Kerepes új településrendezési eszközeinek készítése Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Vágner Zsolt régész
I. Vizsgálat Kerepes, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Kerepes új településfejlesztési koncepciójához, és településrendezési eszközeihez készült a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem kizárható, mely új helyzeteket eredményezhet. Kerepes település régészeti emlékeinek rövid bemutatása: A Gödöllői-dombság területén a főváros agglomerációs körzetében elhelyezkedő mai település a Szilas-patak mentén elhelyezkedő részen számos, különböző időszakra keltezhető emlék ismert. 1. ábra: Kerepes régészeti lelőhelyei az MRT 11. kötetében (Torma 2012., 333.o.) Őskor A legkorábbi megtelepülés a területen a neolitikum időszakára helyezhető. Ebben az időszakban létesült a Szálaska lelőhely legkorábbi településfázisa, a Szőlősor lelőhely emlékei is erre a korszakra keltezhetők, míg a belterületen, a Rét utcában talált újkőkori településen a dunántúli vonaldíszes kerámia emlékei voltak. A rézkorra a Szép-hegyen talált sír utal, valamint a Szálaska rézkori településrétege, míg az őskori kultúrák legjelentősebb fázisa a bronzkor, annak is a késő szakasza tekinthető a mai Kerepesen. Legjelentősebb lelőhelyek egyik e tekintetben is a Szálaska, e mellett Szilasligeten a Szép-hegy területen az urnamezős kultúra kései időszakához, a kurdi horizonthoz tartozó emlék ismert, a belterületen egy urnamezős kultúra település emlékei kerültek elő. Kiemelkednek azonban azok a bronzkori Archeo Art Bt. oldal 2
fegyverek is, amelyeket még a 19. század végén, a 20. század elején vásárolt meg a Magyar Nemzeti Múzeum és került be a gyűjteményébe. A vaskori megtelepedésre a Szép-hegy kelta korú emlékei utalnak. Római-kor A Dunántúl római hódítását követően a területen a szarmaták telepedtek meg. Öt lelőhelyen sikerült a településeik emlékét a kutatásnak feltérképeznie. A belterületen a Madarász utcában egy szarmata temető töredékét bolygatták meg. A település külterületének É-i szélében a 3-as főútat keresztezve megtalálható az egykori Csörsz-árok vonala. A 4. században épített szarmata árokrendszer jól mutatja a régió fontosságát a pannoniai római uralom tekintetében. A Szabadság utcában egy CLASSIS FLAVIA PANNONICA feliratú római oltárkövet gyűjtöttek, melyet Soproni Sándor határozott meg. Az oltárkő jelenleg a Kálváriánál található. Népvándorlás-kora A népvándorlásokat követően a legjelentősebb emlékek a germán gepida uralmat követő avar időszakra tehetők. A Kavicsbánya területén megbolygatott temető jelzi e keleti népcsoport megtelepedését a település régiójában. A Szilasligeten a Széphegy területen szintén egy avar temető emlékei kerültek elő. Középkor A magyarok megjelenését és korai megtelepedését a Szép-hegyen létesített korai település utal, ami az Árpád-korban folyamatosan fennmaradt. Maga Kerepes legkorábbi említése is az Árpád-korhoz köthető. Az 1148-as oklevélben II. Géza az óbudai káptalannak adta a pesti rév és Kerepes vámját. Később a terület Kárászi Sándor bán tulajdonát képezte, aki 1275-ben, mint szerzett birtokát, a feleségének adta át. Az Árpád-kori megtelepedés és annak késő-középkori kontinuitásának legfontosabb emléke a Kálvária-hegyen található meg. A település mellett helyezkedő Kálváriát kettős árok és sánc övezte, melynek szakaszai máig felfedezhetőek a helyszínen is. A hegyen egy a 13. században épült Árpád-kori kisvár maradványait mérte fel Miklós Zsuzsa, melynek maradványait már Rómer Flóris is feljegyezte az 1860-as években. A Szőlősor területén szintén kerültek elő Árpád-kori emlékek..az MRT 12 15/9. lelőhely területén szintén az Árpád-kori megtelepedés nyomait sikerült rekonstruálnia a kutatóknak. 2. ábra: Az Árpád-kori erődítés maradványai a Kálváriahegyen (Torma 2012., 338.o.) Archeo Art Bt. oldal 3
A földvár belsejébe, annak felhagyása vagy pusztulása után, a XIV. század elején építhették fel Kerepes plébániatemplomát. A korai templomot az építészeti tagozatok alapján a XV. században átalakították, melyet a törökkorban is használtak és a XVIII. században kibővítették. A középkori templom alaprajzának tisztázására további feltárásra van szükség. 1402-ben IX. Bonifác pápa Péter kerepesi plébánosnak adta a váradi Szent Demeter kápolna igazgatóságát. 1430-ban a kerepesi Szent Miklós plébániatemplomot említik. 1472-ben a kerepesi plébánost is utasították a margitszigeti apácák cinkotai plébános elleni panaszának kivizsgálásában való részvételre. A budai szandzsák 1546. évi összeírásában szereplő Ambrus pap 1559-re meghalt. Teljesen megalapozatlan Ferenczy József közlése, miszerint Pap M. házok 1616-tól fogva fenn áll. A kerepesi református pap az 1626 1632 között évente tartott kongregációkon, zsinatokon mindig részt vett, felsorolták a dunamelléki egyházkerület 1652. évi katalógusában is. 1674-ben a Pozsonyba idézett prédikátorok között szerepel. Pongrácz György 1675. évi jelentésében a kálvinista falvak között sorolja fel. Katolikus gyülekezetük is lehetett, mert 1666-ban Szegedy Ferenc váci püspök tizedük egy részét 9 Ft értékben átengedte a lakosoknak pro capella. Az MRT szerzői tévesnek tartják azonban a sematizmusokban szereplő állítást az 1676-ban már létező új katolikus plébániájáról. A templomot Grassalkovich Antal 1737 előtt restauráltatta. Chobot Ferenc szerint 1739-ben bővíttette két oldalkápolnával. Eredeti titulusa feledésbe merült, mert Vályi András 1799-ben már Szent Anna tiszteletére szentelt templomáról ír. Arányi Lajos 1876-ban felmérte a romosan, de még álló templomot, melyet 1907-ben villámcsapás ért és 1911-1912- ben elbontották. A Kálvária hegy területén az MRT 11. kötet készítése kapcsán 1976., 1977., 1982-ben folytattak terepbejárást és felméréseket, amely alapján 1987- ben végezett Miklós Zsuzsa szondázó feltárást. Ennek során megfigyelte a középkori templom és az azt körülvevő temető és kőkerítés maradványait. 