L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M INFORMATIKA TANTÁRGYI PROGRAM 2004. Készítette: Dr. Öveges Ferenc
ad 1.3.4. Hagyományos kapcsolataink * Veszprém és környéke általános iskoláival többrét kapcsolat alakult ki. A Megyei Pedagógiai Intézettel együttm ködve tanáraink részt vesznek az általános iskolai pedagógusok továbbképzésében. Szívesen rendelkezésre bocsátjuk tapasztalatainkat az általános iskolák szaktanárai számára. Például iskolai informatikai rendszerük fejlesztésével, karbantartásával kapcsolatban gyakran adunk tanácsot. Évente informatika feladatmegoldó versenyt hirdetünk az általános iskolák 8. osztályos tanulói számára. Tartalmas kapcsolat alakult ki munkaközösségünk és a Veszprémi Egyetem Matematika- és Informatika Tanszéke között. Egyrészt vezet tanárokat adunk a számítástechnika szakos tanárképzéshez és lehet séget biztosítunk a tanárjelöltek gyakorlótanításához. A tanszék oktatói évek óta elnöki illetve társelnöki teend ket látnak el a számítástechnika tagozaton végz diákjaink érettségi illetve szakmai vizsgáin. Ez a kapcsolat mindkét fél számára jól hasznosítható tapasztalatokat ad. Jó kapcsolatunk alakult ki a Veszprémi Egyetem Hálózati Csoportjával. Az informatika-oktatás korszer szinten tartásához rendkívül fontos volt az a segítség, amelyet az iskolának azok a régi diákjai adtak, akik a Veszprémi Egyetemen, illetve a Hálózati csoportnál dolgoznak. Megalakulása óta részt veszünk a Nemes Tihamér Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Regionális Versenybizottságának munkájában. ad 3. Alapelveink Az iskola pedagógiai programjában szerepl alapelvek közül néhánynak a megvalósítása különösen fontos ahhoz, hogy a munkaközösség tevékenységét eredményesnek tekinthessük. Alább ezeket az elveket foglaltuk össze. Az együttm ködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása. Ehhez a számítógépes kommunikációs formák kihasználásával, a Félix öntevékeny diákkör segítésével illetve versenyek szervezésével szeretnénk hozzájárulni. A sokoldalú kommunikációs készség. Ugyancsak a modern, globális hatókör kommunikációs eszközök adta lehet ségek felhasználásával kívánjuk fejleszteni; A tanulói és a tanári kreativitás kiemelt szerepét saját munkánk állandó megújításával, az eredményes tanári munka feltételeinek közös megteremtésével, a tanári alkotómunkához szükséges autonómia biztosításával, illetve azzal kívánjuk megvalósítani, hogy a tanulókat megtanítjuk arra, hogyan tudják a modern technika által nyújtott lehet ségeket képességeik kibontakoztatására felhasználni. A megszerzett tudás hasznosítása önálló feladatokban. Ezt az elvet - szoros kapcsolatban a kreativitás elvével - tantárgyaink alapvet módszertani elvének is tekintjük. De ezen túlmen en, a kommunikációs alkalmazások, információgy jtési technikák esetében arra törekszünk, hogy a legkülönböz bb m veltségi területeken használhassák a tanulók a megszerzett tudást. Ennek érdekében önálló feladatok kidolgozásában együttm ködünk más tantárgyak tanáraival, más munkaközösségekkel is. A folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása. Ez valóban alapvet nek számít egy olyan példátlanul dinamikusan fejl d területen, mint amilyen az informatika. Diákjaink még az iskolában töltött évek alatt is megfigyelhetik azt, hogy folyamatos önképzés nélkül tudásuk hamar elavul. Szeretnénk arra is megtanítani ket, hogyan használhatják az informatika eszköztárát a legkülönböz bb területeken az önképzésre. ad 4.3 Képzési irányok, specialitások A magyar oktatásügy történetében a Nemzeti Alaptanterv volt az els tantervi el írás, amely az alapm veltség részeként kötelez vé tette az informatikai ismeretek tanítását. A NAT informatika részének koncepciója azon a felismerésen alapul, hogy az informatikai eszközök alkalmazása az utóbbi két évtizedben a technika történetében páratlan gyorsasággal terjedt el szinte minden foglalkozási ágban, s t egyre inkább részévé válik a mindennapi életnek. Az informatika oktatásának el zményei az intézményben * Tantárgyi programunk hivatkozási pontjai iskolánk Pedagógiai Programjának (PP) megfelel pontjai 2
A Lovassy László Gimnázium - hagyományaihoz h en - korán, már a 80-as években elkezdte az informatika oktatását, de megfelel tantervi keretek híján ez csak a technika tantárgyhoz kapcsolva volt lehetséges. Mivel az informatika oktatásának hivatalos státusa az iskolarendszerben tisztázatlan volt, a többi, tantárgyhoz képest is nehéz volt a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, hosszú távú tervezése és stabilizálása. Ennek ellenére kialakult a számítástechnika oktatásának egy olyan differenciált rendszere, amely szilárd alapját képezi a NAT bevezetésével kialakítandó oktatási szerkezetnek. Ez a rendszer a számítástechnika tagozat 1990-es beindítását követ en az alábbi két szintre tagolódott: minden diákunk tanult felhasználói ismereteket legalább 66, de többségük 99 órában, a felvételi vizsgával számítástechnika tagozatra felvett tanulók átlagosan 460 órában