Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Győr-Moson-Sopron megyét kiemelten érintő projektjeiről

Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Győr-Moson-Sopron megyét kiemelten érintő projektjeiről Igazgatóságunkon az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében jelenleg 29 elnyert pályázati projekt valósul meg és további 2 pályázat vár elbírálásra, ezek mellett további projektek beadását is tervezzük 2013-ig. A 29 projektből 21 érinti Győr-Moson-Sopron megyét, és kiemelten érintő projektek szám 12 db. A pályázatok forrásai a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), a Regionális Operatív Program (ROP), az Európai Terület Együttműködés Programok és a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő továbbfejlesztésének előkészítése esetében hazai központi költségvetési forrás. 1. Szigetközi mentett oldali és hullámtéri medrek ökológiai célú továbbfejlesztése PROJEKT FŐBB ADATAI (2 fordulós konstrukció) o Előkészítés: 359,0 millió Ft o Megvalósítás: 6,25 milliárd Ft o Előkészítés: 2009. augusztus - 2012. március o Megvalósítás várható időtartama: 2011. november 2014. december o 1. forduló: előkészítés (tervezés), KEOP-7.2.2.1/1F/ 2008-0001, a hullámtéri vízpótló rendszerre meg van a jogerős vízjogi létesítési engedély, a mentett oldali vízpótló rendszerre vonatkozóan a vízjogi létesítési engedély megszerzése folyamatban van. o 2. forduló: megvalósítás (kivitelezés), KEOP-2.2.1/2F/ 09-2010-0004, a Támogatási Szerződés megkötésre került. A projektben megvalósítandó feladatok: - Hullámtérben: A referenciának tekintett 1950-es évek időszaka vízszintjeihez közeli állapotok visszaállításával a hullámtéri mellékágakban megfelelő vízdinamika és vízcsere biztosítására nyílik lehetőség, így

a jelenlegi kedvezőtlen átöblítettségű, tápanyag túlterhelést mutató élőhelyek állapota jelentős mértékben fog javulni. A Bagaméri ágrendszer vízpótlásának javítása részben a főmeder felől az 1815,0 fkm és 1814,0 fkm-nél található vezetőművek visszabontásával és a csatlakozó mederszakaszok kotrásával, részben pedig az Árvai záráson át az Ásványi ágrendszer alsó részéből biztosítható. A vízpótlás hatásfoka a főág 1815,0 fkm-e térségében kialakítandó fenékküszöbbel történő vízszintemeléssel javítható. A Patkányosi ágrendszer vízpótlása részben a Duna 1808,8 fkm-nél az oldalbukóvisszabontásával és a csatlakozó mederszakasz kotrásával, részben pedig a Bagaméri ágrendszerből biztosítható. A Patkányosi ágrendszer vízpótlásának biztosítása javítja Alsó- Szigetköz mentett oldali vízpótlásának megoldását is, ugyanis lehetővé teszi a Patkányosi szivornya üzemelését, valamint a Medvei híd alatti szakaszon további szivornyás vízkivétel kialakításának lehetőségét teremti meg. A hullámtérből a mentett oldalra vízátvezetés 3 ponton, szivornyákkal történik (Béka-ér, Patkányosi szivattyútelep, Nagybajcs térsége) - Mentett oldalon: Az Alsó-szigetközi mentett oldali többcélú belvízrendszer mederhálózatának rekonstrukciója történik, a vízszintszabályozást, vízkormányzást biztosító létesítmények építésével. Megvalósul az értékes ágak és nedves rétek vízpótlása. Az összefüggő mederhálózat megteremtésével lehetőség nyílik, un. zöld és kékfolyosók létrehozására is. A kék folyosók létrehozása megteremti a lehetőségét az egyes részvízgyűjtők közötti összeköttetés létrehozására, továbbá a mentett oldali vízrendszer és a Mosoni-Duna közötti kapcsolat kialakítására, ezáltal a vízi élőlények vízterek közötti átjárhatóságának biztosítására. Felső Szigetközben a megnövekedett vízigénynek megfelelő szakaszos mederbővítés és az érintett keresztező műtárgyak átépítése. 2. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja PROJEKT FŐBB ADATAI (2 fordulós konstrukció) o Előkészítés: 291,5 millió Ft o Megvalósítás: 6,3 milliárd Ft

