az értékelés alapjai Az értékelés alapjaira vonatkozó közzétételek általános minősége összességében Kielégítőnek bizonyult. Ahogyan az alábbi grafikonból látható, 11-ben már nem volt olyan gazdálkodó egység, amely ne tette volna közzé, hogy milyen értékelési alapokat használt fel a pénzügyi kimutatások elkészítése során. Továbbra is előfordultak azonban olyan esetek, ahol a magyar fordítás helytelen volt, és a számviteli szaknyelv nem volt pontos (pl. az értékesíthető eszközök esetében a piaci érték kifejezést használták a valós érték kifejezés helyett).. sz. ábra: A közzétett értékelési alapok minősége Kiváló 3 Jó 8 Kielégítő 5 Fejlesztendő 5 Nincs közzététel 2 4 6 8 a pénzügyi kimutatások elkészítésekor használt értékelési alap (alapok) / A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12
Az alábbi ábra szemlélteti az első elemzésünk során 9-ben is vizsgált A kategóriás társaságok fejlődését az értékelési alapok közzétételi minőségét illetően 8. és 11. között. Ezen időszak alatt az értékelési alapok közzétételének átlagos minősége a 11. év végéig a vizsgált pénzügyi kimutatásokban folyamatos fejlődést mutatott. 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 11. sz. ábra: Az A kategóriás társaságok fejlődése 8 és 11 között az értékelési alapokra vonatkozó közzétételek minősége szempontjából 7 6 5 4 3 6 4 4 3 3 8 11 Fejlesztendő Kiváló A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12 / 11
3. Konkrét számviteli politikák közzététele 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 3.1. Bevételek megjelenítése 3.1.1. Fő üzenetek A bevételek megjelenítése terén elemzésünk következtetése, hogy a vizsgált gazdálkodó egységek esetében szükséges a közzétételek további javítása, mivel a kiválasztott pénzügyi kimutatások közül több nem tartalmazott kielégítő információt nemcsak a bevételek megjelenítésének elszámolásáról, hanem a bevételek forrásairól sem. A kategória az összes vizsgált szempontnak való megfelelés átlagánál alacsonyabb, azonban összességében Kielégítő értékelést kapott. Továbbá, 8-hoz képest jelentős mértékű fejlődést is mutatnak a pénzügyi kimutatások ebből a szempontból. 3.1.2. Háttér Az IAS 18.35 szerint a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük a bevételek megjelenítésére vonatkozóan alkalmazott számviteli politikákat, beleértve a szolgáltatásnyújtást magukban foglaló ügyletek teljesítési fokának meghatározásához alkalmazott módszereket. Továbbá a szerződéses bevételek vonatkozásában az IAS 11.39 előírja a gazdálkodó egységeknek, hogy tegyék közzé az időszakban megjelenített szerződéses bevételek és a folyamatban lévő szerződések teljesítési fokának meghatározására használt módszereket. A kiválasztott bankok esetében a bevételek fő forrása a kamatbevétel volt, ami az összbevétel átlagosan 74-át alkotta. Az IAS 18.3 (a) szerint a kamatbevételt az IAS 39-ben meghatározott effektív kamatláb módszer alkalmazásával kell megjeleníteni. Az effektív kamatláb módszer egy pénzügyi eszköz vagy egy pénzügyi kötelezettség (vagy a pénzügyi eszközök vagy pénzügyi kötelezettségek csoportjai) amortizált bekerülési értékének kiszámítására és a kamatbevételek vagy kamatráfordítások adott időszakra történő felosztására vonatkozó módszer. Az effektív kamatláb az a kamatláb, amely a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség várható élettartama alatti (vagy amennyiben alkalmazható, egy ennél rövidebb időszak alatti) becsült jövőbeni pénzkifizetéseket vagy pénzbevételeket pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség könyv szerinti értékére diszkontálja. Az effektív kamatlábat a pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség kezdeti megjelenítésekor állapítják meg, és ezt követően nem módosítják. Az effektív kamatláb kiszámításakor a gazdálkodó egységnek a pénzügyi instrumentum valamennyi szerződéses feltételét figyelembe véve kell megbecsülnie a cash flow-kat, ugyanakkor nem kell figyelembe vennie a jövőbeni hitelezési veszteségeket. A számításnak tartalmaznia kell a gazdálkodó egység által fizetett vagy kapott minden olyan összeget, amelyek elválaszthatatlan részét képezik a pénzügyi instrumentum effektív kamatlábának, beleértve a tranzakciós költségeket és minden egyéb prémiumot vagy diszkontot. A tranzakciós költségek olyan járulékos költségek, amelyek közvetlenül egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség megszerzéséhez, kibocsátásához vagy elidegenítéséhez kapcsolódnak. 