GKI Gazdaságkutató Zrt. Elırejelzés 21-211-re (21/3. prognózis) 21. szeptember
GKI Gazdaságkutató Zrt. Székhely: Postacím: Internet hálózati cím: Telefon: Fax: E-mail: 192 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461 Budapest, Pf. 232. http:// www.gki.hu 318-1284; 266-288 318-423; 266-2118 gki@gki.hu Készítették: Adler Judit Akar László Bank Dénes Barta Judit Bíró Péter Borsi Balázs Hegedős Miklós Karsai Gábor Kis Gergely Kopik Tamás Losoncz Miklós Molnár László Munkácsy Anna Némethné Pál Katalin Papanek Gábor Petz Raymund Szenczy Dániel Udvardi Attila Vértes András Viszt Erzsébet ISSN 1219-3755 GKI Gazdaságkutató Zrt. A tanulmánynak vagy részeinek bármely módon való sokszorosítása tilos. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetık.
Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ 1 1.1. A 21. évi folyamatok 1 1.2. Világgazdasági feltételek, hazai várakozások 6 1.3. Gazdaságpolitika 8 1.4. Elırejelzés 211-re 14 2. KERESLETI PROGNÓZISOK 21 2.1. Világgazdaság 21 2.2. A lakosság jövedelme, megtakarítása és fogyasztása 26 3. REÁLFOLYAMATOK 33 3.1. Ipar 33 3.2. Építıipar 36 3.3. Agrárgazdaság 37 3.4. Szolgáltatások 38 3.5. Szállítás, távközlés 39 3.6. Kiskereskedelem 4 3.7. Idegenforgalom 41 3.8. Ingatlanszektor 42 3.9. Pénzügyi szektor 44 3.1. Munkaerıpiac 48 3.11. Külkereskedelem 5 4. EGYENSÚLY 51 4.1. Államháztartás 51 4.2. Infláció 57 4.4. Külsı egyensúly 61 4.5. Pénzügyi konvergencia 63 MELLÉKLET: A globális válság néhány vonása 65 Statisztikai függelék 69
1. Összefoglaló 1.1. A 21. évi folyamatok A kormányváltás elıtt az európai konjunktúra a kezdıdı kilábalás jeleit mutatta, a magyar gazdaság iránti nemzetközi bizalom a kedvezıen alakuló külsı és belsı egyensúlynak köszönhetıen jelentısen javult, a forint viszonylag erıs és stabil volt, a jegybanki alapkamat folyamatosan csökkent, a költségvetési hiányt a piacról, javuló feltételek mellett lehetett finanszírozni, s a magyar üzleti és fogyasztói várakozások már egy éve emelkedtek. Az új kormány azonban nem erre épített: konfrontatív, a görög válság okozta európai pénzügyi helyzettel nem számoló, irreális költségvetési lazításra törekvı magatartása a szándékolt mozgástér-bıvítés helyett annak beszőkülését okozta. A magyar kormány az ECOFIN szeptember elejei ülése után tett nyilatkozatai szerint eleget kíván tenni az EUtagságból, az érvényes konvergenciaprogramból adódó kötelezettségének, s 21-ben 3,8%-ra, 211-ben pedig 3% alá csökkenti az államháztartás hiányát. Ez jelentıs, de a piacok által valójában várt (sıt elvárt) fordulat a hónapok óta tartó követhetetlen politikához és retorikához képest. A magyar gazdaságpolitika iránti bizalom azonban csak a valóban ennek megfelelı 211. évi költségvetés és konvergencia-program, illetve a tényleges gazdasági folyamatok ismeretében, fokozatosan állhat helyre. A világgazdaságban tavaly véget ért a recesszió, s idén megkezdıdött a kilábalás. A GDP 21. második negyedévében az EU egészében 1%-kal nıtt az I. negyedévhez, s 1,9%-kal az egy évvel korábbihoz képest. A görög válság okozta európai megrázkódtatás számos más tagországban is a belsı (fıleg költségvetési) egyensúly javítását, ennek érdekében a kiadások szerkezeti átalakulással együtt járó korlátozását tőzte napirendre, ami a konjunktúra csak lassú javulását, akár átmeneti megtorpanását valószínősíti. Ugyanakkor a gyenge euró Németországban az export szárnyalását eredményezte. Idén az EU-ban 1,8%-os, Németországban 3,4%-os növekedés várható. A nyár végén megnövekedtek a világgazdaság esetleges újabb visszaesésével kapcsolatos aggodalmak. A dollár és a svájci frank jelentısen erısödött az euróval, ennél is jobban a kockázatosabb régiós devizákkal és a kiszámíthatatlansága következményeként bizalmatlanságot keltı magyar gazdaságpolitika miatt különösen a forinttal szemben. A magyar gazdaság az I. negyedévi,1% után a II. negyedévben 1%-kal bıvült az elızı év azonos idıszakához képest (az idei I. negyedévhez képest pedig stagnált). Ez jelentısen elmarad az EU átlagától, ami 1. táblázat GDP-prognózisok, 21-211 (elızı év = 1) Európai OECD* IMF** Bizottság*** Világ összesen 4,6 4,6 4, 21 OECD-országok 2,7 2,6 2, GMU 1,2 1, 1,7**** Világ összesen 4,7 4,3 4, 211 OECD-országok 2,8 2,4 2,1 GMU 1,8 1,6 1,5 * 21. május 25. ** 21. július *** 21. április 2. **** 21. szeptember 13. Forrás: OECD, IMF, Európai Bizottság 13 125 12 115 11 15 1 95 1. ábra A svájci frank árfolyama, 21 (21. január 4. = 1) 21.1.4 21.1.24 21.2.13 Forrás: MNB 21.3.5 21.3.25 21.4.14 21.5.4 21.5.24 21.6.13 21.7.3 21.7.23 21.8.12 21.9.1 Forint Cseh korona Euró Zloty 21.9.21 1
12 1 98 96 94 92 9 2. ábra GDP, 28-21 (28. I. negyedév = 1) I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né 28 29 21 USA EU Magyarország 3. ábra Háztartások végsı fogyasztása, 28-21 (28. I. negyedév = 1) 12 1 98 96 94 92 9 88 86 I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né 15 1 95 9 85 8 75 28 29 21 USA EU Magyarország 4. ábra Beruházás, 28-21 (28. I. negyedév = 1) I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né 28 29 21 USA EU Magyarország annak a következménye, hogy miközben a magyar kivitel elég jól kihasználta az európai fıleg német konjunktúra javulását, a belföldi piacra termelı ágazatok visszaesése folytatódott. A magyar kivitel nem nıtt gyorsabban a szlovák, cseh vagy lengyel exportnál. Az I. félévben csak az ipar, a szállítástávközlés, a pénzügyi tevékenység és az egyéb közösségi szolgáltatás GDP-termelése volt nagyobb az egy évvel korábbinál; a felhasználási oldalon pedig a belföldi összkereslet csökkent, csak az export és a készletállomány gyarapodott. Idén szinte csak a külsı piacokra termelı és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nı. Az iparban az I. félévben a kivitel 17%-kal emelkedett, a belföldi értékesítés viszont 5%-kal visszaesett. A II. félévben az I. félévi 9%-osnál