Hogyan hozható létre fenntartható energiarendszer bárhol a világon?

Hasonló dokumentumok
A fenntarthatósági szempontok érvényesülése a paksi atomerőmű bővítése kapcsán

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Környezetgazdálkodás

FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS 1.

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről

Nagyok és kicsik a termelésben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS

Jevons-paradoxon. William Stanley Jevons, 19. századi brit közgazdász

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

A fenntartható energetika kérdései

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

MW Út egy új energiarendszer felé

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

NCST és a NAPENERGIA

Energetikai Szakkollégium Egyesület

4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

K+F lehet bármi szerepe?

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

A SZÉLENERGIA BORSOD- ABAÚJ- ZEMPLÉN

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

A szélenergia helyzete, jövője hazánkban

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Jövőnk és a nukleáris energia

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Tervezzük együtt a jövőt!

Hazai erőművi létesítmények szélsőséges környezeti hatásoknak való kitettsége

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A magyarországi erőműépítés főbb kérdései

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS

Tartalom Szkeptikus Konferencia

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

8. Energia és környezet

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Oláh György szabadalma: metanol előállítása CO 2 hidrogénezésével; az izlandi tapasztalatok és a hazai bevezetés lehetőségei

Energiapolitika Magyarországon

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

A magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac 2017-es évének áttekintése

A biomassza rövid története:

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

ENERGIAGAZDÁLKODÁS ENERGETIKAI RENDSZER

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

A megújuló energiahordozók szerepe

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája február 28.

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE

I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

A megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Épületek életcikluselemzése

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

Erőműépítések tények és jelzések

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Energiahordozók II. kommunikációs dosszié ENERGIAHORDOZÓK II LEVELEZŐ ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ TANTÁRGYA

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.

A villamosenergia-termelő beruházások aktuális közgazdasági kérdései

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

Módszertan és számítások

Energetikai pályázatok 2012/13

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange.

rendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,

Átírás:

Hogyan hozható létre fenntartható energiarendszer bárhol a világon? És Magyarországon? Dr. Munkácsy Béla Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

A humán aktivitás és az erőforrás-felhasználás Marchant, J., 2008

Az energiagazdálkodás helye az ökoszisztéma terhelésében: ez az irány nem jó, ez a módszer nem elfogadható!!

Az ökológiai lábnyom és főbb komponensei néhány európai országban és Svájc energialábnyoma (Swiss Federal Statistical Office, 2006) 17% 35%

103 életcikluselemzés alapján a könnyűvizes atomerőművek üvegházgáz-kibocsátása (gco 2 e/kwh): Bemeneti oldal: 25,1 Építési tevékenység: 8,2 Működtetés: 11,6 Kimeneti oldal: 9,2 Lebontás: 12,0 ÖSSZESEN: ~66,1 gco 2 e/kwh és növekszik Kimeneti oldal: 14% Lebontás: 18% Bemeneti oldal: 38% Sovacool, B. (2008) Működés: 18% Építés: 12%

Villamosáram-termelés üvegházgáz-kibocsátása (gco 2 /kwh) (Sovacool, B. K. 2008) Szél: 9-10 Víz: 10-13 Fotovillamos: 32 Biomassza: 14-41 Geotermális: 38 Atomen.: átl. 66,1 növekszik csökken Földgáz: 443 Kőolaj: 778 növekszik Szén: 960-1050

Global 100% Renewable Energy Coalition állásfoglalása Varsó, 2013. november 18. making the transition to 100% RE is primarily a political not technical challenge. The necessary technologies and knowledge already exist today.

IDA Ingeniørforeningen i Danmark Climate Plan 2050 100% megújuló energia részarány 2050-ig 1600 mérnök és más szakértő részvétele 40 konferencia és műhelymunka Szoftveres szimulációval alátámasztva Órás bontású adatokkal; Termelés, fogyasztás, időjárás; Energiagazdálkodás minden szegmense; Optimalizálás

Primerenergia-felhasználás és üvegházgáz-kibocsátás a klímaterv szerint (IDA: Climate Plan 2050) Primerenergia-felhasználás (PJ) Üvegházgáz-kibocsátás (mt CO 2 e)

A klímaterv megvalósításának közvetett hatásai (IDA: Climate Plan 2050) Technológia export (mrd DKK/év) ~28 mrd Euro 7x Egészségbiztosítási kiadások (mdkk/év) ~4 mrd Euro

2006. október, DÁNIA: Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök bejelentése a parlamentben: 2050-re 100% részesedést kell elérniük a megújuló energiaforrásoknak az atomenergia nem megújuló. Samsø 1997-2007: 100% RE (hő és áram) TPES csökkentése: hatékonyság növelése! Søren Hermansen (igazgató - Samsø Energy Academy): If you own a share in a wind turbine it looks better, it sounds better, it sounds like money in the bank." Frederikshavn (2007-2030): 100% RE 2015-re éves átlagban a TPES 100% megújuló kell legyen (közlekedést is beleértve)

Az energiagazdálkodás és kapcsolatrendszere Pszichológia Szociológia Pedagógia Kommunikáció-tudomány JÓLÉT Életstílus Hulladékgazdálkodás Újrahasználat és újrafeldolgozás hulladékhő hasznosítás Fogyasztás oldali energiagazdálkodás Ellátás oldali energiagazdálkodás Energiaszolgáltatások (közlekedés, fűtés, hűtés, világítás stb.) Másodlagos energiahordozók (elektromos áram, benzin, hidrogén stb.) Elsődleges energiahordozók (szén, kőolaj, napenergia stb.) termékek, berendezések Földtajztudomány Területi tervezés Környezetgazdaságtan Ökológia Építéstudomány Közlekedéstudomány Geológia és bányászat Vízgazdálkodás Mező- és erdőgazdálkodás szerves melléktermékek és hulladékok felhasználása (Munkácsy B. 2013)

Energiatervezés a 21. században A megoldást kell keresni; A stratégiai tervezés nem az eddigi trendekből indul ki; Csökkenteni kell a felhasznált energia mennyiségét; A megújuló energia nem probléma, hanem a energiarendszer legértékesebb forrása; Az energiatervezés nem egy egyszerű műszaki kihívás, megoldásukhoz a műszaki ismeretek nem elegendők; A gazdasági elemzéseknél kerülni kell a projektszintű gondolkodás csapdáját!

