Banktan (oktatási segédanyag) Készítette: MÁTÉ DOMICIÁN (főiskolai tanársegéd) Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 1
Tartalomjegyzék Tematika... 4 I. Fejezet:... 5 A kereskedelmi bankok bankműveletei... 5 1.1. A bankműveletek csoportosítása... 5 1.2. A passzív bankügyletek... 6 1.2.1. Betétgyűjtés... 6 1.2.1.1. A leginkább elterjedt szerződéses betéti konstrukciók:... 7 1.2.1.2. Értékpapírformát öltő betétjellegű konstrukciók... 8 1.2.2. A jegybanktól származó források... 10 1.2.2.1. A refinanszírozási hitelek:... 10 1.2.2.2. A fedezettel nyújtott jegybanki hitelek... 11 1.3. Az aktív bankügyletek... 13 1.3.1. Hitelezés... 13 1.3.1.1. A bankhitelek csoportosítása... 13 1.3.1.2. A hitelezés folyamata... 16 1.3.1.3. A vállalkozás hitelképességének megítélése pénzügyi mutatók segítségével... 19 1.3.1.3.1. Vagyoni helyzet elemzésének mutatói:... 19 1.3.1.3.2. Pénzügyi helyzet elemzése... 21 1.3.1.3.3. Jövedelmezőségi mutatók... 23 1.3.1.3.4. Hatékonysági mutatók... 25 1.3.1.3.5. Piaci értékelés mutatói:... 26 1.3.1.3.6. Egy vállalkozás hitelképességének a megítélése:... 28 1.3.2. Követelések megvásárlása... 31 1.3.2.1. Faktoring... 31 1.3.2.1.1. A faktorálás kialakulása... 31 1.3.2.1.2. A faktorálás fogalma, és típusai... 31 1.3.2.2. Forfetírozás... 33 1.3.2.3. Váltóleszámítolás... 34 1.3.3. Lízing... 34 1.3.3.1. Lízingfajták... 35 1.4. A semleges bankműveletek... 37 1.4.1. A fizetési forgalom lebonyolítása... 37 1.4.1.1. Készpénzfizetés... 38 1.4.1.2.. Készpénz nélküli fizetési formák... 39 1.4.1.2.1. Átutalás... 39 1.4.1.2.2. Beszedési megbízás (inkasszó)... 40 1.4.1.2.3. Akkreditív ( okmányos meghitelezés )... 42 1.4.1.3. Készpénzkímélő fizetési formák... 44 1.4.1.3.1. Csekk... 44 1.4.1.3.2. Váltó... 45 1.4.1.3.3. Bankkártyák, fizetési kártyák... 46 1.4.2. A fizetési rendszer működése... 48 1.4.2.1. A fizetési forgalomban résztvevő intézmények... 48 1.4.2.1.1. A fizetési forgalomban résztvevő közvetítő intézmények... 48 1.4.2.1.2. A Magyar Nemzeti Bank szerepe a fizetési rendszerben... 50 1.4.2.1.3. A magán-, és az állami szféra egyéb szerveinek szerepe... 51 1.4.2.2. Elszámolási rendszerek és elszámolási kapcsolatok... 52 1.4.2.2.1. Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER)... 52 1.4.2.2.2. Bankközi Klíring Rendszer... 55 II. Fejezet:... 57 A kereskedelmi bankok szolgáltatásai... 57 2.1. A hagyományos bankszolgáltatások... 57 2.2. A modern bankszolgáltatások... 58 2.2.1. Az elektronikus bankszolgáltatások kialakulása... 58 2.2.2. Az elektronikus bankszolgáltatások csoportosítása... 59 2.2.2.1. Kártyákkal végezhető elektronikus szolgáltatások... 59 2.2.2.2. Office/Home Banking szolgáltatás... 63 2.2.2.3. Telebank és Call Center szolgáltatás... 65 Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 2
2.2.2.4. Internet Banking... 66 2.2.2.5. Mobilbank szolgáltatás... 68 2.2.2.6. Összegzés... 70 2.2.3. Mit hoz a jövő? Az elektronikus banki szolgáltatások lehetőségei... 71 III. Fejezet:... 76 A különleges pénzügyi intézmények... 76 3.1. A lakás-előtakarékosság, lakástakarék-pénztárak... 76 3.1.1. Lakástakarékosság története... 76 3.1.2. A hazai lakáshelyzetről röviden... 79 3.1.3. Lakástakarék-pénztárak jellemzői... 81 3.1.3.1. A lakástakarék-pénztárak előnyei:... 81 3.1.3.2. A zárt rendszerű lakás-élőtakarékosság elve:... 81 3.1.3.3. A lakás-előtakarékosság három fázisa:... 82 3.1.4. Lakás-takarékpénztárak Magyarországon:... 84 3.1.5. Lakástámogatás ma Magyarországon (2004)... 85 3.2. Jelzáloghitelezés... 89 3.2.1. A jelzáloglevél... 89 3.2.1.1. A jelzálog-hitelintézet létrehozásának, jelzáloglevél kibocsátásának feltételei... 89 3.2.1.2. A jelzáloglevél jellemzői... 90 3.2.2. A nemzetközi jelzáloghitel, hazai történeti áttekintés:... 91 3.3. A nyugdíj-pénztárak... 94 3.3.1. Társadalombiztosítási nyugdíj... 95 3.3.2. Magánnyugdíj-pénztár-... 95 3.3.3. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár... 96 Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 3
Tematika Előfeltétel: Bevezetés a pénzügyekbe A tanegység célja és tartalma: A félév során rendelkezésre álló idő alatt, a pénzügyi blokk bank és biztosítás tantárgyának célja, hogy elsősorban a gazdaság pénzügyi területeire koncentrálva feltárja a pénzügyi rendszerek működését a banki (banküzemi), és biztosítási ismereteken keresztül. A pénzügyi ismeretek eme speciális területének elsajátítását alapozza meg (a hallgató számára). Az irodalomnak, a hazai pénzügyi forrásanyagoknak megfelelően, lépésről lépésre elemezzük az egyes kulcs-fontosságú banki és biztosítási kérdéseket. A félév során a tantárgyban ismertetett témakörök: A bankügyeletek (passzív, aktív, semleges ügyletek) kiemelten a betétgyűjtés, a hitelezés és folyamata, a vállalkozás hitelképességéhez használt pénzügyi mutatók kiszámítása. Hagyományos banki szolgáltatások: kiemelten a lízingelés, faktorálás, és a forfetírozás. Elektronikus banki szolgáltatások: mobil banking, Internet banking, home-office banking stb.). A fizetési forgalom lebonyolítása különös tekintettel az átutalásra, inkasszóra, az akkreditívre, a modern banki szolgáltatásokra). Különleges hazai pénzügyi intézmények (lakáshelyzet Magyarországon, lakástakarékpénztárak, és a nyugdíjpénztárak (önkéntes, magán, állami pillér) A biztosítás alapjai (alapfogalmak biztosítás, kockázat, RISK management-, élet és nem életbiztosítások vagyon, felelősség, baleset és betegség, hitel és, jogvédelem). A MABISZ éves jelentései az aktuális biztosítási ágazatról. Értékelés Gyakorlati jegy, amelyet három (3) foglakozáson írásban teljesíthetnek a hallgatók. A három alkalomból a két legjobban sikerült dolgozat által kiszámított összesített pontszám adja meg a gyakorlati jegyet. Tantárgyfelelős: Máté Domicián főiskolai tanársegéd Kötelező irodalom Órai jegyzet Ajánlott irodalom MNB kiadványok: Magyar fizetési rendszer 2001., Bankkártya üzletág Magyarországon (aktuális) BKE Pénzügyi intézmények oktatói: Pénzügyek (Perfekt) 1999. BKE Pénzügyi Intézet: Pénzügytan I.-II. (TPTSZ kiadó) 1999. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalakozásokról szóló 96/CIII tv. Gellért Andor: Digitális pénzügyek 2001. KJK Dr. Schneider Klára: Biztosítási ismeretek 2000. SZTE Dr. Botos K.: Különleges pénzügyi intézmények 2002. SZTE Éves jelentések: MABISZ, stb.) Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 4