kissé lassúbb, 7% körüli dinamika várható (részben a magasabb bázis miatt). A turisztikai szektorban és a szállításban is a külföldi forgalom tudta ellensúlyozni a belföldi kereslet csökkenését. Az építıipar drámai visszaesése idén is folytatódott, de a II. félévben már stagnálás közeli állapot remélhetı. A mezıgazdaságban a rettenetes idıjárás világszerte és Magyarországon is nagy veszteségeket okozott, az árak viszont termelıi szempontból kedvezıen alakulnak. A pénzügyi szféra még nem jutott túl a válságon. A problémás hitelek aránya nı, 21 közepére már a vállalati hitelek 1,7%-a, a lakosságiak több mint 8%-a került 9 napon túli késedelembe. Az összes lakossági hitel 4,1%-át tárgyalták újra a bankok, ami általában futamidı hosszabbítást vagy átmenetileg alacsonyabb törlesztırészletet jelent. A könnyítések lejártával azonban sokan ismételten nem fizetnek, vagyis a portfolió minıségének javítására tett erıfeszítések gyakran sikertelenek. A szabályozás változásai is kedvezıtlenül érintik (illetve fenyegetik) a szektort. A kiskereskedelemben folytatódik a forgalom csökkenése. A vásárlóerı a reálbérek növekedése ellenére nem vagy alig emelkedik, mert a kilátások bizonytalanok, a hiteltörlesztés terhei egyre súlyosabbak (a 2,5-3 évvel ezelıttihez képest a forint kb. 15%-kal gyengébb az euróhoz képest, az euró pedig további 15-2%-kal gyengébb a svájci frankhoz képest, így a havi törlesztırészlet csak az árfolyamváltozás miatt gyakran 4-5%-kal nıtt). A gépjármő-értékesítés kétéves zuhanása - idén várhatóan a 28. évi 159 ezer eladott új autó egyharmada, kevesebb mint 5 ezer gépkocsi talál gazdára - valószínőleg 21 nyarán érte el mélypontját. 2
Ebben az évben a vásárolt fogyasztás 2,5%-os (a teljes végsı fogyasztás 3%-os) visszaesése várható. A beruházások az I. félévben 4,5%-kal csökkentek, ezen belül az építés 8%-kal. A feldolgozóiparban azonban a II. negyedévben már 4%-os bıvülés volt (nagyrészt a Mercedesnek köszönhetıen). Az év egészében 3%-os csökkenés várható, mivel az üzleti beruházók a nagy tartalékkapacitások, a még bizonytalan kereslet és a forráshiány miatt óvatosak, a lakásépítés zuhan (az I. félévben egyharmaddal), az állami fejlesztések pedig akadoznak. Így a GDP 21-ben 1%-os bıvülése a növekvı kiviteli többlet és a készletfeltöltés eredménye lesz. A külsı egyensúly idén is nagyon kedvezıen alakul. Az áruk és szolgáltatások exportja az I. félévben 1,5 százalékponttal gyorsabban nıtt az importnál, az év egészében az olló némi záródása várható. Az áruforgalmi aktívum az I-VII. havi 3,1-rıl az év végéig mintegy 5,3 milliárd euróra nı. A fizetési mérlegen belül a jövedelmi mérleg romlik, ugyanakkor a nettó EUtámogatások a 29. évi 1,3 milliárd euróról 21-re kb. 2,4 milliárd euróra emelkednek. Így Magyarország nettó értelemben nem szorul külföldi forrásokra, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz (de lehet, hogy aktívvá válik), a külsı finanszírozás pedig 2,4 milliárd euró, a GDP 2,4%-át kitevı többletet fog mutatni. Magyarország külfölddel szembeni nettó adóssága 21-ben érezhetıen, a tavalyi 52 milliárd euróról 48 milliárd euróra csökken. Idén az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya a tervezettnek megfelelıen, pénzforgalmilag 89 milliárd forint körül lesz (miközben érdemben a bevételek és a kiadások egyaránt mintegy 12 milliárd forinttal maradnak el a tervezettıl, a gazdálkodó szervezetek befizetésein belül pedig a pénzintézetek különadója ellentételezi a társaságiadó-kiesést). Ha az önkormányzati szféra deficitje a költségvetési törvényben feltételezettıl nem tér el, akkor ez a GDP arányában mintegy 3,8%-os ESA hiányt jelent. Az államadósság 21 végén a forint év végi erısségétıl függıen a tavalyi 78,3% után 8% körül tetızhet. A lehívott, de az MNB-nél devizabetétként elhelyezett IMF-EU hitelekkel nettósított ráta 4-4,5 százalékponttal alacsonyabb. A bruttó keresetek az elsı hét hónapban a versenyszektorban 4,2%-kal nıttek, a költségvetési szektorban 1%-kal mérséklıdtek. A nettó keresetek a 5. ábra GDP, fogyasztás, beruházás, export, 28-21 (28. I. negyedév = 1) 15 1 95 9 85 8 I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né GDP Beruházás 28 29 21 Fogyasztás Export 6. ábra A GDP növekedése negyedévenként, 26-211 (elızı év azonos idıszaka = 1) 16 15 14 13 12 11 1 99 98 97 96 95 94 93 92 91 I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. 26 27 28 29 21 211 Recessziós gödör 7. ábra GDP növekedés negyedévenként, 26-211 (elızı negyedév = 1) 11,5 11, 1,5 1, 99,5 99, 98,5 98, 97,5 97, 96,5 96, 95,5 95, 94,5 94, I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. 26 27 28 29 21 211 3
8. ábra Háztartások megtakarítása a GDP százalékában, 21-21 (4 negyedéves állományváltozás) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 21 22 23 24 25 Bruttó megtakarítás 26 27 28 29 Nettó megtakarítás 21 9. ábra Munkanélküliségi ráta, 24-211 (százalék) 12, 11,5 11, 1,5 1, 9,5 9, 8,5 8, 7,5 7, 6,5 6, 24 25 26 27 28 29 21 211 Forrás: Eurostat, GKI Magyarország EU módosuló szja-szabályok következtében 9,1 illetve 8,4%- kal nıttek, a reálkeresetek 3,2%-kal emelkedtek. Az év egészében a bruttó keresetnövekedés lassulása várható az állami cégeknél bevezetett bértömeg-stop, a pénzintézetek megadóztatása, a tartósan magas munkanélküliség okozta bér-leszorító és a 211-ben várható szja-csökkentés kifizetések halasztására ösztönzı hatása miatt. Figyelembe véve az infláció II. félévi lassulását is, az év egészében mintegy 4%-os reálbéremelkedés várható. A reáljövedelmek ennek ellenére csak stagnálnak, minimálisan emelkednek. A foglalkoztatás ugyanis idén még csökken, a munkanélküliek támogatása az idı elırehaladtával mérséklıdik, a cafeteria-rendszer juttatásai megadóztatásuk miatt visszaesnek, s a családtámogatások nominálisan sem nınek. A nyugdíjak reálértéke pedig az inflációval történı emelés, a 