A világ természet- és társadalomföldrajza II. 10. témakör Az Amerikai Egyesült Államok társadalomföldrajza előadás diái + kiegészítés
USA Terület (2015): (3) 9 826 630 km 2 Népesség (2015): (3) 321 369 000 fő (4,4%) GDP, PPP (2014): (2!) 17 420 mrd USD (16,2%) GDP/fő (2014): (19) 54.600 $/fő Fortune Global 500-cég (2015): (1) 128 db (26%) Villamosenergia-termelés (2012): (2) 4 048 mrd kwh (18,8%) Villamosenergia-fogyasztás (2012): (2) 3 832 mrd kwh (19,4%) Export (2014): (2) 1 610 mrd USD (8,4%) Import (2014): (1) 2 334 mrd USD (12,4%) Internet-használók (2014): (2) 277 millió fő (9,8%) USA-MT külföldön (2014): (1) 5 266 mrd USD (19,1%) Külföldi MT az USA-ban (2012): (1) 3 258 mrd USD (12,4%) Forrás: CIA The World Factbook
Az Egyesült Államok társadalomföldrajza Az Egyesült Államok benépesülése, története: Benépesülés Ázsia felől, több hullámban (őslakók) (30-40000, majd 15000 évvel ezelőtt); Európai felfedezők (vikingek, spanyolok, angolok, franciák, oroszok); 1776-1783: függetlenségi háború 13 alapító tagállam; Indiánokkal szembeni erőszak rezervátumokba kényszerítés; Új területek (50 tagállam) vonzótényezők (telepestörvény, aranyláz ); Amerikai polgárháború (1861-1865); Nagy gazdasági világválság (1929-1933); Győztes világháborúk, megnyert hidegháború; 2001-es terrortámadás, elhúzódó terrorellenes háborúk, 2008-as gazdasági recesszió;
Az USA területi gyarapodása Forrás: http://www.mapoftheunitedstates.wordpress.com
Az Egyesült Államok társadalomföldrajza Az USA népességszámának alakulása (1790-2010) fő 320000000 300000000 280000000 260000000 240000000 220000000 200000000 180000000 160000000 140000000 120000000 100000000 80000000 60000000 40000000 20000000 0 United States Census Bureau
Az Egyesült Államok társadalomföldrajza Bevándorlás az Egyesült Államokba: XX. század elején 90% feletti arányban európaiak; 1991 és 2000 között: több mint 40% Észak-Amerikából (főleg Mexikóból); 30% Ázsiából; 15% Európából. Bevándorlási politika: a XIX. század első feléig jelentős rabszolga-behozatal; 1924-től etnikai arányok szerinti bevándorlási engedélyek (WASP); 1942-62. bracero-program ; 1965-68-ban megszüntették a rendszert brain drain.
A külföldön született népesség szám száma az USA-ban, születési hely szerint
A külföldön született népesség számának és arányának alakulása USA-ban
Brain drain : a természettudományi és mérnöki diplomával rendelkezők az USA-ban születési hely szerint
Az Egyesült Államok társadalomföldrajza A népek olvasztótégelye : Indiánok: 3 millió fő, főként városokban élnek (0,9%); Afro-amerikaiak: 39 millió fő, főként a déli államokban, az északi agglomerációkban élnek, új vándorlási célpont: Nyugat (12,6%); Spanyol-amerikaiak: gyorsan nő arányuk, főként a délnyugati államokban (mexikóiak, kubaiak, puertoricóiak) (16,3%); Ázsiaiak közel 15 millióan, leginkább Kaliforniában (5,6%).
U.S. Census Bureau
U.S. Census Bureau
U.S. Census Bureau
Az Egyesült Államok társadalomföldrajza Az USA lakossága származás szerint (2010): Sorrend Etnikum Lélekszám 1. Német 47,901,779 2. Ír 34,669,616 3. Angol 25,926,451 4. Amerikai 19,975,875 5. Olasz 17,235,941 6. Lengyel 9,569,207 7. Francia 8,761,496 8. Skót 5,460,679 9. Holland 4,645,131 10. Norvég 4,470,081 U.S. Census Bureau
Az Egyesült Államok társadalomföldrajza Az USA etnikai jellemzői: 2 8 2,5 47,5 1 1 3 7 1790-ben 19 9 német afro-amerikai ír angol francia skót holland őslakos wallesi egyéb 1,7 3,2 3,6 3,9 5,6 7,3 1,6 1,5 1,6 4,4 8,7 2000-ben 15,2 10,9 12,9 német afro-amerikai ír angol mexikói olasz francia spanyol lengyel skót holland norvég őslakos egyéb 2010-ben a fehér népesség aránya 72,4% (46%), a spanyol-ajkúak aránya 16,3% (30%), az afro-amerikaiak aránya 12,6% (15%) és az ázsiaiaké 5,6% (9%) volt.
