TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZEKSZÁRD Közművelődési Szolgáltató Intézet 2010. ÉVI MUNKABESZÁMOLÓ SZEKSZÁRD, 2011. JANUÁR
TARTALOM I. 2010. ÉVI MUNKABESZÁMOLÓ 1. A feladatvégzés feltételrendszere 3 2. A gazdasági tevékenység 5 3. A közművelődési szakmai információk kezelése 9 4. A közművelődési szakmai módszertani szolgáltatás 17 5. A művészeti, fesztivál-, műsor- és ismeretterjesztő programszolgáltatás 23 6. Az öntevékeny művelődési tevékenység patronálása 27 7. A tanórán kívüli iskolai oktató-nevelő munkát közművelődési eszközökkel segítő tevékenység 31 8. Összegzés 33
3 I. 2010. ÉVI MUNKABESZÁMOLÓ 1. A feladatvégzés feltételrendszere Intézetünk szervezeti státusza a 2009. évi átszervezést követően stabilizálódott. Az Általános Művelődési Központ keretében a Diáksport Irodával, valamint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal együtt alkotjuk a részben önálló intézményt, amelyen belül a három szakfeladat koordinációját, működtetési közös teendőit és felső szintű irányítását is intézetünkből végezzük. A személyi feltételek a fenntartó Tolna Megyei Önkormányzat nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel, a Közgyűlés döntését követően 2009-hez képest szűkültek. A korábbi 5 fős közművelődési szakembergárda 4 fősre csökkent gyakorlatilag már az év kezdetétől. Ez megkívánta egyes feladatok átcsoportosítását, valamint a munkaszervezés hatékonyságának növelését is. Tagadhatatlan következménye lett azonban a személyi intézkedésnek, hogy a megmaradó állomány önként vállalva jelentős többletmunkaterhet vett magára, amelynek érdemi illetménybeli kompenzálására nem volt módunk. Ugyanakkor a jogszabály kínálta eredményességi pótlék, illetve egy nagy összegű projekttámogatás részbeni ellentételezést időlegesen biztosított. Egy munkatársunk felsőfokú múzeumpedagógusi kiegészítő képzésben való részvételét folyamatosan lehetővé tettük, másik munkatársunk megkezdte közművelődési vezetői továbbtanulását. A 4 fős munkatársi gárda szakmai tapasztalata és felkészültsége jelentették beszűkült személyi feltételek mellett is a korábbival minimum azonos volumenű és színvonalában változatlan feladatvégzés garanciáit: beosztás gyakorlat közművelődési végzettség egyéb használt végzettség igazgató 36 év népművelő egyetemi diploma, népművelő doktori oklevél magyar tanári egyetemi, nemzetközi szakértő főiskolai, német felsőfokú nyelvvizsga, igazgatóhelyettes főtanácsos 1. főtanácsos 2. nyomdász szakmunkás 35 év közösségi művelődési felsőf., magyar tanári főiskolai, közműv. minőségfejlesztő akkr. orosztanári főiskolai, pedagógiai értékelés egyetemi, idegenforgalmi felsőfokú, turizmusszervező egyetemi, 27 év művelődésszervező főiskolai, kulturális menedzser egyet., közműv. vezetői (folyamatban) 28 év művelődésszervező főiskolai, művészeti szakoktatói német középfokú nyelvvizsga múzeumpedagógus egyetemi, angol alapfokú nyelvvizsga népi iparművészi fokozat, múzeumped. (folyamatban) Munkavégzésünk fő jellemzője változatlanul, hogy a 4 szakmai munkatárs mellett nincsenek további ügyviteli és technikai munkatársak. Adott közalkalmazotti gárdánk vállalta, hogy szakmai teendői mellett maradéktalanul ellátja a szükséges adminisztratív és egyéb feladatot is. Ennek megfelelően kiegészítő munkakörökben valósul meg az intézeti ügyvitel, iktatás és postázás, esetenkénti titkárnői teendők, a belső nyomdai szerkesztés és sokszorosítás, a gépkocsi-ügyintézés és a garázsmesteri teendők, valamint a nyertes pályázatokból következő nem szakmai típusú projektteendők végzése is. A munkatársak kiszállásaik alkalmával továbbá maguk vezetik az intézeti személygépkocsit. Külső szolgáltatás eredménye a honlap informatikai gondozása, a technikai eszközpark szervizelése, valamint az irodák takarítása.
4 1/a. táblázat Az Általános Művelődési Központ 2010. évi gazdálkodásának fő mutatói szakfeladat szerinti bontásban (ezer Ft) Pénzforgalmi név Szakfeladat neve pedagógiai diáksport közművelődési összesen személyi juttatás 16.794 3.037 25.658 45.489 munkaadói járulék 4.870 835 7.255 12.960 dologi kiadás 5.329 199 23.359 28.887 beruházási kiadás 262 0 612 874 előző év utáni visszafizetés 0 0 225 225 ÖSSZKIADÁS 27.255 4.071 57.109 88.435 átvett pénzeszköz 0 0 3.986 3.986 működési bevétel 0 0 12.649 12.649 költségvetési támogatás 26.993 4.071 39.686 70.750 beruházási támogatás 262 0 612 874 előző évi pénzmaradvány 0 0 294 294 ÖSSZBEVÉTEL 27.255 4.071 57.227 88.553 Az Általános Művelődési Központ közművelődési szakfeladati gazdálkodásának fő mutatói a cél jellege szerinti bontásban (ezer Ft) Pénzforgalmi név Közművelődési összes forgalom prémiumév program + végkielégítés A cél jellege szerint 1/b. táblázat közvetlen közművelődési tevékenység személyi juttatás 25.658 7.297 18.361 munkaadói járulék 7.255 1.970 5.285 dologi kiadás 23.359 0 23.359 beruházási kiadás 612 0 612 előző év utáni visszafizetés 225 0 225 ÖSSZKIADÁS 57.109 9.267 47.842 átvett pénzeszköz 3.986 0 3.986 működési bevétel 12.649 0 12.649 költségvetési támogatás 39.686 9.267 30.419 beruházási támogatás 612 0 612 előző évi pénzmaradvány 294 0 294 ÖSSZBEVÉTEL 57.227 9.267 47.960
5 A tárgyi feltételek terén az előző évhez képest jelentős változás nem következett be. Számítástechnikai parkunk kisebbik hányada megújult, ugyanakkor a fennmaradó korábbi hardver állaga és színvonala csökkent. Legelavultabb technikai eszközünk a vegyes telefon/faxkészülék, amelynek újjal való kiváltását azonban takarékossági szempontból elhalasztottuk. A 2009. év legvégén két korábbi használt személygépkocsink cseréje révén beszerzett egy új Chevrolet Aveo személygépkocsi bevált, és saját gépkocsi, illetve tömegközlekedés igénybevételével kiegészítve takarékosabb területi mobilitást biztosított. Az év során felszámoltuk utolsó (szekszárdi) telephelyi irodánkat is, ennek megfelelően a szakmai munkánk irodai helyszíne az Önkormányzati Hivatal épületében bérelt helyiségek területére korlátozódott, amelyek kielégítő szolgáltatói hátteret biztosítottak az ugyancsak itt bérelt garázzsal együtt. 