o Előkészítés: 2009. augusztus - 2012. március o Megvalósítás várható időtartama: 2011. november 2014. december o 1. forduló: előkészítés (tervezés), KEOP-7.2.2.1/1F/ 2008-0002, jelenleg a jogerős vízjogi létesítési engedély van beszerzés alatt. o 2. forduló: megvalósítás (kivitelezés), KEOP-2.2.1/2F/ 09-2010-0003, jelenleg a Támogatási Szerződés megkötésre került. A projekt átfogó célja a vízrendszer vízminőségi, - mennyiségi állapotának javítása és az ökológiai állapot fenntartása; a vizes élőhelyek rekonstrukciója és az árvízi és belvízi biztonság megőrzése. A tervezett fejlesztés mintaprojektként az EU VKI 4. cikk (1) pontjában és a 221/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 5. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott környezeti célkitűzések megvalósítását a vizek állapotromlásának megakadályozását és a jó ökológiai potenciál és a jó kémiai állapot elérését biztosítja. A tervezett beavatkozások a folyó ökológia állapotának javítása érdekében természetvédelmi szakemberek bevonásával kerültek meghatározásra, figyelembe véve a H-13617-7/2005 számon Győr város részére kiadott elvi vízjogi engedélyt. A mellékágak felújításával az elöregedési folyamat lényeges csökkenthető. A holt-ágak és kapcsolódó lapos területek rehabilitációja lehetővé teszi a változatos vizes élőhelyek megőrzést, a halak szaporodási feltételeinek biztosítását. A projekt keretében sor kerül az Észak-Hanság vízellátását biztosító Mosonmagyaróvári Mosoni-Duna duzzasztó rehabilitációjára. Megvalósulhat a Mosoni-Duna és a Lajta duzzasztó ökológiai árjárhatósága, hallépcső épül a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna között. A belterületi szakaszokon a humán hasznosítás feltételeinek javítása a hosszútávon fenntartható mederállapotok biztosítása. A tervezett természetközeli létesítmények javítják a hordalék és az árvizek levezetésének feltételeit és egyben új vizes élőhelyeket hoznak létre. A projekt megalapozza a térség önkormányzatainak turisztikai fejlesztését. A projekt élvezi az érintett önkormányzatok és a Megyei Területfejlesztési Tanács Támogatását. A projekt előkészítő része befejeződött, az engedélyezési és tendertervek elkészültek. A kivitelezési fázis támogatási szerződésének megkötése folyamatban van, a vállalkozó keresésére irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése folyamatban van, az ezt követő szerződéskötés után, jövő évben megkezdődhet a kivitelezés.

3. Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő továbbfejlesztése (benne a Mosoni- Duna torkolatának áthelyezésével, torkolati műtárgy létesítésével) A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő továbbfejlesztésének előkészítésére még 2005. évben kötöttünk Támogatási Szerződést. A Támogatási Szerződésbe foglalt előkészítési munka tartalmazza: a kikötő medencéssé történő átalakításának tervezését a Mosoni-Duna torkolati szakasz áthelyezésével, torkolati műtárggyal, a kikötő autópálya kapcsolatának megteremtését összekötő út tervezésével az 1-es és a 19-es út között, és a kikötő bővítésének tervezését. Fontos hangsúlyozni, hogy a II. fordulóban, kivitelezés előtt álló, a Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszerek ökológiai célú továbbfejlesztése, valamint a Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja KEOP projektek esetében a kitűzött ökológiai célok csak abban az esetben teljesülhetnek maradéktalanul, ha a Mosoni-Duna torkolati szakaszán a vízszint-rehabilitáció is megvalósul. Az ökológiai célok mellett megemlítendő a hajózás újbóli biztosítása a Mosoni-Duna alsó szakaszán és Győr város vízparti területei esztétikai értékének visszaállítása, amelyek szintén a vízszint-rehabilitációval valósulhatnak meg. A vízszint-rehabilitációt a kikötő továbbfejlesztés keretében tervezett, a kikötő medencéssé alakítása munkarészben lévő torkolati műtárgy biztosítaná. A kikötő medencéssé történő átalakításának tervezését a Mosoni-Duna torkolati szakasz áthelyezésével és torkolati műtárggyal az AD STATUA Konzorcium a vele 2009. 02. 06-án megkötött vállalkozási szerződés alapján végzi. A tervezés környezeti hatástanulmány és megvalósíthatósági tanulmány készítés fázisban 2009. év őszén megállt, a folytatáshoz a Támogatási Szerződés módosítása lenne szükséges, amelynek jóváhagyása egyenlőre még várat magára. Sajnos a projekt előkészítése olyan mértékű csúszásban van, hogy a már kivitelezés előtt álló, fenti említett KEOP projektek előbb fognak megvalósulni, mint a kikötőfejlesztésben tervezett Mosoni-Duna torkolatáthelyezés és torkolati műtárgy.

