I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. Az önkormányzat neve, székhelye, jelképei és ünnepei

Átírás

1 Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról a módosító 22/2013. (V.17.), 30/2013. (VII. 3.), 38/2013. (X. 21.), 8/2014. (III. 31.), 18/2014. (V. 26.), 30/2014. (XI. 24.), 4/2015. (III. 2.), 16/2015. (VI. 29.), 29/2015. (XI. 2.), 19/2016. (VI. 27.), 21/2016. (IX. 26.) és 27/2016. (XI. 2.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 44., 45., 48. (2)-(4) bekezdés, 49. (2) bekezdés, 50., 51. (2) bekezdés, 52. (1) bekezdés, 53. (1)-(3) bekezdés, 57. (1)-(2) bekezdés, 59. (2) bekezdés, 68. (3) bekezdés, 82. (3) bekezdés, 84. (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzat neve, székhelye, jelképei és ünnepei 1. (1) Az önkormányzat hivatalos neve: Törökbálint Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). (2) 1 Az Önkormányzat székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. (3) Az Önkormányzat működési területe Törökbálint Város közigazgatási területe. A település közigazgatási területe 2930 ha. 2. (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a zászló és a címer. (2) A zászló és a címer leírását és használatának szabályait a Törökbálint név, valamint az önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 38/2012. (X.15.) önkormányzati rendelet tartalmazza. 2. Az Önkormányzat szervei 3. (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselőtestületet illetik. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. 1 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 1

2 (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, valamint a társulás látják el. (3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület annak felhatalmazása alapján a képviselőtestület bizottsága, társulása, a polgármester, a jegyző, továbbá a helyi népszavazás hozhat. II. fejezet Az Önkormányzat feladat-és hatáskörei 3. Kötelező és önként vállalt feladatok 4. (1) Az Önkormányzat gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról. (2) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja a kötelező önkormányzati feladatok közé nem tartozó feladatok ellátását. Önként vállalt feladat ellátásáról a képviselő-testület vagy helyi népszavazás dönthet. 4. A hatáskör átruházás szabályai 2 5. (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, illetve a társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (2) A hatáskör átruházásáról és az átruházott hatáskör visszavonásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. (3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntésekről félévente beszámol a képviselő-testületnek. A beszámolóra a félévet követő első rendes testületi ülésen kerül sor. (4) A (3) bekezdés szerinti beszámolóban a hatáskör gyakorlója tájékoztatja a képviselőtestületet az egyes ügytípusokban hozott döntések számáról, továbbá szükség esetén azok legfontosabb adatairól (pl. értékesített vagy megvásárolt ingatlanok értéke, civil szervezetek részére kiosztott támogatások összege, filmforgatási céllal engedélyezett közterülethasználatok helyszíne, stb.). A tájékoztatóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, vitának azonban nincs helye. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. (5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a konkrét ügy összes körülményét mérlegelve dönthet úgy, hogy az adott ügyben tekintettel az ügy jelentőségére, az ügyben érintettek körére vagy nagy számára, illetve egyéb, az ügy elbírálása szempontjából lényeges körülményre a 2 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 2

3 döntéshozatalt a képviselő-testület elé utalja. Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a döntés képviselő-testület elé utalásáról bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság az ügy érdemében történő határozathozatal előtt egyszerű többséggel dönt. (6) Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a bizottsági ülésre szóló meghívóban, valamint a bizottsági határozatban fel kell tüntetni, hogy átruházott hatáskörben történik a döntéshozatal. (7) Amennyiben a polgármester vagy bármelyik képviselő átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát kezdeményezi, a napirendre vételre az általános szabályok az irányadók. (8) Az átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a fellebbezés beérkezését követő ülésén köteles tárgyalni, feltéve, hogy az ülés napirendjére vonatkozó szabályok betartása biztosítható. A fellebbezést csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni. (9) Az önkormányzati rendeletekben szereplő átruházott hatásköröket a 12. függelék tartalmazza. A függelék folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni úgy, hogy a hatáskör átruházásáról rendelkező önkormányzati rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az átruházott hatáskört a függelékben is fel kell tüntetni. (10) A polgármesterre és a bizottságokra átruházott, más önkormányzati rendeletekben nem szereplő hatáskörök jegyzékét az 1-4. mellékletek, a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 7. melléklet tartalmazza. (11) A képviselő-testület hatáskörei közül az Mötv ában meghatározott hatáskörök nem átruházhatók. 5. Intézmény alapítása (1) Az Önkormányzat a feladatai közé tartozó közszolgáltatások biztosítása érdekében önállóan, vagy más önkormányzattal, egyéb szervvel történő megállapodás alapján intézményt alapíthat. (2) Intézmény alapításához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges. (3) A határozatnak tartalmaznia kell: a) az intézmény létrehozásának fő célját, főbb feladatait, jogállását, b) az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközök, tárgyi feltételek biztosítása érdekében teendő intézkedéseket, c) az intézmény működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításával kapcsolatban teendő intézkedéseket, d) a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kapcsolatos intézkedéseket, e) a szervezeti és működési szabályzat elkészítési kötelezettségére vonatkozó határidőt. (4) Az intézmény alapító okiratát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá. (5) Az önkormányzat által alapított intézmény vezetőjének kinevezésekor a képviselő-testület állapítja meg az intézményvezető besorolását és első illetményét, a továbbiakban pedig 6. 3

4 gyakorolja az intézményvezetővel kapcsolatos fő munkáltató jogosítványokat. Az intézményvezetőkkel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. (6) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását és címét e rendelet 2. függeléke tartalmazza. (7) Feladatai ellátása érdekében az önkormányzat önállóan vagy más önkormányzattal, szervezettel társulva gazdasági társaságot, egyéb szervezetet is létrehozhat. A (2) - (5) bekezdésben foglaltakat ezekben az esetekben is megfelelően alkalmazni kell. (8) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, egyéb szervezetek felsorolását e rendelet 3-4. függeléke tartalmazza. III. fejezet A képviselő-testület működése 6. A képviselő-testület tagjai 7. (1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. (2) A képviselők névjegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza. 7. A képviselő-testület ülései 8. (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) 3,4 A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést. A polgármesteri és a főállású, valamint a társadalmi megbízatású alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést. 8. A képviselő-testület alakuló ülése 9. (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti. 3 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 4 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 4

5 (2) 5 A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontja az Mötv. 43. (3) bekezdésében meghatározottakon túl a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről. 9. A képviselő-testület rendes ülése (1) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal tart rendes ülést. Rendes ülés a képviselő-testület munkatervében szereplő időpontra összehívott ülés. (2) Rendes ülés a július 1. és augusztus 20. közötti időszakra nem hívható össze (1) 9 A képviselő-testület rendes ülése a munkatervben meghatározott napon órától legkésőbb óráig tart. A napirend függvényében esetenként a képviselő-testület ezt az időpontot maximum 2 órával egyszerű többségű döntés alapján meghosszabbíthatja. (2) Amennyiben a képviselő-testület az ülésre meghirdetett napirendeket az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nem tárgyalja meg, az ülés vezetője legfeljebb 8 napon belüli időpontra - kijelöli az ülés folytatásának napját. Az így összehívott testületi ülésen az elmaradt napirendeken kívül más napirend nem tárgyalható. (3) A határozatképtelen vagy más okból elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Az így összehívott ülésen csak az eredeti meghívóban szereplő előterjesztések tárgyalhatók (1) A képviselő-testület ülését írásban kell összehívni. A meghívóban fel kell sorolni a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, továbbá a napirendet tárgyaló bizottságokat. Fel kell tüntetni, ha valamely napirend tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve, ha a képviselő-testület döntése alapján zárt ülés tartható. (2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal kell a képviselők részére megküldeni. A képviselők részére történő megküldésen az anyagoknak a Törökbálinti Testületi AdatTárra (a továbbiakban: TTT) való feltöltését vagy ennek a rendszernek a 48 órát meghaladó működésképtelensége esetén az e célra fenntartott postaszekrénybe történő elhelyezést kell érteni. 11 (3) Az előterjesztések TTT-be történő (2) bekezdés szerinti feltöltését követő napon bizottsági elnöki értekezleten kerül sor a napirendek véglegesítésére. A bizottsági elnöki 5 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 6 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 7 Módosította a 21/2016.(IX.26.) önkormányzati rendelet szeptember 27-i hatállyal 8 Módosította a 22/2013. (V.17.) önkormányzati rendelet május 18-i hatállyal. 9 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 10 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 11 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 5

6 értekezleten a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottsági elnökök, a jegyző, az aljegyző, valamint a polgármesteri hivatal meghívó összeállításával foglalkozó ügyintézői vesznek részt. A bizottsági elnöki értekezleten a következőkről kell dönteni: a) képviselő-testületi ülés meghívójának összeállítása, döntés a képviselő-testületi ülésen tárgyalandó napirendekről, b) bizottsági ülések meghívóinak összeállítása, döntés arról, hogy a bizottságok mely ügyekben döntenek átruházott hatáskörben, továbbá, a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket mely bizottságok tárgyalják, c) a bizottsági ülésekre, illetve a testületi ülésre meghívandó személyekről. (4) A bizottsági elnöki értekezletet követő napon kerül sor a bizottsági ülésekre szóló meghívók kiküldésére. A bizottsági ülésre szóló meghívó kiküldését követően a sürgősségi indítvány kivételével csak a meghívóban szereplő napirendekhez tartozó előterjesztések, illetve a már feltöltött előterjesztésekhez kapcsolódó pótanyagok kiküldésére van lehetőség. A pótanyagokat az ülést legalább 24 órával megelőzően kell megküldeni. Pótanyagként a már kiküldött előterjesztés értelmezését, az előzmények megismerését segítő kiegészítő melléklet küldhető. (5) A nyilvánosság számára a bizottsági ülések meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági elnöki értekezletet követő napon, de legkésőbb a bizottsági ülés előtt 3 nappal kell a honlapra feltölteni. A képviselő-testület ülésére szóló meghívót legkésőbb az ülés előtt 5 nappal kell a honlapra feltölteni. (6) A Polgármesteri Hivatal az anyagoknak a ttt.torokbalint.hu honlapra való feltöltéséről a rendelet 10. függelékében felsorolt címeken keresztül értesíti az érintetteket. 10. A képviselő-testület rendkívüli ülése 13. (1) Rendkívüli ülés a képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés. (2) Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti a) a polgármester, b) a képviselők egynegyede, azaz 3 képviselő, c) a képviselő-testület bármely bizottsága vagy d) a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) vezetője a rendkívüli ülés indokoltságát tartalmazó indítvánnyal együtt. (3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt az indokolással együtt írásban kell a polgármesternél benyújtani. Az indítvány benyújtására a Kormányhivatal vezetője által történő összehívás kivételével az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (4) A rendkívüli ülés indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell. (5) Határozatképtelenség megállapítása miatt meg nem tartott, vagy nem folytatható ülést követően a polgármester köteles az ülés napjától számított 15 napon belül rendkívüli ülést 6

