szervezeti és működési szabályzatáról

Átírás

1 Törökbálint Város Önkormányzata képviselő-testületének 9/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a szervezeti és működési szabályzatáról 1

2 Törökbálint Város Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 18. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 2

3 I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzat 1. (1) Az önkormányzat hivatalos neve: Törökbálint Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: Törökbálint, Munkácsy M. u. 79. Az Önkormányzat hivatalának neve: Törökbálint Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (2) Az Önkormányzat működési területe Törökbálint közigazgatási területe. Közigazgatási jogállását tekintve város. A település közigazgatási területe 2976 ha. (3) Az Önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzat ellátja a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV tv.-ben (továbbiakban: Ötv.) és más törvényekben megállapított feladat és hatásköröket. A képviselő-testületet a polgármester akadályoztatása esetén (szabadság, betegség, vagy egyéb esetben) a főállású alpolgármester, a főállású alpolgármester akadályoztatása esetén pedig a társadalmi megbízatású alpolgármester (továbbiakban: alpolgármesterek), az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke képviseli. Önkormányzati döntést a képviselő-testület, annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, társulása, a polgármester, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. (4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, valamint a képviselő-testület hivatala látják el. (5) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja át. A hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A hatáskör átruházásáról és az átruházás visszavonásáról szóló döntés minősített többséget igényel. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1-4. mellékletei tartalmazzák. (6) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, az éven túli hitelfelvétel, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; 3

4 e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékműállítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. 2. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: a) függelék: e rendelethez tartozó olyan rendeleti szabályozást nem igénylő tartozék, amelynek a hatáskörrel rendelkező személy vagy szerv döntéséből következő folyamatos karbantartásáról a jegyző saját hatáskörben gondoskodik; b) helyben szokásos módon történő közzététel: a Polgármesteri Hivatal (Törökbálint, Munkácsy M. u. 79.) hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján való megjelentetés, e mellett az arra jogosult dönthet a helyi médiában és az Önkormányzat hirdetmények kifüggesztésének helyén (e rendelet 5. függeléke) való megjelentetésről; c) határidők számítása: a napokban megállapított határidőbe a kezdőnap beleszámít. amennyiben az e rendeletben szereplő határidő utolsó napja nem munkanapra esik, úgy a határidő az azt követő első munkanapon jár le; d) melléklet: e rendelet olyan, érdemi tartalommal rendelkező része, amelynek módosítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. e) napon: folyamatos naptári napot kell érteni 3. Törökbálint Város címeréről, zászlajáról és ezek használatáról, valamint a képviselő-testület által adományozható kitüntetésekről a képviselő-testület 13/2009. (III. 2.) önkormányzati rendelete rendelkezik. 3. A képviselő-testület tagjai feladat - és hatásköre 4. A képviselő-testület települési képviselőinek száma: 12 fő. A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselő-testület működése, határozatképessége, döntéshozatala szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A képviselők névjegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza. 4

5 II. Fejezet Az önkormányzat működési szabályai, feladat- és hatásköre 5. (1) Az önkormányzat gondoskodik mindazon feladatok ellátásáról, amelyet törvény számára kötelezően előír. Önként vállalhatja továbbá minden olyan feladat ellátását, helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, vagy amely más szerv hatáskörébe tartozik ugyan, de ellátására az önkormányzat megállapodást kötött. (2) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatásköreit - szervenként e rendelet 1-4. melléklete tartalmazza. A mellékletben külön meg kell jelölni az átruházott hatásköröket, továbbá az átruházás címzettjét. (3) A képviselő-testület hatásköre gyakorlásának átruházásáról vagy az átruházott hatáskör visszavonásáról minősített többséggel hozott határozattal dönt, és egyúttal meghatározhatja a hatáskör gyakorlásának főbb szempontjait, továbbá meghatározza a hatáskör gyakorlásáról szóló beszámoló rendjét. (4) Amennyiben eltérő döntés nincs, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör gyakorlója a soron következő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni. A tájékoztatást illetően a képviselők kérdéseket tehetnek fel, vitának azonban nincs helye. Abban az esetben, ha a polgármester vagy bármelyik képviselő kezdeményezi átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát, a napirendre tűzés szabályai szerint kell eljárni. (5) Az átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a fellebbezés beérkezését követő ülésén köteles tárgyalni, feltéve, hogy az ülés napirendjére vonatkozó szabályok betartása biztosítható. A fellebbezést csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni. 6. (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása érdekében önállóan, vagy más önkormányzattal, egyéb szervvel történő megállapodás alapján intézményt alapíthat. (2) Intézmény alapításának (ideértve az átszervezést és a megszüntetést is) elhatározásához a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges. (3) A határozatnak tartalmaznia kell: a) az intézmény létrehozásának fő célját, főbb feladatait, jogállását, b) az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközök, tárgyi feltételek biztosítása érdekében teendő intézkedéseket, c) az intézmény működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításával kapcsolatban teendő intézkedéseket, d) a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kapcsolatos intézkedéseket, e) a szervezeti és működési szabályzat elkészítési kötelezettségére vonatkozó határidőt. 5

6 (4) Az intézmény alapító okiratát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá. (5) Az önkormányzat által alapított intézmény vezetőjének kinevezésekor a képviselő-testület állapítja meg az intézményvezető besorolását és első illetményét, a továbbiakban pedig gyakorolja az intézményvezetővel kapcsolatos fő munkáltató jogosítványokat (vezetői megbízás adása és visszavonása, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása, összeférhetetlenség megállapítása.) A felsoroltakon túl az intézményvezetőkkel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. (6) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását és címét e rendelet 2. függeléke tartalmazza. (7) Feladatai ellátása érdekében az önkormányzat önállóan vagy más önkormányzattal, szervezettel társulva gazdasági társaságot, egyéb szervezetet is létrehozhat. Ilyen esetben az egyéb jogszabályok (pl. társasági törvény) rendelkezései az irányadóak, azonban a (2) - (5) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. (8) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, egyéb szervezetek felsorolását e rendelet 3. függeléke tartalmazza. 6

7 III. Fejezet A képviselő-testület működése 4. A képviselő-testület ülései 7. (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén pedig a társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést. (3) A képviselő-testület rendes ülése 13,00 órától legfeljebb 19,00 óráig tart. A napirend függvényében esetenként a képviselő-testület ezt az időpontot maximum 2 órával egyszerű többségű döntés alapján meghosszabbíthatja. (4) Amennyiben a képviselő-testület az ülésre meghirdetett napirendeket a (3) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nem tárgyalja meg, az ülés vezetője legfeljebb 8 napon belüli időpontra - kijelöli az ülés folytatásának napját. Az így összehívott testületi ülésen az elmaradt napirendeken kívül más napirend nem tárgyalható. (5) A határozatképtelen vagy más okból elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra összehívja. Az így összehívott ülésen az eredeti meghívóban szereplő előterjesztések tárgyalhatók. 5. A képviselő-testület alakuló ülése 8. (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti a polgármester eskütételéig. (2) A képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai az alábbiak: a) Ünnepélyes megnyitó, aa) Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás eredményéről ab) az önkormányzati képviselők, ac) a polgármester ad) a kisebbségi önkormányzati képviselők eskütétele A képviselők a Helyi Választási Bizottság elnöke előtt, majd ezt követően a polgármester a képviselő-testület előtt az alakuló ülésen, vagy a megválasztásukat követő ülésen esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről okmányt írnak alá. Az eskü, illetve fogadalom szövege: Én (a polgármester neve) esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek; az Alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom; a tudomásomra jutott titkot megőrzöm; (a tisztség megnevezése) tisztségemből eredő feladataimat 7

8 (megye/település/kerület) fejlődésének előmozdítása és az Alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. (1994. évi LXIV tv. 1. (7) bekezdése) (A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen! ae) a megbízólevelek átadása; b) Tájékoztató a Polgármester választási ciklusra vonatkozó programjáról; c) Javaslat a Polgármester illetményének megállapítására; d) Javaslat az alpolgármester(-ek) megválasztására és illetmény(-ük) vagy tiszteletdíj(- uk) megállapítására; e) Javaslat a képviselő-testület bizottságai létszámának meghatározására, a bizottságok tagjainak és elnökeinek a megválasztására. ea) a külsős bizottsági tagok eskütétele; 6. A képviselő-testület rendes ülése 9. (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 11 alkalommal tart ülést (rendes ülés). Rendes ülés a képviselő-testület munkatervében szereplő időpontra összehívott ülés. (2) Rendes ülés július 1. és augusztus 20. között nem hívható össze. (3) A (2) bekezdésben jelölt időszaktól eltekintve két rendes ülés között nem telhet el 40 naptári napnál hosszabb idő. 7. A rendes ülések összehívása 10. (1) A képviselő-testület ülését írásban kell összehívni. A meghívóban fel kell sorolni a javasolt napirendeket, a napirendek előadóit, továbbá a napirendet tárgyaló bizottságokat. Fel kell tüntetni, ha valamely napirend tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve feltételezhető, hogy esetleg zárt ülés tartására sor kerül. (2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legkésőbb 5 nappal kell a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére megküldeni. (3) Az esetleges pótanyagokat pedig a képviselő-testület ülését megelőző napon kell megküldeni. A nyilvánosság számára a honlapon, egy nyomtatott példányt a Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjteményben kell elhelyezni. (4) A képviselők részére a megküldésen az anyagoknak a Törökbálinti Testületi AdatTárra (elérhető: ttt.torokbalint.hu honlapon) való feltöltést vagy ennek az elektronikus rendszernek a 48 órát meghaladó működésképtelensége esetén az e célra fenntartott postaszekrénybe történő elhelyezést kell érteni. (5) A Szervezési Iroda az anyagoknak a ttt.torokbalint.hu honlapra való feltöltéséről e 8

