2013. január 31. Kérdések és válaszok a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet alkalmazásához 1. Bevezető 2011. október 25-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletet (a továbbiakban a Rendelet ). A Rendelet azért módosítja a meglévő uniós élelmiszerjelölési rendelkezéseket, hogy a fogyasztók tájékozott módon választhassanak és biztonságosan használják fel az élelmiszereket, ugyanakkor biztosítva legyen a jogszerűen előállított és forgalmazott élelmiszerek szabad mozgása. A Rendelet 2011. december 12-én lépett hatályba és 2014. december 13-tól alkalmazandó, kivéve a tápértékjelölést, amelynek feltüntetése 2016. december 13-ától kötelező. A Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága munkacsoportot állított fel a tagállamok szakértőiből annak érdekében, hogy válaszokat adjon egy sor, a rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésre. Jelen dokumentum célja, hogy segítséget nyújtson az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének és az illetékes nemzeti hatóságoknak a Rendelet jobb megértésében és helyes alkalmazásában. A dokumentumnak azonban nincs hivatalos jogi státusza és vita esetén végső soron az Európai Unió Bíróságának feladata a jogértelmezés. 1
2. Általános jelölés 2.1 Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás rendelkezésre állása és elhelyezése (a Rendelet 6., 8., 12., 13. és 37. cikke) 2.1.1 Előrecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást vagy a csomagoláson, vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni. Milyen címkék használhatók erre a célra? Előrecsomagolt élelmiszerek esetében az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást közvetlenül a csomagoláson, vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni. A definíció szerint a címke valamely élelmiszer csomagolására vagy tárolóedényére írt, nyomtatott, másolt, azon jelölt, dombornyomott vagy bélyegzett, illetve a csomagoláshoz vagy a tárolóedényhez csatolt mindenfajta felirat, jelölés, jel, kép vagy más leíró jellegű anyag. A címkének könnyen láthatónak, jól olvashatónak és adott esetben letörölhetetlennek kell lennie. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást semmilyen módon nem rejthetik el, nem tehetik kivehetetlenné, nem vonhatják el róla a figyelmet vagy nem szakíthatják meg azt más írott vagy képi anyaggal vagy bármilyen egyéb közbeiktatott anyaggal. A címke tehát nem lehet könnyen eltávolítható, mert az veszélyeztetné a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatásának rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét. Emellett annak érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók az élelmiszer-címkéken rendelkezésre álló helyet kiegyensúlyozott módon használják ki, a jogszabály előírja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos, önkéntesen megadott adatok feltüntetése nem történhet a kötelező tájékoztatás szerepeltetéséhez rendelkezésre álló hely rovására. Bármilyen típusú, a fenti követelményeknek megfelelő címke felhasználható. Ha kihajtható (peel-off) címke van a csomagoláshoz rögzítve, eseti alapon lehet értékelni azt, hogy teljesülneke a kötelező tájékoztatás rendelkezésre állására és elhelyezésére vonatkozó általános követelmények. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy az ilyen típusú címkén feltüntetett élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás könnyen megtalálható legyen. 2.1.2 Fel kell-e tüntetni a különálló előrecsomagolt egységekből álló multipack csomagok esetében a Rendelet 9. és 10. cikkében előírt kötelező adatokat minden egyes különálló előrecsomagolt tételen, amenynyiben a gyártók az élelmiszert nagy- vagy kiskerekedőknek adják el? Ez a tranzakció egy, a végső fogyasztónak történő értékesítést megelőző fázist érint, amely szakaszban a vendéglátás illetve közétkeztetés számára nem történik értékesítés/szállítás. Ebben az esetben a Rendelet 9. és 10. cikkében előírt kötelező adatokat az alábbi helyek valamelyikén kell feltüntetni: - az előrecsomagolt élelmiszeren (vagyis a multipack csomagon); vagy - az ahhoz rögzített címkén; vagy - az élelmiszerekre vonatkozó kísérő dokumentációban, amennyiben garantálható, hogy az ilyen dokumentációt vagy a tárgyukat képező élelmiszerekhez csatolják, vagy legkésőbb szállításának időpontjáig elküldik. Ilyen esetekben azonban a forgalmazásra szánt 2
- előrecsomagolt élelmiszerek külső csomagolásán szintén meg kell jelennie a következő adatoknak: az élelmiszer neve; a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő; a különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételek; a felelős élelmiszer-vállalkozó neve vagy cégneve és címe. Tehát nem szükséges minden egyes egyedileg csomagolt egységet felcímkézni. Ha azonban a nagy- vagy kiskereskedő úgy dönt, hogy értékesíti a különálló előrecsomagolt egységeket a végső fogyasztó részére, akkor biztosítania kell, hogy az előrecsomagolt élelmiszeren vagy az ahhoz rögzített címkén vagy a kísérő kereskedelmi dokumentációban feltüntetett tájékoztatás alapján a Rendelet 9. és 10. cikkében előírt kötelező adatok minden egyes különálló egységen megjelenjenek. 2.1.3 Hol kell a Rendelet 9. és 10. cikkében előírt kötelező adatokat feltüntetni, ha egy multipack csomagot a Rendelet 8. cikkének (7) bekezdése értelmében a vendéglátás, illetve közétkeztetés felé kívánnak értékesíteni és a csomag különálló előrecsomagolt egységekből áll? Ha egy multipack csomagot vendéglátás, illetve közétkeztetés részére kívánnak értékesíteni és a csomag különálló előrecsomagolt egységekből áll, a kötelező adatokat közvetlenül a multipack csomagon vagy az ahhoz rögzített címkén kell feltüntetni. Ha azonban a ( multipack csomagban lévő) különálló előrecsomagolt egységek a végső fogyasztónak szánt értékesítési egységek, a kötelező tájékoztatásnak minden egységen meg kell jelennie. Ha a különálló egységek legnagyobb felülete 10 cm 2 -nél kisebb, a csomagoláson vagy a címkén feltüntetendő kötelező információk a következőkre korlátozódnak: az élelmiszer neve; minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó, a II. mellékletben szereplő, vagy a II. mellékletben szereplő anyagokból vagy termékekből származó összetevő vagy technológiai segédanyag, amelyet az élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használtak fel és a késztermékben még jelen van, akár megváltozott formában is; az élelmiszer nettó mennyisége; a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő. Az összetevők felsorolását más eszközökkel kell biztosítani vagy a fogyasztó kérésére rendelkezésre kell bocsátani. Figyelembe véve, hogy az élelmiszerek a vendéglátó-ipari egységekben különböző formában jutnak el a végső fogyasztóhoz, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vendéglátás, illetve közétkeztetés vendégeinek egy étkezés részeként adott egyadagos tégelyek (pl. lekvárok, méz, mustár) nem tekintendők értékesítési egységeknek. Ilyen esetekben tehát elegendő, ha az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás a multipack csomagon jelenik meg. 3