2. A gazdasági tevékenység (a Wosinsky Mór Megyei Múzeum gazdasági szervezete révén) A közművelődési szakfeladat gazdasági mutatóit az 1/a. és 1/b. táblázatok foglalják össze. A fő mutatók korrekt összevethetősége érdekében a teljes közművelődési kiadási és bevételi tételeket megbontottuk, és a teljes összegeket a prémiumév program juttatásainak és a létszám elrendelt csökkentése miatti végkielégítésnek a központi költségvetésből utófinanszírozott összegeivel csökkentve kimutattuk a közvetlen közművelődési gazdálkodás tényleges mutatóit is. A gazdasági tevékenységünket értékelő sorokban ez utóbbi adatokat használtuk. A közvetlen közművelődési bevételek közül a három legjelentősebb tekintetében számottevő túlteljesítés történt. Átvett pénzeszközzel megkötött szerződések hiányában az eredeti tervezéskor nem számoltunk. Ehhez képest megközelítőleg 4 millió Ft összegű többletforrást sikerült eredményes pályázatok nyomán realizálni. Működési bevétel gyanánt 6 és fél millió Ft-ot terveztünk, ennek túlteljesítése 6 millió Ft-os nagyságrendben teljesült. Fenntartó önkormányzatunk eredeti terv szerinti 23 és fél millió Ft-os költségvetési támogatásának mértéke év végére 7 millió Ft-os nagyságrenddel nőtt meg, aminek magyarázatát a Duna Menti Folklórfesztivál 4 millió Ft-os és a Megyenap 1 millió Ft-os céltámogatásának, valamint egyéb célfeladatoknak és jogszabályi következményeknek a fedezete tette ki. (A támogatásfolyósítás során a végleges államkincstári adatok hiányában csekély összegű, negyedmilliós túlfinanszírozásra került sor, amelynek nagyobbik felét ellentételezi év végi számla- és készpénzünk.) A részletezett többlet források eredményeképpen az eredeti tervben közművelődési szakfeladatra előirányzott 30 és fél millió Ft-os főösszeg 17 millió Ft-tal növekedett meg. Az év eleji alultervezettséghez képesti folyamatos gazdálkodási biztonság így főleg többletvállalásainknak, azon belül is pályázati projektjeinknek volt köszönhető. Ezek keretében ugyanis olyan mérvű rezsiköltségek is rendelkezésünkre álltak, amelyek az eredeti forrásokat a szükséges mértékre egészítették ki. (Az önkormányzati ciklus zárulásával lehetőség kínálkozott az előző cikluséval összevetve összegezni pályázati eredményességünket, amit a 2/a. és 2/b. táblázatok mutatnak be.) A közvetlen közművelődési kiadások közül az eredeti tervekhez képest értelemszerűen a dologi kiadásaink (főleg a külső szolgáltatások vásárlása, valamint a többletmunka rezsiköltsége terén) növekedtek meg. A beruházási kiadásokkal is számolva az eredeti tervszámhoz képest e téren közel 13 millió Ft-os a többletkiadás. (Megjegyezzük, hogy az APEH sajátos jogértelmezése okán közel 600 ezer Ft olyan ÁFA-befizetési kötelezettségünk keletkezett, amelynek kiegyenlítésére már csak a 2011. év elején kerülhetett sor, ami az új év költségvetési tervezését, illetve fedezetbiztosítását borítja majd kis mértékben.) Összességében elmondható, hogy a 2010. évi gazdálkodásunk biztonságos és kiegyensúlyozott volt. Ennek során fenntartónkat indokolatlan többlettámogatási kényszerrel nem terheltük meg, ugyanakkor jelentős többletforrást sikerült hatékonyan mozgósítanunk.
6 Az Általános Művelődési Központ Közművelődési Szolgáltató Intézetének pályázati eredményessége a 2003-2006-os önkormányzati ciklusban 2/a. táblázat Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2003 NKA Szakmai tevékenységet szolgáló 250.000 2003. november eszközfejlesztés 2003 NKA XII. Országos Weöres Sándor 500.000 2003. október Gyermekszínjátszó Találkozó rendezése 2003 NKA Regionális információs rendszer 200.000 2004. január 2003 NKA Földesi János Regionális 300.000 2004. április Néptánc Fesztivál rendezése 2003 NKÖM Kulturális turizmus 2.000.000 2004. július népszerűsítése 2003 3.250.000 Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2004 NKA Élő Népművészet 350.000 2004. szeptember a XIV. Országos Népművészeti Kiállítás megyei rendezése 2004 NKÖM Irodalmi emlékek népszerűsítése 600.000 2005. június a kulturális turizmusban 2004 NKÖM Néphagyományok népszerűsítése 2.000.000 2005. június a kulturális turizmusban 2004 NKA Hagyományőrző néptánc 150.000 2005. március együttesek Regionális Találkozójának rendezése 2004 NKA Megyei öntevékeny művészeti 350.000 2005. március produkciók tájoltatása 2004 NKA Megyei művészeti találkozók 500.000 2005. július rendezvénysorozata 2004 NKA Szakmai tevékenységet szolgáló 200.000 2005. július eszközfejlesztés 2004 4.150.000 Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2005 NKA A XIX. Országos Képző- és 500.000 2005. október Iparművészeti Tárlat megyei rendezése 2005 NKA Megyei öntevékeny művészeti 800.000 2005. október produkciók tájoltatása 2005 NKA Földesi János Regionális 350.000 2006. június Néptánc Fesztivál rendezése 2005 NKA Szentkuthy Miklós Szeminárium 300.000 2006. június megrendezése 2005 1.950.000 Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2006 NKA VII. Liszt Ferenc Megyei 150.000 2006. június Kórustalálkozó rendezése 2006 NKA Vivalditól Bartókig 600.000 2006. december koncertsorozat tájoltatása 2006 NKA Éltetető értékek vonzásában 800.000 2007. május rendezvénysorozat tájoltatása 2006 1.550.000 2003-2006-os önkormányzati ciklus 10.900.000 éves átlaga 2.725.000
7 Az Általános Művelődési Központ Közművelődési Szolgáltató Intézetének pályázati eredményessége a 2007-2010-es önkormányzati ciklusban 2/b. táblázat Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2007 NKA Cinegemadár Népdaléneklési 250.000 2008. július Verseny rendezése 2007 NKA Megyei kórustalálkozó, 800.000 2008. október gyermekszínjátszó találkozó, amatőr művészeti kiállítás 2007 DDR Patrónus program bonyolítása 3.000.000 2010. június Munkaügyi Közp. 2007 4.050.000 Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2008 NKA Megyei öntevékeny művészeti 1.000.000 2009. július produkciók tájoltatása 2008 NKA Megyei öntevékeny művészeti 800.000 2008. június produkciók tájoltatása 2008 NKA Megyei kórustalálkozó, 800.000 2008. december gyermekszínjátszó találkozó, amatőr művészeti kiállítás 2008 NKA Megyei kulturális kézikönyv, 1.200.000 2009. március megyei hírlevél kiadása 2008 NKA Irodalmi programsorozat 500.000 2009. március 2008 4.300.000 Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2009 Magyar Gazdaságfejleszt. A XVII. Duna Menti 500.000 2009. július Központ Folklórfesztivál rendezése 2009 NKA Megyei öntevékeny művészeti 900.000 2010. július produkciók tájoltatása 2009 NKA