Adóriadó 2014. október Az adótörvényekben a T/1705 számú, jelenleg elfogadás alatt álló törvényjavaslat alapján 2015-től várható módosítások Közvetlen adók Személyi jövedelemadó 51,17 százalékos közteher terhelné mind a béren kívüli juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat. 65,79 százalékos közteher alá esne a munkáltató által valamennyi dolgozónak vagy szabályzat alapján biztosított, valamint a 450.000 Ft-os értékhatárt meghaladó béren kívüli juttatások köre. 2016-tól két gyermek esetén évente emelkednének a családi adóalap-kedvezmények. Bővül a családi kedvezmény igénybevételére jogosultak köre. Havi 5.000 forintos adókedvezményre lennének jogosultak a 2015-ben házasulók, ha valamelyik közülük először köt házasságot. Adott juttatások tekintetében munkáltatónak minősül az iskolaszövetkezet által közvetített diákmunkát igénybevevő vállalkozás. Kiküldetési rendelvény elektronikus úton is kiállítható és tárolható lenne. Jelentős változások várhatóak a nyugdíjbiztosítások tekintetében. A kockázati- és felelősségbiztosításokkal kapcsolatban is pontosításokat tartalmaz a tervezet. Külföldről kölcsönzött munkavállaló esetén a fogadó magyar vállalkozás kifizetőként járhat el. Külföldi illetőségű előadóművészek 90 napos halasztást kaphatnak adókötelezettségeik teljesítésére, ha ezt meghatalmazott vagy megbízott útján teszik. Járulékok A külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződésben meghatározott díj is figyelembe veendő lenne a járulékalapot képező jövedelem tekintetében, amennyiben nincsen magyar személyi jövedelemadó-előleg alap. A családi járulékkedvezmény megállapítására kötelezettek köre bővülne az olyan kifizetővel, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.930 forintra emelkedne. Harmadik állam állampolgárai tekintetében az egyoldalú járulékmentesség lejárata 2015. január 1-jéről 2015. július 1-jére módosulna. Külföldi illetőségű előadóművészek 14 százalékos eho fizetésre lennének kötelesek évi 450.000 forintos határig. A részmunkaidőben foglalkoztatott gyed-ben, gyesben vagy gyet-ben részesülő munkavállaló után is 100 százalékban veheti igénybe a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt. Társasági adó 2015-től a k+f kapcsán elérhető társaságiadókedvezmények kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának előzetes minősítése alapján lennének alkalmazhatóak. Változások várhatóak a veszteségelhatárolás szabályainak területén is, amelynek alapján a 2014-es adóévben,
vagy azt megelőzően keletkezett, korábban még fel nem használt veszteséget legkésőbb a 2025-ben kezdődő adóévben, ám a keletkezésük évében érvényes szabályok alapján lehetne felhasználni. A 2015-től keletkező elhatárolt veszteségek leírása tekintetében 5 éves korlátot vezetnének be. Emellett az átalakulás, illetve cégfelvásárlás esetére szóló veszteségelhatárolási szabályok is tovább szigorodnának. Már a módosító törvény kihirdetésének napjától hatályon kívül helyeznék a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló fejlesztési adókedvezmény szabályait. Jövőre új jogintézményt vezetnének be a társasági adóban, mégpedig, hogy az adózók rendelkezhetnének az adóelőleg-kötelezettségük 50 százalékának, illetve feltöltési- vagy éves adófizetési kötelezettségük kedvezményezett célra történő felajánlásáról, összesen az adóévre fizetendő adó 80 százalékáig. Kedvezményezett célnak a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek, valamint a látvány-csapatsportok támogatása minősülne. A tervezet szerint az ilyen módon felajánlott összeg alapján az adózók 7,5 százalékos/2,5 százalékos adójóváírásra lennének jogosultak. Ez a lehetőség azonban nem alkalmazható együttesen a filmalkotás, az előadóművészeti szervezetek és a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményével. A tervezet több pontosító (például de minimis támogatásokkal vagy a hiányzó eszközökhöz kapcsolódó adóalap-növelési kötelezettséggel kapcsolatban stb.), illetve az üzleti vagy cégérték vonatkozásában megengedő jellegű értékcsökkenési rendelkezéseket is bevezetne. Emellett változnának a minimumadó szabályai, valamint adóalap-csökkentési lehetőséget vezetnének be a felsőoktatási intézmények támogatása kapcsán. 