3. Ábra: A középkori templom 4. ábra: A templom az 1. katonai felmérésen felmérése (Torma 2012., 339.o.) Archeo Art Bt. oldal 4
5. ábra: Arányi Lajos felmérései a kerepesi templomról (Torma 2012., 710.o.) A 15. századra tehető az, a késő középkori kincslelet is, amit a Magyar Nemzeti Múzeum 1952-ben vásárolt meg, és amelyik egy erdőirtás során került elő. A középkor e kései szakaszára utalnak még a belterületen a Templom utcában késő Archeo Art Bt. oldal 5
középkori és koraújkori emlék került elő. 2005 júniusában a mai településközpontban álló és 1910-1912. között megépült Szent Anna római katolikus plébániatemplom sekrestyéjének a bővítése során az alapozásnál középkori kerámiatöredékek kerültek elő. A cserepeket az alapból kikerült és a templomkertben szétterített földből gyűjtötték össze. Az emlékek a 15 17. századra keltezhetők. Maga Kerepes település 1596-ban a 15 éves háború során elpusztult, a lakosság teljes egészében elmenekült, s csak később, 1620-ban épül újra a falu. 1690-es évektől kezd megint benépesült főként szlovák, német és magyar telepesekkel. A törökkori, vagy a kuruc harcok emlékei lehetnek a Kálvária hegy lábánál megfigyelt négyzetes árokkal körül vett területek. 1719-től Grassalkovich Antal tulajdonába került a község. Régészeti örökség védettsége Azonosított régészeti lelőhely A település területén a régészeti kutatások, valamint az adattári adatok vizsgálata alapján 17 db azonosított a KÖH nyilvántartásában is szereplő lelőhelyről van adatunk. A 16. lelőhely (58375) lehatárolás nem szerepel a nyilvántartásban, ezért ott csak az érintett telket jeleztük. A 13. lelőhely (51133) téves névvel van nyilvántartva. A vizsgált területen található régészeti lelőhely védelmének kategóriái: Nyilvántartott régészeti lelőhely A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény alapján a KÖH által nyilvántartott lelőhelyek általános régészeti védelem alatt állnak. Ez alapján a település területén található összes régészeti lelőhely általános védelem alá esik. Természet védelmi terület Az 1996. évi LIII. Természet védelméről szóló törvény 23 alapján a kunhalmok, földvárak ex lege természetvédelmi terület hatálya alá tartoznak. 5. lelőhely: Kálvária-hegy (KÖH 26149), Árpád-kori földvár 8. lelőhely: Csörszárok (KÖH 26152), Római-kori szarmata limes 1. táblázat: Régészeti lelőhelyek Kerepes területén Nr Lelőhely neve Azon MRT Nyilvántartott Hrsz. 1. MRT 12 15/1. lelőhely 26145 11/15/1. 080/4, 0174, 0175/13, 0173, 131, 132 2. Szálaska 26146 11/15/2. 0208/1, 0212, 0214, 0215/1, 0215/47, 0215/48, 0215/49, 0215/50, 0215/51, 0215/52, 0215/53, 0215/54, 0215/55, 0215/56, 0215/57, 6832, 6831, 6830, 6829, 6828/3, 6827, 6826/1, 6825, 0215/58, 0215/59, 0215/60, 0215/61, 0215/62, 0215/63, 0215/70, 0215/71, 0215/72, 0215/73, 0218/10, 0218/11, 0218/12, 0218/13, 0218/14, Archeo Art Bt. oldal 6
0218/15, 0218/16, 0218/17, 0218/18, 0218/19, 0218/20, 0218/21, 0218/22, 0218/23, 0218/24, 0218/25, 0218/26, 0218/27, 0218/28, 0218/29, 0218/30, 0218/31, 0218/32, 0218/33, 0218/34, 0218/35, 0218/36, 0218/37, 0218/38, 0218/39, 0218/40, 0218/41, 0218/42, 0218/43, 0213, 0215/74, 0215/75, 0215/76, 0215/77, 0215/78, 0215/79, 0217, 0218/4, 0218/5, 0218/6, 0218/7, 0218/8, 0218/9, 0215/44, 0215/45, 0215/46, 0216/7, 0216/15, 0216/16, 0216/9, 0216/10, 0218/61, 0218/45, 0218/62, 0218/63, 0218/64, 0218/65, 0218/66, 0218/3, 0218/2, 0218/60, 0216/11, 0216/12, 0218/46, 0218/47, 0218/48, 0218/49, 0218/50, 0218/51, 0218/52, 0218/53, 0218/54, 0218/55, 0218/56, 0218/57, 0218/58, 0218/59, 0218/44, 0216/13, 0216/14, 0218/78, 0218/77, 0218/76, 0253/9, 0255, 0252, 6861, 6834, 6833 3. Kavicsbánya 26147 11/15/3. 018/51, 018/50 4. Madarász u. 19. 26148 11/15/4. 188, 162, 160/1, 159/1, 190, 189, 166/3, 166/1, 163, 334/32, 178 5. Kálvária-hegy 26149 11/15/5. 0183/2, 0183/6 6. Szilas-liget, 26150 11/15/6. 2098, 2110, 2111, 2097, 2096, 2093 Szép-hegy 7. Szőlősor 26151 11/15/7. 0183/5, 0183/6, 22, 23, 24, 29, 30, 31, 36, 37, 42, 43/1, 43/2, 48, 63, 17, 16, 10, 9, 49, 54, 62, 55 8. Csörsz-árok 68193 11/15/8. 061 9. MRT 12. 15/9. lelőhely 26153 11/15/9. 0196, 2765, 2764, 2750, 2751, 2763, 2745, 2756 10. Szép-hegy 26154 11/15/10. 015/4, 2528, 018/197, 018/194, 018/193, 018/190, 018/189, 018/186, 018/237, 018/236, 018/233, 018/232, 018/229, 018/228, 018/225, 018/224, 2515/4, 2513, 2515/5, 018/165, 018/203, 018/204, 018/207, 018/208, 018/211, 018/212, 018/215, 018/216, 018/217, 018/206, 018/205, 018/75, 018/209, 018/210, 018/213, 018/202, 018/201, Archeo Art Bt. oldal 7