9 rendelet 11. függelékében felsorolt címeken keresztül értesíti az érintetteket. (6) Az előterjesztések folyamatosan, elkészülésük sorrendjében kerülnek fel a TTT-re. 8. A képviselő-testület rendkívüli ülése 11. (1) Rendkívüli ülés a képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés. Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti a) a polgármester, b) a képviselők egynegyede, azaz 3 képviselő, c) vagy a képviselő-testület bármely bizottsága a rendkívüli ülés indokoltságát tartalmazó indítvánnyal együtt. (2) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt az indokolással együtt írásban kell a polgármesternél benyújtani. Az indítvány benyújtására az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (3) A polgármester a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni. (4) A rendkívüli ülés indokát a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell. (5) Határozatképtelenség megállapítása miatt meg nem tartott, vagy nem folytatható ülést követően a polgármester köteles az ülés napjától számított 15 napon belül rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására a polgármester ezen okból még két alkalommal köteles. Ezt követően a polgármester a Pest Megyei Kormányhivatal főigazgatóját értesíti a képviselő-testület tartós határozatképtelenségéről. (6) A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon és ben is összehívható, azonban az írásos előterjesztést legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni. (7) Rendkívüli ülésen rendelet nem alkotható, kivéve, ha jelentős anyagi kár vagy életveszély elhárítására irányul, amelynek okát az indítványban meg kell jelölni. Ennek eldöntéséhez minősített többség szükséges. (8) Rendkívüli ülésen a meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül más napirendi pontot kivéve a polgármester által benyújtott sürgősségi indítványt nem tárgyalhat a képviselőtestület. (9) A Pest Megyei Kormányhivatal főigazgatója összehívja a képviselő-testület ülését a) az Ötv. 98. (2) bek. f.) pontja alapján, ha a polgármester az Ötv. 12. (1) bekezdése illetve e paragrafus (1) bekezdés a) b) c) pontja szerinti indítványnak nem tesz eleget. b) kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, ha az általa jelzett törvénysértésre a megadott határidőn belül intézkedés nem történt. (Ötv. 99. (2) bekezdés c.) pontja) 9

10 9. A képviselő-testület üléseire meghívottak köre 12. (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) a képviselőket, b) a jegyzőt, az aljegyzőt, c) a polgármesteri hivatal érintett irodájának irodavezetőjét, d) a kisebbségi önkormányzat(ok) elnökét(eit) e) az állandó bizottságok nem képviselő tagjait, f) a megyei kormányhivatal helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerve vezetőjét, g) a napirendben érintett könyvvizsgálót, intézményvezetőket és azon gazdasági társaság vezetőjét, amelyben az önkormányzat tulajdonos, h) az érdekképviseleti szervek, kamarák vezetői az őket érintő kérdésekben, ügyekben (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsoroltak részére valamennyi képviselő-testületi ülés meghívóját, s a hozzá tartozó írásos anyagokat, a c)-h) pontokban felsoroltaknak pedig az ülés meghívóját és az őket érintő előterjesztést kell megküldeni. (3) Valamennyi testületi ülésről az ülés meghívójának megküldésével tájékoztatni kell a település országgyűlési képviselőjét és a helyi médiumokat. (4) A képviselő-testület ülésén az állandó bizottság nem képviselő tagját tanácskozási jog illeti meg a bizottság feladatkörét érintő témában. (5) A képviselő-testület ülésén tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a helyi civil és társadalmi szervezetek képviselőjét. A helyi civil és társadalmi szervezetek felsorolását a 8. függelék tartalmazza. (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. 10. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága 13. (2) A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülések időpontjáról, témájáról a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás - az időpont, a helyszín és a napirendi pontok felsorolását tartalmazó meghívónak - Törökbálint Város Polgármesteri Hivatala Munkácsy M. u. 79. szám alatt lévő hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint a honlapon való közzétételével történik. A honlapon a képviselőtestület üléseinek előterjesztései és mellékletei is közzétételre kerülnek. 14. A képviselő-testület (1) a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat 10

11 tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené. Ebben az esetben a zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző. A javaslatot indokolni kell, az indoklás legfeljebb 1 perces időtartamú lehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. (2) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjain kívül a jegyző, az aljegyző, a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő, valamint a kisebbségi önkormányzat - kisebbséget érintő ügyben - elnöke és a könyvvizsgáló vesz részt. (3) Zárt ülésen hozott határozatban - kivéve az önkormányzat hatósági ügyeket - a képviselőtestület rendelkezik a döntés nyilvánosságra hozataláról. Abban az esetben, ha a zárt ülés elrendelése az érintett nyilatkozatán alapul, a döntés nyilvánosságra hozatalához az ő beleegyezése is szükséges. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt ügyekben - kivéve az önkormányzati hatósági ügyeket és az Önkormányzat állandó bizottsága tagjainak megválasztását - a szavazás titkos. 11. Gazdasági program 15. A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. 12. A képviselő-testület munkaterve 16. (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján dolgozik. A polgármester a képviselőtestület által megszavazott javaslattól függően, a tárgyidőszak utolsó testületi ülését megelőző 10 naptári napon belül köteles a munkatervre vonatkozó javaslatot a képviselőtestület elé terjeszteni. (2) A munkaterv tartalmára vonatkozóan javaslatot kell kérni: a) a polgármestertől, alpolgármesterektől, b) a képviselőktől, c) valamennyi bizottságtól, d) a jegyzőtől, e) a jegyzőn keresztül a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől f) az önkormányzati intézmények vezetőitől, g) nemzetiségi kisebbségi önkormányzat képviselőitől. 11

12 (3) A munkaterv tartalmazza: a) a rendes ülések várható időpontját (hónap és nap megjelöléssel), b) a napirendek címét, c) az előterjesztő nevét, d) az előkészítésért felelős megjelölését, az előkészítésben közreműködő képviselő nevét, e) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják, f) a napirend tárgyalásához külön meghívottak nevét, g) a közmeghallgatás időpontját. (4) A munkatervet a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. (5) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni. 13. A képviselő-testület üléseinek napirendje, a napirend megállapításának szabályai 17. (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint. (2) A napirendek elfogadása előtt a) a polgármester, képviselő és a jegyző indokolással javaslatot tehet a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására. b) Az előterjesztőnek indokolással joga van a napirendről levetetni az előterjesztést. c) A polgármester, képviselő és a jegyző indokolással - javaslatot tehet a meghívóban nem szereplő sürgősségi indítvány napirendre vételére. d) Az illetékes bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti az előterjesztést, ha azt a bizottság még nem tárgyalta, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette napirendjére, vagy abban döntést nem hozott. (3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt. (4) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. 18. (1) Az előző ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt napirendre tűzésére vonatkozó javaslat esetén a javaslatot írásban indokolni kell. Ilyen esetben a képviselő-testület a napirend megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint, vagyis egyszerű többséggel dönt a napirendre tűzésről. (2) Kivételt képez az (1) bekezdés szabályai alól, ha a polgármester által az Ötv. 35. (3) bekezdés szerint benyújtott kezdeményezésről van szó. Ennek értelmében amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja - 12

13 ugyanazon ügyben egy alkalommal - kezdeményezheti a döntés felülvizsgálatát. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a benyújtás időpontja alatt a képviselők részére történő megküldés napját kell érteni. A kezdeményezést a polgármester írásban köteles indokolni. (4) A (2) - (3) bekezdés szerinti kezdeményezést a képviselő-testület köteles napirendre tűzni. 19. (1) Ha a körülmények ezt lehetővé teszik, a napirendi pontok tárgyalásánál az alábbi sorrendet kell követni: a) rendeleti javaslatok, b) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések hátrébb sorolva, c) képviselői önálló indítványok, d) interpellációk, kérdések, e) tájékoztatók, beszámolók, közérdekű bejelentések (ezek keretében felmerülő határozati javaslatról a képviselő-testület dönt) f) napirenden kívüli felszólalás (2) Lehetőség szerint az ülés végére kell sorolni azt a napirendet, melynek megtárgyalására a képviselő-testület zárt ülést rendel el. (3) Az (1) bekezdés e.) pontja keretében írásban be kell számolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző rendes ülés óta történt fontosabb eseményekről polgármester által tett intézkedésekről, továbbá be kell számolni a polgármester és a bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (4) A napirenden kívüli felszólalások körébe tartoznak az egyéb információk, bejelentések. (5) A napirendek tárgyalási sorrendjére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. 14. Az interpelláció 20. (1) Az önkormányzati képviselő magyarázat, intézkedés kérése céljából az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, illetve bármely bizottság elnökéhez. (2) Interpelláció írásban terjeszthető elő, az ülést megelőzően legalább 53 órával korábban kell a polgármesterhez benyújtani. Az írásos interpelláció abban az esetben is a polgármesterhez címezve nyújtandó be, ha annak címzettje nem a polgármester. Az írásos interpellációt a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. (3) Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, a kérdezett személy megjelölését. 13

14 (4) Az interpellációra lehetőség szerint a tárgyi ülésen válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a választ 15 napon belül írásban kell megadni, és a válaszról a képviselőtestületet szintén írásban tájékoztatni kell. Amennyiben az ülésen az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpellációra adandó választ el kell napolni. (5) Az interpellációt benyújtó képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a választ elfogadjae. Amennyiben nemmel nyilatkozik, válaszát legfeljebb 5 percben indokolhatja. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz az interpelláció elfogadásáról. (6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügyet a képviselő-testület által kijelölt bizottság 15 napon belül köteles megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámolni. A beszámolót a képviselő-testület önálló napirendi pont keretében köteles tárgyalni. A beszámoló elfogadásához minősített többség szükséges. Amennyiben a testület a beszámolót nem fogadja el, a testületnek kell meghatározni a további teendőket. (7) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő, illetve a képviselő-testület elfogadta, ugyanabban a témában újabb interpelláció előterjesztésének csak akkor van helye, ha ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul. Az interpelláció előterjesztésének szándékát írásban indokolni kell. (8) Az interpelláció tárgyalása során vitának nincs helye. 15. A kérdés 21. (1) A képviselő önkormányzati ügyekben illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörébe nem tartozó ügyekben a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás céljából kérdést intézhet. A szóban előterjesztett kérdések legfeljebb 5 perces időtartamúak lehetnek. (2) A kérdés írásban terjeszthető elő, az ülést megelőzően legalább 53 órával korábban kell a polgármesterhez benyújtani. A kérdésre lehetőség szerint az ülésen, legkésőbb azonban 15 napon belül válaszolni kell. (3) A kérdező a válasz megadása után legfeljebb 2 perces időtartamban indokolva nyilatkozik, hogy a választ tudomásul veszi-e. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz a kérdés elfogadásáról. 16. Képviselői önálló indítványok 22. (1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet. (2) A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél - a rendes ülés napját megelőzően legkésőbb 3 héttel - kell írásban beterjeszteni. 14