7 összehívni. A rendkívüli ülés összehívására a polgármester ezen okból még két alkalommal köteles. (6) A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon és ben is összehívható, az írásos előterjesztést azonban ezekben az esetekben is legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni a képviselők részére. (7) Rendkívüli ülésen a meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül más napirendi pontot kivéve a polgármester által benyújtott sürgősségi indítványt nem tárgyalhat a képviselőtestület. (8) A Kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések képviselő-testület által történő megtárgyalása a helyi önkormányzat törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. A polgármester köteles eleget tenni a kezdeményezésben foglaltaknak. (9) Ha a polgármester a (2), illetve a (8) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a Kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a Kormányhivatal eltérhet a jelen rendeletben meghatározott szabályoktól. 11. A képviselő-testület ülésére meghívottak 14. (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni: a) a képviselő-testület tagjait, b) a jegyzőt és az aljegyzőt, c) a polgármesteri hivatal valamely napirendi ponttal érintett irodáinak irodavezetőit, az előterjesztés előkészítésében részt vevő ügyintézőt, d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, e) az állandó bizottságok nem képviselő tagjait, f) a Kormányhivatal helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervezeti egységének vezetőjét, g) a napirenddel érintett könyvvizsgálót, intézményvezetőket és azon gazdasági társaság vezetőjét, amelyben az önkormányzat tulajdonos, h) az érdekképviseleti szervek, kamarák vezetőit az őket érintő ügyekben, i) a napirendi ponttal érintett személyeket, szervezetek képviselőit, j) 12 a település országgyűlési képviselőjét. 13 k) az Érdi Járási Hivatal vezetőjét, 14 l) az Érdi Tankerület igazgatóját. 15 (2) Az (1) bekezdés a) b) pontjaiban felsoroltak részére a képviselő-testületi ülések meghívóját valamennyi előterjesztéssel és egyéb írásos anyaggal együtt elektronikus úton kell megküldeni. Az (1) bekezdés f), j) és k) pontjában szereplő személyek részére az ülés meghívóját kell megküldeni. Az (1) bekezdés b) e), g) i), valamint l) pontjában szereplő 12 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 13 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 14 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 15 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 7

8 személyek részére az ülés meghívóját kizárólag az őket érintő előterjesztésekkel együtt kell megküldeni. (3) 16 hatályát vesztette (4) A képviselő-testület nyilvános ülésén az állandó bizottságok nem képviselő tagjait tanácskozási jog illeti meg a bizottság feladatkörét érintő napirendi pontok esetében. (5) A képviselő-testület ülésén tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a helyi civil és társadalmi szervek képviselőjét. A helyi civil és társadalmi szervezetek felsorolását a 8. függelék tartalmazza. (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. 12. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága 15. (2) 17 A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülésekről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás az ülés időpontot, helyszínt, napirendi pontokat tartalmazó meghívójának Törökbálint Város Polgármesteri Hivatala Munkácsy Mihály u. 79. szám alatt található hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a honlapon való közzététellel történik. A honlapon a képviselő-testületi ülések előterjesztései és mellékletei is közzétételre kerülnek. 16. (1) A képviselő-testület a) zárt ülést tart az Mötv. 46. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekben, b) zárt ülést tart az érintett kérésére az Mötv. 46. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekben, c) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyek tárgyalását megelőzően az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy kérheti az ügyben zárt ülés tartását. A kérelmet írásban legkésőbb az ülés időpontjáig el kell juttatni a polgármesterhez vagy az ülésen szóban kell előadni. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző. A javaslatot indokolni kell, az indoklás legfeljebb 1 perces időtartamú lehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. (3) Zárt ülésen az Mötv. 46. (3) bekezdésben meghatározottak vehetnek részt. 16 Hatályon kívül helyezte a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 17 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 8

9 13. A képviselő-testület munkaterve (1) A képviselő-testület rendes üléseit a féléves munkaterv alapján tartja. A polgármester a munkatervre vonatkozó javaslatot a tárgyidőszak utolsó testületi ülésén köteles a képviselőtestület elé terjeszteni. (2) A munkaterv tartalmára vonatkozóan javaslatot kell kérni: 19 a) a polgármestertől, alpolgármesterektől, b) a képviselőktől, c) valamennyi bizottságtól, d) a jegyzőtől, aljegyzőtől, e) a jegyzőn keresztül a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől, f) az önkormányzati intézmények vezetőitől, g) nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől. (3) A munkaterv tartalmazza: a) a rendes ülések várható időpontját (hónap és nap megjelöléssel), b) a napirendek címét, c) az előterjesztő nevét, d) az előkészítésért felelős megjelölését, az előkészítésben közreműködő képviselő nevét, e) azoknak a megjelölését, akikkel az előkészítő az előkészítés során köteles egyeztetni, f) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják, g) a napirend tárgyalásához külön meghívottak nevét, h) a közmeghallgatás időpontját. (4) A munkatervet a képviselő-testület egyszerű többséggel, a tárgyidőszakot megelőző utolsó rendes testületi ülésen fogadja el. (5) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni. 14. A képviselő-testület üléseinek napirendje, a napirend megállapításának szabályai 18. (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint. (2) A napirendek elfogadása előtt a) a polgármester, a képviselő és a jegyző indokolással javaslatot tehet a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, b) az előterjesztőnek indokolással joga van a napirendről levetetni az előterjesztést, c) a polgármester, a képviselő és a jegyző indokolással javaslatot tehet a meghívóban nem szereplő sürgősségi indítvány napirendre vételére, 18 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 19 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 9

10 d) az illetékes bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti az előterjesztést, ha azt a bizottság még nem tárgyalta, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette napirendjére, vagy abban döntést nem hozott. (3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt a napirendre vételről. (4) Az ülés napirendjéről és ezt követően azokról a napirendekről, amelyek esetében az időkorlát alkalmazását mellőzi, a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. 19. (1) Az előző ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt napirendre tűzésére vonatkozó javaslatot írásban indokolni kell. Ilyen esetben a képviselő-testület a napirend megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint dönt a napirendre tűzésről. (2) A polgármester az Mötv. 68. (1) bekezdése szerint ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a képviselő-testület köteles napirendre tűzni és arról a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönteni. A kezdeményezés esetén az (1) bekezdésben írtakat nem kell alkalmazni. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a benyújtás időpontja alatt a képviselők részére történő megküldés napját kell érteni. (4) A kezdeményezést a polgármester köteles írásban indokolni. 20. (1) A napirendi pontok tárgyalásánál az alábbi sorrendet kell követni: a) rendelet-tervezetek, b) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések hátrébb sorolva, c) képviselői önálló indítványok, d) interpellációk, kérdések, e) tájékoztatók, beszámolók, közérdekű bejelentések (ezek keretében felmerülő határozati javaslatról a képviselő-testület dönt) f) napirenden kívüli felszólalások. (2) A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokat lehetőség szerint az ülés végén kell megtárgyalni. 20,21 (3) Az (1) bekezdés e) pontja keretében a testületi ülésen írásban be kell számolni az előző rendes ülés óta történt fontosabb eseményekről, a polgármester által tett intézkedésekről, valamint a folyamatban lévő beruházások állásáról. 20 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 21 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 10

11 22,23 (3a) Az (1) bekezdés e) pontja keretében a rendes testületi ülésen be kell számolni az előző testületi ülés óta lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról. A beszámoló keretében a határidőben végre nem hajtott határozatok esetében javaslatot kell tenni a határidő-módosításra, illetve a határozat módosítására vagy visszavonására. 24 (3b) A (3a) bekezdés alkalmazása szempontjából lejárt határidejű határozatnak az a határozat minősül, amelynek a testületi ülés napjáig lejár a határideje. 25 (3c) A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóval kapcsolatban valamennyi bizottsági ülésen kérdéseket lehet feltenni. A bizottsági üléseken feltett kérdésekre a válaszokat a testületi ülést megelőző nap 14 óráig kell a TTT-be való feltöltés útján megküldeni a képviselők részére. 26 (3d) A képviselő-testületi ülésen a képviselők a lejárt határidejű határozatokhoz, illetve a bizottsági üléseken feltett kérdésekre adott válaszokhoz legfeljebb 2 percben hozzászólhatnak. (4) A napirenden kívüli felszólalások körébe tartoznak az egyéb információk, bejelentések. (5) A napirendek tárgyalási sorrendjére, az (1) bekezdésben szereplő sorrendtől való eltérésre bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. 15. Az interpelláció és a kérdés 21. (1) 27,28 Az önkormányzati képviselő felvilágosítás, intézkedés kérése céljából az Önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó bármely ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, illetve bármely bizottság elnökéhez. (2) 29 Az interpellációt írásban, legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 2. nap 9.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani. Az interpellációt abban az esetben is a polgármesterhez kell benyújtani, ha a címzettje nem a polgármester. Az írásos interpellációt a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell. (3) Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, illetve annak a személynek a megjelölését, akihez a képviselő az interpellációt intézi. (4) Az interpellációra lehetőség szerint az ülésen válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a választ 15 napon belül írásban kell megadni, és a válaszról a képviselő-testületet írásban tájékoztatni kell. Amennyiben az ülésen az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpellációra adandó választ el kell napolni. (5) 30 Az interpellációt benyújtó képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a választ elfogadjae. Amennyiben nemmel nyilatkozik, válaszát legfeljebb 5 percben indokolhatja. Ezt követően 22 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 23 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 24 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 25 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 26 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 27 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 28 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 29 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 30 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 11

