Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók



Hasonló dokumentumok
Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet

Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet

Forró Orsolya Hangtan II. jegyzet

A magánhangzók fonológiai rendszere

Fonetika és fonológia

A MAGYAR MAGÁNHANGZÓ-HARMÓNIÁRÓL

Fancsaly Éva A magyar mint idegen nyelv tanítása és a nyelvtörténet**

Fonetika és fonológia

A magánhangzók artikulációs jellemzése

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere

A KETTŐS MODELL HASZNÁLATA A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV TANÍTÁSÁBAN

Amagyar köznyelv a- és e-hangjainak aszimetriája közismert

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,

Nyelvelmélet és dialektológia 2

A veláris Ï a magyarban

A szabályosság ~ szabálytalanság jelentése a morfológiában

MAGYAR NYELVJÁRÁSOK XLIII

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő

Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet

VÁRNAI ZSUZSA WAGNER-NAGY BEÁTA

A ragozás (Kiefer 1999)

Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei

Finn hangtan. Suomen kielen vokaalijärjestelmä

Mi ebben az új? A latin inflexiós morfológia

A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai

Durst Péter A magyar főnévi szótövek és egyes toldalékok elsajátításának vizsgálata magyarul tanuló külföldieknél*

A magánhangzók fonetikai rendszerezése

A magánhangzók fonetikai rendszere

TANULMÁNYOK TÖRKENCZY MIKLÓS SIPTÁR PÉTER. Magánhangzó ~ semmi váltakozások a magyarban

Hozzászólás hét magyar ige problémájához

Hangtan Előadások gyűjteménye magyar szakos hallgatók számára

Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások

A hangok a fejemben, avagy: mi a fonológia?

Cél: LEJEGYZÉS terminus!

Leíró magyar hangtan. A magánhangzók fonetikai rendszerezése. Képzésmódok. A) Nyílás B) Akadály

Leíró magyar hangtan

5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere

STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN

Tartalom. 1. A magánhangzó-harmónia a magyar nyelvben... 3

A magánhangzók fonológai rendszere

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 1-2 NYELVTAN. Tanulói munkatankönyv

Magánhangzónyújtások a gyermeknyelvben

Korpuszlekérdezők evolúciója

Mitől hosszú egy mezőségi hosszú magánhangzó? Avagy: a fogadomban sok vendég van

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Negyedik házi feladat

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Morfológia és fonológia. Lexikon. Morfológia

LiLe projekt: Adatbázis mint dinamikus korpusz

Atomikusak-e a beszédhangok?

2. A helyesírási alapelvek

KÁLMÁN LÁSZLÓ KERTÉSZ ZSUZSA. A nagy orosz palatalizációs rejtély

Szövegértés szövegalkotás 1-2 NYELVTAN. Tanulói munkafüzet

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése

Hangváltozások és gyakorisági eloszlások

Mi mindent kell tudni a hangokról? Hangtan az általános iskolai oktatásban

HUNGAROLÓGIAI ÉVKÖNYV PÉCS, 2005

morphdb.hu: magyar morfológiai nyelvtan és szótári adatbázis

Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika

A fogadodban sok a vendég: hosszú magánhangzók egy mezőségi nyelvjárásban

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Rácz Endre Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Artikulációs (fiziológiai) fonetika

Fonológia BBK tavasz

Morfológia fonológia: a jelenségek. Morfológia és fonológia

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás

VII. Hangtörvények a magyarban

A jegygeometria kiterjesztése az autoszegmentális fonológia

1 SZEMIOTIKA 1. motivált jel emlékeztet a jelöltre, de használat szempontjából ez is konvencionális (pl. hívó mozdulatok)

2. téma. Fonetika/fonológia. Leíró magyar hangtan. Fonéma:

Leíró magyar nyelvtan

# Á magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. (Az egyezményes hangjelölési rendszer ismertetése) * 1. A nyelvjárási hangjelölés történetéből

A manysi veláris nazális tipológiájához

Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia

Artikulációs (fiziológiai) fonetika

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben

A különleges szerepű előhangzókról*

Ötletek a főnevek tárgyesetének tanításához

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

É. KISS KATALIN-KIEFER FERENC- SIPTÁR PÉTER: ÚJ MAGYAR NYELVTAN

Bevezetés a nyelvtudományba

Hungarológiai évkönyv Pécs, 2012

A szurguti hanti fonémarendszer néhány kérdéséről

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanulói munkatankönyv

A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?