3.1.3. Az elemzés eredménye Elemzésünk alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a bevételekre vonatkozó közzétételek általános minősége Kielégítő. A szerződéses bevételek csak két esetben voltak relevánsak, ott azonban nem voltak kellően részletezettek a közzétett információk. Az egyik esetben mindösszesen két-három mondatban általános információkat mutatott be a társaság, a másik gazdálkodó egység viszont a kiegészítő mellékletben részletesebben kitért cégspecifikusabb információkra is. Azt a következtetést is le lehet vonni, hogy a legtöbb esetben nem mutattak be elegendő információt a bevételek megjelenítéséről nemcsak a megjelenítés módszerei, de a bevételek forrásai sem minden esetben voltak világosak. Bankok esetében csak néhány mondat szerepelt az effektív kamatláb módszer alkalmazásáról, annak ellenére, hogy a bevételük nagy részét ezzel a módszerrel jelenítik meg. 12 / A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12
Az általános bevétel megjelenítéssel kapcsolatos számviteli politikához kapcsolódó közzététel részletezettsége volt leginkább Kielégítő a vizsgált gazdálkodási egységeknél. Ezen belül azonban jelentős eltérések mutatkoztak az A és a B kategóriás gazdálkodó egységek között, amelyet az alábbi ábra szemléltet. 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 12. sz. ábra: A bevételek megjelenítésére vonatkozó számviteli politika közzététele A és B kategóriás társaságok esetén 11-ben. 7 6 5 4 3 Az alábbi grafikon a bevételek megjelenítésére vonatkozó közzétételek minőségének 8 és 11 közötti fejlődését mutatja be azon társaságokat alapul véve, amelyeket a 9. évi felmérésünk során is vizsgáltunk: 3.2. Ingatlanok, gépek és berendezések 55 Kiváló Jó Kielégítő Feljesztendő 13. sz. ábra: A bevételek megjelenítésére vonatkozó számviteli politikák közzététele az A kategóriás társaságoknál 7 6 5 4 3 6 4 8 11 6 3.2.1. Fő üzenetek Az ingatlanokra, gépekre és berendezésekre vonatkozó közzétételek általános minősége Jó volt, legnagyobb problémát a bruttó könyv szerinti érték meghatározására használt értékelési alapok közzététele jelentette a vizsgált társaságok számára. Ez utóbbi közzétételek minősége bár 8-hoz képest fejlődést mutat, de még mindig hat gazdálkodó egységnél nem volt megfelelő. 3.2.2. Háttér Az ingatlanok, gépek és berendezések minden egyes csoportjára az IAS 16.73 előírja a bruttó könyv szerinti érték meghatározására felhasznált értékelési alapok, az alkalmazott értékcsökkenési módszerek és az alkalmazott hasznos élettartamok vagy értékcsökkenési kulcsok közzétételét. 3.2.3. Az elemzés eredménye Ezen a téren a közzétételek általános minősége jobbnak bizonyult a többi számviteli politikákra vonatkozó közzétételeknél, csakúgy mint 8-ban. Ezt az okozhatja, hogy a magyar számviteli törvény hasonló közzétételeket ír elő (hasznos élettartamok és értékcsökkenési kulcsok, alkalmazott értékcsökkentési módszerek, bekerülési érték és halmozott értékcsökkenés az időszak elején és végén). Több gazdálkodó egység a bekerülésiérték-modellt alkalmazza az ingatlanok, gépek és berendezések kezdeti megjelenítést követő értékelésére, amely módszer nem tér el jelentősen a magyar szabályok által előírt értékeléstől. Több gazdálkodó egység nem felelt meg azonban az ezen eszközök bruttó könyv szerinti értékének meghatározásához használt értékelési alapokra vonatkozó közzétételi követelményeknek. 45 5 6 5 B Kategória A kategória Fejlesztendő Kiváló A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12 / 13
