ÓZD VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE

ÓZD VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE 2007. december 10. Euron Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

ÓZD VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE Készítette: Megrendelő: EURON Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Cházár András u. 5. Ózd Város Önkormányzata Közreműködő szakértők: Balogh Zsigmond 4080 Hajdúnánás, Petőfi u. 54. Tel.: 06-30/2494647 Dr. Cs. Nagy Gábor Debrecen, Tutaj u. 4. Tel.: 06-20/9787637-2-

Tartalom Bevezetés, előzmények 1. oldal 1. Helyzetelemzés 5. oldal 1.1. A település közoktatási szempontból fontos általános jellemzői 5. oldal 1.2. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások 7. oldal 1.3. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai, iskolai) ellátásának feltételei 11. oldal 1.4.A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó mutatók 15. oldal 1.5. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok 17. oldal 1.6. A nevelő-oktató munka feltételeinek vizsgálata 24. oldal 1.7. A település intézményei számára biztosított források vizsgálata 27. oldal 2. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja 30. oldal 2.1. Általános célok 30. oldal 2.2. Konkrét célok az országos és a városi közoktatás politikai koncepciók alapján 31. oldal 2.3. Az esélyegyenlőséget biztosító célok az ÖMIP alapján 34. oldal 3. Kötelezettségek és felelősség 34. oldal 4. Akcióterv 35. oldal 4.1. A 2000. évi Települési Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálata 35. oldal 4.2. A helyzetelemzésben felmerült esélyegyenlőségi kockázatok és problémák 38. oldal 4.3. Problémalista intézkedési terve 41. oldal 5. Megvalósítás 43. oldal 5.1. Fenntartói megvalósítás 43. oldal 5.2. Az Intézkedési Terv megvalósítása a társintézményekkel közösen 44. oldal 5.3. Az Intézkedési Terv megvalósítása intézményi szinten 45. oldal 5.4.Várható eredmények 45. oldal 6. Monitoring és nyilvánosság 46. oldal 6.1. Az Intézkedési Terv monitoring vizsgálata 46. oldal 6.2. Nyilvánosság 46. oldal 7. Konzultáció és visszacsatolás 46. oldal 8. Szankcionálás 47. oldal 9. Legitimáció 47. oldal 10. Dátum 47. oldal -3-

Bevezetés; előzmények A hazai közigazgatási rendszer korszerűsítésének irányairól 2003. szeptemberében készült kormányhatározat a modernizáció megfogalmazott célrendszerével összefüggésben az államilag támogatott, alkotmányosan garantált alapellátás megszervezésekor a következő prioritásokat jelölte ki: minden állampolgár számára legyenek elérhetők a minőségi szolgáltatások, mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek, a társadalmi erőforrások fejlesztése segítse megalapozni az uniós források maximális kihasználásának feltételeit, a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon. Számos tényező indokolja, hogy a közoktatási rendszerben zajló folyamatok feltárása, megértése érdekében elemeznünk kell a társadalmi és gazdasági környezetben zajló változásokat is. A közoktatás a legutóbbi időkig egyike volt azon társadalmi alrendszereknek, amelyeket a globalizálódás és a nemzetközi integráció viszonylag kevéssé érintettek és amelyeknek fejlődését alapvetően belső nemzeti tradíciók és hatások alakították. Az ezredforduló azonban ezen a területen is változást eredményezett: míg a 90-es évtized második felében az OECD-csatlakozás révén megvalósult PISA-vizsgálat (amely súlyos visszajelzéseket adott a közoktatási rendszer hatékonyságáról) jelezte előre a nemzetközi hatások erősödését, addig napjainkra az Európai Unió oktatásügyi szerepének látványos bővülését érzékelhetjük. A 2010-re kitűzött, konkrét statisztikai mutatókkal jól ellenőrizhető EU-s oktatáspolitikai célok, a lisszaboni folyamat keretében megszületett Részletes munkaprogram elemei a 2003. tavaszán történt magyar aláírás révén meg nem kerülhető kihívásokat jelentenek a hazai oktatáspolitika számára is, hiszen mindhárom alapvető prioritásnak: az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése, az oktatáshoz és képzéshez való hozzájutás megkönnyítése minden ember számára és az oktatás és képzés megnyitása a tágabb világ előtt aktuális jelentősége van a magyarországi fejlesztés irányait illetően is. -4-

További nemzetközi hatások (a növekedési kilátások bizonytalansága, a munkanélküliség növekedése stb.) mellett természetesen a hazai társadalmi és gazdasági folyamatok főbb áramlatai is determináló erővel bírnak (a demográfiai és a munkaerőpiaci viszonyok alakulásának kedvezőtlen trendje, az esélyegyenlőségi mutatók romlása, oktatási, költséghatékonysági feszültségek stb.). Mindez egyértelműen kifejeződik az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának prioritásaiban és tervezett intézkedéseiben épp úgy, mint az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájának alábbi elemeiben: az egész életen át tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén, az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, az oktatás minőségének fejlesztése, a pedagógus szakma fejlődésének támogatása, az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának fejlesztése, az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. Oktatási egyenlőtlenségek, speciális igények A tanulók iskolai továbbhaladását és sikerességét számottevően befolyásolja, hogy milyen mértékben és hogyan jutnak hozzá az információhoz és a tudáshoz. A műveltség közvetítésében nem csak az óvoda, iskola, hanem a család, a média és a kortárscsoportok is jelentős szerepet játszanak. A hazai és nemzetközi vizsgálatok rendre kimutatják, hogy a tanulók teljesítményében szisztematikus és stabil különbségek tapasztalhatók mind a családi háttér, mind a lakóhely tekintetében. Az oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek problémája napjainkra alapvetően minőségi kérdéssé vált. Ezt az összekapcsolódást a nemzetközi szakirodalomban használt méltányosság (equity) kifejezés sokkal pontosabban fejezi ki, mint a nálunk meghonosodott esélyegyenlőség szó (ez utóbbit nemzetközi szóhasználatban a különböző etnikai csoportok és a többség közötti kapcsolatokra tartják fenn: equal chances). Az oktatás eredményessége tekintetében megfigyelhető egyenlőtlenségek kétféle módon ragadhatók meg: az oktatási rendszeren belüli előrehaladást, valamint a mérhető tanulási teljesítményeket dokumentáló adatok alapján. A rendszer hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója a kudarcot vallók, a hazai szóhasználatban leszakadóknak, lemorzsolódóknak nevezett fiatalok aránya. -5-