(Figyelem: Az allergénekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatást mindenképpen a végső fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani). 2.2 A kötelező adatok felsorolása (a Rendelet 9. cikke) 2.2.1 Használhatja-e egy élelmiszer-vállalkozó a felhasználási útmutató - ban egy serpenyő vagy sütő szimbólumát a serpenyő vagy sütő szavak nélkül? Nem, ez nem lehetséges. A kötelező adatokat, így például a felhasználási útmutatót is szavakkal és számokkal kell közölni. A piktogramok vagy szimbólumok használata csak kiegészítő eszközt jelent az ilyen adatok kifejezésére. A Bizottság azonban a jövőben elfogadhat olyan, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusokat, amelyek lehetővé teszik egyes kötelező adatok, szavak és számok helyett piktogramok vagy szimbólumok útján történő kifejezését. 2.3 A legnagyobb felület meghatározása a kötelező adatok feltüntetéséhez alkalmazható legkisebb betűméret (13. cikk (3) bekezdése), az egyes kötelező adatok elhagyása (16. cikk (2) bekezdése) és a kötelező tápértékjelölés alól mentesülő élelmiszerek (V. melléklet, 18. pont) tekintetében 2.3.1 Hogyan határozzuk meg a legnagyobb felület -et, különösen fémdobozok vagy palackok esetében? Négyszögletes vagy dobozalakú csomagok esetében a legnagyobb felület meghatározása egyértelmű; vagyis a legnagyobb felület a kérdéses csomag egyik teljes oldala (magasság szélesség). A hengeres (pl. fémdobozok) vagy palack formájú csomagolások azonban gyakran szabálytalan alakúak, azért esetükben nehezebb meghatározni a legnagyobb felületet. A gyakran szabálytalan alakú, hengeres vagy palack formájú csomagolások legnagyobb felülete lehet például az a terület, ami fémdobozok esetében a tető és fenék, továbbá az ehhez tartozó karimák, palackoknál és befőttesüvegeknél a váll és nyaki rész kizárásával marad. 2.4 Az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatás előrecsomagolt élelmiszerek esetében (a 21. cikk (1) bekezdés b) pont és a II. melléklet) 2.4.1 Amennyiben egy összetevő neve részben magában foglalja egy allergiát vagy intoleranciát okozó anyag/termék nevét egyetlen szóban (pl. tejpor szó), akkor ki kell-e emelni az összetevő teljes nevét, vagy csak azt a részét, amely az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagra/termékre utal (tejpor vagy tejpor)? Az összetevők felsorolásánál az élelmiszer-vállalkozóknak ki kell emelniük azoknak az anyagoknak/termékeknek a nevét, amelyek szerepelnek a Rendelet II. mellékletében felsorolt anyagok valamelyikének. Ezért az összetevő nevének azon részét kell kiemelni, ami megfelel a II. mellékletben felsorolt anyagoknak/termékeknek (pl. tejpor ). A gyakorlatban azonban a kérdéses 4
összetevő teljes nevének kiemelése (pl. tejpor ) is lehetséges, mivel az is megfelel a jogi követelményeknek. Ha egy összetevő neve több külön szóból áll, akkor nyilvánvalóan csak az allergiát vagy intoleranciát okozó anyag/termék nevét kell kiemelni (pl. poudre de lait, latte in polvere, pörkölt földimogyoró ). 2.4.2 Hogyan lehet kiemelni az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek jelenlétét olyan esetekben, amikor egy élelmiszer minden összetevője szerepel a Rendelet II. mellékletében? Ha egy élelmiszer minden összetevője allergiát vagy intoleranciát okozó anyag, akkor mindegyiket fel kell tüntetni az összetevők felsorolásánál és mindegyiket ki kell emelni. A kiemelés többféle módon történhet, például eltérő betűtípus, stílus vagy háttérszín alkalmazása révén. Ha minden összetevő szerepel a II. melléklet felsorolásában, akkor az egyéb kötelező tájékoztatáshoz képest kell a kiemelést elvégezni. Így például az összetevők felsorolásakor az összetevők szó feltüntetési módjához képest kell az összetevők eltérő megjelenítését megoldani. (Pl.: Öszszetevők: tejpor, tojás, zeller ) Az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok összetevők között történő kiemelése biztosítja, hogy a fogyasztók továbbra is megnézzék az összetevők felsorolását. Az élelmiszer-allergiában vagy -intoleranciában (és különösen a Rendeletben nem szereplő anyagok, így pl. a borsó által kiváltottakban) szenvedő fogyasztók az allergén információk birtokában képesek lesznek arra, hogy a számukra legbiztonságosabb élelmiszert válasszák. 2.4.3 Hogyan kell feltüntetni az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek jelenlétét olyan élelmiszer-csomagolás vagy tárolóedény esetében, amelynek legnagyobb felülete 10 cm 2 -nél kisebb? Olyan élelmiszer-csomagolás vagy tárolóedény esetében, amelynek legnagyobb felülete 10 cm 2 - nél kisebb, elhagyható az összetevők felsorolása. Az összetevők felsorolásának hiányában azonban kötelező az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek jelenlétét feltüntetni. A megjelölésnek a tartalmaz szóból és a II. mellékletben szereplő anyagok vagy termékek nevéből kell állnia. Itt is érvényes az az általános szabály, amelynek értelmében az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek jelenlétét nem kell feltüntetni, ha az élelmiszer neve egyértelműen utal a kérdéses anyagra vagy termékre. Ilyen esetben az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat vagy termékeket nem kell sem kiemelni, sem más módon kihangsúlyozni. 2.5 Az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatás nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében (44. cikk) 2.5.1 Megteheti-e egy élelmiszer-vállalkozó, hogy egy nem előrecsomagolt élelmiszer gyártásához vagy előállításához felhasznált, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokról vagy termékekről csak és kizárólag a fogyasztó kérésére ad tájékoztatást? 5