tanultak számítástechnikát, ezen belül els sorban programozást. Mindkét szinten csoportbontásban, az el zetes ismeretek, majd az el menetel illetve a képességek alapján homogenizált csoportokkal. A régi tanterv lehet séget adott 11-12. osztályban magas óraszámban fakultációs csoportok szervezésére is. Ennek a záróvizsgával és képesítéssel járó formának a célja az akkori oktatásügyi elképzelések szerint els sorban az volt, hogy pályakezdési segítséget adjon a tovább nem tanuló fiataloknak. Ez a fakultáció nálunk nem valósult meg, mert az iskola szinte minden tanulója továbbtanult, a felvételi tantárgyak fakultációi mellett pedig már nem volt idejük még számítástechnika fakultációra is. A NAT és a kerettanterv bevezetése Az 1998-ban kidolgozott új tantárgyi program a már elért eredményekre épült, de az új lehet ségeket felhasználva jelent sen el re is lépett. A fejlesztés lényege a következ kben foglalható össze: Szétválasztotta az informatika és a technika tanítását, mivel ezek sok vonatkozásban más kompetenciát igényelnek (ezt tükrözi a NAT is, amikor külön m veltségi területként jelöli meg), s ma már a tanárképzésben, illetve a tanári szakokban is szétváltak. Lehet ség nyílott arra, hogy megtartsuk a számítástechnika tagozat erényét: az algoritmizálás és problémamegoldás központi szerepét, amely az értelmi nevelésben nagy lehet ségeket tartalmaz és amely tanulmányi versenyeken is sok sikert hozott már a tagozatnak. Mellette a számítástechnika másfajta, egyre fontosabbá váló és az alkotóképességnek, önkifejezésnek ugyancsak széles teret nyitó alkalmazásait is tanítani tudtuk.. A megváltozott oktatási struktúrában is meg rizhet volt a tagozatos képzésnek az az el nye, hogy miközben az informatikát intenzíven alkalmazó pályákra, egyetemi-f iskolai tanulmányokra készít fel, mintegy melléktermékként lehet vé tette, hogy az érettségi és a felvételi vizsgák után diákjaink ha igényelték -, középfokú szakképesítést szerezhettek, illetve letehették az Európai Számítógépkezel i Bizonyítvány megszerzéséhez szükséges vizsgákat. Nem csak sikeres elemei voltak a NAT majd a kerettanterv bevezetésével kialakult oktatási szerkezetnek. Mindenekel tt említend az, hogy a kerettanterv bevezetésével 11-12. évfolyamon a gyakorlatban csak a továbbtanulás szempontjából fontos tantárgyakra jutott a választható tantárgyak órakeretéb l. Így informatikából a 10. évfolyamra el írt fejlesztéseket ugyan teljesíteni tudtuk, de a nem informatika tagozatos tanulók számára az informatika további tanulására, érettségi felkészítésre lehet ség nem volt. Az el készít év Az el készít év lehet vé teszi, hogy az iskola minden tanulója alapos, a kor színvonalán álló és az általa választott képzési specialitással összhangban lév informatikaoktatást kapjon. A tantárgy f oktatási céljai a következ k Informatika tagozaton: az emelt szint informatika érettségi követelményeinek teljesítésén túl hagyományainak megfelel en a tagozat els dleges célja tanulóink értelmi képességének fejlesztése a számítógépek programozása által nyújtott lehet ségek felhasználásával. (Az Arany János Tehetséggondozó Program csoportjainál a tantervi órakeretben nem cél a középszint érettségire való teljes felkészítés.) Nem informatika tagozatos osztályokban: a középszint érettségi követelményeinek teljesítése mellett törekedni kell arra, hogy a tanulók megtalálják saját alkotóképességük kibontakoztatásának lehet ségeit az informatika által kínált eszközökben. 3
Az informatika oktatási szerkezete a heti óraszámokkal Heti óraszámok évfolyamonként Specializáció 9. 10. 11. 12. 13. Összesen Felkészítési szint Matematika 4 2 0 0 0 6 közép Német nemzetiségi 4 2 1 0 0 7 közép Informatika 4 3,5 3 3 3 16,5 emelt Angol/AJTP 4 2 1 0 0 7 közép Az informatika tanítását a helyi tantervben két tantervi egység szabályozza 1. Az Informatika 9-11. a nem informatika tagozatos osztályok alsó három évfolyamának tantervét foglalja magába. A tanterv a középszint érettségi részletes követelményein alapul, de ott, ahol a tantervi el írások értelmezésre szorultak, vagy a tanári munka tervezése szempontjából nem voltak elég konkrétak, az érvényes ECDL követelményeket is figyelembe vettük. 2. Informatika tagozat 9-12. Ezt a tantervet a tagozat már kifejtett koncepciójának megfelel en úgy állítottuk össze, hogy a beiskolázási körzet informatika iránt érdekl d, tehetséges fiataljainak nyújtson fejl dési lehet séget. Az algoritmizálás és programozás tananyaga ebb l adódóan túlmegy az emelt szint érettségi részletes követelményeiben meghatározott anyagon. Mindazok a tartalmak, amelyek az el írások szerint közösek a középszint és az emelt szint érettségiben, igazodnak a nem tagozatos tantervhez, de néhány ponton kissé ezeket is kiegészítettük. A kiegészítést vagy a továbbtanulás szempontjából tartottuk indokoltnak, vagy a diákok jól ismert érdekl dése indokolta. ad 4.3.6 Délutáni kínálataink Folytatni akarjuk a számítástechnikai jelleg szakköröket. A diákok érdekl déséhez igazodva szeretnénk évente