12 a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról. Amennyiben az interpellációra a válaszadásra írásban került sor, az interpellációt a válasz megadását követő rendes testületi ülésen kell megtárgyalni. (6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügyet a képviselő-testület által kijelölt bizottság 15 napon belül köteles megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámolni. A beszámolót a képviselőtestület önálló napirendi pont keretében köteles tárgyalni. A beszámoló elfogadásához minősített többség szükséges. Amennyiben a testület a beszámolót nem fogadja el, a testületnek kell meghatároznia a további teendőket. (7) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő, illetve a képviselő-testület elfogadta, ugyanabban a témában újabb interpelláció előterjesztésének csak akkor van helye, ha ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul. Az interpelláció előterjesztésének szándékát írásban indokolni kell. (8) Az interpelláció tárgyalása során vitának nincs helye. 22. (1) A képviselő önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, illetve a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás kérése céljából kérdést intézhet. (2) 33 A kérdés előterjeszthető az ülésen szóban vagy legkésőbb az ülést megelőző 2. nap 9.00 óráig írásban. (3) A szóban előterjesztett kérdések legfeljebb 5 perc időtartamúak lehetnek. (4) 34 A kérdésre lehetőség szerint az ülésen szóban, de legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (5) A válasz elhangzása után a kérdező legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszban foglaltakra. 16. Képviselői önálló indítványok 23. (1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet. 35 (2) A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél legkésőbb a 12. (2) bekezdésében szereplő időpontig - kell írásban beterjeszteni. 31 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 32 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 33 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 34 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 35 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 12

13 (3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és a keltezést. 17. Sürgősségi indítvány 24. (1) 3637 A polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely indítvány sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását. (2) 38,39,40 A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést 48 órával megelőzően lehet a polgármesterhez benyújtani. (3) Az indítványozó a sürgősség indokait az ülésen legfeljebb 2 percben kifejtheti. (4) Az indítvány sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület minősített többséggel dönt. 18. Az előterjesztések rendje 25. (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan indítvány, javaslat, amely a képviselő-testület vagy a bizottságok döntését igényli. (2)A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések írásban nyújthatók be. (3) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehetnek: a) a polgármester, b),41,42 az alpolgármesterek, c) a jegyző, d) a képviselők, e) a bizottságok, f) a tanácsnokok, g) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, 43 h) a polgármesteri hivatal, 44 i) a Városgondnokság. (4) A (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak az előterjesztés előadásával a polgármesteri hivatal megfelelő szakmai jártassággal rendelkező dolgozóját is megbízhatják. Ebben az 36 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 37 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 38 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 39 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 40 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 41 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 42 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 43 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 44 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 13

14 esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő, előadó jogait, kötelezettségeit, de az előterjesztést előzetesen köteles egyeztetni azzal, akitől a megbízást kapta. 26. (1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelményeknek. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen: a) az előterjesztés fejlécében az előterjesztő megnevezését, b) az előterjesztés jobb felső negyedében az előterjesztés tárgyát, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel, c) az előterjesztés érdemi szövege fölött középen a hivatalos megszólítást ( Tisztelt képviselő-testület! ), d) az előterjesztés érdemi szövege alatt a határozati javaslatot a határidő és a felelős megjelölésével, kivéve a kizárólag rendeletalkotásra irányuló előterjesztést, e) az előterjesztés határozati javaslata alatt, rendeletre vonatkozó előterjesztés esetén annak érdemi szövege alatt annak feltüntetését, hogy a döntés meghozatala az Mötv., valamint e rendelet figyelembe vételével, egyszerű vagy minősített többséget igényel, 45 f) a döntés meghozatalára vonatkozó tájékoztatás (egyszerű vagy minősített többség) után azt, hogy mely bizottságok tárgyalták meg az előterjesztést ( Az előterjesztést véleményezi: ), g) az előterjesztés végén az anyag készítőjének a nevét ( Az előterjesztést készítette: ), h) az előterjesztés zárásaként az előterjesztés készítésének helyét és idejét, az előterjesztésre jogosult aláírását, valamint a bélyegzőlenyomatot, 46 i) az előzményi irat iktatószámát. (2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik. (3) Költségvetést érintő bármilyen tárgyú előterjesztésnél a Pénzügyi Iroda irodavezetője nyilatkozik arról, hogy az előterjesztésben (határozati javaslatban) foglaltak költségvetést érintő részei összhangban vannak-e a költségvetési rendelettel. Ha ez az összhang nem áll fenn, akkor ennek a tényét az ok pontos megjelölésével a Pénzügyi Iroda irodavezetője indokolja. (4) Rendelet-tervezet esetén a szöveges előterjesztés aláírásán túl a rendelet-tervezet utolsó oldalát is szignálnia kell az előterjesztésre jogosultnak. (5) A képviselő-testület és bizottságai elé kerülő előterjesztéseket törvényességi ellenőrzésüket követően amennyiben azok megfelelnek az előterjesztésekkel szemben támasztott jogszabályi és egyéb követelményeknek az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a Jegyzőnek vagy az Aljegyzőnek szignálnia kell. (6) Az előterjesztéseket a 11. függelék szerinti formában kell elkészíteni. (7) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja. 45 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 46 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 14

15 (8) Az előterjesztésekkel kapcsolatos egyéb követelményeket Törökbálint Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának A képviselő-testületi előterjesztések rendjéről szóló szabályzata tartalmazza. (9) Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését a jegyző végzi el, kivéve a sürgősségi indítványt /A. Amennyiben az előterjesztéseknek a TTT-be történő 12. (2) bekezdése szerinti anyagfeltöltést követően az előterjesztésben vagy valamelyik mellékletben módosítás történik, illetve új melléklet kerül feltöltésre, azt a következők szerint kell jelezni: 1. Az előterjesztés szövegében bekövetkezett változásokat piros színnel kell jelezni. Az előterjesztés többszöri módosítása esetén a következő változások jelzése más-más színnel történik. 2. Az előterjesztés szövegében bekövetkezett változások esetén a TTT-ben a módosított előterjesztés jelenik meg, az eredeti előterjesztés mellékletben kerül feltöltésre, annak címében utalni kell arra, hogy az eredeti vagy valamely bizottság által már tárgyalt előterjesztésről van szó. 3. Mellékletben történő módosítás esetén a változásokat az a) pont szerint kell a mellékletben jelezni. A módosított mellékletet és az eredeti mellékletet is az előterjesztés mellékletei között szerepeltetni kell. 4. Az előterjesztés vagy a melléklet módosítása, illetve új melléklet feltöltése esetén az előterjesztés elején piros színnel fel kell hívni a figyelmet arra, hogy milyen változás történt és a változás dátumát is rögzíteni kell. 19. A képviselő-testületi ülések tanácskozási rendje 27. (1) A polgármester vagy az ülés vezetésére a 8. (2) bekezdése alapján jogosult személy (a továbbiakban együtt: ülés vezetője) a) megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet, b) javaslatot tesz a napirendre, c) egyes napirendek határozathozatala előtt ellenőrzi a képviselő-testület határozatképességét, d) megadja a szót az előterjesztőnek és a bizottságok elnökeinek, a hozzászólóknak, e) felkéri az előadót a hozzá intézett kérdések megválaszolására, f) szavazásra teszi fel a javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét és kimondja a határozatot, g) vezeti és összefoglalja a vitát, gondoskodik a rend fenntartásáról, h) az előterjesztő és a képviselő-testület tagjai kezdeményezésére a napirendi pont tárgyalásának a következő ülésre történő elhalasztását kérheti, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. (2) Az ülés vezetője köteles a képviselő-testület ülését pártatlanul, tárgyilagosan vezetni, a szólásra jelentkezőknek e rendelet korlátai között a jelentkezés sorrendjében szót adni. 47 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 15

16 (3) A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt arról, hogy a hallgatóság köréből szót kérő, az adott napirendi pont tárgyalására meg nem hívott személy részére megadja-e a lehetőséget a hozzászólásra. (4) Az ülés vezetője bármelyik képviselő kérésére 10 perc szünetet rendelhet el, de erre ülésenként legfeljebb három alkalommal kerülhet sor. 28. (1) A képviselő-testület ülésén jelen lévő valamennyi képviselő és más részt vevő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. (2) Az ülés vezetője az ülés rendjének megzavarása esetében rendfenntartás keretében az alábbi intézkedéseket teheti: a) rendre utasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ, b) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól vagy hozzászólásában érdemben nem mond újat, ismételt esetben megvonja tőle a szót, c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti; a képviselőt és a nemzetiségi önkormányzat képviselőjét a terem elhagyására kötelezni nem lehet. (3) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett e rendeletben szabályozott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. (4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggeszti és rövid szünet után megkísérli az ülés folytatását. Amennyiben az ülés vezetője úgy ítéli meg, hogy az ülés rövid időn belül nem folytatható, az ülést berekeszti és a még meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésre elnapolja. 20. Az előterjesztések megtárgyalására vonatkozó szabályok 29. (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, aki legfeljebb 5 percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás is született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy legfeljebb 5 percben ismertesse a bizottság véleményét. Az olyan kisebbségi véleményt, amellyel 2 tag egyetértett, a bizottság bármelyik tagja ismertetheti. (2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése, valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerülhet sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra. 21. A felszólalások és a hozzászólások szabályai 30. A képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor: 16

17 a) felszólalás ügyrendi kérdésben, b) a napirendhez kapcsolódó kérdés, c) a napirendhez kapcsolódó hozzászólás, d) napirenden kívüli hozzászólás. 22. Felszólalás ügyrendi kérdésben 31. (1) Ügyrendi kérdésnek, illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről amennyiben e rendelet eltérő szabályt nem tartalmaz a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. (2) Amennyiben az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót. (3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők különösen: a) napirend felvétele, levétele, b) napirend elnapolása, c) az ülés nyilvános, illetve zárt jellege, d) a napirendek tárgyalásának sorrendje, e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, f) a vita, illetve az általános vita lezárása, g) név szerinti szavazás kérése, h) titkos szavazás elrendelésének kérése, i) e rendelet szabályainak megsértése esetén ennek korrigálása. 17

