TÖRÖKBÁLINT NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 1 7/2003.(III. 24.) RENDELETE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT-RÓL a módosító 27/2003.(VI.27.), 12/2004.(IV. 16.), 24/2004.(V. 14.), 32/2004.IX.27.), 52/2004.(XII.20.) és 2/2005. (II.14.)rendeletekkel egységes szerkezetben 1 Módosította a 12/2004. (IV. 16.) ör.
preambulum A Magyar Köztársaság Alkotmányának IX. fejezetében foglalt felhatalmazás alapján Törökbálint Nagyközség Önkormányzatát a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv. ) keretei között megilleti a helyi önkormányzás, valamint a lakosságot érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése és képviselete. Az önkormányzat alapvető célja, hogy a lakosság javát és Törökbálint felemelkedését szolgálva felelősséggel testesítse meg a helyi közhatalmat/közakaratot. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) alkotja meg. I. FEJEZET általános rendelkezések Az önkormányzat 1. (1) Az önkormányzat hivatalos neve: Törökbálint Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 2045. Törökbálint, Munkácsy M. u. 79. Az Önkormányzat hivatalának neve: Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (2) Közigazgatási területe Törökbálint Pest megye területén, Budapesttől délnyugatra, a Főváros agglomerációs övezetében helyezkedik el. Közigazgatási jogállását tekintve nagyközség. A település közigazgatási területe 2976 ha. (3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök az önkormányzat képviselő-testületét illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén (szabadság, betegség, vagy egyéb esetben a polgármester megbízása alapján) az általa megbízott alpolgármester képviseli. (4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, valamint a polgármesteri hivatal látják el. (5) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja át. A hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1-7 és 9. számú mellékletei tartalmazzák. 2
(6) Az önkormányzat hatásköréből nem ruházható át: a.) a rendeletalkotás, b.) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, c.) helyi népszavazás kiírása, d.) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, e.) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, f.) a helyi adó megállapítása, g.) a településrendezési terv jóváhagyása, módosítása, h.) hitelfelvételről szóló döntés, i.) kötvénykibocsátás, j.) közösségi célú alapítványi forrás átvétele és átadása, k.) intézmény, gazdasági társaság, egyéb szervezet alapítása, l.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervhez való csatlakozás, m.) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írta elő, n.) közterület elnevezése, emlékműállítás, o.) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, p.) bíróságok népi ülnökeinek megválasztása, q.) mit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. 2. Az önkormányzat jelképeiről (címer, zászló...) valamint használatáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot. A képviselő-testület tagjai feladat - és hatásköre 3. A képviselő-testület települési képviselőinek száma: 19 fő. A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselő-testület működése, határozatképessége, döntéshozatala szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A képviselők névjegyzékét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. 3
II. FEJEZET Az önkormányzat működési szabályai feladat- és hatásköre 4. (1) Az önkormányzat gondoskodik mindazon feladatok ellátásáról, amelyet törvény számára kötelezően előír. Önként vállalhatja továbbá minden olyan feladat ellátását, helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, vagy amely más szerv hatáskörébe tartozik ugyan, de ellátására az önkormányzat megállapodást kötött. Törvény csak kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet hatáskörébe. (2) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatásköreit - szervenként - a hatásköri jegyzék tartalmazza, amelyet a szervezeti és működési szabályzattal együtt, annak mellékleteként kell kezelni. A jegyzékben külön meg kell jelölni az átruházott hatásköröket, továbbá az átruházás címzettjét. (3) A képviselő-testület hatásköre gyakorlásának átruházásáról vagy az átruházott hatáskör visszavonásáról minősített szótöbbséggel hozott határozattal dönt, és egyúttal meghatározhatja, a hatáskör gyakorlásának főbb szempontjait, továbbá meghatározza a hatáskör gyakorlásáról szóló beszámoló rendjét. (4) Amennyiben eltérő döntés nincs, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör gyakorlója a