egy szakkört meghirdetni. Fontosnak tartjuk a több mint egy évtizedes múltra visszatekint Félix öntevékeny diákkör munkájának folytatását, igénybe véve az iskola korábban végzett diákjainak segítségét is. Az informatika tagozatosok számára továbbra is meghirdetjük a szakköri keretben szervez d projekteket. (A projekt egy gyakorlati feladat, amelynek a megoldását egy témavezet irányítja. A résztvev k egyéni feladatokat kapnak, amivel hozzájárulnak a projekt sikeréhez. A projekt lezárásakor mindenki bemutatja mit végzett. Minden évben meghirdetünk 4-5 feladatot a témavezet k megnevezésével, a diákok ezekb l választhatnak. A legnépszer bb 3-4 projektet indítjuk el.) ad 4.4. A tanulói jogviszony Az informatika tagozat felvételi vizsgáján szerepl feladatok mindeddig az algoritmizáló készség felmérésére irányultak, s amennyire csak lehet, elkerülik a speciális programozási fogalmakat, eszközöket. A felvételin egyáltalán nem vizsgáltuk az alkalmazások ismeretét. Ezt a megoldást addig kívánjuk fenntartani, amíg más tantárgyakhoz hasonlóan informatikából is biztosítani tudják az általános iskolák meghatározott tantervi követelmények teljesítését. Ha ezen a téren az elmúlt években tapasztalt hiányosságok megsz nnek, megfontolandónak tartjuk a felvételi kiegészítését másfajta tudás vizsgálatával is. Ma még meglehet sen kevés olyan informatikai tanulmányi verseny van, amely az algoritmizáló képesség fejlesztésére ösztönöz. A megyei szint versenyek megrendezése esetleges, nincs hagyománya. A Nemes Tihamér OKSzTV-t 7-8. osztályosok számára is meghirdetik ugyan, de a legtöbb általános iskola nem szervezi a résztvev ket, már csak azért sem, mert a verseny megyei fordulójától kezdve olyan programozási ismereteket kíván meg, amellyel nagyon kevés tanuló rendelkezik. Ebb l a helyzetb l kiindulva munkaközösségünk évek óta szervez megyei hatókör számítástechnikai feladatmegoldó versenyt, amely jobban igazodik az általános iskolában folyó oktatáshoz. A verseny várakozásunkat is meghaladó sikert aratott. Javasoljuk, hogy a résztvev k magas száma, a feladatok nehézségi foka és összetétele okán ez a verseny kerülhessen be azok közé, amelyek felvételi kedvezmény alapjául szolgálnak. 4
Ad 4.4.2. Továbbhaladás és 5.2. Értékelés és motiváció Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata Tapasztalataink szerint az informatika oktatásában az elmélet és a gyakorlat szoros összekapcsolása és az oktatás egészének gyakorlati orientáltsága a leghatékonyabb. Ez azt is jelenti, hogy a tanítás során nem célszer nagy elméleti egységeket el re bocsátani, hanem arra kell törekedni, hogy amint lehet, az elméleti ismereteket gyakorlati tapasztalatokkal meger sítsük. A gyakorlati sikerek ugyanakkor nagyon fontos ösztönz t jelenthetnek a további er feszítésekhez. Az elméletinek és a gyakorlatinak ez az ötvözése természetesen sokféleképpen megoldható, és a megoldás er sen függ a tanár egyéni elképzeléseit l, s egészében hangsúlyozottan nem a tanterv szintjén, hanem a tanmenetkészítés során megoldandó probléma. Ezért a továbbiakban a tanterveink általában csak az egyes évfolyamokon tanítandó nagy tematikus egységeket jelöli ki, és minden egyebet a tanmenetkészítéshez utal. A gyakorlat-orientált jellegnek a tanulói munka értékelésében is tükröz dnie kell. Az a helyes, ha a tanuló min sítését nagyobb részt az határozza meg, hogy a képes-e a gyakorlatban megoldani a problémákat. Ez az elv nem jelenti az elméleti megalapozás szükségességének lebecsülését, hanem éppen annak elismerését tükrözi, hogy a gyakorlati feladatok általában akkor oldhatók meg sikeresen, ha a diák az elméleti alapokkal is rendelkezik. A gyakorlati teljesítmény tehát jó feladatok összeállítása esetén eleve komplex jelleg, amelyet nagyobb súllyal kell figyelembe venni. Nagyon fontos az, hogy tanulóink megszokják, hogy nem elegend egyszer sikeresen elvégezni egy m veletet. Ahhoz, hogy kés bb önállóan, hatékonyan és szorongás nélkül tudjanak dolgozni, a tanultakat gyakorolni is kell. Ehhez nélkülözhetetlenek a feladatgy jtemények. Sajnos ezen a téren az informatikaoktatás elég rosszul áll. Tankönyvek és segédletek Szinte minden témáról elmondható, hogy kevés, vagy nincs is olyan tankönyv illetve feladatgy jtemény, amely a tantervi feladatok megoldásához valóban jól alkalmazható lenne. Ennek természetesen részben az az oka, hogy az informatikaoktatás rövid múltra tekinthet vissza, részben pedig az, hogy a tanítandó ismeretek, az alkalmazandó eszközök is rendkívül gyorsan változnak. Az eredményes oktatás érdekében a munkaközösségnek a sokéves oktatási tapasztalatra alapozva vállalnia kell azt, hogy a következ években a munkaközösség éves munkatervében meghatározott ütemben a meglév segédleteket átdolgozza illetve újakat készít. Értékelés Az informatika tanítása során általánosan három féle értékelési eljárást alkalmazunk Fejleszt értékelést els sorban egy témakör tanítása közben alkalmazunk. Ennek a célja az, hogy megállapítsuk, hogy a tanuló illetve a csoport elérte-e