18 23. A napirendhez kapcsolódó kérdés 32. (1) A napirendhez kapcsolódó kérdés az előterjesztés jobb megértését, a kérdező számára tisztázatlan pontok megvilágítását célozza. A kérdés tömör, tárgyszerű megfogalmazásban kizárólag információkérést tartalmazhat, nem tartozik hozzá a napirendet illető vélemény, észrevétel, hozzászólás. E szabály be nem tartása esetén az elnök a kérdezőt figyelmezteti, ismételt figyelmeztetés esetén a kérdezés jogát megvonja. (2) A napirend tárgyalása során kérdésfeltevésre jogosult: a) valamennyi képviselő, b) a tanácskozási joggal jelenlevők, c) a tanácskozási jog nélkül jelenlevők, amennyiben ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul. (3) A kérdések megválaszolása az előterjesztő feladata. Az előterjesztő a válaszadáshoz más jelenlevő közreműködését is igényelheti. 24. A napirendhez kapcsolódó hozzászólás 33. (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólalások az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos észrevételeket, továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják. (2) Napirendhez kapcsolódó hozzászólásra a 31. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tanácskozási jog nélkül jelenlevők módosító indítványt nem terjeszthetnek elő. (3) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, napirendi pontonként legfeljebb 5 perc időkeretben, kivéve a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, melyek esetében az időkeret legfeljebb 10 perc. A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző. (4) Amennyiben a napirend fontossága indokolja, a testület vagy a bizottság a napirend elfogadásakor egyszerű többséggel dönt az időkorlát mellőzéséről. (5) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően a felszólalást követően azonnal vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni, maximum 2 perc időkeretben. Viszontválasznak helye nincs. (6) Módosító indítvány határozati javaslatként történő indokolás nélküli konkrét tárgyszerű megtétele nem számít bele az időkeretbe. (7) Az ülés vezetője által szavazásra bocsátott határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség. 18

19 (8) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, az ülés vezetője köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót. 25. A napirenden kívüli hozzászólás 34. (1) A napirenden kívüli felszólalásra az ülés vezetőjétől írásban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás témáját az ülés megnyitása előtt 1 órával át kell adni az ülés vezetőjének. (2) Amennyiben az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megtagadja, az engedély megadásáról a képviselő kérésére a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. 48 (3) A napirenden kívüli felszólalás a hivatalos nyilvános ülési napirend utolsó pontját követően adható elő és legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc. (4) A napirenden kívüli felszólalás során elhangzottakkal kapcsolatban határozat nem hozható. 26. A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége 35. (1) A jegyző az Mötv. 81. (2) bekezdés e) pontjának megfelelően köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő (a továbbiakban: szignalizációs kötelezettség). (2) A jegyző a szignalizációs kötelezettségét a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülést megelőzően, az ülésen, illetve az ülést követően is gyakorolhatja. Az ülés előtt, illetve az ülés után a jegyző írásban tehet észrevételt. (3) Az ülésen a napirend tárgyalása során, a vita lezárását megelőzően, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat, illetve az ülés törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni. (4) Ha a jegyző az ülést megelőzően tett észrevételt, azt a képviselők részére az ülés előtt el kell juttatni vagy velük az ülésen ismertetni kell. Az ülést követően tett észrevételt a következő ülésen a képviselőkkel ismertetni kell. 48 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 19

20 27. A vita lezárása 36. (1) Az előterjesztések vitája során az ülés vezetője vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. E javaslat elfogadása esetén is szót kell azonban adni mindazoknak, akik a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkeztek. (2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően az ülés vezetője összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat. 28. A döntéshozatal szabályai 37. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele, azaz legalább 7 képviselő jelen van. (2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza. a) Egyszerű többséghez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. b) Minősített többségű szavazathoz a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Minősített többség szükséges: 38. a) az Mötv pontjában meghatározott kérdésekben, b) az Mötv ában felsorolt egyéb kérdésekben, c) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához, az átruházott hatáskörök visszavonásához, d) 49,50 a polgármester és az alpolgármesterek fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához, e) hitel felvételéhez, amennyiben annak mértéke a költségvetési rendeletben meghatározott összeget meghaladja, f) a bizottság tárgyalása nélkül előterjesztés napirendre tűzéséhez, g) az előterjesztés visszavonása esetén annak napirenden tartásához, h) az önkormányzati vagyon ingyenes megszerzéséről és átengedéséről szóló döntés meghozatalához, i) az önkormányzat képviseletéről való döntés meghozatalához, j) sürgősségi indítvány napirendre vételéhez, k) titkos szavazás elrendeléséhez, l) az interpellációra adott válasz kivizsgálásáról készült bizottsági beszámoló elfogadásához, m) manuálisan lebonyolított titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnökének megválasztásához, a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke és alelnöke távolléte esetén. 49 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 50 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 20

21 39. (1) A személyes érintettség bejelentésére, a döntéshozatalból való kizárásra az Mötv. 49. (1) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, az ügyet a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság kivizsgálja, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a hozott határozat megerősítésére vagy a napirend újratárgyalására. 29. A szavazás módja 40. (1) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé, majd a szavazás eredményétől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni. (2) Nem kell külön szavazni arról a módosító indítványról, amelyre nézve az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy azt befogadja. (3) A szavazás megtörténte után az ülést vezető elnök ismerteti a határozatot és kihirdeti a szavazás eredményét. (4) Abban az esetben, ha az adott ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt tárgyalására kerül sor, a döntéshozatal előtt a képviselő-testületnek először arról kell szavaznia, hogy merült-e fel az ügyben olyan új körülmény, amely miatt indokolt a döntés felülvizsgálata. A döntéshez egyszerű többség szükséges. Ezt követően kerülhet sor a határozati javaslatról történő szavazásra, az általános szabályok szerint (1) Kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések tárgyalása során, kettőnél több jelölt esetén a tárgyalás két fordulóban történik. (2) Az első fordulóban a számítógépes rendszerben történő titkos szavazás útján rangsor felállításáról dönt a képviselő-testület. A szavazás az egyes személyekről külön-külön történik és egy képviselő akár több jelöltre is szavazhat igen szavazattal. (3) A második fordulóban a két legtöbb igen szavazatot kapott jelölt közül történik a választás. A szavazás titkosan, szavazólap segítségével történik, a szavazólapon a második fordulóba jutott két jelölt nevét kell feltüntetni. A szavazólapon feltüntetett személyek közül érvényesen szavazni egy jelöltre lehet. (4) Ha a kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések tárgyalása során két jelölt van, a szavazásra egy fordulóban, a (3) bekezdésben írt eljárásban kerül sor. 51 Módosította a 30/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendelet július 4-i hatállyal. 21

22 (5) A szavazólapon történő szavazás lebonyolítása a következők szerint történik: a) A szavazás lebonyolításának idejére a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság szavazatszámláló bizottsággá alakul át. Amennyiben a bizottságnak legalább három tagja nincs jelen az ülésen, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozattal a bizottság létszámát ideiglenesen kiegészíti. A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke és alelnöke távolléte esetén a képviselő-testület minősített többséggel a bizottság tagjai közül megválasztja a szavazatszámláló bizottság elnökét. b) A szavazás előkészítésére szünetet kell elrendelni, majd a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, és a szavazás idejére újabb szünetet rendel el. c) Feladatkörében a bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, lebonyolítja a szavazást, összeszámlálja a szavazatokat, majd a szavazás eredményéről beszámol a képviselő-testületnek. d) A szavazólapra abc sorrendben felvett személyekre érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő név melletti körben tollal két egymást metsző vonallal lehet. e) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon és urna igénybevételével történik. (6) Az ülés vezetője a szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatása alapján kihirdeti a szavazás eredményét. (7) A számítógép hibája esetén a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az első fordulóban is manuálisan történik a szavazás, az alábbiak szerint: a) A szavazólapra abc sorrendben fel kell írni valamennyi jelölt nevét. Egy képviselő több jelöltre is szavazhat. b) A második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül, a szavazólapon az ő nevüket kell feltüntetni. c) A szavazás lebonyolítására egyebekben az (5) bekezdésben írtakat kell alkalmazni. 52 (8) A titkos szavazás lebonyolítására bizottsági ülésen az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. Bizottsági ülésen a bizottság egyszerű többséggel 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a bizottság tagjaiból, illetve a polgármesteri hivatal jelen lévő munkatársaiból. (1) Szavazni csak személyesen lehet. 30. A nyílt szavazás módjai 42. (2) 53 A képviselő-testület döntéseit a 41. (2)-(7) bekezdésben, valamint a okban meghatározott kivételekkel számítógéppel segített nyílt szavazással hozza. A gép hibája esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. A számítógépes szavazás nyíltságát a szavazásról a számítógép által készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja. 43. (1) A számítógépes rendszer meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik a szavazás. 52 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 53 Módosította a 30/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendelet július 4-i hatállyal. 22

23 (2) Kézfelemeléssel történő szavazás esetén az igennel, a nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát a jegyző vagy a jegyzőkönyvvezető állapítja meg. A szavazás végén a hangfelvétel számára hangosan be kell mondani annak a képviselőnek a nevét, aki nem vett részt a szavazáson. (3) Amennyiben az összeszámolt szavazatok és a jelenlévők száma nem egyezik, a szavazást meg kell ismételni. (4) A szavazatok összeszámolása után az ülést vezető elnök megállapítja a szavazás eredményét. 31. Név szerinti szavazás 44. (1) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel dönthet név szerinti szavazás elrendeléséről. A javaslatot nem kell indokolni. Külön képviselő-testületi döntés nélkül név szerinti szavazást kell tartani a képviselők egynegyedének indítványára. (2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben. (3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egy urnából egyenként kihúzza a képviselő-testületi tagok nevét tartalmazó cédulát, és az illető hangosan nyilatkozik a szavazatáról. (4) Amennyiben a cédula olyan képviselő nevét tartalmazza, aki az ülésen nincs jelen, a nevet a hangfelvétel számára hangosan fel kell olvasni, hozzátéve: Az ülésen nincs jelen, illetve A szavazásnál nincs jelen. (5) Névszerinti szavazásnál igen, nem és tartózkodás szavazat lehetséges. 32. Titkos szavazás 45. (1) Az Mötv. 46. (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazásra javaslatot tehet a polgármester, illetőleg bármelyik képviselő. A javaslattevő indítványát legfeljebb 1 percben indokolhatja. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. (2) A titkos szavazás számítógéppel segített szavazással történik. (3) 54 A számítógép hibája esetén a szavazás manuálisan történik, a 41. (5) bekezdésben foglaltak szerint. (4) Az ülés vezetője a szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatása alapján kihirdeti a titkos szavazás eredményét. 54 Módosította a 30/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendelet július 4-i hatállyal. 23