soron következő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni. A tájékoztatást illetően a képviselők kérdéseket tehetnek fel, vitának azonban nincs helye. Abban az esetben, ha a polgármester vagy bármelyik képviselő kezdeményezi átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát, a napirendre tűzés szabályai szerint kell eljárni. (5) A jegyző köteles a lakosságot a hatáskörök átruházásáról a helyben szokásos módon tájékoztatni, a hatásköri jegyzéket folyamatosan karban tartani, és az esetleges jogszabályi változásokból eredő módosulásokról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatni. (6) Az átruházott hatáskörbe tartozó hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselőtestület a fellebbezést beérkezését követő ülésén köteles tárgyalni, feltéve, hogy az ülés napirendjére vonatkozó szabályok betartása biztosítható. A fellebbezést csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni, mellékelve a hatáskör gyakorlójának ugyancsak írásos véleményét. 5. (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása érdekében önállóan, vagy más önkormányzattal, egyéb szervvel történő megállapodás alapján intézményt alapíthat. (2) Intézmény alapításának (ideértve az átszervezést és a megszüntetést is) elhatározásához a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges. (3)A határozatnak tartalmaznia kell: 4
a.) az intézmény létrehozásának fő célját, főbb feladatait, jogállását, b.) az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközök, tárgyi feltételek biztosítása érdekében teendő intézkedéseket, c.) az intézmény működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításával kapcsolatban teendő intézkedéseket, d.) a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kapcsolatos intézkedéseket, e.) a szervezeti és működési szabályzat elkészítési kötelezettségére vonatkozó határidőt. (4) Az intézmény alapító okiratát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá. (5) Az alapító okirat tartalmazza az intézménye - megnevezését, - székhelyét, címét, - alaptevékenységét, indokolt esetben kiegészítő tevékenységét, - működési területét, - az alapító szerv megnevezését, - az alapítás helyét, idejét, az alapításra, vonatkozó testületi döntés számát, - felügyeleti szervének megnevezését, - jogállását, - gazdálkodási formáját. (6) Az önkormányzat által alapított intézmény vezetőjének kinevezésekor a képviselő-testület állapítja meg az intézményvezető besorolását és első illetményét, a továbbiakban pedig gyakorolja az intézményvezetővel kapcsolatos fő munkáltató jogosítványokat (vezetői megbízás adása és visszavonása, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása, összeférhetetlenség megállapítása.) A felsoroltakon túl az intézményvezetőkkel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. (7) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását a szervezeti és működési szabályzat 2. sz. függeléke tartalmazza. (8) Feladatai ellátása érdekében az önkormányzat önállóan vagy más önkormányzattal, szervezettel társulva gazdasági társaságot, egyéb szervezetet is létrehozhat. Ilyen esetben az egyéb jogszabályok (pl. társasági törvény) rendelkezései az irányadóak, azonban a (2) - (6) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. (9) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, egyéb szervezetek felsorolását e rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza. 5
III. FEJEZET A képviselő-testület házszabályai A képviselő-testület ülései 6. (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester vagy alpolgármester hívja össze. Ha a polgármester és az alpolgármesterek akadályoztatásukat bejelentették - az ülést a jogi- és ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (3) 2 A Képviselő-testület ülése 13,00 órától legfeljebb 19,00 óráig tart. A napirend függvényében esetenként a Képviselő-testület ezt az időpontot maximum 2 órával minősített többségű döntés alapján meghosszabbíthatja. A meg nem tárgyalt témákat a Képviselő-testület a következő rendes ülésén tárgyalja. A képviselő-testület alakuló ülése 7. (1) A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabályai irányadóak, illetve meghatározóak. (2) Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti. (3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a községi választási bizottság elnöke beszámol az önkormányzati választás helyi eredményeiről. A képviselő-testület rendes ülése 8. (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 alkalommal tart ülést (rendes ülés). (2) Rendes ülés július 1. és augusztus 20. között nem hívható össze. (3) A (2) bekezdésben jelölt időszaktól eltekintve két rendes ülés között nem telhet el 30 naptári napnál hosszabb idő. 2 Módosította a 27/2003. (VI.27.) ör. 6
