VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT. SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERVE

3. sz. melléklet VESZPRÉM MEGYEI CSOLNOKY FERENC KÓRHÁZ NONPROFIT ZRT. SZAKMAI FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2015

2 Bevezetés A 43/2003. (VII.29.) ESZCSM rendelet előírta az egészségügyi intézmények számára 5 éves szakmai fejlesztési terv kidolgozását. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház- Rendelőintézet ezen előírásnak megfelelően a 2007-2012-ig terjedő időszakra elkészítette a tervet melyet a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadott. A fenti rendelet alapján a terv végrehajtását a gyógyintézet vezetése évente értékeli, szükség szerint korrigálja, illetve szükség szerint a következő öt évre módosítja. A 2008. évben a szakmai koncepció nem változott, ugyanakkor az intézmény belső működésében jelentős átalakulás történt, mivel 2008. április 1-jétől a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt-ként működik tovább. 2009. évben az előzetes ütemtervektől eltérően nem kerültek kiírásra az uniós pályázatok, így jelentős fejlesztést végrehajtani nem tudtunk, ugyanakkor a koncepció irányát nem kívántuk módosítani. 2010. évben az elfogadott fejlesztési koncepció mentén a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP 2.2.2.) keretében megindult a sürgősségi ellátás fejlesztése, beadásra került a struktúra-átalakítási pályázat (TIOP 2.2.4.) és folyamatban van a Regionális Onkológiai Központ kialakítására szóló pályázat (TIOP 2.2.5.) beadása is. Ennek megfelelően szükségessé vált a koncepció módosítása. Tekintettel arra, hogy 2010. évben új egészségügyi kormányprogram kerül kiadásra, továbbá módosulni fog a TIOP 2010-től 2013-ig terjedő időszakra tervezett akcióprogram is, így jelenleg csak a már megvalósult, illetve a folyamatban levő programok kerülnek átvezetésre a szakmai fejlesztési tervünkben, míg a komplex revízióra a második félévben kerül sor. A 2006. évben az intézményhez kirendelt önkormányzati biztosi tevékenység során részletesen elemzésre került a kórház szakmai struktúrája és működése. Megállapítást nyert, hogy az intézmény adósságállományának kialakulásában szerepet játszottak a szakmai terület komoly anomáliái. A biztosi jelentés az elkészült szakmai tervet formálisnak minősítette és nem tartotta alkalmasnak arra, hogy az az intézmény hosszú távú stratégiájának alapjául szolgáljon. A jelentés kiemelte, hogy egy megyei kórház szakmai fejlesztési programjában megyei és regionális integrációs feladatot is fel kell vállalnia, ennek megfelelően szükségesnek tartotta a terv átfogó felülvizsgálatát és korrekcióját. Az elemzés felhívta a figyelmet arra, hogy mivel szakmai területen is évtizedes problémák korrekciója szükséges, miközben a dinamikus külső környezeti változások hasonlóan gyors változtatást igényelnek célszerű a szokásosnál drasztikusabb irányváltást betervezni a szakmai programok területén is. A biztosi jelentés alapján a Megyei Önkormányzat Közgyűlése az 5/2006. (II. 22.) MÖK határozatában elfogadta azt az intézkedési tervet, amely a következő főbb változtatásokat írta ellő a szakmai területen: a Szakmai Stratégiai Terv átdolgozása, előírt változtatások a járóbetegek ellátásban,

3 az Ápolási osztály létesítése, 60 ágyas aktív Pszichiátriai osztály létesítése, Központi műtő kialakítása, Mozgásszervi Rehabilitációs Szakfeladat 10 ágyas bővítése, Baleseti Sebészeti, Kézsebészeti, Ortopédiai szakmák részvételével létrejövő mátrix osztály kialakítása, Önálló Érsebészeti Osztály létrehozása, Sürgősségi Centrum (SO1) projekt kidolgozása, Onkológiai Centrum projekt kidolgozása, Érbetegségek Diagnosztikai és Kezelési Központja projekt kidolgozása. A fenti strukturális változások együtt járnak: a humánerőforrás állománycsoportonkénti összetételének változtatásával, az elhelyezési feltételek egyes területeken való módosításával, a gép-műszer állomány változtatásával, a háttér szolgáltatási igény módosulásával, az informatikai rendszer fejlesztésével, A fenti feladatokon túl a komplex intézkedési terv végrehajthatóságának feltételeként javaslat történt az intézményi menedzsment megújítására, ezen belül a főigazgatói status pályázati úton történő betöltetésére. A főigazgatói állás megpályáztatása során az új főigazgató új szakmai stratégiai programmal nyerte el a pályázatot. Az új program egy olyan hipotézisen alapult, amely szerint lehetséges a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézetet szakmailag magas színvonalon, gazdaságosan és hatékonyan úgy működtetni, hogy az: a Közép-Dunántúli régió meghatározó egészségügyi intézménye legyen, kielégítse a lakossági szükségleteket és igényeket, megfeleljen a tulajdonos elvárásainak, biztos munkahelyet és megélhetést, kiszámítható előmeneteli rendszert és európai szintű munkakörülményeket biztosít az egészségügyi dolgozóknak, teljesíti a szakmai protokollokat, irányelveket és garantált minőségű ellátást nyújt, illeszkedik az Országos Egészségfejlesztési Koncepcióhoz, valamint az Egészséges Társadalom Komplex Programhoz. A Közgyűlés előírta a kórház új menedzsmentje számára, hogy részletesen dolgozza ki a megye fekvőbeteg ellátásának új struktúrájára vonatkozó javaslatát. A megyei fekvőbeteg struktúraátalakítást előkészítő koncepció elkészült, mely szerint a fenti hipotézisben megfogalmazott elvárások a megye egészségügyi ellátási struktúrájában nem voltak megvalósíthatóak, ugyanis a megyében a pályázat beadása előtt 12 egymástól gyakorlatilag független fekvőbeteg intézmény működött: Veszprém megyei kórház Doba Veszprémhez integrálva Balatonfüred EüM Országos Intézete Balatonfüred MÁV

