Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Hasonló dokumentumok
A hulladékból nyert villamos energia illeszkedése a szabályozási rendszerbe

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

A megújuló-energiahasznosítás új szabályozási környezete. Ringhoffer Örs. osztályvezető. MET XIX. Energia Műhely április 6 HUNGEXPO, Budapest

A megújuló villamosenergia-termelés támogatási rendszere

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal szemszögéből

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

Az új Megújuló Energia Támogatási Rendszer a METÁR bemutatása

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Az új Megújuló Energia Támogatási Rendszer a METÁR bemutatása

A megújuló energiatermelésből származó üzemanyagok piaca és szabályozása hazánkban

A megújuló villamosenergiatámogatási. erőműveinek jövőbeni keretei Magyarországon a biomassza

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

NCST és a NAPENERGIA

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP /C

A napenergia szektor hazai helyzete, kihívásai és tervei, a METÁR-KÁT szerepe

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette az NCsT-ben foglalt teljes megújuló energia részarányra vonatkozó célkitűzéseket.

A METÁR és az új Megújuló Irányelv. Változások a hazai és nemzetközi megújulóenergiaszabályozásban

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Éves energetikai szakreferensi jelentés

A szélenergia helyzete, jövője hazánkban

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Éves energetikai szakreferensi jelentés. Kőbányahő Kft.

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén Kecskemét

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A megújuló energiatermelés helyzete Magyarországon. Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások adókedvezménye

Európa - Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

JOGÁSZI ÉSZREVÉTELEK A JELENLEGI SZABÁLYOZÁSHOZ április 6.

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a évre vonatkozóan

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

ÖSSZEFOGLALÓ. a nem engedélyköteles ezen belül a háztartási méretű kiserőművek adatairól ( ) június

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Módszertan és számítások

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, április 14.

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

A nemzeti fejlesztési miniszter../2017. (..) NFM rendelete

Éves energetikai szakreferensi jelentés

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

Éves energetikai szakreferensi jelentés

ENERGETIKAI SZAKREFERENSI ÉVES JELENTÉS

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Átírás:

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes Magyar Biogáz Egyesület közgyűlése 2017. május 4. 1

EU Klímacsomag: 2020-as célok Megújulóenergiafelhasználás növelése* EU: 20% Mo: 14,65% 10%-os megújuló energia részarány a közlekedésben Magyarország Megújuló energia hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 (NCsT) Energiahatékonyság növelése** EU: 20% Mo: nincs százalékos cél, primerenergia-felhasználás: 1009 PJ 2020-ban Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Energia-és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Terv CO 2 -kibocsátás csökkentése*** EU: 20% Mo. 2025-re: 16-25% Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 * A bruttó végső energiafelhasználás százalékában. ** A 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv alapján a primer energiafogyasztás nem lehet több 1474 Mtoe-nál, a végső energiafogyasztás pedig nem haladhatja meg az 1078 Mtoe-t. *** Az 1990. évi szinthez képest. 2

Uniós éghajlat- és energiapolitikai keret 2030-ig Európai Tanács fogadta el 2014. őszén Bizottsági közlemény: Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020 2030-as időszakra COM (2014) 0015 Célkitűzések: ÜHG kibocsátás Megújuló energia Energiahatékonyság Villamosenergiahálózatok legalább 40%-kal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását (1990-es szinthez képest) a felhasznált energia legalább 27%-a megújuló energiaforrásokból származzon (nincsenek tagállami célok) az energia-hatékonyság 27%-os javítása a 2030-ra előre jelzett energiafogyasztáshoz képest a villamosenergiahálózatok összekapcsolására vonatkozó 10 %-os minimumcél legkésőbb 2020-ig, 15%-os érték 2030-ig 3

EU Téli Csomag 2016. november 30-án jelent meg a Bizottság közleményeként Clean Energy for all Europeans Tiszta energia minden európainak Fő célok: energiahatékonyság növelése, EU világszintű vezető szerepe a megújuló energiák terén, fogyasztóközpontú átmenet a tiszta energiagazdaságba Az ún. Téli Csomag részei többek között: Új megújuló irányelvre vonatkozó javaslat (ún. RED II) Új energiahatékonysági irányelvre vonatkozó javaslat (ún. EED II) Az Energia Unió irányítási rendszerére (Governance) vonatkozó tervezet A villamosenergia-piac működésére vonatkozó javaslatok (Market Design) 4