15 (3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és keltezését. 17. Sürgősségi indítvány 23. (1) A polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely indítvány sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását. (2) A sürgősségi indítványt az ülést megelőzően legalább 53 órával korábban kell a polgármesterhez benyújtani. (3) Az indítványozó a sürgősség indokait legfeljebb 2 percben kifejtheti. (4) Az indítvány sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület minősített többséggel dönt. 18. Az előterjesztések rendje 24. (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan beterjesztés, amely a képviselő-testület vagy a bizottságok döntését igényli. (2)A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések írásban nyújthatók be. (3) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehetnek: a) a polgármester, b) alpolgármesterek c) a jegyző, d) a képviselők, e) a bizottságok, f) a tanácsnokok, g) a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei. (4) A (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak az előterjesztés előadásával a polgármesteri hivatal megfelelő szakmai jártassággal rendelkező dolgozóját is megbízhatják. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő, előadó jogait, kötelezettségeit, de az előterjesztést előzetesen köteles egyeztetni azzal, akitől a megbízást kapta. 25. (1) A képviselő-testület ülésén önállóan napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelményeknek. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen: a) az előterjesztés fejlécében az előterjesztő vagy szervezeti egysége megnevezését, b) az előterjesztés jobb felső negyedében az előterjesztés tárgyát, melynek pontosan meg 15

16 kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel, c) az előterjesztés érdemi szövege fölött középen a hivatalos megszólítást ( Tisztelt képviselő-testület! ), d) az előterjesztés érdemi szöveg alatt a határozati javaslatot a határidő és a felelős megjelölésével, kivéve a kizárólag rendeletalkotásra irányuló előterjesztést, e) az előterjesztés határozati javaslata alatt, rendeletre vonatkozó előterjesztés esetén annak érdemi szövege alatt annak feltüntetését, hogy a döntés meghozatala az Ötv., valamint e rendeletet figyelembe véve, egyszerű, vagy minősített többséget igényel, f) a döntés meghozatalára vonatkozó tájékoztatás (egyszerű vagy minősített többség) után, hogy mely bizottságok tárgyalták meg az előterjesztést ( Az előterjesztést tárgyalta: ), g) az előterjesztés végén az anyag készítőjének a nevét ( Az előterjesztést készítette: ), h) az előterjesztés zárásaként az előterjesztés készítésének helyét és idejét, az előterjesztésre jogosult aláírását, valamint a bélyegzőlenyomatot. i) a módosított előterjesztésben vagy mellékleteiben bekövetkezett változtatást korrektúrával teszi közzé a Hivatal. (2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik. (3) Költségvetést érintő bármilyen tárgyú - előterjesztésnél Törökbálinti Önkormányzati Könyvtár programban a Pénzügyi Iroda irodavezetője nyilatkozik arról, hogy az előterjesztésben (határozati javaslatban) foglaltak költségvetést érintő részei összhangban vannak a költségvetési rendelettel. Ha ez az összhang nem áll fent, akkor ennek a tényét az ok pontos megjelölésével a Pénzügyi Iroda irodavezetője indokolja. (4) Rendelet-tervezet esetén a szöveges előterjesztés aláírásán túl a rendelet-tervezet utolsó oldalát is szignálnia kell az előterjesztésre jogosultnak. (5) A képviselő-testület és bizottságai elé kerülő előterjesztéseket, törvényességi ellenőrzésüket követően - amennyiben azok megfeleltek az előterjesztésekkel szemben támasztott jogszabályi és egyéb követelményeknek - az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a Jegyzőnek vagy az Aljegyzőnek szignálnia kell. (6) Az előterjesztéseket a 12. függelék szerinti formában kell elkészíteni. (7) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja. (8) Az előterjesztésekkel kapcsolatos egyéb követelményeket Törökbálint Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának A képviselő-testületi előterjesztések rendjéről szóló szabályzat tartalmazza. (9) Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését a jegyző a Törökbálinti Önkormányzati Könyvtár programjában végzi el, kivéve a sürgősségi indítványt. 19. A képviselő-testületi ülések tanácskozási rendje 26. A képviselő-testület ülésén jelenlevő valamennyi képviselő és más résztvevő köteles a 16

17 tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. 27. (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén pedig a társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Jogi és ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést. (2) E jogkörében eljárva az ülést vezető elnök: a) megállapítja a határozatképességet, és az ülést megnyitja, b) javaslatot tesz a napirendre, c) egyes napirendek határozathozatala előtt ellenőrzi a képviselő-testület határozatképességét, d) megadja a szót az előterjesztőnek és a bizottságok elnökeinek, a hozzászólóknak, e) felkéri az előadót a hozzá intézett kérdések megválaszolására, f) szavazásra teszi fel a javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét és kimondja a határozatot, g) vezeti és összefoglalja a vitát, ezzel összefüggésben: ga) köteles a képviselő-testület ülését pártatlanul, tárgyilagosan vezetni, a szólásra jelentkezőknek e rendelet korlátai között a jelentkezés sorrendjében szót adni, gb) rendre utasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ, gc) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól vagy hozzászólásában érdemben nem mond újat, ismételt esetben megvonja tőle a szót, gd) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti. A képviselőt és a kisebbségi önkormányzat képviselőjét a terem elhagyására kötelezni nem lehet. ge) bármelyik képviselő kérésére 10 perc szünetet rendelhet el, de erre ülésenként legfeljebb három alkalommal kerülhet sor, A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. h) az előterjesztő és a képviselő-testület tagjai kezdeményezésére a napirendi pont tárgyalásának a következő ülésre történő elhalasztását kérheti. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. (3) Az ülést vezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. (4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén az ülést vezető elnök az ülést felfüggeszti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésre elnapolja. 20. Az előterjesztések megtárgyalására vonatkozó szabályok 28. (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, 17

18 aki legfeljebb 5 percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás is született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy - legfeljebb 5 percben - ismertesse a bizottság véleményét. Az olyan kisebbségi véleményt, amellyel a tagok legalább egynegyede egyetért, a bizottság bármelyik tagja ismertetheti. (2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerülhet sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra. 21. A felszólalások és hozzászólások szabályai 29. A képviselő-testület napirendjeinek tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor: a) felszólalás ügyrendi kérdésben, b) a napirendhez kapcsolódó kérdés, c) a napirendhez kapcsolódó hozzászólás d) a napirenden kívüli hozzászólás 22. Felszólalás ügyrendi kérdésekben 30. (1) Ügyrendi kérdésnek illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről - amennyiben törvény vagy e rendelet eltérő szabályt nem tartalmaz - a képviselőtestület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. (2) Amennyiben az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót. (3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők különösen: a) napirend felvétele, levétele b) napirend elnapolása c) az ülés nyitott, illetve zárt jellege d) a napirendek tárgyalásának sorrendje e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása f) a vita, illetve általános vita lezárása g) név szerinti szavazás kérése h) titkos szavazás elrendelésének kérése i) e rendelet szabályainak megsértése, ennek korrigálása. 23. A napirendhez kapcsolódó kérdés 31. (1) A napirendhez kapcsolódó kérdés az előterjesztés jobb megértését, a kérdező számára tisztázatlan pontok megvilágítását célozza. A kérdés tömör, tárgyszerű fogalmazásában 18

19 kizárólag információkérést tartalmazhat, nem tartozik hozzá a napirendet illető vélemény, észrevétel, hozzászólás. E szabály be nem tartása esetén az elnök a kérdezőt figyelmezteti, ismételt figyelmeztetés esetén a kérdezés jogát megvonja. (2) A napirend tárgyalása során kérdésfeltevésre jogosult: a) valamennyi képviselő, b) a tanácskozási joggal jelenlevők, c) a tanácskozási jog nélkül jelenlevők, amennyiben ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul. (3) A kérdések megválaszolása az előterjesztő feladata. Az előterjesztő a válaszadáshoz más jelenlevő közreműködését is igényelheti. 24. A napirendhez kapcsolódó hozzászólás 32. (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólalások az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos észrevételeket továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják. (2) Napirendhez kapcsolódó hozzászólásra a 31. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tanácskozási jog nélkül jelenlevők módosító indítványt nem terjeszthetnek elő. (3) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, napirendi pontonként legfeljebb 5 perc időkeretben, kivéve a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, melyek esetében az időkeret legfeljebb 10 perc. A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző. (4) Amennyiben a napirend fontossága indokolja, a testület vagy a bizottság - a napirend elfogadásakor - egyszerű többséggel dönt az időkorlát mellőzéséről. (5) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni (maximum 2 perc időkeretben). Viszontválasznak helye nincs. (6) Módosító indítvány határozati javaslatként történő - indoklás nélküli - konkrét tárgyszerű megtétele nem számít bele az időkeretbe. (7) Az ülést vezető elnök által feltett (szavazásra bocsátott) határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség. (8) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, az ülést vezető elnök köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót. 19