Az oktatási egyenlőtlenségek mértékéről rendelkezésünkre álló információk fent említett két csoportja az oktatáson belüli egyenlőtlenségek kétfajta megjelenési formájára utal: az egyik a strukturális szelekció, a másik a minőségi egyenlőtlenség. Nem hanyagolható el ugyanakkor a tanulók lakóhelye szerinti különbségek hangsúlyozása, ugyanis mind az oktatási rendszeren belüli előrehaladás, mind a különböző továbbtanulási lehetőségekhez való hozzáférés, az ezzel kapcsolatos motivációk tekintetében is bőséges adatbázis áll rendelkezésre a hatékonyság javításának kezdeményezése érdekében. A város-falu dimenzióban mért egyenlőtlenségek Magyarországon jelentősen meghaladják az OECDátlagot és ez arra vezethető vissza, hogy a területi dimenzión keresztül a nagymértékű szegregáció folytán a különböző településeken élő gyermekek eltérő szocioökonómiai háttere által gyakorolt hatás érvényesül. A jelzett egyenlőtlenségeket tovább árnyalja a kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai kudarcait kiváltó további tényezők sora, valamint a gyermekek, tanulók egyéni különbségéből adódó eltérő igények megjelenése (sajátos nevelési igényű tanulók, illetve kiugróan tehetséges gyermekek foglalkoztatása, fejlesztése). Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek ennek megfelelően egymást kiegészítő célokat jelölnek meg a következők szerint: az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz egy adott, védett csoport tagjai számára is, míg az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyidejűleg megvalósul, s ily módon az adott, védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fentiekben részletezett kritériumok teljesüléséhez fejleszteni kell a fenntartó és közoktatási intézményei fogadókészségét, azaz ki kell alakítani a megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás érvényesülését. -6-

Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések stratégiai terve az adott település/kistérség Esélyegyenlőségi Programja, amelynek integráns része a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv. Az Esélyegyenlőségi program alapjául a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program szolgál, amely kiterjed: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére, a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvéleményformáló programok szervezésére, a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására és a területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések megtervezésével és végrehajtásával érhető el. Az adott területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. A program megvalósításához fontos ugyanakkor a cél elérését szolgáló garanciák, konkrét feladatok és módszerek meghatározása, azok időbeli ütemezése, vagyis:a programmal koherens intézkedési terv készítése. A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CV. törvény 65. -a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Jelen esélyegyenlőségi intézkedési tervünk a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja megalapozni és folyamatosan biztosítani. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani minden szakmai és infrastrukturális fejlesztés települési szintű kezdeményezése és/vagy támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók oktatási helyzetére.. Kiemelten fontos az érintett intézmények -7-

oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e Ózd városában a diszkrimináció-, illetve szegregációmentesség, és megvalósul-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele - az egyenlő hozzáférés biztosításán túl - olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik a meglévő hátrányaikat és javítják iskolai sikerességüket. 1. Helyzetelemzés 1.1. A település közoktatási szempontból fontosabb általános jellemzői Demográfia Lakónépesség száma 39360 Állandó népesség száma 38897 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 645 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 1248 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 4171 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 2100 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) --4142 2000. január 1-jén az állandó lakosok száma 41690 volt, a csökkenés azóta 2793 fő (6,7%). A lakónépességen belül a közoktatási szolgáltatásokat igénylők számának alakulása: 0 5 éves korosztály: 2335 fő (jelenleg:1893 fő, a csökkenés 18,9%!) 6 18 éves korosztály: 7096 fő (jelenleg: 6271 fő, a csökkenés 11,6%!). Az utóbbi adatok a népesség elöregedésének egyértelmű mutatói. Népességvándorlás Mennyire jellemzők az alábbi típusú bevándorlások a településen? (1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző) Közeli településekről 3 Közeli városból 2 Távolabbi településekről 2 Távolabbi városokból 2 Megyeszékhelyről 1 Budapestről 1 Külföldről 2-8-

Mennyire jellemzők az alábbi típusú elvándorlások a településről? Közeli településekre 2 Közeli városba 2 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 3 Megyeszékhelyre 3 Budapestre 4 Külföldre 3 A fenti mutatók nem jelentenek objektív értékeket, mégis figyelemre méltó lehet, hogy az elvándorlás erőteljesebb tendenciát jelez, mint a bevándorlás. Szociális helyzet a településen Összesen Munkanélküliek száma a településen 3303 Ebből tartósan munkanélküli 2517 Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt? 2106/fő/hó Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást? 4810 e Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan 1560 b hátrányos helyzetükről b Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb 218 ő iskolai végzettségről nyilatkoztak l Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 3032 Külterületen élők száma: ebb ől ebb ől összesen 4567 halmozottan hátrányos helyzetűek 3-5 éves gyermekek 341 78 száma ebből óvodába jár 289 61 általános iskolás 985 247 tanulók száma Etnikailag szegregált (telepszerű) lakókörnyezetben élők száma: 3-5 éves gyermekek összesen 2321 halmozottan hátrányos helyzetűek száma 135 49 ebből óvodába jár 109 37 általános iskolás tanulók száma 877 562-9-

A településen élők szociális helyzetének vizsgálatakor figyelmet érdemlő tényezők: a gyermek/tanuló státusának megítéléséhez szükséges szülői nyilatkozatok számaránya alacsony érték (37%), a külterületen élő 3 5 éves gyermekeknek több, mint 15%-a nem jár óvodába és az óvodai nevelésben részesülők között is 20%-ot meghaladja a 3H-s arány, míg az általános iskolások között 25% fölötti az arányuk, az etnikailag szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek/tanulók mutatói aggasztóak: a 3 5 évesek 20%-a nem jár óvodába, a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya az óvodások körében 36,3%. 1.2. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások Közszolgáltatások elérhetősége A település népessége jellemzően hol tudja elérni az alábbi közszolgáltatásokat? Közszolgáltatások Helyben Más településen, A szolgáltatás éspedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona -10-