4 Balatonfüred HM Várpalotai kórház Zirci kórház Ajkai kórház Pápai kórház Sümegi kórház Tapolcai kórház Farkasgyepűi kórház A környezeti tényezők analízise alapján megállapítható volt, hogy ez a struktúra nem fenntartható, nem működtethető, nem finanszírozható, nem fejleszthető és a szakmai szempontoknak sem képes megfelelni. A betegek biztonságos és szakszerű ellátása tehát a megyei kapacitások és erőforrások koncentrációját követelte meg. Ebbe az irányba hatott az ellátás legszűkebb keresztmetszetét jelentő humán erőforrás hiánya is. Nem azért kellett a teljes ellátási struktúrát átalakítani, mert a reformkoncepció ezt akarta kikényszeríteni, hanem azért, mert a hazai és nemzetközi szakmai iránylevek, protokollok és evidenciák olyan diagnosztikai és terápiás eljárásrendet írnak elő, melyeket a fragmentált, felesleges párhuzamosságokat mutató struktúrában nem lehetett biztosítani. A koncepciót a megyei közgyűlés 2006. szeptember 14-én megtárgyalta és a 89/2006. (IX.14.) MÖK határozatában elfogadta az integráció főbb irányait és határozatában írta elő az integrációhoz szükséges tulajdonosi és intézményi egyeztetések lefolytatását. Ezzel párhuzamosan egy interregionális és interdiszciplináris egyeztetést kezdtünk Somogy megyével az átalakítások összehangolására, különös tekintettel a Balatonnal kapcsolatos szezonális ellátási kihívásokra valamint a gyógy-idegenforgalmi lehetőségek kiaknázására. A Pannon modellnek elnevezett programban megfogalmazott célokat 5 lépcsőben kívántuk illetve kívánjuk megvalósítani: I. Veszprém megye kórházainak önálló, de a közös célokat már figyelembe vevő struktúra átalakítása, mely elsődlegesen az aktív ágyak számának csökkentését, telephelyek megszüntetését, osztályok összevonását, párhuzamosságok megszüntetését, a szükségletekhez igazodó krónikus kapacitások kialakítását célozta meg II. Veszprém megye kórházainak együttműködése az intézmények közötti párhuzamosságok megszüntetésére és a hatékonyabb együttműködésre, mely során egy Kelet-Veszprém megyei ellátási egység és egy Nyugat-Veszprém megyei ellátási egység kerül kialakításra III. A teljes megyei szintű szakellátás összehangolása a logisztika valamint egyes IV. diagnosztikus és terápiás ellátások területén A Pannon modellnek megfelelő megyei szint felett átívelő integráció létrehozása, mely Somogy és Veszprém megyék interregionális és interdiszciplináris együttműködési terve V. A koncepció kidolgozásakor még csak általánosságban megfogalmazott, mostanra azonban már részletesen kidolgozott finanszírozási, biztosítási és ellátás-szervezési modell kísérlet

5 Az elkészült új koncepció miatt a Közgyűlés több ponton módosította az 5/2006. (II.22.) MÖK határozattal elfogadott intézkedési tervet. Az így elfogadott új koncepció alapozta meg a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet 5 éves szakmai fejlesztési tervét, melyet most a fenti szempontoknak megfelelően módosítunk. Tekintettel arra, hogy a fentieknek megfelelően nem csupán a korábbi terv korrekciója történik meg, így az új fejlesztési terv a jogszabályi lehetőséggel élve már új időszakra 2010-2015 vonatkozik. A külső környezet elemzése I. Az Egészségügyi Fejlesztési Koncepció és a régió Egészségügyi Fejlesztési Terve Amennyiben már középtávon is célunk, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. a Közép-Dunántúli régió meghatározó és egyik vezető egészségügyi szolgáltatójává tegyük, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a régió kistérségi szintű egészségfejlesztési tervét. Ennek kiindulásaként hiszen a regionális koncepcióknak ehhez kell illeszkedniük meg kell említenünk az országos szintű Egészségügyi Fejlesztési Koncepció (EFK) főbb prioritásait. I/1. Az EFK főbb ismérvei Az EFK célja, hogy: 2013-ra a hazai születéskor várható átlagos élettartam érje el az akkori uniós átlagot, csökkenjen az ellátási különbség az ország egyes területei között, működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az egészségügyi ellátó rendszer. Az EFK fő beavatkozási területei: egészség-központú egészségpolitika kialakítása, népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése, az egészségügyi forrásképző- és elosztórendszerek átalakítása, az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének kórház központú szemlélete helyett a betegközpontú szemlélet érvényesítése, az egészségügyi informatika és egészség kommunikáció fejlesztése, új humánerőforrás stratégia kialakítása, az egészségügyi kutatás-fejlesztés és az egészségipar támogatása. Az EFK főbb beavatkozási területeinek néhány figyelembe veendő komponense: a szakmai irányítás és tervezés többek között a kapacitás elosztás centralizálása és regionalizálása,

6 az engedélyeztetés és a szakfelügyelet, a minőség-ellenőrzés rendszerének fejlesztése, azok gyakorlati következetes érvényesítése, a rendszer finanszírozás és az intézmény finanszírozás átalakítása, a finanszírozó vásárlói funkciójának megerősítése, a lakosság közeli egységes alap és járóbeteg szakellátást összehangoló kistérségi egészségközpontok létrehozása, az ügyeleti és sürgősségi ellátórendszerek fejlesztése, összehangolása, a védőnői hálózat szerepének erősítése, a házi ápolás és gondozás kiterjesztése, a kórházi és szakrendelői struktúra átalakítása, regionális kórházi központok kijelölése és fejlesztése, területi általános sürgősségi kórházak kijelölése és fejlesztése, szakkórházak rendszerének átalakítása, a krónikus ellátás elválasztása az aktív ellátási rendszertől és közelítése a szociális ellátás fele, az ápolási és hospice kapacitás fejlesztése, egységes és integrált, a telemedicina lehetőségeit is megteremtő ágazati informatikai fejlesztések, a gyógy- és egészségturizmus fejlesztése. I/2. A Közép-Dunántúli Régió Regionális Operatív Programja (ROP) egészségiegészségügyi vonatkozásai: A ROP átfogó stratégiai céljai közt szerepel az Egészséges régió megteremtése. Ezt az alábbi célrendszerrel kívánja megvalósítani: az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális egyenlőtlenségeinek oldása, az egészséges életmód elveinek és gyakorlatának terjesztése. A Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács alapvető törekvése volt, hogy a régió egészség-stratégiai céljai közül minél több valósulhasson meg azáltal, hogy azok beépülhessenek a ROP-ok projektjeibe, így azok megvalósításához uniós források legyenek lehívhatóak. A főbb egészségfejlesztési célok megvalósulása a fejlesztési koncepció szerint csak a tudatosan összehangolt fejlesztéspolitika eredményeként, valamint a beutalási rend tudatos és következetes betartása esetén lehetséges. Ennek megfelelően a régióban: egységes elvekre épülő, progresszivitást figyelembe vevő, a valódi szükségletekhez és a technológiai fejlődéshez igazodó, költség hatékony és fenntarthatóan finanszírozható, régiós és intézményi szinten is professzionálisan menedzselt ellátórendszert kell kialakítani. Ez csak az ellátórendszer lényegi strukturális átalakításával érhető el. A régió ellátás-szervezési alapelvei: a biztonság, a folyamatos működés és a számon kérhető minőség elve az igazságosság és az esélyegyenlőség elve