A képviselő-testület rendkívüli ülése 9. (1) Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti a.) a polgármester, b.) a képviselők egynegyede, azaz 5 képviselő, c.) vagy a képviselő-testület bármely bizottságának a rendkívüli ülés indokoltságát tartalmazó indítványára. (2) 3 A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt az indoklással együtt írásban kell a polgármesternél benyújtani. (3) A rendkívüli ülés indokát a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell. (4) A Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője összehívja a képviselő-testület ülését a.) az Ötv. 98. (2) bek. f.) pontja alapján, ha a polgármester az Ötv. 12. (1) bekezdése illetve e paragrafus (1) bekezdés a.) b.) c.) pontja szerinti indítványnak nem tesz eleget. b.) kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, ha az általa jelzett törvénysértésre a megadott határidőn belül intézkedés nem történt. (Ötv. 99. (2) bekezdés c.) pontja) A képviselő-testület üléseinek összehívása A rendes ülések összehívása 10. (1) A képviselő-testület ülését írásban kell összehívni. A meghívóban fel kell sorolni a javasolt napirendeket, a napirendek előadóit. Fel kell továbbá azt is tüntetni, ha valamely napirend tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve feltételezhető, hogy esetleg zárt ülés tartására sor kerül. (2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt 5 nappal - önkormányzati rendelettervezet tárgyalása esetén 7 nappal - kell a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére megküldeni. Az esetleges pótanyagokat pedig a képviselő-testület ülését megelőző napon kell megküldeni. A nyilvánosság számára 1-1 komplett példányt a község könyvtárában (Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény), illetőleg a testületi ülés kezdetére annak helyszínén kell elhelyezni. Azon napirendi pontok anyagát, amelyeket a képviselők korábban megkaptak, részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy a polgármesteri hivatal mikor küldte meg azokat. (3) A meghívóval együtt meg kell küldeni azokat a képviselő-testület részére érkezett iratokat 3 Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. 7
is, amelyeknek napirendre tűzését hatáskör hiánya vagy egyéb ok miatt a polgármester nem javasolja. A nemleges javaslatokat indokolni kell. (4) A képviselők részére a megküldésen a Hivatalban e célra fenntartott postarekeszbe történő elhelyezést kell érteni. A rendkívüli ülés összehívása 11. (1) A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon is összehívható, azonban az írásos előterjesztést legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni. (2) Sürgősségi indokkal a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, ebben az esetben azonban a képviselők minősített szótöbbséggel hozott határozata szükséges a napirendre tűzéshez. (3) Rendkívüli ülésen rendelet nem alkotható, kivéve, ha jelentős anyagi kár vagy életveszély elhárítására irányul. Ennek eldöntéséhez minősített többség szükséges. A képviselő-testület üléseire meghívottak köre 12. (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a.) a jegyzőt, b.) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit, c.) a kisebbségi önkormányzat elnökét, d.) akiknek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, (2) Az (1) bekezdés a.)-c.) pontokban foglaltak részére valamennyi képviselő-testületi ülés meghívóját s a hozzá tartozó írásos anyagokat, a d.) pontban felsoroltaknak pedig az ülés meghívóját és az őket érintő előterjesztést kell megküldeni. (3) Valamennyi ülésről - az ülés meghívójának megküldésével - tájékoztatni kell: a.) az országgyűlési képviselőt - aki a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vehet részt - és a b.) helyi nyomtatott és elektronikus médiákat. (4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén a bizottság nem képviselő tagja és tanácskozási joggal állandó résztvevője is részt vesz, abban az esetben őt tanácskozási jog illeti meg a bizottság feladatkörét érintő témákban. 8