Megemlítendő még, hogy a 2007-2008. évek között megvalósult KIOP projekt - amelynek keretében épült a kikötő vasúti kiszolgálása és 25 ha nagyságú gazdasági terminál terület infrastrukturális ellátása - indikátorai maradéktalanul csak a teljes kikötőfejlesztéssel teljesíthetőek. Továbbá a kikötő intermodalitása is csak a teljes kikötőfejlesztéssel lesz biztosított. 4. Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizáció PROJEKT FŐBB ADATAI (1 fordulós konstrukció) o Megvalósítás: 1, 037 milliárd Ft o Megvalósítás várható időtartama: 2008. december 2011. december o 1. forduló: megvalósítás (kivitelezés), NYDOP-4.2.1/A-2008-0002, jelenleg a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély van beszerzés alatt. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 1, 037 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja tárgyú projektre. A projekt kivitelezési munkái 2009. novembertől az ütemtervnek megfelelően haladtak és 2010. április végére a Nagy-Pándzsa és a Vezseny-ér mederrekonstrukciós munkáinak jelentős része, a meder kotrása, a részű és a part rendezése elkészült. A május június hónapban a vízgyűjtő területen lehullott rendkívüli csapadékból a vízrendszeren két alkalommal mértékadó vízhozamot meghaladó árvíz vonult le. A már elkészült mederrekonstrukciós munkák eredménye képen a Nagy-Pándzsa és a Vezseny-ér képes volt az érintett településeken (Győr, Nyúl, Écs, Pannonhalma, Ravazd, Töltéstava, Pér) az árvíz kártétel nélküli levezetésére, a bel és- külterületeken összegyűjtött csapadékvizek befogadására. A rendkívüli árvíz miatt a műtárgyépítési munkák szüneteltek, illetve az elkészült meder és partrendezési munkáknál a részűt biztosító növényzet telepítésére és megerősödésére az árvíz előtt nem volt lehetőség, ezért egyes szakaszokon kimosódások, rézsű suvadások keletkeztek. Július közepén megkezdődött a Nagy-Pándzsa duzzasztó (Győr), a Győr, Kismegyeri híd burkolat, Ravazd belterületi szakaszán a mederburkolat építése és a Rabkerti tó kotrása a műtárgyak