A következő ábrán látható, hogy csökkent a Fejlesztendő közzétételek aránya 8-hoz képest a kiválasztott A kategóriás kibocsátók esetében. 14. sz. ábra: Az A kategóriás társaságok bruttó könyv szerinti értékhez kapcsolódó közzétételeinek minőségi fejlődése 8 és 11 között 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 7 6 5 4 3 6 4 3 3 3 8 11 Kiváló Különbség figyelhető meg az A és B kategóriás kibocsátók között az értékelési alapok bemutatásánál, amelyet az alábbi ábra szemléltet. Míg a B kategóriás kibocsátók közel fele Fejlesztendő értékelést kapott a 11-es beszámolójában, addig ez az arány az A kategóriában mindössze, továbbá ugyanilyen arányban a legjobb, Kiváló minősítés is született. A felmérésünk során vizsgált szempontok közül az alkalmazott értékcsökkenési módszerek bemutatása hozta az egyik legjobb eredményt. A kiválasztott A kategóriás kibocsátók mindegyike bemutatta a minimálisan elvárható információkat. Minőségbeli fejlődés is megfigyelhető a vizsgált periódusban 8-tól 11-ig, amelyet az alábbi ábra szemléltet. Fejlesztendő 15. sz. ábra: Az A és B kategóriás társaságok bruttó könyv szerinti értékhez kapcsolódó közzétételeinek összehasonlítása 11-ben 6 5 4 3 7 6 5 4 3 5 3 3 Kiváló Jó Kielégítő Fejlesztendő Nincs közzétéve 5 4 4 6 6 3 3 8 11 Nincs közzététel B kategória A kategória 16. sz. ábra: Az A kategóriás társaságok által alkalmazott értékcsökkenési módszerekhez kapcsolódó közzétételek minőségi fejlődése 8 és 11 között Kiváló Fejlesztendő Nincs közzététel 14 / A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12
Hasonlóan jó eredmények születtek ebből a vizsgálati szempontból a B kategóriában is. A 11-es beszámolókat figyelembe véve közel azonos színvonalú közzétételeket mutattak be a B kategóriás gazdálkodási egységek is az alkalmazott értékcsökkenési módszerekhez kapcsolódóan. A vizsgált társaságok többsége a lineáris módszert választotta tárgyi eszközeinek tárgyévi értékcsökkenésének meghatározására. 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 17. sz. ábra: Az A és B kategóriás társaságok által alkalmazott értékcsökkenési módszerekhez kapcsolódó közzétételek összehasonlítása 11-ben 7 6 5 4 3 3 6 6 Az értékcsökkenési módszerek bemutatásához hasonlóan Jó eredmények születtek az alkalmazott hasznos élettartamok vagy értékcsökkenési kulcsok közzétételének vizsgálatakor is mind az A, mind pedig a B kategóriába tartozó társaságok esetén. 3.3. Immateriális javak 3.3.1. Fő üzenetek Az immateriális javakra vonatkozó közzétételeket egészében véve Kielégítőnek minősítettük. A kategóriához kapcsolódóan tapasztalt főbb hiányosságok abból adódtak, hogy több gazdálkodó egység nem különböztette meg egyrészt a saját előállítású és az egyéb immateriális javakat, másrészt a határozatlan és a határozott hasznos élettartamú immateriális javakat. 3.3.2. Háttér Az IAS 38.118 (a)-(b) szerint a gazdálkodó egységnek az immateriális javak valamennyi csoportjára vonatkozóan közzé kell tennie (megkülönböztetve egymástól a saját előállítású és az egyéb immateriális javakat), hogy a hasznos élettartamok határozatlanok vagy határozottak-e, és amennyiben határozottak, a hasznos élettartamokat vagy az alkalmazott amortizációs kulcsokat és módszereket. 3.3.3. Az elemzés eredménye Az immateriális javakra vonatkozó közzétételek az egyik olyan területet képviselik, ahol az értékelésére vonatkozó IFRS-szabályok jelentősen eltérnek a magyar számviteli törvény követelményeitől. Az alábbi grafikon a határozott hasznos élettartammal rendelkező immateriális javak esetében használt amortizációs módszerek bemutatásának minőségét mutatja. A B kategóriás kibocsátók több mint fele Fejlesztendő értékelést kapott, ami abból adódik, hogy a magyar szabályok szerint tették közzé számaikat, így például nem különböztették meg megfelelően a saját előállítású és az egyéb immateriális javakat, illetve nem tettek különbséget a határozatlan és a határozott hasznos élettartamú immateriális javak között. Az A kategóriában többségében Jó és Kielégítő eredmények születettek. 6 5 4 3 Kiváló Jó Kielégítő Fejlesztendő Nincs közzétéve 22 4 11 3 Kiváló Jó Kielégítő Fejlesztendő Nincs közzétéve 56 11 B kategória A kategória 18. sz. ábra: Az A és B kategóriás társaságok által alkalmazott értékcsökkenési módszerek határozott hasznos élettartammal rendelkező immateriális javak esetén 11-ben B kategória A kategória A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12 / 15