A táblázat mutatói egyértelműen bizonyítják, hogy Ózd Város, mint fenntartó önkormányzat kizárólag helyben biztosítja mindazokat a közszolgáltatásokat, amelyek az óvodai nevelés, illetve az általános iskolai nevelés-oktatás terén az intézményhasználói kör igényeként megjelenhetnek. Ebbe nem csak az említett intézménytípusok alapfeladatainak ellátása értendő, hanem valamennyi olyan szakszolgálati, illetve gyermekjóléti ellátás is, amely kapcsolódik egyfelől az óvodáztatáshoz, iskoláztatáshoz, másfelől a szociális feltételekhez is. A hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók esélyegyenlősége szempontjából ennek a ténynek meghatározó és elismerést érdemlő jelentősége van. Az Ózd Város által fenntartott közoktatási hálózat bemutatása Óvodák: Alkotmány Úti Óvoda Béke-Telepi Óvodák o Árpád Vezér Úti Óvoda Városközponti Óvoda o Nemzetőr Úti Óvoda Általános iskolák és óvodák: Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda o Virág Úti Óvoda Bem Úti Általános Iskola és Óvoda o Mogyorósvölgyi Óvoda Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda o Petőfi Úti Óvoda o Damjanich Úti Óvoda o Sajónémeti Napköziotthonos Óvoda o Sajónémeti Általános Iskola Általános iskolák: Bolyky Tamás Általános Iskola Újváros Téri Általános Iskola Vasvár Úti Általános Iskola Általános és szakképző iskola: -11-

Árpád Vezér Úti Általános és Szakképző Iskola o Királdi Tagiskola o Domaházi Tagiskola Általános Művelődési Központok: Brassói Úti Általános Művelődési Központ o Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola o Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola Csépány-Somsály ÁMK o Csépányi Általános Iskola o Csépányi Óvoda o Somsályi Tagóvoda Sajóvárkonyi ÁMK o Általános Iskola o Tétény Úti Óvoda o Mekcsey Úti Tagóvoda o Bánszállási Óvoda A bemutatott struktúra érzékelteti, hogy a fenntartó az óvodai szolgáltatást 14 az általános iskolai szolgáltatást 10 feladatellátási helyen biztosítja, ami azonban nem jelent ennyi önálló közoktatási intézményt. Más szóval: az intézményhálózat racionalizálása (intézményegységek, tagintézmények létrehozása) megtörtént és jelenlegi formájában működőképesnek bizonyul. -12-

A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A településén igénybe vehető közszolgáltatások esetében milyen szervezeti-intézményi formában történik a feladatellátás? Több válasz is lehetséges, több válaszkategória is megjelölhető! A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett Önkormányzat formában non Közszolgáltatások saját fenntartású profit, civil, Intézményfenntartó társulás önkormányzat Megyei Többcélú Társulás intézménye vagy egyházi szervezet, Egyéb gazdasági társasága vagy gazdasági társaság Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona -13-

Az intézményhálózat biztosítja a fenntartó által jóváhagyott óvodai, iskolai pedagógiai programok érvényesítését, a szakmai előrehaladást, a szakképzés egyes területeinek helyi megvalósítását. Az önkormányzati fenntartású intézmények kínálatából mindössze az alapfokú művészetoktatás hiányzik, ezt azonban más fenntartói háttérrel biztosítják a településen élők számára. Feltétlenül kiemelést érdemel, hogy Ózd Város a pedagógiai szakszolgáltatás/szakmai szolgáltatás és a gyermekjóléti szolgáltatás terén a napjainkban legkorszerűbbnek tartott fenntartói/szervezeti hátteret érvényesíti, amikor ezeket a szolgáltatásokat Többcélú Társulás keretében valósítja meg. Részösszegzés: Ózd Város népességi mutatói (negatív demográfiai trend, elöregedés) alapvetően nem térnek el az országos mutatóktól, ugyanakkor a szociális feltételrendszer tekintetében alulmúlja azokat (a külterületen élők aránya 11,6 %, és az etnikailag szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élők aránya 5,9 %!). A hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók aránya ez utóbbi népességcsoportban meghaladja a városi átlagot, a közoktatási szolgáltatásokba történő célirányos bevonásuk egyértelmű intézkedéseket kíván. Ózd Város Önkormányzata kizárólag helyben, a településen biztosítja az esélyegyenlőség szempontjából fontos szolgáltatásokat; azok egy részét igen korszerű közigazgatás-szervezési keretek között. Az óvodáztatás tekintetében ugyanakkor említést érdemel, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek bevonása a közoktatásba nem valósul meg maradéktalanul. 1.3. A településen élő 3 18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai, iskolai) ellátásának feltételei Óvodáztatás Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 14 1200 1316-14-

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3-5 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 168 121 20 3 49 Általános iskola Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma (gyógypedagógiai előkészítő osztályok tanulóival együtt) 8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma 10 225 178 3907 39 41 207 860 500 439 987 19 Az óvodai ellátást a fenntartó önkormányzat kötelező feladatként teljesíti és az jelenleg 14 feladatellátási helyen valósul meg. Az intézmények területi, megközelíthetőségi elhelyezkedése jó. Az óvodáztatásra irányuló szülői igények kielégítése maradéktalan, elutasítás nem történik. Figyelmet érdemel viszont, hogy a 3 5 éves gyermekek szüleinek egy része nem íratja be gyermekét a területileg illetékes óvodába. A jelenleg működtetett 1200 óvodai férőhelyen 1316 beíratott gyermek ellátása valósul meg, ami közel 110 %-os -15-

kihasználtságot jelent. Az óvodába beíratott gyermekek között a halmozottan hátrányos gyermekek aránya 12,8 %, viszont a be nem íratottak közötti arányszámuk 20 %. Az általános iskolákban foglalkoztatott tanulók nevelése-oktatása 10 feladatellátási helyen valósul meg. A jelenleg 3907 fő összes létszámból 1 %-nyi a magántanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók aránya, míg a gyógypedagógiai ellátásra szorulók mutatója (az integráltan foglalkoztatott sajátos nevelési igényűeken kívül) 5,3 %. A halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók aránya 22 %. Az Ózd Város által fenntartott óvodai és általános iskolai hálózatban összesen 5223 gyermek/tanuló nevelése/oktatása valósul meg, akik közül 1028-an halmozottan hátrányos helyzetűek, ami 19,7 %-os arányt jelent. A településen a középiskoláztatást biztosító hálózatnak csak egy része jelenik meg Ózd Város önként vállalt feladatellátásaként, további középiskolák a BAZ Megyei Önkormányzat fenntartásában működnek. A településen élő óvodás gyermekek, általános iskolás tanulók száma, eljárók száma eb bő l Településen élő óvodás gyermekek, tanulók száma eb bő l Összesen: Halmozottan hátrányos helyzetű: 1389 187 Óvodába jár 1268 168 helyben 1268 168 más településre eljáró -- eb bő l eb bő l települések nevei: Alsó tagozatos (1-4.) 1990 502 helyben 1987 502 más településre eljáró 3 eb bő l eb bő l települések nevei: Hangony, Borsodbóta Felső tagozatos (5-8.) 1924 358 helyben 1920 358 más településre eljáró 4 eb bő l települések nevei: Borsodbóta,, Csernely -16-