13. havi nyugdíj teljes megszőnése és a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve közel 1%-kal csökken. A lakosság hiteltörlesztése a forint gyengülése következtében nominálisan is jelentısen nı, így a fogyasztók megtakarítási hajlandósága (kényszere) 21-ben érezhetıen erısödik. A hitelfelvétel lassú, a bruttó megtakarítás növekményétıl messze elmaradó megindulásával párhuzamosan a nettó megtakarítási ráta (a 29. évi 3,2%-ról) 5%-ra emelkedik. Ezzel egyébként bıven finanszírozza az államháztartás hiányát. A munkanélküliségi ráta a 21. február-áprilisi 11,8%- os csúcshoz képest, alapvetıen szezonális okokból, de csökkenni kezdett, s 21. május-júliusban már "csak" 11% volt. Az év végére a szezonális romlás és javuló növekedési lehetıségek eredıjeként hasonló arány várható, vagyis a munkaerı-piaci helyzet már nem romlik tovább. Ez éves átlagban 11,5%-os, az EU átlagánál rosszabb munkanélküliséget jelent. A foglalkoztatott létszám az év egészében 1%-kal csökken. A magyar infláció 29 közepétıl az adóemelések következtében emelkedni kezdett, 4% alatti szintrıl 5% körülire nıtt, s 21 januárjában 6,4%-os csúcsra jutott. Júliusban azonban ismét 4%-ra csökkent, mivel a II. félévben kifut a tavaly évközepi adóemelések hatása. A csökkenı kereslet továbbra is fékezi a drágulás ütemét. Ugyanakkor az I. félévinél tartósan gyengébb forint, a világszerte és Magyarországon is rossz termés miatt erısödik az importált cikkek és az élelmiszerek áremelésére irányuló törekvés. Az ısszel esedékes 4
energiaár-emelés elhalasztása a 211. évi inflációt fogja terhelni. Végeredményben 21-ben éves átlagban 4,8%, a II. félévben és az év végén 4% körül lesz az infláció. Az euró átlagos árfolyama az elsı négyhavi 268 forintos átlagról májusra 275 forintra, majd a nyári hónapokban átlagosan 286 forintra ugrott (vagyis a forint közel 7%- kal leértékelıdött). Bár eközben más régiós devizák is gyengültek, a magyar leértékelıdés a gazdaságpolitikai és kommunikációs hibák következtében különösen kiugró volt. Ennek következtében a piaci kamatok is jelentısen emelkedtek; a hároméves állampapír hozama például április vége és szeptember eleje között 18 bázisponttal. A hitelminısítık kilátásba helyezték Magyarország besorolásának rontását, ami a "bóvli" kategóriába való csúszás veszélyét jelzi. A reakciók valószínőleg még szélsıségesebbek lettek volna, ha nem lett volna általános az a pénzpiaci várakozás, hogy az önkormányzati választások után a kormány kellı jelentıséget fog tulajdonítani az egyensúlynak. Ilyen körülmények között a jegybanki alapkamat csökkentése - amely a 29. júniusi 9,5%-ról 21 áprilisára 5,25%-os szintre jutott - kényszerően megállt. A 211. évi 3% alatti államháztartási hiányra tett kormányzati ígéret valószínőleg elhárította a forint további, a régiótól elváló gyengülését, az alapkamat emelésének szükségességét, de többre egyelıre aligha képes. Idén az év végéig a forint markáns erısödésére nem lehet számítani, a II. félévben 284 forintos (éves átlagban 277 forintos) euróárfolyam valószínő. Érdemi javulás feltehetıleg csak egy hiteles költségvetés és egy megújított konvergencia-program elfogadása után kezdıdhet el. 135 125 115 15 95 85 1. ábra Közép-európai devizák euróárfolyama, 28-21 (27. december 31. = 1) 28.1.2 28.5.2 Forrás: ECB 28.9.2 29.1.2 29.5.2 29.9.2 21.1.2 21.5.2 Forint Cseh korona Zloty Román lej 21.9.2 5
1.2. Világgazdasági feltételek, hazai várakozások A világgazdaság 21. I. félévében a korábban gondoltnál gyorsabban állt talpra, de ez átmenetinek tőnik, s a növekedés a II. félévben, illetve 211-ben valamelyest lassul. Újabb recesszió azonban nem valószínő. A hazai várakozások több mint egy éves, markáns javulás után meghaladták a válság elıtti szintet, de emelkedésük kifulladóban van. 11. ábra Világgazdasági régiók növekedése, 2-211 (elızı év = 1) 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 USA EU Németország Magyarország Forrás: Európai Bizottság, GKI 12. ábra A kıolaj (Brent) világpiaci ára dollárban és euróban, 2-211 14 12 1 8 6 4 2 2.1. 21.2. 22.3. 23.4. 24.5. Dollár/hordó 25.6. 26.7. Forrás: Világbank, Eurostat, GKI 27.8. 28.9. 29.1. Euró/hordó 21.11. 211.12. A világ összevont GDP-je a 29. évi,9%-os visszaesés után 21-ben várhatóan 4,9%-kal, 211-ben 4,2%-kal bıvül. Ezek az ütemek megközelítik a válság elıttieket. A növekmény döntı hányadát a távol-keleti és a latinamerikai fejlıdı országok adják. A fejlett országokban a fogyasztói kereslet szerény éledezése és a felesleges termelıkapacitások miatt az inflációs veszély egyelıre csekély. Az USA GDP-je a 29. évi 2,4%-os csökkenés után 21-ben várhatóan 3,3%-kal, 211-ben 2,9%-kal emelkedik (így már 21-ben meghaladja a válság elıtti szintet!). Az EU összevont GDP-je a 29. évi 4,2%-os csökkenés után 21-ben 1,8%-kal, 211-ben 1,7%-kal nı (így még 211-ben sem éri el a válság elötti szintet!). Németországban viszont a 29. évi 4,7%-os csökkenés után 21-ben 3,4%-os, 211-ben pedig 2,5%- os növekedés várható, elsısorban a külsı keresletre, a gyenge euróra és a javuló versenyképességre támaszkodva (ezzel a német GDP 211-ben bizonyosan meghaladja a válság elıtti szintet). Az EU-ban (a bankkonszolidáció terheit is tükrözı, emellett jórészt az automatizmusok révén elıálló) fiskális expanzió hatására a GDP-arányos államháztartási deficit 21-ben 7,2% körül alakul, 211-ben azonban részben az új egyensúlyjavító intézkedések, részben a pozitív automatizmusok hatására 6% alatti lehet. 21-ben valószínőleg nem lesz olyan tagországa a GMU-nak, amely valamennyi maastrichti kritériumot teljesítené. A GMU pénzügyi nehézségekkel küszködı tagállamainak a kisegítésére hivatott európai stabilitási pénzügyi mechanizmus felállítása nyugtatólag hatott a pénzpiacokra. További, az EU-tagok gazdaság- és költségvetési politikájának érdemi összehangolására, a Stabilitási és Növekedési Paktum szigorítására vonatkozó intézkedések elfogadása és a gyakorlati érvényesítés megkezdése várható. Ennek ellenére a görög, az ír és a spanyol adósságfinanszírozás fenntarthatóságával kapcsolatos félelmek állandóan újraélednek. Így az európai állampapírok kamatszintje relatíve magas marad, fékezi a növekedést. 6