2015-től nem csupán azok a vállalkozások minősülnének kapcsolt vállalkozásoknak, amelyekben az adózó közvetlenül, vagy közvetve többségi, azaz 50 százalék feletti befolyással rendelkezik, hanem olyan vállalatok is, amelyekben az ügyvezetés egyezősége okán az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Az adatbázisszűrések során meghatározott szokásos piaci ár megbízhatóbb megállapítása érdekében elsődlegesen azok az árak lennének piacinak tekinthetők, amelyek az adatbázisszűrés során elfogadott vállalatok statisztikai mutatóiból számított interkvartilis tartományban (minta elemeinek középső fele) helyezkednek el. Kata A jelenleg érvényes szabályozások szerint a jogalanyiság megszűnik adott naptári negyedév végén, amennyiben az adott naptári negyedévben az adózó 100 ezer forintot meghaladó adótartozással rendelkezik. Ez a szabályozás módosul várhatóan úgy, hogy ezentúl a naptári év utolsó napján fennálló tartozások összegét kell csak vizsgálni, illetve a megszűnés időpontja is a jogalanyiság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napját magába foglaló hónap utolsó napjára módosul. Könnyítést jelent továbbá az a várható módosítás is, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetését elegendő csak egyszer bejelenteni, azt nem kell havonta ismételni. Kiva Jelenleg havi adóelőleg-megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettség terheli azon adózókat, akiknek az előző adóévi adófizetési kötelezettség az 1 millió forintot vagy az előző adóévi bevétel a 100 millió forintot meghaladta. E szabályozás egyszerűsödik azáltal, hogy 2015-től minden adózó az adóelőleg-megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségét negyedévente köteles teljesíteni függetlenül a fent említett értékhatároktól. További várható egyszerűsítés még, hogy az adóalanyiságválasztására jogosító, kapcsolt vállalkozásokkal közösen számított 500 millió forintos bevételi értékhatár átlépését szintén havi helyett negyedéves gyakorisággal kellene vizsgálni. Pénzügyi szervezetek és hitelintézetek különadója A Javaslat 2015-től megszüntetné a befektetésialapkezelők jelenlegi különadóját, ezzel párhuzamosan pedig bevezetné azoknak a kollektív befektetési formáknak (befektetési alapoknak) az adókötelezettségét, amelyek jegyeivel magyar székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező forgalmazók kereskednek. A forgalmazói díjra vetített 25 százalékos adót a forgalmazónak kellene negyedévente megállapítania, bevallania és befizetnie, de itt még változást valószínűsítünk, mert aránytalan mértékűnek tűnik az adóteher. A hitelintézetek csökkenthetnék különadójukat az ukrajnai illetőségű kapcsolt vállalkozásaikban lévő befektetésekre az ukrajnai helyzet következtében elszámolt 2014-es leírásokkal, legfeljebb 5 milliárd forinttal. A pénzügyi szervezetek és a hitelintézetek különadója minden egyéb tekintetében változatlanul fennállna 2015- ben is. Adózás rendje Újra egyértelműsítené az Art., hogy ugyanazt az ügyletet az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, hanem hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait a másik adóalany ellenőrzése során. A Javaslat értelmében az Art. alapelvi szinten kimondaná, hogy nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyoknak az államok közötti eltérő jogi minősítése nem eredményezheti az adóztatás kettős elmaradását. Az Art. rögzítené, hogy mely feltételekkel törölhető a külföldön élő magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége. A Javaslat bővítené a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő havi kifizetői adóbevallás adattartalmát. A Javaslat értelmében az adóhatóság megkeresésre adatot kaphatna a telekommunikációs szolgáltatást nyújtó cégektől az internetes vásárlások forgalmi adatairól. A Javaslat bevezetné a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozásában érintett személyek nyilatkoztatásának