Hasonló eredmény született a határozott élettartamú saját előállítású és egyéb immateriális javak hasznos élettartamának vagy az amortizációs kulcs bemutatásának vizsgálatakor. Az esetek jelentős százalékában Fejlesztendő eredmény született, többségében azért, mert nem különböztették meg a határozott és határozatlan élettartamú immateriális javakat. 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 19. sz. ábra: Az A és B kategóriás társaságok által közzétett információk minősége a hasznos élettartamok, az alkalmazott értékcsökkenési kulcsok tekintetében 11-ben 6 5 4 3 33 4 Kiváló Jó Kielégítő Fejlesztendő Nincs közzétéve 56 5 11 B kategória A kategória 16 / A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12
4. Részvényalapú kifizetések 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 4.1. Fő üzenetek A 21 kiválasztott gazdálkodó egység közül nyolc esetében volt releváns a beszámolási időszakokban a részvényalapú kifizetési ügyletek elszámolása. A nyújtott opciók általános feltételeit, maximális időbeli hatályát és a teljesítés módját legtöbbször Kielégítően tették közzé. Általában nem mutattak be elegendő információt a valós érték meghatározásának módszereiről, az opcióárazásról (beleértve az inputokat, valamint a volatilitásra vonatkozó adatokat). A legtöbb gazdálkodó egység megfelelt a részvényopciók számára és súlyozott átlagos lehívási áraira vonatkozó közzétételi követelményeknek. Ritkán tették közzé az időszak folyamán lehívott részvényopciók esetében a részvények lehívás időpontjában érvényes súlyozott átlagárait és az időszak végén meglévő opciók esetében a lehívási árak tartományát és a szerződés szerinti hátralévő élettartamot. 4.2. Háttér Az IFRS 2.44 előírja, hogy a gazdálkodó egységnek olyan információkat kell közzétennie, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások felhasználói számára, hogy a tárgyidőszak alatt fennálló részvényalapú kifizetési megállapodások jellegét és mértékét megértsék. Felmérésünk során a részvényalapú kifizetésekkel kapcsolatban különbséget tettünk a kvalitatív közzétételek, az opcióárazásra és a valós értékekre vonatkozó közzétételek, valamint az egyéb közzétételek között. 4.2.1. Kvalitatív közzétételek Ezek a közzétételek az alábbiakat tartalmazzák: az időszak folyamán bármely időpontban fennálló részvényalapú kifizetési megállapodás minden egyes típusának leírása, beleértve minden egyes megállapodás általános feltételeit, mint például a megszolgálási követelményeket, a nyújtott opciók maximális időbeli hatályát és a teljesítés módját; arra vonatkozó információ, hogyan határozták meg az időszak folyamán kapott javak vagy szolgáltatások, vagy nyújtott tőkeinstrumentumok valós értékét. 4.2.2. Az opcióárazásra és a valós értékekre vonatkozó közzétételek Ezek a közzétételek az alábbiakat foglalják magukban, feltéve, hogy a gazdálkodó egység a tőkeinstrumentumai ellenértékeként kapott javak vagy szolgáltatások valós értékét közvetett módon, a nyújtott tőkeinstrumentumok valós értéke alapján határozta meg: Az időszak folyamán nyújtott részvényopciók esetében ezen opciók értékelés időpontjában érvényes súlyozott átlagos valós értékét, valamint arra vonatkozó információt, hogy a valós értéket hogyan határozták meg, beleértve: -- az alkalmazott opcióárazási modellt, valamint az ezen modell inputjait; -- azt, hogy hogyan határozták meg a várható volatilitást; -- azt, hogy a valós érték megállapításánál az opciónyújtás bármely más jellemzőjét, mint például egy piaci feltételt, figyelembe vettek-e, és hogyan. Az időszak folyamán nyújtott egyéb (vagyis a részvényopcióktól