Népdalénekesek, népzenészek és 300.000 2009. szeptember felkészítőik továbbképzése 2009 NKA Hagyományőrzés 300.000 2010. január fesztiválturizmus konferencia 2009 MMIKL Liszt Ferenc Kórustalálkozó 500.000 2010. június 2009 MMIKL Tengertánc folklór programok 500.000 2009. december 2009 NKA ONK regionális népművészeti 1.800.000 2010. szeptember zsűri és kiállítás rendezése 2009 4.800.000 Év Kiíró megnevezése Pályázat témája Elnyert támogatás Teljesítési határidő 2010 NKA Népdalénekesek, népzenészek és 200.000 2010. szeptember felkészítőik továbbképzése 2010 NKA Liszt Ferenc 400.000 2010. december Kórustalálkozó 2010 NKA Megyei hírlevél kiadása 600.000 2011. február 2010. május-december 2010 MMIKL XVIII. Duna Menti 500.000 2010. június Folklórfesztivál rendezése 2010 MMIKL ERIKANET országos adatbázis 400.000 2010. június Tolna megyei feltöltése 2010 NEFMI Minisztériumi szakfelügyeleti 2.500.000 2010. július vizsgálatok regionális utógondozása 2010 4.600.000 2007-2010-es önkormányzati ciklus 17.750.000 éves átlaga 4.437.500
8 1. ábra Dunaföldvár Simontornya Bölcske Pálfa Tamási Györköny Madocsa Paks Miszla Nagykónyi Pusztahencse Diósberény Gyönk Gyulaj Dalmand Varsád Kölesd Gerjen Nak Dúzs Fadd Dombóvár Fácánkert Lengyel Attala Sióagárd Bogyiszló Csikóstőttős Szekszárd Bonyhád Őcsény Nagymányok Szálka Decs Váralja Alsónána Mórágy Sárpilis Bátaszék Alsónyék Báta A közművelődési statisztikai jelentést szolgáltató önkormányzatok, intézmények és szervezetek települései Tolna megyében 2010. önkormányzati ellátó hely, intézmény, közösségi színtér közművelődési civil szervezet, egyesület, alapítvány
9 3. A közművelődési szakmai információk kezelése Intézetünk egyik fajsúlyos feladata a megyei közművelődési intézmények és szervezetek tevékenységét segítő, a hálózatos hatékonyságnövelést alátámasztó, a fenntartói és működtetői döntéseket és intézkedéseket orientáló szakmai információk gyűjtése, kategorizálása, tárolása és az érintettekhez való eljuttatása, azt követő archiválása. Az információgyűjtés két területen ért el jelentős mértéket. A szaktárca megrendelése alapján 2010-ben is koordináltuk és bonyolítottuk a megyei közművelődési statisztikai adatok szolgáltatását. A regionális együttműködés keretében megvalósuló kulturális marketingbe, reklám- és propagandatevékenységbe pedig azzal kapcsoltuk be Tolna megyét, hogy a települései kiemelkedő kulturális rendezvényeivel kapcsolatos információkat gyűjtve és időszakonként aktualizálva, azokat eljuttattuk a régiós kiadványokba, illetve azokhoz kapcsoltan a média számára is, valamint feltöltöttük az országos információs rendszerbe. A statisztikai feladatkoordináció eredményeit az 1. ábra foglalja össze. Az adatok alapján viszonylagos tőlünk függetlenül bekövetkező kudarcnak kell tekintenünk a Tolna megyei közművelődési statisztikai adatszolgáltatás megvalósulásának fokában és színvonalában való jelentős visszaesést. A korábbi években a 2010-es adatszolgáltatók két és félszerese, háromszorosa nyújtotta be a KSH számára az érvényes statisztikai felmérést. A vizsgált év szám szerinti 72 adatszolgáltatójára való csökkenés drasztikus visszaesést mutat. Az országos összevetésben korábbi kiemelkedő helyéről Tolna megye ezzel egy év alatt a megyék közötti utolsó helyre zuhant vissza. Ezt a helyzetet több olyan tényező egybejátszása váltotta ki, amelyek külön-külön is megrendítették volna a rendszert. Ezek: a szaktárca 2010-ben elrendelte és bevezette az adatszolgáltatás elektronikus úton való benyújtását, ami számos kis közművelődési szervezet vagy intézmény, aprótelepülési hivatal számára teljesíthetetlen követelményt támasztott a 19 oldalas jelentőlapon és a többoldalas hozzáfűzött magyarázatokon belüli internetes szörfözés, párhuzamosan a helyes értelmezés és pontos, szakszerű kitöltés elvárásával párosítva, megfelelő számítástechnikai hozzáértést is feltételezve, meghaladta a helyi kapacitást (ezt több másik aprófalvas és kis egyesületes megye tapasztalatai is így igazolták); intézetünk ugyan felkínálta szakmai segítségét, de a feladat helyi szervezetektől való teljes átvállalása már a mi kapacitásunkat is meghaladta volna, a részleges, informális segítő hozzájárulásunkat pedig számos érintett a sajátos személyi adottságai miatt kevésnek találta és végül nem is igényelte; fokozta a sikertelenséget, hogy hibás adatbevitel esetén a központi szerver elutasította a végső érvényes rögzítést, de erről az adatszolgáltató sok esetben nem kapott olyan egyértelmű visszajelzést, amely alapján időben korrekciót hajthatott volna végre; intézetünk mint szolgáltató teljesítési feladatát korábban megtámogatta a megyei közigazgatási hivatali segítség a jegyzők motiválásában, ez a lehetőségünk az érintett hivatal törvényességi hatáskörének megszűntével eltűnt, és a szaktárca kérésre sem pótolta a helyi jegyzők figyelmének szakhatósági felkeltését; a kisebb szervezeteket évről-évre egyre jobban elriasztja, hogy egy kis falusi egyesületnek ugyanazokkal a fogalmakkal kell megküzdenie, mint pl. egy nagy fővárosi intézménynek a tárca azonban többszöri kérésre sem járult hozzá a differenciált kötelezettséghez, amelynek technikai megvalósítása épp a digitalizáltság miatt megfelelő szoftverrel az érintett számára felesleges részek átugratásával ugyanakkor könnyen kivitelezhető lett volna; hozzáértő gazdasági szervezetek számára időszerűtlen az érvényes gazdálkodási mutatók közlési kényszere, hiszen sem a költségvetési, sem a közhasznú szférában nem kell még február-márciusban végső és elfogadott mérlegadatokkal rendelkezni, ráadásul a központi elvárásokban olyan adatbontás is szerepel, amely az érvényben