20 25. A napirenden kívüli hozzászólás 33. (1) A napirenden kívüli felszólalásra az ülést vezető elnöktől írásban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás témáját az ülés megnyitása előtt 1 órával át kell adni az ülést vezető elnöknek. (2) Amennyiben az ülést vezető elnök a felszólalás lehetőségét megtagadja, az engedély megadásáról a képviselő kérésére a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. (3) A napirenden kívüli felszólalás a hivatalos napirend utolsó pontját követően adható elő és legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc. (4) A napirenden kívüli felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható. 26. A vita lezárása 34. (1) Az előterjesztések vitája során az ülést vezető elnök vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. E javaslat elfogadása esetén is szót kell azonban adni mindazoknak, akik a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkeztek. (2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően az ülést vezető elnök összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat. (3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni. 27. A döntéshozatal szabályai 35. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele, azaz legalább 7 képviselő jelen van. (2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza. a) Egyszerű többséghez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. b) Minősített többségű szavazathoz a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (3) Minősített többség szükséges a törvény vagy e rendelet által előírt esetekben. 20

21 36. Minősített többség szükséges: a) az Ötv ában és 15. -ának (1) bekezdésében meghatározott ügyeken kívül aa) a képviselő-testületi hatáskör átruházásához, ab) a polgármester, az alpolgármesterek fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához, ac) a hitel felvételéhez, amennyiben meghaladja a költségvetési rendeletben meghatározott mértéket, ad) a bizottság tárgyalása nélküli előterjesztés napirendre tűzéséhez, ae) az előterjesztés visszavonása esetén annak napirenden tartásához és af) az önkormányzati vagyon ingyenes megszerzéséről és átengedéséről. b) e rendelet értelmében: ba) az önkormányzat képviseletéhez, képviseletében történő eljáráshoz bb) hatáskörök átruházásához, átruházott hatáskörök ideiglenes vagy végleges visszavonásához bc) rendkívüli ülésen rendelet alkotásához, amennyiben a rendelet jelentős anyagi kár vagy életveszély elhárítására irányul bd) sürgősségi indítvány napirendre vételére be) titkos szavazás elrendeléséhez. 37. Az Ötv. 14. (2) bekezdésre figyelemmel a képviselő-testület a döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett kezdeményezésére vagy bármely képviselő, illetve a polgármester javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. 28. A szavazás módja 38. (1) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat - az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé az első eredményes szavazásig -, majd ettől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni. (2) Nem kell külön szavazni arról a módosító indítványról, amelyre nézve az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy azt befogadja. (3) A szavazás megtörténte után az ülést vezető elnök a határozatot és kihirdeti a szavazás eredményét. (4) Abban az esetben, ha az adott ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt tárgyalására kerül sor, a döntéshozatal előtt a képviselő-testületnek először arról kell szavaznia, hogy merült-e fel az ügyben olyan új körülmény, amely miatt indokolt a döntés felülvizsgálata. A döntéshez egyszerű többség szükséges. Csak ezt követően kerülhet sor a határozati javaslat felől történő szavazásra, ennek során a szokásos eljárást kell alkalmazni. 21

22 39. Kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések során a szavazás módja az alábbi: a) egy vagy két jelölt esetén a döntéshez egyszerű többség szükséges. b) kettőnél több jelölt esetén a döntés két fordulóban történik. Az első fordulóba az összes jelölt közül egyszerű többséggel a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül. A második forduló eljárására e a) pontjában foglalt rendelkezés az irányadó. (1) Szavazni csak személyesen lehet. 40. (2) A képviselő-testület döntéseit a) általában számítógéppel segített nyílt szavazással hozhatja, a gép hibája esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. A számítógépes szavazás nyíltságát a szavazásról a számítógép által készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja. b) név szerinti nyílt, szavazással hozhatja. c) titkos szavazással általában számítógéppel segített szavazással hozhatja, a gép hibája esetén a szavazás manuálisan történik. 29. Kézfelemeléssel történő szavazás 41. (1) A szavazás a kivételével nyílt szavazás során, kézfelemeléssel történik. (2) A szavazás során az igennel, nemmel szavazók valamint a tartózkodók számát a jegyzőkönyvvezető vagy a jegyző állapítja meg. A szavazás végén a hangfelvétel számára hangosan be kell mondani annak a képviselőnek a nevét, aki a szavazáson nem volt jelen. (3) Amennyiben az összeszámlált szavazatok és a jelenlevők száma nem egyezik, a szavazást meg kell ismételni. (4) A szavazatok összeszámlálása után az ülést vezető elnök megállapítja a szavazás eredményét. 30. Név szerinti szavazás 42. (1) Név szerinti szavazást a polgármester vagy bármely képviselő indítványára a képviselőtestület ügyrendi szavazással rendelhet el, vagy a képviselő-testület 3 tagjának javaslatára az ülést vezető elnök rendel el. A javaslatot nem kell indokolni. (2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző vagy a jegyzőkönyvvezető egy urnából egyenként kihúzza a képviselő-testületi tagok nevét tartalmazó cédulát, s az illető hangosan nyilatkozik a szavazatáról. (3) Amennyiben a cédula olyan képviselő nevét tartalmazza, aki az ülésen nincs jelen, a nevet a hangfelvétel számára hangosan fel kell olvasni, hozzátéve: Az ülésen nincs jelen, illetőleg A szavazásnál nincs jelen. 22

23 (4) Névszerinti szavazásnál igen, nem és tartózkodás szavazat lehetséges. 31. Titkos szavazás 43. (1) Az Ötv. 12. (4) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazásra javaslatot tehet a polgármester, illetőleg bármelyik képviselő. A javaslattevő indítványát legfeljebb 1 percben indokolhatja. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. (2) A titkos szavazás általában számítógéppel segített szavazással történik. (3) A gép hibája esetén a szavazás manuálisan a következők szerint történik: a) A titkos szavazás lebonyolításának idejére a Pénzügyi, Jogi és ügyrendi Bizottság szavazatszámláló bizottsággá alakul át. Amennyiben a bizottságnak legalább három tagja nincs jelen az ülésen, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozattal a bizottság létszámát ideiglenesen kiegészíti. A bizottság elnöke a Pénzügyi, Jogi és ügyrendi Bizottság elnöke és alelnöke távolléte esetén a képviselőtestület minősített többséggel a bizottság tagjai közül ideiglenesen elnököt választ. b) A titkos szavazás előkészítésére szünetet kell elrendelni, majd a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, s a szavazás idejére újabb szünetet rendel el. c) Feladatkörében a bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, lebonyolítja a szavazást, összeszámlálja a szavazatokat, majd a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. d) A szavazólapra felvett személyekre érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő név melletti körben tollal két egymást metsző vonallal lehet. e) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon és urna igénybevételével történik. (4) Az ülés elnöke a jelentés alapján kihirdeti a titkos szavazás eredményét. (5) A manuálisan lebonyolított titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv 1-3. példányának elválaszthatatlan mellékletét képezi. (6) A manuálisan lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza: a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét, b) a szavazásra bocsátott kérdés(ek) meghatározását, c) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét valamint a jegyzőkönyvvezető nevét, d) a kiadott szavazólapok számát, e) az urnában levő szavazólapok számát, a szavazatok megoszlását, a szavazás eredményét, f) a szavazás során felmerült észrevételeket, körülményeket. g) a bizottsági tagok és a jegyzőkönyvvezető aláírását 23

24 32. A képviselő-testület döntései 44. (1) A képviselő-testület döntése rendelet vagy határozat. (2) Közbenső döntés a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések megtárgyalása során a kiegészítő, módosító indítványok elfogadása ügyében hozott döntés, továbbá több határozati javaslat esetén azok a - nemleges - döntések, melyek annak eredményeként születtek, hogy a szükséges igen szavazatot a javaslat nem kapta meg. 33. Határozat 45. (1) Határozatnak minősül a képviselő-testület által az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslat ügyében hozott - az elfogadott módosításokat és kiegészítéseket is tartalmazó - döntés, amelyben a képviselő-testület elfogadja, nem fogadja el a javaslatot, illetve tudomásul veszi az elhangzottakat. (2) A határozat tartalmazza: a) a képviselő-testület döntését, b) a végrehajtás érdekében teendő szervezési intézkedéseket, c) a végrehajtás határidejét, felelősét, d) a határozat közlésére vonatkozó, e rendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat. (3) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással az illetékes bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. (4) Az önkormányzat által átruházott önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntés ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A képviselő-testület döntése ellen a (3) bekezdés szerint van helye jogorvoslatnak. 34. A képviselő-testület határozatainak jelölése és nyilvántartása 46. (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, per jellel elválasztva évszámmal, zárójelben a határozat meghozatalának időpontját jelző dátummal (hó római számmal, nap arab számmal) és az ÖK rövidítéssel kell ellátni. (2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Elkészítteti a határozatok kivonatát, melyet legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásáért felelősöknek, a határozattal érintetteknek, a hivatal szervezeti 24