5

25% 20% 15% A megújuló energia ágazatonkénti részaránya Magyarországon az alkalmazott revízió után (2010-2015) 21,27% 14,47% Megújuló részarány - villamos energia Megújuló részarány - közlekedés 10% 5% 0% 7,30% 6,22% 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Megújuló részarány - fűtés és hűtés Összesített megújuló részarány Az eredmények szerint a régi statisztika a lakossági biomassza-felhasználást alulbecsülte (2,5-szeres különbség) A 2020-as megújuló energia célok ezzel nem teljesültek maradéktalanul (a közlekedési energiafelhasználáson belül 2015-ben 6,22% a megújulók aránya, cél: 10% 2020-ra) 6

PJ 800 700 600 500 400 300 200 100 0 A megújuló energia részarány és összetevőinek alakulása (2010-2015) 12,75% 13,98% 15,52% 16,21% 14,59% 14,47% 2010 2011 2012 2013 2014 2015 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Teljes bruttó végső energiafogyasztás (PJ) Bruttó végső megújulóenergia-fogyasztás (PJ) A megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya (%) A bruttó végső megújuló energia fogyasztás lényegében nem növekszik! 7

A biogáz 10% körüli részesedéssel bír, ez a részarány 2011 óta nem változott. 8

Biogáz-erőművek* beépített kapacitása és villamosenergiatermelése, részletes adatok (2004-2015) Lassú, de folyamatos növekedés. * Beleértve a depóniagázt és a szennyvízgázt is. GWh 350 300 250 200 150 100 50 MW 80 70 60 50 40 30 20 10 Termelt villamos energia biogázerőművekből 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 22 25 37 47 68 96 117 213 211 267 288 293 Beépített kapacitás biogáz-erőműből 4 6 8 19 19 24 24 45 53 63 63 69 0 9

Hőenergia-felhasználás biogáz-technológiából 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 (PJ) 0,05 0,12 0,20 0,23 0,33 0,39 0,50 0,37 0,66 0,90 0,67 A hőenergia-hasznosítási arány alacsony! 84,76; 93% 0,67; 1% 0,22; 0% 0,61; 1% Geotermikus Napenergia Szilárd biomassza Biogáz Hőszivattyúk Egyéb 4,00; 4% 0,45; 1% Megújuló alapú bruttó végső energiafogyasztás fűtési és hűtési célra (2015) 10

Biogáz a közlekedésben Eurostat SHARES adatbázisban: 0 PJ Magyar Cukor Zrt., Kaposvár: külföldi felhasználás Zalavíz Zrt., Zalaegerszeg: már nem használják közlekedési célra (magas tisztítási költség) Biometán-regiszter kialakítása Közös MBE-MEKH munkacsoport Cél: Elektronikus nyilvántartási rendszer kialakítása, amely igazolja a földgázhálózatba betáplált, földgázminőségű biometán-szállítmány megújuló forrásból származását A biometán zöld közlekedésben való felhasználásának elősegítése 11

Háztartási méretű kiserőművek kapacitása energiahordozó szerint (2008-2016) kw 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 Egyéb Földgáz Biogáz Vízenergia Szélenergia Napenergia 20 000 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Biogáz, földgáz és egyéb (pl. termálmetán) kategória: 2016-ban összesen 684 kw* 12

HMKE által a hálózatra adott villamos energia mennyisége energiahordozónként (2014-2016) MWh nap szél víz földgáz biogáz egyéb (termál-metán) ÖSSZESEN 2014 36 393 232 574 177 527 n.a. 37 903 2015 73 057 357 545 224 534 n.a. 74 709 2016 106 421 417 548 198 127 174 107 885 Földgáz, biogáz és egyéb kategória részaránya 2016-ban: 0,5% 13

Megújuló Energia Támogatási Rendszer (METÁR) 2017. január 1-jével lépett életbe A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatására szolgál Nem érinti a korábbi kötelező átvételi (KÁT) rendszer keretében elnyert támogatási jogosultságokat A METÁR rendszer terheit továbbra is az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult villamosenergia-fogyasztók viselik (nem a lakosság) 14