lehetőségét a fuvarozást végző személy nyilatkozata alapján, továbbá kapcsolódó intézkedéseket nevesítene. A Javaslat értelmében az adózó lenne köteles bizonyítani, hogy a nemzetközi szerződéssel érintett jogviszony érintett államok közötti eltérő jogi minősítése nem eredményezi az adóztatás kettős elmaradását. A feltételes adómegállapítási határozat kötőereje a Javaslat értelmében már csak a határozat kiadását követő ötödik adóév végéig tartana, amelyet egyszer, további két évvel meg lehetne hosszabbítani, amennyiben releváns változás nem történik a tényállást, illetve a nemzetközi és nemzeti jogszabályi hátteret illetően. Feltételes adómegállapítási kérelem keretében volna kérelmezhető az előzetesen felszámított áfa megosztására alkalmazni kívánt számítási módszer helyességének megállapítása. Az adott ügyletre és magára a számítási módszer alkalmazhatóságára vonatkozóan két különálló feltételes adómegállapítási kérelmet kellene benyújtani. Amennyiben az adózó olyan terméket fuvaroz, amely tekintetében nem tesz eleget a közúti fuvarozással kapcsolatos bejelentési kötelezettségének, úgy az érintett termék igazolatlan eredetű terméknek minősül, és így az áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki, továbbá a fuvarozott áru a kiszabott bírság összegéig lefoglalható lenne. Változna az adókülönbözet fogalma a továbbgörgetett áfa elszámolásával összefüggésben. Évesről negyedéves áfabevallásra kellene áttérnie annak az adózónak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az áfa nélküli termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása meghaladja az 50 millió forintot. Az újonnan alakult társaságoknak havonta kellene áfabevallást beadniuk az alakulásuk évéről, illetve az azt követő adóévről. A Javaslat a képviseleti jogot kiterjesztené a könyvvizsgálókra is. A számlákkal kapcsolatos tételes adatszolgáltatás (áfa) értékhatára 1 millió forintra csökken. 6 helyett 12 hónappal hosszabbodik az elévülés új eljárás elrendelése esetén. Illetékek Pénzügyi tranzakciós illeték A fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett (kártyás) fizetések esetében a tranzakció összegén alapuló tranzakciós illetéket felváltaná az ugyanazon készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző éves összes fizetési művelet utáni egységes éves 800, illetve (érintés nélküli funkció esetén) 500 forintos adómérték. Illetékek A Javaslat az illetékbélyeg-használat visszaszorításának érdekében több ponton módosítaná az illetéktörvényt (például bevezetnék az eljárási illetékek banki átutalással történő megfizetésének lehetőségét, mint az illetékbélyegben történő megfizetés egyenrangú alternatíváját). További kedvező változás, hogy amennyiben a magánszemélyek lakásvásárlásukat követő egy éven belül értékesítik meglévő lakásukat, az illetékfizetési kötelezettség a lakásvásárló nyilatkozata alapján csupán a meglévő lakás érékesítésekor keletkezne. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősülés tekintetében figyelembe veendő mérlegtételek tervezett módosításával az adózók szélesebb köre eshetne visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá. Ágazati adók Hipa A Javaslat értelmében az önkormányzatok bármely új magánszemélyt érintő települési adót bevezethetnének, amelyet törvény nem tilt, illetve közterhet eddig nem kapcsolt hozzá. A helyi iparűzési adó (hipa) alapjának meghatározásánál módosulna, hogy a kapcsolt vállalkozások árbevétel- és elábé-adatait csupán a kapcsolt vállalkozási viszony tartamának megfelelően arányosítva kell figyelembe venni. De minimis támogatásként a beszerző és értékesítő szövetkezetek mentesülnének az adó alól. A k+f fogalmának tervezett változása a társaságiadótörvényben az érintett vállalkozásoknál hatással lehet a hipa alapjára. Cégautóadó A Javaslat értelmében az állami tulajdonú személygépkocsi esetében a cégautóadó alanya főszabály szerint a vagyonkezelői jog gyakorlója lenne. Neta A Javaslat a népegészségügyi termékadó-köteles termékek körét kibővítené az alkoholos italokkal. Internetadó A távközlési adó hatályát a Javaslat kiterjesztené az internetszolgáltatókra is. Az adatforgalom alapú internetadó csökkenthető lenne a társasági adó 1/12 részével. Az