7 az emberi méltóság és a személyiségi jogok tisztelete a regionalitásra épülő progresszivitás elve a szubszidiaritás és a lakosság-közeliség elve a folyamatos fejlesztés elve a komplexitás elve a szektorsemlegesség és a partnerség elve a konszenzus elve a nyilvánosság elve a prevenció központúság elve a választás szabadságának elve A fentiek alapján a Közép-Dunántúli Régió szakmai egészségügyi stratégiai céljai: a sürgősségi ellátás fejlesztése, a kardiológiai és szívsebészeti ellátás fejlesztése, daganatos betegségek aktív és krónikus ellátásainak fejlesztése, a rehabilitációs ellátások és hosszú ápolások fejlesztése, a pszichiátriai ellátások fejlesztése, kistérségi multifunkcionális közösségi központok létrehozása, az alapellátás fejlesztése, az intézményi infrastrukturális egyenlőtlenségek felszámolása. A fentiekből nyilvánvaló, hogy az EFK-tól, valamint a regionális Egészségfejlesztési Tervtől eltérő intézményi program megvalósításának nem lesznek központi pénzügyi forrásai, valamint nem garantálható a fenntartható működtetése sem. Ezt az irányt erősíti meg az elkészült Egészséges Társadalom Komplex Program is, amely az uniós források felhasználásának legfontosabb stratégiai döntés-előkészítő dokumentuma lesz. A külső környezet elemzése II. Az Egészséges Társadalom Komplex Program tervezetének főbb irányai Az Egészséges Társadalom Komplex Program a 2007-2013 Európai Uniós fejlesztési periódus magyarországi ország-stratégia ágazati terve. A Program több szakterületet is érint, hiszen az egészség feltételeit az ágazaton kívüli eszközökkel is lehet befolyásolni, de az egészségügy kihat az egész gazdaság versenyképességére és a társadalom egészének helyzetére is. A lakosság egészségi állapotának javítása mint végcél mellett a Program közvetlenül kívánja szolgálni az egészségügyi ellátórendszer modernizációját, a halaszthatatlan struktúraváltást, a hatékony a finanszírozható rendszer kiépítését. A Komplex Program alapját képezik az elmúlt években elfogadott szakmai Nemzeti programok: a Népegészségügyi Program a Sürgősségi Ellátás Fejlesztésének Programja a Nemzeti Rákellenes Program a Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program

8 a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja Az Egészségügy Humán Erőforrás Stratégiája Sajnálatos, hogy a fenti szakmai programok által kitűzött konkrét célok és projektek nagyobbrészt nem realizálódtak, mert azok hátrébb sorolódtak a konvergencia program, majd a gazdasági válság következtében, ugyanakkor a célkitűzések változatlanok maradtak, így nem szükséges ilyen szempontból a jelen fejlesztési koncepció irányainak korrigálása. A Komplex Programot a 4 fő prioritás mentén 4 pillér alkotja: I. Struktúraváltás az egészségügyi ellátásban és a területi különbségek mérsékelése II. Versenyképesség növelése az egészségügyi ellátórendszerben, innováció, információ-technológia, egészségipar III. Egészség károsító tényezők kiküszöbölése, fogyasztóvédelem, Népegészségügyi Program IV. Humánerőforrás fejlesztése, képzés és oktatási rendszer átalakítása, a tájékoztatási rendszer fejlesztése A struktúraváltás az első számú prioritás, mely az aktív fekvőbeteg ellátásban az intézményszám radikális csökkentését, intézmények fúzióját, szervezeti integrációját, a felesleges párhuzamosságok csökkentését, az erőforrások koncentrálását, hatékony és finanszírozható intézményeket hoz létre. Szükséges egyes intézmények profilváltása, a profilok tisztítása. A centralizáció mellett külön projektek indulnak a kórházi ellátásokat kiváltó ellátási formák, valamint a lakossághoz közeli ellátási formák fejlesztésére, ennek keretében többcélú kistérségi közösségi egészség-központok jönnek létre. A kórházi struktúra átalakítás természetesen figyelembe veszi a már elfogadott nemzeti szakmai programokat, így ennek része a sürgősségi ellátás, az onkológiai ellátás, a szív és érrendszeri betegellátás, valamint a gyermekellátás fejlesztése is. A humánerőforrás fejlesztési pillér koncentrál egyrészt a hiányszakmák problémájára, másrészt újra kívánja definiálni a szakmai kompetencia határokat. Figyelembe veszi az orvos, mint legköltségesebb erőforrás elvet, így programokat tartalmaz az orvosok tehermentesítésére is. A Program a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. jogelődjénél a sürgősségi projektben SO1-es szintet céloz meg, amely később a TIOP kiírás szerint emelt szintű SO2-re módosult, onkológia vonatkozásában regionális onkológiai központot tervez. Tekintettel arra, hogy a Program irányai adottak, azokat be kell építeni a kórház fejlesztési programjába. Tudomásul kell venni, hogy a Programmal ellentétes fejlesztések, átalakítási irányok már rövidtávon is az adott intézmény teljes ellehetetlenüléséhez fog vezetni.

9 A külső környezet elemzése III. A kormány egészségügyi programja A Parlament elé 2006. május 30-án benyújtásra került a Magyar Köztársaság Kormányának programja. A program egyértelműen vállalta az egészségügy átfogó reformjának megvalósítását. A reform 5 területen tervezett változtatásokat: az egészségbiztosítási ellátások rendszerében az egészségbiztosító szervezetében az egészségbiztosítás által lekötött kapacitásokban és azok finanszírozási rendszerében az ellátások díjának kalkulációjában és a számlázásban az Egészségbiztosítási Alap stabilizációjában A fenti 5 intézkedéscsoport alapján a reformot az alábbi tartalommal tervezték megvalósítani: az egészségbiztosítás átalakításának keretében megteremtődnek a valódi biztosítói működés feltételei, mely a professzionális szervezeti kialakítás mellett a szolgáltató és szolgáltatás vásárló funkció erősödésében is meg fog nyilvánulni, mely eredményeként a biztosító csak attól és ott vásárol szolgáltatást, ahol a valódi szükségletek kielégítésére a szakmai protokolloknak és irányelveknek megfelelő és költség-hatékony szolgáltatásokat nyújtanak, megtörténik a kockázatok tisztítása, azaz a külső érdekből bekövetkező kockázatok kikerülnek a nemzeti kockázatközösség kockázat kezeléséből, a harmadik félre áthárítható károk és kockázatok, valamint az extra és extrém kockázatok szintén kikerülnek a rendszerből, valamint megindul az ápolás-gondoskodás biztosítási alágazat kiépítése, ellátási csomagok kerülnek meghatározásra, mely szerint általános emberi jogon járnak a közvetlen életvédelemmel, a közegészségüggyel és járványüggyel, továbbá az anya- és csecsemővédelemmel kapcsolatos szolgáltatások, pozitív és negatív taxációval meghatározásra kerülnek a társadalombiztosítási csomag diagnosztikai és terápiás szolgáltatásai, elkülönítésre kerülnek a biztosítási csomag feletti, csak külön térítés ellenében igénybe vehető ellátások, illetve különleges igényeket kielégítő szolgáltatások, kijelölésre kerülnek a kompetencia központok és a súlyponti kórházak, meghatározásra kerülnek a normatív kapacitások, míg a gyakran igénybe vett, alacsonyabb progresszivitási szinten álló, kisebb költségigényű szolgáltatások esetében a konkrét döntések és felelősségek decentralizálódnak, kistérségi szinten egészség-gazdálkodó közösségek jönnek létre, melyek a lakossághoz közeli ellátás szervezeti-finanszírozási egységei, a fenti intézkedések hatásaként átrendeződnek a kapacitások, a fekvőbeteg finanszírozás területén a teljesítmény volumen korlát helyett szolgáltatás volumen rendszer lép életbe. A kormányprogram szerint ösztönözni kívánják a kórházak gazdasági társasággá való átalakulását, valamint a magántőke ellenőrzött bevonását a szolgáltatások nyújtásába és a fejlesztésekbe. Ehhez kapcsolódóan 2007-től közelíteni kívánják az egészségügyi