A METÁR-ral kapcsolatos főbb jogszabályok 2007. évi LXXXVI. törvény - a villamos energiáról (VET) 165/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet - a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról (KR) 62/2016. (XII. 28.) NFM rendelet - a megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelési támogatás korlátairól és a prémium típusú támogatásra irányuló pályázati eljárásról (NFMR) 63/2016. (XII. 28.) NFM rendelet - a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról (finanszírozási rendelet: FINR) 17/2016. (XII. 21.) MEKH rendelet - a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia működési támogatásának mértékéről (MEKHR) 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet - a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének műszaki követelményeiről (MÜR) 15

Jogosultság a METÁR támogatásra Villamos energiát megújuló energiaforrásból előállító erőmű (kivéve háztartási méretű kiserőmű => szaldó elszámolás) Vegyes tüzelés, hulladékégetés: csak a megújuló energiaforrásnak minősülő részre kaphat támogatást (tüzelő arányosan) Új beruházáshoz kapcsolódó megújuló villamosenergia-termelés + támogatás igénylésekor a beruházás kivitelezése még nem kezdődött meg Már meglévő erőműegység is, jelentős felújítás vagy fejlesztés esetén (beruházási költség >50%-a) Barna prémium: EU jóváhagyása után kerül bevezetésre már működő biomassza vagy biogáz erőművek továbbműködtetését célozza Meg kell felelni a MÜR szerinti műszaki követelményeknek Biogáz-erőművek számára a támogatási időtartam kedvezőbb a régi KÁT-hoz képest 1 MW alatt: 25 év (MEKHR) METÁR pályázat: legfeljebb 20 év (KR) De METÁR KÁT-ban pótdíjazás a menetrendtől eltérésre, prémiumban normál menetrendtartási szabályok (mint minden nem KÁT-os erőműre) 16

Támogatási kategóriák a METÁR-ban Tender keretében elnyert prémium típusú támogatás >=1 MW kapacitás vagy szélerőmű Csak pályázati eljárás keretében lehet támogatást elnyerni Pályázati kiírás keretei: NFMR NFM felkérése alapján MEKH fogja kiírni a pályázatot Prémium típusú támogatás nyerhető el, a nyertesnek minősített ajánlatokban szereplő támogatott ár mellett MEKH-től igényelt prémium típusú támogatás <1 MW kapacitás (kivéve szélerőművek) A MEKH honlapján közzétett formanyomtatványok alapján lehet igényelni a prémium típusú támogatási jogosultságot Kötelező átvétel típusú támogatás (ún. METÁR KÁT) 0,5 MW kapacitás alatti erőművek részére KR 1. melléklete: átvételi árak és zónaidők => indexált aktuális árak a MEKH honlapján Korábbi KÁT rendszerhez hasonló működés Jogosult termelők a prémium típusú támogatást is választhatják, de utána már nem térhetnek vissza a METÁR KÁT-hoz 17

Kis METÁR 2017. jan. 1-től indult Uniós csoportmentességi rendelet (651/2014/EU) alapján lépett hatályba => Bizottságot utólagosan kell csak tájékoztatni A kiosztott támogatás mértéke vállalkozásonként és projektenként nem haladhatja meg a 4,5 Mrd forintot, a METÁR teljes támogatási kerete pedig nem lehet több 45 Mrd forintnál A megtérülési ráta ~3%-ban van maximálva Nagy METÁR Az Európai Bizottság jóváhagyása után vezethető be a teljes METÁR A Bizottság jóváhagyására vár: Barna prémium Demonstrációs projektek támogatása Technológia-specifikus tender lehetősége (jelenleg csak technológia semleges tendert lehetne meghirdetni) Magasabb megtérülési ráta a Bizottság jóváhagyása esetén 18

Pályázatokkal kapcsolatos nyitott kérdések Kiírás gyakorisága, kiszámíthatósága Technológia semleges vagy technológia specifikus: egyelőre technológia semleges Felkészülési idő Meghirdetéstől a pályázat beadásáig Részvételi feltételek Projektek előkészítettsége Engedélyek, hálózati csatlakozás stb. megkövetelése Pénzügyi biztosítékok megkövetelése Ajánlati és teljesítési biztosítékok Technológiák közötti verseny esetén ez tűnik járhatóbbnak Egyéb korlátozások (pl. hatásfok) Pályázókra vonatkozó feltételek 19

20

Köszönöm a figyelmüket! Dr. Grabner Péter grabnerp@mekh.hu 21