A tények

Az újonnan telepített villamosenergia-termelő kapacitás az EU-ban MW 71% 70% megújuló 71% részarány! 70% 72% Corbetta, G. et al. 2014

1 15 29 43 57 71 85 99 113 127 141 155 169 183 197 211 225 239 253 267 281 295 309 323 337 351 365 379 393 407 421 435 449 463 477 491 505 519 533 547 561 575 589 603 617 631 645 659 673 687 701 715 729 743 Magyar szélerőművek részesedése a bruttó áramfogyasztás százalékában: ~1,8% (MAVIR 2012) A tervkészítés során figyelembe vett korlátozó tényezők között szerepel a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága is. (MAVIR forrásoldali kapacitásfejlesztés terve 2013) Dániában az éves részesedés a bruttó áramfogyasztás 33,8%-a Dániában a december havi részesedés a bruttó áramfogyasztás 57,4%-a (energinet.dk 2014) MW Szélerőművek szerepe az áramtermelésben Dánia 2013 december 7000,0 6000,0 5000,0 4000,0 3000,0 2000,0 1000,0 0,0 Összes szélerőmű áramtermelése bruttó áramfogyasztás energinet.dk

Kelet-német szélenergia adatok 2013. 06. 30-i állapot (Ender, C. 2013 adatai alapján) Tartomány Beépített szélenergia teljesítmény 2013. 06. 30-ig Szélerőművek jelentősége a nettó villamosenergia-igény kielégítésében Egy főre eső szélerőmű-teljesítmény (MW) (kw/km2) kw/fő (%) Egységnyi területre eső szélerőműteljesítmény Mecklenburg- Elő-Pomeránia 2 057 88,74 1,26 58,6 Szász-Anhalt 3 896 190,55 1,68 50,8 Brandenburg 4 921 166,94 1,97 50,0 Türingia 919 56,83 0,41 13,6 Szászország 1 025 55,66 0,25 8,4 Berlin 2 2,24 0,00 0,0 kelet-német tartományok 12 820 150,11 0,87 30,23 Magyarország 330 3,55 0,03 1,8

Bajorország: 70553 km 2 10526 MW (2013. dec) 846 W/fő Napelemkapacitások 2013 (W/fő)

Hosszú távú erőművi teljesítőképesség-mérleg 2030 (Felsmann B. Kádár P. Munkácsy B. 2014) MAVIR kapacitásterv A változat (2013) (MW) Alternatív energiamodell 2030 1.0 (MW) Paksi Atomerőmű 2 000 2 000 Paks-2 2 400 0 Megmaradó fosszilis 1703 1703 Új gázbázisú 3796 3796 Új OCGT tartalék 1 200 500 Összes nagyerőmű 11 099 7 999 Gázmotorok, gázturbinák, gőzturbinák 780 780 Kelet-német adatok Szilárd biomassza 600 600 2013 Biogáz 120 120 (MW) Szélerőművek 850 3183 12820 (20 év) Naperőművek 90 3025 8300 (10 év) Egyéb (víz, geotermikus, hulladék) 190 190 Összes kiserőmű 2630 7899 Összes hazai erőmű beépített teljesítménye 13 729 15 898

Felhasznált irodalom Corbetta, G. et al (2014): Wind in Power 2013 European Statistics. EWEA, 12 p. Ender, C. (2013): Wind Energy Use in Germany, Status 30. 06. 2013. In. DEWI Magazin 43. pp. 29-38. Energinet.dk (2014): 2013 was a record-setting year for Danish wind power. Felsmann B. Kádár P. Munkácsy B. (2014) : A fenntarthatósági szempontok érvényesülése a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. GLNR (2012): National Footprint Accounts. A Global Footprint Network Report IDA (2006): Energy Plan 2030 IDA (2009): Climate Plan 2050 Johansson, B. (2013): Security aspects of future renewable energy systemse - A short overview. In Energy, 61 pp. 598-605 Lovins, A. B. (2011): Renewable Energy's Footprint Myth. In: The Electricity Journal. Volume 24, Issue 6, pp. 40 47 Marchant, J. (2008): How our economy is killing the Earth. In New Scientist. 2678. pp. 40-41. MAVIR (2012): A magyar villamosenergia-rendszer adatai. Munkácsy B. (2013): The importance of holistic approach in energy planning. In: Geographical Locality Studies, (1) pp. 30-43. (2013) Orozco, J. - Ramírez, F. Solano, F. (2012): Plan de expansion de la generacion electrica - periodo 2012-2024. 114 p. Sovacool, B. k. (2008): Valuing the greenhouse gas emmissions from nuclear power: A critical survey. In: Energy Policy 36 pp. 2940-2953 Swiss Federal Statistical Office (2006): Switzerland s ecological footprint - A contribution to the sustainability debate. 56 p. UN-MEA (2005): Ecosystems and Human Well-being. Millennium Ecosystem Assessment Internetes adatbázisok: http://www.foederal-erneuerbar.de http://de.statista.com/statistik/daten/studie/180793/umfrage/neu-installierte-leistung-nach-bundeslaendern-auf-demphotovoltaik-markt/ energinet.dk