25 egységei vezetőinek. (3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készíti elő. 35. Rendeletalkotás 47. (1) A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására, továbbá a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére. (2) A rendelet alkotását kezdeményezhetik a képviselő-testület tagjai, bizottságai, a jegyző, a kisebbségi önkormányzat elnöke, a civil szervezet képviselője. (3) A rendelettervezet kezdeményezése a polgármesternél írásban nyújtható be, melyhez indokolást tartalmazó előterjesztést kell csatolni. A kezdeményezésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait. Ha az indítvány rendelettervezetet kíván módosítani, kiegészíteni vagy bizonyos rendelkezéseit törölni ezt a címében jelezni kell. Ezen indítvány benyújtására e rendelet 23. (2) bekezdését kell alkalmazni. (4) Rendelettervezetet csak a polgármester, jegyző, képviselő terjeszthet elő. (5) A rendelettervezetet az arra illetékes bizottságok megtárgyalják. Minden rendelettervezetet a képviselő-testületnek történő benyújtás előtt a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság jogi szempontból véleményez. (6) Az állampolgárok széles körét érintő rendelettervezetet a képviselő-testület ülését megelőző 30 napra közszemlére kell tenni, Törökbálint Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának (2045 Törökbálint, Munkácsy M. u. 79.) hirdetőtábláján, valamint Törökbálint honlapján. A rendelettervezettel kapcsolatban - írásban a közszemlére tétel ideje alatt lehet kifogást, javaslatot, észrevételt, benyújtani. (7) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, per jellel elválasztva évszámmal, zárójelben a rendelet kihirdetésének időpontját jelző dátummal (hó római számmal, nap arab számmal) kell ellátni. 36. A képviselő-testület döntéseinek nyilvánossága; az önkormányzati rendeletek kihirdetése 48. (1) A képviselő-testület rendeleteinek kihirdetésére a Törökbálint Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának (Törökbálint, Munkácsy M. u. 79.) hirdetőtábláján kerül sor. A rendelet szövege 15 napig marad kifüggesztve. 25

26 (2) A képviselő-testület döntéseiről eltérő rendelkezés hiányában a lakosságot Törökbálint Honlapja (elérhető: útján köteles tájékoztatni, s annak közlésére lehetőséget kell adni a helyi nyomtatott és elektronikus médiának is. 37. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve 49. (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető. A hangfelvételt a szerkesztett jegyzőkönyv elkészítése után a keletkezést követő év március 31-ig a Pest Megyei Levéltárnak át kell adni. (2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző a hangfelvétel alapján gondoskodik. (3) A jegyzőkönyv kötelezően tartalmazza: a) az ülés helyét, időpontját, b) a megjelent képviselők nevét, a távolmaradásukat bejelentő képviselők névsorát, c) a tanácskozási joggal jelenlevők nevét, d) a napirend elfogadásának menetét és a napirendeket, valamint azok előadóit, e) napirendenként a kérdések, az azokra adott válaszok lényegét, továbbá a hozzászólások lényegét, f) előterjesztett határozati javaslatot, g) az ügyrendi döntéseket szám nélkül, h) a közbenső döntéseket szám nélkül, i) az elfogadott határozat és rendelet szövegét, j) az ülést vezető elnök esetleges intézkedéseit, k) a jegyző esetleges törvényességi észrevételét, l) a szóban előterjesztett interpellációt és a szóban előterjesztett választ, m) elhangzott közérdekű kérdést, n) a szóban feltett kérdést és a szóban adott választ, o) a szóban elhangzott tájékoztatók illetve bejelentések, valamint napirenden kívül történt felszólalások lényegét, p) a határozathozatal módját, q) a szavazáskor jelenlévő képviselők számát, r) a szavazás eredményét, s) az ülés félbeszakadásának és újrakezdésének időpontját határozatképtelenség esetén, t) az ülés bezárásának időpontját. (4) A jegyzőkönyvet 3 eredeti példányban kell elkészíteni, melyből a) az első a hivatalos irattári példány b) a második a Pest Megyei Kormányhivatalhoz felterjesztendő példány c) a harmadik a Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény részére megküldendő példány (5) A jegyzőkönyv 1. és 3. eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletei: a) meghívó b) jelenléti ív c) az ülésre kiadott írásos előterjesztések, tájékoztató anyagok 26

27 d) a képviselők által benyújtott írásos felszólalások, e) a képviselők által írásban benyújtott interpellációk és kérdések, f) a manuálisan lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv, g) név szerinti szavazásnál készült névsor, h) a képviselő-testület jogszabálysértő döntésére vonatkozó jegyzői észrevétel, i) az önkormányzat által jóváhagyott rendelet szövege, a jegyző és a polgármester által aláírtan. (6) A jegyzőkönyv 1-2. számú példányának elválaszthatatlan melléklete továbbá a képviselőtestület zárt üléséről készült jegyzőkönyv. (7) A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányát a polgármesteri hivatal Szervezési Irodáján minden év anyagát könyv formájában beköttetve kell elhelyezni. (8) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a testületi ülések előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe. (9) A testületi üléseket követően az üléseken meghozott határozatok kivonatát el kell készíteni és azt meg kell küldeni a döntésben érdekeltek részére, valamint a képviselők számára amennyiben azt papír alapon külön igénylik. A képviselő jogai: IV. Fejezet A képviselő 50. a) részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásában, a végrehajtás szervezésében, b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek és a kisebbségi önkormányzatnak a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntését, illetőleg kezdeményezheti a hatáskör átruházás visszavonását, c) megbízás alapján képviselheti az önkormányzatot. A felhatalmazás megadásakor a képviselő-testület arról is dönt, hogy a képviselő e minőségben milyen nyilatkozatot, állásfoglalást tehet. d) a polgármesteri hivataltól - a polgármester, a jegyző és az aljegyző útján - igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést valamint az ügyviteli közreműködést, e) interpellációt terjeszthet elő, kérdést tehet fel, f) javasolhatja annak a képviselőnek a döntéshozatalból történő kizárását, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, g) javaslatot tehet az ülést vezető elnök részére a rendfenntartás érdekében teendő intézkedésre, h) rendszeres fogadóórát tart az általa előre meghirdetett helyszínen és időpontban, i) képviselői vagy választókerületi fórumot hívhat össze, melyről a polgármestert értesíti, j) jogosult képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével 27

28 összefüggésben felmerült, általa megelőlegezett számlával igazolt, szükséges költségek megtérítésére, k) az Ötv. 20. (1) alapján a települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. 51. A képviselő köteles: a) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, b) részt venni a képviselő-testület ülésein és munkájában, c) a napirendek tárgyalására felkészülni, d) akadályoztatását az ülést megelőzően a polgármester részére bejelenteni, e) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot valamint a személyiségi jogokkal összefüggő információkat megőrizni, f) az ülés során rövid, lényegre törő hozzászólásokkal a képviselő-testület munkáját elősegíteni, g) személyes érintettségét bejelenteni, h) az önkormányzat képviseletében történő eljáráskor a képviselő-testület megbízatásához híven, az önkormányzat célkitűzéseivel összhangban eljárni, s e tevékenysége során Törökbálint jó hírnevét szolgálni. 52. A képviselők tiszteletdíjban részesülnek, melynek mértékét Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjairól szóló 25/1998.(XI. 23.) önkormányzati rendelete tartalmazza. V. Fejezet A képviselő-testület bizottságai, tanácsnokok 38. A bizottság jogállása 53. (1) A képviselő-testület tevékenységének, döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, javaslatok kidolgozására, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint saját és átruházott hatáskörben hozott döntések hozatalára állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A pénzügyi, gazdasági és az oktatási ügyekkel foglalkozó bizottság létrehozását a törvény kötelező jelleggel előírja. (2) A képviselő-testület által létrehozott bizottság működésére vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint e rendelet állapítja meg. A bizottság elnöke vagy alelnöke határozza meg, hogy a bizottsági meghívót mely helyi társadalmi és civil szervezet vezetőjének kell megküldeni. (3) A bizottságok gyakorolják a törvény által részükre megállapított, továbbá a képviselőtestület által átruházott hatásköröket. 28

29 (4) A bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskör gyakorlását ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja. Az erre vonatkozó döntéshez a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges. (5) Amennyiben a bizottság olyan kérdést kíván napirendjére felvenni, amely nem érinti e rendelet mellékletében meghatározott feladat és hatáskörét, ezt a jegyző köteles a polgármesternek és a Bizottság elnökének erre figyelmét felhívni. 39. Állandó bizottság 54. (1) A képviselő-testület állandó bizottságai: a) Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság (rövidítve: PJB) b) Humánpolitikai Bizottság (HPB) c) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (rövidítve: VFKB) (2) A bizottságok tagjait, feladatait, valamint a reájuk átruházott hatáskörök felsorolását, továbbá azon ügyek felsorolását, amelyek csak a bizottság előterjesztésében kerülhetnek napirendre e rendelet 1-4. mellékletei tartalmazzák. Az állandó bizottságok általános feladatai: 55. a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja a hatáskörébe tartozó ügyeket, állásfoglalásról a bizottság elnöke útján tájékoztatja a képviselőket, c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket, d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében, e) feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, f) a feladatkörébe tartozó ügyekben javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. 40. Ideiglenes bizottságok 56. (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására, ügy vitelére, vagy kivizsgálására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság létszámát, részletes feladatait az ideiglenes bizottság létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg. (2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentések a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (3) Az ideiglenes bizottság első ülését a jegyző hívja össze, a további üléseit pedig maga az 29

30 ideiglenes bizottság elnöke. (4) Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére egyebekben az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók. 57. Az ideiglenes bizottság feladata lehet különösen: a) az esetenként jelentkező, a szokásosnál nagyobb mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése, b) egyes önkormányzati rendeletek döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése, c) társulási megállapodások előkészítése, d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása. 41. A bizottságok létrehozása, szervezete és működési rendje 58. (1) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására illetőleg visszahívására - írásbeli indoklással - a polgármester és bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz. (2) Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. (3) A bizottságok nem képviselő tagjainak megválasztásakor arra kell törekedni, hogy olyan személyek kerüljenek kiválasztásra, akik az adott bizottság feladatköréhez kapcsolódó szakértelemmel rendelkeznek. 59. (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Amennyiben az elnök e tisztségének ellátásában akadályozva van, az elnöki teendőket az alelnök látja el. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az elnöki teendőket a bizottság elnöke által kijelölt személy látja el. (2) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belül összehívni a bizottságot a) képviselő-testület határozata alapján, b) a polgármester indítványára, c) a bizottsági tagok legalább felének indítványára. (3) Több hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke megállapodhat adott napirend együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. (4) A bizottság működésére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéshez minősített többségű szavazat szükséges. A bizottság határozatai - a saját és átruházott hatáskörben hozott döntések kivételével - csak a bizottság tagjaira nézve 30