10 lévő számviteli rendtől eltérő, és ezért külön előzetes munkavégzést várna el nagyon kis kapacitású gazdasági kiszolgáló szervezetektől, ügyintézőktől; a szoftver vélhetően kellő tesztelés hiányában zavart keltő belső hibákkal került ki használatra, és az ezekkel való megküzdésre jóval kevesebben vállalkoztak, mint amikor a feladat papíralapú volt, és a munka elektronikus feldolgozását szinte teljes egészében intézetünk végezte el; és végül, de nem utolsósorban az országos nagy (és bonyolult előkészítést igénylő) pályázatok benyújtását az érvényes statisztika előzetességéhez kötő elvárás a jelek szerint megyénkben nem volt annyira motiváló, mint a jóval kisebb adminisztratív kényszerrel és bonyolultsággal járó (ezáltal könnyen sikeres) megyei pályázati rendszer egybevágó követelménye a megyei közművelődési támogatási keret megszűnése nyomán ez a többlet motiváció is megszűnt. A viszonylag teljes körű megyei adatállomány hiányában intézményünk végül nem vállalkozhatott a szokásos összehasonlító elemzések elkészítésére, hiszen azok alapján érdemi következtetésre az érintettek aligha juthattak volna. Ezzel a megyéknek abba az egynegyednyi körébe kerültünk, amelyek értelemszerűen a tágabb régiós vagy országos összevetésből is kimaradtak 2010 során. Ettől függetlenül megállapítható néhány olyan tendencia, valamint következtetés, ami a ténylegesen rögzített adatokból is egyértelműen látszik: Tolna megye 11 városából sem valamennyi került bele a központi adatbázisba, mert Tolna városból sem intézmény, sem a számos érintett egyesület egyike sem nyújtott be jelentést; a Szekszárdot követően 2 legnagyobb városunkból mindössze az egyébként közhasznú társaságként működő intézmények tettek eleget a kötelezettségnek, holott Dombóváron és Pakson is számos jelentős közművelődési tevékenységet végző bejegyzett civil szervezet működik; ugyanakkor örvendetes, hogy kisebb városaink közül több is (pl. Bátaszék, Gyönk) az említettek elé került a teljesítési fegyelemben; több olyan a környezetében jelentős szerepű község maradt ki minden tekintetben az adatszolgáltatásból, amelyik pedig nagyságrendje alapján nyilván érdemi mennyiségű adattal lett a megyei rendszer adósa (pl. Pincehely, Ozora, Iregszemcse, Döbrököz, Aparhant, Tevel, Zomba, Tengelic, Dunaszentgyörgy, Németkér); ugyanakkor néhány a kisebbek-legkisebbek közé tartozó faluból is fegyelmezetten megérkeztek a kívánt adatok (pl. Nak, Csikóstőttős, Lengyel, Alsónyék, Sárpilis, Fácánkert, Györköny, Miszla, Varsád); a megye település szerinti adatszolgáltatói lefedettsége 38,5 %-os lett, ezzel az átlagossal szinte azonos a Dombóvári kistérség jellemzője (37,5 %), kirívóan alacsony a Tamási kistérségé (25,0 %) és a Bonyhádi kistérségé (28,6 %), ugyanakkor az átlagoshoz képest kiemelkedik a Szekszárdi kistérség (53,) %), valamint a Paksi kistérség (57,1 %), amely mutatókat jól magyaráz az adott kistérségek településszerkezete is; összvolumenét illetően a tényleges adatvesztés nem azonos arányú a települési le nem fedettséggel, hiszen a kiemelkedő és jelentős tevékenységet felmutató települések jó háromnegyedéről futottak be érdemi adatok, így a rendelkezésre álló adatállomány számszerű csökkenése kisebb a statisztikai adatszolgáltatók csökkenésénél; az összesen 72 adatszolgáltató szervezet közül 32 volt önkormányzati ellátó hely, intézmény vagy közösségi színtér, 40 pedig jogi személyiségű közművelődési civil szervezet, egyesület vagy alapítvány, ami az utóbbiak fokozott fegyelmét mutatja az előbbiekkel szemben; és mivel az önkormányzati (saját vagy önálló intézményen keresztüli) adatszolgáltatás kötelező, Tolna megye 109 településéből 77 település jegyzője vagy körjegyzője lenne
11 felelősségre vonható a törvényességi felügyelet részéről mulasztás miatt az ilyen típusú szankcionálás természetesen a jogszabályi kezdetek óta folyamatosan elmaradt; összetett, azaz az önkormányzati és a civil ellátási szférát egyaránt érintő többes jelentés ha Tolna megye nem is valamennyi, de legalább kétharmadnyi települése ebből a szempontból érintettnek tekinthető, igen kevés településről, mindössze 6 városból és 9 községből érkezett be; mindezekből kifolyólag intézetünknek 2011-től változtatnia kell a statisztikai adatok szolgáltatásával kapcsolatos eljárási módszerein. A megyében zajló művelődési nagyrendezvények programösszesítéséből merítve 2010 során Tolna megye legfontosabb kulturális eseményei szerepeltek a dél-dunántúli rendezvénynaptárban, illetve a nyarat követő időszakra vonatkozóan külön is megjelentek a Pannon Mediterrán Ősz című kiadványban. A regionális összefogás lehetővé tette, hogy fontos kulturális turisztikai bemutatkozásokon az általunk gyűjtött és összegzett Tolna megyei rendezvény-tudnivalók is az érdeklődőkhöz kerülhessenek. Az év végére összegyűjtöttük a 2011. évre vonatkozó legfontosabb információkat, és decembertől már olvasható a honlapunkon a 2011-es Tolna megyei közművelődési rendezvénynaptár. Ennek havi bontási rendszere alapozza meg azt, hogy folyamatosan aktualizálható információs bázissal rendelkezzünk. Jelentős fejlődést tudtunk felmutatni 2010-es információs tevékenységünk nyomán az úgy nevezett ERIKANET országos közművelődési információs bázis megyei adatokkal való feltöltésében. Míg korábban Tolna megye alig szerepelt ezen a sokak által és gyakran látogatott internetes felületen, 2010-ben a megyék sorában az utolsók közül váratlanul az első helyre kerültünk fel. Vagyis amíg a formális statisztikai adatszolgáltatásban mennyiségi zuhanást érhettünk meg, az informális tájékoztatás terén hatalmas mennyiségi és minőségi javulást könyvelhettünk el. Ezzel érzékelhetően megnövekedett érdeklődést regisztrálhattunk a Tolna megyei kulturális élet irányába. Az állandó és folyamatos gyakran a vezető hírek közötti megjelenés az információs bázist felkeresők számára rendszeresen kikerülhetetlenné tette Tolna megyét, amit az országos összehasonlítás jól bizonyít: Megye neve Feltöltések száma 2010-ben információ módosítás cikk összes 19. Szabolcs-Szatmár-Bereg 60 11 11 82. 19 megye átlaga 468 157 100 725. 3. Veszprém 649 173 188 1010 2. Jász-Nagykun-Szolnok 872 122 153 1147 1. Tolna 1188 207 58 1453 Amíg a megyék átlagában napi 2 feltöltés történt összesen, addig a feltöltések számát illetően első Tolna megye esetében ez kis híján napi 4 feltöltés, azaz az országos átlag kétszerese, miközben már a 2-3. megyék esetében is ez csak napi 3 feltöltés körülire tehető. A Tolna megyei feltöltések területileg lefedték egész megyénket, ezen belül a megyeszékhely, a további városok, a nagyközségek és jelentős számú kisebb település is bőséges lehetőséghez jutott. Továbbá mivel ezeknek az információknak a keretében megjelent a szervezők egyéb elérhetősége is, az igazi érdeklődők vélhetően számos esetben fordultak itteni tevékenységünk jóvoltából további információért más csatornákon is.