környeztében. A vízszintszabályozó, vízkormányzó műtárgyak felújítása, építése, a burkolt mederszakaszok, a Mindszenti árvíztározó kiviteli munkái, figyelembe véve az árvíz miatt szüneteltett építési munkákat 2011. év szeptemberében 30-án befejeződött. A műszaki átadásátvételi eljárás 2011. szeptember 30-án lezárásra került. A kiemelt projekt 2011. december 18- án zárul le. 5. Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása PROJEKT FŐBB ADATAI (2 fordulós konstrukció) o Előkészítés: 187,47 millió Ft o Megvalósítás: 3,947 milliárd Ft o Előkészítés: 2009. augusztus - 2012. március o Megvalósítás várható időtartama: 2011. november 2014. december o 1. forduló: előkészítés (tervezés), KEOP-7.2.1.1/1F/2008-0012, jelenleg a 2. fordulós közbeszerzés kidolgozása van folyamatban. o 2. forduló: megvalósítás (kivitelezés), KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0002, jelenleg a Támogatási Szerződés megkötés alatt van. Célja a Marcal jobb parti részöblözet árvízvédelmi biztonságának megteremtése. A projekt keretében a Marcal jobb parti védvonal, és a Sokoróaljai-Bakonyér jobb- és bal parti töltés előírások szerinti kiépítése, egyes műtárgyak átépítése, védelmi központ, gátőrházak jókarba helyezése, magas parti szakaszokon a közlekedési lehetőségek megteremtése valósul meg. A Marcal duzzasztónál árapasztó korszerűsítése, és a Holt-Marcal beeresztőzsilip átépítése. Koroncó belterületén szivattyúzási hely kialakítása történik. A projekt előkészítő része befejeződött, a vízjogi létesítési engedélyezési-, és tendertervek, valamint az RMT elkészültek, az engedélyek kiadásra kerültek. A kivitelezési fázis támogatási szerződésének megkötése folyamatban van, a vállalkozó keresésére irányuló közbeszerzési eljárás előkészítése folyamatban van, az ezt követő szerződéskötés után, előreláthatóan jövő évben megkezdődhet a kivitelezés.

6. Répce, Rábca menti területek, vizes élőhelyek helyreállítása, vízellátása - II/I. ütem (I ütem: 21+375-38+952) és - II/II. ütem (II ütem: 0+000-21+375) I. ÜTEM FŐBB PROJEKT ADATAI (2 fordulós konstrukció) o Előkészítés: 4,44 millió Ft o Megvalósítás: 74,2 millió Ft o Előkészítés: 2009. március - 2010. március o Megvalósítás várható időtartama: 2010. november 2013. március o 1. forduló: előkészítés (tervezés), KEOP-7.3.1.1-2008-0026, a pályázat lezárásra került 2010-ben. o 2. forduló: megvalósítás (kivitelezés), KEOP-3.1.2/2F/09-2010-0007, jelenleg a kivitelezés zajlik. II. ÜTEM FŐBB PROJEKT ADATAI (2 fordulós konstrukció) o Előkészítés: 12,875 millió Ft o Megvalósítás tervezett: 207,125 millió Ft o Előkészítés: 2011. március - 2012. szeptember o Megvalósítás várható időtartama: még nincs adat o 1. forduló: előkészítés (tervezés), KEOP-7.3.1.2/09--2010-0019, jelenleg a tervezés folyamatban van. o 2. forduló: megvalósítás (kivitelezés), KEOP-3.1.2, jelenleg a pályázat előkészítés előtt áll. A tervezett projekt hosszú távon a Répce menti és a Répcén át Rábca menti hansági vizes élőhelyek megfelelő vízellátását célozza meg. A hosszú távú célt két ütembe tervezzük elérni. Az első ütem a Répce Répcelak és Hövej közötti szakaszát foglalja magába (2010.10.29-én támogatást nyert "Répce, Rábca menti területek, vizes élőhelyek helyreállítására, vízellátása - II/I. ütem " című projekt, mely jelenleg a megvalósítás fázisában áll, jelenleg 50%-os

készültségi fokon, várható befejezése 2012. október). A második ütem pedig Hövejtől a vízfolyás torkolatáig tart (fenti szakasz tervezése folyamatban van). A Répce két ütemben történő revitalizációjával lehetőség nyílik a Répcelak alatti mederszakasz megfelelő vízellátására, így a jelenlegi 1,0 m3/s vízhozamnál lényegesen nagyobb 3,0 m3/s vízmennyiséget lehetne a mederben vezetni. Ezáltal a Répce természetes vízhozama, melynek nagy része jelenleg a Répce árapasztón levezetésre kerül, tovább vezethető lesz a Répce középső és az alsó víztesteire is. Fentiekből következően a vízfolyás képes lesz más vízgyűjtőről származó vízpótlás nélkül is kielégíteni az egyre nagyobb mértékben jelentkező ökológiai, természetvédelmi vízigényeket. A Kis-Rábába vezetett Rába víz mennyisége, mely típus specifikusan eltérő a Répce vízétől, azaz más referencia feltételek jellemzik mind kémiai, mind biológiai szempontból, csökkenthető lenne. A jó minőségű élővíz mederben tartásával, valamint a megfelelő mederrendezéssel helyreállíthatóvá válik a Répce egykori természetes hidrológiai és ökológiai állapota, javul a Répce és a Rábca menti vizes élőhelyek vízellátása mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, mely egyben lehetőséget ad a természeti értékek, védett fajok élőhelyének növekedésére is. 7. A Fertő-tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója PROJEKT FŐBB ADATAI (2 fordulós konstrukció) o Előkészítés: 46,025 millió Ft o Megvalósítás: 996,73 millió Ft o Előkészítés: 2010. május - 2013. január o Megvalósítás várható időtartama: még nincs adat o 1. forduló: előkészítés (tervezés), KEOP-7.3.1.2/09-2009-0020, jelenleg a tervező cég kiválasztása van folyamatban. o 2. forduló: megvalósítás (kivitelezés), KEOP-3.1.2, jelenleg a pályázat előkészítés előtt áll. o Konzorciumban megvalósuló projekt (Főpályázó: FHNPI)