10 közintézmények gazdálkodási és pénzügyi szabályait a versenyszféráéhoz. Újraszabályozásra kerül a gyógyszerforgalmazás rendszere, átalakításra kerül a gyógyszertámogatás szisztémája. 2008-tól bevezetésre kerül az EU-konform betegbiztosítási kártya, ezzel egyértelműen ellenőrizhetővé válik a biztosítási jogviszony és a szolgáltatás igénybevétele és nyújtása is. A kormányprogram külön fejezetben erősíti meg az előző fejezetben részletezett nemzeti szakmai programok megvalósítása iránti szándékát. A program felvállalja a korábbi fejezetekben már említett ágazati humánerőforrás stratégia elkészítését és érvényesítését. Az Egészséges Társadalom Komplex Programjában leírtakhoz képest meghatározza, hogy új életpálya modellt kell kialakítani mind az orvosok, mind az egyéb egészségügyi dolgozók számára. A változtatás fő irányát ugyan nem jelölve, de megemlíti az alkalmazkodást az Európai Unió munkaidő-szabályozás jobb érvényesülése érdekében. Folytatni kívánja az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatását, valamint a jelenlegi kötelező kamarai tagságot önkéntessé kívánja tenni valamennyi egészségügyi szakmai kamarában. A fenti program az elmúlt 4 évben csak minimális mértékben valósult meg. Az egészségbiztosítás átalakítása gyakorlatilag nem történt meg. Az egészségbiztosítási kártya nem került bevezetésre. A népszavazást követően visszavonásra került a vizitdíj és a kórházi napidíj. Az egészségbiztosító szervezetében ugyan megtörtént a regionalizálás, de maga a rendszer alapjaiban változatlan maradt. A struktúra átalakítás jelentős mértékű aktív fekvőbeteg kapacitás csökkenést és krónikus kapacitás-bővülést eredményezett, ugyanakkor valódi struktúraváltás nem történt meg. A finanszírozás többszöri módosítás után technikájában változatlan maradt, míg értékében jelentős mértékben szűkült. Változatlanul megmaradtak a korábbi funkcionális anomáliák. Változatlanul fennáll az aszinkron helyzet a szükségletek, a struktúra és a finanszírozás között. A díjtételek korrekciója nem történt meg, sőt az ezt megalapozó elemzések sem készültek el. Az E-Alap stabilizációját nem sikerült megoldani, így csak többszörös utólagos korrekció segítségével lehetett az intézményrendszer működőképességét legalább minimálisan elvárható szinten megtartani. A humán erőforrás program szintén nem realizálódott, sőt az ágazat helyzete ebből a szempontból még tovább romlott. Miközben jelentős számú intézmény többek között intézményünk is választotta a kormányprogram által javasolt átalakulást gazdasági társasággá, ugyanakkor a jogszabályi változások az ígérettel szemben nem pozitívan, hanem negatívan diszkriminálták ezt. Így az átalakult intézmények finanszírozása éves viszonylatban 5-8%-kal rosszabb lett a nem átalakult intézményekhez képest. Összefoglalva az egészségügyi kormányprogram megvalósulásának hiányában intézményi

11 szinten nem volt konzekvensen lekövethető országos irányvonal az egészségpolitikában. Az új kormányprogram elfogadását követően ezért szükséges az intézményi szakmai fejlesztési tervünket is teljesen átdolgozni.

12 Belső környezeti analízis A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 2007. április 01-jétől látja el a Veszprém megye vezető egészségügyi szolgáltatói feladatait. Mint 100%-os megyei önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgáltató Veszprém megye legnagyobb fekvőbeteg és járóbeteg-szakellátó intézménye, a Közép-dunántúli Régió kiemelt szolgáltatója, földrajzilag a Dunántúl logisztikai középpontjában fekszik. Míg korábban a legkisebb megyei kórházak között tarthatták számon, 2004. óta több intézményi integrációt követően az elmúlt 6 évben több alkalommal is jelentősen megváltozott. Ennek mérföldkövei: 2004. január 01. A Hollós István Szocioterápiás Psychiátriai Kórház (Doba) integrálódik a Megyei Kórházba, 255 krónikus ágy kapacitással. 2007. április 01. A dobai telephely 200 ággyal átadásra kerül Sümeg Városi Kórház részére. 18 krónikus ágy Zirc Városi Erzsébet Kórház, 37 krónikus ágy Várpalota Városi Kórház részére kerül átadásra. Ezzel együtt 135 akut ágy szűnt meg, melyből 50 ágyat az intézmény krónikus ellátásra konvertált át. (17 ággyal bővült a Reumatológiai Osztály és új, 33 ágyas Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály alakult.) 2007. július 31. Sümeg Városi Kórház két telephellyel és 352 krónikus, továbbá 75 akut ággyal növelve a Megyei Kórház kapacitását. A Megyei Kórház heterogén intézményrendszert örökölt: jelenleg 7 telephelyen folytat gyógyító-megelőző és rehabilitációs tevékenységet. A fekvőbeteg szakellátás hátterét 1 123 ágy biztosítja, melyből 697 ágyon aktív, 426 ágyon pedig krónikus ellátás történik ellátási területe lényegében teljes Veszprém megyére kiterjed: 378 315 fő. Egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít. A járóbeteg-szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés nyújtja, összességében heti 2 739 szakorvosi óra keretében. Jelenleg a Kórház ellátási területét és szakmai struktúráját az 1. Melléklet szemlélteti. Az intézmény egészségügyi ellátórendszerben betöltött szerepe A 2006. évi CXXXII. Törvény értelmében a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház súlyponti intézmény. A Kórház ellátórendszerben betöltött szerepét súlyponti országos intézményi körben, majd régiós és megyei áttekintésben elemezzük.

13 Fekvőbeteg aktív ellátás (2008) Súlyponti intézmények Aktív eset Aktív súlyszám Gottsegen György Orsz.Kard.Int 8 907 33 753 Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 11 993 10 132 Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 12 035 10 230 Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 12 514 10 792 Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 14 215 15 181 Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 14 218 11 803 Siófok, VKh. 14 621 13 710 Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 18 941 17 750 Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 19 708 17 826 Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 21 400 21 294 Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 24 225 20 144 Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 24 843 22 868 Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 28 783 34 255 Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 29 758 30 439 Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 30 513 30 959 Kistarcsa, Flór F. Kh. 33 173 31 566 Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk 34 609 31 450 Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 35 188 30 358 Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 35 386 35 836 Uzsoki u. Kórház, Bp. 36 839 43 977 Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 37 547 46 550 ONKI 40 383 53 648 Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 40 966 44 724 Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 41 277 47 147 Szolnok, Hetényi G. MKh. 41 284 46 136 Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 41 435 43 789 Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 42 677 53 407 ÁEK 50 394 65 124 Szent János Kórház Ri., Bp. 52 671 56 057 Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 52 745 57 433 Székesfehérvár, Szt.György MKh 54 785 58 372 Miskolc, BAZM.Kh.Egy. Okt. 69 169 85 836 Pécsi Tudományegyetem 69 206 106 901 Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 70 762 72 496 SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 75 802 103 301 DE OEC, Debrecen 82 910 127 259 Semmelweis Egyetem 114 208 158 022 A Kórház mind esetszám, mind megtermelt súlyszám tekintetében 19. a súlyponti intézmények körére nézve. Abszolút sorrend alapján mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb teljesítményű intézménytől ugyanannyi a távolsága. Ha az esetszám és a súlyszám abszolút értékekeit nézzük, akkor a legmagasabb esetszámú (SOTE 114.208) és a legmagasabb súlyszámú (SOTE 158.022) intézménytől látszólag már nagyobb távolság választja el (esetszáma: 35.386, súlyszám: 35.836). Azonban ez a távolság csak látszólagos. Ha kivesszük a megelőző listából az országos hatáskörű intézményeket (5 db) akkor a tisztán súlyponti intézményi körben legnagyobb teljesítményűvé előlépő Jósa András Kórháztól teljesítménybeli elhelyezkedése már nem mutat ekkora különbségeket: Jósa A.