24 55 (5) A manuálisan lebonyolított titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv 1-2. példányának elválaszthatatlan mellékletét képezi. (6) A manuálisan lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza: a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét, b) a szavazásra bocsátott kérdés(ek) meghatározását, c) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét, valamint a jegyzőkönyvvezető nevét, d) a kiadott szavazólapok számát, e) az urnában levő szavazólapok számát, a szavazatok megoszlását, a szavazás eredményét, f) a szavazás során felmerült észrevételeket, körülményeket. g) a bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető aláírását. 33. A képviselő-testület döntései 46. (1) A képviselő-testület döntése rendelet vagy határozat. A határozat egyedi vagy normatív határozat lehet. (2) Közbenső döntésnek minősül a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések megtárgyalása során a kiegészítő, módosító indítványok elfogadása tárgyában hozott döntés. 34. A határozat 47. (1) Határozatnak minősül a képviselő-testület által az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslat ügyében hozott az elfogadott módosításokat és kiegészítéseket is tartalmazó döntés. (2) A határozatban a képviselő-testület a) elfogadja a javaslatot, b) elutasítja a javaslatot, illetve c) tudomásul veszi az elhangzottakat. (3) A határozat tartalmazza: a) a képviselő-testület döntését, b) a végrehajtás érdekében teendő szervezési intézkedéseket, c) a végrehajtás határidejét, felelősét, d) a határozat közlésére vonatkozó, e rendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat. (4) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben a polgármester, a bizottság, a jegyző, illetve a társulás által hozott döntés ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést 55 Módosította a 4/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelet 4. -a március 3-i hatállyal. 24

25 benyújtani. A képviselő-testület döntése ellen az (5) bekezdés szerint van helye jogorvoslatnak. (5) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással az illetékes bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. 48. (1) A képviselő-testület normatív határozatban szabályozza a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. (2) 56 A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik, a határozat elfogadását követő 3 munkanapon belül. 35. A képviselő-testület határozatainak jelölése és nyilvántartása 49. (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölésének a következőket kell tartalmaznia: a) a határozat sorszámát arab számmal, b) / jelet, c) évszámot, d) zárójelben a határozat meghozatalának dátumát, ezen belül a hónapot római számmal, a napot arab számmal, e) ÖK rövidítést. 57 (2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző elkészítteti a határozatok kivonatát, melyet legkésőbb az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, valamint a határozattal érintetteknek. A bizottsági üléseket követő napon a bizottsági ülés határozatsorát meg kell küldeni valamennyi bizottsági elnöknek. (3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készíti elő. (4) A normatív határozatok megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 13. -ának rendelkezéseit kell alkalmazni. 56 Módosította a 30/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendelet július 4-i hatállyal. 57 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 25

26 36. Rendeletalkotás 50. (1) Feladatkörében eljárva a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkothat. (2) A rendelet megalkotását kezdeményezhetik a képviselő-testület tagjai, bizottságai, a polgármester, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, a civil szervezetek képviselői. (3) A rendelettervezet a polgármesternél írásban nyújtható be, melyhez indokolást tartalmazó előterjesztést kell csatolni. Az indokolásban be kell mutatni azokat a társadalmi, szakmai és gazdasági körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait, illetve a szabályozás várható hatásait. (4) Rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálat elvégzésével fel kell mérni a szabályozás várható következményeit. A rendelettervezet készítője az előzetes hatásvizsgálatot a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) ában foglaltak szerint köteles elvégezni és azt az előterjesztéshez csatolni vagy az előterjesztésben szerepeltetni. (5) Rendelettervezetet csak a polgármester, a jegyző, illetve a képviselő terjeszthet elő. (6) A rendelettervezetet a tárgykör szerint illetékes bizottságok megtárgyalják. A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság valamennyi rendelettervezetet köteles a képviselő-testülethez történő benyújtás előtt jogi szempontból véleményezni. (7) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendeletek megjelölésére a KIM rendelet 9. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 37. A képviselő-testület döntéseinek nyilvánossága, az önkormányzati rendeletek kihirdetése 51. (1) 58 Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal (2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79.) hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A rendeleteket 15 napra kell kifüggeszteni. (2) A normatív határozatokat az (1) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tenni. (3) A képviselő-testület döntéseiről a lakosságot Törökbálint honlapja ( útján is tájékoztatni kell, továbbá a helyi nyomtatott és elektronikus médiában történő megjelenésre is lehetőséget kell biztosítani. 58 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 26

27 59 (1) - hatályát vesztette 38. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyve 52. (2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző a hangfelvétel alapján gondoskodik. (3) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az alábbiakat kell tartalmaznia: a) az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett esetleges intézkedéseit, b) az elhangzott közérdekű kérdést, c) a szóban feltett kérdést és a szóban adott választ, d) a szóban elhangzott tájékoztatók, illetve bejelentések, valamint napirenden kívül történt felszólalások lényegét, e) a határozathozatal módját, f) az ülés félbeszakadásának és újrakezdésének időpontját határozatképtelenség esetén, g) az ülés bezárásának időpontját. (4) 60 hatályát vesztette (5) 61 A jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletei az Mötv. 52. (1) bekezdésében meghatározottakon kívül: a) meghívó, b) jelenléti ív, c) a képviselők által benyújtott írásos felszólalások, d) a képviselők által írásban benyújtott interpellációk és kérdések, e) a manuálisan lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv, f) név szerinti szavazásnál készült névsor, g) a képviselő-testület által elfogadott rendelet szövege, a jegyző és a polgármester által aláírtan, h) a képviselő-testület zárt üléséről készült jegyzőkönyv. 62 (6) - hatályát vesztette (7) 63 A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányát a Polgármesteri Hivatalban minden év anyagát könyv formájában beköttetve kell elhelyezni. (8) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a testületi ülések előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe. A zárt ülésen hozott döntés nyilvános. 64 (9) hatályát vesztette 59 Módosította a 4/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelet 9. -a március 3-i hatállyal. 60 Hatályon kívül helyezte a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 61 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 62 Módosította a 4/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelet 9. -a március 3-i hatállyal. 63 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 64 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 27

28 IV. fejezet A települési képviselő jogai és kötelezettségei 39. A települési képviselő jogai 53. (1) 65 A települési képviselő az Mötv ában meghatározottakon túl: a) kezdeményezheti a hatáskör átruházás visszavonását, b) interpellációt terjeszthet elő, kérdést tehet fel, c) javasolhatja annak a képviselőnek a döntéshozatalból történő kizárását, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, d) javaslatot tehet az ülés vezetője részére a rendfenntartás érdekében teendő intézkedésre, e) rendszeres fogadóórát tart az általa előre meghirdetett helyszínen és időpontban, f) képviselői vagy választókerületi fórumot hívhat össze, melyről a polgármestert értesíti, g) jogosult a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggésben felmerült, általa megelőlegezett számlával igazolt, szükséges költségeinek megtérítésére. (2) A képviselők tiszteletdíjban részesülnek, melynek mértékét az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 37/2012. (X. 15.) önkormányzati rendelet tartalmazza. 40. A települési képviselő kötelességei A képviselő az Mötv ában meghatározottakon kívül köteles: a) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, b) részt venni a képviselő-testület ülésein és munkájában, c) a napirendek tárgyalására felkészülni, d) akadályoztatását az ülést megelőzően az ülés vezetője részére bejelenteni, e) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot, valamint a személyiségi jogokkal összefüggő információkat megőrizni, f) az ülés során rövid, lényegre törő hozzászólásokkal a képviselő-testület munkáját elősegíteni, g) személyes érintettségét bejelenteni, h) az önkormányzat képviseletében történő eljáráskor a képviselő-testület megbízatásához híven, az önkormányzat célkitűzéseivel összhangban eljárni, és e tevékenysége során Törökbálint jó hírnevét szolgálni. 65 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 66 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 28

29 V. fejezet A képviselő-testület bizottságai, a tanácsnokok 41. A bizottság jogállása 55. (1) A képviselő-testület tevékenységének segítésére, döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, javaslatok kidolgozására, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint saját és átruházott hatáskörben döntések meghozatalára az 56. (1) bekezdésében felsorolt állandó bizottságokat hozza létre, és ideiglenes bizottságokat is létrehozhat. (2) A bizottság elnöke határozza meg, hogy a bizottsági meghívót mely helyi társadalmi és civil szervezetek vezetőjének kell megküldeni. (3) A bizottságok gyakorolják a törvény által részükre megállapított, továbbá a képviselőtestület által átruházott hatásköröket. (4) Amennyiben a bizottság olyan kérdést kíván napirendjére felvenni, amely nem érinti az e rendelet mellékletében meghatározott feladat és hatáskörét, erre a jegyző köteles a polgármesternek és a bizottság elnökének a figyelmét felhívni. (5) 67 A bizottsági ülés időtartama nem haladhatja meg a 6 órát. A bizottság egyszerű többséggel meghozott határozatával dönthet az ülés időtartamának alkalmanként egy órával történő meghosszabbításáról. A hozzászólások időkorlátozására az e rendelet 33. -ában meghatározott szabályokat a bizottságok esetében nem kell alkalmazni. 68 (6) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára az (5) bekezdésben, a 41. (8) bekezdésében és az Mötv ában meghatározott kivételekkel a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 42. Az állandó bizottságok 56. (1) A képviselő-testület állandó bizottságai: a) Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság (PJB) b) Humánpolitikai Bizottság (HPB) c) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VFKB). (2) 69,70 A HPB és a VFKB tagjainak száma 9 fő, a PJB tagjainak száma 7 fő. 67 Módosította a 18/2014. (V. 26.) önkormányzati rendelet május 27-i hatállyal. 68 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 69 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 70 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 29