31 tartalmazhatnak kötelezettséget. (5) A bizottság ülései nyilvánosak, azonban az Ötv. 12. (4) kivéve a fegyelmi eljárás megindítását, fegyelmi büntetés kiszabását - és (5) bekezdésében foglaltak esetében zárt ülést tart, illetve tarthat. (6) A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített többségű szavazattal dönt. 60. (1) A bizottsági munka ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el. Ennek biztosítása érdekében a hivatali dolgozók közül a jegyző minden bizottság mellé érdemi szakreferenst jelöl ki, aki tanácskozási joggal részt vesz a bizottság ülésein. A Polgármesteri Hivatal feladata: a) javaslatok kidolgozása a bizottság munkaprogramjához, b) információk összegyűjtése a bizottsági jogkörök gyakorlása érdekében, c) az ügyviteli és egyéb működési feltételek biztosítása, d) a bizottság üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítése a bizottság ülését követő 3 munkanapon belül. (2) A bizottság üléséről hangfelvételt kell készíteni, mely alapját képezi az írásos jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyv tartalmazza: a) a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, b) a tárgyalt napirendeket, hozzászólásokat c) a szavazás számszerű eredményét, d) a hozott döntéseket e) átruházott hatáskörben hozott határozat felelősét, határidejét. (3) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét 3 példányban kell elkészíteni. Az első példányhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, különös tekintettel az átruházott hatáskörben tárgyalt ügyek előterjesztéseire. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. (4) A jegyzőkönyv első példányát a jegyző részére kell átadni, aki a jegyzőkönyv tudomásul vétele után gondoskodik a központi irattárban történő elhelyezésről. A jegyzőkönyv második példányát a polgármesternek, a harmadik példányt pedig a bizottság elnökének, valamint kérésre a bizottság bármelyik tagjának át kell adni. (5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásra bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet. (6) A fennálló kizárási okot a bizottság tagja köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság egyszerű többséggel dönt. (7) A kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 31

32 42. Tanácsnokok 61. A képviselő-testület tagjai közül meghatározott önkormányzati feladat ellátására a képviselő-testület megbízatásának időtartamára városfejlesztési és beruházási tanácsnokot, ifjúsági és kulturális, tanácsnokot választ. 43. Vagyonnyilatkozat-tétel szabályai 62. (1) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozataikat a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének adják át. Az átvételben és a vagyonnyilatkozatok biztonságos őrzésében közreműködik a jegyző, aljegyző. (2) A leadott vagyonnyilatkozatról az átvevő átvételi elismervényt állít ki. (3) A vagyonnyilatkozat-tételének részletes szabályait az 5. melléklet tartalmazza. VI. Fejezet A polgármester, alpolgármesterek, jegyző és aljegyző 44. A polgármester 63. (1) A polgármester tevékenységét főállásban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napjával jön létre. (2) A képviselő-testület elnöke és törvényes képviselője a polgármester. (3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester 64. a) képviseli az önkormányzatot, biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését, b) kapcsolatot tart más szervekkel és különösen a környező települések önkormányzataival, c) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait a képviselő-testület együttműködésével és egyetértésével, tárgyalásairól tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő ülésén, d) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel, 32

33 e) az önkormányzat működésével összefüggésben: ea) információkkal segíti a képviselők munkáját, eb)összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, ec) elősegíti és ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, ed) kezdeményezheti a képviselő-testület döntésének felülvizsgálatát, ee) gyakorolja a képviselő-testület által reá átruházott hatásköröket. f) a bizottságok működésével kapcsolatban: fa) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását, fb) az Ötv. 25. értelmében a polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb a határozat felfüggesztésétől számított 15 napon belül határoz. Ilyen esetben az ügyet napirendre kell tűzni. g) a polgármesteri hivatal és az intézmények működésével kapcsolatban: ga) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, gb) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja, gc) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gd) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, ge) meghatározza a polgármesteri hivatal azon köztisztviselőinek körét, akiknek kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges. 65. A polgármester részére a képviselő-testület külön juttatásként egy havi munkabérének megfelelő összeget állapít meg, melynek kifizetése minden év decemberben válik esedékessé. Ezen kívüli külön juttatásról a képviselő-testület a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján külön dönt. A döntéshez egyszerű többség szükséges. 66. (1) A polgármester az önkormányzat feladataival összefüggésben a mindenkori költségvetésben e célra megállapított összeg erejéig szabadon vállalhat kötelezettségeket az általa szükségesnek ítélt feladatok ellátására. E keretet a költségvetés tervezésekor el kell különíteni, felhasználásáról a zárszámadás tárgyalása során kell elszámolni. (2) Az összeg esetleges változtatásáról a képviselő-testület a tárgyévi költségvetés elfogadása során dönt. 45. Az alpolgármester 67. (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással a polgármester 33

34 helyettesítésére és munkájának segítésére egy fő főállású és egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármesterek feladatait, az alpolgármesterek közötti feladat és munkamegosztást, illetve a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg. (3) Az alpolgármesterek a polgármester irányítása mellett látják el feladataikat. (4) Az alpolgármesterek részére a képviselő-testület külön juttatásként egy havi munkabérének illetve tiszteletdíjának megfelelő összeget állapít meg, melynek kifizetése minden év decemberben válik esedékessé. Ezen kívüli külön juttatásról a képviselőtestület a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján külön dönt. A döntéshez egyszerű többség szükséges. 45. Főállású alpolgármester feladatai 68. (1) A polgármester helyettesítése és munkájának segítése, eljárás a polgármester által átadott hatáskörökben. (2) a) A Humánpolitikai Bizottság feladataiból adódó véleményezési, ellenőrzési, javaslattevő és döntéshozó szerv teljes körű fenntartói feladatainak ellátása, ellenőrzése, végrehajtása. b) A Humánpolitikai Bizottság előterjesztéseinek, határozatainak végrehajtását véleményezi, ellenőrzi, esetleges módosítását kezdeményezi a törvényi előírások betartása mellett. c) Törökbálint Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala által végrehajtott közoktatási, valamint közművelődési feladataiban hozott döntések meghozatala, azok végrehajtásának ellenőrzése, a szakfeladatokhoz tartozó képviselő-testületi döntés előkészítése, ellenőrzése, végrehajtása. d) A közoktatás rendszeréhez tartozó intézmények feladatainak átfogó fenntartói képviselete, mely magában foglal minden szakmai, vezetőkre vonatkozó, intézmény épületének karbantartásával összefüggő és a közoktatás egészét érintő feladatköröket. e) A közművelődés rendszeréhez tartozó intézmények feladatainak átfogó fenntartói képviselete, mely magában foglal minden szakmai, vezetőkre vonatkozó, és a közművelődés egészét érintő feladatköröket. 46. A jegyző 69. A képviselő-testület pályázat alapján határozatlan időre megfelelő képesítéssel rendelkező jegyzőt nevez ki, s gyakorolja a reá vonatkozó fő munkáltatói jogokat. A fő munkáltatói jogok a következők: kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás indítása és határozathozatala. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogkörök a polgármestert illetik. 70. A jegyző a) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatos feladatok 34

35 ellátásáról. Ennek keretében: aa) elősegíti az önkormányzati vagyon működtetését, gyarapítását, védelmét, ab) közreműködik a képviselő-testület és a bizottságok üléseinek előkészítésében, ac) gondoskodik a feladatkörébe tartozó előterjesztések elkészítéséről, ad) gondoskodik az ügyviteli feladatok ellátásáról, ae) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésén, részt vehet továbbá a bizottság ülésén, af) a képviselő-testület és a bizottság ülésein a szavazás előtt bármely javaslatot illetően törvényességi észrevételt tehet, ag) köteles jelezni a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester részére, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, ah) a képviselő-testületet szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről. ai) a jegyző gondoskodik a kiegyensúlyozott információáramlásról a képviselőtestületen belül és a településen. b) vezeti a polgármesteri hivatalt, ennek keretében: ba) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek tekintetében. A polgármester által meghatározott körben kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges, bb) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, bc) dönt azokban a hatósági ügyekben, melyeket a polgármester ad át, bd) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, be) gyakorolja a kiadmányozási jogot, illetve a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. c) folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes intézmények tevékenységét, a szolgáltatás és az ellátás színvonalának javítása érdekében javaslatokat dolgoz ki, szervezi a végrehajtást. 47. Az aljegyző 71. A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. VII. Fejezet A képviselő-testület hivatala 72. A képviselő-testület egységes hivatalának hivatalos elnevezése: Törökbálint Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal). Székhelyének címe: 2045 Törökbálint, Munkácsy u

36 73. (1) A hivatal szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. (2) A hivatal szervezeti és működési szabályzatába tartozó alábbi kérdésekben a polgármester javaslatára a képviselő-testület rendeletben dönt: a) a hivatal belső szervezeti tagozódását e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. b) a hivatal munkarendje, c) a hivatal ügyfélfogadási rendje, ideértve a polgármester és a jegyző ügyfélfogadási idejét. (3) A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát a képviselő-testület hagyja jóvá. VIII. Fejezet A lakossági fórumok rendje 74. A képviselő-testület feladatai ellátása körében a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok az alábbiak: a) képviselői fogadóóra, b) képviselői (választókerületi) fórum, c) közmeghallgatás, d) településgyűlés 48. A képviselői fogadóóra, a képviselői (választókerületi) fórum 75. (1) A képviselői fogadóórán a képviselő rendszeres jelleggel fogadja és meghallgatja a választópolgárokat. (2) A képviselő által összehívott és vezetett képviselői (választókerületi) fórumon a képviselő alkalmi jelleggel tájékoztatja (egyéni választókerülete) választópolgárait az önkormányzat (választókerületet érintő) feladatairól, a feladatok ellátásáról, saját tevékenységéről. 49. A közmeghallgatás 76. (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, november 30-ig közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást úgy kell tekinteni, mint nyilvános testületi ülést. Az évi rendes közmeghallgatás időpontját a munkatervben kell 36