A Fertő-tó 35 kmx9 km kiterjedésű, tektonikai süllyedés, vagy az Ős-Duna, Ős-Rába medermaradványaként kialakult tó. Sekély, magas sótartalmú tó, amiben a gyakran változó vízjárás (kiszáradás, áradása) hatására kedvező viszonyok alakultak ki a nádasok és azzal együtt élő társulások megtelepedésének, megerősödésének. A tóterület 300 km2, amelynek 54%-át nádas és kapcsolt vegetációk borítják. A tó területének déli 1/4 része a magyar "nádöv", cca. 76 km2, amelynek mára 85%-a nádas. A nádasok terjedése miatt, a kedvezőbb vízhasználat megteremtése érdekében az 1930-as években elkezdődtek a csatornázási munkák. Ekkor épültek a partmenti községektől a nyílt víz irányába tartó főcsatornák, illetve határcsatornák, majd az ezeket az 1950-es évektől összekötötték keresztárok-rendszerrel. A főcsatornák hossza cca. 70 km. A keresztárok-rendszer hossza 230 km. A kiépített csatornarendszer egyszerre segítette és korlátozta a víz szétterülését a nádasokban, mivel azon keresztül az É-i, ÉNy-i szelek hatására könnyen bejutott a nyílt területek vize, ám a csatornák partján kialakult depónia viszont akadályozza a víz szétterülését a körülhatárolt nádasokban. A tóban a szelek hatására kialakult erőteljes É-i, ÉNy-i áramlások a nagy nyílt víz felől magas lebegőanyag-tartalmú vizet szállítanak a D-i tórészre (Fertőrákosi öböl, Madárvárta öböl). Az erősen tagolt D-i tórészen az áramlás lelassul, és kiülepedik a lebegőanyag (finom iszap) jelentős része. Ezt erősíti egy másodlagos vízmozgás, a lengés, aminek az intenzitása szintén a magyar részen kisebb, így emiatt is további kiülepedés a jellemző. A fentiek hatására következik be a D-i tórész folyamatos feltöltődése, a feltöltött területeken a nádas agresszív terjeszkedése. A feltöltődés miatt eleve csökkenő vízmélység mellett további gond, hogy a csatornák és keresztárkok melletti töltések akadályozzák a víz áramlását a nádasban, de már a csatornákban is. Ezek miatt mára természetvédelmileg káros mértékben gyorsult fel az eutrofizáció, illetve nem kívánt szukcessziós folyamatok erősödtek meg. A projekt átfogó célja a Fertő-tó előrehaladott és természetvédelmi szempontból nem kívánatos eutrofizációjának lassítása, a tó magyar oldalát uraló déli "nádöv" vízellátásának javítása, ezáltal pedig a nádasok minőségének, egészségességének, a biodiverzitásnak tartósan magasan tartása feltételei megteremtése. A projekt specifikus célja a Fertő-tó részét képező déli "nádöv" belső vízellátását biztosító fő- és határcsatornák és ez ezeket összekötő mellékcsatornák áteresztő képességének növelése. A cél ennek érdekében a korábban ökológiailag átgondolatlanul (alkalmazott technika korlátai miatt) a csatornák mindkét partján felhalmozott zagyból létesített "gátak" elbontása, megbontása, továbbá a vízáramlást kellő módon biztosítandó csatornák kikotrása, a zagy-, és növényi részek megfelelő elhelyezése, illetve a tápanyagterhelést csökkentő, a jobb vízcserét támogató beavatkozások elvégzése. A célok