(1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága 13. (2) A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülések időpontjáról, témájáról a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás a jelen rendelet 5. számú függelékében felsorolt nagy látogatottságú helyeken hirdetmények kifüggesztésével, a helyi kábeltelevízión, valamint Törökbálint Honlapján az időpont, a helyszín és a napirendi pontok felsorolását tartalmazó meghívó közzétételével történik. Törökbálint Honlapján a képviselő-testület üléseinek előterjesztései és mellékletei is közzétételre kerülnek. (3) A rendkívüli ülésekre szóló meghívót e rendelet 5. számú függelékében felsorolt hivatalos hirdetőhelyeken kell kifüggeszteni és Törökbálint Honlapján közzétenni. (4) A meghívót meg kell küldeni a helyi társadalmi és civil szervezetek vezetőinek, amennyiben az SZMSZ felsorolásában a szervezet szerepel. 14. A képviselő-testület (1) a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené. (2) A zárt ülés tartásának kötelező eseteit kivéve zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet bármely képviselő vagy a polgármester. A javaslatot indokolni kell, az indoklás legfeljebb 1 perces időtartamú lehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel határoz. (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjain kívül a jegyző, a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő valamint a kisebbségi önkormányzat - kisebbséget érintő ügyben - elnöke és a könyvvizsgáló vesz részt. (4) A zárt ülésen hozott határozatban - kivéve az önkormányzat hatósági ügyeket a képviselőtestület rendelkezik a döntés nyilvánosságra hozataláról. Abban az esetben, ha a zárt ülés elrendelése az érintett nyilatkozatán alapul, a döntés nyilvánosságra hozatalához az ő beleegyezése is szükséges. (5) Az (1) bek. a.) pontjában foglalt ügyekben - kivéve az önkormányzati hatósági ügyeket és az Önkormányzat állandó bizottságainak megválasztását - a szavazás titkos. 9
A képviselő-testület munkaterve 15. (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján dolgozik. A polgármester a képviselőtestület által megszavazott javaslattól függően, a tárgyidőszak utolsó testületi ülését megelőző 10 naptári napon belül köteles a munkatervre vonatkozó javaslatot a képviselőtestület elé terjeszteni. (2) A munkaterv tartalmára vonatkozóan javaslatot kell kérni: a.) a polgármestertől, alpolgármesterektől, b.) a képviselőktől, c.) valamennyi bizottságtól, d.) a jegyzőtől, e.) az önkormányzati intézmények vezetőitől, f.) nemzetiségi kisebbségi önkormányzat képviselőitől. (3) A munkaterv tartalmazza: a.) a rendes ülések várható időpontját, b.) azokat a témákat, amelyeket az elkövetkezendő időszak alatt a képviselő-testület feltétlenül át kíván tekinteni, továbbá a téma napirendre tűzésének időpontját, az előterjesztések felelősét, valamint azoknak a szerveknek, szervezeteknek a megnevezését, amelyektől a témát illetően beszámolót vagy tájékoztatást kell kérni, c.) a kötelező napirendeket és azok napirendre tűzésének várható időpontját, d.) a képviselő-testület által meghatározott éves feladatokat és azok végrehajtásával összefüggő tennivalókat, e.) egyes képviselő-testületi döntések meghozatalára vonatkozó határidős kötelezettségek megjelölését, f.) a közmeghallgatás időpontját, (4) A munkaterv tárgyalása során az összeállításkor figyelembe nem vett javaslatokról a képviselő-testületet tájékoztatni kell. (5) A munkatervet a képviselő-testület minősített többséggel fogadja el. (6) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni. 10
A képviselő-testület üléseinek napirendje, a napirend megállapításának szabályai 16. (1) A határozatképesség megállapítása után a képviselő-testület ülésének napirendjére vonatkozóan bármely képviselő módosítást, kiegészítést tehet. Az indítványt legfeljebb 2 perces időtartamban indokolni kell. Amennyiben az indítvány további téma napirendre tűzésére irányul, és a képviselőknek nincs birtokában előterjesztés (szóbeli előterjesztés), vagy azt nem az előírt határidőn belül kapták meg, a képviselő-testület minősített többséggel dönt a napirendre tűzésről. (2) Ha jelen rendelet eltérően nem rendelkezik, a napirend megállapításáról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. Szintén egyszerű szótöbbséggel dönt azoknak az ügyeknek a napirendre felvétele ügyében is, amelyeknek napirendre tűzését a polgármester nem javasolta. (3) A napirend elfogadása során kell dönteni a zárt ülés elrendeléséről is, kivéve ha a zárt ülés elrendelése a napirend tárgyalása során merül fel. A döntéshez minősített többség szükséges. 