A táblázat adatai szerint az óvodáztatás és az általános iskolai ellátás terén nem mutatható ki számottevő mobilitása más településre történő irányultság tekintetében. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma a településen, bejárók, utazási feltételek eb bő l A gyermekek, tanulók létszáma a település óvodáiban és általános iskoláiban Halmozottan Összesen: hátrányos helyzetű: 5223 1028 Óvodába jár 1316 168 más településről bejáró 48 -- eb tömegközlekedéssel 24 -- eb bő iskolabusszal 5 -- bő l falugondnoki szolgálattal -- -- l egyéni (szülők szgk.-val) 19 -- Alsó tagozatos (1-4.) 1987 502 más településről bejáró 141 15 eb tömegközlekedéssel 117 5 eb bő iskolabusszal 9 10 bő l falugondnoki szolgálattal -- -- l egyéni (szülők szgk.-val) 15 -- Felső tagozatos (5-8.) 1920 358 más településről bejáró 209 25 eb tömegközlekedéssel 161 19 eb bő iskolabusszal 43 6 bő l falugondnoki szolgálattal -- -- l egyéni (szülők szgk.-val) 5 -- A település óvodahálózatába beíratott gyermekeknek mindössze 3,6 %-a más településről bejáró és közöttük nem mutatható ki halmozottan hátrányos gyermek. Ez arra utal, hogy a környező kistelepülések igényesebb és megfelelő szociális feltételek között élő családjai veszik igénybe az ózdi szolgáltatást. Az általános iskolai tanulók körében 350 fő (közel 9 %) a bejárók száma és közülük mindössze 40 fő tartozik a halmozottan hátrányos helyzetűek közé, ami egyidejűleg azt is jelenti, hogy a hálózatban foglalkoztatott 3H-s tanulók meghatározó többsége ózdi állandó lakos. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az alsó tagozatosok között 25,3 %, míg a felső tagozatosok között csak 18,6 % a 3H-s tanulók aránya, ami egyértelműen mutatja, hogy a feljövő generációkban növekszik ezen tanulók (elsősorban cigány gyermekek) aránya. -17-

Részösszegzés: A városban az óvodai férőhelyek száma nem éri el a tényleges igények mértékét és ezt a hiányosságot fokozza a külterületen, illetve szegregált lakókörnyezetben élők jellemző mutatója (az óvodai szolgáltatást igénybe nem vevők aránya). Ez a tény a kapacitás bővítésének igényét veti fel, különös tekintettel a már említett halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek időben történő óvodáztatására, a szocializációs folyamat szervezett megvalósítására. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek beazonosítása megkerülhetetlen feladat. Ez az előfeltétele annak, hogy a szervezett óvodáztatásuk révén esélyegyenlőségük biztosítása és előmozdítása megvalósulhasson 1.4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó mutatók A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közoktatási rendszerbeni arányszámait, és oktatásuk tartalmi jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: -18-

Gyermekek, tanulók száma a település intézményeiben OM azonosító Intézmény neve Gyermek-, tanulólétszám az intézményben Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) Emelt szintű oktatás Gyógypedagógiai Normál (általános) tanterv és/vagy két tanítási nyelvű tagozat iskolai oktatás Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen 3H 028902 Apáczai Cs. J. Ált.Iskola és Óvoda 350 128 1 350 128 1 -- -- -- -- -- 028899 Árpád Vezér úti Ált. és Szakképző Iskola 675 181 11 675 181 11 -- -- -- -- -- 028900 Bem úti Általános Isk. és Óvoda 504 172 1 366 150 -- 138 22 1 -- -- 028908 Bolyki T.Ált. Isk. 411 35 -- 264 34 -- 147 1 -- -- -- 028901 Csépány-S. ÁMK 277 26 3 277 26 3 -- -- -- -- -- 028904 Petőfi S. Ált. Isk. és Óvoda 571 180 9 571 180 9 -- -- -- -- -- 028905 Sajóvárkonyi ÁMK 583 235 6 583 235 6 -- -- -- -- -- 028909 Szabó Lőrinc Ált. Isk. és Szakiskola 411 29 16 243 25 10 168 4 6 -- -- 028906 Újváros Téri Ált. Isk. 421 14 1 343 13 1 78 1 -- -- -- 028907 Vasvár Úti Ált. Isk. 625 37 1 271 20 1 354 17 -- -- -- 029306 Széchenyi I. Közgazd. SZKI 455 11 -- 455 11 -- -- -- -- -- -- 028511 Alkotmány Úti Óvoda 116 39 -- 116 39 -- -- -- -- -- -- 028524 Béke Telepi Óvodák 338 7 2 338 7 2 -- -- -- -- -- 028510 Városközponti Óvodák 270 15 -- 270 15 -- -- -- -- -- -- Városi összesen: 6007 1109 51 5122 1064 44 885 45 7 -- -- A táblázat utóbbi 5 sorának adatai nem képezik a helyzetelemzés ezen fázisának kötelező elemeit, csupán a teljesség és áttekinthetőség érdekében tüntettük fel azokat. -19-