30 (3) A bizottságok tagjait e rendelet 9. függeléke, a bizottságok feladat-és hatáskörét, valamint az átruházott hatáskörök felsorolását, továbbá azon ügyek felsorolását, amelyek csak a bizottság előterjesztésében kerülhetnek napirendre, e rendelet 1-3. mellékletei tartalmazzák. Az állandó bizottság általános feladatai: 57. a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja a hatáskörébe tartozó ügyeket, állásfoglalásáról a bizottság elnöke útján tájékoztatja a képviselőket, c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket, d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében, e) feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, f) a feladatkörébe tartozó ügyekben javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. 43. Ideiglenes bizottságok 58. (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására, ügy vitelére, vagy kivizsgálására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság létszámát, részletes feladatait az ideiglenes bizottság létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg. (2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (3) Az ideiglenes bizottság első ülését a jegyző hívja össze, a további üléseit pedig az ideiglenes bizottság elnöke. (4) Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére egyebekben az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók. 59. Ideiglenes bizottság különösen a következő feladatok ellátására hozható létre: a) az esetenként jelentkező, a szokásosnál nagyobb mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése, b) egyes önkormányzati rendeletek, határozatok előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése, c) társulási megállapodások előkészítése, d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása. 30

31 44. A bizottságok létrehozása, szervezete és működési rendje 60. (1) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, illetve visszahívására írásbeli indoklással a polgármester és bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz. (2) Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb két állandó bizottságnak lehet a tagja. (3) A bizottságok nem képviselő tagjainak megválasztásakor arra kell törekedni, hogy olyan személyek kerüljenek kiválasztásra, akik az adott bizottság feladatköréhez kapcsolódó szakértelemmel rendelkeznek. 61. (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Amennyiben az elnök e tisztségének ellátásában akadályozva van, az elnöki teendőket az alelnök látja el. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az elnöki teendőket a bizottság elnöke által kijelölt személy látja el. (2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a) képviselő-testület határozata alapján, b) a polgármester indítványára, c) a bizottsági tagok legalább felének az indítványára. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a bizottságot az indítványban, határozatban megjelölt határidőn belül kell összehívni. (4) Több, az adott tárgykörben hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke megállapodhat a napirend együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. 71 (4a) Együttes ülés esetén a bizottsági elnökök az ülés vezetése céljából maguk közül levezető elnököt választanak. Az ülés során valamennyi bizottság elnöke a saját bizottsága vonatkozásában megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megadja a szót a bizottság tagjainak, felteszi szavazásra a határozati javaslatot. A határozati javaslatokról a bizottságok külön-külön szavaznak. Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi érintett bizottság elnöke és jegyzőkönyv-hitelesítője aláír. (5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéshez minősített többségű szavazat szükséges. A bizottság határozatai a saját és átruházott hatáskörben hozott döntések kivételével csak a bizottság tagjaira nézve tartalmazhatnak kötelezettséget. (6) A bizottság ülései nyilvánosak, a bizottság zárt ülést az Mötv. 46. (2) bekezdésében foglaltak szerint tart, illetve tarthat. (7) A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített többségű szavazattal dönt. 71 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 31

32 62. (1) A bizottsági munka ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el. Ennek biztosítása érdekében a hivatali dolgozók közül a jegyző minden bizottság mellé érdemi szakreferenst jelöl ki, aki tanácskozási joggal részt vesz a bizottság ülésein. (2) A Polgármesteri Hivatal feladata: a) javaslatok kidolgozása a bizottság munkaprogramjához, b) információk összegyűjtése a bizottsági jogkörök gyakorlása érdekében, c) az ügyviteli és egyéb működési feltételek biztosítása, d) 72,73 a bizottság üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítése és elérhetővé tétele a TTT-n legkésőbb a képviselő-testület rendes ülése előtt 1 nappal. (3) A bizottság üléséről hangfelvételt kell készíteni, mely alapját képezi az írásos jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. (1) bekezdésében meghatározottakat tartalmazza. 74 (4) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét 2 példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottság a jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről dönthet esetenként, az ülés kezdetén hozott határozatával vagy általános érvényű határozattal is kijelölheti a jegyzőkönyvet aláíró bizottsági tagot. 75 (5) A jegyzőkönyv első példányát a jegyző részére kell átadni, aki a jegyzőkönyv tudomásul vétele után gondoskodik a központi irattárban történő elhelyezésről. A jegyzőkönyv második példányát a bizottság elnökének, valamint kérésre a bizottság bármelyik tagjának át kell adni. (6) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv ának és e rendelet ának a rendelkezéseit kell alkalmazni. 63. (1) A bizottság döntéseit határozat formájában hozza meg. A határozat lehet egyedi vagy normatív határozat. (2) A normatív határozatokra a 48. -ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 45. Tanácsnokok (1) A képviselő-testület tagjai közül a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátására tanácsnokot választhat. (2) Amennyiben a képviselő-testület tanácsnokot választ, a tanácsnok részére meghatározott feladatokat e rendelet mellékletében kell feltüntetni. 72 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 73 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 74 Módosította a 4/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelet 5. -a március 3-i hatállyal. 75 Módosította a 4/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelet 6. -a március 3-i hatállyal. 76 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 32

33 46. Vagyonnyilatkozat-tétel szabályai 65. (1) A polgármester és a képviselők a vagyonnyilatkozataikat a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének adják át. Az átvételben és a vagyonnyilatkozatok biztonságos átvételében a jegyző közreműködik. (2) A leadott vagyonnyilatkozatról az átvevő átvételi elismervényt állít ki. (3) A vagyonnyilatkozat-tétel részletes szabályait az 6. melléklet tartalmazza. VI. fejezet 77,78 A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és az aljegyző 47. A polgármester 66. (1) A polgármester tevékenységét főállásban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napján keletkezik. (2) A polgármester a képviselő-testület elnöke és törvényes képviselője. 67. A polgármester az Mötv ában meghatározottakon kívül a) képviseli az önkormányzatot, biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését, b) kapcsolatot tart más szervekkel, különösen a környező települések önkormányzataival, c) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait a képviselő-testület együttműködésével és egyetértésével, tárgyalásairól tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő ülésén, d) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel, e) az önkormányzat működésével összefüggésben: ea) információkkal segíti a képviselők munkáját, eb) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, ec) elősegíti és ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, ed) kezdeményezheti a képviselő-testület döntésének felülvizsgálatát, ee) gyakorolja a képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket. f) a bizottságok működésével kapcsolatban: fa) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását, fb) az Mötv. 61. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, 77 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 78 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 33

34 g) meghatározza a polgármesteri hivatal azon köztisztviselőinek körét, akiknek kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához egyetértése szükséges. 68. A képviselő-testület határozatával a polgármester részére jutalmat állapíthat meg meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom megállapítására bármelyik bizottság javaslatot tehet a képviselő-testületnek. 69. (1) A polgármester az önkormányzat feladataival összefüggésben a költségvetési rendeletben e célra megállapított összeg erejéig szabadon vállalhat kötelezettségeket az általa szükségesnek ítélt feladatok ellátására. E keretet a költségvetés tervezésekor el kell különíteni, felhasználásáról a zárszámadás tárgyalása során kell elszámolni. (2) Az összeg esetleges változtatásáról a képviselő-testület a tárgyévi költségvetés elfogadása során dönt. 70. (1) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei közé tartozó ügyek kivételével a két testületi ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, életet, testi épséget veszélyeztető ügyekben, válságvagy katasztrófahelyzetben testületi ülés összehívása nélkül jogosult dönteni. 79, Az alpolgármesterek 71. (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy fő főállású és egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármesterek feladatait a polgármester határozza meg. (3) Az alpolgármesterek a polgármester irányítása mellett látják el feladataikat. 49. A jegyző 72. A polgármester határozatlan időre a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvényben meghatározott képesítési feltételeknek megfelelő jegyzőt nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. 73. A jegyző az Mötv. 81. (3) bekezdésében meghatározottakon túl 79 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 80 Módosította a 19/2016. (VI. 27.) önkormányzati rendelet június 28-i hatállyal. 34

35 a) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében: aa) elősegíti az önkormányzati vagyon működtetését, gyarapítását, védelmét, ab) közreműködik a képviselő-testület és a bizottságok üléseinek előkészítésében, ac) gondoskodik a feladatkörébe tartozó előterjesztések elkészítéséről, ad) gondoskodik az ügyviteli feladatok ellátásáról, ae) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésén, részt vehet továbbá a bizottság ülésén, af) a képviselő-testület és a bizottság ülésein a szavazás előtt bármely javaslatot illetően törvényességi észrevételt tehet, ag) köteles jelezni a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester részére, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel, ah) a képviselő-testületet szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, ai) gondoskodik a kiegyensúlyozott információáramlásról a képviselő-testületen belül és a településen, b) vezeti a polgármesteri hivatalt, c) folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes intézmények tevékenységét, a szolgáltatás és az ellátás színvonalának javítása érdekében javaslatokat dolgoz ki, szervezi a végrehajtást. 50. Az aljegyző 74. A polgármester a jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Hatósági Iroda vezetője látja el. VII. fejezet 51. A képviselő-testület hivatala 76. (1) A képviselő-testület egységes hivatalának hivatalos elnevezése: Törökbálinti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). (2) 82 A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u (1) A Polgármesteri Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat a Polgármesteri Hivatal szervezeti- és működési szabályzata tartalmazza. 81 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 82 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 35