I. Fejezet: A kereskedelmi bankok bankműveletei 1.1. A bankműveletek csoportosítása Az idegen tőke a mérleg passzív oldalán szerepel, ezért a tőkeszerző üzleteket passzív üzleteknek nevezzük. A passzív eszközök használatáért a bank természetesen kamatot fizet. A cél tehát olyan mértékű, illetve szerkezetű források biztosítása (az üzleti bankok számára), amelyek alapján képesek kielégíteni az ügyfeleik hitel-, vagy pénzigényét. Passzív műveletek: azok a banki tevékenységek, amelyek a banki mérleg forrásoldali tényezőket módosítják (csökkentik, vagy növelik). A külső források általában többszörösen meghaladják a bank saját tőkéjének összegét. A forrásképzés főbb módozatai: 1. Számlanyitás, betétgyűjtés, pénzalapok és alapítványok kezelése, 2. Értékpapírok kibocsátása, 3. Jegybanki refinanszírozási hitelek igénybevétele, 4. Váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek, 5. Bankközi hitelfelvételek, 6. Nemzetközi közvetlen hitelfelvételek, 7. Tőkeemelés: jegyzett tőke, tőketartalék-befizetés, befizetés eredménytartalékba, 8. Alárendelt kölcsöntőke igénybevétele. A bankok a passzív ügyletekkel az ügyfelektől, illetve üzleti köröktől származó forrásokat az aktív műveleteken keresztül használja fel, úgy hogy a fizetőképességüket fenntartva ezeket a partnereinek engedik át. Aktív műveletek: azok a tevékenységek, amelyek a követelések és az egyéb eszközök változását (bővülését vagy mérséklődését) idézik elő. Főbb módozatai: 1. Hitelnyújtás, 2. Bankgarancia nyújtása, kezesség vállalása, 3. Pénzügyi lízing, 4. Követelések megvásárlása, megelőlegezése: váltóleszámítás, faktorálás, forfetírozás, 5. Befektetések, értékpapírügyletek (vásárlás), 6. Bankközi hitelkihelyezések, 7. Egyéb aktív bankműveletek. Semleges és egyéb bankműveletek: sem követelés vagy vagyonra szóló jog, sem tartozás nem keletkezik, ezért ezeket indifferens, vagy semleges bankműveleteknek is nevezik. Ezek a széleskörűbanki szolgáltatások jelentős jövedelmet jelentenek az üzleti bankok számára a felszámolt jutalékok, és díjak által. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 5
A semleges, és egyéb bankműveletek körébe tartozik: 1. Ügyfelek bel- és külföldi pénzforgalmának a lebonyolítása, 2. Bankjegy kereskedelem, 3. Ügyfélorientált bankári szolgáltatás nyújtása, 4. Széfbérlet, 5. Letétőrzés és kezelés, 6. Vagyonkezelés, 7. Adásvételi ügyletek, közvetítő tevékenység, 8. Bankügynöki tevékenység, 9. Bankári tanácsadás és bankszakértői szolgáltatás 10. Egyéb szolgáltatás nyújtása (pénzváltás, külföldi és belföldi devizák és valuták közötti konverzió stb.) (pénzfeldolgozás). 1.2. A passzív bankügyletek A passzív bankügyletek széles tárházából a legjelentősebb, és az egyik legrégebbi hagyományos banki szolgáltatás a betétgyűjtés. 1.2.1. Betétgyűjtés Betét: a megtakarítások azon része, amit a jövedelemtulajdonosok jövedelemszerzés (kamat) céljából helyeznek el a hitelintézeteknél. A betétgyűjtés a bankok legrégebbi üzletága. Betétügyletek csoportosítása: 1. A betételhelyező személye szerint: lakossági, üzleti (gazdálkodó szervezetek), más bankok és a központi bank, költségvetési szervek, alapítványok, külföldiek betétei, társadalmi szervezetek. 2. A jogi formája szerint: szerződéses saját értékpapír kibocsátáson alapuló 3. A futamidő szerint: rövidlejáratú (1 évig), középlejáratú (1-5 év), hosszú lejáratú (5- ). Rövid: kamatozó jegy, pénztárjegy, takarékjegy, értékjegy Közép: letéti jegy, kötvény (fix és változó kamatozású) Hosszú: kötvény (változó kamatozású), takaréklevél, jelzálog-hitellevél (15-20 év) 4. A betét pénzneme szerint: hazai fizetőeszközben és külföldi valutában/devizában elhelyezett betét. 5. Az ügyfelek betétei fölötti rendelkezési jogosultságuk szerint: névre szóló (a betét tulajdonosa, illetve az általa meghatalmazott személyek rendelkezhetnek fölötte), és bemutatóra szóló (nem kell felfednie kilétét). 6. A kamatozás módja szerint: fix: a lekötés pillanatában állapítják meg, és a betét futamideje alatt nem változik, változtatható: a kamatláb-változtatás független a kamatperiódusoktól, a bank felhatalmazást kap arra, hogy egyoldalúan megváltoztassa a kamatlábat. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 6
változó: lekötés kezdetekor nem magát a kamatlábat állapítják meg a teljes futamidőre, hanem csak azt, hogy milyen gyakran, és miért fogják azt meghatározni a báziskamatlábhoz képest. 7. A betételhelyezés célja, a betét visszahívásának (megszűntetésének) módja szerint: látra szóló: (bankszámlabetét, ahol a lekötési idő nincs meghatározva), felmondásos: (bármikor kikérheti pénzét az ügyfél, de a banknak csak a szerződésben meghatározott időtartam leteltével kell teljesíteni), lekötött: (bank likviditási kockázata kicsi). takarékbetét (lásd később) 8. A kezelési és nyilvántartási mód szerint: könyves és számlabetétek. Könyves betét: közös jellemzőjük, hogy a pénz tulaja követelése jogosultságának igazolásául valamilyen betéti okmányt kap a hitelintézettől. Számlabetét: a bank betétszámla szerződés fejében kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyfél által számlán elhelyezett betét ellenében meghatározott kamatot fizet. 