Részösszegzés A város általános iskoláiban igen polarizált a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya, amit a következő kimutatásban rögzítünk: Intézmény neve (I. kategória) 3H arány % Intézmény neve (II. kategória) 3H arány % Sajóvárkonyi ÁMK 40,3 Újváros Téri Általános Iskola 3,3 Apáczai Csere J. Ált. Iskola 36,6 Vasvár Úti Általános Iskola 5,9 Bem Úti Általános Iskola 34,1 Szabó Lőrinc Általános Iskola 7,0 Petőfi Sándor Általános Iskola 31,1 Bolyky Tamás Általános Iskola 8,5 Árpád Vezér Úti Ált. Iskola 26,8 Csépány-Somsály ÁMK 9,4 Átlag: 33,8 Átlag: 6,8 Az adatok egyértelműen tanúsítják, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók meghatározott többségének jelenléte 5 iskolára koncentrálódik, ami nem alapvetően újkeletű jelenség, kialakulása pedig számos tényezőre vezethető vissza. A 3H-s tanulók 25 % feletti aránykülönbsége a következő viszonylatokban áll fenn: o Sajóvárkonyi ÁMK: a II. kategória valamennyi (5) iskolájával, o Apáczai Csere János Á.I.: a II. kategória valamennyi (5) iskolájával, o Bem Úti Á.I.: a II. kategória 4 iskolájával, o Petőfi Sándor Á.I.: a II. kategória 2 iskolájával. Ez összesen 16 relációt képvisel, amelyek eredményes kezelése csak hosszútávú intézkedések révén remélhető. Figyelmet érdemlő tényező, hogy az emelt szintű oktatásban részesülő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nem éri el az adott iskolában kimutatható összesített arányszámukat, vagyis: a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük korlátozott. Fentiekből adódóan egyértelmű következtetésként adódik, hogy fel kell tárni a kialakult szegregáció létrejöttének okait, és az akciótervben ki kell dolgozni megszüntetésének stratégiáját mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel. 1.5. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok Az alábbiakban azokat a mutatókat rögzítjük a központi programban nem szereplő táblázatokban, amelyek az iskolai nevelés-oktatás hatékonyságának, eredményességének elemzését biztosíthatják Az áttekinthetőség érdekében külön táblázatban rögzítettük az iskolák nevét és sorszámát, s ezeket a későbbiekben következetesen érvényesítettük. -20-

Az intézmények megnevezése és sorszáma: Az iskola neve sorszáma Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda 1. Árpád Vezér Úti Általános és Szakképző Iskola 2. Királd Általános Iskola 2/A Domaháza Általános Iskola 2/B Bem Úti Általános Iskola és Óvoda 3. Bolyky Tamás Általános Iskola 4 Brassói Úti ÁMK Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola 5. Brassói Úti ÁMK Szabó Lőrinc Általános és Szakképző Iskola 5/A Csépány-Somsály ÁMK Csépányi Általános Iskola 6. Ptőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda 7. Sajónémeti Általános Iskola 7/A Sajóvárkonyi ÁMK Általános Iskola 8. Újváros Téri Általános Iskola 9. Vasvár Úti Általános Iskola 10. Iskolán kívüli programokban való részvétel Intézmény sorszáma Részvétel ténye IGEN NEM A program neve Résztvevők létszámaránya % 2006/2007. 2007/2008. összes 2H,3H összes 2H,3H 1. Útravaló 8,4 15 13,0 17,0 2. Útravaló 2,7 2,4 3,5 2,8 2/A - 2/B - 3. Útravaló 6,0 n.a. 6,0 n.a. 4. Útravaló 0,25* 100* n.a. n.a. 5. Útravaló 4,6 2,7 1,8 3,6 5/A n.a. 6. Útravaló 1,1 100* 1,1 100/50* 7. Útravaló 0,5 0,7 4,5 6,0 7/A - 8. Útravaló 8,0 13,6 12,0 14,3 9. Útravaló 4 fő 4 fő n.a. n.a. 10. - *jelölés: helyi értelmezés n.a.: nincs adat A vizsgált intézmények 90 %-a részt vesz olyan iskolán kívüli programban ( Útravaló ), amely a hozott hátrányokkal küzdő tanulók felzárkóztatását, képességeik kibontakozásának elősegítését és iskolai tanulmányaik eredményességét szolgálják. A nem teljes körű adatszolgáltatásból is kiderül, hogy ebben a többlet-szolgáltatásban a halmozottan hátrányos -21-

helyzetű tanulók aránya meghaladja az iskolai szintű átlagértéket, ami tudatos osztályfőnöki, szaktanári szervező munkára utal. Az országos kompetenciamérés mutatói (2006.) Eredmény Teljesítmény Az intézmény az országos átlaghoz képest az országos átlag %-ában sorszáma JOBB GYENGÉBB iskolai 2H/3H 1. 65 55 2. 70 70 2/A 2/B 3. 85 n.a. 4. 102,5 n.a. 5. 103 103 5/A 98,5 94,6 6. 81,7 n.a. 7. 82,5 74,4 7/A 8. 71,7 n.a. 9. 104,6 n.a. 10. 101,8 n.a. Az adatok azt tanúsítják, hogy az objektív teljesítménymérés eredményei abban a 3 általános iskolában (valamint a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában) haladják meg az országos átlagot, amelyekben igen alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az országos átlagtól elmaradó intézmények esetében vagy nincs szignifikáns különbség az iskolai összesített átlag és a halmozottan hátrányos helyzetűek teljesítménye között, vagy nincs is adat az utóbbira. Ezek a mutatók egyértelmű szakmai feladatot körvonalaznak az érintett nevelőtestületek számára: mind a szövegértés, mind a matematikai képességfejlesztés terén javítani kell az átlagteljesítményt és ezen belül a 3H-s tanulók eredményeit is. -22-

Lemorzsolódásra vonatkozó adatok: Tanév Mutató Arány (%) 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. Hiányzás 250 ó több Hiányzás 250 ó több -23- Évfolyamismétlő Évfolyamismétlő Évfolyamismétlő Hiányzás 250 ó több Összlétszámo n belül HHH tanulók között Összlétszámo n belül HHH tanulók között Összlétszámo n belül HHH tanulók között Összlétszámo n belül HHH tanulók között Összlétszámo n belül HHH tanulók között Összlétszámo n belül HHH tanulók között Az intézmény sorszáma 1. 2. 2/A 2/B 3. 4. 5. 5/A 6. 7. 7/A 8. 9. 10. 5,7 11,6 11,9 1,5 1,9 1,6 5,8 2,7 14,2 n.a. 2,1 2,7 17,2 n.a. 67* 3,4 n.a. 2,5 5,0 18,6 n.a. 0,0 0,3 6,3 2,74 0,5 n.a. n.a. n.a. 3,0 5,2 0,79 n.a. n.a. 9,8 n.a. 100 * n.a. n.a. n.a. 6,0 7,4 5,1 107 13,5 1,7 2,2 3,0 3,5 4,0 19,5 n.a. 1,21 2,7 15,3 n.a. 71* 3,5 n.a. 4.7 7,0 23,9 n.a. 0,0 0,8 7,5 6,16 0,7 n.a. n.a. n.a. 3,0 7,6 0,74 n.a. n.a. 9,8 n.a. 7,5 10,4 12,2 7 2,8 13,4 n.a. 100 * n.a. n.a. n.a. 5,4 10,7 3/0 fő* 3/0 fő* n.a. n.a. 0,8 3,6 3,0 5,4 6,7 12,8 n.a. 0,96 100 * 5,8 n.a. 8,6 9,6 17,0 n.a. 0,0 1,6 6,4 8,0 0,5 n.a. n.a. n.a. 2,5 4,6 0,50 n.a. 2,8 7,8 n.a. 100 * n.a. n.a. n.a. 3,5 5,6 2/0 fő* n.a.