MAGYAR IRODALMI ÉS NYELVÉSZETI SZIGORLAT

Mi a morfológia? Morfológia. Tudnivalók: Mi van a szavakban?

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Bevezetés a nyelvtudományba Alaktan

Amagánhangzó-illeszkedés alapjainak tanításához az ajakkerekítéses illeszkedés

Források: magyar nyelv és kommunkikáció kísérleti tk. és mf. (OFI, 2014) Czinegéné L.J.

A KETTŐS TERMÉSZETŰ NYELVI ANALÓGIA

A magánhangzó-formánsok és a szubglottális rezonanciák összefüggése a spontán beszédben

Tananyagfejlesztő: dr. Forró Orsolya. Vezetőszerkesztő: Valaczka András. Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin

Átírás:

Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók 1.) Melyik állítás nem igaz a kötőhangzókra? a) Az elölségi és kerekségi harmóniának megfelelően illeszkednek a tőhöz. b) Csak középső nyelvállásúak lehetnek. c) Csak rövidek lehetnek. d) Vannak közöttük alsó nyelvállásúak. 2.) A névszótövek mely tulajdonsága jósolható meg pusztán hangtani felépítésük alapján? a) Az, hogy bizonyos toldalékok előtt hosszú magánhangzójuk megrövidül. b) Az, hogy toldalékok előtt tővégi rövid magánhangzójuk megnyúlik. c) Az, hogy nyitótövek. d) Az, hogy tőmagánhangzójuk kieshet bizonyos toldalékokkal ellátott alakjaikban. 3.) Mely magánhangzók viselkednek semlegesként az elölségi harmóniában? a) elölképzett kerek b) elölképzett réses c) hátulképzett kerek d) hátulképzett réses 4.) Melyik jelenség bizonyítja, hogy az /O/ és az /a:/ hosszú rövid párt alkot? a) A kerekségi harmónia. b) A tőmagánhangzó-rövidülés c) Az alsómagánhangzó-nyúlás. d) Az /O/ és az /a:/ nem alkotnak hosszú-rövid párt. 5.) Melyik állítás igaz? a) Az agár agarat szópár példa a nyíltmagánhangzó-nyúlásra. b) Az agár kötőhangzója a, mert a csak hátulképzett magánhangzót tartalmazó tövek tipikus esetben a kötőhangzót kapnak. c) Az agár nyitótő. 6.) Melyiket váltja ki majdnem mindegyik toldalék? a) A tőmagánhangzó-kiesést. b) A tőmagánhangzó-nyúlást. c) A tőmagánhangzó-rövidülést. d) Mindhárom megjelenik szinte mindegyik toldalék előtt. 7.) Milyen magánhangzó-váltakozást találunk a magyarban abszolút tővégi helyzetben? a) a á b) o ó c) u ú d) Abszolút tővégi helyzetben nincs magánhangzó-váltakozás. 8.) A hatszor szóalakban a toldalék... a) a kerekségi harmóniának megfelelően illeszkedik a tőhöz. b) az elölségi harmóniának megfelelően illeszkedik a tőhöz. c) az elölségi és a kerekségi harmóniának megfelelően illeszkedik a tőhöz. d) Nem a magánhangzó-harmóniának megfelelően illeszkedik a tőhöz, mivel háromalakú toldalék. 1

9.) A cölibátus és nüansz szavak hátulképzett magánhangzós toldalékot kapnak, mert... a) a vegyes hangrendű szavak szabályosan hátulképzett magánhangzót tartalmazó toldalékot kapnak. b) az elölképzett magánhangzók semlegesek. c) utolsó magánhangzójuk hátulképzett. d) elölképzett magánhangzóik átlátszóak a harmónia számára. 10.) Melyik állítás nem igaz az /a:/-ra fonológiai szempontból? a) Centrális. b) Az /O/-tól csak időtartamban különbözik. c) Bizonyos tövek allomorfjaiban /O/-val váltakozik. d) Részt vesz az elölségi harmóniában. 11.) Mely magánhangzók viselkednek semlegesként az elölségi harmóniában? a) palatális illabiális b) palatális labiális c) veláris illabiális d) veláris labiális 12.) A vízben szóalakban... a) a kerekségi harmónia írja elő a -ben allomorfot. b) az elölségi harmónia írja elő a -ben allomorfot. c) az elölségi és a kerekségi harmónia együttesen írja elő -ben allomorfot. 13.) Melyik állítás(ok) igaz(ak) a következő szóalakokra? tüzel, vizel, telel, nyaral a) Azért tartalmaznak rövid tőmagánhangzót, mert végszótagi tőmagánhangzó-rövidülés történik bennük. b) Nyitótövek. c) Tartalmaznak kötőhangzót. d) Mindhárom állítás igaz. 14.) A kötőhangzók mindig... a) Alsó nyelvállásúak. b) átlátszóak. c) középső nyelvállásúak. d) rövidek. 15.) Melyik állítás igaz? a) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek e kötőhangzós toldalékot kapnak. b) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek e vagy ö kötőhangzós toldalékot kapnak. c) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek ö kötőhangzós toldalékot kapnak. d) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek bármilyen minőségű kötőhangzót tartalmazó toldalékot kaphatnak. 16.) Az átlátszóság... a) a centrális magánhangzók tulajdonsága. b) a harmonikus magánhangzók tulajdonsága. c) a semleges magánhangzók tulajdonsága. d) az elölképzett magánhangzók tulajdonsága. 2