14 esetszám: 70.762, Csolnoky esetszám: 35.386; Jósa A súlyszám: 72.496, Csolnoky súlyszám: 35.836. Ez teljesítmény tekintetében a tisztán súlyponti intézmények körében a középmezőny tagjává teszi. Járóbeteg szakellátás (2008) Súlyponti intézmények Járó eset Járó pont Gottsegen György Orsz.Kard.Int 83 053 159 412 379 Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 198 891 306 412 617 Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 219 021 385 644 133 Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 272 361 305 302 693 Siófok, VKh. 293 451 412 832 532 Szent Imre Kórház, Fővárosi Önk 318 578 484 104 744 Kistarcsa, Flór F. Kh. 339 930 638 622 536 Uzsoki u. Kórház, Bp. 367 234 576 273 038 Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 370 084 480 324 427 Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 374 580 613 764 812 ONKI 418 562 1 229 092 669 Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 429 578 592 990 480 Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 447 405 648 186 116 Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 472 948 894 209 681 Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 532 339 1 006 564 817 Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 539.486 827 982 890 Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 545 789 822 690 106 Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 586 928 893 913 918 Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 668 665 1 131 597 952 Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 705 175 1 227 792 249 Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 709 425 1 376 694 072 Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 726 164 1 368 044 493 Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 763 803 1 431 171 252 Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 835 968 1 167 375 992 Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt 862 655 1 526 180 938 Szolnok, Hetényi G. MKh. 872 935 1 348 327 252 Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 874 564 1 601 890 727 Szent János Kórház Ri., Bp. 895 532 1 604 460 725 Pécsi Tudományegyetem 898 279 2 049 053 509 Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 953 614 1 640 040 938 ÁEK 984 838 1 887 057 718 Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 997 348 1 327 982 799 Székesfehérvár, Szt.György MKh 1 239 503 2 048 917 154 DE OEC, Debrecen 1 295 755 3 172 309 988 Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 1 624 619 2 831 198 375 Semmelweis Egyetem 1 645 054 3 706 719 259 SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 1 647 114 3 131 373 952 Járóbeteg-szakellátás tekintetében a 21. legnagyobb esetszámú intézmény, megtermelt járóbeteg pont tekintetében 25. Fekvőbeteg intézményi pozícióihoz képest gyengébb teljesítményt mutat. Ennek magyarázata, hogy Veszprém megye szakorvosi óraszám ellátottsága az országos átlag alatt van, valamint, hogy emellett is nagyszámú járóbetegszakellátó szolgáltató: 54 db működik a megyében (Tábla 1: Egyes ellátások, illetve ellátók

15 földrajzi megoszlása a régióban). Krónikus és rehabilitációs szakellátás (2008) Súlyponti intézmények Krón.eset Krón.súly.nap Siófok, VKh. 197 8 506 Ózd, Almási Balogh Pál Kh. 468 23 268 Sopron MJV. Erzsébet Kh. DEOEC 686 43 270 Salgótarján,Szent Lázár M.Kh. 841 41 821 Karcag, Kátai Gábor Kh.-Ri. 918 49 972 Sátoraljaújhely, Erzsébet VKh. 921 36 191 Kistarcsa, Flór F. Kh. 922 32 113 Vác, Jávorszky Ödön Városi Kh. 1 169 44 673 DE OEC, Debrecen 1 293 36 094 Tatabánya, Szt. Borbála Kórház 1 376 42 745 Szentes,Cs.M.Önk.dr.Bugyi I.KH 1 444 38 603 Szent Imre Kórház,Fővárosi Önk 1 467 26 963 Semmelweis Egyetem 1 533 20 297 Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Bp. 1 942 122 589 Miskolc, BAZ.M.Kh.Egyetemi Okt 1 964 73 346 Nagykanizsa, V.Kh.Ri. 2 145 54 369 Dunaújváros,Szent Pantaleon Kh.KHT 2 205 66 216 Uzsoki u. Kórház, Bp. 2 547 75 182 Szekszárd, Balassa J. M.-i Kh. 2 647 109 647 Szolnok, Hetényi G. MKh. 2 742 68 657 Kecskemét, BKM Önkorm. Kórháza 2 988 81 438 Fehérgyarmat,Szatmár-Beregi Kh 3 031 76 095 Veszprém, Csolnoky F.Kh.Np.Zrt 3 145 159 172 Zalaegerszeg, M-i jogú Kórház 3 576 98 481 Győr, Petz A.Megyei Oktató Kh. 3 858 141 453 Székesfehérvár, Szt.György MKh 3 892 154 693 Kaposvár, Kaposi Mór Oktató Kh 4 391 139 906 Nyíregyháza, Jósa A. Megyei Kh 5 788 180 456 SZTE SZAOTE Centrum, Szeged 5 955 114 181 Szent János Kórház Ri., Bp. 6 213 196 948 Markusovszky Kórház Zrt. Szombathely 6 443 165 569 Jáhn Ferenc Dél-Pesti Kh., Bp. 6 476 250 125 Gyula, Pándy Kálmán MKh.Ri. 7 481 222 952 ÁEK 7 801 313 478 A krónikus és rehabilitációs ellátások tekintetében a 11. legjelentősebb esetszámú intézmény, míg súlyozott nap tekintetében a 10. A kiemelkedő krónikus teljesítmény hátterében a 2006. évi CXXXII. Törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről jogszabály áll, melynek eredményeként a kórház a semmiből Veszprém megye kiemelt krónikus-rehabilitációs szolgáltatójává vált. Az intézményi szinten előírt aktív és krónikus ágykapacitásoknak megfelelve a Kórház a Sümeg Városi Kórháztól két telephelyet és 352 krónikus, 75 akut ágyat vett át (2007. augusztus 1.), amely az intézmény krónikus teljesítményét magas szinten tartja. Országos összehasonlításban lényeges, hogy a Közép-dunántúli régióban érhető el az ország összes krónikus ágykapacitásának 8%-a, amelybe belejátszik Balatonfüred országos