érdekében tervezett tevékenységek: a fő-, és határcsatornák, keresztárkok mélyítése, az ezek mentén korábban töltés-szerűen felhalmozott zagy részbeni elszállítása, helyenként megbontása, egy új, külső körcsatorna kialakítása, 15 m3/sec kapacitással, továbbá részben ezeken keresztül, a stabilan jó vízminőség érdekében a leengedéskor a nádöv és a Fertőrákosi öböl vizének preferálását szolgáló beavatkozások. A projekt eredményeként a hazai oldali nádöv vízellátása mind kvantitatív, mind kvalitatív szempontból javul, akárcsak a nádasállomány egészségi állapota. A növénytársulások, és állatfajok, populációk életfeltételei javulnak. Összességében a következő 15-20 évre természetvédelmi szempontból (is) a jelenleginél jobb körülmények lesznek biztosíthatók. 8. LIFE+ projekt - Veszélyeztetett madárfajok természetes élőhelyeinek megőrzése a Duna mellékág rendszerében PROJEKT FŐBB ADATAI (1 fordulós konstrukció) o Megvalósítás: 44, 19 millió Ft o Megvalósítás várható időtartama: 2009. január - 2013. június o 1. forduló: megvalósítás (kivitelezés), LIFE07 NAT/SK/000707, az 1. sz. kivitelezési tevékenység 2011. november 21-én befejeződött. Az ÉDUKÖVIZIG partnerként részt vesz az Európai Bizottság által szervezett Veszélyeztetett madárfajok természetes élőhelyeinek megőrzése a Duna mellékág rendszerében című projektben. A projekt célja az ártéri erdőkben élő, Natura2000 program által védett madárfajok élőhelyeinek állapotán javítani a Dunamenti ligeterdőkben (Csallóköz) és a Szigetköz védett madár-élőhelyein. Az igazgatóság a projektben 3 projektelem elvégzését vállalta: "A8" számon C10 és C11 projektelemek terv-aktualizálása és engedélyeztetése "C10" számon Szárazerdei holtág rehabilitációja - kivitelezés "C11" számon "Vizes élőhelyek revitalizációja az Ásványi-ágrendszerben - kivitelezés A projektben a Szárazerdei holtág rehabilitációjához és a szigetközi Ásványi-ágrendszer elárasztási lehetőségeinek javításához szükséges tervezési és műszaki kivitelezési munkák

történtek meg alvállalkozók bevonásával. 2011. november 21-én nyilvános PR rendezvényen megtörtént a holtág víz alá helyezése. A beavatkozások eredményeképpen a teljes kiszáradástól megóvott időszakos elárasztású sekély vizű ívóhelyek, vízi élőlények számára menekülési útvonalak és vermelőhelyek jöttek létre, melyek tovább bővítik a hullámtéri vízpótló-rendszer sokszínűségét, mozaikosságát. 9. CEframe- Az árvízvédelem harmonizálása a Duna határon átnyúló vízgyűjtőin a CENTROPE régióban PROJEKT FŐBB ADATAI (1 fordulós konstrukció) o Megvalósítás: kb. 120 millió Ft o Megvalósítás várható időtartama: 2010. június - 2013. március o 1. forduló: megvalósítás (kivitelezés), 2CE101P3, a vállalkozási szerződés keretében jelenleg az utolsó részfeladat, a veszélytérképek elkészítése van folyamatban, melynek benyújtási határideje 2012.január 31. A WP4 munkacsomaghoz a vállalkozó kiválasztása folyamatban van. Az Igazgatóság az Európai Unió Árvízi Irányelvében (2007/60/EK) megfogalmazott követelményeknek megfelelő, valamint a magyar nemzeti ÁKK projekt metodikai előírásaival is harmonizáló, a Lajta folyó ármentesített öblözeteire veszély- és kockázati térképek, valamint kockázatkezelési terv-javaslatok elkészítését valósítja meg a projekt keretében. A projekt ún. WP3 munkacsomagjában (témája meglévő védelmi rendszerek állapotfelmérése, árvízvédelmi helyzet-értékelés az érintett területen) a Lajta folyó árvédelmi rendszeréről hidrológiai, hidraulikai és talajmechanikai adatgyűjtés szükséges. A meglévő adatok felhasználásával ezután elemezéseket kell elvégezni az érintett osztrák féllel közösen és a munkacsomag eredményeképpen elő kell állítani a Lajta folyó öblözeteire az EU FD (EU Árvízi Irányelv), az ÁKK (Árvízi kockázatkezelés KEOP projekt) és Igazgatóság követelményeit kielégítő veszélytérképeket. A társadalmi és vagyoni értékeket figyelembe vevő adatgyűjtés után el kell készíteni ugyanezen területre a kockázati térképeket (WP4 munkacsomag), valamint egyes kockázatcsökkentési javaslatok hatásértékelését kell elvégezni.