36 (2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti-és működési szabályzatába tartozó alábbi kérdésekben a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt: a) a hivatal belső szervezeti tagozódása, b) a hivatal létszáma, c) a hivatal munkarendje, d) a hivatal ügyfélfogadási rendje, ideértve a polgármester és a jegyző ügyfélfogadási idejét. (3) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá. VIII. fejezet 52. A lakossági fórumok rendje 78. A képviselő-testület feladatai ellátása körében a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok az alábbiak: a) képviselői fogadóóra, b) képviselői (választókerületi) fórum, c) közmeghallgatás, d) településgyűlés. 53. A képviselői fogadóóra, a képviselői (választókerületi) fórum 79. (1) A képviselői fogadóórán a képviselő rendszeres jelleggel fogadja és meghallgatja a választópolgárokat. (2) A képviselő által összehívott és vezetett képviselői (választókerületi) fórumon a képviselő alkalmi jelleggel tájékoztatja egyéni választókerülete választópolgárait az önkormányzat választókerületet érintő feladatairól, a feladatok ellátásáról, saját tevékenységéről. 54. A közmeghallgatás 80. (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, november 30-ig közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást úgy kell tekinteni, mint nyilvános testületi ülést. Az évi rendes közmeghallgatás időpontját a munkatervben kell meghatározni. Az előző közmeghallgatás óta eltelt időszakról a polgármester beszámolót tesz közzé a közmeghallgatást közvetlenül megelőzően megjelenő önkormányzati hírlevélben, annak hiányában a képviselő-testület határozata szerint. 36

37 (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közmeghallgatást lehet tartani a település lakosságának egészét vagy jelentős részét érintő konkrét ügyekben szükséges döntések meghozatala előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében. (3) A (2) bekezdés szerinti közmeghallgatást indítványozhatja a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bármely tagja vagy bizottsága. Az indítványt indokolni kell. A képviselőtestület az indítvány elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. (4) A közmeghallgatás időpontjáról 15 nappal előbb a hirdetmények kifüggesztésének helyén, e rendelet 5. függelékében felsorolt hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel, valamint a helyi kábeltelevízió és Törökbálint Honlapja útján tájékoztatni kell a lakosságot. (5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg érdemben azonnal kell válaszolni. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat azonnal nem válaszolható meg, a képviselő-testület helyben egyszerű többségű szavazással dönt arról, hogy a kérdést a Polgármesteri Hivatal válaszolja meg vagy szükséges valamely bizottság megbízása az ügy kivizsgálásával. Bizottság megbízása esetén a bizottság a vizsgálat eredményéről és a javasolt válaszról köteles a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással dönt, egyben a válaszról értesíti a javaslattevőt. (6) Az (5) bekezdés szerinti eljárást úgy kell lefolytatni, hogy a javaslattevő részére a kérdés, javaslat elhangzását követő 15 napon belül választ lehessen adni. (7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület az (5) bekezdésben foglaltakon felül döntést (határozatot, rendeletet) nem hoz. 55. Településgyűlés 81. (1) A polgármester településgyűlést hívhat össze a település lakosságának egészét vagy jelentős részét érintő ügyekben, közérdekű kérdésben, a lakosság véleményének kikérése és megfelelő tájékoztatása érdekében. (2) A településgyűlést összehívhatja a képviselő-testület, illetve bármely bizottsága is, a feladatkörébe tartozó ügyben. (3) A településgyűlés összehívására a 78. (3) bekezdésben foglaltak tehetnek javaslatot. (4) Rendkívüli esetektől eltekintve a településgyűlés időpontjáról, témájáról, helyéről, 15 nappal előbb a hirdetmények kifüggesztésének helyén, e rendelet 5. függelékében felsorolt hirdetőtáblákon, 3 nappal előbb pedig a honlap és kábeltelevízió útján tájékoztatni kell a lakosságot. 37

38 IX. fejezet 56. Az önkormányzat bel-és külföldi kapcsolatai 82. (1) Törökbálint Önkormányzata hivatalos megállapodáson alapuló patronálási kapcsolatot tartott fenn a Németországbeli Baden-Württemberg tartományhoz tartozó Süssen községgel. A patronálási kapcsolatról szóló megállapodást az önkormányzat jogelődje, Törökbálint Nagyközség Tanácsa patronálásról kötötte. A megállapodás aláírásának kelte június 16. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata augusztus 19-én partnerkapcsolatról szóló megállapodást írt alá Süssen várossal. (2) Törökbálint Önkormányzata együttműködési szerződésen alapuló partner települési kapcsolatot tart fenn Székelyudvarhely várossal. A megállapodás kelte július 2. (3) Törökbálint Önkormányzata testvér-települési megállapodást kötött Bük Nagyközséggel. A megállapodás kelte: június 2. (4) Törökbálint Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatával. A megállapodás kelte: szeptember 19. (5) Törökbálint Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött Nagytárkány községgel. A megállapodás kelte: augusztus A partnerkapcsolat célja a települések közötti közigazgatási és kulturális kapcsolatok építése, tapasztalatcserék, cserelátogatások szervezése a lakosság közötti közvetlen barátság elősegítése érdekében. E célok minél teljesebb körű megvalósítása érdekében az önkormányzat lehetőség szerint anyagilag is támogatja és elősegíti az intézményei, valamint egyesületei önszerveződő közösségei által a partnertelepülés intézményeivel, szervezeteivel kötött partnerkapcsolatokat. 84. (1) A partner településsel az önkormányzat nevében való kapcsolattartás a polgármester feladata. (2) A polgármester, illetőleg bármelyik képviselő, hivatali dolgozó, egyéb személy a partnerkapcsolat keretében akkor jogosult hivatalos külföldi látogatásra, ha a látogatást a képviselő-testület egyszerű többséggel megerősítette, illetőleg jóváhagyta. Ebben az esetben a kiutazó jogosult az általa megelőlegezett, számlával igazolt költségei teljes megtérítésére. A hivatalos külföldi útról írásos úti beszámolót kell készíteni a képviselő-testület számára. Küldöttség esetén ezt a küldöttség vezetésével megbízott személy készíti el. 38

39 (3) Amennyiben a látogatás a képviselő-testület döntése nélkül történik, az utazást magán célúnak kell tekinteni. Ebben az esetben a látogatás során tett nyilatkozatokért, az elhangzott információkért a képviselő-testület felelősséget nem vállal. 85. Az önkormányzat nevében vagy megbízásából a partner településekre utazó valamennyi küldött, s egyéb személy kötelessége, hogy e megbízatásához méltó magatartást tanúsítson, az önkormányzat, a település ügyeit illetően felelősséggel és legjobb tudása szerint nyilatkozzon, magatartásával az ország, a város és az önkormányzat hírnevét szolgálja. X. fejezet 57. A nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés (1) Az önkormányzat a Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal (a továbbiakban: CNÖ), a Német Önkormányzat, Törökbálinttal (a továbbiakban: TNÖ), valamint a Törökbálinti Román Nemzetiségi Önkormányzattal (a továbbiakban: TRNÖ) a 323/2014. (XI. 20.) ÖK határozattal elfogadott és a 4/2015. (I. 26.) ÖK határozattal felülvizsgált együttműködési megállapodásokban foglaltak szerint együttműködik, biztosítja részükre az önkormányzati működési személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működésükkel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. (2) Az önkormányzat a CNÖ és a TRNÖ részére a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához a Munkácsy Mihály Művelődési Házban biztosít helyiséget. A CNÖ és a TRNÖ a biztosított helyiséget egymással előzetesen egyeztetett időpontban ingyenesen használhatja, a rezsiköltségeket és a fenntartási költségeket az önkormányzat viseli. (3) Az önkormányzat a CNÖ és a TRNÖ részére a (2) bekezdésben megjelölt helyiségben számítógépet biztosít. (4) A CNÖ és a TRNÖ a helyiségben átalakításokat az önkormányzat előzetesen engedélye nélkül nem végezhet. A CNÖ és a TRNÖ a helyiséget a Művelődési Ház szervezeti és működési szabályzatában és egyéb szabályzataiban foglaltaknak megfelelően használhatja. (5) Az önkormányzat a TNÖ részére a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához Német Közösségi Házat tart fenn a 2045 Törökbálint, Baross u. 23. szám alatt. A Német Közösségi Ház az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges valamennyi tárgyi és technikai eszközzel fel van szerelve. (6) A nemzetiségi önkormányzatok a helyiségeket a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátása, rendezvények, tanfolyamok megtartása céljából használhatják. Az önkormányzat jogosult a használatot ellenőrizni. (7) Az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatok részére a képviselő-testületi és bizottsági ülések előkészítésében, a testületi 83 Módosította a 4/2015. (III. 2.) önkormányzati rendelet 7. -a március 3-i hatállyal. 39

40 döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésében, a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásában, valamint a nemzetiségi önkormányzatok működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásában. (8) A nemzetiségi önkormányzatok elnökei a jegyzői referens, illetve a Pénzügyi Iroda útján igényelhetik a (7) bekezdésben megjelölt segítséget. (9) A jegyző, az aljegyző vagy a jegyzői referens az önkormányzat megbízásából részt vesz a nemzetiségi önkormányzatok ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. (10) A nemzetiségi önkormányzatok elnökei vagy az általuk megbízott képviselő megküldi a jegyző és a jegyzői referens részére a testületi és a bizottsági ülések meghívóját, illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvet. XI. fejezet 58. Az önkormányzat működésének gazdasági alapjai 87. (1) Az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg. (2) Az önkormányzat költségvetési koncepcióját és költségvetési rendeletének tervezetét valamennyi bizottság megtárgyalja. (3) A bizottsági üléseket olyan időpontra kell összehívni, hogy a törvényben a költségvetési koncepció, illetve a költségvetési rendelet elfogadására megállapított határidők betarthatóak legyenek. (4) A költségvetés megtárgyalására az intézményvezetőket meg kell hívni. 59. Az önkormányzat vagyona 88. (1) Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait a Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 49/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet tartalmazza. 89. (1) Az önkormányzat vagyonának védelme érdekében gazdasági társaság alapítására vonatkozó javaslat tárgyalásához kötelező a gazdaságossági számítás (költség-haszon elemzés) benyújtása. (2) Új intézmény alapítására, illetőleg meglevő intézmény átszervezésére vonatkozó javaslat megtárgyalásához kötelező a várható működési- és bérjellegű kiadások, továbbá bevételek elemzése. 40