Az Egyesült Államok társadalomföldrajza Az USA vallási jellemzői: 16,1 1,2 0,4 0,6 0,7 1,7 3,3 23,9 51,4 protestáns római katolikus egyéb keresztény zsidó buddhista muzulmán hindu egyéb vallás nem vallásos
Az Egyesült Államok társadalomföldrajza Az USA urbanizációjának jellemzői: DNY-on spanyol alapítású települések (El Paso, San Antonio, Santa Fé, Los Angeles, San Francisco); francia alapítású települések láncolata a Mississippi torkolatáig; brit gyarmatosítás a K-i partvidék és az Appalache között (Jamestown 1607); dinamikus urbanizáció (1790-ben 5%, 2008-ban 82% a városlakók aránya); a népesség több mint 30%-a 5 millió főnél népesebb városokban; korai szuburbanizáció gazdaság részleges szuburbanizációjával;
Az USA importjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Az USA importjának alakulása 2014-ben http://atlas.cid.harvard.edu/
Az USA exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Az USA exportjának alakulása 2014-ben http://atlas.cid.harvard.edu/
Honnan importált az USA 2014-ben? http://atlas.cid.harvard.edu/
Hová exportált az USA 2014-ben? http://atlas.cid.harvard.edu/
Az Egyesült Államok gazdaságföldrajza Az USA gyors gazdasági fejlődésének tényezői a XIX. században: Gazdag természeti erőforrások Nagy, szabad földterületek Magas munkabérek Mezőgazdasági nyersanyagok Bevándorlás (szakképzett munkaerő) Széles belső piac (+védővámok) Gépesítés Ásványkincsek Gyors ipari fejlődés Tőke Európából
Az Egyesült Államok gazdaságföldrajza A világ vezető ipari hatalmai: 1820 1. Nagy-Britannia (50%) 2. Franciaország 3. USA 4. Német tartományok 1910 1. USA (32 %) 2. Németország 3. Nagy-Britannia 4. Franciaország 1870 1. Nagy-Britannia (35%) 2. USA 3. Németország 4. Franciaország 1945 1. USA (30 %) 2. Szovjetunió 3. Nagy-Britannia 4. Franciaország 2004-ben kb. 25% volt az USA súlya a világ gyáripari termelésében!
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2014) Ország Bizonyított készletek (millió tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. USA 237 295 26,6 2. Oroszország 157 010 17,6 3. Kína 114 500 12,8 4. Ausztrália 76 400 8,6 5. India 60 600 6,8 6. Németország 40 548 4,5 7. Ukrajna 33 873 3,8 8. Kazahsztán 33 600 3,8 9. Dél-afrikai Közt. 30 156 3,4 10. Indonézia 28 047 3,1 Világ összesen 860 938 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2014 végén Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
1955 1975 1995 2005 2015 General Motors Exxon Mobil General Motors Wal-Mart Stores Wal-Mart Stores Exxon Mobil General Motors Ford Motor Exxon Mobil Exxon Mobil U.S. Steel Ford Motor Exxon Mobil General Motors Chevron General Electric Texaco Wal-Mart Stores Ford Motor Berkshire Hathaway Esmark Mobil AT&T General Electric Apple Chrysler ChevronTexaco General Electric ChevronTexaco McKesson Armour Gulf Oil Intl. Business Machines ConocoPhillips General Motors Gulf Oil General Electric Mobil Citigroup Phillips 66 Mobil Intl. Business Machines Sears Roebuck American Intl. Group General Electric DuPont ITT Industries Altria Group Intl. Business Machines Ford Motor Amoco Chrysler Chrysler Hewlett-Packard CVS Caremark Bethlehem Steel U.S. Steel State Farm Insurance Cos Berkshire Hathaway AT&T CBS Amoco Prudential Ins. Co. of Am. Home Depot Valero Energy Texaco Shell Oil DuPont Verizon Communications United Health Group AT&T Technologies AT&T Technologies Kmart Holding McKesson Verizon Communications Shell Oil Conoco Texaco Cardinal Health AmerisourceBergen Kraft DuPont Citicorp Altria Group Fannie Mae ChevronTexaco Atlantic Richfield ChevronTexaco Bank of America Corp. Costco Wholesale Goodyear Tire & Rubber CBS Procter & Gamble State Farm Insurance Cos HP Boeing Occidental Petroleum PepsiCo J.P. Morgan Chase & Co. Kroger Forrás: Fortune Global 500
A globális városok hierarchikus csoportjai (forrás: Beaverstock, Smith és Taylor 1999 nyomán szerk. Pirisi G.)