17. (1) Határozattal lezárt kérdés ismételt napirendre tűzésére vonatkozó javaslat esetén a javaslatot írásban indokolni kell. Ilyen esetben a képviselő-testület a napirend megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint, vagyis egyszerű szótöbbséggel dönt a napirendre tűzésről. (2) Kivételt képez az (1) bekezdés szabályai alól, ha a polgármester által az Ötv. 35. (3) bekezdés szerint benyújtott kezdeményezésről van szó. Ennek értelmében amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja - ugyanazon ügyben egy alkalommal - kezdeményezheti a döntés felülvizsgálatát. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a benyújtás időpontja alatt a képviselők részére történő megküldés napját kell érteni. A kezdeményezést a polgármester írásban köteles indokolni. (4) A (2) - (3) bekezdés szerinti kezdeményezést a képviselő-testület köteles napirendre tűzni. 18. (1) Ha körülmények ezt lehetővé teszik, a napirendi pontok megtárgyalását az alábbi sorrendben kell meghatározni: a.) rendeleti javaslatok, b.) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések hátrébb sorolva, c.) interpellációk, d.) kérdések, közérdekű bejelentések, beszámolók 11
e.) tájékoztatók, bejelentések, f.) képviselői önálló indítványok g.) napirenden kívüli felszólalás (2) Lehetőség szerint az ülés végére kell sorolni azt a napirendet, melynek megtárgyalására a képviselő-testület zárt ülést rendel el. (3) Az (1) bekezdés e.) pontja keretében írásban be kell számolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről polgármester által tett intézkedésekről, továbbá be kell számolni a polgármester és a bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (4) A napirenden kívüli felszólalások körébe tartoznak az egyéb információk, bejelentések. (5) A tárgyalási sorrendre bármely képviselő javaslatot tehet. Az interpelláció és kérdés 19. Az interpelláció és a kérdés olyan jog, egyszersmind kötelezettség, amely a polgármesterre és valamennyi képviselőre egyaránt vonatkozik. Az interpelláció célja a köz érdekében szükséges intézkedések megtétele, hiányosságok felszámolása. A kérdés a képviselők e tevékenységéhez szükséges információk biztosítását szolgálja. Az interpelláció 20. (1) Az önkormányzati képviselő magyarázat, intézkedés kérése céljából az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, illetve bármely bizottság elnökéhez. (2) Interpelláció írásban terjeszthető elő, az ülés megnyitása előtt legalább egy órával. Az írásos interpelláció abban az esetben is a polgármesterhez címezve nyújtandó be, ha annak címzettje nem a polgármester. Az írásos interpellációt a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. (3) Az interpellációra lehetőség szerint a tárgyi ülésen válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a választ 15 napon belül írásban kell megadni, és a válaszról a képviselőtestületet szintén írásban tájékoztatni kell. Amennyiben az ülésen az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpellációra adandó választ el kell napolni. (4) Az interpellációt benyújtó képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben nemmel nyilatkozik, válaszát legfeljebb 5 percben indokolhatja. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz az interpelláció elfogadásáról. (5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügyet a képviselő-testület által kijelölt bizottság 15 napon belül köteles megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületnek beszámolni. A beszámolót a képviselő- 12
testület önálló napirendi pont keretében köteles tárgyalni. A beszámoló elfogadásához minősített többség szükséges. Amennyiben a testület a beszámolót nem fogadja el, a testületnek kell meghatároznia a további teendőket. (6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő, illetve a képviselő-testület elfogadta, ugyanabban a témában újabb interpelláció előterjesztésének csak akkor van helye, ha ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozzájárul. Az interpelláció előterjesztésének szándékát írásban indokolni kell. A kérdés 21. (1) A képviselő önkormányzati ügyekben illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörébe nem tartozó ügyekben a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás céljából kérdést intézhet. A szóban előterjesztett kérdések legfeljebb 5 perces időtartamúak lehetnek. (2) A kérdésre lehetőség szerint az ülésen, legkésőbb azonban 15 napon belül válaszolni kell. (3) A kérdező a válasz megadása után legfeljebb 2 perces időtartamban indokolva nyilatkozik, hogy a választ tudomásul veszi-e. Képviselői önálló indítványok 22. (1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet. (2) A meghívó alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legkésőbb 3 nappal írásban beterjeszteni. (3) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként az a képviselői indítvány vehető fel, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és keltezését. (4) A képviselő-testület ülésén felvetett képviselői önálló indítvány esetében az indítványozó legfeljebb 2 percben ismerteti indítványa lényegét, majd a testület vita nélkül határoz az indokolás előadásáról, valamint a tárgyalás alá vételéről. (5) Ha a testület a napirendre vétel mellett dönt, a polgármester intézkedik az előkészítés menetéről, bizottság elé utalásáról, ha ez nem szükséges, úgy a következő ülés napirendjére tűzi a javaslatot. 13