Lemorzsolódásra vonatkozó adatok II.: Tanév Mutató Arány(%) 2006/2007. 2007/2008. (tervezett) Hiányzás 250 ó több Hiányzás 250 ó több Összlétszámo n belül HHH tanulók között Összlétszámo n belül HHH tanulók között Összlétszámo n belül HHH tanulók között Összlétszámo n belül HHH tanulók között Az intézmény sorszáma 1. 2. 2/A 2/B 3. 4. 5. 5/A 6. 7. 7/A 8. 9. 10. 4,5 10,3 10,6 1,0 2,1 2,0 7,2 8,0 16,5 n.a. 1,28 0,7 14,2 n.a. 100* 4,8 0,5 11,6 10,5 15,9 n.a. 66* 0,8 8,6 7,9 0,0 n.a. n.a. 1,1 1,0 3,8 0,48 0,16 n.a. 12,1 n.a. 0,0 n.a. n.a. 100* 1,4 3,2 1,8 11,7 9,8 0,5 2,0 n.a. 6,3 5,0 13,6 n.a. 0,48 2,0 14,5 11,7 100* 4,0 n.a. 7,9 8,0 11,0 n.a. 10,0 1,1 5,0 3,4 0,5 n.a. n.a. 0,5 0,7 4,4 0,24 n.a. 2,0 5,9 3,9 100* n.a. n.a. - 1,0 4,0 2/0 fő* 1/0 fő* 100* n.a. Évfolyamismétlő Évfolyamismétlő -24-

2008/2009. (tervezett) Évfolyamismétlő Hiányzás 250 ó több Összlétszámo n belül HHH tanulók között Összlétszámo n belül HHH tanulók között 2,8 10,7 n.a. 0,5 2,0 n.a. 6,1 4.0 13,0 n.a. 0,48 1,5 14,1 n.a. 100* 4,0 n.a. 7,8 7,0 12,0 n.a. 10,0 0,8 4,7 n.a. 0,5 n.a. n.a. 0,5 0,7 4,1 n.a. n.a. n.a. 5,9 n.a. 100* n.a. n.a. - 1,0 3,9 n.a. n.a. -25-

Továbbtanulási mutatók (%) a 2005/2006. tanévben: Intézmény Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola Nem tanul tovább sorszáma összes 2H/3H összes 2H/3H összes 2H/3H összes 2H/3H összes 2H/3H 1. 34,0 0,8 8,0 0,8 58,0 38,0 - - - - 2. 8,2 6,9 38,8 37,9 51 51,8 - - 2,0 3,4 2/A 2/B 3. 24,0 n.a. 34,0 n.a. 18,0 n.a. 20,0 n.a. 4,0 n.a. 4. 37,0 0,0 43,0 60,0 9,0 0,0 - - - - 5. ÉRTELMEZHETETLEN, MERT KÖZÉPISKOLA 5/A 32,0 n.a. 51,0 n.a. 17,0 n.a. - - - - 6. 6,6 100* 46,7 71,4 46,7 100* - - - - 7. 15,0 0,0 47,0 20,0 36,0 76,0 - - 2,0 4,0 7/A 8. 2,6-17,9 15,7 79,5 84,2 - - - - 9. 50,0 8 fő* 42,8 7 fő 7,2 2 fő - - - - 10. 39,0 20,0 32,0 30,0 33,0 61,0 - - - - országos 36,6 43,1 19,0 1,3 - - * jelölés: helyi értelmezés szerint -26-

A lemorzsolódásra vonatkozó mutatók alakulása csak részben követhető nyomon a rendelkezésre álló adatbázis alapján. A legutóbbi 2 tanév adatait elemezve megállapítható, hogy mind az évfolyamismétlő, mind a tanulói jogviszony megszűnéséhez vezető mulasztási óraszám tekintetében magasabbak a 3H-s tanulók mutatói, mint az iskolai összesített érték. Ez a megállapítás a 2., 5., 6., 7., 8. sorszámú iskolákra érvényes, hozzátéve, hogy a 8. iskola esetében 2006/2007. a fordulat évének tekinthető: a 3H-s tanulók javára változott a kimutatás. A továbbtanulási irányok és arányok vonatkozásában kimutatható, hogy az érettségit adó iskolatípusokban történő továbbtanulás városi aránya nem éri el az országos átlagot (a már említett, kiemelt 3 általános iskola kivételével), a 2H-s, 3H-s tanulók arányszáma gimnázium és szakközépiskola esetében alulmúlja az iskolai mutatókat, ami azt jelenti, hogy ezen tanulók meghatározó többsége szakiskolába kerül, 3 intézmény jelezte, hogy végzős tanítványai között előfordult tovább nem tanuló eset is és ezek többsége a 2H-s, 3H-s tanulók közül került ki. Részösszegzés: A város vizsgált intézményei között jelentős eltérés van a lemorzsolódási, vagy továbbtanulási mutatókban. Ennek megfelelően szakmai beavatkozás (az érintett intézmények komplex fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. A közoktatási törvény hatályos előírásai szerint amennyiben az országos kompetenciamérések iskolai eredményeiben bármelyik iskolában alulteljesítés tapasztalható az országos átlaghoz képest, akkor beavatkozás (az érintett intézmények komplex fejlesztését szolgáló programok) tervezése szükséges. A kompetenciamérés eredményeiről pontos kimutatással kell, hogy rendelkezzenek az intézmények. Ezek nyilvántartását meg kell oldani annak érdekében is, hogy a megfelelő pedagógiai intézkedések tervezhetők legyenek. -27-