1.2.1.1. A leginkább elterjedt szerződéses betéti konstrukciók: 1. Látra szóló betétek (bankszámlabetétek): Olyan betétszerződés jön létre a bank és az ügyfél között, amelynek alapján a számla tulajdonosa (megbízottja) a számlán elhelyezett összeg felett bármikor, és bárhogyan rendelkezhet. Ezeknél a betéteknél csekkel, és átutalással is lehet megbízásokat teljesíteni. Az ügyfelek ezt a típusú számlát leginkább az egymás közötti fizetésekre használják. A legtöbb országban nem, vagy csak jelképes kamatot fizetnek a látra szóló betétek után. Helyette a bank lebonyolítja az ügyfél fizetési megbízásait, illetve elfogadja a javára szóló fizetéseket. Sok esetben ezeket a betéteket számos más szolgáltatással (folyószámlahitel, hitel- és bankkártyák, stb.) kapcsolják össze. Az utóbbi időkben a kereskedelmi bankok olyan számlákat ajánlanak az ügyfeleknek, amelyek egyesítik a látra szóló betétek, és az egyéb betétszámlák jellegzetességeit (kamatot fizet rá a bank, de azonnal lehet róluk fizetést teljesíteni). Ez nem jelent normális esetben -a nagyszámú látra szóló betétes esetében- nagy kockázatot, mert a betéteteknek a nagy része stabilan, állandó jelleggel rendelkezésre áll. 2. Felmondásos betétek Átmenetet képeznek a látra szóló, és a lekötött betétek között. A betétes bármikor utasíthatja a bankot kifizetés teljesítésére, de azt a bank bizonyos határidővel (5 esetleg 30 nap múlva) köteles teljesíteni. Ez azoknak kedvező, ha valaki nem tud, vagy nem akar a betét lekötésére vállalkozni, de nagyobb kamatbevételt szeretne realizálni, mint a látra szólónál. 3. Lekötött betétek A pénztulajdonos meghatározott lejáratra köti le, a bank ezután kamatot fizet. A lekötés miatt általában magasabb kamatozású, mint a többi konstrukció. Ez a legismertebb, és a legszélesebb körben elterjedt betéttípus. A bankok számára lényegesen kisebb kockázatot jelent, a likviditás is jobban tervezhető előre, ezt ismerik el nagyobb kamattal. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 7
4. Takarékbetét: A betételhelyezés egyik legrégebbi módja (a tartós megtakarítások elhelyezésének általános formája), amelynek során a hitelintézet az első betételhelyezés alkalmával elismervényt állít ki a betét átvételéről. Minden további intézkedés, ill. a követeléstől eredő részleges, vagy teljes pénzfelvétel esetén a takarékbetétet be kell mutatni. Az ügyfél nem számlakivonatot kap, hanem a betétkönyvbe egy bejegyzést kap mindezekről. A konstrukció specialitása (a bank kamatfizetése mellett), hogy takarékbetét-számláról csak készpénz kifizetést teljesítenek, pl. pénzátutalást nem lehet róla teljesíteni. A takarékbetétkönyvek helyett, manapság sok bank takarékbetét-számlákat kínál a nagyobb rugalmassága miatt. A takarékbetétek is lehetnek: látra szóló, felmondásos, és lekötött betétek. A felvételre való jogosultság szerint a takarékbetét lehet: bemutatóra szóló és fenntartásos. (Ez utóbbi esetében a bank, a betétes nagyobb biztonsága érdekében valamilyen kiegészítő előírást ír elő. Általában névre, vagy jeligére szóló kitételek ezek, amelyek jelentősen megnehezítik a visszaéléseket, és a jogtalan felhasználásokat. 5. Egyéb betétek: A bankok között az ügyfelek megszerzése érdekében folytatott- egyre erősödő versenyben számos élőtakarékossági konstrukció létezik meg. A konstrukciók közös jellemzője, hogy általában olyan ügyfelek helyezik el fokozatosan képződő megtakarításaikat, akik valamilyen jelentősebb kiadásra, vagy esetleg beruházásra készülnek (az állam is támogathatja, pl. a lakásokkal kapcsolatos előtakarékosság). Másik jelentősen elterjedt betéti forma a nyereménybetét, amelynek lényege, hogy a betéteknek nem klasszikus értelemben vett kamatot fizetnek ki, hanem a kamatösszegből a bank nyereményalapot hoz létre, amelynek összegét, vagy az abból vett vagyontárgyat (lakás, kocsi stb.) kisorsolja a betétesek között. 1.2.1.2. Értékpapírformát öltő betétjellegű konstrukciók A bankok a különböző szerződéseiket igyekeznek szabványosítani. Ezért előszeretettel használják az értékpapír-jellegű formákat. A leggyakrabban használt értékpapír természetesen a kötvény. A bankok által külső forrásbevonási céllal kibocsátott értékpapírok lehetnek: rövid, közép és hosszú lejáratúak. A példák a betétek csoportosításánál találhatók meg. A rövid lejáratú konstrukciók általában fix kamatozásúak, de vannak természetesen lebegő kamatozásúak. A normál kamatozás mellett ismerünk ún. diszkontpapírokat is, amelyeknél a befektetőnek vásárláskor csak a diszkont összegével csökkentett értéket kell befizetni. A lejáratkor pedig, a névértéknek megfelelő összeget fizetik ki neki. Az értékpapír fogalma: Jogi értelemben az értékpapír olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír nélkül sem érvényesíteni, sem bizonyítani, sem átruházni nem lehet. Közgazdasági megközelítésben az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat, vagy számlán megjelenő összeg, illetve elektronikus jel. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 8
Az értékpapírok fajtái: A. Az értékpapírban foglalt jog szerint Követelést megtestesítő: az egyik fél elismeri valamely másik fél vele szemben való követelését, és vállalja, hogy azt meghatározott időben, és módon az értékpapírban foglalt feltételeknek megfelelően ki fogja egyenlíteni. Tipikus fajtái: váltó, csekk, a kötvény. Részesedési jogot megtestesítő: azt igazolja, hogy a tulajdonosa valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult egyéb jogok mellett- a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére. Alaptípusa a részvény. Áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő. Valamely áru feletti rendelkezési jogot biztosítanak a tulajdonosoknak. E kategóriába tartoznak a jelzálog bejegyzések, a hajóraklevelek, és a közraktárjegyek. B. Jogi szempontból, átruházhatósági lehetőség szerint. Bemutatóra szóló: az értékpapír tulajdonosa élvezi a papírban foglalt összes jogot. Az ilyen papír átruházása egyszerű átadással történik. Névre szóló: mindig egy meghatározott személy nevére szól. Az átadáshoz lelépési nyilatkozat szükségeltetik. Rendeletre szóló. Az eredeti birtokos a papírban foglalt jogok élvezetét hátirat útján forgatással átruházza más személyre. A rendeletre szóló papírok köre korlátozott: váltó, a csekk és a névre szóló részvény lehet ilyen típusú értékpapír. C. Az értékpapírok hozama szerint Formailag nem kamatozó értékpapírok: a diszkont államkötvények, kincstárjegy Fix kamatozásúak: az értékpapír adósa előre meghatározott, mindig ugyanakkora, (a névértékre vonatkozó névleges kamatlábnak megfelelő) összeget biztosít a hitelező számára. (pl. fix kamatozású államkölcsönök (kötvény)) Változó hozamú: a vállalkozás hasznából a tulajdonos a befektetett tőkéje nagyságának megfelelően az adott évi (változó) eredményből részesedjenek. Fő típusa a részvény. Átmeneti formák. Egyrészt a fix kamatozású értékpapírok közül a a kamatozás feltételeinek oldására, másrészt a változó hozamú papírok kockázatának mérséklésére jöttek létre. (változó kamatozású kötvény, az átváltható kötvény (részvény), elsőbbségi részvény, opciós (lehívási jogot tartalmazó) értékpapírok) D. Lejárat szerint Rövid lejáratúak: 1 év alatti lejárat, kincstári váltó, kereskedelmi értékpapír, letéti jegyek. Középlejáratúak: 1-5 éves lejáratú kötvények, pl. kincstárjegy Hosszú lejáratúak: az 5 évnél hosszabb lejáratú kötvények, tipikus fajtája az államkötvény Lejárat nélküli: részvény, és néhány örökjáradékos kötvényfajta E. Forgalomképesség szempontjából Vannak közforgalmú, nyilvános kibocsátású papírok, és csak meghatározott körben forgalmazottak (zártkörű, magán kibocsátások) F. Az értékpapír-kibocsátás iránya szerint: belföldi forgalomra, vagy külföldi piacra szánt. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 9
G. Az értékpapír kibocsátója szerint: állampapírok, helyi önkormányzatok, valamint állami célalapok jegyei, kötvényei. Pénzintézetek által kibocsátott kötelezvények. Társaságok, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapírok. H. Másodlagos forgalom színtere szerint Tőzsdén forgalmazott, de nem jegyzett (részvény, kötvény, befektetési jegyek, származékos termékek) Tőzsdén jegyzett értékpapírok (szigorúbb feltételeknek tesznek eleget.) kárpótlási jegy, részvények, állampapírok stb. Annak érdekében, hogy a különböző banki és értékpapírcégek által kínált betéti-, és értékpapírkonstrukciók között könnyen tudjon eligazodni, és azokat könnyebben össze tudja hasonlítani, javasoljuk az alábbi mutatók használatát. Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) A jogszabály (41/1997. (III.5.) Kormányrendelet) valamennyi betéti termékre (legyen az határozottvagy határozatlan időre lekötött betét, illetve le nem kötött betét) vonatkozóan előírja az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) számítását. Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett éves betéti kamatláb annyiban tér el egymástól, hogy míg a kamatlábak 360 napra vetítve kerülnek megállapításra (kivétel a devizák közül az GBP, melyet 365 napra). Egy adott év múlva, azaz 365 nap elteltével az elhelyezett betét után így fizetett kamatösszeg visszaszámítása magasabb kamatlábat eredményez. Ez számokkal kifejezve annyit jelent, hogy amennyiben Ön pl. 100 Ft-ot helyez el évi 10%-os kamatláb mellett 1 éves betétbe, Ön már 360 nap múlva 10 Ft kamatot realizál. A tényleges év, azaz 365 nap elteltével Önt 10,14 Ft összegű kamat illeti meg, vagyis magasabb összeg, mint amit az éves kamatláb alapján feltételezett. Ezt a többletet fejezi ki az éves szinten 10%-os kamatlábhoz tartozó EBKM, amely jelen esetben 10,14%. Egységesített Értékpapír Hozam Mutató (EHM) Az értékpapírok közül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz a kötvények, de azon belül is csak a teljes futamidőre rögzített kamatlábbal rendelkező kötvények esetében kerül sor az ún. Egységesített Értékpapír Hozam Mutató (EHM) kiszámítására 1.2.2. A jegybanktól származó források Az üzleti bankok forrásai között különleges helyet foglalnak el a központi banktól származó passzívák. A jegybank nem mint megtakarító jelenik meg az üzleti bankok ügyfelei között, hanem mint az adott ország bankrendszerének, monetáris politikájának alakítója, irányítója és a pénzmennyiség, illetve a hitel keresletének, kínálatának szabályozója. Tekintsük át a legismertebb jegybanki hitelkonstrukciókat: 1.2.2.1. A refinanszírozási hitelek: Ennek egyik eszköze (a meghatározott gazdaságpolitikai célra igénybe vehető) jegybanki refinanszírozási hitelek. A jegybanki hitelek (az üzleti bankok oldaláról nézve betétek) kétféle funkciót tölthetnek be a kereskedelmi bankok szemszögéből: Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 10
A bankok átmeneti likviditási problémáinak megoldását hivatottak támogatni (likviditási jellegű hitelek). A bankrendszer érzékenysége miatt kisegíti a jegybank a bajba jutott kereskedelmi bankot, ilyen kényszer likviditási hitel pl. a kötelező tartalékráta átmeneti felpuhítása. A bankok pénz,- illetve hitelkínálatának, hitelnyújtási képességének növelését segíthetik ( forráspótló refinanszírozási hitelek). Ha központi bank az adott kormány gazdaságpolitikáját akarja támogatni, akkor elősegítheti ennek keretében, hogy bizonyos gazdasági ágazatok, vagy szereplők a piacinál kedvezőbb feltételű hitelekhez jussanak. Mivel a jegybank (a kétszintű bankrendszerben) nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdasági alanyokkal, csak a pénzintézeteken keresztül tudja (közvetetten) az ilyen irányú feladatait megoldani. Ennek egyik (a fejlett országokban ma már marginális) eszköze a célzott refinanszírozási hitelkeretek nyújtása. A típusai alapján megkülönböztetünk: az exportösztönzésre kialakított, a privatizációt, reorganizációt elősegítő, a kezdő kis- és középvállalkozások támogatására létrejött, és a különböző kiemelt gazdasági tevékenységek (pl. mezőgazdaság) fejlesztését elősegítő konstrukciókat. A hitelezés (visszafizetési) kockázatát természetesen az üzleti bankok viselik, a jegybank csak a céloknak megfelelő hitelt, illetve azok egy részének forrásigényét biztosítja. A kereskedelmi bankok (forrásainak alakulásától függően) hitelezési tevékenységük fenntartása, vagy bővítése érdekében, esetleg forráshiányuk esetén hitelt vehetnek igénybe a bankrendszertől. 1.2.2.2. A fedezettel nyújtott jegybanki hitelek A legismertebb fedezettel nyújtott jegybanki konstrukciók a következők: 1. A váltóleszámítolás alapján folyósított: Ennek a műveletnek a lényege, hogy a központi bank előre meghatározott keretösszeg erejéig megvásárolja (viszontleszámítolja) az üzleti bankok által leszámítolt váltókat. A bankok általában akkor élnek vele, ha likviditási, vagy pótlólagos forrásbevonási gondjaik vannak. A váltó teljes futamidejére ritkán veszik igénybe, ugyanis a rediszkontlábak általában magasabbak az azonos futamidejű betétek kamatánál. Éppen ezért (a repo kamatlábakkal együtt) olyan referencia kamatlábnak tekinthetők, amelyek a bankok forrásköltségein keresztül befolyásolják a piaci betéti és hitelkamatlábakat is. 2. Értékpapír fedezete mellett nyújtott hitelek: A lombardhitelhez az üzleti bankok úgy jutnak, hogy általában állami kibocsátású, vagy állami garanciával rendelkező értékpapírjaikat letétbe helyezik a központi banknál. Mivel az értékpapírok tulajdonosa továbbra is az üzleti bank (az eszköz oldalon megmarad), ez a hitelfelvétel további forrásbevonást jelent a számára. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 11
E tulajdonsága különbözteti meg az értékpapír-swap ügylettől, ami a bank tulajdonában lévő értékpapír eladásából, és egy későbbi időpontra történő egyidejű visszavásárlásából tevődik össze. (Az ügylet most nem növeli a bank mérlegfőösszegét). A két technika egyfajta kombinációjaként lehet értelmezni az ún. repo ügyleteket, vagy visszavásárlási megállapodást. Lényege: meghatározott értékpapírok eladása a központi banknak meghatározott árfolyamon, azok egy későbbi időpontra, magasabb áron történő, egyidejű visszavásárlásával. Ez a hitelfajta hasonlít egy sima csere-ügylethez, de mivel az ügylet számvitelileg nem elszámolható, az értékpapírokat továbbra is a portfólióban kell tartani, tehát tekinthetjük lombardhitelnek is. A repo műveleteknél meg kell említeni, a fordított (passzív) repót is, amikor az üzleti bankok vásárolnak a jegybanktól értékpapírokat, illetve adnak el neki határidősen egy szerződés keretében. 3. Devizafedezet mellett nyújtott hitelek: Ide alapvetően a devizabetét-csere ügylet tartozik. Ennek lényege, hogy az üzleti bank egy lekötött időtartamra devizabetétet helyez a központi banknál, és ennek fedezete mellett hazai fizetőeszközben hitelt vesz fel tőle. A devizabetét-csere mellett meg kell említeni a deviza-swap ügyletet is. Ennek az a lényege, hogy az üzleti bank azonnali ügylet keretében elad valamilyen rögzített mennyiségű devizát egy másik devizáért, és ezzel egyidejűleg azt egy későbbi határidőre előre megállapított áron visszavásárolja. A devizabetét-cserével ellentétben nem növeli a bank mérlegfőösszegét. Mindkét technika akkor előnyös a bank számára, ha az árfolyam kockázat csökkentésével nem akar nyitott devizapozícióba kerülni, így lehetővé válik a devizából hazai valutába történő átjárás. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 12
1.3. Az aktív bankügyletek 1.3.1. Hitelezés A hitelezési üzletág szintén a legrégebbi banki tevékenységek közé tartozik. Hitel: pénzeszközök, áruk, vagy szolgáltatások átengedése ideiglenesen, kamatfizetés ellenében, illetve másképpen fogalmazva a hitelt felvevő idegen tőkét vesz igénybe meghatározott időre. Habár sokszor használjuk azonos értelemben, a hitel és a kölcsön nem ugyanaz. A különbség legegyszerűbben úgy érthető meg, hogy akinek hitele van, az kölcsönt vehet fel, akinek pedig nincs hitele, az nem juthat kölcsönhöz. A hitel tehát a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, a kölcsön pedig a ténylegesen felvett pénzösszeget. A hitelnek is ára van, amit azért fizetünk, mert a bank rendelkezésünkre tartja a pénzt. Ha pedig a hitelt igénybe vesszük, azaz kölcsönt veszünk fel, azért kamatot fizetünk. Bankhitel: a pénzintézet hitelszerződés keretében arra vállal kötelezettséget, hogy az ügyfélnek egy hitelkeretet tart fenn, amelyet meghatározott feltételek mellett vehet igénybe. Bankkölcsön: bizonyos célra lehet felvenni a kölcsön összeget általában egy összegben, kamat ellenében lehetséges. 1.3.1.1. A bankhitelek csoportosítása Hitelfolyósító, vagy a pénztömegre gyakorolt hatása szerint: Jegybanki, üzleti banki és egyéb nem monetáris hitelintézet által nyújtott hitelek, Hiteladósok szerint: Vállalati, költségvetési, lakossági, bankközi hitelek, stb. Felhasználása, illetve lejárata szerint: Rövid (általában egy év, de lehet kettő is a lejárati idő), Közép (maximális lejárati idő 5 év), Hosszú lejáratú hitelek (az öt évnél hosszabb lejáratú hitelek), Megtérülése szerint: Árbevételből, jövedelemből és egyéb forrásból visszafizetendő hitelek, Finanszírozott eszközök szerint: Beruházási és forgóeszközhitelek: Beruházási: projektfinanszírozás, céljellegű beruházás, nem céljellegű, speciális hitelek (világbanki, exportfejlesztő) Forgóeszköz: középlejáratú, hosszú lejáratú (átmeneti, tartós fogyasztási eszköz) Fedezete szerint: Fedezettel nem bíró és fedezettel bíró hitelek (pl. lombardhitel), Folyósítást illetően: rulírozó, vagy nem rulírozó hitelek, Valutaneme szerint: belföldi, vagy külföldi pénznemben nyújtott hitelek. A hitel formája szerint: Pénzhitel: (A kölcsön folyósításakor a bank a hitel összegét azonnal kifizeti, vagy jóváírja az ügyfél számlájára.) - folyószámlahitel: a bank a folyószámlán hitelkeretet tart fenn, amely igénybevételekor tartozás alakul ki, amelyet egy meghatározott időn belül vissza kell fizetni. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 13
- számlahitel: a bank külön-külön könyveli el ügyfele hiteleit, és betéteit, tehát betét- és hitelszámlát párhuzamosan vezetnek. Hitelnek minősülő kihelyezések (A hitel visszafizetését a bank nem attól várja, akinek a hitelt nyújtotta.) - váltó leszámítolás: a bank a váltóval fedezett árügyletek esetében a szállítónak nyújt hitelt, azáltal, hogy átvállalja a hitelező szerepét, mert a hitel visszafizetését a váltó kiállítójától, vagy elfogadójától várja el. - követelések megvásárlása (forfetírozás, faktorálás): a jogosult részére fizetés teljesítése, illetve az esedékes fizetések nyilvántartása, a kintlévőségek beszedése, és a megrendelő fizetési mulasztása esetén kockázatvállalás. - áruvásárlási hitel: a lakosság részletre vásárolhat különböző tartós fogyasztási cikkeket, ilyen esetekben a bankkal szerződő kereskedelmi egységnek a hitelértékesítés összegét, tehát a követelést is átruházhatja a bankra. - értékpapír hitel: valamilyen átruházható értékpapírra nyújtják, hogy a kintlévőségeiket valamilyen likvid eszközzel az ügyfelek fedezhessék. Kötelezettségvállalási hitel: (A pénzintézet hitelfolyósítási készsége, ami egyben az ügyfél által igénybe vehető hitelt jelenti, tehát nem jelent azonnali hitelfolyósítást.) - hitelkeret fenntartása: - fizetési kötelezettség vállalás (bankgarancia, kezesség) az ügyfél nem teljesítésekor A bankgarancia nyilatkozatban a bank visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek - például bizonyos esemény beállta, elmaradása, vagy okmányok benyújtása - esetén írásbeli felszólításra, a megállapított összeghatárig, a kedvezményezettnek fizetést fog teljesíteni. A kezesség a különböző hitelfelvételekhez kapcsolódóan a hitel visszafizetésének biztosítékaként jöhet szóba. Az adós helyett nemfizetés esetén a kezes felel, ő tartozik fizetni. Az egyszerű kezesség esetén előbb az adóson kell behajtani a tartozást, s ha ez sikertelen, akkor lehet a kezestől követelni a fizetést. Az ún. készfizető kezesség esetében a fizetést elmulasztó adós helyett rögtön a kezesen követelhetik a tartozást. Ha bank vállalja a kezességet, akkor az minden esetben készfizetői kezesség. A kereskedelmi bankok hiteleit általában három nagy csoportra szokták bontani: Vállalati, Fogyasztói, és ingatlanhitelek Vállalati hitelek A vállalati hitelek egyik lehetséges csoportosítása szerint öt alapvető fajtáját különböztetjük meg. 1. Hitel nyitott hitelkeret alapján: Nagyon gyakran a hitelfelvevő finanszírozási szükségletei szezonálisan ingadozhatnak. Ilyen esetekben érdemes állandó hitelkapcsolatot kialakítani az ügyféllel, a banknak így nem kell minden esetben Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 14
elbírálni a hitelkérelmeket, és végigmenni az egész hitelezési folyamaton. Mivel ez hosszabb kapcsolat, és a bank nem követel a hitelkeret megnyitásával további fedezeteket, a banknak gondosan meg kell vizsgálnia a hiteladós hitelképességét. Ezek a hitelek ezért a kevésbé kockázatos kihelyezések közé tartoznak, és csak a legjobb ügyfeleknek nyitnak ilyen hitelkeretet. 2. Áthidalási hitelek: A nyílt hitelkerettel ellentétben, amely ismételten jelentkező szükségleteket elégít ki, az áthidalási hitelek viszont olyan hitelek, amely időleges finanszírozási szükségleteket elégítenek ki. Az esetileg felmerülő hiteligényeket külön-külön kell elbírálni. Az ilyen típusú hitel nem tételez fel állandó kapcsolatot a bank, és az ügyfél között. 3. Forgótőke hitelek: Ezt a hitelt a vállalatok azért veszik igénybe, hogy forgóeszközeik tartós növekedését finanszírozzák. Mivel ez a hitel állandó jellegű forgóeszköz szükségletet finanszíroz, ezért a hiteligénylőnek fedezetet kell biztosítania, amit általában készletek, vagy vevőállomány finanszíroz. 4. Rulírozó hitel: Hasonló a nyitott hitelkeret alapján folyósított hitelhez, de formálisan is létrehoznak egy hitelkeretet, amely hosszabb időre (általában 1.-3. évre) szól. Olyan hitelképes nagyvállalatok igénylik ezt a hitelt, amelyeknél a hitelviszony időtartama alatt változik a forgóeszköz szükséglet. Mivel ezek a hitelek tartós szükségleteket, -a forgóeszközök, és az állóeszközök állandó növekedését- finanszírozzák, a viszszafizetés a nyereségből, vagy hosszú lejáratú hitelből történik. 5. Hosszú lejáratú hitelek: Rendszerint állóeszközök vásárlására veszik igénybe, ezért több éves lejáratúak (3.-10. év). A hiteladós szükség szerint hívhatja le a hitelt, de egyszerre is igénybe veheti. Fogyasztói hitelek A fogyasztó hitelek a bankok számára azért előnyösek, mert igénybevételük kevésbé ingadozik (a gazdaság konjunktúraciklusaira jobban érzékenyebb) vállalati hitelekhez képest. A fogyasztói hiteleket többféleképpen csoportosíthatjuk, például részletfizetési hitelek, egyösszegben visszafizetendő és rulírozó hitelek. A bankok a hitelkártyák, és a rulírozó hitelkeret együttes -egyre növekvő- alkalmazásával csökkentik költségeiket a fedezetlen fogyasztói hitelek folyósítása során. A hitelszerződés időtartama alatt az adós -tetszés szerint visszafizetheti, majd ismételten igénybe veheti a hitelt. Jelzáloghitelek A jelzáloghitelek elsősorban a lakásépítéshez kapcsolódnak. Hosszú lejáratúak, így kevésbé összeegyeztethetőek a bank forrásaival, amelyek túlnyomórészt rövid lejáratúak. A jelzáloghiteleket két nagy csoportra oszthatjuk: építési hitelek, amiket azoknak adnak, akik lakó, és egyéb épületek építését kívánják befejezni, folytatni, illetve korszerűsíteni (lejáratuk 1-5 évig terjedhetnek). A másik fajtája pedig, olyan pénzintézeteknek nyújtott hitelek, amelyek jelzáloghiteleket nyújtanak (jelzálog-hitelintézetek). E hitelek azt az időszakot finanszírozzák, amíg a jelzálogbank már folyósította a házépítési hitelt, de még nem tudta a hitelt eladni állandó befektetőnek (rövid lejáratúak). A hitelek fedezet mindkét esetben egy (már meglévő, vagy az építendő) épületre bejegyzett jelzálog. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 15
1.3.1.2. A hitelezés folyamata A kereskedelmi bankok egyik legfontosabb tevékenysége, (amint már jeleztük) a hitelezés. A hitelezés számottevő kockázattal jár, ezért a banknak úgy kell eljárnia minden egyes kölcsönkihelyezés esetén, hogy a tevékenység megfeleljen az alapvető két fő célkitűzésnek: a hitelezés ne veszélyeztesse a betétesek érdekeit, és megfelelő bevételt (profitot) biztosítson. A hitelezés folyamata a hitelkérelem benyújtásával kezdődik, de nem ér véget a hitelfolyósítással, hanem az alábbi három feladat szerves egységet képez: A kérelem benyújtásától a kölcsön folyósításáig terjedő szakasz feladatatai (a kölcsön kérelem befogadása, elbírálása, a kölcsönszerződés megkötése és a kölcsön folyósítása.) A kölcsön gondozásával kapcsolatos tennivalók (a felhasználás, visszafizetés folyamatos figyelemmel kísérése, a biztosítékok meglétének ellenőrzése, valamint a kölcsönösszeg és járulékainak beszedése). Nem a meghatározott időben történő fizetés, vagy elmaradása esetén történő eljárások. A hitel és kölcsönügyletek lebonyolítását a bank a törvényes előírások mellett saját utasításrendszerrel is szabályozza. Ezek a rendszerek a hitelezési munka különböző szakaszait (engedélyezés, folyósítás, gondozás és problémák kezelése) szabályozzák. Az eljárási rendek a következők lehetnek: 1. A hitelügyletek engedélyezésénél: o döntési hatáskörök: szigorú belső szabályok határozzák meg, hogy egy banki döntést milyen szinten hozhatnak meg (pl. igazgatóság, cenzúrabizottság stb.) o hitelkérelmek tartalmi követelményei: A vállalat rövid bemutatása, (2-3 éves beszámolók (mérleg, EK, üzleti terv készítése), a cég alapszabályának, társasági szerződésének, cégkivonatának, aláírási címpéldányának elküldése). A hitelfelvétel céljának megjelölése, hitel összege, ütemezése, rendelkezésre bocsátása, az igénybevétel ideje, a hitel visszafizetésének teljesítése. A felajánlott biztosítékok felsorolása fedezetként: A biztosíték járulékos jellegű kötelem, mindig valamely alapkötelezettséghez kerül kikötésre. Fajtái: személyes ( készfizető kezesség, bankgarancia), és tárgyi biztosítékok (zálogjog: jelzálog, kézizálog, óvadék stb.). Az adott beruházási céllal kapcsolatos számítások (beruházás gazdaságossági számítások) elküldése, hivatalos pénzügyi mérleg, előrejelzés, cash-flow terv készítés. Egyéb kérések, és javaslatok a hiteldöntés előkészítéséhez (referenciák, meghívások stb.). Egyéb információk: marketing terv, üzleti stratégia, adós piacának bemutatása, tulajdonosi helyzet stb.). A hitelügyintéző ellenőrzi a formai, és tartalmi követelmények meglétét. Hiánypótlásra van lehetőség meghatározott határidőn belül. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 16
o o o a biztosítékok rendszere (lásd fentebb) ügyfelek minősítése (adósminősítés): az adósok minősítését minden bank elvégzi. Célja a banki kockázat minimálisra való lecsökkentése. Az adósminősítésre konkrét szabályokat kell meghatározni, figyelembe véve a bank, és az ügyfél sajátosságait, és az általános elveket is: Limit szabályzat: egy adott minősítésű ügyfél számára mennyi a maximálisan adható hitelkeret. Fedezet értékelési szabályzat: a felajánlott biztosítékot értékeli. Adósminősítési szabályzat: a következő paraméterek alapján határozzák meg az adóst: Objektív paraméterek A beszámolókból nyerhető információk (mutatószámok (likviditási, jövedelmezőségi, adósságviselő képesség), értéktartományok, pontszámok kiszámítása. Szubjektív paraméterek: Nehezen mérhetőek: pl.: milyen a számviteli rendszere, könyvvizsgálata, a menedzsment színvonala, a tulajdonosi struktúra, a fizetési fegyelem stb. Az objektív szempontok aránya 50-75 %, a szubjektíveké 25-50 % között mozognak. Adósminősítés során pontozzák az ügyfeleket, ezek alapján különböző osztályokba sorolják a vállalatokat. Ez határozza meg, hogy kaphat-e, és milyen mértékű hitelt a kérelmező. cenzúra-előterjesztés (kérelem, és előterjesztés) követelményei: ha a vállalat a bankhitel felvétele mellett döntött, akkor be kellett nyújtania a hitelkérelmét a hitelező bank meggyőzése érdekében. A hitelnyújtás előtt a banknak meg kell vizsgálnia a következőket: a kölcsön összege, célja, futamideje összhangban van-e egymással? milyen a kölcsönfelvevő helyzete, és hitel-visszafizető képessége? a felajánlott biztosítékok megfelelően csökkentik-e a hitelezés kockázatát? A beadott hitelkérelem nyomán elkészített előterjesztés tartalmi elemei bankonként változhatnak, de általában minden előterjesztésben szerepelnek a következő fontosabb elemek: az ügylet rövid ismertetése a hiteligény és a finanszírozási konstrukció rövid összefoglalása az ügyfél gazdálkodásának bemutatása a hitelnyújtás ügyfélkockázatának bemutatása (jogi, gazdasági, pénzügyi stb.) javaslat, döntési indoklás Ha a döntés pozitív, akkor kölcsönszerződési ajánlatot alakítanak ki. A bizottság meghatározza a hitelszerződés kondícióit úgymint: a hitel összege, a kölcsön céljának meghatározása minimális saját erő mértéke (általában 30 %) => el kell különíteni az egyéb pénzeszközeitől, és a fizetések teljesítésekor elsőként a saját forrást kell igénybe venni. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 17
kamatfeltételek (függ: a jegybanki refinanszírozási kamatlábtól, és az üzleti bank kamatrésétől) esedékesség, számításának módja. egyéb díjak: rendelkezésre tartási jutalék, (a vállalatnak folyósítható, de igénybe nem vett hitelösszeg után kell fizetni); biztosítási díj; közvetítői jutalék, kezelési, lehívási költség. A teljes hiteldíj mutató (THM) megmutatja, hogy a hitelfelvevőnek a tőkeösszeg viszszafizetésén felül mit kell még fizetnie, így a THM tartalmazza a hitellel kapcsolatban felmerülő összes kamat-, díj- és kezelési költséget. törlesztés feltételei, üteme (türelmi idő, ami alatt kamatot kell fizetni, de a törlesztés csak a türelmi idő után veszi kezdetét) igénybevétel módja, időtartama, rendelkezésre tartás biztosítékok elismerése szerződés felmondása kötelezettség vállalások (pl. különböző mutatók betartása) Az előterjesztésekben a legfontosabb kérdés a hitelképesség megállapítása (lásd következő fejezet), amely az adósminősítésnek is egyik fontos eleme. o a kamatrendszer: a kamatrendszer karbantartásáért, és működtetéséért a bankok treasury osztályai felelősek. A treaury megajánlja az előző időszak adatai alapján az ún. báziskamatot. A báziskamat az alkalmazott tényleges kamatmértékek kialakításának alapja. Arra ad iránymutatást, hogy várhatóan mennyi lesz a bevonható források költsége. A báziskamat-ajánlás alapján véglegesítik a következő időszakra szóló kondíciós listát. A hitelfolyósítás alapvető feltétele, hogy a bankoknak megfelelő forrás álljon rendelkezésre. Ha minden feltétel adott a kölcsön nyújtásához, sor kerülhet a szerződések aláírására. 2. A hitelek beszedésénél: o a fizetési halasztás engedélyezésével kapcsolatos o hátralék keletkezése esetén követendő, és o csőd, vagy felszámolási eljárás esetén követendő eljárási rendek, A hitel folyósítását követően a hitelezőnek az a legfontosabb feladata, hogy a kölcsön életét lejáratig folyamatosan figyelemmel kísérje, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a kölcsönt a szerződésben meghatározott határidőre visszafizessék. Ezt a folyamatot nevezzük a hitel gondozásának (monitoring). Ha bármilyen probléma (nem rendeltetésszerű felhasználás; az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzete megváltozik; a biztosítékok értéke lecsökken; késedelmes fizetés, és fizetésképtelenség) merülne fel a beruházással, illetve a törlesztéssel kapcsolatosan, a bank módosíthatja a hitelszerződést, vagy esetleg el is állhat tőle. Felmerülhet a prolongáció is, ami a feltételek kiterjesztését (későbbi fizetési határidő stb.) jelenti, de a banknak mindenképpen valamilyen áthidaló megoldást kell keresnie a probléma megoldására. Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 18
1.3.1.3. A vállalkozás hitelképességének megítélése pénzügyi mutatók segítségével A hitelképesség vizsgálata során a banknak meg kell győződnie arról, hogy a kérelmet megelőzően folyósított hitelek a vállalkozás pénzügyi helyzete alapján visszafizethetők-e, a kért hitel milyen célt szolgál, illetve az ügyletből, forrásból származik-e többletjövedelem, amelyből a hitelfelvétel költségeit kilehet fizetni, a hitel folyósítását követően milyen lesz a társaság pénzügyi helyzete, a hitel vissza nem fizetése esetén, milyen másodlagos forrásból, biztosítékból lehet a kölcsönt visszafizetni Továbbá számszakilag, és szövegszerűen is elemeznie kell a banknak az ügyfél hitelképességét. A megoldást a pénzügyi mutatók jelenthetik. A pénzügyi mutatószámok egy lehetséges csoportosítása: Vagyoni helyzet elemzésének mutatói Pénzügyi helyzet elemzésének mutatói - Likviditási mutatók - Adóssági- és hitelképesség mutatók - Tőkeszerkezeti mutatók Jövedelmezőségi mutatók Hatékonysági, eszközhasznosítási mutatók Piaci értékelés mutatói 1.3.1.3.1. Vagyoni helyzet elemzésének mutatói: I. Vagyonszerkezet mutatói (eszközök elemzése) A vagyonszerkezeti mutatókkal azt lehet vizsgálni, hogy mekkora arányt képviselnek a teljes eszközállományon belül az egyes eszközcsoportok, vagy az egyes nagyobb eszközcsoportokon belül a csoportba tartozó eszközfajták. Az eszközstruktúrából következtetni lehet arra, hogy a vállalkozás a nemzetgazdasági munkamegosztás milyen területén tevékenykedik, ugyanis más a tárgyi eszköz, és forgóeszközigénye az iparnak, kereskedelemnek, mezőgazdaságnak. 1. A befektetett eszközök aránya mutató azt fejezi ki, hogy a társaság összes eszközéből milyen hányadot tesznek ki a befektetett, tartós eszközök. Befektetett eszközök Befektetett eszközök aránya = Eszközök összesen A mutató értékének növekedése a tartósan lekötött eszközelemek arányának emelkedését jelzi. 2. A befektetett eszközök arányát jelző mutató párja, a rövid lejáratú eszközök arányát kifejező forgóeszközök aránya mutató Forgóeszközök Forgóeszkö zök aránya = Eszközök összesen Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 19
Feltételezve, hogy az aktív időbeli elhatárolások a forgóeszközök között kerülnek figyelembe vételre a két ráta együttesen 1-re egészíti ki egymást. 3. A forgóeszközökön belül célszerű megvizsgálni a készletek, követelések és a pénzeszközök részarányának változását. Ezek alapján a következő arányszámok számíthatók: Készletek aránya a forgóeszközökön belül = Követelések aránya a forgóeszközökön belül = Pénzeszközök aránya a forgóeszközökön belül = Készletek Forgóeszközök Követelések Forgóeszközök Pénzeszközök Forgóeszközök A készletek emelkedő szintje egy kereskedőcégnél származhat az eladatlan áruk növekedéséből ami kedvezőtlen de szezonális hatás is lehet az oka, ami nem feltétlen negatív. A vevőállomány forgóeszközökön belüli növekedése a behajtási tevékenység gyengülésére, illetve a lazuló fizetési fegyelemre hívja fel a figyelmet. A pénzállomány részarányának növekedése a pénzügyi helyzet javulására utal, azonban egy határon túl kedvezőbb, ha a társaság értékpapírba fekteti felesleges pénzeszközeit. II. Tőkestruktúra mutatói (Források elemzése) A tőkestruktúra mutatókkal a források összetétele vizsgálható. Azt mutatják meg, hogy az összes forráson belül milyen arányt képviselnek az egyes forrásfajták. 1. A saját tőke és a források (mérlegfőösszeg) viszonyát a tőkeerősség fejezi ki. Tőkeerő sség = Saját tőke Források összesen A mutató növekedését -egyúttal a kötelezettségek csökkenését- tekintik kedvezőnek, mivel azonban a vállalkozások működése elképzelhetetlen idegen forrás nélkül, így 30%-os- más irodalmak szerint 35%-os érték a minimum követelmény. Eltekintve a céltartaléktól, és a PIE-től, a kötelezettségek, idegen források arányát 65-70%-ig tartják elfogadhatónak. 2. A tőkeerősség mutatóját 100%-ra kiegészítő mutató a kötelezettségek részaránya, mely a kötelezettségek, és a források hányadosaként számítandó: Kötelezettségek részaránya = Kötelezettségek Források összesen Tekintettel a tőkeerősség értékelésére, a mutató 65-70% alatti értéke számít elfogadhatónak. E mutató egyúttal a finanszírozás szerkezetét is mutatja, így a pénzügyi helyzetet értékelő arányszámok között is megtalálható, eladósodottsági mutató néven. 3. A MSZE, a saját tőke növekedésének legjellemzőbb forrása. a mérleg szerinti eredmény és a saját tőke viszonyát az alábbi mutató fejezi ki: MSZE Sajá t tőke növekedésének mértéke = Saját tőke Előadó: Máté Domicián főiskolai tanársegéd 20