Nem. Az allergiát/intoleranciát okozó anyagokkal kapcsolatos tájékoztatás kötelező, amennyiben egy nem előrecsomagolt élelmiszer gyártásához a II. melléklet szerinti anyagokat használnak fel. Ahhoz, hogy a fogyasztó megfelelő tájékoztatást kapjon a nem előrecsomagolt élelmiszerben lévő, allergiát és intoleranciát okozó anyagokról, az információnak rendelkezésre kell állnia és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Ezért tehát nem lehetséges az, hogy allergiát/intoleranciát okozó anyagokkal kapcsolatos tájékoztatást csak és kizárólag a fogyasztó kérésére nyújtsanak. 2.5.2 Megteheti-e egy élelmiszer-vállalkozó, hogy egy nem előrecsomagolt élelmiszer gyártásához vagy előállításához felhasznált, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokról vagy termékekről a címkézéstől eltérő módon ad tájékoztatást, beleértve a modern technológiai eszközöket vagy a szóbeli közlést is? A tagállamok nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el azon eszközökről, amelyeken keresztül az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatást a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Az élelmiszerekkel ezen belül az allergiát/intoleranciát okozó anyagokkal kapcsolatos tájékoztatás során elvben minden kommunikációs mód megengedett, ami lehetővé teszi a fogyasztó számára a tájékozott választást. Ilyen kommunikációs mód például a címke vagy egyéb kísérőanyag vagy bármely egyéb eszköz, beleértve a modern technológiai eszközöket vagy szóbeli közlést (azaz a leellenőrizhető szóbeli tájékoztatást) is. Amennyiben a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében az allergiát vagy intoleranciát okozó összetevők jelölésére nincs külön nemzeti szabályozás, akkor a Rendelet előrecsomagolt élelmiszerekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Ennek az információnak könnyen láthatónak, jól olvashatónak és adott esetben letörölhetetlennek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az allergénekkel/intoleranciával kapcsolatos tájékoztatást írásos formában kell biztosítani, hacsak a tagállamok nem fogadnak el külön nemzeti intézkedéseket. 2.5.3 Engedélyezhetik-e a tagállamok nemzeti intézkedéseken keresztül, hogy egy nem előrecsomagolt élelmiszer gyártásához vagy előállításához felhasznált, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokról vagy termékekről csak és kizárólag a fogyasztó kérésére történjen meg a tájékoztatás? Nem tekinthető tájékoztatási mód -nak, ha az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatás kizárólag kérésre történik. A gyakorlati megvalósíthatóság érdekében azonban a nemzeti intézkedések lehetővé tehetik, hogy egy nem előrecsomagolt élelmiszer gyártása vagy előállítása kapcsán az allergiát/intoleranciát okozó anyagokkal kapcsolatosan az élelmiszer-vállalkozó a fogyasztó kérésére adjon részletes tájékoztatást, amennyiben feltűnő helyen és könnyen látható, jól olvasható és adott esetben letörölhetetlen módon jelzi, hogy kérésre ilyen tájékoztatás kapható. Ez a megoldás már jelzi a fogyasztónak, hogy a kérdéses nem előrecsomagolt élelmiszer allergiát/intoleranciát okozó anyagokkal kapcsolatos kérdéseket vet fel és hogy ilyen tájékoztatás rendelkezésre áll és könnyen hozzáférhető. 2.6 Távértékesítés (8. és 14. cikk) 2.6.1 Ki a felelős a fogyasztók tájékoztatásáért (a), valamint az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás meglétéért és pontosságáért (b), ha egy élelmiszert távértékesítéssel kínálnak eladásra? 6
Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelős élelmiszer-vállalkozó az a vállalkozó, akinek neve vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák. Ennek az élelmiszervállalkozónak kell biztosítania az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás meglétét és pontosságát. Ha egy élelmiszert távértékesítéssel kínálnak eladásra, a vásárlás befejezését megelőzően a weboldal tulajdonosa felelős az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatásért. 2.6.2 Milyen tájékoztatást és melyik fázisban kell a felelős élelmiszervállalkozónak nyújtania, ha egy élelmiszert távértékesítés révén forgalmaznak? Meg kell különböztetni egymástól a távértékesítés révén eladásra kínált előrecsomagolt élelmiszereket 1 és nem előrecsomagolt élelmiszereket. Az előrecsomagolt élelmiszerek vonatkozásában: A vásárlás befejezését megelőzően a felelős élelmiszer-vállalkozónak a vásárló rendelkezésére kell bocsátania az élelmiszerekkel kapcsolatos összes kötelező tájékoztatást 2, kivéve a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időt. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás definíciója minden olyan tájékoztatást magában foglal, amelyet a Rendeleten felül az uniós előírások szerint a végső fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatásnak vagy a távértékesítéshez kapcsolódó anyagon kell megjelennie, vagy más, az élelmiszer-vállalkozó által egyértelműen meghatározott megfelelő eszközökkel kell biztosítani anélkül, hogy bárminemű kiegészítő költséget felszámítanának a végső fogyasztónak. Emellett a szállítás időpontjában a felelős élelmiszer-vállalkozónak rendelkezésre kell bocsátania minden kötelező adatot, beleértve a minőségmegőrzési és fogyaszthatósági időt is. A nem előrecsomagolt élelmiszerek vonatkozásában: Az élelmiszer-vállalkozónak csak az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatást kell biztosítania, kivéve, ha a nemzeti intézkedések alapján a Rendelet 9. és 10. cikkében említett adatok valamelyikét vagy mindegyiket meg kell adni. Az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatást vagy a nemzeti jogban előírt egyéb adatokat (a) a vásárlás befejezését megelőzően kell megadni vagy a távértékesítéshez kapcsolódó anyagon (weboldal, szórólap, stb.) vagy az élelmiszer-vállalkozó által egyértelműen meghatározott más megfelelő eszköz révén anélkül, hogy a végső fogyasztónak bárminemű külön költséget felszámítanának, valamint (b) a szállítás időpontjában kell megadni. 2.6.3 Meg kell-e adnia az élelmiszer-vállalkozónak a 2011/91/EU irányelv értelmében a tételazonosító jelölés -t a vásárlás befejezését megelőzően, ha egy élelmiszert távértékesítéssel forgalmaznak? 1 Az előrecsomagolt élelmiszer definíciója a Rendelet 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában található. 2 Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás definíciója a Rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontjában található. 7
Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás minden olyan adatot magában foglal, amelyről az uniós előírások szerint a végső fogyasztót tájékoztatni kell. A tételazonosító jelölés -t a 2011. december 13-i 2011/91/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (azon árutételt azonosító jelzésekről és jelölésekről, amelyekhez az adott élelmiszer tartozik) határozza meg, amelyet Magyarországon jelenleg a 19/2004. (II.26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet tartalmaz. Ez a tájékoztatás azonban nem a végső fogyasztónak szól, hanem elsősorban egy olyan eszköz, amely a nyomonkövethetőséget biztosítja, és nem befolyásolja a fogyasztók választását. Ezek alapján, valamint a gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából nem kötelező ezt a tájékoztatást a vásárlás befejezése előtt megadni. 2.7 Az összetevők felsorolása (18. és 20. cikk) 2.7.1 Fel kell-e tüntetni az összetevők felsorolásánál a mesterséges nanoanyagokat? Léteznek-e kivételek? A mesterséges nanoanyagok formájában jelenlévő valamennyi összetevőt egyértelműen fel kell tüntetni az összetevők felsorolásánál. Ezen összetevők nevét a nano szó követi zárójelben. Nem kell feltüntetni az összetevők felsorolásánál a mesterséges nanoanyagokat, ha azok az alábbi formák valamelyikében vannak jelen: olyan élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszer-enzimek esetében: o amelyek jelenléte az adott élelmiszerben kizárólag annak a ténynek tulajdonítható, hogy azokat az élelmiszer egy vagy több összetevője tartalmazta, de az 1333/2008/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett átviteli elvvel összhangban technológiai funkcióval a késztermékben már nem rendelkeznek; vagy, o amelyeket technológiai segédanyagként használnak; olyan hordozók és anyagok esetében, amelyek nem élelmiszer-adalékanyagok, de amelyeket a szigorúan szükséges mértékben a hordozókkal megegyező módon és megegyező célra használnak; olyan anyagok esetében, amelyek nem élelmiszer-adalékanyagok, de amelyeket a technológiai segédanyagokkal megegyező módon és megegyező célra használnak, és a késztermékben még jelen vannak, akár megváltozott formában is. 2.8 Átmeneti intézkedések (54. cikk) 2.8.1 Forgalomba hozhatnak-e az élelmiszer-vállalkozók a Rendelet szerint jelölt termékeket 2014. december 13. előtt? Igen, az élelmiszer-vállalkozók már 2014. december 13. előtt forgalomba hozhatnak a Rendelet előírásainak megfelelő termékeket, feltéve hogy az nem sérti a 2014. december 12-ig továbbra is alkalmazandó 2000/13/EK irányelv (Magyarországon a 19/2004. (II.26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet) jelölési követelményeit. 8
A 2000/13/EK irányelv szerint például az élelmiszer megnevezésének, nettó tömegének, a minőségmegőrzési ill.fogyaszthatósági időnek (vagy az utalásnak a jelölés helyére), valamint, ahol értelmezhető, az alkoholtartalomnak egy látómezőben kell szerepelnie. A 1169/2011/EU Rendelet szerint azonban a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időpontnak már nem kell ugyanabban a látómezőben lennie. Amennyiben tehát az élelmiszer-vállalkozó a Rendelet kötelező alkalmazási időpontja, azaz 2014. december 13. előtt teljesíti a rendelet követelményeit, akkor megsérti a 2000/13/EK irányelv előírásait. 2.9 Az összetevők feltüntetése és megnevezése (VII. melléklet) 2.9.1 Megjelenhet-e a címkén a következő kijelentés: növényi repceolaj vagy növényi pálmaolaj, részben hidrogénezett abban az esetben, ha egy gyártó változtatja a növényi olaj forrását? Nem, egy ilyen megjelölés nem felelne meg a Rendeletnek. Nem lehet feltüntetni a címkén olyan információt, ami nem elég pontos vagy specifikus az élelmiszer jellemzői vonatkozásában, és így azzal az eredménnyel járhat, hogy megtévesztheti a fogyasztót. 2.9.2 Kötelező-e a konkrét növényi eredet feltüntetése olyan élelmiszer esetében, amely növényi eredetű olajakat vagy zsírokat tartalmaz, függetlenül az élelmiszerben található olaj vagy zsír mennyiségétől? Igen, kötelező, függetlenül a kérdéses élelmiszerben lévő olaj- vagy zsírmennyiségtől. 2.10 A fagyasztási vagy első fagyasztási időpont feltüntetése fagyasztott hús, fagyasztott előkészített hús és fagyasztott feldolgozatlan halászati termékek jelölésén olyan esetekben, amikor a terméket egynél többször fagyasztották le, (III. melléklet) 2.10.1 Kötelező-e a nem előrecsomagolt fagyasztott hús, fagyasztott előkészített hús és fagyasztott feldolgozatlan halászati termékek jelölésén a fagyasztási vagy első fagyasztási időpont feltüntetése olyan esetekben, amikor a terméket egynél többször fagyasztották le? Nem. A fagyasztás időpontja csak az előrecsomagolt fagyasztott hús, fagyasztott előkészített húsok és fagyasztott feldolgozatlan halászati termékek jelölésén kötelező. A tagállamok eldönthetik, hogy a követelményt kiterjesztik-e a nem előrecsomagolt termékekre is. 2.10.2 Hogyan definiálja a Rendelet a feldolgozatlan halászati termékeket? A halászati termékek közé tartozik minden tengeri vagy édesvízi állat (kivéve az élő kéthéjú puhatestűek, az élő tüskésbőrűek, az élő zsákállatok és az élő tengeri lábasfejűek, valamint az öszszes emlős, hüllő és béka), legyenek azok vadállatok vagy tenyésztett állatok, és az ilyen állatok minden ehető formája, része és terméke. A feldolgozatlan halászati termékek olyan halászati termékek, amelyeket nem dolgoztak fel. Ide tartoznak az olyan termékek is, amelyeket felosztottak, elválasztottak, elmetszettek, felszeleteltek, kicsontoztak, ledaráltak, bőrtelenítettek, meg- 9
őröltek, elvágtak, megtisztítottak, meghámoztak, lehántoltak, felaprítottak, gyorsfagyasztottak, lefagyasztottak vagy kiolvasztottak. 2.10.3 Hogyan kell a fagyasztás időpontját feltüntetni? A fagyasztás időpontját vagy az első fagyasztás időpontját a következőképpen kell feltüntetni: A dátumot a Fagyasztás időpontja: kifejezés előzi meg. Ezeket a szavakat követi maga a dátum vagy egy utalás arra, hogy a dátum hol található a csomagoláson. A dátum kódolatlan formában tartalmazza a napot, a hónapot és az évet, ebben a sorrendben, pl. így: A fagyasztás időpontja: NN/HH/ÉÉÉÉ. 2.11 A hozzáadott víz jelenlétének feltűntetése az élelmiszer neve mellett (VI. melléklet, 6. pont) Az előírás célja, hogy megvédje a fogyasztókat a tisztességtelen és félrevezető gyakorlatoktól az olyan hús- és haltermékek esetében, amelyek megjelenése darab, ízület, szelet, állati test vagy féltest, és amelyekhez a gyártási folyamat során technológiailag nem indokolható módon extra vizet adtak. A fogyasztók nem számítanak arra, hogy az ilyen élelmiszerekben jelentős mennyiségű víz van. A víz hozzáadása növelheti az előkészített húsok/halak tömegét. Ha tehát az ilyen élelmiszerek nevében feltüntetik a hozzáadott víz jelenlétét, a fogyasztó könnyen meg tudja különböztetni egymástól az ilyen élelmiszereket. 2.11.1 Mely esetekben kell az élelmiszer nevében feltüntetni a végtermékre vetítve 5 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben hozzáadott víz jelenlétét? Az élelmiszer nevében az alábbi esetekben kell feltüntetni a végtermékre vetítve 5 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben hozzáadott víz jelenlétét: húskészítmények és előkészített húsok, amelyek megjelenése darab, ízület, szelet, állati test vagy féltest; halászati termékek és előkészített halászati termékek, amelyek megjelenése darab, ízület, szelet, haltest, filézett vagy egész hal formájú halászati termék. Annak meghatározását, hogy egy élelmiszer teljesíti-e ezeket a követelményeket, eseti jelleggel kell végezni, elsősorban az élelmiszer-vállalkozóknak és a későbbiekben a tagállamoknak az ellenőrzési tevékenységek során. Ebben a vonatkozásban az élelmiszer megjelenését kell figyelembe venni. Ennek alapján a töltelékes húskészítmény (pl. mortadella, hot dog), black pudding, húspástétom, hús- vagy hal paték, hús vagy halgolyók esetében a víz jelenlétét nem szükséges feltüntetni az élelmiszer nevében. 2.12 A nettó mennyiség feltüntetése (IX. melléklet, 4. és 5. pont) 2.12.1 Fel kell-e tüntetnie az élelmiszer-vállalkozónak a különálló csomagok összesített darabszámát is az olyan előrecsomagolt élelmiszereken, 10