1.6. A nevelő-oktató munka feltételeinek vizsgálata Intézmény sorszáma Logopédiai fogl.,egyéni fejl. hely Nyelvi labor Szükségtanterem Szám. techn. szaktanterem Számítógép (min.p4) Internet hozzáférés 1. - - 2-4 4 -* 2. 1 - - 4 34 34 2 2/A 2/B 3. 1 - - 1 1 1 2 4. - 1-1 14 14 1 5. - - - 6 118 118 1 5/A 1 - - 1 38 34 1 6. - - - 1 19 17-7. - - 2 1 18 18 1 7/A 8. 1-2 2 29 29 1 9. - - - 1 9 9 1 10. - 1 2 1 28 28 1 *jelentése: tornaszoba és sportpálya van Az általános iskolák egy része még mindig bajlódik szükségtanteremben megvalósuló oktatással, egyidejűleg az idegen nyelvi kultúra fejlesztését hatékonyan segítő nyelvi laboratórium mindössze 2 iskolában található. Az informatika oktatását szolgáló eszközpark kapacitása is heterogén képet mutat: eltekintve a Közgazdasági Szakközépiskola meggyőző felszereltségétől, az általános iskolák között többségében épp azok rendelkeznek kevés számítógéppel, amelyekben az átlagosat meghaladja a 2H-s, 3H-s tanulók aránya. Elismerést érdemel ugyanakkor, hogy bizonyára tudatos fejlesztés eredményeként az internet-elérés gyakorlatilag maradéktalanul biztosított. Az iskolahálózat infrastrukturális állapotának további fontosabb problémái az alábbiakban foglalhatók össze: A Brassói Úti Általános Művelődési Központ viszonylag új, modern épülete a közelmúltban statikai okok miatt perspektivikusan életveszélyessé vált, ezért annak kiváltását kell megoldania a fenntartó önkormányzatnak. Az 1970 80-as évtizedekben, a korabeli szabványok szerint épült általános iskolák lapostető-megoldása nem bizonyult időállónak; rendszeresek a beázások. A Sajóvárkonyi ÁMK épület-együttese (tantermek, irodák egyaránt) méltatlan a városi közoktatási infrastruktúrához. Ez a megállapítás még akkor is helytálló, ha megemlítjük, hogy elsősorban külső, pályázati források felhasználásával korszerű Tornaterem -28-

informatika és természettudományos szaktanterem is rendelkezésre áll. A problémát súlyosbítja az a tény, hogy itt a legmagasabb a 3H-s tanulók aránya, a tanulók 94 %-a cigány-származású. Ugyancsak teljeskörű rekonstrukcióra érett a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Petőfi Sándor Általános Iskola. Igaz, hogy a közelmúltban felavatott könyvtár, illetve néhány tanterem, valamint az ebédlő felújítása jelzi a fenntartói erőfeszítéseket, ám a nyílászárók, vizesblokkok, az elektromos hálózat, a víz- és szennyvízvezetékrendszer rendkívül elavult. Az óvodák tornaszoba-ellátottsága: Óvoda neve Csoportok száma Tornaszoba mérete (m 2 ) Játszóudvar Mérete (m 2 ) Felszereltsége Állapota Alkotmány Úti 116 4 55 2221 nincs rendezett Csépány 77 3-231 közepes jó Tétény 78 3-1800 hiányos rossz Mekcsey 50 2 63 200 hiányos rossz Virág 91 3 44,1 1511,7 közepes közepes Bánszállás 30 1-700 hiányos rossz Somsály 32 1-375 rossz rossz Újváros Téri 221 9 69 4768 hiányos rossz Árpád Vezér Úti 117 4 38,8 2051 hiányos közepes Petőfi Úti 98 4-2960 gyenge rossz Damjanich Úti 55 2-1296 gyenge rossz Sajónémeti Ó. 24 1-2668 gyenge rossz Városközponti nem 111 4 56 1216 minimális Katona Úti megfelelő Nemzetőr Úti 159 6 42,2 6600 minimális rossz Mogyorósvölgyi 58 2-1450 közepes közepes Az óvodáknál nincs külön sportudvar, ezért nem adtunk meg méretet. 2000. január 1-jén mindössze 2 óvoda rendelkezett tornaszobával. Ehhez képest az előrelépés egyértelmű, ami a fenntartó tervszerű fejlesztő döntéseinek eredménye lehet. A játszóudvarok állapota és felszereltsége ugyanakkor számottevő hiányosságokat, elmaradást tükröz, és ez további intézkedéseket feltételez. A fenti tényezőkön túl az óvodák infrastrukturális állapota megnyugtató; a feladatellátás tárgyi feltételrendszere összességében biztosított. Gyermeklétszám -29-

A település szakember-ellátottsága Feladatok Az előírt képesítési feltételeket a személyzet hiánytalanul Hiányok megnevezése Teljesíti Nem teljesíti Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Apáczai: testnevelés, földrajz, angol Pedagógiai szakszolgálat Egészségügyi alapellátás Szociális alapellátás Szociális intézményi ellátás Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti szakellátás A táblázat adatsora egyértelműen igazolja, hogy a városi közoktatási hálózatban a szakember-ellátottság megoldott, egy-egy hiányzó szakember munkája állandó helyettesítési rendszerrel, vagy határozott idejű munkaszerződéssel kezelhető. Részösszegzés: A fentiekben részletezett tényezők miatt jelentős eltérés van az iskolák infrastrukturális feltételeiben, ennek megfelelően beavatkozás tervezendő évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel. Ugyancsak jól kontrollálható tervezetet kell készíteni a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékében foglalt előírások ütemezett teljesítése érdekében. -30-

1.7. A település intézményei számára biztosított források vizsgálata Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást az egyes intézményekben? OM azonosít ó 028902 028899 028900 intézmény neve tanulók létszáma tervezett tanulói létszám 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 integrációs képességkibontakoztató integrációs képességkibontakoztató integrációs képességkibontakoztató integrációs képességkibontakoztató Apáczai Ált. Iskola és Óvoda -- 96 -- 131 -- 111 -- 110 Árpád Vezér úti Ált. és Szakisk. -- -- -- 64 -- 48 -- -- Bem Úti Ált.isk. és Óvoda -- -- -- -- -- -- -- -- 028908 Bolyki T.Ált. Isk. -- -- -- -- -- -- -- -- 028901 Csépány-S. ÁMK -- 42 -- 51 -- 50 -- 50 Petőfi S. Ált. Isk. és 028904 Óvoda -- 127 -- 113 -- 164 -- -- 028905 Sajóvárkonyi ÁMK -- 119 -- 52 -- -- -- -- Szabó Lőrinc Ált. 028909 Isk. és Szakiskola -- -- -- -- -- -- -- -- 028906 Újváros Téri Ált. Isk. -- -- -- -- -- -- -- -- 028907 Vasvár Úti Ált. Isk. -- -- -- -- -- -- -- -- Városi összesen: -- 384 -- 411 -- 373 -- 160