211 végére az irányadó kamatlábak emelkednek: 1% körülire a Fed és 1,5% körülire az EKB esetében. A 29. évi 1,39 dollárral szemben 21-ben 1,3, 211-ben 1,25 dollár körüli éves átlagos euróárfolyam várható, jelentıs rövid távú ingadozásokkal. A Brent típusú kıolaj hordónkénti ára a 29. évi 62-rıl 21-ben várhatóan 8 dollárra emelkedik, majd a globális növekedés kismértékő lassulása és újabb kínálati források megjelenése miatt 211-ben 76 dollárra mérséklıdik. Szeptemberben megtorpant a GKI konjunktúraindexének immár másfél éve tartó, szinte töretlen és markáns emelkedése. Ez azonban nem változtat azon, hogy a fogyasztói és az üzleti bizalom több hónapja meghaladja a válság elıtti utolsó békehónap, 28 szeptemberének szintjét. Az elmúlt másfél évben az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai javultak, de a külsı konjunktúrához erısen kötıdı ipari cégeké sokkal inkább, mint, a belföldi piachoz inkább kapcsolódó ágazatoké. (A szeptemberi romlás is az iparban volt a legkisebb.) A legpesszimistább a tényszámokkal összhangban az építıipar, ahol a várakozások hónapok óta stagnálnak. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban lényegesen javult, a választások óta azonban a különbözı bejelentések függvényében nagyon hullámzó, szeptemberben erısen romló (a fogyasztók körében azonban javuló). A lakosság 29 májusa óta szinte folyamatosan emelkedı, majd a választásokkal is összefüggésben az idei nyárelıre különösen sokat javuló gazdasági várakozásai június legelején érték el csúcspontjukat, azóta némi ingadozás mellett stagnálnak. 13. ábra GKI konjunktúra-index, 1996-21 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 1996.1. 1997.5. Forrás: GKI 1998.9. 2.1. 21.5. Üzleti bizalmi index GKI konjunktúra-index 22.9. 24.1. 25.5. 26.9. 28.1. 29.5. 21.9. Fogyasztói bizalmi index 14. ábra Fogyasztói bizalmi index, 1993-21 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 Forrás: Eurostat, GKI Magyar EU Német 7
1.3. Gazdaságpolitika A jelenlegi kormánypártok által meghirdetett változás gazdasági szempontból mindenekelıtt a növekedés (belsı keresletre alapozott) "beindítását", a foglalkoztatás látványos növelését, az adók radikális csökkentését, a magyar tulajdonú vállalkozások fıleg a kkv-szektor, a gazdák segítését, általában az életszínvonal emelését és a közszolgáltatások minıségének javítását takarja. E célok rendkívül általánosak, összhangjuk és összefüggésük, illetve megvalósításuk eszközei és forrásai pedig nem láthatóak. A kormány tehát nem tudott és akart szakítani az új kormánypártok több mint egy évtizedes gazdaságpolitikai stratégiájával. Vagyis nemcsak ellenzékbıl, hanem kormányzati pozícióból is lehetségesnek hirdet olyan gazdasági fejlıdést, amely a nemzetközi intézmények és piacok által finanszírozhatónak ítélt egyensúlyi pályától durván eltér, amely az egyensúlyt fájdalmas átalakítások és reformok nélkül javítja, amely kiadáscsökkentés és hiánynövelés nélkül csökkenti az adókat. Az e gazdaságpolitika beindításához szükséges mozgástér-bıvítést pedig oly módon igyekezett megteremteni magának, hogy már a választások elıtt magas, akár 7% körüli hiányt és különbözı "csontvázakat" vizionált, hogy az elızı kormány tevékenységére kenhesse azt a költekezést, amelyre valójában ı maga készült. 9 8 7 6 5 4 3 2 1 15. ábra Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, 29-21 29.7.1. 29.7.31. 29.8.3. 29.9.29. 29.1.29. 29.11.28. 29.12.28. 21.1.27. 21.2.26. 21.3.28. 21.4.27. 21.5.27. 21.6.26. 21.7.26. 21.8.25. Magyarország Lengyelország Forrás: Eurostat (tízéves kötvény) Csehország Románia A GKI már 21. márciusi elırejelzésében jelezte, hogy az államháztartási hiány radikális emelése a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) számára láthatóan elfogadhatatlan, ezért a nyíltan konfrontatív gazdaságpolitikát csak elvileg tartotta lehetségesnek. Ez ugyanis nem egyszerően az érvényes megállapodások, hanem mindenekelıtt a várható pénzpiaci reakciók miatt jelent járhatatlan utat. A GKI úgy vélte, hogy ezzel feltehetıleg a jövendı kormány is tisztában van, s a 7%-os deficit mindenekelıtt belpolitikai-választási célokat szolgál. Elképzelhetınek tartotta azt is, hogy a nemzetközi intézmények fıleg az IMF tolerálnak egy 5% körüli 21. évi hiányt, ha ez még az idén strukturális reformintézkedésekkel párosul, pl. a konszolidálni kívánt állami vállalatoknál (az itteni veszteségek újratermelıdésének megakadályozására). A görög válság után azonban az EU egészében döntı prioritás lett a költségvetési megbízhatóság és fegyelmezettség. Ebben a környezetben súlyos politikai és szakmai hibának bizonyult a gazdasági vészhelyzetet, sıt végül egyenesen államcsıdöt vizionáló minden reális alapot nélkülözı hivatalos kommunikáció. A magyar kormány és gazdaság iránti bizalmat súlyos csapás érte, aminek látványos megnyilvánulása volt a forint árfolyamának zuhanása és az általános megrökönyödést tükrözı nemzetközi visszhang. A miniszterelnök által napokon belül bejelentett 29 pontos akcióterv rövid távon nyugtatólag hatott, mivel fı üzenete a piacok (a külföld és az EU) számára a 21. évi hiánycél tartása volt. Ugyanakkor a pénzintézetek brutális, a hitelezési aktivitást nyilvánvalóan visszafogó 8