ismeretszintben, készségekben azt, amit terveink szerint el kell érni az eredményes továbbhaladáshoz. A fejleszt értékelés természetesen a tanár számára fontos tanulsággal járhat saját munkájára nézve is: megmutathatja, hol kell változtatni a módszereken, mely problémáknál nem kielégít a magyarázat vagy a gyakoroltatás. Mivel az értékelés célja a fejlesztés, lehet ség szerint adjunk alkalmat az igyekv tanulóknak arra, hogy javítsanak. Az informatika tanítása során különös gonddal kell arra figyelni, hogy dicsérettel és jó érdemjeggyel értékeljük azokat, akik alkotó módon, igényesen, a kötelez nél többet teljesítve végzik munkájukat! Összegz értékelést általában egy-egy tematikus egység lezárásakor alkalmazunk. Ennek a célja az, hogy a tanuló számára jelezze, hogy mennyire volt képes megfelelni a követelményeknek, illetve mennyire sikeres az informatikai ismeretek elsajátításában. Egyben ezek az érdemjegyek alkalmasak leginkább az egyes tanulók egymáshoz viszonyított teljesítményének megítélésére is. Ezekhez az értékelésekhez a feladatgy jtemények elkészítése során munkaközösségi standardokat kell kialakítani, de eddigi tapasztalataink alapján nem célszer egész évfolyamok számára közös értékelést szervezni. Kerülni kell a hosszú, túlságosan komplex, egy tanóra alatt biztonságosan nem teljesíthet feladatok kit zését. Ha a tanár összegz értékelést kíván alkalmazni, akkor ezt legalább egy héttel korábban meg kell beszélnie a csoportjával. Az összegz jelleg érdemjegyet eltér szín alkalmazásával kell bejegyezni a naplóba. Értékét a tanuló év végi jegyének kialakításakor a többinél nagyobb súllyal kell figyelembe venni, de ezeknek a jegyeknek a számbavételi módjáról tanulóit minden tanév elején a tantárgyi követelmények megbeszélésekor tájékoztatnia kell. Javasolt, hogy a tanár az összegz jegyek javítására is biztosítson lehet séget. Diagnosztikus értékelést akkor célszer alkalmazni, ha egy tanulócsoport indulási helyzetér l szeretnénk információkat szerezni. Szükség van erre a 9. osztály megkezdésekor, majd kés bb minden olyan téma tárgyalását megel z en, amelyben jóval korábban (például általános iskolában), 5
vagy más tantárgyakban tanult ismeretekre kell alapoznunk. Mivel nem a tanuló teljesítményének az értékelése az els dleges cél, általában nem helyes érdemjegyet meghatározni - hacsak nem a kiemelked en jó teljesítmény elismerésére, ösztönzésként. Az érettségi vizsgákról Az informatika választható érettségi vizsgatárgy. Ha a tantárgyi követelményeket teljesítette, akkor csak a tanuló döntésén múlik, hogy informatikából kíván-e érettségi vizsgát tenni, és az, is hogy milyen szinten. Az informatika tanár azonban élhet ajánlásokkal arra nézve, hogy általában kiknek és mikor célszer informatikából érettségizni. Ennek az ajánlásnak az alapját a következ k jelentik Emelt szint érettségi vizsga választását azoknak ajánljuk, akik informatika tagozatra járnak tantárgyi érdemjegyük többnyire legalább jó volt informatikai pályára készülnek, ahol a számítástechnika, a programozás felvételi tárgy, vagy olyan pályát szeretnének választani, amelyen jelent s el ny származhat az alaposabb informatikai ismeretekb l. Középszint érettségi vizsga választását azoknak ajánljuk, akik tantárgyi érdemjegyük többnyire jeles volt olyan pályára szeretnének menni, amelyen a számítógép-felhasználói ismeretek kiemelked fontosságúak A felsorolt szempontok összeállításakor figyelembe vettük az Oktatási Minisztériumnak azokat a közleményeit, amelyek szerint mind közép, mind emelt szint érettségi esetén a jeles és csak a jeles érettségi ismertethet el ECDL bizonyítvánnyal. Az informatika tagozat kivételével az utolsó két évfolyamon, matematika tagozat esetében az utolsó három évfolyamon nem tanulnak informatikát. Ez a hosszú id óhatatlanul a jártasság elhalványulásával jár együtt azoknál a feladatoknál, m veleteknél, amelyekkel id közben a tanulónak nem volt dolga. Ezért a tanulóknak megfontolásra kell ajánlani azt, hogy el rehozott érettségi vizsgát tegyenek. 6
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY E dokumentum a kétszint, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását tartalmazza. Az informatika vizsga a többi tantárgyhoz hasonlóan központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre épül. E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelel en kétszint lehet: közép- és emelt szint. A középszint vizsga a középiskolai tanulmányokat lezáró jelleg. Az emeltszint vizsga mindemellett a felvételi vizsgát is kiváltja azokban a fels oktatási intézményekben, amelyekben a számítástechnika, a programozás vagy az informatika az el írt, illetve választható felvételi tantárgy. Mindkét vizsga központilag el állított, gyakorlati és szóbeli részekb l áll a vizsgaleírásban szerepl jellemz k szerint. A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények szerkezetét követi. A középszint érettségi anyagának meghatározásához els dleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban. Az emelt szint érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek és f iskolák informatikai szakjain várt tudás- és képesség-igények. Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon, továbbá kiegészül a felvételihez szükséges tudásanyaggal is. A) KOMPETENCIÁK Általános kompetenciák A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa korszer alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehet ségeit kihasználni tudó tanulók képzése) algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejleszt szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvet fontosságú); önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehet séget teremt az egyéni ütem tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra,...); együttm köd készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást); alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a termékségnek minden egyes következményével együtt); 7
az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejl dése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit); Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; képes legyen a korszer eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; ismerje az informatika fejl déstörténetének f bb állomásait; ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok hardver A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelent ségét és módszereit a korszer informatikában; ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; ismerje a helyi és a távhálózatok alapvet szolgáltatásait; legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok szoftver A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehet ségeit; ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvet kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkeszt programot; tudja használni a szövegszerkeszt program lehet ségeit; tudjon önállóan készíteni egyszer szöveges dokumentumokat; részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum el állítására; ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; tudja kezelni a szövegszerkeszt nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellen rz, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! 8
Táblázatkezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezel programot; tudja használni a táblázatkezel program lehet ségeit; legyen képes adatokat egyszer táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; legyen képes egyszer kimutatásokat készíteni; tudjon adatokat célszer en csoportosítani, közülük meghatározottakat kigy jteni; tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezel programot; legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; tudjon egyszer adatbeviteli sémát ( rlapot) tervezni és alkalmazni; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások Tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keres programokkal; tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböz dokumentumokat csatolni; tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; tudjon célszer hiperszöveges dokumentumokat készíteni! Prezentáció (bemutató) és grafika A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehet ségeit; tudjon egyszer ábrákat rajzolni, azokkal m veleteket végezni; tudjon képekkel m veleteket végezni, min ségüket javítani; grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; képekb l, szövegekb l tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; rendelkezzen a könyvtárra alapozott önm velés képességével; a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani; tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt; tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellen rzésére! 9
A programozás eszközei A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; legyen képes használni egy programozási nyelv fejleszt i környezetét; legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne! 10
B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Információs társadalom TÉMÁK Középszint Emelt szint 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, ). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keres szerverek segítségével. 11
TÉMÁK Középszint Emelt szint 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejl déstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemz i 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek Ismerje az informatika fejl déstörténetének f bb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelent s értéket képviselhet. Ismerje a szerz i jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerz dés szerint (freeware, shareware, üzleti). 12
2. Informatikai alapismeretek hardver TÉMÁK Középszint Emelt szint 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különböz ségeit. Tudja, hogy minden érzékelhet jel jó közelítéssel digitalizálható. 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 13