12 2. ábra A TMÁMK HÍRLEVÉL 2010. évi január-szeptemberi számai
13 A megye közművelődési intézményhálózatának és a közreműködő partnerek körének szakmai információkkal és részben módszertani ajánlásokkal, tanácsokkal való ellátását papíralapú és azzal párhuzamosan elektronikus formában is végeztük 2010 során. Előbbi célt a Hírlevél szerkesztése és kiadása, utóbbit pedig intézetünk honlapjának fenntartása és állandó frissítése révén valósítottuk meg. (A megjelent Hírlevelek borítói, valamint intézeti honlapunk nyitó oldala a 2. és 3. ábra képein láthatók.) Az intézetünk által kiadott megyei közművelődési hírlevelek 2010. évi története két szakaszra bontható. Az év első négy hónapjában az intézményi költségvetési megszorítások miatt csökkentett terjedelmű, csökkentett példányszámú, legszerényebb kivitelű megoldást kellett választanunk. Ekkor egyszínű fekete nyomással mindössze 8 oldalon fűzés nélkül és 350 példányban jelent meg a kiadvány. Ez arra volt elegendő, hogy a megyei intézményhálózathoz, a fenntartókhoz és legfontosabb partnereinkhez eljuttassuk. A nemzeti Kulturális Alapnál nyert pályázati támogatás jóvoltából az ezt követő nyolc hónapon keresztül minden tekintetben rangosabb megvalósításra nyílt módunk. Ekkor a hagyományosan A/4 méretű kiadvány színes kartonborítót kapott, amelyben számonként 16 oldalas terjedelemben tehettünk eleget információs kötelezettségeinknek. Az irkafűzött példányokat (a példányszám ekkorra 600-ra növekedett) kisebb részben aktuális rendezvényeken, összejöveteleken adtuk kézbe az érintetteknek, nagyobb részt postán juttattuk el. A TMÁMK Hírlevél május és december közötti 8 számát megkapta Tolna megye 110 önkormányzata, a megyei közművelődési intézmény- és szervezeti hálózat, a megyei könyvtári hálózat, a megyei közoktatási hálózat minden érintettje. Küldtünk belőle a megyei írott és elektronikus sajtó orgánumainak, más megyebeli társintézményeinknek és országos partnereinknek, felügyeleti szerveinknek is. A kiadványt rendszeresen megkapták a fenntartó önkormányzati képviselők és érintett bizottsági tagok, valamint hivatali munkatársak. A megnövelt példányszám mellett módunkban állt a szerzők, közreműködők és hírekben szereplők külön tiszteletpéldányokkal való ellátása is. A példányonkénti bekerülési költség 140 Ft + áfa volt, a pályázati támogatás jóvoltából azonban a fenti kör térítésmentesen juthatott papíralapú információinkhoz. Az év során változatos tartalommal és rovatolással, stílusában állandóságot tartó, egyébként aktualizált belső szerkesztéssel jelentek meg a számok. Így sor kerülhetett többször is a hónap kiemelkedő kulturális eseményének, napjának, ünnepségének külön népszerűsítésére, kulturális-művészeti-irodalmi illusztráló anyagokkal is kibővítve. Aktuális szakmai módszertani írásokat, glosszákat adtunk közre a szakmai közreműködők szemléletformálásának szándékával. Tallózó ajánlással többször irányítottuk a figyelmet a rákövetkező hónap megyei jelentőségű programjára, ugyanígy tallózó visszatekintéssel értékeltük a tapasztalatszerzésre érdemes történéseket. Közreadtuk a területi és hálózati együttműködés (pl. kistérségi közkincs kerekasztali tevékenység) legfontosabb híreit, esetenként kisebb beszámolóit, részletesen tájékoztattunk a szaktárca közművelődési szakfelügyeleti vizsgálatainak utógondozási tevékenységéről, segítséget adva fontos szakmai dokumentumok elérhetőségéhez is. Szerepeltek több számban a megye amatőr művészeti életét, közösségeit, illetve az ismeretterjesztő mozgalmat bemutató kisebb-nagyobb írások. Bemutattunk arra érdemes megyei közművelődési szakembereket, a kulturális életünk szereplőit, valamint kiemelkedő példával szolgáló művelődési közösségeket, gazdag kulturális életű településeket is. Természetesen megfelelően propagáltuk saját rendezvényeinket és szakmai szolgáltatásainkat. Ha szükségesnek véltük, akkor pályázatfigyelő és -ajánló részt is beiktattunk. Kiemelt figyelmet fordítottunk a Fesztiválok Éve kapcsán adódó információkra, szakmai tapasztalatokra. Ennek az aktualitásnak a kapcsán a tartalomban fokozott szerephez jutott mind információs, mind szakmai tapasztalati tekintetben intézetünk és megyénk e téren megvalósuló 2010-es tevékenysége.
14 3. ábra [Közérdekű adatok] - [Közművelődés] - [Diáksport] - [Tanulási képesség] - [Fesztivál] - [Pannon Kaptár] Alapdokumentumok Munkatársak Szervezet Gazdálkodás Hírlevél Felügyelet Feladatellátás Impresszum A J Á N L Ó Iskoláknak Önkormányzatoknak Népművészeknek Intézményünk elérhetősége TELJES NEVÜNK: Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja Közművelődési Szolgáltató Intézet - Diáksport Iroda Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság INTÉZMÉNYÜNK RÖVIDÍTETT NEVE: Tolna Megyei Általános Művelődési Központ TMÁMK SZÉKHELYI CÍMÜNK: Szekszárd, Szent István tér 11-13. II. emelet 211-es szoba Megközelítést segítő TÉRKÉP Telefon/fax: 74 / 505-649 Postacím: 7101 Szekszárd, Pf.: 125. Interneten: www.tmamk.hu E-mail: kulti@tmamk.hu INTÉZMÉNYÜNK SZOKÁSOS NYITVATARTÁSA: Hétfő - csütörtök 8.00-12.00 és 13.00-16.00 Péntek 8.00-12.00 A TMÁMK HÍRLEVÉL október-decemberi számai és az intézeti honlap nyitó oldala
15 Intézeti honlapunk a www.tmamk.hu web-címen volt elérhető. Ezen az elektronikus felületen egyébként a papíralapúval egyidejűleg mindig megjelent az aktuális hírlevelünk digitalizált változata is, amelyhez akár a nyitóoldalról, akár a közművelődési szájtról el lehetett jutni. A honlap rendelkezésére állt valamennyi intézményi szakfeladat-csoportnak, ennek megfelelően kínálta fel az általános információkat és elérhetőséget tartalmazó nyitó oldal fejlécében a) a közérdekű adatok; b) a közművelődés szakterülete; c) a diáksport szakterülete; d) a tanulási képesség-vizsgálat és rehabilitáció szakterülete; e) a térségi nemzetközi nagyfesztiválunk; valamint f) a kompetencia-alapú fejlesztés szakterülete külön kattinthatóságát, amely nyomán gyakorlatilag egymástól formailag is elkülönülő alhonlapok nyíltak le. A nyitó oldal margóján kétféle további elágazási lehetőséget lehetett találni. A szakfeladat-csoporttól függetlenül innen lehetett továbblépni a) az intézményi alapdokumentumok; b) az intézményi munkatársak; c) az intézményi szervezet; d) az intézményi gazdálkodási információk; e) a Hírlevél; f) az intézmény felügyeleti szervei; valamint g) az intézményi feladatellátás kiterjedt információit tartalmazó szájtokra. A margóról irányított a nyitó oldal továbbá az úgy nevezett tematikus ajánló szájtokhoz. Ebben a körben a) az iskolák; b) az önkormányzatok; valamint c) a népművészek saját