megadóztatása amit közel fele részben az adott helyzetben indokolatlan társaságiadó-csökkentés ellensúlyozása magyarázott, a 211-re fedezetlenül beígért 16%-os egykulcsos szja, az MNB függetlensége elleni támadás napirenden tartása számos kritika forrása lett. Amikor ez az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások megszakításához vezetett, újabb árfolyamesés, országkockázati felár-emelkedés történt. Abban, hogy nem következett be ennél is nagyobb zuhanás, minden bizonnyal annak az általános várakozásnak volt szerepe, hogy az önkormányzati választások után a kormány feltehetıleg visszatér a tárgyalásokhoz, s ha nem is ír alá újabb hitel-megállapodást az IMF-fel, akkor is jövı áprilisra egy az EU által elfogadható konvergenciaprogramot készít, s ennek megfelelı szigorú 211. évi költségvetési javaslatot nyújt be az Országgyőlésnek. Olyan szigorút, s olyan középtávú pályát, amely paradox módon az IMF támogatását is élvezné. Az EU pénzügyminisztereinek szeptemberi értekezletén kapott egyértelmő figyelmeztetés után a kormány úgy döntött, hogy immár nemcsak a 21, hanem a 211. évi hiányt is a korábbi konvergencia-programban vállalt szinthez igazítja. A bejelentést a piacok jól fogadták, de az ország megítélésében látványos változás eddig nem következett be. A magyar kormány és gazdaságpolitikája iránt ugyanis csak nehezen eloszlatható bizalmatlanság alakult ki. Ennek fı elemei a következık: A reális gazdaságpolitikai koncepció hiánya. Kiderült, hogy miközben a kormánynak határozott elképzelése volt a jogállami hatalommegosztás villámgyors lebontására, az ezt szolgáló szervezeti és személyi változtatásokra, a kormányzati pozícióból hirdetett gazdaságpolitikai koncepció azonos maradt az ellenzéki szerepben hirdetett álmokkal, az azokból összerakott választási ígéretekkel. Ráadásul amint a 29 pontos program rögtönzöttsége, majd az ahhoz való, technikai részletekben is érthetetlenül merev ragaszkodás is mutatta még a "B"-terv is hiányzott. A konkrét szakmai kérdések tömegében (az adóváltoztatásoktól a hiteladósok kezeléséig) bizonytalanság, a napvilágra kerülı elgondolások kiérleletlensége, ugyanakkor a valódi szakmai véleménycsere elkerülése látszik. Az IMF-tárgyalások megszakítása és az új hitelszerzıdés visszautasítása azért is volt furcsa, mert korábban éppen a kormányzat vetette fel 16. ábra Államháztartási egyenleg a GDP százalékában, 26-211 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8-9 -1 26 27 28 29 21 211 ESA-95 Forrás: PM, GKI Elsıdleges egyenleg 17. ábra Külföldiek állampapír-állománya, 28-21 Milliárd forint 36 34 32 3 28 26 24 22 2 28.1.2. 28.4.2. Forrás: ÁKK 28.7.2. 28.1.2. Állomány 29.1.2. 29.4.2. 29.7.2. 29.1.2. 21.1.2. 21.4.2. 21.7.2. Kamatfelár Bázispont 1 9 8 7 6 5 4 3 2 9
55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 18. ábra Tízéves államkötvény aukciók, 29-21 29.2.12. 29.5.21. Forrás: ÁKK 29.7.2. 29.8.27. 29.1.8. Meghírdetett (m Ft) Átlag Hozam (%) 29.11.19. 29.12.3. 21.2.11. 21.4.22. 21.6.17. 21.8.26. Benyújtott (m Ft) 11,5 11, 1,5 1, 9,5 9, 8,5 8, 7,5 7, 6,5 6, 19. ábra Devizák forintárfolyama, 28-21 (28. január = 1) 14 13 12 11 1 9 8 28.1. 28.4. Forrás:MNB 28.7. 28.1. 29.1. 29.4. 29.7. 29.1. 21.1. 21.4. Euró US dollár Svájci frank 21.7. egy új, ún. elıvigyázatossági megállapodás szükségességét (ezt az elızı kormány nyitva hagyta). Állandó visszaesési veszély a fiskális alkoholizmusba. Bár a magyar gazdaság 29-211-re elırebecsülhetı folyó egyensúlyi adatai nagyon kedvezıek, az EU-ban és nemzetközi pénzvilágban még elevenen él a 2-26-os magyar fiskális alkoholizmus emléke, amelyre a jelenlegi kormány nagyon is hajlamosnak látszik. Úgy tőnik, hogy a kormány csak kényszeredetten tett ígéretet a hiány szerzıdésben vállalt csökkentésére. Az EU intézmények kölcsönös kompromisszumokon alapuló politikai kultúrájától eltérı, konfrontatív magatartás. Ez tükrözıdik például a térség stabilitását veszélyeztetı szomszédsági politikában, a független magyarországi intézmények önállósága elleni akciókban, az európai intézményekkel való pusztán formális egyeztetésekben. Mindez ráadásul egy nem nagy, nem euróövezeti tagállam esetében alkalmassá teszi Magyarországot a példastatuálásra, az európai követelmények rigorózus számonkérésére. A görög válság után valószínőleg más megközelítéssel sem lett volna mód a 21-11. évi hiánycélok (különösen érdemi) növelésére. Komikus viszont a "pénzügyi függetlenségért", "gazdasági önrendelkezésért" folytatott harc egy hónappal az államcsıd-kommunikációt követıen. Ez a minden szakmai minimumot nélkülözı magatartás a korábbinál rosszabb pénzügyi helyzetbe hozta Magyarországot. Mindez az árfolyamokon, a kamatfelárakon és a kockázati prémiumokon keresztől közvetlenül, politikai üzenetével pedig közvetve rontja a gazdasági szereplık többségének helyzetét. (Miközben a választások elıtt a mostani kormány többek között a megnövekvı bizalom ígéretével csökkenı kamatkiadásokat jelölte meg mozgástere bıvítése egyik fı forrásának!) Az adócsökkentés eddigi lépései a kisadók esetében csak gesztusjellegőek, egyes esetekben például a pálinkafızés esetében versenytorzítóak és valószínőleg az európai jogszabályokkal is ellentétesek. A társasági adó kkv-kra hivatkozó, de nyilvánvalóan a nagyoknak elınyös csökkentése csak kevéssé ösztönöz befektetésre és fejlesztésre, a korábban erre 1