adókötelezettség felső korlátját egy javaslat szerint magánszemély előfizetőnként 700 Ft/hónap összegben, míg üzleti előfizetőnként 5000 Ft/hónap összegben határoznák meg. Reklámadó Az előzetes kommunikációnak megfelelően a törvénytervezet nem tartalmaz jelentős változtatást a reklámadó körébe vont tényállások, valamint az adófizetés módját illetően. A tervezett módosítás ugyanakkor kimondja, hogy az olyan kapcsolt vállalkozások, amelyek között e viszony nem egész évben állt fenn, adóalapösszeszámításuk során csak a kapcsolt státuszuk fennállásának időtartamára jutó, napi arányosítással számított adóalapjaikat kell figyelembe venniük. A tervezet továbbá rögzítené az adóköteles tevékenységüket 2014. augusztus 15-e előtt kezdő, naptári évtől eltérő üzleti éves adózók 2014-es üzleti évének 2015. január 1. után kezdődő
időszakára, mint reklámadó szempontból átmeneti adóévre vonatkozó adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésének szabályait. Ezen vállalkozásoknak az átmeneti adóévre vonatkozóan 2015. január 15-ig előlegbevallási kötelezettséget kellene teljesíteniük a 2014. naptári évi adóköteles bevételeik, illetve költségeik alapján. Az adóelőleg megfizetése két részletben, 2015 január 15-ig, valamint az átmeneti adóév utolsó napjáig történne. Közvetett adók Áfa Időszakos elszámolású ügyletek A tervezet szerint az általános szabály az lenne, hogy időszakonkénti elszámolás vagy fizetés esetén a teljesítés időpontja az érintett elszámolási időszak utolsó napja. Ettől eltérően két speciális szabályt is megfogalmaz a tervezet, ezek szerint amennyiben a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja és a fizetés esedékessége is megelőzi az időszak utolsó napját, akkor a számla, nyugta kibocsátásának időpontja a teljesítés időpontja; amennyiben a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő nap, akkor a fizetés esedékessége a teljesítés időpontja. A fenti szabályt könyvvizsgálati, könyvviteli és adótanácsadási szolgáltatások esetén már 2015. június 30- tól, az egyéb típusú szolgáltatásnyújtásoknál 2016. január 1-jétől kellene alkalmazni. Előleg áfája A javaslat kiterjeszti az előleg fogalmát, mely szerint akkor is keletkezik előleg kapcsán áfafizetési kötelezettség, ha csereügylet keretében szerez vagyoni előnyt az értékesítő, szolgáltatást nyújtó fél. Portfoliókezelés áfája Az Európai Bíróság közelmúltban hozott ítélete alapján a tervezet szerint 2015. január 1-jétől az áfatörvény kimondja, hogy a portfoliókezelési szolgáltatás nem lehet tárgyi adómentes, azaz azt áfásan kell számlázni. Motorbenzin-beszerzés áfájának levonhatósága A motorbenzin beszerzésének áfájára vonatkozó tételes levonási tiltás alól ad felmentést egy új szabály, mely szerint levonható a motorbenzin áfája, amennyiben az a beszerző által teljesített termékértékesítés adóalapjába közvetlen anyagjellegű ráfordításként épül be. Belföldi fordított adózási ügyletek körének kiterjesztése A belföldi fordított adózás alá eső ügylettípusok közül az építési munkákhoz, építési szerződés keretében épített ingatlanok kivitelezéséhez kapcsolódó munkaerőkölcsönzési, személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatások akkor is fordított adózás alá fognak esni, ha azok nem építési hatósági engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódnak. Pontosítják továbbá az egyes acélipari termékek értékesítésére vonatkozó fordított adózás alá eső ügyletek körét. Adóraktári engedélyes is eljárhat adómentesség érvényesítése érdekében 2015-től nem lesz kötelező áfaszám kérése végett bejelentkezni a külföldi adóalanyoknak, amennyiben tevékenységük csak arra terjed ki, hogy belföldi áfaraktárból a Közösség területére értékesítsenek, ilyen esetekben ugyanis az áfaraktár üzemeltetője eljárhat helyettük az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés bevallása kapcsán. Csökkentett áfakulcs bizonyos termékekre A törvényjavaslat szerint a köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok és vágott testek értékesítésére 5 százalékos csökkentett áfakulcs lesz alkalmazható. Belföldi összesítő jelentés A tételes, belföldi