41 60. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 90. (1) 84 Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése a belső ellenőrzés útján történik. (2) 85 A belső ellenőr tevékenységét éves ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervre a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot, amelyet a jegyző a képviselő-testülethez elfogadásra előterjeszt. XII. fejezet Záró rendelkezések 91. (1) Ez a rendelet április 2-án lép hatályba. (2) Hatályát veszti Törökbálint Város Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti-és működési szabályzatáról szóló 9/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelet. Turai István sk. polgármester Kailinger Ildikó jegyző Egységes szerkezetbe foglalva október 28-án. Kailinger Ildikó jegyző 84 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 85 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 86 Módosította a 30/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendelet július 4-i hatállyal. 41

42 1. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez 87,88 Törökbálint Város Önkormányzata képviselő-testületének tagjai Elek Sándor polgármester Földvári László alpolgármester Géczy Krisztián alpolgármester dr. Albert Gábor Csuka Attila Gyarmati Mihály Hajdu Ferenc Major Sándor Rothauszky Györgyné dr. Somogyi Bálint Márton dr. Szentmiklósi-Tóth Tamás Szőke Péter 87 A október 12-i önkormányzati választás eredménye szerint 88 Módosította a 128/2016. (VI.23.) ÖK határozat július 1-jei hatállyal 42

43 2. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Az önkormányzat intézményeinek felsorolása Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmények: Törökbálinti Polgármesteri Hivatal (2045 Törökbálint, Munkácsy M. u. 79.) Törökbálinti Városgondnokság (2045 Törökbálint, Munkácsy M. u. 79.) Önállóan működő költségvetési intézmények: Walla József Óvoda (2045 Törökbálint, Baross u,. 23.) Nyitnikék Óvoda (2045 Törökbálint, Óvoda u. 3.) Bóbita Óvoda (2045 Törökbálint, Árpád u. 30.) Munkácsy Mihály Művelődési Ház (2045 Törökbálint, Munkácsy u. 83.) Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény (2045 Törökbálint, Munkácsy u. 83.) Törökbálint Város Önkormányzat Segítő Kéz Szolgálat (2045 Törökbálint, Nyár u. 30.) Szérűskert Bölcsőde (2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc utca 12.) 43

44 3. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Azon gazdasági társaságok felsorolása, amelyben az önkormányzat tulajdonosi hányaddal rendelkezik Érd és Térsége Víziközmű Kft., melynek az önkormányzat 6.21 % arányban tulajdonosa TÖRS Kft., melynek az önkormányzat 49 % arányban tulajdonosa 44

45 4. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Az önkormányzat által alapított egyéb szervezetek Kultúra 043 Közalapítvány 89 Törökbálint Fejlesztéséért Közalapítvány 89 Módosította a 61/2016. (IV. 07.) ÖK határozat 45

46 5. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez A hirdetmények kifüggesztésének helye 1. Dózsa Gy. u. 15. (Zimándy Ignác Általános Iskola) szám előtti hirdetőtábla 2. Polgármester Hivatal (Munkácsy M. u. 79.) előtti hirdetőtábla 3. Rudák-telep buszforduló 4. CBA élelmiszerbolt előtti hirdetőtábla 5. Bajcsy-Zs. utcán a szolgáltatóházaknál 6. Bálint Márton Általános- és Középiskolánál 7. Kastély utca elején 8. Temető 9. Széchenyi tér 10. Orvosi rendelő 11. Harangláb 46

47 6. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez 90 A Német Önkormányzat, Törökbálint tagjai Elnök: Megyaszai Zoltánné Tagok: Bartos Zoltánné Gauland József Scheiblinger Péter 90 A október 12-i nemzetiségi önkormányzati választás eredménye szerint 47

48 7. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez 91 A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat tagjai Elnök: Horváth István Tagok: Gurbai Jenő Juhász Sándor A Törökbálinti Román Nemzetiségi Önkormányzat tagjai 92 Elnök: Prágai Ilona Tagok: Kiss Enikő Prágai Vanda Mária 91 A október 12-i nemzetiségi önkormányzati választás eredménye szerint 92 A október 12-i nemzetiségi önkormányzati választás eredménye szerint 48

49 8. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Törökbálinti civil és társadalmi szervezetek - Törökbálinti Torna Club - Tenisz Tehetség Támogató Alapítvány - Törökbálinti Shaolin Kung-Fu Egyesület - Törökbálinti Football Club - Törökbálint és Vidéke Horgász Egyesület - Törökbálinti Életmód és Tömegsport Egyesület (TÉTE) - Törökbálinti Focisuli Egyesület - T-bálinti Labdarúgó Akadémia - Szeretet Földje Közhasznú Alapítvány - Szent Flórián Törökbálintért Egyesület - Törökbálinti Hagyományőrző Svábkórus - Kultúra-043 Közalapítvány - Idegennyelvi Alapítvány - Értékközvetítő és Képességfejlesztő Iskola Alapítvány - Grossturwaller Tänzer - Großturwaller Musikanten - Großturwaller Achte - Törökbálinti Cantabile Kórus és Kulturális Egyesület - Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport - Törökbálinti Kamarakórus Egyesület - Lendvai Károly Férfikórus - Sub Rosa Régizene Együttes - Facsiga Alkotóműhely - Walla József Óvoda Kreatív Gyermekekért Alapítvány - Seprődi János Kórusszövetség - Zimándy Ignác Iskolánkért Művelődési Alapítvány - Harmatcsepp Keresztyén Játszóház Alapítvány - Gyémántkút Egyesület - Törökbálinti Jóakarat Kör - Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület - Törökbálinti Kolping Család Egyesület - Tükörhegyi Közéleti Egyesület - Törökbálint Latin Táncklub Egyesület - Vöröskereszt Törökbálinti Alapszerve - Szabadházi Hegy Egyesület - Magyar Caritas Törökbálinti Szervezete - MDOSZ H-96 Törökbálinti Madárbarát Egyesülete - Munkácsy Mihály Nyugdíjas Klub - Napsugaras Ősz Ének és Tánccsoport - Törökbálinti Gazdakör - Mozgáskorlátozottak Törökbálinti Egyesülete - Baba-Mama Klub - Törökbálinti Sváb Egyesület 49

50 - Törökbálinti Városszépítő Egyesület - Magyarországi Szegények és Romák Érdekvédelmi - Közhasznú Szervezete - Pistály Építő, Fejlesztő Egyesület - Kis Bóbitákért Törökbálinton Alapítvány - Csupaszív Alapítvány - Pistály -, Szabadházi Hegy Hegyőrség Törökbálinti Egyesület - Törökbálinti Városőrség Polgárőr Egyesület - Törökbálint Fejlesztéséért Közalapítvány 50

51 9. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez 93, 94, 95 Az önkormányzat állandó bizottságainak tagjai Humánpolitikai Bizottság: Elnök: dr. Albert Gábor Alelnök: Major Sándor Tagok: Hajdu Ferenc Rothauszky Györgyné Szőke Péter Külső tagok: Toma Mihály, Újhelyi Tamara, dr. Bódy Gábor Hadik Ákos Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság: Elnök: Gyarmati Mihály Alelnök: Szőke Péter Tagok: Hajdu Ferenc Rothauszky Györgyné dr. Somogyi Bálint Márton Külső tagok:patkó Gergely Szalczinger József, Gyurasits Tamás, dr. Hajós Béla Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság: Elnök: dr. Szentmiklósi-Tóth Tamás Alelnök: dr. Somogyi Bálint Márton Tagok: Csuka Attila Major Sándor Külső tagok: Jánoska László Tiborné, Herczog Mátyásné, Szalay Zoltán 93 Módosította a 316/2014. (X.22.) ÖK határozat 94 Módosította a 321/2014.(XI.20.) ÖK határozat 95 Módosította a 129/2016. (VI.23.) ÖK határozat június 28-i hatállyal. 51

52 10. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez A képviselők és a külsős bizottsági tagok címe Képviselő-testület tagjai: Dr. Albert Gábor Csuka Attila Elek Sándor Földvári László Géczy Krisztián Gyarmati Mihály Hajdu Ferenc Major Sándor Rothauszky Györgyné dr. Somogyi Bálint Márton dr. Szentmiklósi-Tóth Tamás Szőke Péter Külsős bizottsági tagok: Gyurasits Tamás dr. Bódy Gábor dr. Hajós Béla Herczog Mátyásné Jánoska László Tiborné Hadik Ákos Patkó Gergely Szalay Zoltán Szalczinger József Toma Mihály Ujhelyi Tamara Levelezési listák: képviselő-testület Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság külsős Humánpolitikai Bizottság külsős Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság - külsős albert.gabor@torokbalint.hu csuka.attila@torokbalint.hu elek.sandor@torokbalint.hu foldvari.laszlo@torokbalint.hu geczy.krisztian@torokbalint.hu gyarmati.mihaly@torokbalint.hu hajdu.ferenc@torokbalint.hu major.sandor@torokbalint.hu rothauszky.gyorgyne@torokbalint.hu somogyi.b.marton@torokbalint.hu szentmiklosi-toth.tamas@torokbalint.hu szoke.peter@torokbalint.hu gyurasits.tamas@torokbalint.hu body.gabor@torokbalint.hu hajos.bela@torokbalint.hu herczog.matyasne@torokbalint.hu janoska.l.tiborne@torokbalint.hu hadik.akos@torokbalint.hu patko.gergely@torokbalint.hu szalay.zoltan@torokbalint.hu szalczinger.jozsef@torokbalint.hu toma.mihaly@torokbalint.hu ujhelyi.tamara@torokbalint.hu kepviselo.list@torokbalint.hu pjb.list@torokbalint.hu hpb.list@torokbalint.hu vfkb.list@torokbalint.hu 52

53 11. függelék a 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelethez Törökbálint Város Levelezési cím: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály Tel.: Fax: @torokbalint.hu honlap: Iktatószám: ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület... ülésére Tisztelt képviselő-testület! Tárgy: Határozati javaslat(ok): Törökbálint Város Önkormányzatának képviselő-testülete 1.)... a.)... b.)... c.)... 2.)... Felelős:... Határidő:... A határozati javaslat(ok) elfogadása egyszerű/minősített többséget igényel. Az előterjesztést véleményezte:... Bizottság... Bizottság... Bizottság 53