késztetı feltételrendszert eltörölték. (Elképzelhetı, hogy a nagy cégek egy része az adókedvezmény kihasználása érdekében osztódni fog.) Mivel a pénzintézetektıl beszedett adó ennél jóval nagyobb, az adóváltoztatások eddig nem csökkentették, hanem növelték a terheket. A bankok külön adóztatása likviditásuk szőkítését okozza, ami nemcsak a cégek és a lakosság hitelfelvételét, de a lejáró állampapírok megújítását is megnehezítheti. A 211-tıl bevezetni szándékozott egykulcsos, családi jellegő szja egyelıre kidolgozatlan. A magasabb jövedelmőek adóterheinek érdemi csökkentése és az alacsonyabb jövedelmőek reálpozíciójának megırzése önmagában is nehezen összeegyeztethetı; a minimálbér és az átlag alatti bérek jelentıs, kompenzációs hatású emelése például a valóban ilyen bérszinten dolgozó ágazatok lehetetlenüléséhez vezethet (amint az 21 után is történt). Persze a foglalkoztatás közterheit mérsékelni kell! Ezért a GKI azt feltételezi, hogy az egykulcsos rendszert idıben elhúzódva és sokféle fékkel kiegészülve vezetik be. Az új kormány megalakulása óta meggyengült forint jelentısen rontotta a devizahitelesek helyzetét. (Miközben a kormány a devizahitelezés hosszú lejáratú euróhitel esetén indokolatlan!! megtiltásával, kilakoltatási moratóriummal, a közüzemi díjak befagyasztásával segíteni igyekezett azokon.) A devizahiteleseken való segítés érdekében az elmúlt hónapokban többféle ötlet is napvilágot látott. A javaslatok széles kör kedvezményezését sugallják, ami csökkenti az adósok fizetési hajlandóságát, s amihez teljességgel hiányoznának a források. Kérdéses az is, hogyan juthat százmilliárd forintos nagyságrendben piaci hitelekhez a feladat megoldására hivatott Nemzeti Eszközkezelı. Csak olyan megoldás látszik megvalósíthatónak, amely kizárólag szélsıséges esetekben segít, s a hitelfelvevı és a bank is veszít az állami segítség igénybevételén. A pénzpiaci bizalom helyreállításával, a kockázati felárak csökkentésével, ehhez reális, hiteles és konkrét szerkezeti reformokat megvalósító középtávú gazdaságpolitikai pályával lehet a legtöbbet segíteni a hiteladósoknak. 12 1 2. ábra Banki betéti kamatok, 28-21 (százalék) 8 6 4 2 28.1 28.3 Forrás:MNB 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 28.5 28.7 28.9 28.11 29.1 29.3 29.5 29.7 29.9 Látra szóló és folyószámla betétek Éven belül lekötött betétek Éven túl lekötött betétek 29.11 21.1 21. ábra A problémás bankhitelek, 21 21.3 21. március 21. június 21. március 21. június Forrás: PSZÁF Vállalatok Lakosság Problémamentes Újratárgyalt/ Átstrukturált 9 napon belül lejárt 9 napon túl lejárt A kormány gesztusjelleggel már a nyáron hozzáfogott az elızı kormányok egyes reformjellegő lépéseinek szárnyvonalak és kisposták bezárása, patikaliberalizáció, stb. visszavonásához. Ugyanakkor a 211. évi 3% alatti államháztartási hiány elérése érdekében a kormány 11
22. ábra Jegybanki alapkamatok, 26-21 14 12 1 8 6 4 2 26.1. 26.5. Forrás: MNB 26.9. 27.1. 27.5. 27.9. Magyarország Lengyelország 28.1. 28.5. 28.9. 29.1. 29.5. 29.9. 21.1. Csehország Románia 21.5. 23. ábra Az államháztartási hiány és az államadósság a GDP százalékában az EU-ban, 21 Államadósság 14 12 1 8 6 4 2 SE BG EE MT LU HU DE FI BE IT AT DK SI CZ NL SK FR PT 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 Hiány CY PL LV EL L ROT Forrás: Európai Bizottság 21. május ES IE UK 21.9. általánosságban új strukturális reformok beindítása mellett kötelezte el magát. Ezek területe hol vállal konfliktusokat a kormány és szakmai tartalma még ismeretlen. Az egészségügyi intézmények holdingjellegő átszervezése vagy a kistelepülési intézményhálózat járásokba centralizálása a konkrét módszerek függvényében elıremutató is lehet. A kormány szerint a monetáris politikának alacsonyabb kamatokkal és nem szokványos módszerekkel például az MFB új kötvényeinek megvásárlásával kellene élénkítenie a gazdaságot. Ennek érdekében nyílt nyomást gyakorolnak az MNB vezetıire, ami ellentétes az EU elveivel, egyes konkrét lépések az írott szabályokkal is. Valójában azonban éppen az ország iránt lecsökkent bizalom, s ennek pénzpiaci következményei vezettek oda, hogy a Monetáris Tanács leállította a kamatcsökkentési folyamatot. A kormány alacsonyabb kamatot szeretne, de tényleges magatartása egyértelmően kamatemelı volt! A jegybanki kötvényvásárlás pedig egyfelıl (MFB) tiltott, másfelıl elıbb-utóbb az államháztartás hiányát növelné. 211 márciusában a Monetáris Tanács négy tagjának lejár a megbízatása. A jegybanktörvény szerint a miniszterelnök és az MNB- elnök felváltva jelölhet új tagokat, ezt a törvényt azonban az országgyőlés megváltoztathatja. Ez tovább ronthatja az európai intézményekkel való viszonyt. Ugyanakkor az MNB mozgásterét továbbra is a pénzpiaci viszonyok fogják behatárolni. A GKI azt feltételezi, hogy a kormány lényegében teljesíteni fogja a 211. évi 3% alatti hiánycélt. Nem lehet megítélni, hogy a nyereséges multinacionális cégek uralta szektorok megadóztatása, a magánnyugdíjrendszer államosítása megtörténik-e, s ha igen, milyen mértékben, de e témák napirenden tartása önmagában is rontja az ország iráni befektetıi bizalmat. A rossz eszközrendszer csökkenti a gazdasági növekedés egyébként lehetséges ütemét, így kisebb lehetıség lesz a hiány "kinövésére". A javuló 21-211-es makrószámok miatt a gazdaságpolitika hitelessége a jelenlegihez képest javulhat. Ennek mértéke azonban attól függ, tud-e változtatni a kormány a róla eddig kialakult képen. Mindez kihat a hitelfelvevık terheire, a növekedés, a 12
foglalkoztatás és a lakossági fogyasztás mértékére, s ezen keresztül a gazdaságpolitika iránti belföldi bizalomra is. A gyakorlatban kétféle karakterő költségvetési politika képzelhetı el. Az elsı esetben a kormány mély strukturális reformokba és ennek révén kiadáscsökkentésbe kezd; mindenekelıtt a közigazgatás, az önkormányzati rendszer és a támogatások, transzferek, állami vállalatok terén. Ehhez társulnak az egészségügy, az oktatás terén induló átalakítások, amelyek képesek visszafogni a kiadások emelkedését. Egy ilyen jövıt építı, de konfliktusokat is vállaló program tartósan megalapozhatja az adócsökkentést (beleértve a pénzintézeti különadó késıbbi kivezetését is). Ez azonban érzékelhetıen csökkentené az állami szektor foglalkoztatási képességét. Ilyen költségvetési politika esetleg teret nyithat némi monetáris lazításhoz. 24. ábra Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2-211 (1999 = 1) 19 17 15 13 11 9 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Forrás: Eurostat, GKI Szlovénia A második esetben a kormány tartózkodik a megtakarítással is járó reformoktól. Az egyensúly javítása mellett az elsı évben csak minimális (fıleg átcsoportosító, az egyéneknél vállalati bérkompenzációval ellentételezett) adóváltoztatásokat hajt végre, s a kiadásokat nominális befagyasztással, az infláció alultervezésével, néhány prioritástól eltekintve jórészt főnyírószerően tartja kézben. Egy ilyen megoldás feléli a jövıt, persze kevesebb politikai konfliktussal jár, ugyanakkor jóval hátrányosabb az adócsökkentés, a hosszabb távú fejlıdés szempontjából. 13