Sürgősségi indítvány 23. (1) A polgármester, alpolgármesterek, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását. Ilyen esetekben lehetőség van írásbeli előterjesztés ülés előtti kiosztására. (2) Az indítványozó a sürgősség indokait legfeljebb 2 percben kifejtheti. (3) Az előterjesztés sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Az előterjesztések rendje 24. (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések írásban nyújthatók be. (2) A képviselő-testület ülése elé előterjesztést tehetnek: a.) a polgármester, b.) alpolgármesterek c.) a jegyző, d.) a képviselők, e.) a bizottságok, f.) a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke. (3) A (2) bekezdés a.)-d.) pontjában foglaltak az előterjesztés előadásával a polgármesteri hivatal megfelelő szakmai jártassággal rendelkező dolgozóját is megbízhatják. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő, előadó jogait, kötelezettségeit, de az előterjesztést előzetesen köteles egyeztetni azzal, akitől a megbízást kapta. 25. (1) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell: a.) az előterjesztés tárgyát, a tényállást, utalva arra, hogy a képviselő-testület foglalkozotte már korábban a kérdéssel, ha igen, milyen döntést hozott, b.) a téma elemzése során kialakított döntési lehetőségeket, azok jogszabályi alapját és várható követelményeit, c.) a határozati javaslatot, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezést, a végrehajtás érdekében teendő esetleges szervezési intézkedéseket, d.) a határozati javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányt (2) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként - kivéve a 23 -ban szabályozott esetet - csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott követelményeknek és a jegyzővel, valamint az érintett 14
bizottságokkal való egyeztetése megtörtént. A képviselő-testület ülések tanácskozási rendje 26. A képviselő-testület ülésén jelenlevő valamennyi képviselő és más résztvevő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. 27. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, annak akadályoztatása esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindhármuk akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke (e paragrafusban a továbbiakban: levezető elnök) vezeti. Munkáját a jegyző segíti. (2) E jogkörében eljárva a levezető elnök: a.) megállapítja a határozatképességet, és az ülést megnyitja b.) javaslatot tesz a napirendre, c.) tájékoztatást ad az előző ülés óta történt eseményekről d.) egyes napirendek határozathozatala előtt ellenőrzi a képviselő-testület határozatképességét e.) szavazásra teszi fel a javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét és kimondja a határozatot f.) vezeti és összefoglalja a vitát, ezzel összefüggésben - köteles a képviselő-testület ülését pártatlanul, tárgyilagosan vezetni, a szólásra jelentkezőknek e rendelet korlátai között a jelentkezés sorrendjében szót adni, - rendre utasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ, - figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy hozzászólásában érdemben nem mond újat, ismételt esetben megvonja tőle a szót, - rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti. A képviselőt és a kisebbségi önkormányzat képviselőjét a terem elhagyására kötelezni nem lehet. g.) bármelyik képviselő kérésére a levezető elnök 10 perc szünetet rendel el, de erre ülésenként legfeljebb (maximum) három alkalommal kerülhet sor. (3) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet. (4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozás lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggeszti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésre elnapolja. 15