TÉMÁK Középszint Emelt szint 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elv számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemz ik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illeszt ), ház, tápegység, alaplap Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépül és m köd számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemz it. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemz it. Ismerje a logikai alapm veleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során. 2.2.3. A perifériák típusai és f bb jellemz ik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok 14
3. Informatikai alapismeretek szoftver TÉMÁK Középszint Emelt szint 15
3.1. Az operációs rendszer és f bb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, f részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárm veleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezel funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat. 3.1.7. A hálózatok m ködésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 16
4. Szövegszerkesztés TÉMÁK Középszint Emelt szint 4.1. A szövegszerkeszt használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkeszt menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás Tudja az általa tanult szövegszerkeszt programot indítani. Ismerje a szövegszerkeszt kezel felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, ) önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek bet típusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböz fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (él fej, él láb, lapszámozás, margók, ) 17
TÉMÁK Középszint Emelt szint 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellen rzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkeszt vel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint Ismerje a szövegszerkeszt keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni bet t, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkeszt nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni. formázásuk 18
5. Táblázatkezelés TÉMÁK 5.1. A TÁBLÁZATKEZEL HASZNÁLATA 5.1.1. A PROGRAM INDÍTÁSA 5.1.2. A MUNKAKÖRNYEZET BEÁLLÍTÁSA 5.1.3. A TÁBLÁZATKEZEL MENÜRENDSZERE 5.1.4. A TÁBLÁZAT MEGNYITÁSA, MENTÉSE, NYOMTATÁSA 5.2. A TÁBLÁZATOK FELÉPÍTÉSE 5.2.1. CELLA, OSZLOP, SOR, AKTÍV CELLA, TARTOMÁNY, MUNKALAP Középszint Tudja az általa tanult táblázatkezel programot indítani. Ismerje a program kezel felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Emelt szint 19
TÉMÁK 5.3. ADATOK A TÁBLÁZATOKBAN 5.3.1. ADATTÍPUSOK 5.3.2. ADATBEVITEL, JAVÍTÁS, MÁSOLÁS, MOZGATÁS 5.3.3. A CELLAHIVATKOZÁSOK HASZNÁLATA 5.3.4. KÉPLETEK SZERKESZTÉSE: KONSTANS, HIVATKOZÁS, FÜGGVÉNY 5.4. TÁBLÁZATFORMÁZÁS 5.4.1. SOROK, OSZLOPOK, TARTOMÁNYOK KIJELÖLÉSE 5.4.2. KARAKTER-, CELLA- ÉS TARTOMÁNY-FORMÁZÁSOK 5.4.3. CELLÁK ÉS TARTOMÁNYOK MÁSOLÁSA Középszint Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszer képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehet ségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehet - ségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehet ségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Emelt szint 20
TÉMÁK 5.5. TÁBLÁZATOK, SZÖVEGEK, DIAGRAMOK 5.5.1. EGYSZER TÁBLÁZAT KÉSZÍTÉSE 5.5.2. FORMÁZÁSI LEHET SÉGEK 5.5.3. DIAGRAMTÍPUS KIVÁLASZTÁSA, DIAGRAMOK SZERKESZTÉSE 5.6. PROBLÉMAMEGOLDÁS TÁBLÁZATKEZEL VEL 5.6.1. TANTÁRGYI FELADATOK MEGOLDÁSA 5.6.2. A MINDENNAPI ÉLETBEN EL FORDULÓ PROBLÉMÁK Középszint Tudjon egyszer táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezel és a szövegszerkeszt rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehet ségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a bel le levonandó következtetéseknek megfelel grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezel vel. Tudjon egyszer és jól áttekinthet nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján. Emelt szint 21
6. Adatbáziskezelés TÉMÁK 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mez, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezel program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása Középszint Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmez t kiválasztani. Ismerje az adatbázis-kezel ben használatos fontosabb mez típusokat (szöveg, különböz számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhet m veletek. Tudjon létez adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képerny n megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mez ket kitörölni, vagy a benne lev adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezet adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mez it helyesen kiválasztani, a kulcsmez t meghatározni, az új táblát feltölteni. Emelt szint Ismerje a relációs adatmodell jellemz it. Tudjon adott szöveges feladathoz célszer adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezni 22