A projekt záró WP5 munkacsomag a nemzetközileg harmonizált árvízkezelési stratégiák kialakításában nyújt segítséget. Projekt várható eredményei: Osztrák féllel egyeztetett Lajta hidrológia befejezése, elkészítése Veszély- és kockázati térképek a Lajta folyó magyarországi szakaszára osztrák fél közreműködésével Vízkárelhárítás során hatékony terepi együttműködés céljára négynyelvű kifejezésszótár létrehozása Nemzetközi tapasztalatokat bemutató legjobb gyakorlat workshop Nemzeti szabványokat és vízkárelhárítási stratégiákat összegző dokumentum Területhasználat és érzékenység figyelembe vételével kárpotenciál meghatározásának javaslata Egyeztetett nemzetközi akcióterv kockázatcsökkentésre Regionális stratégia és metodikai koncepció az eredmények implementálására A vállalkozási szerződés keretében jelenleg az utolsó részfeladat, a veszélytérképek elkészítése van folyamatban, melynek benyújtási határideje 2012.január 31. 10. ProRaab(a) Rába előrejelzési modellje PROJEKT FŐBB ADATAI (1 fordulós konstrukció) o Megvalósítás: kb. 104, 85 millió Ft o Megvalósítás várható időtartama: 2008. április - 2011. december o 1. forduló: megvalósítás (kivitelezés), L00021, jelenleg a projekt zárása van folyamatban. A ProRaab(a) Rába előrejelzési modellje az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködés Program keretében (AT-HU ETE 2007-2013) valósul meg, a pályázat 2008. április 28-án került benyújtásra. A Rába vízgyűjtő teljes területét érintő közös, határokon átnyúló árvíz előrejelzési modell fejlesztése egy modern informatikai árvízi szolgáltatás létrehozását jelenti. A tervezett egységes

rendszer a teljes vízgyűjtőre végez előrejelzéseket, de helyi számítási lehetőségeket is biztosít az adott projektpartner specifikus igényeinek megfelelően. A rendszer segítségével becslések végezhetőek regionális és helyi szintű árvízi eseményekre, alapját képezve ezáltal az élet és anyagi javak, ill. az infrastruktúra hatékonyabb védelmének. A kialakítandó rendszer hatékony döntéstámogató eszközként is használható lesz az árvízi károk megelőzésében az árvízi kockázatok csökkentésével kapcsolatban. Az érintett vízrajzi szolgálatok ill. vízügyi igazgatóságok (Stájerország, Burgenland és Magyarország) operacionális árvízi jelzőszolgálatai részére olyan eszközt biztosít, amely a mért csapadék-, levegőhőmérséklet- és vízszintadatok, továbbá az előrejelzett csapadék-értékek alapján lehetővé teszi, hogy a lefolyási viszonyok alakulása egy meghatározott figyelmeztetési időszakra nézve előrelátható legyen. 11. Ivóvízbázis- védelem konstrukció Távlati Vízbázisok diagnosztikai vizsgálata C komponens PROJEKT FŐBB ADATAI (1 fordulós konstrukció) o Megvalósítás: 104, 033 millió Ft o Megvalósítás várható időtartama: 2008. december 2012. január 1. forduló: megvalósítás (kivitelezés), KEOP-2.2.3/C-2008-0003, jelenleg a projekt jogerős védőterület kijelölő határozat kiadása van folyamatban. A projekt során megtörténik a 4 db távlati vízbázis állapotának értékelése, a potenciálisan rendelkezésre álló kivehető vízkészlet pontosítása. Elkészül a vízbázis védőidom-védőterület terve, ami hatósági határozattal kijelölésre kerül. Megtörténik a védőterületen található potenciális szennyező források számbavétele, elkészül a biztonságba helyezési terv. Kiépül a vízbázis monitoring rendszere. A tárgyi időszakban befejeződött a geofizikai felmérés mind a négy távlati vízbázis területén. Elkészültek a szennyező forrásokat feltáró fúrások, amelyekből a szükséges mintavételek és mérések megtörténtek, majd a fúrások eltömedékelésre kerültek. A fővállalkozó beszerezte az előírt DATAQUA műszereket. A kísérleti telepek, illetve a monitoring rendszert képező új észlelő kutak létesítési engedélyei kiadásra kerültek, a határozatok jogerőre emelkedését követően megtörténtek a kiviteli munkák. Mind a négy kísérleti telepen elvégezték a próbaszivattyúzást az előírt időtartamban, és a méréseket,

valamint a mintavételeket. A fellelhető egyéb kutakon és a felszíni vizeken expedíciószerűen végeztek vízmintavételeket meghatározott komponensek vizsgálata céljából. Elkészültek a talaj- és vízminták laboratóriumi vizsgálatai. A kiviteli munkákkal és a mérésekkel párhuzamosan, folyamatosan történik a térinformatikai feldolgozás és a hidraulikai modellek felépítése. 12. DURE Flood- Az árterületek rehabilitációja a Duna Szap- Szob közötti közös szakaszán az árvízvédelem megerősítése és a folyó ökológiai értékeinek növelése érdekében PROJEKT FŐBB ADATAI (1 fordulós konstrukció) o Megvalósítás: 138,85 millió Ft o Megvalósítás várható időtartama: 2012. január 2014. január partnerségi szerződés megkötése folyamatban van A klímaváltozás hatásaként a folyókon gyakrabban fordulnak elő rendkívüli árvízi helyzetek. A nagyvízi meder kapacitásának csökkenése, a hullámtér feltöltődése és benőttsége miatt az árvízi hozamok vízszintje a töltések közötti területen emelkedik. A nagyobb gyakoriságú rendkívüli árvízi hozamok kialakulása, a szabályozások és az antropogén tevékenységek hatása miatt jelentősen megemelkedik az árvizek kockázata. A nagyvízi vízjárás jellegének megváltozását a Duna Szap - Ipoly torkolat közötti szakaszán a 2002. évi rendkívüli árvíz levonulása is bizonyította. Az árvízi kiértékelés megmutatta, hogy a Duna Szap alatti szakaszának vízszintjei magasabbak voltak, mint ahogy azt az eredeti számítások alapján feltételezték. Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VÚVH) és ÉDUKÖVIZIG, melyek hosszú ideje nagyon szorosan és sikeresen működnek együtt a vízgazdálkodás területén és az ökológiai problémák megoldásában a Duna közös szakaszán a Határvízi Bizottság magyar-szlovák albizottságának keretében (HVB). A két szervezet tevékenysége kölcsönösen kiegészíti egymást, így a legjobb alapfeltételek alakulnak ki a projekt sikeres végrehajtásához. A VÚVH gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a numerikus modellezés és a kísérleti mérések felhasználásával az alkalmazott kutatás területén az árvízvédelem konkrét hidrológiai, morfológiai és hidraulikai

problémáinak megoldásában. Az érintett folyószakasz kezelőjének, az ÉDUKÖVIZIG-nek rendelkezésére állnak a folyóra, a hullámtérre vonatkozó legfrissebb adatok, alapadatok és műszaki információk. Az ÉDUKÖVIZIG szintén részt vesz a numerikus modellek kialakításában és alkalmazásában, és törvényből eredően felelős az árvízvédelem biztosításáért.