Az előterjesztések megtárgyalására vonatkozó szabályok 28. (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, aki legfeljebb 5 percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás is született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy - legfeljebb 5 percben - ismertesse a bizottság véleményét. Az olyan kisebbségi véleményt, amellyel a tagok legalább egynegyede egyetért, a bizottság bármelyik tagja ismertetheti. (2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerülhet sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra. A felszólalások és hozzászólások szabályai 29. (1) A képviselő-testület napirendjeinek tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor: a.) felszólalás ügyrendi kérdésben, b.) a napirendhez kapcsolódó kérdés, c.) a napirendhez kapcsolódó hozzászólás, d.) napirenden kívüli kérdés Felszólalás ügyrendi kérdésekben 30. (1) Ügyrendi kérdésnek illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről - amennyiben törvény vagy e rendelet eltérő szabályt nem tartalmaz - a képviselőtestület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. (2) Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót. (3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők: a.) napirend felvétele, levétele b.) az ülés nyitott, illetve zárt jellege c.) a napirendek tárgyalásának sorrendje d.) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása e.) a vita, illetve általános vita lezárása f.) az SZMSZ szabályainak megsértése, ennek korrigálása A napirendhez kapcsolódó kérdés 31. (1) A napirendhez kapcsolódó kérdés az előterjesztés jobb megértését, a kérdező számára tisztázatlan pontok megvilágítását célozza. A kérdés tömör, tárgyszerű fogalmazásában 16
kizárólag információkérést tartalmazhat, nem tartozik hozzá a napirendet illető vélemény, észrevétel, hozzászólás. E szabály be nem tartása esetén az elnök a kérdezőt figyelmezteti, ismételt figyelmeztetés esetén a kérdezés jogát megvonja. (2) A napirend tárgyalása során kérdésfeltevésre jogosult: a.) valamennyi képviselő, b.) a tanácskozási joggal jelenlevők, c.) a tanácskozási jog nélkül jelenlevők, amennyiben ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozzájárul. (3) A kérdések megválaszolása az előadó feladata. Az előadó a válaszadáshoz más jelenlevő közreműködését is igényelheti. A napirendhez kapcsolódó hozzászólás 32. 4 (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólalások az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos észrevételeket továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják. (2) Napirendhez kapcsolódó hozzászólásra a 31. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tanácskozási jog nélkül jelenlevők módosító indítványt nem terjeszthetnek elő. (3) 5 A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, napirendi pontonként legfeljebb 5 perc időkeretben, kivéve a a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, melyek esetében az időkeret legfeljebb 10 perc. E rendelkezés a bizottsági ülésekre nem vonatkozik. A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző. (4) Személyes megtámadtatás címén az időkereten felül hozzászólás kérhető egyazon napirendi ponton belül (maximum 2 perc időkeretben), a bejelentett személyes megtámadtatás megvalósulásáról így a másodszori felszólalás lehetőségéről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (5) Módosító indítvány határozati javaslatként történő indokolás nélküli, konkrét tárgyszerű megtétele nem számít másodszori hozzászólásnak (6) Az ülés vezető elnöke által feltett (szavazásra bocsátott) határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség. (7) bekezdéseiben foglaltak a 28. (2) bekezdésében rögzítettekre nem vonatkoznak. (8) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, a levezető elnök köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót. 4 Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. 5 Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. 17
A napirenden kívüli felszólalás 33. (1) Napirenden kívüli felszólalásra írásban bármelyik képviselő kérhet a levezető elnöktől engedélyt. A felszólalás témáját az ülés megnyitása előtt legalább 1 órával át kell adni a levezető elnöknek. (2) Amennyiben a levezető elnök a felszólalás lehetőségét megtagadja, az engedély megadásáról - a képviselő kérésére - a képviselő-testület vita nélkül határoz. (3) A napirenden kívüli felszólalás a hivatalos napirend utolsó pontját követően adható elő és legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc, legfeljebb 1 alkalommal. (4) A Képviselő-testület 5 tagjának kérésére napirenden kívül is lehet felszólalást kezdeményezni. (5) A napirenden kívüli felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható. A vita lezárása 34. (1) Az előterjesztések vitája során a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. E javaslat elfogadása esetén is szót kell azonban adni mindazoknak, akik a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkeztek. (2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően a levezető elnök összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat. (3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni. A döntéshozatal szabályai 35. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele, azaz legalább 10 képviselő jelen van. (2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza. (3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (egyszerű többség) 18