17.) Az iszik, sír, kín stb. tövek... a) általában hátulképzett toldalékot kapnak, de a kötőhangzójuk elölképzett. b) kivételesek, mert hátulképzett magánhangzós toldalékot kapnak. c) Nem tartalmaznak harmonikus magánhangzót, ezért kapnak hátulképzett magánhangzós toldalékot. 18.) Melyik szóalakban találunk kötőhangzót? a) házig b) Ráczék c) vonaton d) egyikben sem 19.) A nyitótövek kötőhangzója a) Alsó nyelvállású. b) Alsó vagy középső nyelvállású. c) fonetikai szempontból illabiális. d) Nem érintett az elölségi harmóniában. 20.) A semleges magánhangzók között... a) vannak elölképzettek és hátulképzettek is. b) vannak ajakkerekítésesek és ajakrésesek is. c) vannak felső és középső nyelvállásúak is. 21.) Melyik tő antiharmonikus? a) derék b) sofőr c) szamár d) tapír 22.) Az /a:/... a) az elölségi harmóniában csak félig vesz részt. b) fonológiailag hátulképzett. c) lehet kötőhangzó. d) Nem rendelkezik rövid párral. 23.) Mely magánhangzók harmonikusak? a) a palatális illabiálisok b) a palatális labiálisok c) mindkét csoport d) egyik csoport sem 24.) Miért kapja a sofőr szó a -höz toldalékallomorfot? a) Mert az idegennek érzett szavakat nem az elölségi harmónia szerint toldalékoljuk. b) Mert utolsó magánhangzója elölképzett. c) Mert utolsó magánhangzója kerek. d) Mert utolsó magánhangzója kerek és elölképzett. 25.) Melyik nem lehet kötőhangzó? a) a b) e c) i d) o 3

26.) Melyik állítás igaz a tő szóra? a) Bizonyos toldalékok előtt rövid magánhangzót tartalmazó allomorfja jelenik meg. b) Ha kötőhangzós toldalékot kap, akkor a kötőhangzó az elölségi és kerekségi harmónia szerint illeszkedik hozzá. c) Ingatag tőmagánhangzót tartalmaz. d) Mindegyik állítás igaz. 27.) Melyik állítás igaz? a) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek e kötőhangzót kapnak. b) A csak elölképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek ö kötőhangzót kapnak. c) A csak hátulképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek a kötőhangzót kapnak. d) A csak hátulképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek o kötőhangzót kapnak. 28.) Melyik nyitótő? a) hörcsög b) kutya c) madár d) papagáj 29.) Mely magánhangzók semlegesek? a) A vegyes hangrendű szavakat alkotó magánhangzók. b) Az antiharmonikus tövek elölképzett kerek magánhangzói. c) Az a á és e é párok. d) Az e é és i í párok. 30.) A csak hátulképzett magánhangzót tartalmazó szabályos tövek... a) a kötőhangzós toldalékot kapnak. b) a vagy o kötőhangzós toldalékot kapnak. c) o kötőhangzós toldalékot kapnak. d) bármilyen minőségű kötőhangzós toldalékot kaphatnak. 4

Megoldások: 1. b 2. b 3. b 4. b 5. c 6. b 7. a 8. b 9. c 10. a 11. a 12. b 13. d 14. d 15. b 16. c 17. b 18. c 19. a 20. c 21. a 22. b 23. b 24. d 25. c 26. a 27. d 28. c 29. d 30. c 5