HU HU HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.5.5. COM(2010)210 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Az Európai Unió Brazíliával szemben folytatott polgári légiközlekedési politikája kialakításáról HU HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Az Európai Unió Brazíliával szemben folytatott polgári légiközlekedési politikája kialakításáról 1. BEVEZETÉS 1.1. A nemzetközi légi közlekedést hagyományosan az egyes államok között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodások szabályozzák. Azonban 2003 óta az Európai Unió (EU) közös légiközlekedési külpolitika kialakítására törekszik egyes harmadik országokkal szemben. Az Európai Bizottság A Közösség légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája cselekvési programjának kidolgozásáról című közleményében 1 kifejtette, hogy az EU és egyes harmadik országok közötti célzott megállapodások kötésével lényeges hozzáadott értéket lehet teremteni, ugyanis a piacok megnyitásával és a befektetési lehetőségek előmozdításával új gazdasági lehetőségek nyílnának meg. Ezenkívül az ilyen megállapodások és az ezek keretében megvalósuló szabályozási együttműködés révén biztosítható leghatékonyabban a tisztességes piaci verseny, a repülésbiztonság, a légi közlekedés védelme, valamint a környezetvédelem. Ezért az Európai Bizottság célzott tárgyalások megkezdését javasolta a világ különböző régióiban található kulcspartnerekkel átfogó légiközlekedési megállapodások megkötése érdekében, amelyek célja az európai ipar lehetőségeinek előmozdítása és a tisztességes piaci verseny biztosítása, valamint a nemzetközi polgári légi közlekedés reformja. 1.2. Mivel az EU és Brazília közötti utasforgalom évente 4,4 millió fő 2, és figyelemre méltó az EU és Dél-Amerika közötti légi forgalom növekedési üteme 3, Brazília az EU szemében fontos jelölt egy új generációs légiközlekedési megállapodás megkötésére. A EU és Brazília között a közelmúltban jó együttműködés alakult ki a polgári légi közlekedés terén: - 2009 elején az EU és Brazília között megállapodás született a légi közlekedés bizonyos kérdéseiről (horizontális megállapodás) 4 ; - 2009 decemberében az EU és Brazília tárgyalásokat kezdett a polgári légi közlekedés biztonságával foglalkozó kétoldalú megállapodásról 5 ; - 2010. május 24 26-án Rio de Janeiróban Brazília polgári légiközlekedési hatóságával közös szervezésben EU Latin-Amerika csúcstalálkozóra kerül sor. 1 2 3 4 5 COM(2005) 79 végleges, 2005.3.11. Forrás: Eurostat. Az Airbus 2009 2028-as globális piaci előrejelzései szerint az Európa és Dél-Amerika közötti légi forgalom növekedési üteme éves szinten 5,7% körül várható, ami a 4,7%-os globális átlagnál jelentősen magasabb, és megközelíti az Európa és India között várható forgalomnövekedés mértékét. COM(2009) 411 végleges, 2009.8.3. 2009.10.9-én a Tanács jóváhagyta a megállapodás aláírását. A Tanács 2009.10.9-i határozatában hatalmazta fel a Bizottságot a tárgyalások megkezdésére. HU 2 HU
1.3. Brazília kormánya arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy átfogó légiközlekedési tárgyalásokat kíván kezdeni az EU-val az egyes tagállamokkal kötött hatályos kétoldalú légiközlekedési megállapodások felváltása céljából, illetve a légi forgalom növekedését elősegítő korszerű szabályozási keret kialakítása érdekében, tekintettel a 2014-ben Brazíliában megrendezésre kerülő FIFA világbajnokságra és a 2016-ban Rio de Janeiróban tartandó olimpiai játékokra. 1.4. Ha Brazíliával a piac fokozatos megnyitását eredményező megállapodás jön létre, az az Európai Unióban és Brazíliában egyaránt gazdasági előnyökkel járna a légi fuvarozók, a repülőterek, az utasok, a szállítmányozók, az idegenforgalom, valamint a szélesebb értelemben vett gazdaság számára. Egy a Bizottság felkérésére végzett gazdasági tanulmány megállapításai szerint a az EU és Brazília légiközlekedési piacainak kölcsönös megnyitása a fogyasztók számára évi 460 millió eurónyi hasznot hozhat. 6 Ugyanilyen fontos, hogy az EU és Brazília között a légiközlekedési kapcsolatokat szabályozó keretet egy ilyen megállapodás új alapokra helyezné. Ezért a Bizottság azt javasolja a Tanácsnak, hogy hatalmazza fel az EU nevében folytatandó tárgyalások megkezdésére Brazíliával egy olyan átfogó légiközlekedési megállapodás megkötése céljából, amely lehetővé tenné a piac fokozatos megnyitását és a magas szintű szabályozási együttműködést. A fokozott szabályozási együttműködés egyenlő versenyfeltételeket teremtene a fuvarozók számára, továbbá jelentős költségcsökkenést eredményezhet az EU-s légiközlekedési ágazatban. 2. A LÉGI KÖZLEKEDÉST AZ EU ÉS BRAZÍLIA KÖZÖTT JELENLEG SZABÁLYOZÓ KERET 2.1. Az EU tagállamai és Brazília között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodások Brazília és az EU között a kereskedelmi légi forgalmat jelenleg 15 kétoldalú légiközlekedési megállapodás szabályozza. A Brazília és a többi 12 EU-tagállam közötti légi szolgáltatásoknak pillanatnyilag nincsen jogalapja. Az EU tagállamai és Brazília között létrejött légiközlekedési megállapodások nem teszik lehetővé, hogy a légi fuvarozók, az utasok és a szállítmányozók teljes mértékben élvezzék a szabad piac nyújtotta előnyöket. Mindegyik megállapodás korlátozza a járatok heti számát, különösen az EU és São Paulo között. Ezen túl a megállapodások korlátozzák a közös járatüzemeltetés és a Brazíliából harmadik országokba irányuló teher- és utasforgalom bonyolításának jogát. A kétoldalú megállapodások közötti jelentős eltérések következtében az EU és Brazília közötti légi közlekedés szabályozása következetlen. A kölcsönös forgalmi jogok kérdésében például kettőtől nyolcvanig terjed a megengedett járatszám. A tagállamok és Brazília között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodások eltérései egyenlőtlenségeket teremtenek az uniós légi fuvarozók számára hozzáférhető lehetőségek terén. A légi közlekedés keretszabályozása Brazíliában 6 Booz & Co, The Economic Impacts of Opening Aviation Markets between the EU and Brazil, June 2009. (http://ec.europa.eu/transport/air/international_aviation/country_index/study_brazil_en) HU 3 HU
2.2. Brazília belső légiközlekedési piaca az ország földrajzi adottságainak köszönhetően a világon a negyedik legforgalmasabb. 7 Az ún. fapados légitársaságok megjelenése következtében a belföldi forgalom 2003 és 2008 között csaknem megkétszereződött. A legjelentősebb brazil légi fuvarozó bel- és külföldi viszonylatban is a TAM, a második legnagyobb forgalmat a fapados Gol társaság bonyolítja. Jelenleg a TAM az egyetlen olyan brazil fuvarozó, amely indít Európába járatokat. Az EU és Brazília között közvetlen járatok révén megvalósuló utasforgalom 78%-át és teherforgalom 85%-át európai uniós légitársaságok bonyolítják. 8 2.4. A brazil légitársaságok tulajdonosi jogainak jelenleg csak 20%-a lehet külföldi kézben. A brazil szenátus 2009 novemberében megszavazott egy olyan törvényt, amely a légitársaságokban való külföldi tulajdonosi jogra vonatkozó küszöböt 49%- ra emeli. 2.5. Brazíliában a légi közlekedés szabályozását a 2006-ban létrehozott és a Védelmi Minisztériumhoz kapcsolódó Nemzeti Polgári Légiközlekedési Ügynökség (ANAC) végzi. A légi forgalom irányítása a brazil katonai légierő feladata. A brazil repülőterek irányítását a Védelmi Minisztérium által felügyelt Infraero látja el. A legnagyobb nemzetközi repülőtér São Paulo Guarulhos jelentősen túlterhelt. Az infrastrukturális beruházások előmozdítása érdekében napirenden van repülőtérépítési koncessziók meghirdetése. 3. AZ EU ÉS BRAZÍLIA KÖZÖTT LÉTESÍTENDŐ ÁTFOGÓ LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS POTENCIÁLIS ELŐNYEI 3.1. Az EU és Brazília stratégiai partnerségének erősítése 2007-ben Brazília és az EU stratégiai partnerség létrehozásáról állapodott meg. 9 Brazília fontos partnere az Uniónak, nem csak a történelmi, kulturális és kereskedelmi kapcsolódási pontok miatt, hanem azért is, mert hasonlóan nagy befolyással bír számos globális kihívásra, például az éghajlatváltozásra. Brazília gazdasága a világon a tizedik legnagyobb, és az ország az EU tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere. Gyarapodása még a 2008 2009-es gazdasági válság alatt sem torpant meg, és általános az egyetértés arról, hogy a brazil gazdaság lehetőségek tárházát rejti. A közlekedési ágazatban az EU kereskedelmi többlete meghaladja a 700 millió eurót. 10 Az EU és Brazília között megvalósuló légi forgalom fő hajtóerői a turizmus, a gazdasági kapcsolatok és a személyes kapcsolatok. Az EU és Brazília közötti légi forgalom növelése alapvető e stratégiai partnerrel fennálló kereskedelem, a beruházások, a turizmus és a személyes kapcsolatok előmozdításához. 7 8 9 10 Forrás: World Air Transport Statistics, 51 st edition. Forrás: ANAC, Anuário do Transporte Aéreo 2008. COM (2007) 281 végleges. Forrás: Eurostat. HU 4 HU
3.2. Az uniós és a brazil légiközlekedési piac kölcsönös megnyitásából fakadó gazdasági előnyök A korábban hivatkozott gazdasági tanulmány rámutatott, hogy egy légiközlekedési megállapodás létrejötte Brazíliával jelentős gazdasági haszonnal járna. - A kétoldalú kapacitás- és járatgyakoriság-korlátozások megszűnése lehetővé tenné a légitársaságok számára, hogy az utasok igényeinek megfelelően bővítsék szolgáltatásaikat. Jelenleg több uniós légi fuvarozó is teljes mértékben kihasználja a rendelkezésére álló forgalmi jogokat, különösen São Paulo viszonylatában. - A díjszabási korlátozások megszűnése előnyös volna az utasok számára, ugyanis élénkebb árversenyt eredményezne. - A közös járatüzemeltetésre vonatkozó korlátozások felszámolása azt jelentené, hogy a légitársaságok számos átszállásos úticéllal bővíthetnék kínálatukat. - A szolgáltatást biztosító légitársaságok számára vonatkozó korlátozás feloldásával új szereplők és új szolgáltatások jelenhetnének meg az EU és Brazília között. - Az EU és Brazília közötti légi teherfuvarozás piacára kedvezően hatna egy nyitottabb szabályozási keret. Az EU és Brazília közötti légi teheráru-mozgás volumene évi 250 000 fuvartonna. A teherszállítást korlátozza a Brazília és harmadik országok közötti forgalmi jogok hiánya, valamint az intermodális szállítási jogok hiánya. - A befektetési szabályok kölcsönös lazítása esetén a légitársaságoknak javulna a külföldi tőkéhez való hozzáférése, a befektetők pedig új piacokon új vállalatokba fektethetnének be. - Az üzleti tevékenység költségeinek csökkenése maga után vonná a légitársaságok üzemeltetési költségeinek csökkenését, ami kedvez a felhasználóknak, vagyis az utasoknak és a fuvaroztatóknak. A tanulmány szerint az EU és Brazília légiközlekedési piacainak kölcsönös megnyitása a fogyasztók számára 300 460 millió eurós hasznot hozhat évente. 11 3.3. Az uniós szintű szabályozási együttműködés által biztosított többletérték Egy az Unió szintjén Brazíliával kötött légiközlekedési megállapodás nem csak a légiközlekedési piacok megnyitásával járó gazdasági előnyöket tenné elérhetővé, hanem más értékeket is teremtene. A brazil légiközlekedési törvény és a kapcsolódó rendeletek nagy hangsúlyt fektetnek a kölcsönösségre. Ez erős jogalapot szolgáltat a két fél részére az előnyök kölcsönös kiaknázására egy korszerű szabályozási környezetben. 11 Ez az összeg csak az utasforgalomra és a liberalizáció által teremtett fogyasztói többletre vonatkozik, a közvetett és az indukált gazdasági hasznot nem veszi figyelembe. HU 5 HU
Egy uniós szintű légiközlekedési megállapodással olyan mértékű szabályozási együttműködés teremthető meg, ami messze túlmutat a kétoldalú megállapodásokban elérhetőnél. Az uniós szintű légiközlekedési megállapodás egyik fontos eleme mindenképpen a repülés környezetre gyakorolt hatásainak Brazíliával szoros együttműködésben megvalósított orvoslása lesz, ami egyebek mellett azt is jelenti, hogy az EU és Brazília közösen járulhat hozzá a repülés éghajlatváltozást kiváltó hatásainak enyhítéséhez. Mivel Brazília érdekelt a bioüzemanyagok előállításában, az együttműködés részét képezheti az olyan fenntartható bioüzemanyagok fejlesztése, amelyek használatával csökkenthető a repülés éghajlatváltozást előidéző hatása. Brazília jó alany arra, hogy a légiforgalmi irányítás terén bevezetett újításoknak köszönhetően környezetkímélő járatokat fogadjon és indítson az EU viszonylatában. A légiközlekedés védelme terén való fokozott együttműködés, valamint a különböző könnyítések és repülőtéri intézkedések révén csökkenthetők a légitársaságok, a repülőtér-üzemeltetők és a fuvaroztatók költségei. A megállapodás végrehajtásának nyomon követésével a megállapodás által erre a célra létrehozott vegyesbizottság foglalkozna. Egy ilyen vegyesbizottság hatékony eszköz volna az EU és Brazília közötti légi forgalom különböző aspektusainak kezelésére. Számos ilyen kérdés nehezen vagy egyáltalán nem volna kezelhető a kétoldalú légiközlekedési megállapodások keretében folytatott konzultációk révén. 4. KÖVETKEZTETÉSEK: A BRAZÍLIÁVAL KÖTENDŐ LÉGIKÖZLEKEDÉSI MEGÁLLAPODÁS LÉNYEGES HOZZÁADOTT ÉRTÉKET TEREMTHET 4.1. Brazília érdeklődését fejezte ki egy átfogó légiközlekedési megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások folytatása iránt az EU-val. Az EU-nak a kérést kedvezően kell fogadnia, és tőkét kell kovácsolnia Brazília érdeklődéséből. Ha az EU és Brazília között korszerű légiközlekedési keretrendszer alakul ki, az jelentős gazdasági lehetőségeket nyit meg az uniós légitársaságok és repülőterek előtt, egyenlő versenyfeltételeket teremtve. Eredetileg az európai ipar képviselői fordultak az uniós intézményekhez azzal a kéréssel, hogy 2010-ben kezdeményezzenek Brazíliával légiközlekedési témájú tárgyalásokat, elsősorban a légi közlekedésnek a gazdasági válságot követő felvirágoztatása érdekében. 12 A légiközlekedési együttműködés erősítése emellett a két fél között fennálló stratégiai partnerséget is elmélyítené. 4.2. A Brazíliával folytatandó, egy átfogó légiközlekedési megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások célja a piaci hozzáférés és a befektetési lehetőségek fokozatos megnyitása. A megkötendő megállapodásnak egységes jogi keretben egyenlő jogokat és lehetőségeket kell biztosítania a Közösség valamennyi légi fuvarozója számára, illetve törekednie kell a lehetőségekhez képest legnyitottabb piac és a lehető legigényesebb szabályozási környezet megteremtésére. Ezen kívül új piaci lehetőségeket kell teremtenie azon országok és Brazília között, amelyek még nem rendelkeznek Brazília viszonylatában kereskedelmi légi közlekedésre vonatkozó jogokkal. 12 ACI Europe, Renewed Call for Competitive Relief Measures, November 2009. HU 6 HU
Egy a Bizottság felkérésére a közelmúltban végzett gazdasági tanulmány szerint a légiközlekedési piac megnyitása az EU és Brazília között jelentős gazdasági haszonnal kecsegtet, de hasonló előnyökkel járna az is, ha vegyesbizottság jönne létre az EU és Brazília között megvalósuló légi közlekedés üzleti vonatkozásainak tisztázására, valamint a légi közlekedés szabályozási keretének közös kidolgozására. 4.3. Az EU és Brazília között létrejövő légiközlekedési megállapodás fokozná a légi közlekedés biztonságát és védelmét, valamint a környezet védelmét. A légi közlekedés biztonsága tekintetében jelenleg folynak tárgyalások szoros szabályozási együttműködés kialakításáról, és különösen a repülésbiztonsági és környezetvédelmi hitelesítések kölcsönös elismeréséről. A megállapodásnak összhangban kell állnia az EU-nak a közlekedés fenntartható fejlesztésére vonatkozó elkötelezettségével. Fontos, hogy a megállapodás ne korlátozza az EU-t olyan szabályozási vagy gazdasági eszközök alkalmazásában, amelyek célja a légi közlekedés által az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások enyhítése. Ellenkezőleg, a megállapodásnak szoros együttműködésre kell törekednie az éghajlatváltozás elleni fellépés terén. Brazíliát ösztönözni kell arra, hogy a repülés által az éghajlatra és a környezetre gyakorolt hatások kezelésére intézkedéseket dolgozzon ki és alkalmazzon. Ezen intézkedések között lehetnek piaci alapúak, mint a kibocsátási egységek kereskedelme vagy más kibocsátás-szabályozási eszközök. A légiközlekedési ágazat szempontjából előnyös volna, ha az EU és Brazília hatóságai között a polgári repülés számos vonatkozásának szabályozásában együttműködés alakulna ki. Az ilyen szabályozási együttműködést csak uniós szinten lehet megvalósítani. 4.4. A fentiek fényében az Európai Bizottság javasolja, hogy a Tanács hatalmazza fel a Bizottságot tárgyalások megkezdésére Brazíliával egy átfogó légiközlekedési megállapodás megkötése céljából. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal és valamennyi érdekelt féllel a tárgyalási irányelvekben meghatározott célkitűzések továbbfejlesztése és elérése érdekében. HU 7 HU