1.4. Elırejelzés 211-re A magyar gazdaság 21-11-ben egyensúlyi, a nagy visszaesés után mérsékelten növekvı pályán halad. Jövıre az államháztartási hiány kb. 1 százalékpontos javulásának fedezetét a GDP várhatóan 2,5%-os növekedése önmagában megteremti, de komoly adócsökkentési szándék esetén a 3% alatti deficitcél elérése jelentıs kihívás. Az ország piaci forrásból, illetve tartalékok terhére való finanszírozása 211-ben megoldható, de drágább és kockázatosabb, mint az IMF védıernyıje esetén, hacsak nem sikerül a bizalmat más módszerekkel valódi strukturális reformok elindításával, ERM-2 rendszerbe való belépéssel, hiteles 214. évi euró-csatlakozási program elfogadásával - jelentısen növelni. 25. ábra Az államháztartás hiánya és külsı finanszírozási igény a GDP százalékában, 2-211 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8-9 -1 2 21 22 23 24 Államháztartás hiánya Forrás: KSH, MNB, GKI 25 26 27 28 29 21 211 Külsı finanszírozási igény 26. ábra Bruttó államadósság tulajdonosi szerkezete, 28-21 (százalék) 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Forrás:ÁKK Deviza állampapír Devizahitel Külföldi forint Hazai forint 8.12.31 9.12.31 1.7.31 Az EU (és a piacok) nyomására a kormány 211-re elkötelezte magát a 3% alatti hiánycél mellett, ennek elérési módja azonban még nem ismert. A költségvetés készítıi számára a fı nehézség abból fakad, hogy az egyensúly javításán túl a kormány egyfelıl bejelentett egy jelentıs bevételkieséssel járó szja-reformot, bevezetett egy jórészt jövıre ható társasági adó csökkentést, továbbá számtalan kiadási elkötelezıdés történt, egyes esetekben pedig valóban elkerülhetetlennek látszik többletkiadások felvállalása. Másfelıl ezek ellentételezése nehéz, mert a kormányt alkotó erık eddig szinte minden megtakarítással is járó rendszerszerő átalakítást elleneztek. 211-ben a folyó áras GDP 5%-ot meghaladóan nı. Az adó és járulékbevételek az szja-reform elsı lépcsıjével még nem számolva mintegy 45-5 milliárd forinttal emelkedhetnek, ami közel változatlan adócentralizációt jelentene. A GKI azt feltételezi, hogy a költségvetési törvény 2,8%-os hiánycélt fog tartalmazni, de a tényleges teljesítés során kisebb, 3%-ig történı elcsúszás elképzelhetı. Ez is az egyik legalacsonyabb arány lesz az EU-ban (a túlzottdeficit-eljárás 212. évi megszőntetéséhez azonban 3% alatti szám kell). Ehhez az önkormányzatokon kívüli államháztartásban,5 százalékpontos javulás elégséges, ami pénzforgalmilag 2,7%-os, azaz 8 milliárd forint körüli nominális hiányt igényelne. Figyelembe véve a 21-ben ennél még közel 1 milliárd forinttal nagyobb deficitet, valamint a 211- ben keletkezı 45-5 milliárd forintos többletbevételt, a kiadások szja-reformmal még nem számolva mintegy 35-4 milliárd forinttal nıhetnének, azaz összességében a reálérték megtartása biztosított. Az államadósság 211-ben már várhatóan csökken. A 3%-os deficit, a forint várható erısödése, a jegybanknál tartott kincstári devizabetétek részleges felhasználása következtében az un. maastrichti adósságmutató az idei 8% körüli értékrıl 76-77%-ra mérséklıdhet. Ez 14
kedvezıbb lesz az EU átlagánál, mely ráadásul 211-ben még növekvı. Az ÁKK tervei szerint jövıre 1485 milliárd forint értékő friss államkötvény kibocsátása szükséges, továbbá 4 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátás történne. (A deviza kibocsátás a lejáratokkal azonos összegő, így az adósság egészén belül a tervek szerint enyhén emelkedne a forint-finanszírozás aránya.) A folyó fizetési mérlegben 211-ben a külkereskedelmi aktívum stagnálása és a jövedelmi mérleg romlása következtében 1,5 milliárd euró deficit prognosztizálható. A folyó fizetési és tıkemérlegben (a gazdaság külsı finanszírozási igényében) a fejlesztési célú európai uniós források emelkedése következtében a 21. évihez hasonló, 2,6 milliárd euró többlet várható. Régiós összehasonlításban a balti államoktól eltekintve egyedül Magyarország nem szorul nettó külsı finanszírozásra. Magyarország összes külfölddel szembeni nettó adóssága a 29. végi 52 milliárdról, 211 végére 46,5 milliárd euróra csökkenhet (ez utóbbi a GDP 44%-a). A nettó külsı adósságból az államháztartás és az MNB részesedése a 29-21. évekhez hasonlóan 211-ben is 3% körüli lesz. A 211. évi gazdasági növekedés feltételei a korábban gondoltnál valamivel rosszabbak. A külsı kereslet növekedési üteme az ideihez képest lassul, miközben a belföldi kereslet csak lassan élénkül. A pénzügyi, finanszírozási feltételek romlanak. A növekedés szerény ütemő, export- és beruházásorientált lesz. Az EUforrások bıvülnek, azonban az állami döntéshozatal a már említett okok, valamint az EU elnökséggel járó adminisztratív terhek miatt lelassul. A hazai gazdasági szereplık ugyan a korábbinál sokkal optimistábbak, a válságot túlélı cégek pénzügyi helyzete stabilizálódik, de az elkerülhetetlen költségvetési szigor az állam eszköztárát, a túlzott mérető pénzintézeti különadó és a romló hitelportfolió a bankok hitelezési aktivitását korlátozza. A fogyasztói kereslet szinte stagnál igaz négy évnyi visszaesés után már a szerény emelkedés is nagy változás, az üzleti beruházások fıleg néhány exportorientált szektorhoz és céghez kapcsolódóak. Mindebbıl 211 egészére 2,5% körüli növekedés adódik. Ennél kisebb ütem is bekövetkezhet, ha az EUban a költségvetési kiigazitás a vártnál is jobban csökkenti a keresletet, ha a bankok magyarországi aktivitása még erıteljesebben szőkől, illetve a cégek a vártnál is kevésbé fejlesztenek. 25 2 15 1 5 27. ábra Új lakossági hitelek, 27-21 27.jan 27.6 Forrás: MNB 27.11 Jelzálog - forint Nem jelzálog - forint 28.4 28.9 29.2 29.7 29.12 Jelzálog - deviza Nem jelzálog - deviza 28. ábra Vállalati hitelfelvétel, 28-21 (negyedévenként, milliárd forint) 6 4 2-2 -4-6 28.I. 28.II. 28.III. 28.IV. 29.I. 29.II. 29.III. 29.IV. 21.I. Forint hitelek Deviza hitelek Összesen Forrás: PSZÁF 21.5 15