018/198, 018/223, 018/222, 018/221, 017, 018/226, 018/227, 018/79, 018/279, 018/230, 018/231, 018/234, 018/235, 018/218, 018/219, 018/220, 018/214, 018/244, 018/241, 018/240, 018/278, 018/277, 018/276, 018/272, 018/271, 018/268, 018/266, 018/269, 018/270, 018/273, 018/274, 018/275, 018/238, 018/239, 018/242, 018/243, 018/246, 018/247, 018/50 11. Széphegyi u. 26155 11/15/11. 2527, 2528, 2529/11, 6001, 6351, 6352 12. Rét u. 7. 26156 11/15/12. 2507, 2411, 2412, 2486/2, 2483/2, 2487/2, 2485, 2484 13. R. Kat. templom 51133 11/15/13. 1, 5, 6, 51, 52, 57, 58 14. Zerge u. 26158 11/15/14. 0213, 7407 15. Szilas-liget, HÉV megálló 58375 11/15/15. 011/47, 011/5, 011/53, 011/52, 011/48 16. Szabadság utca 68197 11/15/16. 171 215. 17. Fiú-tó-dűlő 86461 11/15/17. 0172/9, 0172/17, 0172/13, 0172/10, 0172/11, 0172/8, 0172/12, 0172/7, 0169/2 6. Ábra: Kerepes nyilvántartott régészeti lelőhelyei Archeo Art Bt. oldal 8
II. Kerepes régészeti lelőhelyeinek részletes bemutatása 1. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes MRT 12 15/1. lelőhely Lelőhely MRT száma: 12 15/1. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26145 Lelőhely koordinátái: 668709 247093 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 080/4, 0174, 0175/13, 0173, 131, 132 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: római-kor, szarmata Lelőhely leírása: A területen szarmata település emlékei kerültek elő. 1982., Medzihradszky Zsófia Miklós Zsuzsa, MRT terepbejárás 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 334.o. Archeo Art Bt. oldal 9
2. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szálaska Lelőhely MRT száma: 12 15/2. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26146 Lelőhely koordinátái: 667385 245385 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 0208/1, 0212, 0214, 0215/1, 0215/47, 0215/48, 0215/49, 0215/50, 0215/51, 0215/52, 0215/53, 0215/54, 0215/55, 0215/56, 0215/57, 6832, 6831, 6830, 6829, 6828/3, 6827, 6826/1, 6825, 0215/58, 0215/59, 0215/60, 0215/61, 0215/62, 0215/63, 0215/70, 0215/71, 0215/72, 0215/73, 0218/10, 0218/11, 0218/12, 0218/13, 0218/14, 0218/15, 0218/16, 0218/17, 0218/18, 0218/19, 0218/20, 0218/21, 0218/22, 0218/23, 0218/24, 0218/25, 0218/26, 0218/27, 0218/28, 0218/29, 0218/30, 0218/31, 0218/32, 0218/33, 0218/34, 0218/35, 0218/36, 0218/37, 0218/38, 0218/39, 0218/40, 0218/41, 0218/42, 0218/43, 0213, 0215/74, 0215/75, 0215/76, 0215/77, 0215/78, 0215/79, 0217, 0218/4, 0218/5, 0218/6, 0218/7, 0218/8, 0218/9, 0215/44, 0215/45, 0215/46, 0216/7, 0216/15, 0216/16, 0216/9, 0216/10, 0218/61, 0218/45, 0218/62, 0218/63, 0218/64, 0218/65, 0218/66, 0218/3, 0218/2, 0218/60, 0216/11, 0216/12, 0218/46, 0218/47, 0218/48, 0218/49, 0218/50, 0218/51, 0218/52, 0218/53, 0218/54, 0218/55, 0218/56, 0218/57, 0218/58, 0218/59, 0218/44, 0216/13, 0216/14, 0218/78, 0218/77, 0218/76, 0253/9, 0255, 0252, 6861, 6834, 6833 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: Neolitikum, rézkor, bronzkor, római-kor, szarmata, késő középkor Lelőhely leírása: A területen, a kenyérgyár mögött a Szálaska nevű domb délnyugati sarkában lévő homokbányában Holport Ágnes egy olyan lelőhelyet talált, amely a neolitikumtól az őskor több időszakában, a rézkorban, és a bronzkor egy időszakában is lakott volt. A késő-bronzkori halomsíros kultúra települését később egy szarmata falu emlékei követték, majd a területen a késő középkorban telepedtek meg újra a felszíni leletek alapján. 1977: Holport Ágnes helyszíni szemléje 1982., Medzihradszky Zsófia Miklós Zsuzsa, MRT terepbejárás 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Holport Ágnes: Jelentés a Kerepes, Szálaska lelőhelyen végzett helyszíni szemléről, 1977. Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 334.o. Archeo Art Bt. oldal 10
3. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Kavicsbánya Lelőhely MRT száma: 12 15/3. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26147 Lelőhely koordinátái: 666853 245886 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 018/51, 018/50 Lelőhely típusa: temető, település Lelőhely kora: népvándorlás kora Lelőhely leírása: A Kavicsbánya területén 11 sír került elő Török Gyula leletmentése során. Mintegy 40 50 avar kori temetkezés közöttük egy lovassír pusztult el a leletmentés előtt. A 7. századra keltezett avar-kori temető feltárt sírjai között előkerült kettő ún. padmalyos, fülkesíros temetkezés is. 1966., Török Gyula Éry Kinga leletmentése 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Török Gyula: VII. századi sírok Kerepesről, In: Folia Archeologica 1973., 113-134 Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 334-335.o. Archeo Art Bt. oldal 11
4. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Madarász u. 19. Lelőhely MRT száma: 12 15/4. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26148 Lelőhely koordinátái: 668344 247258 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 188, 162, 160/1, 159/1, 190, 189, 166/3, 166/1, 163, 334/32, 178 Lelőhely típusa: temető Lelőhely kora: római-kor, szarmata Lelőhely leírása: A belterületen a Madarász utca 19. telken Mészáros István 1964- ben szarmata sírt figyelt meg. Meg kell jegyezni, hogy a KÖH nyilvántartásában a lelőhely lehatárolása a Madarász utca 19. sz. telektől 20-50 m-re Ny-ra szerepel. 1964: Török Gyula helyszíni szemléje 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Török Gyula: Jelentés a Kerepes, Madarász utcai helyszíni szemléről, 1964. (MNM Adattár 237/1964.XV., 419/1967.XXIII.) Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 335.o. Archeo Art Bt. oldal 12
5. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Kálvária-hegy Lelőhely MRT száma: 12 15/5. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26149 Lelőhely koordinátái: 668397 246311 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 0183/2, 0183/6 Lelőhely típusa: vár, templom, település, temető Lelőhely kora: őskor, középkor, újkor Lelőhely leírása: A hegyen egy a 13. században épült Árpád-kori sáncvár maradványait mérte fel Miklós Zsuzsa, melynek maradványait már Rómer Flóris is feljegyezte az 1860-as években. A földvár belsejébe, annak felhagyása vagy pusztulása után, a XIV. század elején építhették fel Kerepes plébániatemplomát. A korai templomot az építészeti tagozatok alapján a XV. században átalakították, melyet a törökkorban is használtak és a XVIII. században kibővítették. Arányi Lajos 1876-ban felmérte a romosan, de még álló templomot, melyet 1907-ben villámcsapás ért és 1911-1912-ben elbontották. Ennek során kerületk elő másodlagosan befalazott római kövek. A Kálvária hegy területén az MRT 11. kötet készítése kapcsán folytattak terepbejárást és felméréseket, amely alapján 1987-ben végezett Miklós Zsuzsa szondázó feltárást. Ennek során megfigyelte a középkori templom és az azt körülvevő temető és kőkerítés maradványait. A középkori templom alaprajzának tisztázására további feltárásra van szükség. A meredek oldalú domb alacsonyabb részein nagyméretű, téglalap alakú, árokkal övezett térségek is láthatók, melyek feltételezhetően a törökkori, vagy a kuruc háborúkhoz kapcsolhatóak. A lelőhely területén újkori emlékek, valamint őskori leletek is előkerültek. 1976., Miklós Zsuzsa MRT terepbejárása 1977., 1982., Miklós Zsuzsa Medzihradszky Zsófia MRT terepbejárásai 1987., Miklós Zsuzsa ásatása 2005., 2007., 2008., 2010., Miklós Zsuzsa légifotózásai 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Rómer Jkv. XIII. 156., XVII. cs.; Pest m. műemlékei I. 116. Arányi Lajos: Általános jelentés a pestmegyei pilisi és váczi járások egyes községeiben kutatott műemléki (nemkülönben egyéb régészeti) adatok dolgában. In: Arch. Közl. 11 (1877) 1 9. Miklós Zsuzsa: Árpád-kori földvár, középkori templom és temető Kerepes (Kerepestarcsa)- Kálvárián (Anyagközlés). In: Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szentendre 1991. 347 370. (Stud. Com. 22.) Pest megye középkori templomai. Szentendre 2000. (Stud. Com. 27.), 81-82. o. Miklós Zsuzsa: Légi régészeti kutatások 2005-ben. In: Rég. kut.2005, 165. Miklós Zsuzsa: Légi régészeti kutatások 2006-ban. In: Rég. kut. 2006, 138. Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 335-340.o. Forster Tervtár 13646. Archeo Art Bt. oldal 13
6. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szilas-liget, Szép-hegy Lelőhely MRT száma: 12 15/6. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26150 Lelőhely koordinátái: 666498 246967 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 2098, 2110, 2111, 2097, 2096, 2093 Lelőhely típusa: temető, település Lelőhely kora: őskor, bronzkor, népvándorlás kora Lelőhely leírása: A Szilasligeten a Malom-patak Ny-i partján, a Szép-hegy területen az 1930-as években avar-kori leleteket gyűjtöttek. Ezt követően 1977-ben az Erkel F. u. 17. sz. telken újabb avar leletek kerültek elő. 1990-ben az Erkel F. u. 21. sz. előtt a kimosott úton embercsontokat és kerámiát gyűjtöttek. Ugyanitt szennyvízakna ásása során csontváz és kerámia került elő. Az Erkel F. u. 19. sz. alatt kút ásása közben került elő egy a késő-bronzkori urnamezős kultúra kései időszakához, a kurdi horizonthoz tartozó tokos-füles bronzbalta. 1990: Kővári Klára helyszíni szemléje Kővári Klára: Jelentés a Kerepes, Széphegy lelőhelyen végzett helyszíni szemléről, 1977. Kővári Klára: Jelentés helyszíni szemléről, Kerepestarcsa-Erkel F. utca 21. 1990. Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 340-341.o. Archeo Art Bt. oldal 14
7. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szőlősor Lelőhely MRT száma: 12 15/7. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26151 Lelőhely koordinátái: 668377 246461 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 0183/5, 0183/6, 22, 23, 24, 29, 30, 31, 36, 37, 42, 43/1, 43/2, 48, 63, 17, 16, 10, 9, 49, 54, 62, 55 Lelőhely típusa: település, temető Lelőhely kora: őskor, neolitikum, római-kor, szarmata, Árpád-kor, középkor, ismeretlen kor Lelőhely leírása: A Szőlősor területén egy ismeretlen korú sír került elő. A területen a helyszíni szemléket követően újkőkori, római-kori szarmata és Árpád-kori és későközépkori leletek kerültek elő. A lelőhelyet az MRT készítői a középkori Kerepes falu helyeként, pontosabban annak DK-i felével azonosították. 1977., Miklós Zsuzsa Torma István MRT terepbejárásai 1982., Miklós Zsuzsa Medzihradszky Zsófia MRT terepbejárásai 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 341-343.o. Archeo Art Bt. oldal 15
8. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Csörsz-árok Lelőhely MRT száma: 12 15/8. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 68193 Lelőhely koordinátái: 667500 249260 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-224 Lelőhely helyrajzi száma: 061 Lelőhely típusa: erődítés Lelőhely kora: római kor, szarmata Lelőhely leírása: A késő római-kori szarmata védműrendszer sáncárkának kis szakasza figyelhető meg a 3-as főút mellett. 1960-ban Balás Vilmos az erdőben levő sánc jó megtartású töltését 6 8 m szélesnek és kb. 2 m magasnak becsülte, míg a sáncárkot már erősen betöltődve figyelte meg. 1960., Balás Vilmos helyszíni szemléje 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Balás Vilmos: Az alföldi hosszanti földsáncok. Bp. 1961. 146 old., 77 térkép. (Rég. Füz. Ser. II. No. 9/1-2.) Soproni Sándor: Limes Sarmatiae. Arch. Ért. 96 (1969) 43 52. Garam, Éva Patay, Pál Soproni, Sándor: Sarmatisches Wallsystem im Karpatenbecken. Zweite, erweiterte Ausgabe. Bp. 2003. 191 old. (Rég. Füz. Ser. II. No. 23.) Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 343.o. Archeo Art Bt. oldal 16
9. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes MRT 12. 15/9. lelőhely Lelőhely MRT száma: 12 15/9. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26153 Lelőhely koordinátái: 668108 246291 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 0196, 2765, 2764, 2750, 2751, 2763, 2745, 2756 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: Árpád-kor Lelőhely leírása: A Szilas-patakra enyhén lejtő dombon késő Árpád-kori településre utaló leleteket gyűjtöttek, melyek a középkori Kerepessel hozhatóak kapcsolatba az MRT készítői szerint. 1982., Miklós Zsuzsa Medzihradszky Zsófia MRT terepbejárásai 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 343.o. Archeo Art Bt. oldal 17
10. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szép-hegy Lelőhely MRT száma: 12 15/10. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26154 Lelőhely koordinátái: 666791 246348 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 015/4, 2528, 018/197, 018/194, 018/193, 018/190, 018/189, 018/186, 018/237, 018/236, 018/233, 018/232, 018/229, 018/228, 018/225, 018/224, 2515/4, 2513, 2515/5, 018/165, 018/203, 018/204, 018/207, 018/208, 018/211, 018/212, 018/215, 018/216, 018/217, 018/206, 018/205, 018/75, 018/209, 018/210, 018/213, 018/202, 018/201, 018/198, 018/223, 018/222, 018/221, 017, 018/226, 018/227, 018/79, 018/279, 018/230, 018/231, 018/234, 018/235, 018/218, 018/219, 018/220, 018/214, 018/244, 018/241, 018/240, 018/278, 018/277, 018/276, 018/272, 018/271, 018/268, 018/266, 018/269, 018/270, 018/273, 018/274, 018/275, 018/238, 018/239, 018/242, 018/243, 018/246, 018/247, 018/50 Lelőhely típusa: település, temető Lelőhely kora: Rézkor, bronzkor, vaskor, római-kor, szarmata, népvándorlás kora, középkor Lelőhely leírása: A Szép-hegy és a Zsófia-liget közötti részen, a Malom-patakra lejtő domboldalon egy nagy kiterjedésű több rétegű településhely emlékei kerültek elő. A felszíni gyűjtésből bronzkori, késő-vaskori kelta, római-kori szarmata, népvándorláskori avar, honfoglalás-kori és Árpád-kori településre utaló kerámiák kerültek elő. A lelőhely DNy-i végénél levő homokbánya falában 1966-ban Török Gyula egy rézkori sír nyomait figyelte meg, melyet egy honfoglalás kori lakógödörrel pusztítottak el. Ugyanitt megfigyelt egy késő-vaskori kelta földbe mélyített házat is. 1966: Éry Kinga leletmentése 1966: Török Gyula ásatása 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 343-344.o. Török Gyula: VII. századi sírok Kerepesről, In: Folia Archeologica 1973., 113-134. Archeo Art Bt. oldal 18
11. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Széphegyi u. Lelőhely MRT száma: 12 15/11. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26155 Lelőhely koordinátái: 666852 245565 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 2527, 2528, 2529/11, 6001, 6351, 6352 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: Bronzkor Lelőhely leírása: A belterület D-i szélén a Malom-patak Ny-i oldala melletti domboldalon a Széphegyi utca partfalában Horváth Lajos és Mihalik Mihály bronzkori kerámia töredékeket figyeltek meg. Az MRT készítése kapcsán később végzett helyszínelés során a késő-bronzkori urnamezős kultúra településére utaló leletek kerültek elő. 1985: Kővári Klára és Kvassay Judit helyszíni szemléje, MRT 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 344. o. Archeo Art Bt. oldal 19
12. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Rét u. 7. Lelőhely MRT száma: 12 15/12. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26156 Lelőhely koordinátái: 667318 246023 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 2507, 2411, 2412, 2486/2, 2483/2, 2487/2, 2485, 2484 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: őskor, újkőkor, népvándorlás-kor Lelőhely leírása: A Szilas- és a Malompatak összefolyásától É-ra húzódó dombháton, Kotter Károly Rét u. 7. sz. telkén, pince ásásakor újkőkori településre utaló leletek kerültek elő. Mihalik Mihály a Rét u. 13-ból származó újkőkori és népvándorlás-kori kerámiát adott le a váci múzeumba. 1985: Kővári Klára helyszíni szemléje 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Kővári Klára: Jelentés a Kerepes, Rét utca 7., Széphegyi utca 1-2. helyszíni szemléről, 1985. Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012 Digitális térképek: Gödöllői járás. Virágos Gábor: Kerepes község örökségvédelmi hatástanulmánya. 2006. Lelőhely bejelentő adatlap Kerepes 2007 Archeo Art Bt. oldal 20
13. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes R. Kat. templom Lelőhely MRT száma: 12 15/15. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 51133 Lelőhely koordinátái: 668289 246711 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 1, 5, 6, 51, 52, 57, 58 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: késő középkor Lelőhely leírása: A belterületen a Templom utcában késő középkori és koraújkori emlék került elő. 2005 júniusában a 20. század elején épített Szent Anna római katolikus plébánia templom sekrestyéjének bővítése során az alapozásnál középkori kerámiatöredékek kerültek elő. A cserepeket az alapból kikerült és a templomkertben szétterített földből gyűjtötték össze. Az emlékek a 15 17. századra keltezhetők. Az előkerült leleteket az MRT készítői a középkori Kerepes falu részének vélik. Meg kell jegyezni, hogy a lelőhely a közhiteles nyilvántartásban tévesen MRT XIII/3 (kézirat) 15/15. lh. lelőhely név alatt szerepel. Az MRT 15/15. lelőhelye azonban a Szilas-liget, HÉV megálló. 2005: Kővári Klára helyszíni szemle 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Kővári Klára: Jelentés helyszíni szemléről Kerepes, Templom utca (MRT XIII/3. 15/15. lh.) Kővári Klára: Kerepes Templom utca. IN: Régészeti kutatások Magyarországon 2005, 260. Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 344-345.o. Archeo Art Bt. oldal 21
14. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Zerge u. Lelőhely MRT száma: 12 15/14. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 26158 Lelőhely koordinátái: 667935 245324 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 0213, 7407 Lelőhely típusa: sír, bizonytalan lelőhely Lelőhely kora: ismeretlen kor Lelőhely leírása: A Fenyves utca sarkán 1994-ben vízvezeték ásásakor emberi csontokat bolygattak meg. A bejelentő Mihalik Mihály a leletekhez a Zerge utcát határozta meg. 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012., 345.o. Archeo Art Bt. oldal 22
15. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szilas-liget, HÉV megálló Lelőhely MRT száma: 12 15/17. lelőhely Lelőhely KÖH azonosító száma: 68197 Lelőhely koordinátái: 666755 246919 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 011/47, 011/5, 011/53, 011/52, 011/48 Lelőhely típusa: szórvány lelet Lelőhely kora: őskor, római-kor szarmata Lelőhely leírása: A Szilas-patak felső szakasza melletti HÉV megállónál, a D-i járda közelében Szabó Zoltán 2006-ban két darab szórvány őskori és egy római-kori szarmata kerámia töredékeket gyűjtött. Meg kell jegyezni, hogy a közhiteles lelőhely nyilvántartásban a régészeti lelőhely közel 150 méterrel DNy-ra lett rögzítve az MRT 11. kötetében közölt helyhez képest. 2006: Virágos Gábor helyszíni szemléje 2008: Tankó Károly helyszíni szemléje Torma 2012.: Torma István (szerk.) Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Budapest 2012 Virágos Gábor: Kerepes község örökségvédelmi hatástanulmánya. 2006. Tankó Károly: Régészeti hatástanulmány, Kerepes, Településközpont, 2008. Archeo Art Bt. oldal 23
16. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Szabadság utca 215. Lelőhely KÖH azonosító száma: 58375 Lelőhely koordinátái: 668400,247410 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 171 Lelőhely típusa: szórvány lelet, kőfaragvány Lelőhely kora: római-kor? Lelőhely leírása: A lelőhelyen egy szórvány feliratos kő került elő, melyet Soproni Sándor a római korra keltezett. 1986: Sopron Sándor helyszíni szemléje Soproni Sándor: Jelentés helyszíni szemléről, Kerepestarcsa Szabadság utca, 1986. Archeo Art Bt. oldal 24
17. lelőhely Lelőhely neve: Kerepes Fiú-tó-dűlő Lelőhely KÖH azonosító száma: 86461 Lelőhely koordinátái: 669453, 246457 Lelőhely térképszelvény száma: EOV 65-242 Lelőhely helyrajzi száma: 0172/9, 0172/17, 0172/13, 0172/10, 0172/11, 0172/8, 0172/12, 0172/7, 0169/2 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: őskor, vaskor; római-kor, szarmata Lelőhely leírása: A lelőhelyen előzetes régészeti dokumentáció készítése kapcsán végzett terepbejárás alkalmával vaskori és római-kori szarmata településekre utaló leleteket gyűjtöttek. 2014. : Reményi László terepbejárása Előzetes régészeti dokumentáció, Mogyoród térség, M3-M31-es autópálya projekt, 2014 [LLTK/1681/2014] Archeo Art Bt. oldal 25