eltérő) tőkeinstrumentumok esetében ezen tőkeinstrumentumok számát és az értékelés időpontjában érvényes súlyozott átlagos valós értékét, valamint arra vonatkozó információt, hogy ezt a valós értéket hogyan állapították meg, az alábbiakat beleértve: -- ha a valós értéket nem megfigyelhető piaci ár alapján állapították meg, hogyan határozták azt meg; -- azt, hogy a várható osztalékokat figyelembe vették-e, és hogyan a valós érték megállapításánál; -- azt, hogy a nyújtott tőkeinstrumentumok bármely más jellemzőjét figyelembe vették-e, és hogyan a valós érték megállapításánál. A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12 / 17
12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 4.2.3. Egyéb közzétételek Az ilyen közzétételek közé tartoznak: a részvényopciók száma és súlyozott átlagos lehívási árai, az opciók minden egyes alábbi csoportjára vonatkozóan: az időszak elején meglévő, az időszak folyamán nyújtott/lehívott/lejárt/jogvesztetté vált, az időszak végén meglévő/lehívható; valamint a tárgyidőszakban elszámolt, olyan részvényalapú kifizetési ügyletekből származó teljes ráfordítások, amelyek esetében a kapott javak és szolgáltatások nem feleltek meg az eszközként való kimutatás feltételeinek, és amiatt azok azonnal ráfordításként kerültek elszámolásra, beleértve a teljes ráfordítás azon részének elkülönült közzétételét, amely tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyletekből keletkezett; a részvényalapú kifizetési ügyletekből származó kötelezettségek esetében a teljes könyv szerinti érték az időszak végén; az időszak folyamán lehívott részvényopciók esetében a súlyozott átlagos részvényár a lehívás időpontjában - amennyiben az opciók rendszeresen lehívásra kerültek a tárgyidőszak során, a gazdálkodó egység ehelyett közzéteheti az időszakra vonatkozó súlyozott átlagos részvényárat is; az időszak végén meglévő részvényopciók esetében a lehívási árak tartománya, valamint a súlyozott átlagos hátralévő szerződéses élettartam. Amennyiben a lehívási árak tartománya széles, a meglévő opciókat olyan tartományokra kell osztani, amelyek érdemi információt szolgáltatnak azon további részvények számának és ütemezésének a megítéléséhez, amelyek kibocsátásra kerülhetnek, valamint azon pénzösszeg értékeléséhez, amely ezen opciók lehívásakor járna. 4.3. Az elemzés eredménye 9-es vizsgálatunk során az akkor elemzett 19 gazdálkodó egységből hét, míg -ben és 11-ben 21-ből nyolc számolt be részvényalapú kifizetési ügyleteiről pénzügyi kimutatásaiban. 8-ban a közzétételek minősége átlagosan még Fejlesztendő minősítést kapott, míg -ben és 11-ben a vizsgált nyolc társaság esetében a közzétett információk általános minőségét már Kielégítőnek találtuk, azonban még mindig az összes vizsgált szempontnak való megfelelés átlagos értéke alatt maradt. Felmérésünk során a részvényalapú kifizetésekkel kapcsolatban különbséget tettünk a kvalitatív közzétételek, az opcióárazásra vonatkozó közzétételek, valamint az egyéb közzétételek között. Áttekintésünk eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze. 4.3.1. Kvalitatív közzétételek A legtöbb esetben a gazdálkodó egységek részletes leírást tettek közzé az időszak során fennálló részvényalapú kifizetési ügyletekről. Ezek a közzétételek a nyújtott opciók általános feltételeit, maximális időbeli hatályát és a teljesítés módját foglalták magukban. Az ügyletek típusának leírása kismértékű javulást mutat -ben és 11-ben 8-hoz képest. 11-es felmérésünkben minden esetben legalább Kielégítő osztályzat született.. sz. ábra: A részvényalapú kifizetési ügyletek általános bemutatásának minőségi fejlődése 8 és 11 között 6 5 4 3 57 29 14 25 38 38 25 38 38 8 11 Kiváló Fejlesztendő Nem releváns 18 / A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12