TÉMÁK 6.3. Alapvet adatbázis-kezelési m veletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, sz rés, rendezés 6.3.3. Összesítés Középszint Tudjon a létez adatbázisban adott feltételeknek megfelel rekordokat megjeleníteni és azokkal m veletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mez k megjelenítése szükséges. Emelt szint Ismerje és tudja felhasználni valamely lekérdez nyelv alapvet utasításait. 6.4. Képerny és nyomtatási formátumok 6.4.1. rlapok használata 6.4.2. Jelentések használata Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mez k felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni. Tudjon adott szövegnek megfelel rlapot és jelentést megtervezni és elkészíteni. 23
7. Információs hálózati szolgáltatások TÉMÁK 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keres rendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata Középszint Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemz it. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetr l állományokat letölteni. Tudjon egy böngész t használni. Ismerje a böngész programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keres t használni. Tudjon egyszer és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Emelt szint 24
TÉMÁK 7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkeszt vel 7.2.3. Formázási lehet ségek Középszint Ismerje a Weblap jellemz elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböz szín, méret, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkeszt vel. Tudjon egyszer weblap szerkesztési feladatot elvégezni. Emelt szint Tudjon egyszer Weblapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszer szövegszerkeszt vel. Ismerje a HTML alapelemeit. 25
8. Prezentáció és grafika TÉMÁK 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta ) és formázása Középszint Tudja az általa tanult bemutató-készít programot indítani. Ismerje a program kezel felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböz módokon. Tudjon bemutatót készíteni. Emelt szint 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezel felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, min ségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. 26
9. Könyvtárhasználat TÉMÁK 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhet könyvtári állomány Középszint Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Emelt szint 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. 27
TÉMÁK 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. KÖZHASZNÚ INFORMÁCIÓS FORRÁSOK (PL. TELEFONKÖNYV, MENETREND, TÉRKÉP) Középszint Tudjon keresni a bet rendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gy jteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert keres -programokat használni. Emelt szint 28
10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) TÉMÁK 10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok 10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések Középszint Emelt szint Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszer és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó m veleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegm veletek; továbbá tömbb l elem kiválasztása indexével, rekordból mez kiválasztása nevével, halmazm veletek; szekvenciális állományokra alkalmazható m veletek) Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkez változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelel algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven. 29
TÉMÁK 10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában 10.4. A programkészítés, mint termék-el állítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és min ségvizsgálat, dokumentálás 10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszer természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszer feladatok megoldása Középszint Emelt szint Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszer rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat. Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás m ködés kisz résére alkalmasak. Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréb l megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerr l részletes leírást kap. 30
11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) TÉMÁK Középszint Emelt szint 11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszer algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni. 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete 11.3. Programfejleszt i környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejleszt i környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejleszt i környezetben Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvet programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli m veleteket Tudjon egy közepes nehézség, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböz kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni. 31