Az önkormányzat/társulás hozzájárulásának mértéke a település intézményeiben (2004., 2005. 2006. év) OM azonosí tó Intézmény neve Önkormányzati/társulási hozzájárulás (Ft) 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft) 028511 Alkotmány Úti Óvoda 11165000 14251000 18091000 111650 129554 164463 008514 Béke-Telepi Óvoda 42757000 52217000 70233000 123219 158714 207176 028510 Városközponti Óvoda 30362000 36998000 49637000 119535 145090 192391 028902 Apáczai Csere János Általános Iskola és Óvoda 35890000 43616000 58115000 111114 126057 169926 028899 Árpád Vezér Úti Általános és Szakképző Iskola 79667000 98659000 13233500 115963 140140 207097 028900 Bem Úti Általános Iskola és Óvoda 61145000 76923000 100539000 103635 136388 183131 028908 Bolyky Tamás Általános Iskola 35315000 44717000 59703000 88508 114073 152304 028901 Csépány-Somsály ÁMK 38276000 36518000 49965000 129310 129038 173490 028904 Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda 52272000 65310000 87582000 117729 126324 153115 028905 Sajóvárkonyi ÁMK 49143000 64486000 88278300 83434 110610 157078 028906 Újváros Téri Általános Iskola 35267000 43304000 57179700 87947 109630 137451 028907 Vasvár Úti Általános Iskola 56439000 74852000 89623800 84111 113412 144321 Nevelési Tanácsadó 27870 11722000 15477000 NA. NA. NA. 029306 SZIKSZI 43775400 56180950 72814500 89704 113727 155586 028909 Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola 42759300 53652200 71702100 84505 109843 145146-32-

Az adatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt 3 tanévben integrációs támogatást nem igényeltek az iskolák, viszont a képesség-kibontakoztató támogatás iránti igény rendszeresen megjelent azon intézmények részéről, amelyekben a városi átlagot meghaladó a 2H-s, 3H-s tanulók aránya. A fenntartó önkormányzat intézményi költségvetési hozzájárulásának mértéke számos tényezőtől függ, amelyek közül itt csak két meghatározó elemet emelünk ki: az adott intézmény épülete(i)-nek száma, mérete, infrastrukturális és működési jellemzői, a nevelőtestület nagysága, életkor- és végzettség-szerinti összetétele. Ennek megfelelően az utóbbi 3 lezárt gazdasági év hozzájárulási mutatóinak elemzése helyett az 1 gyermekre/tanulóra jutó hozzájárulás összegeit vettük alapul a következő megállapítások rögzítéséhez: a 2005. évi fenntartói hozzájárulás növekedése 2004-hez viszonyítva városi szinten kb. 25 %-os, míg 2006-ban (2005-höz viszonyítva) meghaladja a 30 %-ot; ez igen jelentős önkormányzati támogatást képvisel, az 1 gyermekre/tanulóra jutó támogatás 2006. évi összegeit alapul véve a legnagyobb ráfordítás (207 EFt/fő fölött) a Béke Telepi Óvoda és az Árpád Vezér Úti Általános és Szakképző Iskola esetében mutatható ki, míg a legalacsonyabb értékek (140 150 EFt/fő alatt) az Újváros Téri, a Vasvár Úti Általános Iskola, valamint a Szabó Lőrinc Általános és Szakiskola vonatkozásában jelentkeznek, az évenkénti támogatás-növekedés legjelentősebb arányban (32 illetve 42 %) a Sajóvárkonyi ÁMK esetében adódott, míg a legkisebb érték (8 illetve 21 %) a számos szempontból hátrányos helyzetű Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda költségvetését érintette. Részösszegzés: A normatívák igénylésénél az integrációs oktatás (IPR) bevezetésével a normatív alapú intézményi bevételek mértéke növelhető lenne. A fenntartó által biztosított költségvetési hozzájárulás intézményenkénti arányaiban indokolatlan különbségek, diszkrimináció nem mutatható ki; az évenkénti ráfordítás mértéke számottevően emelkedett az utóbbi 3 gazdasági évben.

2. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja 2.1 Általános célok Ózd Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a városban a szegregáció- és diszkriminációmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A nevelési-oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a városban élő hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében a következő területeken: a felvételi eljárás, a beiratkozás folyamatában, az ismeretközvetítő eljárásokban, a gyermekek/tanulók egyéni fejlesztésében, a személyiségfejlődés és az egyéni teljesítmény értékelésének gyakorlatában, a tanulásvezetésben, a tanulói előmenetel lépéseiben, a fegyelmezés és a megalapozott büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a pályaorientáció során, a továbbtanulási irány(ok) és helyszín(ek) kiválasztásában, a közoktatási intézmények humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének A gyermekek jogairól szóló egyezménye figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékos gyermekeknek/tanulóknak: az emberi méltóságát, a különleges gondozáshoz való jogát és a személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt. Határozott célkitűzésünk az, hogy a város közoktatási hálózatában folyamatosan kiterjedjen a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, -34-

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az integrált nevelés-oktatás érvényesülése. 2.2. Konkrét célok az országos és a városi közoktatás-politikai koncepciók alapján Szakmai célok: Az óvoda-iskola átmenet törésmentességének biztosítása o bemeneti vizsgálatok rendszerbe állítása o az átlépést biztosító módszertani kultúra bővítése Tanköteles kor előtti dyslexia-szűrés Logopédiai ellátás bővítése A nem szakrendszerű 5 6. osztályos oktató-nevelő munka bevezetése o a helyi tanterv felülvizsgálata az általános iskolákban o a NAT 2007. évi módosításának érvényesítése o az általános iskola alapozó szakasza pedagógiai hatékonyságának javítása Az országos kompetenciamérés eredményeinek helyi hasznosítása o a dokumentáltság és hozzáférhetőség megoldása o az eredmények munkaközösségi és nevelőtestületi szintű feldolgozása Az integrált nevelés-oktatás rendszerbe állítása o az IPR tartalmi, módszertani elveinek nevelőtestületi szintű feldolgozása o a rendszer működtetése az érintett osztályokban A módszertani, tantárgy-pedagógiai kultúra bővítése o projektoktatás o kooperatív tanulás o tanulásvezetés A pedagógiai értékelés korszerűsítése o a személyiségfejlődés egyéni gondozása, mutatóinak dokumentálása o a tanulói teljesítmény sokcsatornás értékelése A lemorzsolódás mértékének csökkentése o a bukási/évismétlési arányok javítása o a tanulói mulasztás mértékének csökkentése o tanórán kívüli differenciált felzárkóztató foglalkozások megtartása