37 meghatározni. Az előző közmeghallgatás óta eltelt időszakról a polgármester beszámolót tesz közzé - a közmeghallgatást közvetlenül megelőzően megjelenő - önkormányzati hírlevélben, annak hiányában a képviselő-testület határozata szerint. (2) A törvényben és e rendeletben előírtakon túl közmeghallgatást lehet tartani a település lakosságának egészét, vagy jelentős részét érintő konkrét ügyekben szükséges döntések meghozatala előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében. (3) A (2) bekezdés szerinti közmeghallgatást indítványozhatja a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bármely tagja vagy bizottsága. Az indítványt indokolni kell. A képviselő-testület az indítvány elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. (4) A közmeghallgatás időpontjáról 15 nappal előbb a hirdetmények kifüggesztésének helyén, e rendelet 5. függelékében felsorolt hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel, valamint a helyi kábeltelevízió és Törökbálint Honlapja útján tájékoztatni kell a lakosságot. (5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg érdemben azonnal kell válaszolni. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat azonnal nem válaszolható meg, a képviselő-testület helyben egyszerű többségű szavazással dönt arról, hogy mely bizottságot bízza meg az ügy kivizsgálásával. A bizottság a vizsgálat eredményéről és a javasolt válaszról köteles a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással dönt, egyben a válaszról értesíti a javaslattevőt. (6) Az (5) bekezdés szerinti eljárást úgy kell lefolytatni, hogy a javaslattevő részére a válasz elhangzását követő 15 napon belül választ lehessen adni. (7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület az (5) bekezdésben foglaltakon felül döntést (határozatot, rendeletet) nem hoz. 50. Településgyűlés 77. (1) A polgármester településgyűlést hívhat össze a település lakosságának egészét vagy jelentős részét érintő ügyekben, közérdekű kérdésben, a lakosság véleményének kikérése és megfelelő tájékoztatása érdekében. (2) A településgyűlést összehívhatja a képviselő-testület, bármely bizottsága a feladatkörébe tartozó ügyben, és a polgármester a feladatkörébe tartozó ügyben. (3) A településgyűlés összehívására a 76. (3) bekezdésben foglaltak tehetnek javaslatot. Amennyiben a javaslat a képviselő-testülethez vagy bármelyik bizottsághoz szól, a képviselő-testület illetve a bizottság a javaslat elfogadásáról minősített többséggel dönt. (4) Rendkívüli esetektől eltekintve a településgyűlés időpontjáról, témájáról, helyéről, 15 nappal előbb a hirdetmények kifüggesztésének helyén, e rendelet 5. függelékében felsorolt hirdetőtáblákon, 3 nappal előbb pedig a honlap és kábeltelevízió útján tájékoztatni kell a lakosságot. 37

38 IX. Fejezet Az önkormányzat bel- és külföldi kapcsolatai 78. (1) Törökbálint Önkormányzata hivatalos megállapodáson alapuló patronálási kapcsolatot tartott fenn a Németországbeli Baden-Württemberg tartományhoz tartozó Süssen községgel. A patronálási kapcsolatról szóló megállapodást az önkormányzat jogelődje, Törökbálint Nagyközség Tanácsa patronálásról kötötte. A megállapodás aláírásának kelte június 16. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata augusztus 19-én partnerkapcsolatról szóló megállapodást írt alá Süssen várossal. (2) Törökbálint Önkormányzata együttműködési szerződésen alapuló partner települési kapcsolatot tart fenn Székelyudvarhely várossal. A megállapodás kelte július 2. (3) Törökbálint Önkormányzata testvér-települési megállapodást kötött Bük Nagyközséggel. A megállapodás kelte: június 2. (4) Törökbálint Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatával. A megállapodás kelte: szeptember A partnerkapcsolat célja a települések közötti közigazgatási és kulturális kapcsolatok építése, tapasztalatcserék, cserelátogatások szervezése és lakosság közötti közvetlen barátság elősegítése érdekében. E célok minél teljesebb körű megvalósítása érdekében az önkormányzat támogatja - lehetőség szerint anyagilag is - s elősegíti az intézményei, valamint egyesületei önszerveződő közösségei által a partnertelepülés intézményeivel, szervezeteivel kötött partnerkapcsolatokat. 80. (1) A partner településsel az önkormányzat nevében való kapcsolattartás a polgármester feladata. (2) A polgármester, illetőleg bármelyik képviselő, hivatali dolgozó, egyéb személy a partnerkapcsolat keretében akkor jogosult hivatalos külföldi látogatásra, ha a látogatást a képviselő-testület egyszerű többséggel megerősítette, illetőleg jóváhagyta. Ebben az esetben a kiutazó jogosult az általa megelőlegezett, számlával igazolt költségei teljes megtérítésére. A hivatalos külföldi útról írásos úti beszámolót kell készíteni a képviselőtestület számára. Küldöttség esetén ezt a küldöttség vezetésével megbízott személy készíti el. (3) Amennyiben a látogatás a képviselő-testület döntése nélkül történik, az utazást magán célúnak kell tekinteni. Ebben az esetben a látogatás során tett nyilatkozatokért, az elhangzott információkért a képviselő-testület felelősséget nem vállal. 38

39 81. Az önkormányzat nevében vagy megbízásából a partner településekre utazó valamennyi küldött, s egyéb személy kötelessége, hogy e megbízatásához méltó magatartást tanúsítson, az önkormányzat, a település ügyeit illetően felelősséggel és legjobb tudása szerint nyilatkozzon, magatartásával az ország, a város és az önkormányzat hírnevét szolgálja. X. Fejezet Az önkormányzat működésének gazdasági alapja 82. (1) Az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben, állapítja meg. (2) Az önkormányzat költségvetési koncepcióját és költségvetését valamennyi bizottság megtárgyalja. (3) A bizottsági üléseket úgy kell összehívni, hogy az ne veszélyeztesse a költségvetési törvényben meghatározott határidő betartását. (4) A költségvetés megtárgyalására az intézményvezetőket meg kell hívni. 51. Az önkormányzat vagyona 83. Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait a 14/2004. (IV. 16.) ÖR számú rendelet tartalmazza. 84. (1) Az önkormányzat vagyonának védelme érdekében gazdasági társaság alapítására vonatkozó javaslat tárgyalásához kötelező a gazdaságossági számítás (költség-haszon elemzés) benyújtása. (2) Új intézmény alapítására, illetőleg meglevő intézmény átszervezésére vonatkozó javaslat megtárgyalásához kötelező a várható működési- és bérjellegű kiadások továbbá bevételek elemzése. 52. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 85. (1) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését Budaörs Kistérség Többcélú Társulása látja el. (2) A belső ellenőr tevékenységét éves ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervre a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot, amelyet a polgármester Budaörs 39

40 Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanácsához elfogadásra előterjeszt. XI. Fejezet Kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködés 86. (1) A helyi kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeihez az önkormányzat helyiséget biztosít. (2) A Polgármesteri Hivatal ellátja a kisebbségi önkormányzatok működéséhez kapcsolódó tájékoztatási, gépelési, sokszorosítási és kézbesítési feladatokat. Az önkormányzat a kisebbségi önkormányzatokkal való együttműködés részletes szabályait külön megállapodásban rögzíti. XII. Fejezet Záró rendelkezések 87. Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. 88. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg, ahol az önkormányzat rendelete Pénzügyi Bizottságot említ, ott Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi bizottságot kell érteni. 89. Hatályát veszti 1. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 4/2007. (III. 14.) önkormányzati rendelete, 2. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 4/2007. (III. 14.) rendelete módosításáról szóló 22/2007. (IX. 28.) önkormányzati rendelet, 3. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 4/2007. (III. 14.) rendelete módosításáról szóló 25/2007. (X. 26.) önkormányzati rendelet, 4. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 4/2007. (III. 14.) rendelete módosításáról szóló 1/2008. (I. 31.) önkormányzati rendelet, 5. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 4/2007. (III. 14.) rendelete módosításáról szóló 26/2008. (VI. 27.) önkormányzati rendelet, 6. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 4/2007. (III. 14.) rendelete módosításáról szóló 40/2008. (XI. 14.) önkormányzati rendelet, 40

41 7. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 4/2007. (III. 14.) rendelete módosításáról szóló 2/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet, 8. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 4/2007. (III. 14.) rendelete módosításáról szóló 6/2010.(II. 26.) önkormányzati rendelet, 9. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló a 4/2007. (III. 14.) rendelete módosításáról szóló 25/2010. (X. 13.) önkormányzati rendelet. Turai István polgármester dr. Horti István jegyző Záradék: A rendelet március 25-én a Polgármesteri Hivatal (2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 79.) hirdetőtábláján kihirdetésre került. dr. Horti István jegyző 41

42 FÜGGELÉK 1. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez Törökbálint Város Önkormányzata képviselő-testületének tagjai Turai István polgármester Hajdu Ferenc alpolgármester Elek Sándor alpolgármester Csuka Attila Dr. Albert Gábor Fernengel András Géczy Krisztián Gyarmati Mihály Hámoriné Olár Mária Kiss István Palkóné Szabó Gabriella Rothauszky Györgyné 42