II. A VIZSGA LEÍRÁSA Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani. Az emelt szint érettségi helyettesítheti a felvételit az olyan egyetemeken és f iskolákon, ahol a Programozás, vagy a Számítástechnika vagy az Informatika felvételi tantárgy. A követelményekben megfogalmazott 1 3., 7.1 és 9. sorszámú témaköröket a szóbeli, a 3 8. sorszámúakat a gyakorlati érettségi vizsgán kell számon kérni mindkét szinten. Emelt szinten a gyakorlati vizsgán kell számon kérni a 10 11. sorszámú témaköröket. Mindkét szinten külön vannak választva a szóbeli és a gyakorlati vizsgán szerepl témakörök. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlati vizsgán közvetve szükség van arra a tudásra (informatikai alapismeretek, hardver, szoftver, hálózati ismeretek), amit közvetlenül a szóbeli vizsga mér. (Nélkülük a gyakorlati feladatok megoldása alapvet nehézségekbe ütközik.) A középszint vizsga témakörei megfelelnek a korszer informatikai írástudás témaköreinek. Az emelt szint vizsga új témakörei egyértelm en az informatikus szakokhoz szükséges kompetenciák mérésére alkalmas területekr l származnak. A szóbeli vizsga mindkét szinten adott számú tételb l áll, melyek rögzítettek, s a fenti 4 témakörb l származnak. A gyakorlati vizsgán a felsorolt témakörökb l kapnak számítógépen megoldandó feladatokat a vizsgázók. Minden területr l kell adni feladatot, de az egyes területekr l a vizsga céljával összhangban különböz mennyiség és nehézség feladat szerepelhet a vizsgán. Így az egyes feladatokra különböz id t kell szánni, a vizsgaid 10-40%-át. Középszint vizsga A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. A középszint informatika érettségi vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési id vel legfeljebb 10 perces szóbeli vizsga. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása el tt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása el tt 1 évvel kell megadni. A gyakorlati vizsgán 120, a szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni.
33 Gyakorlati vizsga A feladatsor összetétele A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit, és arányaiban a következ kre törekszik: Témakör Id Pontszám Szövegszerkesztés 60 perc 40 pont Táblázatkezelés 50 perc 30 pont Adatbázis-kezelés 30 perc 20 pont Web-lap készítés 20 perc 15 pont Prezentáció és grafika 20 perc 15 pont A feladatsor 50%-a egyértelm utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szerepl fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. A feladatsor szerkezete A feladatsor lefedi a követelményrendszer 3 8. témakörét. Az adott témakörhöz rendelt id kitölthet egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal. Az egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfügg, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. Értékelés A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. Szóbeli vizsga A feladatsor összetétele A szóbeli feladatok az 1 3., 7.1, 9. számú témakörökb l jelölhet k ki, így a középszint vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökb l kell összeállítani: Információs társadalom Informatikai alapismeretek hardver Informatikai alapismeretek szoftver Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel) Könyvtárhasználat
34 A feladatsor értékelési szempontjai Logikai felépítés, vázlat (8 pont) Jó id beosztás. Hogyan tudja hangsúlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma súlyponti részeit? (Haladhat az általánosabb fel l a konkrét felé, vagy fordítva.) Kiemeli-e a lényeges dolgokat? Kifejez készség, szaknyelv használata (8 pont) Mennyire pontos a fogalmazása, az esetleges felületességek csak az id beli korlátok miatt vannak-e, vagy a megértés hiányáról tanúskodnak? Mennyire érti az anyagot, milyen súlyúak a betanult, besulykolt, de meg nem értett tananyagok? Tartalmasság (8 pont) Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi tévedéseket, rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni. Kommunikatív készség (6 pont) Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e amit kérdez a bizottság, mennyire rugalmasan gondolkodik? (Mivel ez a pont az együttm ködési készséget méri, ha a felelet során meg sem kellett szólalni, akkor is kell kérdést feltenni.) Emelt szint vizsga A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. Az emelt szint informatika érettségi vizsga 240 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési id vel legfeljebb 15 perces szóbeli vizsga. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása el tt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása el tt 1 évvel kell megadni. A gyakorlati vizsgán 120, a szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni. Gyakorlati vizsga A feladatsor összetétele A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit. Az emelt szint vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökb l kell összeállítani: A feladatsor gyakorlati része tartalmi arányaiban törekszik a következ kre: Témakörök Id Pontszám Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, Web-lap készítés 60 perc 30 pont Táblázatkezelés 30 perc 15 pont Adatbázis-kezelés 60 perc 30 pont Algoritmizálás, adatmodellezés 90 perc 45 pont A feladatsor 50%-a egyértelm utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szerepl fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.