szempontjai szerinti külön legyűjtéseket lehetett megtalálni. A megyei nemzetközi nagyfesztiválunk emblémájáról innen is el lehetett jutni a fesztiváligazgatósági oldalunkra. Ezt a megoldást az ezzel kapcsolatos információink iránti fokozott nemzetközi érdeklődés tette szükségessé. (Egyébként ezért is volt honlapunknak ez a része magyar-angol kétnyelvűen szövegezett.) A honlapunkat az aktualitásoknak megfelelően folyamatosan frissítettük, ha úgy tűnt szükségesnek, akkor akár heti több ízben is. Mind a tényszerű adalékolásban, mind a bőséges illusztrálásban törekedtünk arra, hogy személyesen minél szélesebb kört érintsenek az itt elérhető információk. Ennek is köszönhettük web-oldalunk népszerűségét és rendszeres nagyszámú látogatóját. Az érdeklődők a megye hivatalos honlapjáról és az országos közművelődési információs rendszer honlapjáról is egyenes kapcsolat révén juthattak tovább a TMÁMK-s web-felületre, valamint ilyen lehetőségek nyíltak a fesztiválrendezői és a kulturális turisztikai kapcsolatok jóvoltából is. Összefoglalva: a közművelődési szakmai információk kezelése terén kifejtett munkánk többágú volt. Ugyanakkor az egyes megvalósítási területek egymással kapcsolódtak, illetve összefonódtak, sokféleképpen kiegészítették egymást, utaltak egymásra. Az év során a mindenkori gazdasági aktualitásoknak megfelelően tudtuk változtatni a műfajok arányait, ezzel tartva fent a hatékonyságát, egyidejűleg viszont optimalizálva a ráfordítási kényszert. Természetesen mind a saját intézményi tevékenységünkhöz, mind a megyét érintő külső szolgáltatásainkhoz kapcsolódóan tájékoztató és mozgósító reklám- és propagandatevékenységünk épült a saját szerkesztésű és kiadású meghívókra, szórólapokra és plakátokra, főleg nemzetközi fesztiválunk keretében pedig éltünk a kulturális marketing más eszközeivel (pólók, zászlók, transzparensek stb.) is.
16 4. ábra Dunaföldvár Magyarkeszi Ozora Simontornya Bölcske Pincehely Madocsa Tamási Nagy- Sárszent- Györköny Miszla székely lőrinc Paks Nagykónyi Regöly Pusztahencse Kajdacs Kocsola Gyulaj Diósberény Dunaszentgyörgy Dalmand Gerjen Felsőnána Fadd Döbrököz Kurd Medina Fácánkert Dombóvár Zomba Szedres Attala Závod Harc Tolna Lengyel Nagyvejke Sióagárd Bogyiszló Jágónak Kaposszekcső Bonyhád Szekszárd Györe Szálka Decs Cikó Várdomb Sárpilis Alsónyék Pörböly Bátaszék Báta A közművelődési szakmai módszertani szolgáltatást igénybe vevő szervek és szakemberek települései Tolna megyében 2010. szakfelügyeleti utógondozás a 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet nyomán szakfelügyeleti utógondozás az 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet nyomán szakmai konferencia, tanácskozás, tréning, tapasztalatcsere bonyolítása közművelődési szakemberek képzésének és továbbképzésének előkészítése, gondozása, utókövetése közös munka Kistérségi Közkincs Kerekasztallal és/vagy kistérségi közművelődési referenssel pályázatírás, pályázati koordináció, közös pályázat
17 4. A közművelődési szakmai módszertani szolgáltatás A közművelődési szakmai módszertani szolgáltatás keretében intézetünk több téren is jelentős tevékenységet fejtett ki. 2010 során ezek közül kiemelkedett a jelentős többlettámogatással is járó területi szakfelügyeleti utógondozó munka. Ehhez kapcsolódóan, de más igényekre építve is rendeztünk konferenciát, tanácskozást, illetve bonyolítottunk szakmai tréninget. Továbbra is intenzív előkészítő, szervező és gondozó teendőket láttunk el a Tolna megyei közművelődési szakembergárda képzésében, továbbképzésében, illetve a korábbi képzéseinkben érintettekkel való további folyamatos szakmai kapcsolattartásban és tanácsadásban. Együttműködtünk a kistérségi közművelődési referensekkel, és részt vettünk a kistérségi közkincs kerekasztalok munkájában. Területi-térségi érdekek esetén konkrét pályázatkoordinációt és -készítést is folytattunk, ezen túl számos esetben segítettük hálózati intézmények és szervezetek pályázati tevékenységét. Mindezt a 4. ábra foglalja össze. A közművelődés országos szakfelügyelete szakmai javaslatai megvalósításának segítése a Dél-dunántúli régióban projektcímen a feladatellátás elsősorban a 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet alapján a Tolna és Somogy megye egyes kiválasztott településein végzett minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálatok cím szerinti utókövető feladatainak végzése, valamint a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja ilyen irányú módszertani segítő tevékenységébe igény szerint további érdeklődő fenntartók bevonása volt. Kiegészítőleg részben elvégeztük az 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet alapján végzett minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálatok egy hányadának utókövetését is, valamint az ehhez kapcsolódó módszertani segítségnyújtást. A regionális szakmai feladatvégzés keretében intézményünk, a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja, mint a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központtal e célból szolgáltatási szerződésre lépő szervezet, harmadik együttműködő partnerként a Somogy Megyei Múzeumok Közművelődési Csoportjával együttműködésben végezte el a feladatot. A 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet alapján elvégzett minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálatok Tolna megyében az alábbi településeket érintették: Név Közigazgatási rang Kistérségi besorolás Alsónyék község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Attala község (körjegyzőségben) Dombóvári kistérség Báta község Szekszárdi kistérség Bátaszék város Szekszárdi kistérség Bogyiszló község Szekszárdi kistérség Bonyhád (kistérségi székhely) város Bonyhádi kistérség Decs nagyközség Szekszárdi kistérség Dombóvár (kistérségi székhely) város Dombóvári kistérség Fácánkert község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Fadd nagyközség Szekszárdi kistérség Harc község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Jágónak község (körjegyzőségben) Dombóvári kistérség Kaposszekcső (körjegyzői központ) község Dombóvári kistérség Madocsa község Paksi kistérség Simontornya város Tamási kistérség Szálka község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Szedres község Szekszárdi kistérség Zomba (körjegyzői központ) község Szekszárdi kistérség