16 jelentőségű rehabilitációs állománya. A régión belül a krónikus ágyszámok nem követik a régió megyéinek lakosságarányát, az összes kapacitás fele Veszprém megyében jelenik meg. A Közép-dunántúli régió mellett az Észak-Magyarországi és a Nyugat-dunántúli régióban nem található meg a progresszív betegellátás valamennyi szintje, hiszen ezekben a régiókban nem működnek egyetemi klinikák, illetve országos intézetek. A három régió azonban nem egészen egyformán viselkedik. A Közép-dunántúli régió helyzete, közlekedési viszonyai és strukturális adottságai érthetővé teszik, hogy a progresszív ellátás ebből a régióból elsősorban Budapest felé irányuljon. A Közép-Dunántúli régióban az egészségügyi szakellátórendszer a kapacitások mértékét tekintve - meglehetősen fejletlen, a lakosságra vetített szakorvosi óraszámok és az aktív ágyszámok a régióban alatta maradnak az országos átlagnak. Ugyanakkor az ellátott esetszám egyező. Az ágyszámok és az óraszámok önmagukban nem értelmezhető adatok, hiszen a szükségletek, morbiditási statisztikák, esetszámok régiónként eltérőek, és csak ezek együttes figyelembevételével lehet megítélni, hogy adott régióban a kapacitások mértéke megfelelő-e vagy sem. Tábla: Egyes ellátások, illetve ellátók földrajzi megoszlása a régióban A táblázat nem csak az önálló járóbeteg intézményeket tünteti fel, hanem tartalmazza azokat a főként magánszektor által biztosított járóbeteg-szakellátásokat is, ahol csak 1-2 szakma érhető el a lakosság részére, továbbá az egyes kórházak telephelyein működő szakrendelések is bemutatásra kerülnek. A táblázatban az aktív fekvőbeteg szakellátás esetében az egyes kistérségekben található összes aktív fekvőellátást nyújtó szolgáltató feltüntetésre kerül, ideértve a szakkórházakat is. A krónikus fekvőbeteg ellátásnál ugyancsak az egyes kórházak telephelyein működő összes krónikus ellátás bemutatásra kerül. Veszprém megyében a megyei kórházon kívül, Ajkán és Pápán folyik több szakmás aktív fekvőbeteg ellátás, Tapolcán aktív belgyógyászati és sebészeti ellátást, valamint tüdőgyógyászati rehabilitációt, a balatonfüredi szívkórházban aktív kardiológiai belgyógyászati és országos- és regionális ellátás keretében szív és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését nyújtják. 1 A legmagasabb progresszivitási szintű ellátások egyetemi 1 Forrás: KDRET: Közép-Dunántúli Régió egészségügyi szakellátó-rendszerének bemutatása, és javaslat a fejlesztési irányvonalakra; 2008. március

17 klinikák- a régióban nem állnak rendelkezésre, ezért jelentős a betegáramlás Budapest, kisebb mértékben Pécs és Győr ellátói felé. Ez kihívást jelent a régió aktív egészségügyi szolgáltatóinak. Fekvőbeteg aktív ellátás (2008), Közép-Dunántúli régió Veszprém megye Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz. Veszprém Megyei Önkormányzat Csolnoky Ferenc Kórház- Rendelőintézet, Veszprém Városi Önkormányzat Magyar Imre Kórház-Rendelőintézet, Ajka Gróf Eszterházy Kórház- Rendelőintézet, Pápa Dr. Tapolcai Deák Jenő Kórház- Rendelőintézet és Gyógybarlang Kft., Tapolca Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete, Farkasgyepű 697 426 1123 272 179 451 173 135 308 90 101 191 95 119 214 Állami Szívkórház, Balatonfüred 34 393 427 Palotahosp Kft., Várpalota 0 129 129 Magyar Honvédség Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet Városi Kórház-Rendelőintézet, Sümeg Városi Erzsébet Kórház és Rendelőintézet, Zirc Alkohol Drogsegély Ambulancia, Noszlop 0 80 80 0 152 152 0 119 119 0 20 20

18 Fejér megye Kórház Aktív ágysz. Krón. ágysz. Össz. ágysz. Fejér Megyei Önkormányzat Szent György Kórháza, Székesfehérvár Szent Pantaleon Kórház Kht., Dunaújváros Városi Kórház Önkormányzat Kórház-Rendelőintézete, Mór Sirály Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Kht., Csákvár (Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthona, Ráckeresztúr) 1036 550 1586 511 188 699 50 143 193 0 74 74 0 15 15 Komárom-Esztergom megye Kórház Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórház-Rendelőintézet, Tatabánya Aktív ágysz. Krón. ágysz. 628 175 803 Városi Önkormányzat Vaszary Kolos Kórház, Esztergom 375 105 480 Városi Önkormányzat Selye János Kórház, Komárom 109 15 124 Városi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet, Tata 40 104 144 Városi Önkormányzat Batthyány Kázmér Szakkórház, Kisbér 30 77 107 Szent Borbála Szakkórház Kft., Dorog 0 125 125 Magyar-Kékkereszt Egyesület, Dömös 0 30 30 Szakorvosi Rendelőintézet, Oroszlány 0 70 70 Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány, Tatabánya 0 40 40 Össz. ágysz. A Közép-Dunántúli régióban két nagy fekvőbeteg intézmény működik: Fejér megyei Szent György Kórház (Székesfehérvár), Csolnoky Ferenc Kórház, (Veszprém). A székesfehérvári intézmény kb. másfélszer nagyobb ellátó kapacitással üzemel, mint a veszprémi, fekvőbeteg

19 osztályainak száma 36, míg a veszprémi kórházé 29. A Tatabányai kórház aktív ágykapacitása (628 ágy) a Csolnoky Ferenc Kórházat alulról közelíti (697 ágy), krónikus ágyszáma közel a harmada a veszprémi intézményének. Veszprém megyében történeti okból nagyszámú, 11 (egykor 14) fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltató működik. Kapacitásaik nem összehangoltak, szétszórt ellátó struktúrát képeznek, működésük nem harmonizált. A Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém megye legjelentősebb egészségügyi intézménye, mind ellátó kapacitásának nagy volumene, mind a sokoldalú, sokszakmás profilja miatt. Veszprém megyében 11 mentőállomás van, az alábbi településeken: 1) Veszprém 2) Ajka 3) Balatonfüred 4) Balatonfűzfő 5) Pápa 6) Sümeg 7) Tapolca 8) Várpalota 9) Zirc 10) Nagyvázsony 11) Tüskevár A mentésirányítás Veszprémben működik. Ide integrálódik az ajkai, devecseri, zirci kistérségi orvosi ügyelet, Folyamatban van, de még nem működik a sümegi és a tapolcai ügyleti ellátás. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., mint gazdálkodó szervezet bemutatása 1, Gazdálkodási helyzet A Zrt. a 2009-ben realizált 8,6 milliárd forintos bevételével gazdaságilag meghatározó szereplője a régiónak. Az intézmény bevételeinek több mint 90%-át az ellátott esetek után járó E Alap finanszírozás adja. Ezt egészítik ki az intézmény más bevételei. A kórház finanszírozása 2009. márciusig TVK (teljesítmény volumen korlát) szabályozása alá esett, azaz előre meghatározott HBCS súlyszámot, illetve német pontszámot finanszírozott az OEP, 146.000 Ft/súlyszám, illetve 1,46 Ft/pontszám értéken. Az e fölött ellátott betegek finanszírozása 0 Ft volt. Ezzel a módszerrel a maximális bevétel tervezhető és kiszámítható volt. 2009. április 1-jétől hatályba lépett jogszabály fix és lebegtetett értéket különböztet meg. Az EMAFT előre meghatározott alapdíjjal finanszírozott fix teljesítmény rész a 2008. évi teljesítmény 70%-a és 150.000.- Ft/súlyszám értéken kerül elszámolásra, a járóbetegellátásban 1,60 Ft/pontszám értéken. A lebegtetett értékből adódó több tízmillió forintos havi veszteség tükröződik az OEP bevételek 2008. évihez viszonyítottan 500 millió forintot is meghaladó csökkenésében. Ezt követően átmeneti bázis, majd ismételten TVK szerinti finanszírozás történt szűkített TVK keretek mellett, ami összességében éves viszonylatban mintegy 900 M Ft-os veszteséget prognosztizál az intézménynek. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a saját bevételek és az önkormányzati támogatás is jóval elmaradtak az előző évitől. A bevételek ilyen drasztikus csökkenését nem lehetett rövid idő belül ellensúlyozni, de a menedzsment mind a személyi jellegű, mind a dologi jellegű költségek vonatkozásában komoly, összességében 8 százalékos megtakarításokat ért el.