Ahogyan azt a lenti ábra is szemlélteti, a vizsgált A kategóriás gazdasági egységek körülbelül fele Jó minőségű információt közölt arra vonatkozóan, hogyan határozták meg az időszak folyamán kapott javak vagy szolgáltatások, vagy nyújtott tőkeinstrumentumok valós értékét. Ebben a tekintetben nem figyelhető meg érdemi változás a 9-es vizsgálat eredményéhez viszonyítva. 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 21. sz. ábra: Az A kategóriás vállalkozások által időszak során kapott javak és szolgáltatások vagy a nyújtott tőkeinstrumentumok valós értékének megállapításához kapcsolódó közzétételek fejlődése 8 és 11 között 6 5 4 3 43 29 29 5 5 25 25 25 25 8 11 Kiváló 4.3.2. Opcióárazás és valós értékek A kiválasztott gazdálkodó egységek részvényalapú juttatást dolgozóik részére nyújtottak, amelyek ellenértékeként kapott szolgáltatások (az elvégzett munka) valós értékét közvetett módon, a nyújtott tőkeinstrumentumok valós értéke alapján határozták meg. A nyújtott részvény alapú opciók árazási modelljéhez az inputok (a súlyozott átlagos részvényár, a lehívási ár, a várható volatilitás, az opció élettartama, a várható osztalék, a kockázatmentes kamatláb, és egyéb, a modellhez szükséges inputok) bemutatását változó minőségben tették közzé a vizsgált gazdasági egységek. Bár minimális mértékben nőtt a Jó bemutatások aránya 8-hoz képest, ez a közzététel még mindig Fejlesztendő területként kezelendő. 3 13 8 11 A várható volatilitás meghatározásának módja, illetve a valós érték meghatározásának egyéb tényezői továbbra is az opcióárazás Fejlesztendő területe. A vizsgált társaságok szinte kivétel nélkül Fejlesztendő értékelést kaptak. Fejlesztendő Nem releváns 22. sz. ábra: Az A kategóriás társaságok által az opcióárazási modellben használt inputokhoz kapcsolódó közzétételek minőségének fejlődése 8 és 11 között 63 7 6 5 5 38 38 Fejlesztendő 4 33 33 33 23. sz. ábra: A várható volatilitás meghatározásához kapcsolódó közzétételek minőségének fejlődése a vizsgált A kategóriás társaságok esetében 8 és 11 között 1 8 6 4 17 83 88 13 8 11 Fejlesztendő A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12 / 19
24. sz. ábra: A valós érték megállapításához kapcsolódó egyéb közzétételek minőségének fejlődése a vizsgált A kategóriás társaságok esetében 8 és 11 között 12 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), 1 8 6 4 25 8 11 75 4.3.3. Egyéb közzétételek Az alábbi két ábra a részvényopciók számára és súlyozott átlagos lehívási áraira vonatkozó közzétételeket mutatja be az opciók minden egyes alábbi csoportjára vonatkozóan 8-ban és 11-ben: 25. sz. ábra: Részvényopciókhoz kapcsolódó közzétételek 8-ban Az időszak végén lehívható Az időszak végén meglévő A tárgyidőszakban lejárt A tárgyidőszakban lehívott A tárgyidőszakban jogvesztetté vált A tárgyidőszakban nyújtott Az időszak elején meglévő 3 4 4 4 5 5 5 1 2 3 4 5 6 7 26. sz. ábra: Részvényopciókhoz kapcsolódó közzétételek 11-ben Az időszak végén lehívható Az időszak végén meglévő A tárgyidőszakban lejárt A tárgyidőszakban lehívott A tárgyidőszakban jogvesztetté vált A tárgyidőszakban nyújtott Az időszak elején meglévő 4 4 5 5 5 5 6 1 2 3 4 5 6 7 8 A két táblázatból látható, hogy nem történt érdemi előrelépés 8 óta a darabszámok és a súlyozott átlagos lehívási ár bemutatásában. Továbbra is nagyjából 5 körül mozog az Igen válaszok aránya. 11-ben a nyolc gazdálkodó egység közül hat tett közzé a tárgyidőszakban elszámolt olyan részvényalapú kifizetési ügyletekből származó teljes ráfordítást, amelyek esetében a kapott javak vagy szolgáltatások nem feleltek meg az eszközként való kimutatás feltételeinek, és emiatt azok azonnal ráfordításként kerültek elszámolásra. Ezek a teljes ráfordítás azon részének elkülönült közzétételét is tartalmazták, amely tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyletekként elszámolt ügyletekből keletkezett. A nyolc gazdálkodó egység közül öt tette közzé az ezen ügyletekből keletkező kötelezettségek teljes könyv szerinti értékét az időszak végén. 8-ban a vizsgált hét gazdálkodó egységből csak három tette ezt meg, így kismértékű javulás figyelhető meg. 4 4 4 38 3 3 3 3 3 3 3 63 2 2 2 2 Fejlesztendő Igen Nem Igen Nem / A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében 12