36. Minősített többség szükséges a törvény vagy e rendelet által előírt esetekben. A minősített többségi szavazathoz kötött javaslat elfogadásához - a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Minősített többség szükséges: 37. a.) az Ötv. 15. (1) bekezdés értelmében: - rendeletalkotáshoz, - az önkormányzat szervezetére, működésére vonatkozó szabályok elfogadásához - a törvény által az önkormányzat hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, ideértve a bizottsági tagok és a tanácsnok megválasztását is, - önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozáshoz - külföldi önkormányzattal történő együttműködésről szóló megállapodás elfogadásához, nemzetközi önkormányzati szervezethez történő csatlakozáshoz, - intézmény alapításához, ideértve a gazdasági társaságot és egyéb szervezetet is, - képviselő kizárásához személyes érintettség miatt, - zárt ülés elrendeléséhez, - minden egyéb olyan esetben, amikor azt törvény előírja. b.) e rendelet értelmében: - az önkormányzat képviseletéhez, képviseletében történő eljáráshoz - hatáskörök átruházásához, átruházott hatáskörök ideiglenes vagy végleges visszavonásához - az ülés előtt kiosztott írásos előterjesztések napirendre tűzéséhez - a munkaterv elfogadásához - interpellációra adott válasz elfogadásához, ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el, továbbá az interpelláció tárgyában tartott bizottsági vizsgálatról szóló beszámoló elfogadásához - határozattal lezárt téma újratárgyalása esetén a döntéshozó szavazás előtt annak minősítéséhez, hogy merült-e fel olyan új körülmény, amely miatt az ügyben indokolt ismételt szavazást tartani - titkos szavazás elrendeléséhez - titkos szavazás esetén a jogi, ügyrendi bizottság (esetleges) ideiglenes kiegészítéséhez ideiglenes elnököt választásához - a polgármester jutalmazásához - közmeghallgatásra, falugyűlésre vonatkozó indítvány elfogadásához - külföldi látogatás hivatalos jellegének elismeréséhez 19
38. (1) Az Ötv. 14. (2) bekezdésre figyelemmel a képviselő-testület a döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett kezdeményezésére, vagy bármely képviselő illetve a polgármester javaslatára a képviselőtestület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. A szavazás módja 39. (1) A szavazás során a képviselő-testület az elhangzás sorrendjében először az elhangzott módosító és kiegészítő indítványokról szavaz, azt követően kerülhet sor az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel értelemszerűen javított teljes határozati javaslatról történő szavazásra. (2) Személyi kérdésekben, egymást kizáró határozatok között és a képviselő-testület által meghatározott esetekben csak egy verzióra lehet igennel szavazni. A szükséges szavazatokat megkapott javaslatok között rangsor dönt. (3) Nem kell külön szavazni arról a módosító indítványról, amelyre nézve az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy azt befogadja. Ez alól kivétel, ha a szavazás elrendelését a polgármester vagy bármelyik képviselő kéri. (4) A szavazás megtörténte után a levezető elnök felolvassa a határozatot és kihirdeti a szavazás eredményét. (5) Abban az esetben, ha a 17. (1) bekezdés szerint, határozattal lezárt kérdés ismételt tárgyalására került sor, a döntéshozatal előtt a képviselő-testületnek először arról kell szavaznia, hogy merült-e fel az ügyben olyan új körülmény, amely miatt indokolt a döntés felülvizsgálata. A döntéshez minősített többség szükséges. Csak ezt követően kerülhet sor a határozati javaslat felöl történő szavazásra, ennek során a szokásos eljárást kell alkalmazni. (6) hatályát vesztette 6 7 39/A. Kitüntetés elismerő cím, díj (továbbiakban: díj) adományozása során a szavazás módja az alábbi: a) egy vagy két jelölt esetén a díj odaítéléséhez egyszerű többség szükséges. 6 Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. 7 Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. 20