III. A tervezett módosítások A tervezett módosítások részletes leírása a tervben található meg. Ez alapján megállapítható, hogy a módosítások többsége technikai jellegű, a jogszabályi környezet módosulásai miatt szükségessé vált, illetve a valós körülményekhez való igazításokat tartalmaz elsősorban. Számos esetben találkozunk a korábbi tervekben beépítésre szánt területek zöld területbe, mezőgazdasági területbe történő visszasorolásával. A terv egyik meghatározó újdonsága a vízfolyások mentén kialakítandó Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület (Kb-rek). Ennek célja a patak mély fekvésű területeinek, part menti vizes élőhelyei, illetve az ezekhez kapcsolódó puhafás ligeterdők területeinek rendezett állapotú kialakítása és fenntartása. 7. ábra: A tervezett módosítások és a régészeti lelőhelyek ütköztetése IV. A tervezett módosítások hatásai A nyilvántartott 17 darab régészeti lelőhelyből 12 esetében kell számolni a lelőhelyeket érintő módosításokkal. A tervezett módosítások jelentős részének esetében a korábbi tervekben biztosított beépítést, vagy más intenzív területi felhasználást lehetővé tevő területhasználati besorolásból lépnek vissza a terület valós állapotának és a jogszabályi lehetőségek és a szakmai szempontok alapján. Ezek a módosítások, vagy nem érintik a lelőhelyek állapotát, vagy azok megóvását segíti elő a meglévő területfelhasználás megőrzése, illetve új korlátozottabb területfelhasználások biztosítása által. Ezek mellett szerepelnek a jogszabályok jelenlegi előírásait lekövető technikai jellegű átsorolások. Újdonságot elsősorban az új rekreációs terület (Kb-rek) jelenti, amely által vízfolyások mentén próbálnak Archeo Art Bt. oldal 26
rendezettebb településképet kialakítani távlati jelleggel. Ezek fejlesztése során törekedni kell, hogy a szükséges tereprendezésekkel ne bolygassák meg az érintett régészeti lelőhelyeket. Mindösszesen a 12/a módosítás esetében a 7. lelőhelyet érintő és veszélyeztető távlati jellegű temető terület kialakítását nem véljük összeegyeztethetőnek a gazdag régészeti lelőhely megóvásával. Különösen azért, mert az szervesen kapcsolódik a Kálvária-hegyen található középkori emlékekhez is és csak azzal egységben érdemes kezelni. Ezt erősíti az is hogy a Kerepes város KMOP-2009-3.1.1/C sz. Árpád-kori földvár, kiállítótér és tematikus útvonal kialakítása Kerepesen című pályázatot előkészítő hatástanulmány is jelentős hangsúlyt kíván fektetni a Kálvária-hegyen lévő középkori emlékeknek és azok környezetének megfelelő, színvonalas fejlesztésére. A kulturturisztikai és szakrális célú park, sétaútvonal, tanösvény kialakítása és a várárok kitisztítása és a sáncok kisebb rekonstrukciója nagyon üdvözlő. Mindezt kiválóan ki lehetne egészíteni a templom területének teljes feltárása után az alapfalak felszíni bemutatásával is. Ez méltó és egyben a térségben egyedülálló módon mutatná meg Kerepes történeti identitásának tudatos megőrzését. Mindezek miatt a Kálvária-hegy és az alatta fekvő terület együttes a fejlesztési szándékokat határozottabban biztosító terület felhasználási lehetőségek kialakítását javasoljuk. 2. táblázat: A tervezett módosítások hatásai régészeti lelőhelyenként. Módosítás száma Érintett lelőhely száma Módosítás leírása Módosítás hatása 7/h 13. lh. Vt Vi A technikai jellegű módosítás nem gyakorol hatást a régészeti örökségre. 12/a 7. lh. Keü K-t A távlati célú temető terület kialakítása érinti és veszélyeztetheti a több korszak, többek között a középkori Kerepes település emlékeit tartalmazó régészeti lelőhelyet. Amennyiben a temető kialakításra kerül, akkor annak területén régészeti megfigyelés és megelőző feltárás elvégzésének igényével kell számolni. A területet a Kálvária-hegyen található földvár és templom együttesével együtt lenne érdemes fejleszteni. 14/a 2. lh. Lf V A terület jelenlegi művelési ágához és a felhasználási lehetőségeihez illeszkedő visszasorolás a régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. 14/b 14. lh. Lf Má A terület jelenlegi művelési ágához és a felhasználási lehetőségeihez illeszkedő visszasorolás a régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. Archeo Art Bt. oldal 27
15/a 2. lh. Lf Má Lf Eg A terület valós állapotához és terület felhasználási lehetőségeihez illeszkedő visszasorolások a régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. 23/a 10. lh. E Kb-rek A tervezett új rekreációs terület felhasználás kismértékben érinti a gazdag lelőhely szélét, melyet a tervezett fejlesztések kapcsán figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatásának elkerülésére kell törekedni. A lelőhely környezetének rendezése a régészeti örökség megóvását is elősegítheti. 23/e 2. lh. Má V A terület valós állapotához és terület felhasználásához illeszkedő vízgazdálkodási területbe sorolás a régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. 23/p 1./2. 9. lh. Má Kb-rek V Kb-rek A tervezett új rekreációs terület felhasználás érinti a lelőhely területét, melyet a tervezett fejlesztések kapcsán figyelembe kell venni és a lelőhely bolygatásának elkerülésére kell törekedni. A lelőhely környezetének rendezése a régészeti örökség megóvását is elősegítheti. 23/t 4. lh. új távlati gyűjtőút A tervezett távlati gyűjtőút fejlesztés érinti a lelőhely közepét. A Madarász J. utca és Magtár tér kereszteződésénél azonban az érintett rész jelenleg is burkolattal fedett. Egy jelentősebb, mélyebb szerkezeti módosításokkal járó beruházás esetében kell esetlegesen számolni régészeti emlékek megbolygatásának lehetőségével. A lelőhely nyilvántartott és a szakirodalomban lévő lehatárolása eltérő, bizonytalan. 23/x 1. lh. távlati nyomvonal korrekció A tervezett távlati mellékút nyomvonal korrekciója elkerüli a korábbi nyomvonal által érintett lelőhelyet, ezért ott a régészti örökség megőrzését segíti elő. 24/c 8. lh. E Ev A meglévő erdőterület technikai jellegű átsorolása nem érinti a régészeti lelőhely állapotát. 24/d 7. lh. E Ev A meglévő erdőterület technikai jellegű átsorolása nem érinti a régészeti Archeo Art Bt. oldal 28