kiegészítés Az Egyesült Államok gazdaságföldrajza Az Egyesült Államok mezőgazdasága: Földbőség területének alig 20%-a szántó; Nagyméretű birtokok erős koncentrációja; vertikális integráció; Hatékony, iparszerű, tőkeintenzív nagyüzemi gazdálkodás; Költségvetési támogatás, egyre fontosabb agribusiness; A globális élelmiszerexporton belül 13-15%-os az USA súlya;
kiegészítés Az Egyesült Államok gazdaságföldrajza Az Egyesült Államok mezőgazdasága: Tejövezet; Kukoricaövezet: Iowa, Illinois, Indiana; Búzaövek: a préri szárazabb felén, É-on tavaszi búza, D-en őszi búza; Vegyes gazdálkodás: kombinálódó növénytermesztés és állattenyésztés; Belső szubtrópusi öv: régi gyapotöv 3. (Texas, Mississippi mente); Szubtrópusi tengerpart; Atlanti partvidék; Legeltető állattenyésztés; Csendes-óceáni partvidék; halászat;
kiegészítés Az Egyesült Államok gazdaságföldrajza Az Egyesült Államok mezőgazdasági termelési övezetei
kiegészítés Az Egyesült Államok gazdaságföldrajza Az Egyesült Államok bányászata, energiatermelése: Az ásványi energiahordozók és nyersanyagok legnagyobb fogyasztója, jelentős részben importál; Bizonyos ásványkincsek hiánya; költségcsökkentésre törekvés; környezeti károk exportja ; stratégiai tartalékok; Szénvagyon egyenletes eloszlású Appalache, Sziklás-hg. (pl. Wyoming) Kőolaj vezető szerepe 1. felhasználó, 3. kitermelő, 1. importőr Mexikói-öböl, Préri-fennsík DNY-i része, Alaszka, Kalifornia; Földgázmezők Texas, Lousiana, Új-Mexikó, Oklahoma; Uránércvagyon Sziklás-hg., Új-Mexikó (atomipar központjai a vízerőművek közelében Tennessee, Columbia, Snake);
kiegészítés Az Egyesült Államok gazdaságföldrajza Az Egyesült Államok bányászata, energiatermelése: Hanyatló ércbányászat; Vasércbányászat: a Felső-tó környékén; Rézércbányászat (4.) Arizona, Utah, Új-Mexikó; ólom-cink (visszaszorult) Ozark-fennsík, Alaszka; Aranybányászat (3.) főleg Nevada; molibdén (2.) Denvertől Ny-ra, platina Montana; Kősó (Mexikói-öböl, Nagy-tavaktól délre); foszfát (Florida, É-Karolina); kálisó (Új-Mexikó, Utah);
kiegészítés Az Egyesült Államok gazdaságföldrajza Az Egyesült Államok feldolgozóipara: Vas- és acélipar (először Pittsburgh, majd a Nagy-tavak környékén); Színesércek kohászata (a kitermelés körzetében); Timföldgyártás import bauxitból (Corpus Christi, Baton Rouge, Mobile); AL-kohászat (Columbia, Tennessee, Niagara); Az autógyártás hagyományos központja Detroit (GM, Ford, Daimler- Chrysler), japán autógyárak ( transplant korridor Ohiotól Alabamáig); Repülőgép-, rakéta- és űrhajózási eszközök (előbbiek Los Angeles, San Diego, Seattle, Fort Worth Dallas, Atlanta, utóbbiak Houston, Cape Canaveral, Orlando, Huntsville); Elektronika (Szilícium-völgy, Boston), irodai gépgyártás, hírközlés (NY- NJ), katonai megrendelések (LA, Phoenix), szerszámgépek (ÉK, Texas);
kiegészítés Az Egyesült Államok gazdaságföldrajza Az Egyesült Államok feldolgozóipara: Kőolajfinomítás, petrolkémia: Mexikói-öböl partvidékén (Corpus Christi, Galveston, Houston, New Orleans), közép-atlanti part, Nagy-tavak, Kalifornia; Műanyagok, műszálak előállítása, gyógyszergyártás: a vegyipar legdinamikusabb ágai (New York-Baltimore, Nagy-tavak); Papíripar: a világtermelés ¼-ét adja; Textil- és ruházati ipar visszaszorulóban, New York az igényesebb szegmensben megőrizte vezető szerepét; legnagyobb importőr; Élelmiszeripar: húsipar Közép-Nyugaton, malomipar (Kansas City, Minneapolis-St. Paul, Buffalo), Coca-Cola Atlanta; Mg-i gépgyártás: Chicago, Memphis, Kalifornia;
kiegészítés Az Egyesült Államok gazdaságföldrajza Az Egyesült Államok szolgáltató szektor: A legjellegzetesebb posztindusztriális gazdaság; Vezető felsőoktatási intézmények ÉK-en (Harvard, Columbia, Princeton, Yale), Kaliforniában (Berkeley, Stanford, UCLA); Információs és kommunikációs technológiák alkalmazásában a világ élmezőnyében van ( brain drain ); Pénzvilág központja a nemzetközi pénzkereskedelem 40%-a; A világ vezető külkereskedelmi hatalma, nagyarányú deficit; Az egyik leglátogatottabb ország, turizmus bevételei alapján első;