amelyek esetében a nettó mennyiség fel van tüntetve, és amelyek több különálló, akár különböző méretű előrecsomagolt egységből állnak? Utalhat egy átlagos számra? A két vagy több, értékesítési egységnek nem tekinthető, különálló előrecsomagolt egységekből álló előrecsomagolt élelmiszereken, amelyek ugyanannak a terméknek különböző méretű darabjait tartalmazzák, a teljes csomag nettó mennyisége mellett fel kell tüntetni ezeknek az egyedi egységeknek az összesített darabszámát is. Ahol a helyes gyártási gyakorlatot követve az egyedi csomagok összesített darabszámának pontos feltüntetése technikai (a darabszámlálás nincs ellenőrizve) vagy egyéb gyártási körülmények miatt nem lehetséges, a darabszámot kivételesen átlagosan is meg lehet adni. A körülbelül kifejezés vagy hasonló szöveg/rövidítés is alkalmazható. 2.12.2 A Rendelet szerint: glazúrréteggel (jégréteggel) bevont élelmiszer esetében az élelmiszer nettó tömegeként a glazúr (jég) nélküli, lecsöpögtetett tömeget kell megadni. Ilyen esetekben az élelmiszer nettótömege azonos lesz a lecsöpögtetett tömeggel. Ez azt jelenti, hogy a nettó tömeg -et és a lecsöpögtetett tömeg -et is fel kell tüntetni a jelölésen? Amennyiben egy szilárd élelmiszert folyadékközegben hoznak forgalomba, a nettó tömeg/mennyiség mellett fel kell tüntetni az élelmiszer töltőtömegét (jégréteggel bevont termék esetén lecsöpögtetett tömeget) is. Ebből a szempontból a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott víz folyadékközegnek minősül, ami azzal a kötelezettséggel jár, hogy a nettó tömeg mellett a lecsöpögtetett tömeget is fel kell tüntetni a jelölésen. A Rendelet emellett azt is kimondja, hogy ha egy fagyasztott vagy gyorsfagyasztott élelmiszert glazúrréteggel vontak be, a nettó tömeg nem foglalhatja magában a glazúrréteg tömegét (a glazúr nélküli nettó tömeg, vagyis a lecsöpögtetett tömeg). Ennek következtében a glazúrréteggel bevont élelmiszer feltüntetett nettó tömege egyenlő lesz a lecsöpögtetett tömeggel. Figyelembe véve az előzőeket, valamint a fogyasztó félrevezetésének tilalmát, a következő nettó tömeg jelölések lehetségesek: Kettős feltüntetés: - Nettó tömeg: X g és - Lecsöpögtetett tömeg: X g; Összehasonlító feltüntetés: - Nettó tömeg = lecsöpögtetett tömeg = X g; Egyszeres feltüntetés: - Lecsöpögtetett tömeg: X g. 11
3. Tápértékjelölés 3.1 Minden élelmiszerre vonatkoznak a tápértékjelöléssel kapcsolatban megállapított szabályok? (29. cikk) A szabályok nem vonatkoznak azokra az alább felsorolt élelmiszerekre, amelyeknek saját tápértékjelölési szabályai vannak: - étrend-kiegészítők; - természetes ásványvizek; - a különleges táplálkozási célú élelmiszerek. Amennyiben nem léteznek külön szabályok a tápértékjelölés adott szempontjaira vonatkozóan (ld. még a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló 2009. május 6-i 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (Magyarországon a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló 36/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet) és annak 4. cikke (1) bekezdésében említett specifikus irányelveket), akkor a Rendelet ezekre az élelmiszerekre is vonatkozik. 3.2 Mit kell feltüntetni? (13., 30., 32., 34. és 44. cikk, valamint a IV. és XV. melléklet) A kötelező tápértékjelölésnek minden alábbi adatot magában kell foglalnia, továbbá fel kell tüntetni bármely olyan tápanyag vagy egyéb anyag mennyiségét, amelyek tekintetében tápanyagösszetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tettek: Energiatartalom, valamint zsír és telítettzsírsav-tartalom, szénhidráttartalom, cukortartalom, fehérjetartalom és a sótartalom. Az energiatartalmat kj-ban (kilojoule) és kcal-ban (kilokalóriában) is meg kell adni. Először a kilojoule értéket kell feltüntetni, majd ezt követi a kilokalóriában megadott érték. Alkalmazható a kj/kcal rövidítés. Az információk feltüntetésének sorrendje a következő: energia zsír amelyből telített zsírsavak, szénhidrát amelyből cukrok fehérje 12
só Amennyiben a rendelkezésre álló hely lehetővé teszi, a tájékoztatást táblázat formájában helyiérték szerint egymás alá igazított számokkal kell megadni. Ha a rendelkezésre álló hely nem teszi lehetővé a táblázatos formátumban történő tájékoztatást, akkor lineáris formátum is alkalmazható. A legkisebb betűméretre vonatkozó szabályokat a tápértékjelölésre is alkalmazni kell. A tápértékjelölést olyan betűmérettel kell nyomtatni, amelynél az x-magasság legalább 1,2 mm. Ha a csomagolás vagy tárolóedény legnagyobb felülete kisebb mint 80 cm 2, az x-magasság legalább 0,9 mm legyen. Az x-magasság definíciója a Rendelet IV. mellékletében található. (Figyelem: Az olyan élelmiszer, amelynek csomagolásán vagy tárolóedényén a legnagyobb felület 25 cm 2 -nél kisebb, mentesül a kötelező tápértékjelöléstől (ld. később, 3.5 kérdés, 18. pont)). Amennyiben a termék energiatartalma, vagy abban egyes tápanyag(ok) mennyisége elhanyagolható, az említett tápanyagokra vonatkozó információk az Elhanyagolható mennyiségű -t tartalmaz szöveggel helyettesíthetők. Ezt az információt a tápértékjelölés közvetlen közelében kell feltüntetni (az elhanyagolható mennyiség fogalmával kapcsolatban ld. a 3.15 kérdést). Nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében a tápértékjelölés korlátozódhat az energiatartalomra, vagy az energiatartalom és a zsír telítettzsírsav-tartalom, cukortartalom és sótartalom feltűntetésére. 3.3 Mi a tápértékjelölés referenciamennyisége? (32. és 33. cikk, valamint a XV. melléklet) A vitaminokkal és ásványi anyagokkal kapcsolatos tájékoztatás esetében ld. a 3.7 kérdést. A tápanyagok mennyiségét 100 g vagy 100 ml élelmiszerre vonatkozóan grammban, az energiatartalmat pedig 100 g vagy 100 ml élelmiszerre vonatkozóan kilojoule (kj) és kilokalória (kcal) mértékegységben kell kifejezni. A tájékoztatás ezenfelül történhet az élelmiszer adagjára vagy fogyasztási egységére vetítve is. Az adagnak vagy fogyasztási egységnek a fogyasztó számára könnyen érthetőnek kell lennie. A jelzett adag/fogyasztási egység mennyiségét/nagyságát a tápértékjelölés közvetlen közelében kell feltüntetni, továbbá a csomagoláson meg kell adni a csomagban lévő adagok vagy fogyasztási egységek számát is. Ezenfelül az energiatartalom, valamint a zsír, telített zsírsav, szénhidrát, cukor, fehérje és a sótartalom kifejezhető a beviteli referenciaértékek százalékában is, amelyeket 100 g-ra vagy 100 ml-re vetítve az alábbi táblázat tartalmaz. A 100 ml-re vagy 100 g-ra vetítve adott tájékoztatás helyett vagy mellett a beviteli referenciaértékek százalékai adagra vagy fogyasztási egységre vetítve is kifejezhetők. 13