lelőhely állapotát. 26/a 5. lh. Má Má-k A korlátozott mezőgazdasági területbe történő átsorolás az érintett régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. 26/a 7. lh. Má Má-k A korlátozott mezőgazdasági területbe történő átsorolás az érintett régészeti lelőhely megőrzését szolgálja. 27/d 11. lh. Vt Lk A terület valós beépítéséhez történő igazítás nem érinti a régészeti lelőhely állapotát. 27/j 1. lh. Lke Vt A terület valós beépítéséhez történő igazítás nem érinti a régészeti lelőhely állapotát. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos kötelezettségek A) Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban a 393./2012 (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. Rendelet) 13. (1) bekezdése alapján a a területileg illetékes Kormányhivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, mint szakhatóságot meg kell keresni. Az Kötv. 19. (1) bekezdés és a rendelkezése szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházások elkerülésére kell törekedni. A régészeti lelőhelyek elkerülésének részletes szabályait a Korm. rendelet 28 -a határozza meg. Amennyiben a régészeti emlék lelőhelye elkerülésre nem kötelezett, akkor és a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A Kötv. 22. (1) bekezdés értelmében a régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkákkal érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző (régészeti megfigyelés, próba- és teljes felületű) feltárást kell végezni. A hatóság a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. Régészeti megfigyelés A Kötv. 22. (2) bekezdés a) pontja értelmében, régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, illetve a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Ha a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a Korm. rendelet 30 (6) bekezdése alapján - legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig - a régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. Archeo Art Bt. oldal 29
Megelőző feltárás Próbafeltárás A Korm. rendelet 30. (3) bekezdése szerint próbafeltárást lehet előírni, ha a régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, illetve ha a tömbkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás esetén, ha az Korm. rendelet 30. (1) bekezdésben meghatározott szempontok alapján a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész nem minősül hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrásának. Teljes felületű feltárás A Korm. rendelet 30. (4) bekezdése alapján teljes felületű feltárást lehet előírni azon a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, amelyet a beruházással nem kell elkerülni, történeti városmag területén, azon a lelőhelyrészen, amelyen eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emlék előkerülése várható, abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja. A régészeti feltárások költségét, a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv.19. (3), 22-23. ). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 23.. (1)). A feltárásra jogosult intézményekről Korm. rendelet 21. -a rendelkezik. A szükséges feltárások rendjét a Korm. rendelet 19-26 -a határozza meg. Nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások esetben a Korm. rendelete 33-41 -a alapján kell eljárni. B) Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére a Kötv. 24. (1) bekezdése szerint. Ha bármilyen tevékenység során régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) a Kötv. 24. (2) bekezdés értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni. A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. alapján szankcionálják. C) Védett természeti területen Az 1996. évi a természet védelméről szóló LIII. tv. 7. (1) alapján a történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. Továbbá a 35. (1) alapján a védett természeti területen a 7. (2) bekezdésében foglaltakon túl tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. A 38. (1) alapján a Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye Archeo Art Bt. oldal 30
szükséges a terület állapotát veszélyeztető a törvényben részletesen felsorolt tevékenységek végzése kapcsán. Archeo Art Bt. oldal 31
V. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek Kerepes területén 17 darab a KÖH által már nyilvántartott régészeti lelőhelyről van adatunk mostanáig. A tervezett módosítások többsége a lelőhelyek megőrzését szolgálja, vagy arra nem gyakorol hatást. VI. Nyilatkozat A Kerepes Településrendezési Terv módosításához szükséges Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Továbbá nyilatkozik, hogy a tanulmány elkészítésére jogosult. Vágner Zsolt, okleveles régész osz: 459/2002 Dr. Türk Attila régész szakértői szám2.3.1/575-6/2005 Pécel, 2014. június 27. Archeo Art Bt. oldal 32