43 2. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez Az önkormányzat intézményeinek felsorolása Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmények: Zimándy Ignác Általános Iskola (2045 Törökbálint, Dózsa Gy. u. 15.) Bálint Márton Általános- és Középiskola (2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8.) Szőnyi Erzsébet Zeneiskola (2045 Törökbálint, Dózsa Gy. u. 15.) Törökbálint Város Polgármesteri Hivatala (2045 Törökbálint, Munkácsy M. u. 79.) Önállóan működő költségvetési intézmények: Walla József Óvoda (2045 Törökbálint, Baross u,. 23.) Nyitnikék Óvoda (2045 Törökbálint, Óvoda u. 3.) Bóbita Óvoda (2045 Törökbálint, Árpád u. 30.) Csupaszív Kétnyelvű Óvoda (2045 Törökbálint, Baross u. 23.) Munkácsy Mihály Művelődési ház (2045 Törökbálint, Munkácsy u. 83.) Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény (2045 Törökbálint, Munkácsy u. 83.) Szérűskert Bölcsőde (2045 Törökbálint, Kazinczy u.) Törökbálint Város Önkormányzat Segítő Kéz Szolgálat (2045 Törökbálint, Nyár u. 30.) 43

44 3. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez Azon gazdasági társaságok felsorolása, amelyben az önkormányzat tulajdonosi hányaddal rendelkezik Érd és Térsége Víziközmű Kft., melynek az önkormányzat 6.21 % arányban tulajdonosa TÖRS Kft., melynek az önkormányzat 49 % arányban tulajdonosa 44

45 4. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez Az önkormányzat által alapított egyéb szervezet Az Önkormányzat hivatalos lapja, a TörökBálint hírlevél. Felelős kiadó: a polgármester A szerkesztőség címe: Törökbálint, Munkácsy M. u. 79. Kultúra 043 Közalapítvány Törökbálint Közbiztonságáért Közalapítvány 45

46 5. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez A hirdetmények kifüggesztésének helye 1. Dózsa Gy. u. 15. (Zimándy Ignác Általános Iskola) szám előtti hirdetőtábla 2. Polgármester Hivatal (Munkácsy M. u. 79.) előtti hirdetőtábla 3. Rudák-telep buszforduló 4. CBA élelmiszerbolt előtti hirdetőtábla 5. Bajcsy-Zs. utcán a szolgáltatóházaknál 6. Bálint Márton Általános- és Középiskolánál 7. Kastély utca elején 8. Temető 9. Széchenyi tér 10. Orvosi rendelő 11. Harangláb 46

47 6. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez A Törökbálinti Német Kisebbségi Önkormányzat tagjai Elnök: Megyaszai Zoltánné Tagok: Bartos Zoltánné Gauland József Scheiblinger Péter 47

48 7. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez A Törökbálinti Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjai Elnök: id. Horváth Gyula Tagok: Gurbai Jenő Horváth Gyula Horváth István 48

49 8. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez Törökbálinti civil és társadalmi szervezetek - Törökbálinti Torna Club - Tenisz Tehetség Támogató Alapítvány - Törökbálinti Wushu és Shaolin Kung-Fu Egyesület - Törökbálinti Football Club - Törökbálint és Vidéke Horgász Egyesület - Törökbálinti Életmód és Tömegsport Egyesület (TÉTE) - Törökbálinti Focisuli Egyesület - Szeretet Földje Közhasznú Alapítvány - Törökbálinti Hagyományőrző Asszonykórus - Kultúra-043 Közalapítvány - Idegennyelvi Alapítvány - Értékközvetítő és Képességfejlesztő Iskola Alapítvány - Grossturwaller Tänzer - Großturwaller Musikanten - Cantabile Kórus - Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport - Törökbálinti Kamarakórus - Lendvai Károly Férfikórus - Sub Rosa Régizene Együttes - A Kreatív Gyermekekért Alapítvány - Seprődi János Kórusszövetség - Zimándy Ignác Iskolánkért Mûvelõdési Alapítvány - Harmatcsepp Keresztyén Játszóház - Törökbálinti Jóakarat Kör - Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület - Törökbálinti Kolping Család Egyesület - Tükörhegyi Közéleti Egyesület - Vöröskereszt Törökbálinti Alapszerve - Szabadházi Hegy Egyesület - Magyar Caritas Törökbálinti Szervezete - MDOSZ H-96 Törökbálinti Madárbarát Egyesülete - Munkácsy Mihály Nyugdíjas Klub - Napsugaras Õsz Ének és Tánccsoport - Törökbálinti Gazdakör - Mozgáskorlátozottak Törökbálinti Egyesülete - Baba-Mama Klub - Törökbálinti Sváb Egyesület - Törökbálinti Városszépítő Egyesület - Magyarországi Szegények és Romák Érdekvédelmi-Közhasznú Szervezete - Pistály Építő, Fejlesztő Egyesület 49

50 9. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez 1 Az önkormányzat állandó bizottságainak tagjai Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság: Elnök: Kiss István Alelnök: Géczy Krisztián Képviselő tag: Csuka Attila Külső tagok: dr. Somogyi Árpád Antal Jenő Humánpolitikai Bizottság: Elnök: Palkóné Szabó Gabriella Alelnök: dr. Albert Gábor Képviselő tag: Hámoriné Olár Mária Külső tagok: dr. Haraszty Zsombor Scheiblinger Péter Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság: Elnök: Gyarmati Mihály Alelnök: Fernengel András Képviselő tag: Rothauszky Györgyné Külső tagok: dr. Hajós Béla Szabaczki Péter 1 Módosította a 312/2011.(IX. 29.) ÖK határozat 50

51 10. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez 1. A városfejlesztési és beruházási tanácsnok feladat- és jogköre: A tanácsnok a beruházások stb. felügyeletével megbízott alpolgármester együttműködésével látja el a feladatát. a) Felügyeleti tevékenysége kiterjed az Önkormányzat beruházásainak figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére, a kooperációs megbeszéléseken való részvételre. b) Feladatellátása során arra törekszik, hogy az önkormányzati döntések az elhatározás szerint valósuljanak meg. c) Részt vesz az éves illetve ciklusidőre -, valamint hosszabb távra szóló fejlesztési elképzelések, tervek összeállításában, a tervek vitájában, véleményezésében. d) Negyedévente beszámolót készít az általa felügyelt tevékenységről a képviselő-testületnek. e) Felügyeleti tevékenysége az Önkormányzat garanciális, szavatossági stb. jogbiztonsága megvalósítási-megvalósulási területét teljes körűen lefedi. f) Felügyeli a közbeszerzési eljárások lebonyolítását. 2. Az ifjúsági és kulturális tanácsnok feladat- és jogköre: A tanácsnok az oktatási, ifjúsági, sport, szociálpolitika stb. terület felügyeletével megbízott alpolgármester együttműködésével látja el a feladatát. a) Felügyeleti tevékenysége kiterjed az Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények egészére. b) Feladatkörében eljárva segíti az önkormányzati szakmapolitikai döntések előkészítését, meghozatalát, figyelemmel kíséri azok végrehajtását. c) Feladatai ellátásáról negyedévente beszámol az irányítást végző képviselő-testületnek. d) Részt vesz a felügyelete alá tartozó előterjesztések előkészítésében. e) Előzetesen véleményezi: 1. Az éves költségvetési rendeletben megfogalmazott önkormányzati fenntartású intézmények tervezett keretösszegeire összeállított javaslatokat, előterjesztéseket. 2. Az éves költségvetési rendeletben megfogalmazott fenntartási keretösszeg év közbeni módosításaira vonatkozó javaslatokat, előterjesztéseket. 3. Az ifjúsági rendezvények, programok támogatásával kapcsolatos kérelmekre vonatkozó javaslatokat, előterjesztéseket. 4. Törökbálint Város Önkormányzat Segítő Kéz Szolgálat működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyekben összeállított javaslatokat, előterjesztéseket. 51

52 11. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez 2 képviselő-testület: Dr. Albert Gábor Elek Sándor Fernengel András Géczy Krisztián Gyarmati Mihály Hámoriné Olár Mária Kiss István Palkóné Szabó Gabriella Rothauszky Györgyné Turai István Csuka Attila Hajdu Ferenc Külsős bizottsági tag: Antal Jenő dr. Hajós Béla dr. Haraszty Zsombor Scheiblinger Péter dr. Somogyi Árpád Szabaczki Péter albert.gabor@torokbalint.hu elek.sandor@torokbalint.hu fernengel.andras@torokbalint.hu geczy.krisztian@torokbalint.hu gyarmati.mihaly@torokbalint.hu hamorine.o.maria@torokbalint.hu kiss.istvan@torokbalint.hu palkone.sz.gabriella@torokbalint.hu rothauszky.gyorgyne@torokbalint.hu polgarmester@torokbalint.hu csuka.attila@torokbalint.hu hajdu.ferenc@torokbalint.hu antal.jeno@torokbalint.hu hajos.bela@torokbalint.hu haraszty.zsombor@torokbalint.hu scheiblinger.peter@torokbalint.hu somogyi.arpad@torokbalint.hu szabaczki.peter@torokbalint.hu Levelezési listák: képviselő-testület Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság külsős Humánpolitikai Bizottság külsős Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság - külsős kepviselo@list.torokbalint.hu pjb@list.torokbalint.hu hpb@list.torokbalint.hu vfkb@list.torokbalint.hu 2 Módosította a 312/2011.(IX. 29.) ÖK határozat 52

53 12. függelék a 9/2011.(III. 25.) önkormányzati rendelethez Törökbálint Város Levelezési cím: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. Tel.: Fax: @torokbalint.hu honlap: Iktatószám: ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testület... ülésére Tisztelt képviselő-testület! Tárgy: Határozati javaslat(ok): Törökbálint Város Önkormányzatának képviselő-testülete 1.)... a.)... b.)... c.)... 2.)... Felelős:... Határidő:... A határozati javaslat(ok) elfogadása egyszerű/minősített többséget igényel. Az előterjesztést tárgyalta:... Bizottság... Bizottság... Bizottság Az előterjesztést összeállította:... Törökbálint, Előterjesztő neve beosztása Melléklet: *-gal jelölt részt az előterjesztő személyétől függően kell kiegészíteni (képviselő esetén önkormányzati képviselője: és a neve, kivéve a polgármester, alpolgármester, jegyző esetén) 53