BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens
LOGISZTIKAI MÓDSZEREK 3. Raktározás, raktározási rendszerek 3.1 A raktározás szerepe a termelési, az ellátási-elosztási elosztási folyamatokban 3.2 A raktározási folyamatok rendszerszemléletű értelmezése, a raktározás eszköz- és létesítményrendszere 3.3 A hagyományos darabáru-raktározási raktározási rendszerek 3.4 A tárolóterületek elrendezése, áru-elhelyezési stratégiák 3.5 Komissiózási rendszerek és stratégiák 3.6 A raktári folyamatok irányítása 3.7 A magasraktározási rendszerek áttekintése 3.8 A raktárak alapterülete meghatározásának elve
3.7 A magasraktároz rozási rendszerek A magasraktároz rozási rendszerek értelmezése, a magasraktárak csoportosítása sa A magasraktároz rozási rendszerek értelmezése állványos tárolt rolási rendszer elkülönített magas tárolt rolótér felrakógépes pes,, vagy felrakótargonc targoncás kiszolgálás Elterjedésük okai korszerű elosztási si rendszerek megvalósítása sa a termelési folyamatok automatizálása a nagy be- és s kitárol rolási teljesítőképess pesség a területkihaszn letkihasználásrasra való törekvés Alkotó elemeik a tárolt rolótér az árugyűjtő és és s elosztótér az állványok a felrakógépek pek,, vagy felrakótargonc targoncák az árugyűjtő és s elosztórendszer
Magasraktárak csoportosítása sa rendeltetésük k alapján teljes egységrakom grakomány tárolt rolására ra alkalmas komissiózó kombinált a tárolt rolótér építészeti kialakítása szempontjából csarnokraktár állványtartós s (önhord( nhordó) automatizálts ltsági szint szerint gépesített részlegesen automatizált teljesen automatizált
Állványtartós (önhordó) magasraktár
Magasraktárak létesítésének előnyei, alkalmazási területei Kis területen nagy tárolt rolási kapacitás Gyors be- és s kitárol rolás Viszonylag könnyen k automatizálhat lható a belső folyamat Egyszerű a készletnyilvk szletnyilvántartás és s kezelés Az előny nyök a következk vetkező területeken érvényesülnek magas szervezettségi színvonal nvonalú termelési si-üzemi, vagy disztribúci ciós s folyamatrendszert szolgál l ki a tárolandt rolandó árukészlet homogén n egységrakom grakományokba (tárol rolási egységbe) gbe) összefogható készletekből áll nagy az áruforgalom magasak a telekárak, vagy a telekhasználati lati díjakd elsősorban sorban
A magasraktárak működése
LOGISZTIKAI MÓDSZEREK 3. Raktározás, raktározási rendszerek 3.1 A raktározás szerepe a termelési, az ellátási-elosztási elosztási folyamatokban 3.2 A raktározási folyamatok rendszerszemléletű értelmezése, a raktározás eszköz- és létesítményrendszere 3.3 A hagyományos darabáru-raktározási raktározási rendszerek 3.4 A tárolóterületek elrendezése, áru-elhelyezési stratégiák 3.5 Komissiózási rendszerek és stratégiák 3.6 A raktári folyamatok irányítása 3.7 A magasraktározási rendszerek áttekintése 3.8 A raktárak alapterülete meghatározásának elve
3.8 A raktárak alapterület letének meghatároz rozásának elvei A jellemző árufajták k készletnagysk szletnagyságának nak meghatároz rozása ABC elemzéssel A csoport jellemzői i nagy pontossággal határozand rozandók k meg B és s C csoport jellemzői i közelk zelítő eljárásokkal A további vizsgálatok az A csoportra A hasznos tárolt rolóterület nagyságának nak meghatároz rozása rakodólapos egységrakom grakományokat tárolt roló raktárak esetében (állv( llvány nélkn lküli li tárolt rolás) A hasznos tárolt rolóterület értelmezése A jellemző (A kategóri riájú) árufajtákból egyidejűleg tárolandó árumennyiség: N i =Q i /q i [db]
A jellemző (A kategóri riájú) árufajták tárolásához szüks kséges tárolóterület: A j = N i /z i a ei [m 2 ] N i - az árufajtánkéntnt tárolandó egységrakom grakományok száma z i - az oszloponként nt egymásra helyezhető egységrakom grakományok száma az i-edik árufajta esetében a ei - az egységrakom grakomány alapterülete lete i-edik árufajta esetében, m 2 n - a jellemző árufajták k száma
A B és s C kategóri riájú áruk mennyiségének nek figyelembe vételev egységrakom grakományok mennyisége szerint pontos számítás az egységrakom grakományok mennyiségi aránya alapján n való %-os területn letnövelés A teljes hasznos terület az utóbbi esetben: A 1 =β A j [m 2 ] β - a teljes készlet k és s az A csoporthoz tartozó árufajták készletének hányadosah A kiegész szítő terület nagyságának nak meghatároz rozása A 2 =A =A közl +A kez +A am +A ig [m zl+a [m 2 ]
A fő-f és s a mellékk kközlekedő utak területsz letszükséglete: A közl zl= τ A 1 [m 2 ] Az áru átvételének, osztályoz lyozásának, kiadásának céljára kijelölend lendő terület függ az árukezelés s napi volumenétől az elvégzend gzendő műveletek mennyiségétől Az anyagmozgató- és s tárolt rolóeszközök k tárolt rolásához terület Az igazgatási és s a szociális helyiségek területsz letszükséglete szüks kséges
A teljes raktárter rterület és s az alapméretek A teljes raktárter rterület: A= A 1 +A 2 [m 2 ] A raktárter rterület kihasználhat lhatósági tényezt nyezője: α t =A 1 /A 100 [%] A közelk zelítő területsz letszükséglet a kihasználási si tényezt nyező és s a hasznos alapterület let ismeretében is számíthat tható
Az alapméret meghatároz rozása az egy- és s többszintes t raktárak problémája a különbk nböző geometriai alak problémája az anyagmozgatási távolst volságok alakulása a manipuláci ciós helységek elhelyezésével összefüggésben a célszerc lszerű alapméret pl.: a/b=1,4 1,8 1,8