Energia vagy tápanyag Energia Összes zsír Telített zsírsavak Szénhidrát Cukrok Fehérje Só Beviteli referenciaérték 8400 kj/2000 kcal 70 g 20 g 260 g 90 g 50 g 6 g Amennyiben a beviteli referenciaértékeket 100 g-ra vagy 100 ml-re vetítve fejezik ki, a tápértékjelölésnek tartalmaznia kell a következő mondatot: Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8400 kj/2000 kcal). Nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében a tápértékjelölés kizárólag adagra vagy fogyasztási egységre vonatkozóan is kifejezhető. 3.4 Egyéb kifejezési formák is alkalmazhatók? (35. cikk) A fent felsorolt kifejezési formákon (per 100 g/ml, per adag, a beviteli referenciaérték százaléka) és megjelenítési formákon (a tápanyag neve, számszerű érték) kívül más kifejezési formákat és/vagy grafikus vagy szimbólumokkal történő megjelenítés is alkalmazható, amennyiben: - megbízható, tudományosan megalapozott fogyasztói kutatáson alapszanak, és nem tévesztik meg a fogyasztót; - kifejlesztésük az érintettek széles csoportjával folytatott kiterjedt konzultáció eredménye; - céljuk az, hogy a fogyasztó számára érthetőbbé váljon az adott élelmiszer szerepe, vagy jelentősége a napi étrenden belüli energia- és tápanyagbevitelt illetően; - egyéb kifejezési formák esetében azok a XIII. mellékletben meghatározott harmonizált beviteli referenciaértékeken, vagy ezek hiányában az energia- vagy tápanyagbevitelre vonatkozó, általánosan elfogadott tudományos ajánlásokon alapulnak; - tényszerűek és részrehajlástól mentesek; valamint - alkalmazásuk nem gátolja az áruk szabad mozgását. 3.5 Mely élelmiszerek esetében nem kötelező a tápértékjelölés? (a 16. cikk (4) bekezdése, a 44. cikk (1) bekezdésének b) pontja, valamint az V. melléklet) A következő termékek mentesülnek a kötelező tápértékjelölés alól, kivéve ha a terméken tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítás szerepel: 14
1. Feldolgozatlan termékek, amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak; 2. feldolgozott termékek, amelyeken feldolgozásként kizárólag érlelést végeztek, és amelyek egyetlen összetevőből vagy összetevőcsoportból állnak; 3. emberi fogyasztásra szánt vizek, beleértve azokat is, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevő a szén-dioxid és/vagy az aromák; 4. fűszer-, gyógynövény, fűszer vagy ezek keveréke; 5. só és só helyettesítők; 6. asztali édesítőszerek; 7. kávé- és cikóriakivonatok, egész vagy őrölt kávébab és egész vagy őrölt koffeinmentes kávébab; 8. olyan gyógy- és gyümölcstea, tea, koffeinmentes tea, instant vagy oldható tea vagy teakivonat, koffeinmentes instant vagy oldható tea vagy teakivonat, amely a tea tápértékét nem módosító aromákon kívül egyéb hozzáadott összetevőt nem tartalmaz; 9. erjesztett ecetfélék és ecethelyettesítők, beleértve azokat, amelyekben az egyedüli hozzáadott összetevők az aromák; 10. aromák; 11. élelmiszer-adalékanyagok; 12. technológiai segédanyagok; 13. élelmiszer-enzimek; 14. zselatin; 15. dzsemsűrítő anyagok; 16. élesztő; 17. rágógumi; 18. olyan csomagolásban vagy tárolóedényben található élelmiszerek, amelyek legnagyobb felülete 25 cm 2 -nél kisebb; 19. végső fogyasztóhoz vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményekbe közvetlenül a gyártó által, kis mennyiségben szállított élelmiszer, ideértve a kézműves élelmiszereket is; 20. alkoholos italok (1,2%-nál magasabb alkoholtartalommal); 21. nem előrecsomagolt élelmiszerek (kivéve ha nemzeti intézkedések írják elő). Amennyiben a tápértékjelölés önkéntesen történik, a kötelező tápértékjelölés szabályait kell követni. Azonban: 15
- Alkoholos italok esetében nem kötelező a tápértékjelölés, illetve korlátozódhat az energiatartalom jelölésére. Megjelenítése nincs szabályozva. - A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében a tápértékjelölés korlátozódhat az energiatartalomra, vagy az energiatartalomra és a zsír-, telítettzsírsav-tartalomra, cukortartalomra és sótartalomra. A tápérték kizárólag adagra vagy fogyasztási egységre vetítve is megadható, feltéve hogy az adag/egység mennyiségileg meg lett határozva és szerepel az adagok/egységek száma is. 3.6 Milyen egyéb tápanyagokat lehet feltüntetni? (a 30. cikk (2) bekezdése, a 32., 33. és 34. cikk, valamint a XV. melléklet) A kötelező tápértékjelölés az alábbiak közül egy vagy több tápanyag mennyiségének megadásával egészíthető ki: (a) egyszeresen telítetlen zsírsavak; (b) többszörösen telítetlen zsírsavak; (c) poliolok; (d) keményítő; (e) rost; (f) vitaminok és ásványi anyagok (ld. a 3.7 kérdést is). Az információk feltüntetésének sorrendje ebben az esetben a következő: energia zsír amelyből telített zsírsavak egyszeresen telítetlen zsírsavak, többszörösen telítetlen zsírsavak, szénhidrát amelyből cukrok, poliolok, keményítő, 16
rost fehérje só vitaminok és ásványi anyagok Amennyiben a rendelkezésre álló hely lehetővé teszi, a tájékoztatást táblázat formájában, helyiérték szerint egymás alá igazított számokkal kell megadni. Ha a rendelkezésre álló hely nem teszi lehetővé a táblázatos formátumban történő tájékoztatást, akkor lineáris formátum is alkalmazható. A tápanyagokat 100 g-ra 3 vagy 100 ml-re vonatkoztatva kell megadni, emellett feltüntethető a termék adagjára vagy fogyasztási egységére vetítve is. Nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében a tápértékjelölés kizárólag adagra vagy fogyasztási egységre vetítve is megadható. 3.7 Mely vitaminok és ásványi anyagok tüntethetők fel a jelölésen? Melyek a termékben lévő minimális mennyiséghez kapcsolódó feltételek? Milyen mértékegységet kell alkalmazni a tápértékjelölésben? (a 30. cikk (2) bekezdése, a 32. cikk (2) és (3) bekezdése és a 33. cikk (1) bekezdése, valamint a XIII. melléklet) Az alábbi táblázatban felsorolt bármely vitamin vagy ásványi anyag feltüntethető a jelölésen, ha jelentős mennyiségben van jelen az élelmiszerben. A jelentős mennyiség számítása az alábbiak szerint történik: - az italok kivételével minden más termék esetében az alábbi táblázatban megadott táplálkozási referenciaértékek 15 %-a 100 g-onként vagy 100 ml-enként; - az italok esetében, az alábbi táblázatban megadott táplálkozási referenciaértékek 7,5 %- a, 100 ml-enként vagy; - egy adagot tartalmazó csomagolás esetében, az alábbi táblázatban megadott táplálkozási referenciaértékek 15 %-a. A vitaminokat és ásványi anyagokat az alábbi táblázatban megadott mértékegységekben, és az ugyanott megadott referenciaértékek százalékában kell feltüntetni, 100 g-ra vagy 100 ml-re vetítve. A tájékoztatás ezenfelül történhet adagra vagy fogyasztási egységre vetítve is. 3 A vitaminokra és ásványi anyagokra meghatározott mértékegységeket lásd. a 3.7 táblázatban Feltüntethető vitaminok és ásványi anyagok Táplálkozási referenciaértékek (Nutrient reference value = NRV) A-vitamin (μg) 800 17
D-vitamin (μg) 5 E-vitamin (mg) 12 K-vitamin (μg) 75 C-vitamin (mg) 80 Tiamin (mg) 1,1 Riboflavin (mg) 1,4 Niacin (mg) 16 B6-vitamin (mg) 1,4 Folsav (μg) 200 B12-vitamin (μg) 2,5 Biotin (μg) 50 Pantoténsav (mg) 6 Kálium (mg) 2000 Klorid (mg) 800 Kalcium (mg) 800 Foszfor (mg) 700 Magnézium (mg) 375 Vas (mg) 14 Cink (mg) 10 Réz (mg) 1 Mangán (mg) 2 Fluorid (mg) 3,5 Szelén (μg) 55 18
Feltüntethető vitaminok és ásványi anyagok Táplálkozási referenciaértékek (Nutrient reference value = NRV) Króm (μg) 40 Molibdén (μg) 50 Jód (μg) 150 3.8 Hogyan határozható meg egy élelmiszer tápanyagtartalma? (31. cikk (4) bekezdése) A címkén feltüntetett értékek olyan átlagértékek, amelyek a következőkön alapulnak: az élelmiszer analitikai vizsgálata; a felhasznált összetevők ismert vagy tényleges átlagértékeiből történő számítás; vagy, általánosan megállapított és elfogadott adatok. 3.9 Hogyan határozható meg egy élelmiszer energiatartalma? (31. cikk (1) bekezdése, valamint a XIV. melléklet) Az energiatartalmat a következő átváltási együtthatók alkalmazásával kell kiszámítani: Tápanyag szénhidrát (kivéve a poliolok) poliolok fehérje zsír szalatrimok alkohol (etanol) szerves sav rost eritritol Átváltási együttható 17 kj/g 4 kcal/g 10 kj/g 2,4 kcal/g 17 kj/g 4 kcal/g 37 kj/g 9 kcal/g 25 kj/g 6 kcal/g 29 kj/g 7 kcal/g 13 kj/g 3 kcal/g 8 kj/g 2 kcal/g 0 kj/g 0 kcal/g 19
3.10 A fogyasztásra kész állapot vagy az értékesítésre kerülő állapot vonatkozásában kell feltüntetni az élelmiszer tápanyagtartalmát? (31. cikk (3) bekezdése) A tápértékjelölést az élelmiszer értékesítésre kerülő állapotára vonatkozóan kell megadni, de indokolt esetben vonatkozhat az élelmiszer fogyasztásra kész állapotára is, feltéve, hogy részletes felhasználási utasításokat adnak meg. Például egy dehidratált levespor esetében a tápértékjelölést kizárólag a fogyasztásra kész élelmiszerre is meg lehet adni. 3.11 Mikor alkalmazható azon kijelentés, hogy a sótartalom kizárólag a nátrium természetes jelenlétéből adódik? (30. cikk (1) bekezdése) Az az állítás, hogy egy élelmiszer sótartalma kizárólag a nátrium természetes jelenlétéből adódik, olyan élelmiszerek tápértékjelölésének közvetlen közelében jelenhet meg, amelyekhez nem adtak sót. Ilyen például a tej, a zöldségek, a hús és a hal. Ha a feldolgozás során sót vagy sótartalmú összetevőket pl. sonkát, sajtot, olívabogyót, szardellát stb. - adnak az élelmiszerhez, akkor ez az állítás nem alkalmazható. 3.12 Megadható-e az energiatartalom csak kcal-ban, ha a tápanyagösszetétellel kapcsolatos információt önkéntesen ismétlik meg a fő látómezőben? (32. cikk (1) bekezdése, valamint a XV. melléklet) Nem. Ahol megadják az energiatartalommal kapcsolatos információt, ott azt következetesen kjban (kilojoule-ban) és kcal-ban (kilokalóriában) is fel kell feltüntetni. 3.13 Feltüntethető-e a címkén az önkéntes tápanyagok, pl. omega-3 zsírsavak mennyisége a többszörösen telítetlen zsírsavak komponenseként? (30. cikk) Nem. A tápértékjelölés az energiatartalom és tápanyagok lezárt listája és nem egészíthető ki semmilyen további tápanyagra vonatkozó információval (de ld. a 3.14 pontot is). 3.14 Fel kell tüntetni minden olyan tápanyag vagy egyéb anyag mennyiségét, amelynek tekintetében tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tettek. Lehet ez része a tápértékjelölésnek? (30. és 49. cikk) Ha egy tápanyag, amelynek tekintetében tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tettek, részét képezi a tápértékjelölésnek, akkor nincs szükség további jelölésre. Ha egy tápanyag vagy egyéb anyag, amelynek tekintetében tápanyag-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítást tettek, nem képezi részét a tápértékjelölésnek, akkor a tápanyag vagy egyéb anyag mennyiségét a tápértékjelölés közvetlen közelében kell megjeleníteni (ld. a 3.13 pontot is). 3.15 Amennyiben egy termék elhanyagolható mennyiség(ek)ben tartalmaz olyan tápanyagokat, amelyek jelölése kötelező, vagy amelynek 20
elhanyagolható az energiatartalma, kötelező-e szerepeltetni ezeket a tápanyagokat vagy az energiatartalmat a tápérték táblázatban? (a 34. cikk (5) bekezdése) Nem, amennyiben a termék energiatartalma, vagy egy tápanyag mennyisége elhanyagolható, a tápanyagokra vonatkozó tápértékjelölés az elhanyagolható mennyiségű -t tartalmaz szöveggel helyettesíthető, amit a tápértékjelölés közvetlen közelében kell feltüntetni. A tűréshatárokkal kapcsolatos útmutató segíthet meghatározni, hogy mi minősül elhanyagolható mennyiségnek. 3.16 Milyen tápértékjelöléssel kapcsolatos információk ismételhetők meg a csomagoláson? (30. cikk (3) bekezdése, 32. cikk (2) bekezdése, és a 33. cikk) Egyes kötelező tápértékjelölési információkat az alábbi formátumok valamelyikének alkalmazásával meg lehet ismételni a csomagoláson, a fő látómezőben (közismert nevén a csomagolás elülső oldalán ): - energiatartalom, vagy, - energiatartalom, és a zsír és telített zsírsav-tartalom, cukortartalom, valamint a sótartalom. A megismételt adatokra is vonatkoznak a legkisebb betűméretre vonatkozó szabályok (a 13. cikk 2. bekezdése és a IV. melléklet; ld. még a 3.2 pontot). A tápértékjelölés ismétlése is egy meghatározott és korlátozott tartalmú lista marad. A fő látómezőben lévő tápértékjelölésben nem szabad további információkat megadni. Ismétlés esetén a tájékoztatás kizárólag adagra vagy fogyasztási egységre vetítve is megadható (feltéve hogy az adag/egység mennyisége/nagysága a tápértékjelölés közvetlen közelében meg van adva és a csomag címkéjén fel van tüntetve az adagok/egységek száma is). Az energiatartalmat azonban emellett 100 g-ra vagy 100 ml-re vetítve is meg kell adni. 3.17 Ha a fő látómezőben ( a csomagolás elülső oldalán ) megismételt tápértékjelölési információt a beviteli referenciaérték százalékában is kifejezik, meg kell-e jelennie ennek a kötelező tápértékjelölésben is ( a csomagolás hátsó oldalán )? (a 30. cikk (3) bekezdése, a 32. cikk (4) bekezdése, valamint a XIII. melléklet) A fő látómezőben ( a csomagolás elülső oldalán ) önkéntesen megismételt tápértékjelölés csak energiatartalomra, vagy energia, zsír, telített zsírsav, cukor és a sótartalomra vonatkozó információt tartalmazhat. Ezt az információt a tápértékjelölésben ( a csomagolás hátulsó oldalán ) is meg kell adni. A csomagolás elülső oldalán szereplő információkat azonban (az abszolút értékek mellett) a beviteli referenciaértékek százalékában is ki lehet fejezni, akkor is, ha a tápértékjelölés nem alkalmazza ezt a kifejezési formát. 3.18 Alkalmazható-e a beviteli referencia értékre utaló bármilyen betűszó? (32. és 33. cikk) 21
Ha valahol egy betűszó szerepel, azt a csomagoláson valahol teljes egészében meg kell magyarázni. A Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8400 kj/2000 kcal) mondat nem módosítható. (Figyelem: a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú előírásában szereplő RDA betűszó 2014. december 13. után nem használható, ezt követően az NRV (táplálkozási referenciaértékek/nutrient Reference Values) betűszó alkalmazható) 3.19 Alkalmazható a GDA vagy annak megfelelő nemzeti betűszó? (32. és 33. cikk) A Rendelet szándéka a fogyasztóknak nyújtott tápérték információk ezen belül az önkéntesen adott információk tartalmának, kifejezési és megjelenítési módjának harmonizálása. E szándék fényében a rendelet 32. és 33. cikkének kontextusában nem alkalmazható a Guideline Daily Amount vagy betűszava, a GDA (ld. a 3.18 pontot is). Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a beviteli referenciaérték fogalma eltér az ajánlott napi beviteli értéktől, mivel az ajánlott kifejezéssel ellentétben a beviteli referenciaérték kifejezés nem foglalja magában a táplálkozási ajánlást. Nem létezik például olyan táplálkozási ajánlás, amely szerint naponta 20 g telített zsírt kellene fogyasztani és a fogyasztóknak nem szabad azt hinniük, hogy ez az egészség fenntartásához szükséges minimális mennyiség. 3.20 Minden tápértékjelölés közvetlen közelében fel kell tüntetni a Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8 400 kj/2 000 kcal) kiegészítő mondatot? (32. és 33. cikk) Igen, ha az információt a beviteli referenciaértékek százalékában fejezik ki, 100 g vagy 100 ml alapon. Ha adagra vetített alapon fejezik ki, akkor nem kell feltüntetni. 3.21 Az energiára és tápanyagokra vonatkozó beviteli referenciaértékeket felnőttekre határozták meg. Kifejezhető-e önkéntes alapon az energiatartalom és a tápanyagok mennyisége a gyermekekre meghatározott beviteli referenciaértékek százalékában a felnőttekre meghatározott beviteli referenciaértékek helyett vagy mellett? (32. cikk (4) bekezdése, 36. cikk (3) bekezdése, 43. cikk, valamint a XIII. melléklet) Nem. A beviteli referenciaértékek önkéntes feltüntetése különleges fogyasztói csoportok számára csak akkor engedhető meg, ha uniós rendelkezéseket vagy hiányukban nemzeti szabályokat fogadtak el róluk. Az energiatartalom és a tápanyagok mennyisége az abszolút értékben való kifejezés mellett csak a felnőttekre meghatározott beviteli referenciaértékek százalékában fejezhető ki. A rendelet azonban előírja, hogy a Bizottságnak végrehajtási aktusokat kell elfogadnia arról, hogy a felnőttekre megállapított beviteli referenciaértékek mellett a különleges fogyasztói csoportok beviteli referenciaértékeit is feltüntethessék, így lehet, hogy a jövőben lesznek például gyermekekre vonatkozó beviteli referenciaértékek is. Mindaddig, amíg az ilyen uniós rendelkezések elfoga- 22
dásra nem kerülnek, a tagállamok nemzeti szabályokat fogadhatnak el, amelyek tudományosan megalapozott beviteli referenciaértékeket állapítanak meg az ilyen fogyasztói csoportokra. Az átmeneti időszakot követően, azaz 2014. december 13. után nem lesz megengedett az egyéb különleges fogyasztói csoportokra, így például a gyermekekre vonatkozó beviteli referenciaértékek használata, kivéve ha uniós vagy nemzeti szabályok tudományosan megalapozott beviteli referenciaértékeket állapítanak meg az ilyen csoportokra. 3.22 Mi egy fogyasztási egység? Alkalmazható piktogram egy adag definiálásához? Alkalmazható-e az vagy ~ szimbólum körülbelül egyenlő kifejezéseként az egy csomagban lévő adagok számának feltüntetéséhez? (33. cikk) A fogyasztási egység a fogyasztó számára egy könnyen felismerhető, egyedileg elfogyasztható egységet jelent. Egy fogyasztási egység nem feltétlenül jelent egy adagot. Egy tábla csokoládé egy kockája például lehet fogyasztási egység, de az adag több mint egy csokoládékocka. Alkalmazható-e szimbólum vagy piktogram egy adag vagy fogyasztási egység definiálásához? A Rendelet csak azt írja elő, hogy a fogyasztási egység vagy az adag könnyen felismerhető legyen és legyen mennyiségileg meghatározva a címkén. Ha szimbólumokat vagy piktogramokat alkalmaznak, akkor azoknak a fogyasztó számára egyértelmű jelentéssel kell bírniuk, és nem lehetnek megtévesztők. Ha egy termékben kismértékben ingadozik a fogyasztási egységek vagy adagok száma, azt jelezni lehet az adagok vagy fogyasztási egységek száma előtt egy vagy ~ szimbólum alkalmazásával. 3.23 Szavak helyett használhatók kizárólag ikonok a tápanyagok és/vagy az energia szimbolizálására? (34. cikk, valamint a XV. melléklet) Nem. A kötelező és önkéntesen megadott tápérték információknak egy bizonyos formátumot kell követniük, amely előírja, hogy az energiát és tápanyagokat a nevükkel kell jelölni. Az általános alapelv, amely szerint a kötelező tájékoztatást szavakban és számokban kell megadni, azokra az esetekre is érvényes, amikor a tápérték információkat önkéntes alapon tűntetik fel. Piktogramok és szimbólumok kiegészítésként alkalmazhatók. 3.24 Feltüntethető-e a tápértékjelölés a Rendelet követelményeinek megfelelő tápértékjelölésen kívül az USA-ban és Kanadában előírt formátumban is, amennyiben a termékeket egynél több országba szánják? (30. és 34. cikk, valamint a XIV. és XV. melléklet) Nem. Az USA-ban és Kanadában előírt formátum szerinti tápértékjelölés nem lenne összhangban az uniós követelményekkel, mivel a kötelező és az önkéntesen megadott információnak meg kell felelnie a Rendeletben megállapított szabályoknak. Az ilyen jelölés emellett megtévesztheti a fogyasztót az USA-ban, az energiatartalom és a tápanyagok mennyiségének kiszámításához alkalmazott különféle átváltási együtthatók miatt. 23