20 A gazdálkodás átmeneti nehézségeit mutatja, hogy a lejárt tartozásállomány 2009 novembere végén meghaladta a 400 milliót, ami a havi OEP bevétel közel 65%, és az összes tartozás állománya mintegy 80 százalékkal megemelkedett 2008. év végéhez képest. A tartozás a 2009-es év végi és 2010-es év eleji többlet finanszírozás segítségével 2010. év januárjában rendezésre is került, így az intézménynek nincs lejárt szállítói tartozása, továbbá köztartozása sem. 2, Foglalkoztatás A kórház a megye és a régió egyik legnagyobb munkáltatója. A fenntartó egyik legtöbb alkalmazottat foglalkoztató intézménye, a dolgozók Veszprém és a környező kistérségek lakosai. Az intézményben 1.611 dolgozó közül, 836 alkalmazott él a kistérségben. Működési kiadások közel 50%-át képezi a személyi juttatások és a munkáltatót terhelő járulékok összege. Az Intézmény gazdálkodásában ezért kiemelt szerepet kap a humánerőforrás menedzsment. A térség vezető-kórháza pozíciójának megfelelően a Csolnoky Ferenc Kórház nem küzd létszámgondokkal. Az intézmény hírneve, szakmai presztízse vonzza a felkészült és gyakorlott szakembereket. A kórház nyitott az alvállalkozói rendszer irányában, igaz először a hiányszakmák miatti kényszerből, de a változó beteganyag ellátási igényeihez a szerződéses orvosokkal rugalmasabban és olcsóbban lehet alkalmazkodni, mintha minden szakmában főállású orvosok állnának csak rendelkezésre. A humánerőforrás biztosításának ezen új irányát tükrözi a közreműködőknek kifizetett díjak több mint 50 százalékos növekedése 2008. és 2009. között. Egyes főállású státuszok közreműködői szerződéssel történő kiváltása miatt sikerült a bérköltséget 4 százalékkal csökkenteni 2009-ben az előző évhez viszonyítva. A környezeti tényezők SWOT analízise Az előző fejezetekben feltárt külső és belső környezeti tényezők az előnyök-hátrányoklehetőségek-veszélyek rendszerében a következő képet mutatják. 1. Előnyös környezeti tényezők A veszprémi kórház rendelkezik aktuális és részletes, gyakorlatilag a működése valamennyi területét feltérképező elemzéssel. Ezt az elemzést elfogadja az intézmény jelenlegi vezetése, tudomásul veszi a kórház dolgozóinak döntő többsége, ismeri és felvállalja az intézmény tulajdonosa. Az elemzés alapján elkészült a részletes intézkedési terv, melyet a tulajdonos határozatban elfogadott, annak megvalósítása eredményesen megkezdődött. Ennek eredményeként az intézmény likviditási paraméterei javultak. A gazdasági társasággá való átalakulás bár rövid távon finanszírozási hátrányokkal is járt, ugyanakkor jelentős pozitív szervezeti és belső működési változásokat eredményezett, mely képes volt a hátrányok kompenzálására, és hosszú távon előnyt jelenthet a versenytársakkal szemben. Ennek megfelelően a kórház a közvetlen válságkezelés helyett már képes a valódi struktúra átalakításra és folytathatja a stratégiai szakmai program végrehajtását. Az évtizedes elhúzódó válság következtében a potenciális és valódi versenytársak megszokták, hogy a veszprémi kórházzal alig kell számolni. Ez az elaltatott éberség indulási előnyként érvényesíthető volt. Mostanra sok területen példaértékűnek ítélhető a

21 kórház tevékenysége és a változásokhoz való flexibilitása. Az intézmény dolgozói változást igényelték, annak végrehajtásában partnerek voltak. Országosan is elismerten zökkenőmentesen történt meg a közalkalmazotti statusból való váltás, a megalkotott Kollektív Szerződés az intézményen belül stabilitást biztosít. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy motivációjuk csökkent a központi megszorítások lecsapódó hatásaként. Az elmúlt évek során a komoly formális és informális befolyással rendelkező érdekképviseleti szervekkel konstruktív együttműködést sikerült az intézményi menedzsmentnek kialakítani, így mind a szakmai munka, mind a más intézményekben kritikussá vált humánerőforrás gazdálkodás területén a versenytársakhoz képest sikerült lépéselőnybe kerülni. 2. Hátrányos környezeti tényezők Miközben az intézmény stratégiai programja mentén képes volt leküzdeni a korábbi 5 éves szakmai programban megfogalmazott legtöbb külső környezeti tényezőt, ugyanakkor ennél nagyobb mértékű negatív hatásként nehezedik rá az ország egészségügyi ellátórendszerének általános válsághelyzete. 3. A potenciális lehetőségek Míg a többi egészségügyi intézmény jelentős része elviselte az elmúlt évek kényszerű átalakításait, addig a veszprémi kórház aktív részese igyekezett lenni a folyamatoknak, így sok olyan fájdalmas intézkedést hajtott végre, ami a többi intézmény számára még ezt követően fog realizálódni. Akár a gazdasági életben, akár az egészségügyi ágazatban számtalan példa bizonyítja, hogy a technikai és technológiai, valamint strukturális és infrastrukturális elmaradottságból egy vagy akár több fejlődési szakasz átugrásával az átlagosnál fejlettebb, korszerűbb, hatékonyabban működő és a többi piaci szereplőhöz képest versenyképesebb szervezetek és struktúrák hozhatók létre. Az egészségügyben Finnországot a nemzetközi viszonylatban rendkívüli rossznak mondható morbiditási és mortalitási statisztikái miatt saját lakossága kényszerítette olyan átfogó népegészségügyi program kialakítására, mely ma már nemzetközi például szolgál. A veszprémi kórház legnagyobb potenciális lehetősége éppen abból adódott, hogy megyei szinten nem történt meg korábban a fekvőbeteg struktúra szükségletekhez való igazítása, így egyes területeken olyan kapacitás feleslegek és ezzel együtt finanszírozási volumenek ragadtak bent a megyében, amelyek a kényszerű átszervezések után fenntartható és rentábilisan működtethető egységek kialakítását teszik lehetővé. Ez az átalakítási folyamat egységes megyei koncepció mentén megindult. A relatíve hátrányos közlekedési infrastruktúra a megyén kívüli vetélytársak közül leginkább csak a Székesfehérvár fele való betegeláramlást teszi lehetővé így jó betegirányítással a betegek megyén belül tarthatóak. Ezt erősíti a Balaton, mint természetes déli határ is, mely ebbe az irányba szintén korlátozza a betegek mobilitását.

22 A potenciális lehetőségek között középtávon a gyógyturizmussal is érdemes tervezni, de rövidtávon ez nem sorolható a számottevő lehetőségek közé. 4. Potenciális veszélyek A veszélyek közt legelsőként a környezeti analízisben szereplő általános gazdasági restrikciók következményeivel kell számolni. Ezek egy része közvetlen hatásként a bevételi oldal csökkenését, míg néhány közvetett módon, főleg a kiadás növekedésével érte el a kórházat. Kellő változtatások nélkül ez az adósságállomány újbóli növekedéséhez vezethet. A belső környezeti tényezők közül elsősorban azt kell kiemelni, hogy a veszprémi kórház dolgozói hogyan fognak reagálni arra, hogy a folyamatos megszorítások után nem hogy csökkenne az adósságteher, hanem tovább nő a feszültség. Ez könnyen kiválthat passzivitásba fordulást vagy akár aktív ellenállást is. Mindkettő végzetessé válhat az intézmény számára, hiszen ez a makro-átalakítások vesztes pozícióját eredményezné a kórház számára. A kombinált külső és belső veszélyt a megyei szintű vélt vagy valós érdekellentétek jelentik az ellátási struktúra átalakításával kapcsolatban. A régió másik két megyéjében lényegesen kisebb számú szolgáltató és tulajdonos érdekeinek egyeztetését kell elvégezni, ráadásul itt a két megyei kórház eleve stabilabb és erőpozícióból képes tárgyalni saját megyéjének kórházaival. A földrajzi adottságok ebből a szempontból különösen Székesfehérvárt állítják első számú vetélytársként elénk. Itt döntő lehet a két szomszédvár rivalizálásában, hogy Várpalota melyik irányba integrálódik. 5. A SWOT analízis összegzése A külső és belső környezeti tényezők együttes eredőjeként a veszprémi kórház számára változatlanul a további előre menekülés lehetősége adott. Önmagában a helyzetének stabilizálása már nem lehet eredményes, hiszen az addigra már a múlt kihívásainak felelne meg és nem az átalakuló magyar egészségügy új szempontrendszerének. A hátrányok számosak és a veszélyek igen komolyak. A veszélyek között a legmarkánsabbak a 2006. II. félévétől megkezdett és azóta folyamatosan fenntartott gazdasági megszorító intézkedések, melyek még a stabil helyzetben levő kórházak számára is komoly kihívást jelentenek. Az előre menekülés csak akkor lehetséges, ha a tulajdonos, az intézmény vezetői és dolgozói képesek elhinni, hogy lehetséges a meglevő hátrányokat előnyökké változtatni. Képesek váltani abban, hogy az események késői passzív követése helyett azok aktív, sőt proaktív irányítását vállalják. Képesek egy más dimenziójú intézményben gondolkodni, és ennek kialakítása érdekében gyorsan és határozottan cselekedni. Képesek a meglevő érdekeiket átértékelni és azok mentén elfogadható kompromisszumokat kötni. Képesek a célok elérése érdekében új eszközöket használni.

23 A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. struktúrájának bemutatása Az ellátás aktuális helyzetének áttekintése A megyei kórház 2007. július 31-től a Sümegi Városi Kórház integrációjával 3 telephelyen (Veszprém, Sümeg, Doba) nyújt fekvőbeteg szakellátást, és 5 telephelyen (4 veszprémi, 1 sümegi) járóbeteg szakellátást. A fekvőbeteg szakellátás hátterét 1 123 ágy biztosítja, melyből 697 ágyon aktív, 426 ágyon pedig krónikus ellátás történik. Ellátási területe lényegében teljes Veszprém megyére kiterjed (378 315 fő), egyes szakterületeken regionális ellátást biztosít. A járóbeteg szakellátást 29 szakambulancia, 16 gondozói- és 87 szakrendelés nyújtja, összességében heti 2 739 szakorvosi óra keretében. Az aktív fekvőbeteg szakellátás a 2009. naptári évben 697 ágyon ápolási eseményeinek száma 33 762 (2008-ban: 35 302), a jelentett és finanszírozott HBCS súlyszám teljesítmény 34 361 (2008-ban: 35 750), e tevékenységre biztosított TVK érték (2009. január-március és 2009. november-december hónapok) 13 176 súlyszám, az EMAFT (előre meghatározott alapdíjon finanszírozott teljesítmény) 13 593 súlyszám volt (2008-ban az összes TVK: 33 718). Az aktív ellátás éves case mix indexe (CMI) 1,02 (2008-ban 1,01). A krónikus fekvőbeteg szakellátásban a 2009. naptári évben 426 ágyon az esetszám 2 799 (2008-ban 3 044), a teljesített ápolási napok száma 137 915 (2008-ban 137 131), az átlagos ápolási nap 49,3 (2008-ban 45,0). A járóbeteg-szakellátásban a 2009. naptári évben az esetszám 562 628 (2008-ban: 561 966), a jelentett és finanszírozott teljesítmény 880 727 600 ezer német pont (2008-ban: 842 970 100), e feladat ellátására biztosított TVK éves értéke 292 060 000, EMAFT 329 507 német pont értékben alakult (2008. évben TVK: 757 544 000) A Kórház osztályainak, fekvő és járóbeteg-szakellátási egységeinek éves teljesítmény adatait és főbb forgalmi mutatóit a 3. melléklet mutatja be. Épület-infrastruktúra állapota A Kórház a fekvőbeteg szakellátást 3 telephelyen nyújtja, ebből a projektben a központi, (8200 Veszprém, Kórház u. 1. sz. alatti) telephelyen működő fekvőbeteg ellátó egységek fejlesztése történik meg. A telephely három fő épületből, az A, D és E jelű épületből áll. A központi telephely elmúlt 30-40 évben történt fejlesztései abban a tekintetben koherensnek mondhatók, hogy a pavilon rendszerű kórházból a beruházások nyomán tömbkórházi struktúra alakult ki. Jelenleg a tömbkórházat három, külön fázisban és különböző technológiával épített épület alkotja: a legrégebben (1962-ben) épült A jelű épület, amely 2002-ben átfogó felújításra került. 1982-ben került átadásra a D jelű épület, és 1994-ben a legfiatalabb, E jelű épület. Az E épület tervezése ugyan a legújabb, de fontos megjegyezni, hogy a tervei a 1980-as években készültek el, így ez több osztály/egység működésében tetten érhető csak részben, illetve kompromisszumok árán tudja kiszolgálni az