összesítő jelentésben 2015. január 1-jétől szerepeltetni kell az 1 millió forint áfaösszeget elérő számlákat is, valamint a számla adattartalmára vonatkozó rendelkezések is úgy módosulnak, hogy az ilyen számlákon kötelező a vevő adószámának feltüntetése. Áfabevallási gyakoriság Havi áfabevallási kötelezettsége lesz az áfafizetésére kötelezett adózóknak a bejelentkezés évében, valamint az azt követő évben, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult. EKAER-rendszer 2015. január 1-jétől az útdíjköteles és bizonyos esetekben a nem útdíjköteles gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó termékértékesítést, Közösségen belüli termékbeszerzést csak olyan adózó folytathat, amely rendelkezik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) számmal. Az EKAER-ben a fuvarral kapcsolatos részleteket rögzíteni kell. Energiaadó A Javaslat értelmében nőne az energiaadó mértéke, illetve bizonyos esetekben kisebb mértékben módosulna az adófizetési kötelezettség keletkezésének napja. Ezen túlmenően módosulna az energiaellátók jövedelemadója is: az előleg-kiegészítés 90 százalékos mértéke a várható fizetendő adó teljes összegére nőne. A módosítás a 2014. évi előleg-kiegészítésre az adózó választása szerint lenne alkalmazandó. Élelmiszerlánc-felügyeleti díj A Javaslat a napi fogyasztási cikket (FMCG-termékeket) értékesítő üzletek által fizetendő díj mértékét sávosan, progresszíven határozza meg (például a díj a nettó árbevétel 500 millió Ft alatti része után 0 százalék, de a 300 milliárd Ft-ot meghaladó része után már 6 százalék). Ezt az új díjmértéket az eddig éves fix díjat fizető mikro- és kisvállalkozások is választhatnák. E-útdíj A törvényjavaslat értelmében az UD-rendszer (útdíj bevallását, megfizetését kezelő informatikai rendszer) részét fogják képezni ezentúl az úttestbe épített áthajtásos tömegmérő pontok is, illetve az adóhatóság ezentúl az UD-
rendszerben kezelt adatokat is felhasználhatná az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából. Ezenkívül az Útdíj tv. szerinti felügyeleti szerv és az útdíjszedő által kezelt adatok köre is kibővülne a gépjármű vagy gépjárműszerelvény össztömegére, tengelyterhelésére és méretére is. További várható módosítás még, hogy az útdíjszedő az általa kezelt adatokat ezentúl nem elévülési ideig, hanem 7 évig köteles megőrizni az adóhatósági utólagos ellenőrzésekre tekintettel.
Vezetőség Beer Gábor Partner, az adótanácsadás vezetője T: +36 1 887 7329 E: gabor.beer@kpmg.hu Dr. László Csaba Szenior partner T: +36 1 887 7420 E: csaba.laszlo@kpmg.hu Közvetettadó-tanácsadás és forgalmi adókkal kapcsolatos adóadminisztráció Farkas Zoltán T: +36 1 887 7439 E: zoltan.farkas@kpmg.hu Átvilágítási és adóvizsgálati szolgáltatások Gombkötő Bálint T: +36 1 887 7159 E: balint.gombkoto@kpmg.hu Dr. Németh András T: +36 1 887 7261 E: andras.nemeth@kpmg.hu Zachár Gábor T: +36 1 887 6690 E: gabor.zachar@kpmg.hu Pongrácz Zsófia T: +36 1 887 7374 E: zsofia.pongracz@kpmg.hu Magánszemélyek adózása csoport Dr. Nink Gabriella Igazgató T: +36 1 887 7325 E: gabriella.nink@kpmg.hu Joó Gabriella T: +36 1 887 6630 E: gabriella.joo@kpmg.hu Arányi Attila Zoltán T: +36 1 887 7304 E: attila.aranyi@kpmg.hu Társaságiadó- és nemzetközi adózási tanácsadás Gerhát Mihály T: +36 1 887 7180 E: mihaly.gerhat@kpmg.hu Dr. Kiss Helga T.: +36 1 887 5569 E.: helga.kiss@kpmg.hu Garabuczi József Zsolt T: +36 1 887 7273 E: jozsef.garabuczi@kpmg.hu Transzferárképzési tanácsadás Gódor Mihály T: +36 1 887 7340 E: mihaly.godor@kpmg.hu Végh Szabolcs T: +36 1 887 7213 E: szabolcs.vegh@kpmg.hu Adótanácsadás a pénzügyi szektor számára Farkas Gábor T: +36 1 887 7415 E: gabor.farkas@kpmg.hu Pethő Balázs T: +36 1 887 7368 E: balazs.petho@kpmg.hu Számviteli tanácsadás, könyvelés és bérszámfejtés Rakó Ágnes Igazgató T: +36 1 887 7438 E: agnes.rako@kpmg.hu Németh Miklós T: +36 1 887 7476 E: miklos.nemeth@kpmg.hu Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a cutting through complexity a KPMG International Cooperative ( KPMG International ) lajstromozott védjegye. tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG