AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. A Tunéziával közös légtér kialakításáról

Átírás

1 HU HU HU

2 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2008) 603 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Tunéziával közös légtér kialakításáról HU HU

3 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A Tunéziával közös légtér kialakításáról 1. BEVEZETÉS 1. A Közösség légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája cselekvési programjának kidolgozásáról című közleményben 1 a Bizottság kiemelte az uniós szomszédságpolitika keretében partner keleti és déli országokkal létrehozandó közös légtér fontosságát. 2. A végső cél az Európai Unió tagállamainak és az unió déli, illetve keleti határai mentén fekvő partnerországoknak harmonizált szabályok szerint működő közös piacon való összefogása. A Közlekedési Tanács június 27-én tartott ülésén a Közösség légiközlekedéssel kapcsolatos külpolitikája cselekvési programjának kidolgozásával kapcsolatos következtetéseiben támogatta ezt a célkitűzést, és az EU-val szomszédos országokkal alkotott közös légtér 2010-ig történő kialakítására hívott fel. 3. A közös légtér létrehozásában rejlő dinamikának köszönhetően az Európai Unió már integrálta Svájc, Norvégia és Izland légiközlekedési piacát, ezután 2006 júniusában kilenc nyugat-balkáni ország következett, legutóbb pedig Marokkó légiközlekedési piaca került sorra az első euro-mediterrán légiközlekedési megállapodás 2006 decemberében történt aláírásával. A Tanács felkérésének megfelelően a Bizottság ilyen témájú tárgyalásokat fog kezdeni Jordániával és Izraellel, és folytatja az Ukrajnával már zajló tárgyalásokat. Az Európai Unió és a szomszédos országok között a légi közlekedés területén kialakult kapcsolatok megerősödése az európai légiközlekedési ágazat további fejlesztésének egyik kulcseleme. A nemzetközi járatok közel 20%-a Közösségen kívüli célállomásokra közlekedik, az Európai Unióval szomszédos országokkal kialakított, a piac minden szegmensét (szabadidős turizmus, rokonlátogatási célú turizmus, üzleti utak) lefedő légiközlekedési kapcsolatok az észak-amerikai országokkal meglévő légiközlekedési kapcsolatokkal összemérhető mennyiségű járatot jelentenek. A légiközlekedési ágazat növekedési lehetőségein túl a közös légtér globális szempontból vizsgálva jelentős regionális integrációs és gazdasági fejlődési lehetőségeket rejt magában, ennek köszönhetően pedig tökéletesen összhangban van a barcelonai folyamattal és az európai szomszédságpolitika keretében kidolgozott cselekvési tervvel. A közelmúltban kidolgozott Barcelonai folyamat Mediterrán unió projekt ugyanebbe a logikába illeszkedik. 4. A Földközi-tenger déli partvidékének országaival kialakítandó közös légtér további építése során Tunézia megkerülhetetlen partnere az Európai Uniónak. A társulási megállapodással 2 létrehozott euro-mediterrán partnerség nagy hangsúlyt fektet a közlekedési ágazatban folytatott együttműködés megerősítésére, a felek közötti 1 2 COM (2005) 79 végleges, Az EU-Tunézia társulási megállapodást 1995 júliusában írták alá. HU 2 HU

4 szabályozási együttműködés továbbfejlesztésére, illetve a repülőtéri infrastruktúrák és a légiforgalmi szolgáltatás korszerűsítésére. 5. Az Európai Unió által a földközi-tengeri országokkal kapcsolatban megkezdett egyéb fellépések és a légi közlekedés területét érintő, a közös légtérrel kapcsolatos projekt tehát koherens egységet alkot. Ráadásul a projekt még egy másik, a Földközi-tenger mindkét partján fontosnak tartott célkitűzés elérését is elősegíti. Az Európai Unió által a Földközi-tenger medencéjének déli országaival megvalósítandó légiközlekedési együttműködés céljára létrehozott EUROMED Aviation projekt keretében megvalósuló eszmecserék jó alkalmat adtak Tunéziának arra, hogy kinyilvánítsa, egy átfogó légiközlekedési megállapodás keretében kész tárgyalásokat kezdeni az Európai Közösséggel. Az ilyen típusú légiközlekedési megállapodásoknak köszönhetően ugyanis új lehetőségek nyílnak meg a légiközlekedési ágazat egésze (fuvarozók, a repülőtéri infrastruktúra kezelői, földi kiszolgálók) előtt, és a Földközi-tenger mindkét partjának utazóközönsége számára is kedvező változások indulnak el. Az EU tagállamai és Tunézia között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodásokban szereplő korlátozások megszűnnének: a fuvarozók által hetente működtetett járatok számára, az engedéllyel rendelkező fuvarozók számára, a járatok által kiszolgálható repülőterekre vagy a díjszabásra vonatkozó korlátozások megszűnnének, amivel egy időben a jogszabályok konvergenciáját célzó folyamat kezdődhetne. 2. LÉGI ÖSSZEKÖTTETÉS KIALAKÍTÁSA EGY KULCSFONTOSSÁGÚ PARTNERREL 6. Gazdasági súlya és az Európai Unióval kialakult légiközlekedési kapcsolatai miatt Tunézia megkerülhetetlen partner a közös légtér kialakításával kapcsolatos, a Tanács által 2005-ben meghatározott célkitűzés mihamarabbi elérése szempontjából. 7. Az Európai Unió Tunézia legfontosabb kereskedelmi partnere: a tunéziai behozatal 73%-a Európából származik, ez utóbbi pedig a tunéziai kivitel 31%-ának jelent felvevőpiacot ban a két partner között megvalósuló kereskedelem értéke megközelítette a 16 milliárd eurót, amivel Tunézia az Európai Unió egyik legfontosabb kereskedelmi partnere a Földközi-tenger medencéjének déli országai közül. 8. A Tunéziába látogató turisták 82%-a európai, ez pedig jelentős devizabevételhez juttatja az országot. A tunéziai idegenforgalmi ágazat pedig nyilvánvaló földrajzi okok miatt nagyban függ az Európával kialakított légiközlekedési kapcsolatoktól. Az európai és a tunéziai légiközlekedési piac egyébként szoros kapcsolatokat ápol, erről tanúskodik a Tunézia és az Európai Unió tagállamai között létrejött, légiközlekedési szolgáltatásokról szóló 21 megállapodás is, amelyek alapján 2007-ben közel 8,5 millió utast szállítottak Tunézia és Európa között, ami 10 év alatt több mint 40%-os növekedésnek felel meg ben a legfontosabb egyedi piacok közé tartozott Franciaország (3,5 millió utas), Németország (1,2 millió utas), Olaszország (1 millió utas), az Egyesült Királyság ( utas), Belgium ( utas) és a Cseh Köztársaság ( utas) ban a tunéziai célállomásokra tartó nemzetközi forgalom keretében 10,5 millió utast vettek számba, ami jól mutatja az európai utasok relatíve magas számát. A HU 3 HU

5 teljes nemzetközi forgalom kétharmadának szállításáról tunéziai fuvarozók gondoskodtak, az Európával biztosított légi összeköttetés esetében pedig még magasabb ez az arány, hiszen az olyan kulcsfontosságú piacokon, mint a franciaországi, tunéziai fuvarozók biztosítják a járatok 70%-át. A menetrend szerinti járatokat üzemeltető legfontosabb közösségi fuvarozók járatai a legfelső piaci szegmens meghódítása érdekében Tuniszra koncentrálódnak, miközben a közlekedési csomópont vonzerejének fenntartása érdekében szükséges átszállási lehetőségeket is biztosítják. A turisztikai és a rokonlátogatási célú utazások piacán más közösségi fuvarozók is igyekeznek pozíciót szerezni, de jelenleg ezt a szegmenst a tunéziai légitársaságok uralják. 10. A fő tunéziai fuvarozó, a Tunisair, a Tunéziába irányuló és az onnan kiinduló nemzetközi légi forgalom 37%-át bonyolítja le, 2006-ban például 3,8 millió utast szállított. A Tunéziai állam által létrehozott vállalkozásban a tőke 74%-a állami tulajdonban van, a fennmaradó rész üzemi tőke. A Tunisair csoport közvetve vagy közvetlenül csaknem főt alkalmaz, tevékenysége pedig lefedi a légi közlekedéssel kapcsolatos összes területet, beleértve a karbantartást és a repülőtéri segítségnyújtást is. Az egyre erősebb verseny által jellemzett nemzetközi környezetben korszerűsítési lépésekre kényszerülő Tunisair csoport strukturális reformokba kezdett, amelynek eredményeként összesen mintegy főt alkalmazó leányvállalatok jöttek létre. A Tunisair saját tulajdonú flottája harminc darab Boeing és Airbus gyártmányú repülőgépből áll. Ezek közül húsz repülőgépen egyáltalán nincs első osztály, ami jól bizonyítja, hogy a légitársaság turista osztályt preferáló utazóközönségének száma igen jelentős. 11. Ezt a turista réteget célozta meg a nemzetközi járatokat üzemeltető másik két tunéziai légitársaság, a Nouvelair és a Karthago airlines charter légitársaság is, amelyek az idegenforgalmi ágazat (szállodaipar és utazási irodák) kezdeményezése nyomán jöttek létre. 12. A szabadidőipari érdekeltségekkel rendelkező Tunisian Travel Services (TTS) csoport által 1989-ben alapított, monastiri székhelyű Nouvelair 25, túlnyomó részben európai ország 120 repülőterére indít járatokat. A 13 Airbus gyártmányú repülőgépből álló flottájával a Nouvelair 2006-ban 1,5 millió utast szállított, amivel a tunéziai nemzetközi légiközlekedési piac 16%-át mondhatja magáénak. A Jerbába tartó és onnan induló charter járatok fejlesztése céljából 2002-ben létrehozott, a Karthago csoport tulajdonában lévő Karthago Airlines bérelt repülőgépek üzemeltetésével igyekszik megfelelni az utazásszervezők szezonálisan változó igényeinek. A megszokottól elérően még a tőzsdén is jegyzett légitársaság 6%-os piaci részesedéssel rendelkezik a tunéziai nemzetközi légiközlekedési piacon. Kereskedelmi modelljük hasonlósága és eltérő bázisrepülőtereik (Monastir és Jerba) miatt a Karthago airlines és a Nouvelair fontolóra vette a két légitársaság közötti partnerség kialakítását, és az egyesülés gondolata is felmerült. A tunéziai légiközlekedési piac fent vázolt konszolidációja logikusan illeszkedik az Európai Közösséggel kötendő légiközlekedési megállapodás tervébe, amelynek köszönhetően a tunéziai fuvarozók kedvezőbb pozíciókat szerezhetnének a liberalizált piacon, és jobban bírnák az ebből következően egyre fokozódó versenyt. A közösséggel megkötendő megállapodás nyomán megjelenő liberalizáció következtében ugyanis a tunéziai hatóságok egyrészt nem tudnák többé befolyásolni a Tunéziába járatokat üzemeltető európai légitársaságok díjszabási gyakorlatát, másrészt pedig nem tudnának szembehelyezkedni a közösségi légitársaságok tulajdonlásával és az HU 4 HU

6 azokban szerzett döntő részesedéssel kapcsolatban hagyományosan érvényesülő megszorításokkal. 13. A Tunézia és Európa részvételével megvalósítható közös légtér tehát igen jelentős kereskedelmi lehetőségeket rejt magában mind az utasok, mind pedig a fuvarozók vagy a repülőterek szempontjából. Ráadásul, ahogy arra az Euromed Aviation projekthez készült tanulmány 3 is rámutat, a Tunéziában hatályos jogszabályi keret kellőképpen szilárd és kifinomult ahhoz, hogy azt a közösségi normák alapján rövid idő alatt harmonizálni lehessen, ami a közös légtér kialakításának másik kulcsfontosságú célkitűzése. Az európai modellt követve a tunéziai légügyi hatóságok reformok végrehajtásába kezdtek, amelynek során a felügyeleti és ellenőrzési funkciókat elválasztják az üzemeltetési funkcióktól. Ezen kívül megállapítást nyert, hogy a repülésbiztonság és a léginavigációs szolgálatok színvonala az ICAO ajánlásaiban szereplő szabványok és eljárások, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szabályai, valamint az Eurocontrol biztonsági szabályozó követelmények (ESARR-ok) betartása területén igen közel áll a legjobb európai színvonalhoz. Ez a közösségi szabványok átvételét célzó szabályozási konvergenciafolyamat az Euromed Aviation projekt ösztönzése és támogatása mellett zajlott, amelynek keretében a Tunéziában azonosított szükségleteknek megfelelő technikai segítségnyújtási tervet hajtottak végre. 3. A KÖZÖSSÉGI MEGKÖZELÍTÉS ELŐNYEI ÉS HOZZÁADOTT ÉRTÉKE 14. A polgári repülési ágazat (beleértve az infrastruktúrát, az üzemeltetőket és az egyéb tevékenységi ágakat) az európai gazdaság kulcsfontosságú ágazata. A légi fuvarozók az Európai Unióban előállított hozzáadott érték 0,6%-át képviselik, és több mint főt foglalkoztatnak (a nem pénzügyi üzleti gazdaságban alkalmazottak összlétszámának 0,4%-át) 4, az EU-ban az ágazat egészében foglalkoztatottak száma pedig körülbelül 3 millió főt tesz ki. Az egységes légiközlekedési piac létrehozásával az ágazat az 1990-es évek elejétől egyre dinamikusabbá vált, teljesítménye folyamatosan nőtt, és jelentős társadalmi-gazdasági előnyöket eredményezett és 2003 között a közösségen belüli összeköttetések száma több mint 40%-kal emelkedett. A főbb közösségi fuvarozók termelékenysége 1990 és 2003 között 87%- kal nőtt. 5 Tunézia számára tehát csak előnyös lehet a légiközlekedési közös piacba való fokozatos integráció és az Európai Unió által ezen a területen felhalmozott tapasztalatok megosztása. Ennek a forgalmi jogok liberalizálására és a jogszabályok harmonizálására épülő közös piacnak a kiterjesztése az európai ipar és az európai utasok szempontjából is hozzáadott értéket teremtene. 15. A tagállamok korábban általában korlátozó jellegű légiközlekedési megállapodásokat kötöttek Tunéziával, amelyek szabályozzák a piacok megnyitását, és korlátozzák a fuvarozók és az utasok lehetőségeit. Különböző mechanizmusok keretében határozzák meg a fuvarozók kapacitását, mely utóbbiak nem is határozhatják meg minden esetben szabadon a viteldíjakat. Ráadásul ezek a kétoldalú megállapodások Az Euromed Aviation projekt keretében Tunéziában végzett látogatásról szóló jelentés (n MED 2006/ ) EUROSTAT Statistics in focus (Fókuszban a statisztikák), 37/2005, ISBN A Bizottság A Közösség légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája cselekvési programjának kidolgozásáról (COM (2005) 79 végleges) című közleményének melléklete. HU 5 HU

7 nem teszik lehetővé, hogy a közösségi fuvarozók bármely európai repülőtérről kiindulva bármely tunéziai célállomásra indíthassanak járatokat. Az EU tagállamai és Tunézia közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodások jelenlegi rendszere ezért torzítja a forgalom szerkezetét, és hátrányos helyzetbe hozhat számos közösségi fuvarozót, valamint az Európai Unió tagállamainak fogyasztóit. 16. Az Európai Közösséggel kötött globális megállapodás megoldhatná ezt a helyzetet, és az EU és Tunézia közötti közvetlen összeköttetések ebből következően megnövő száma 6 serkentően hatna a kereskedelmi kapcsolatokra és a turizmusra. A marokkói példa és az európai egységes piac eredményeinek kivetítésével a forgalom évente 15 20%-os növekedésére lehet számítani a megállapodás aláírását követő első évek alatt; ez volumenében 1,5 millió utassal növekvő forgalmat jelentene. A jelenlegi makrogazdasági és politikai tendenciák folyamatosságából kiindulva elkészített előrejelzések azonban a tunéziai piac figyelemreméltó növekedési potenciálját figyelembe véve még kedvezőbbek is lehetnek. 17. A gazdasági előnyök jelentős részét várhatóan az európai légiközlekedési ágazat és a tágabb értelemben vett európai gazdaság fogja élvezni. Ugyanakkor elősegítené a tunéziai fuvarozók integrációját a közösségi fuvarozók meglévő szövetségeibe, lehetővé téve integrált termékek kialakítását és az utasoknak nyújtott szolgáltatások minőségének javítását. 18. A légiközlekedési piac megnyitásával párhuzamosan néhány kulcsterületen, azaz a biztonsággal, a védelemmel és a környezettel összefüggő kérdések, illetve az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok vonatkozásában meg kell kezdeni a jogszabályok harmonizációját, ami tisztességes versenyfeltételeket biztosít, és hozzájárul annak a célkitűzésnek a megvalósításához, hogy a Földközi-tenger mindkét partján egyformán magas színvonalú légiközlekedési normák érvényesüljenek. A környezetvédelemmel kapcsolatos kérdéseket illetően a megállapodásnak összhangban kell lennie a légi közlekedés fenntartható fejlődésének elősegítése tárgyában a Közösség által tett kötelezettségvállalásokkal: fontos tehát, hogy a megállapodás ne korlátozza az Európai Unió azon képességét, hogy jogi vagy gazdasági eszközök alkalmazásával enyhítse a légi forgalom növekedése által előidézett kedvezőtlen hatásokat, többek között az éghajlatváltozásra, valamint a repülőterek környékén a levegő minőségére gyakorolt hatást és az ugyanott előidézett zajártalmat. A tunéziai jogszabályok és az európai jogszabályok közelítésének folyamata kizárólag közösségi szinten képzelhető el. Ehhez tárgyalási mandátumot kell adni az Európai Bizottságnak arra, hogy egy globális légiközlekedési megállapodás megkötésének érdekében kezdjen tárgyalásokat Tunéziával, amely megállapodás végső célja, hogy a tunéziai légiközlekedési piac teljes mértékben integrálódjon az Európai Unióval közös légtérbe. 19. A Tunéziával közös légtér kialakítása a regionális integrációra is serkentően hatna, amelybe nem csak az Európai Unióval kialakított légiközlekedési kapcsolatok tartoznának bele, hanem a Földközi-tenger déli részén fekvő országok egymás közötti légiközlekedési kapcsolatai is. Ez az a megfontolás, ami alapján az Európai 6 A 2006 decemberében Marokkóval aláírt euro-mediterrán megállapodás következtében a forgalom 18%-kal nőtt és 2007-ben 8 millió utast szállítottak az Európai Unió és Marokkó között. HU 6 HU