18 A 18 település a 109 településes Tolna megyén belül közigazgatási rangjának, méretének, intézményeinek, ellátó helyeinek, közösségi tereinek, intézményesülési, szabályozási, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek jellemzői szerint kellően heterogén képet mutatott ahhoz, hogy e tekintetben megfelelő mintavételről beszélhessünk. Ugyanakkor, ami a területi megoszlást illeti, e tekintetben a kiválasztott települések már nem szóródtak arányosan. Ennek ellensúlyozására vontunk be az utógondozásba területi arányosítás céljával olyan településeket is, amelyek az 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet alapján végzett minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálatok tárgyát jelentették: Név Közigazgatási rang Kistérségi besorolás Diósberény község (körjegyzőségben) Tamási kistérség Lengyel község (körjegyzőségben) Bonyhádi Kistérség Magyarkeszi (körjegyzői központ) község Tamási kistérség Pincehely nagyközség Tamási kistérség Regöly (körjegyzői központ) község Tamási kistérség Závod község (körjegyzőségben) Bonyhádi Kistérség Harmadrészt voltak olyan települések, amelyek az utógondozás keretében vállalt feladatainknak megfelelő szolgáltatásokat igényeltek tőlünk, és ennek alapján a fentieken túl, az eredeti tervet meghaladóan egyes szakmai vonatkozásokban bevonhatók lettek a szolgáltatást igénylők körébe: Név Közigazgatási rang Kistérségi besorolás Bölcske község Paksi kistérség Cikó község (körjegyzőségben) Bonyhádi kistérség Dalmand (körjegyzői központ) község Dombóvári kistérség Dunaszentgyörgy község Paksi kistérség Felsőnána község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Gyulaj község Dombóvári kistérség Kajdacs község (körjegyzőségben) Paksi kistérség Kocsola község (körjegyzőségben) Dombóvári kistérség Medina község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Miszla (körjegyzői központ) község Tamási kistérség Nagykónyi (körjegyzői központ) község Tamási kistérség Nagyszékely község (körjegyzőségben) Tamási kistérség Nagyvejke község (körjegyzőségben) Bonyhádi kistérség Ozora község Tamási kistérség Pörböly község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Pusztahencse (körjegyzői központ) község Paksi kistérség Sárpilis község (körjegyzőségben) Szekszárdi kistérség Sárszentlőrinc község (körjegyzőségben) Paksi kistérség Szekszárd (megyeszékhely, kistérségi székhely) megyei jogú város Szekszárdi kistérség A feladatokat koordináló társintézményünk, illetve a tárca a Somogy megye területén esedékes hasonló feladatokat részben Tolna megyéhez csoportosította át. A 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet alapján Somogy megyében elvégzett minisztériumi
19 szakfelügyeleti vizsgálatok északkeleti részre eső hányada az alábbi településeket érintette: Név Közigazgatási rang Kistérségi besorolás Ádánd község Siófoki kistérség Balatonendréd község Siófoki kistérség Balatonföldvár (kistérségi székhely) város Balatonföldvári kist. Kőröshegy község Balatonföldvári kist. Kötcse (körjegyzői központ) község Balatonföldvári kist. Nagyberény község Siófoki kistérség Nagycsepely község (körjegyzőségben) Balatonföldvári kist. Nyim község (körjegyzőségben) Siófoki kistérség Ságvár (körjegyzői központ) község Siófoki kistérség Siójut község (körjegyzőségben) Siófoki kistérség Som község (körjegyzőségben) Siófoki kistérség Szólád község (körjegyzőségben) Balatonföldvári kist. Teleki község (körjegyzőségben) Balatonföldvári kist. Zamárdi város Siófoki kistérség Az elvégzendő feladatokat a szakfelügyeleti vizsgálatok megállapításai, valamint intézményünk szolgáltató és módszertani tevékenysége során az adott településekről szerzett vonatkozó információk birtokában határoztuk meg. Ezek lettek: 1) A szakfelügyeleti megállapítások és ajánlások egybevetése az érintett helyi szervek vonatkozó intézkedési terveivel, tényleges intézkedéseivel. 2) Az időközben történt helyi feladatátszervezések, szakmai fenntartói és ellátói változások tényeinek és hatásainak rögzítése, intézkedésekkel való egybevetése. 3) A helyi dokumentumok (helyi rendelet, alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, munkaügyi szabályozás, gazdálkodási szabályozás) időszerűségének és szabályszerűségének aktuális felülvizsgálata, korrekciója, szükség esetén készítése. 4) A helyi szakemberek alkalmazási és végzettségi jellemzőinek felülvizsgálata. Szükség esetén az érintettek képzésbe, továbbképzésbe való irányítása. 5) A városi, illetve a községi a) polgármesterek (alpolgármesterek, bizottsági elnökök, tagok), b) jegyzők, (körjegyzők, hivatali egységvezetők, szakreferensek), c) kistérségi társulási szakemberek (kistérségi szakmai referensek), d) intézményi, szervezeti, közművelődés vezetők, szakemberek bevonásával tanácskozások tartása. 6) A városokban, illetve néhány nagyobb községben a közművelődési tanács létrehozásának lehetőségéről való tájékoztatás, szükség szerint előkészítése, megalakításának és kezdeti működésének segítése. 7) A vizsgált körből érintett településeken (Bátaszék, Bogyiszló, Szálka) vagy az ilyen településeket magukba foglaló kistérségekben (Dombóvári) már elkészült közművelődési stratégiák szerepének és sorsának vizsgálata, a stratégiák és a szakfelügyeleti vizsgálati megállapítások összehangolása. 8) A vizsgált települések statisztikai adatszolgáltatásának formai és tartalmi vizsgálata. 9) A TMÁMK intézményi hírlevelében és honlapján a végzett munka külön rovatban való közzététele, dokumentálása. 10) A kisebb települések kategóriájában módszertani ajánlások, nagyrendezvényi forgatókönyvek, közösségfejlesztési technikák telepítése
20 11) A feladatvégzést indító kérdőív és interjúzás alapján a helyi viszonyokra aktualizált további feladatok meghatározása. 12) Közbenső részjelentések és zárójelentés készítése a szakfelügyeleti vizsgálatok eredményességéről, hatásairól, az utókövető feladatvégzés elemző összegzéséről. 13) Javaslattétel a tárcának az utókövető feladatvégzés tapasztalatai, a helyi működés rendelkezésre álló információi és az előző fázisban végzett szakfelügyeleti vizsgálatok területi aránytalanságai alapján a 2010-től végzendő szakfelügyeleti vizsgálatok helyszínének és feladatainak kijelölésére. Az év elején a Baranya és a Somogy megyei társintézményekkel közösen kerestük meg az érintett települések polgármestereit a részletesebb igényfelmérés céljából. Ezt követően külön kapcsolatot létesítettünk az érintett jegyzőkkel, körjegyzőkkel, hivatali szakemberekkel, illetve a közös munkába a lehetséges helyszíneken bevontuk helyi közművelődési kollégáinkat is. Az előkészítő kapcsolatfelvételek során több olyan településen sikerült érdemi szakmai szemléletű gondolkodásba polgármestereket és/vagy jegyzőket bevonnunk, ahol a közművelődési szolgáltatás személyi feltételeinek megoldása hiányos (pl. Magyarkeszi, Regöly, Szálka, Szedres). Több helyen sikerült a közös gondolkodásba további polgármesteri hivatali munkatársat is bevonnunk (pl. Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Madocsa, Szálka). A szakfelügyeleti vizsgálatokban az elmúlt évek során érintett településekkel folytatott közös munkát részben egy féléves önálló projektként kezeltük (szakmai napok, helyi problémákhoz igazodó helyszíni tanácsadások, helyi dokumentumok településre szabott korrekciója), részben pedig a teljes körű megyei közművelődési tevékenységünkbe építettük be kiemelt, hangsúlyos elemként, külön figyelemmel a vizsgálandó településekre. Az érintett településeken áttekintettük a közművelődési tevékenységre vonatkozó szakfelügyeleti jegyzőkönyveket és javaslatokat, illetve a települések erre való reagálását, intézkedéseit. Megállapításainkat módszertani javaslatokkal kiegészítve megtanácskoztuk az érintett helyi vezetőkkel, szakemberekkel. A Somogy megyei intézmények esetében sem pusztán a vizsgálati jegyzőkönyvek utóéletével foglalkoztunk. Több településen vetődött fel a közvetlen szakmai kapcsolattartás igénye, valamint a módszertani tanácsadás esetenkénti igénybevétele is. (Kiemelendő a Zamárdi várossal, valamint a Tamási és Siófok közötti falvakkal e tekintetben kialakult kapcsolatunk.) Feladatvégzésünkről folyamatosan tájékoztattunk az intézményi honlapunkon is, amelynek közművelődési segédanyagok alcíme alatt a fenntartókat és intézményeket igazgatási módszertani támogatással igyekeztünk ellátni. Hírlevelünk májusi számában megkülönböztetett terjedelemben Önkormányzati szakirányítás című rovattal jelentkeztünk. A szükséges helyi dokumentumok előkészítésében, korrekciójában vagy aktualizálásában nyújtott szolgáltatásunk iránti igény ugyanakkor nem egy valóságos minőségi szándékot takar a fenntartók részéről, hanem elsődlegesen azt a törekvést, hogy ezen dokumentumok tekintetében a hivatali munka eredménye előírásszerűnek bizonyulhasson. A ténylegesen szakmai érdekekre épülő érdeklődés már sokkal inkább a napi ügymenettel, munkáltatással, intézményműködési renddel, valamint a feladatvégzés hatékonyabbá tételével volt kapcsolatos, és számos helyen kívánták igénybe venni a konkrétabb tartalmi kérdésekkel kapcsolatos közreműködésünket is. Intézményünk folyamatosan feltárta a megyei intézményhálózatban jelentkező képzettséghiányokat, és ennek alapján javaslatot tett az érintett kollégák és fenntartóik számára megfelelő szintű és irányú beiskolázásra.
21 Bővítettük szakmai képzési és továbbképzési szolgáltatásunk kínálatát. A 2010-es év kezdetére a Bajai Főiskolával külön megállapodás keretében ebből a célból egyedi megoldást kezdeményeztünk és készítettünk elő. A Főiskola a tanév kezdetétől a Tolna megyei Tamási városba kihelyezett formában felsőfokú levelező képzést telepített. Erre a képzésre a vizsgált, illetve a pluszban szolgáltatást igénylő településekről összesen 21 Tolna megyei és 2 Somogy megyei kolléga felkészítését és jelentkeztetését bonyolítottuk le január-február során. Ennek folyamán rendszeres kapcsolatot tartottunk az érintett településekkel. Sajnálatos módon az előző évekéhez képest kétszeresére emelt felvételi ponthatár a többség számára szándékunkkal ellentétben teljesíthetetlen volt, így a kihelyezett képzésben szeptember során 7 fő kezdhette csak meg a tanulmányait. Egy esetben (Fadd nagyközség) a szakfelügyeleti jelentés alapján megfogalmazott helyi alkalmazási elvárások miatt nem volt lehetőség a tanévhez igazodó halasztásra, ezért a Bács-Kiskun megyei partnerintézményünkkel az érintett intézményvezető soron kívüli felsőfokú szakmai képzésre való - beiskolázását oldottuk meg, és a kolléganő még az év végéig oklevelet szerzett. Rendszeresen tartottuk továbbá a továbbképző és tapasztalatszereztetési kapcsolatot azzal a 15 Tolna megyei szakemberrel, akik számára a Bács-Kiskun megyei partnerintézményünkkel korábban is folyamatos szakmai képzési együttműködésünk keretében a 2009. év végére sikerült közművelődési végzettséget szereztetnünk. A továbbképzési és információátadási lehetőséget azáltal is folyamatosan bővítettük, hogy egyre intenzívebbé vált a megyében működő kistérségi közkincs kerekasztalokkal való együttműködésünk, és a kerekasztal-ülések keretében fokoztuk az érintettekkel való helyben bonyolított személyes kapcsolattartás hatékonyságát is. A Paksi kistérségben 3 alkalommal találkoztunk a kollégákkal Rendezvényszervezési praktikák címen szervezve a számukra továbbképzést és tréninget. Gyümölcsöző volt közös munkánk a kistérségi közművelődési referensekkel is. 2010 első negyedévében két olyan szakmai tanácskozást szerveztünk, ahol az érintett és igényekkel fellépő települések vezetői és szakemberei számára az utógondozáshoz kapcsolódó, illetve az aktuális szakmai megközelítéseket feltáró témákban is eligazodást biztosítottunk. Januárban a szellemi kulturális örökség megpályázásának módjára tudtuk régiós méretben számos vezető és szakember figyelmét ráirányítani, és ezzel párhuzamosan tájékoztatást adtunk a Fesztiválok Éve és az EKF okán a multikulturális és komplex fesztiválok rendezésének szakmai módszertani kérdéseiről, a falunapok minőségi és helyi identitáshoz kötődő bonyolításának módszertani kérdéseiről. (Az egész régióból érdeklődők száma elérte a 70 főt.) A szakszerű szabálykövetés elősegítése céljából a Szerzői Jogvédő Hivatal részletes és aktuális tájékoztatóját is megszerveztük. (Az egész régióból érdeklődők száma elérte a 40 főt.) A második tanácskozás keretében a helyi közösségi művelődési terek (nagyobb településeken intézmények) fejlesztésének lehetőségeiről biztosítottunk tájékozódási lehetőséget Tolna megye érdeklődő településeiről résztvevők számára. Ebbe bevontunk építészeti, gazdasági és pályázatíró szakembereket is. (A Tolna megyei településekről informálódók száma elérte a 30 főt.) Májusban Tamásiban szerveztünk régiós tanácskozást. A rendezvény a közművelődés országos szakfelügyelete által megfogalmazott javaslatok megvalósításának segítését célozta az érintett településeken. Az önkormányzatok közművelődési feladatellátását, a közművelődés önkormányzati alapdokumentumait tekintette át a hallgatóság előadások és a hozzájuk kapcsolódó részleteket is érintő konzultáció formájában. A közművelődési feladatellátás helyi gyakorlatára vonatkozó formákat, példákat, mintákat ismerhettek meg Kajdacs, Várdomb, Regöly és Magyarkeszi települések polgármestereinek szemléletes előadásában. Intézetünk 15 településsel működött együtt közös pályázati tevékenység keretében, e téren 2010-es eredményeink elmaradtak eredeti várakozásainktól.