8 Közösség a Marokkóval kötött megállapodásba belevett egy földrajzi terjeszkedésre vonatkozó záradékot is, ami előrevetíti a Tunéziához hasonló elhelyezkedésű országoknak a közös légtérben való részvételét: azaz a légiközlekedési kapcsolatok liberalizálása egyrészt az EU és Marokkó között, másrészt pedig az EU és Tunézia között potenciálisan előidézheti a tunéziai és a marokkói piacok kölcsönös megnyitását. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a megállapodások logikája azonos, és kölcsönhatásban vannak egymással, a légiközlekedési megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat a Földközi-tenger déli részén fekvő országokkal jelenleg még célszerű külön-külön folytatni, különösen az európai szomszédságpolitika által követett logika fenntartása érdekében, valamint azért, hogy megfeleljünk a szóban forgó országok által az Európai Unióval való különleges kétoldalú kapcsolatok kialakítására vonatkozóan kifejezett igénynek, ami egyúttal nagyobb rugalmasságot és differenciált megközelítést is eredményez. 20. A Tunéziával való tárgyalások lefolytatására a Bizottságnak adott felhatalmazás ezen kívül kiemelné azt, hogy az Európai Unió eltökélt szándéka a Tanács által 2005-ben meghatározott politikai célkitűzések végrehajtása és légiközlekedési piacának megnyitása, feltéve ha az egyes szomszédos országokkal külön-külön, de egymással párhuzamosan elindulnak a konvergens jogszabályi környezet megteremtését célzó folyamatok. A Tunéziával közös légtér kialakítása a regionális együttműködésre is serkentően hatna, és elősegítené a Földközi-tenger déli részén fekvő országok légiközlekedési piacainak integrációját. 4. KÖVETKEZTETÉSEK 21. A Bizottság a felsorolt okokból fontosnak tartja, hogy lehetőséget adjon Tunézia számára a polgári légi közlekedés terén szorosabb együttműködés kialakítására. Az említett országgal megkötött globális légiközlekedési megállapodás egyrészt lefedné a légiközlekedési megállapodások hagyományos kereskedelmi vetületeit, másrészt pedig olyan ambiciózus keretet alakítana ki, amely lehetővé teszi a légi közlekedés védelmével, biztonságával, valamint a forgalomirányítással kapcsolatos szabályozás területén folytatott együttműködés fejlesztését, és megkönnyíti az ipari együttműködést. 22. A polgári légiközlekedési ágazat az általánosságban vett közlekedés területén folytatott együttműködés további erősítését elősegítő jelentős új lehetőségeket, valamint kölcsönös előnyöket kínál Tunézia és az Európai Unió számára egyaránt. Ezért erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a légi közlekedés a Tunéziával folytatott együttműködés kulcsfontosságú területévé váljon, és újabb példáját adja a közösségi struktúrákba és piacokra történő beilleszkedésnek. 23. A megállapodás fontos lépés lesz az Európai Unió és földközi-tengeri szomszédai közötti közös légtér megvalósítása felé, ami a légi közlekedéssel kapcsolatos közösségi külpolitika egyik fő célkitűzése, és az Európai Unió szélesebb értelemben vett külpolitikájának is fontos eleme. A Tunéziával megkötendő légiközlekedési megállapodás számottevő politikai és gazdasági hozzáadott értéket képviselne, és minta lehetne a Földközi-tenger déli részén fekvő országokkal kötendő hasonló megállapodásokhoz, ezáltal elősegítve az említett országok regionális integrációját. HU 7 HU

9 24. A fentiek alapján a Bizottság javasolja, hogy a Tanács adjon felhatalmazást a Bizottságnak tárgyalások folytatására a Tunéziával közös légtér kialakítását lehetővé tevő globális megállapodás megkötése céljából. A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal és az összes érdekelt féllel a javasolt tanácsi határozatban meghatározott célkitűzések továbbfejlesztése és teljesítése érdekében. HU 8 HU