12 115 11 15 1 95 9 85 8 75 7 29. ábra Ipari bizalmi index és termelés, 26-21 26.1. 26.6. 26.11. 27.4. 27.9. 28.2. 28.7. 28.12. 29.5. 29.1. 21.3. 21.8. Termelés (elızı év azonos hó = 1, bal tengely) Bizalmi index (jobb tengely) 7 6 5 4 3 4-1 -6-11 -16-21 -26-31 -36-41 3. ábra Lakásépítés és -engedély, 2-211 (ezer darab) Az exportvezérelt ipar 211-ben is a magyar gazdaság húzóágazata lesz. Az ideinél valamivel lassúbb, 7%-os növekedésben továbbra is az export szerepe lesz a meghatározó, a belföldi értékesítés inkább csak a II. félévben, s fıleg az export beszállítói láncokban nıhet. Átlagos idıjárás esetén a mezıgazdaság jelentısen növelni tudja kibocsátását. Az építés iránti kereslet csak lassan élénkül. Az ágazatok többsége, a lakosság jelentıs része az államtól várja a megoldást saját problémáira, minderre forrás híján nincs esély. A részben EU-forrásokból finanszírozott közlekedési infrastruktúra fejlesztésében a hangsúly a közutakról a vasút felé tolódhat el, a gyorsforgalmi utak építése lelassul. Az energiatakarékosságot célzó felújítások a közintézmények és a lakások esetében 211 közepétıl dinamizálódhatnak. Összességében az építıipari termelés 4% körüli növekedése várható. Az ingatlanszektorban jelenleg stagnálás érezhetı. A GKI fıvárosi ingatlanpiaci indexe 29. júliusában érte el mélypontját, azóta alig változik. A GKI a 29. évi 3 ezer felettii és 21. évi 2 ezer után 211-ben 22-24 ezer lakás felépülését prognosztizálja. A kiskereskedelmi forgalom minimálisan, 1% körüli mértékben emelkedik, de a hiteligényes, drágább tartós fogyasztási cikkeké inkább csak stagnál. Az eladott gépkocsik száma azonban valamelyest nı. A hírközlési tevékenységet végzı cégek egy fıre jutó átlagos árbevétele (ARPU) 211 végéig várhatóan stagnál. A szállításban és az idegenforgalomban továbbra is a külföldi kereslet lesz a dinamikusabb, de a belföldi sem csökken tovább. 2 1 2 21 22 23 24 Forrás: KSH, 29: GKI 25 26 27 28 29 Kiadott építési engedélyek Használatba vett lakások 21 211 A pénzügyi szektorra kivetett adó 211. évi technikája még ismeretlen, de a költségvetési bevételi követelmény változatlan. A bankok noha ezt jellemzıen tagadják a terheket legalább részben át fogják hárítani az ügyfelekre. Ennek ellenırzése ugyanis szinte lehetetlen. A romló nyereségesség és a nemteljesítı hitelek arányának további emelkedése rontja a bankok tıkehelyzetét. Az új nemzetközi irányelv, a Bázel III. a korábbinál szigorúbb tıke-megfelelési szabályokat ír elı. A gazdasági növekedés beindulásával élénkülı hitelkereslet gyorsan a bankok hitelezési képességeinek (és az adó miatt: szándékainak) korlátjába ütközhet. Ebben az esetben a külföldi tulajdonosok tıkeemelésére lenne szükség, ami a kedvezıtlen magyarországi nyereségesség és a bizonytalan szabályozási környezet miatt elmaradhat. 16
211-ben az Új Széchenyi Terv révén fokozódhat a 21-ben lefékezett EU források beruházás-élénkítı hatása. Az üzleti beruházások számára a Széchenyi beruházási kártya némi forrásbıvülés hozhat. Az EU forrásokból megvalósuló vállalati beruházásokhoz újabb állami források (hitel, garancia) áll a vállalkozások rendelkezésére. A külföldi beruházások (fıleg a Mercedes, de az Audi és a GMC Opel) hatására meghaladják az ideit, így a feldolgozóipari beruházások bıvülése 1%-ra gyorsulhat, s összességében 4%-os beruházás élénkülés várható. A keresetek 211. évi alakulása jelentısen függ a kormány által bejelentett "egykulcsos, családi adózás" tényleges tartalmától és ütemezésétıl. A legvalószínőbb megoldás az, hogy a kormány által reméltnél sokkal szőkösebb költségvetési mozgástér miatt a bejelentett szja-reformot (legalább) három év alatt valósítják meg oly módon, hogy 211-ben még két adókulcs érvényesül (sıt a jelenlegi un. fél-szuperbruttó alapú adózás is fennmaradhat), az adójóváírás kb. egyharmadának kivezetését pedig ÉT-megállapodás alapján béremelés ellentételezi. A minimálbér és az átlag alatti bérek emelésének azonban határt szab a vállalkozások teherviselı képessége. A többlépcsıs bevezetés megakadályozza a magas jövedelmőek irreális reálbérnövekedését és biztosítja az alacsony jövedelmőek reálbérének megırzését. A bruttó keresetek 211-ben 3,5%-kal, a nettó keresetek 6,5%-kal emelkednek, ami a reálkeresetek 3%-os növekedését eredményezi. A közszférában a béremelés várhatóan változatlan bruttó bértömeg mellett valósul meg. A nyugdíjak csak az inflációt követik. Valószínőleg a családtámogatások is csak megırzik reálértéküket, a foglalkoztatás nem bıvül, így a reáljövedelem a reálbéreknél ismét kevésbé, kb. 1,5%-kal emelkedik. Mivel a hiteltörlesztés terhei az idei átlaghoz képest emelkednek, a vásárolt fogyasztás csak 1%-kal, a teljes lakossági fogyasztás,5%-kal emelkedik. Növekszik viszont a lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere), ezt a növekvı hiteltörlesztés mellett a hitelekhez való nehezebb hozzájutás és a bizonytalan jövı miatti takarékosság magyarázza. A bruttó megtakarítási ráta 5%-ra nı, a nettó 5% körüli értéken marad. 31. ábra Reálkereset és -nyugdíj, 2-211 (1999 = 1) 165 16 155 15 145 14 135 13 125 12 115 11 15 1 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 Reálkereset - versenyszféra Reálkereset - közszféra Reálnyugdíj Reáljövedelem 211 32. ábra A háztartások adósságterhe a jövedelem arányában és a CHF/HUF árfolyam, 24-21 12 1 8 6 4 2 24.I.né 24.III.né 25.I.né 25.III.né 26.I.né 26.III.né 27.I.né 27.III.né 28 I.né 28 III.né 29 I.né Forinthitelek adósságterhe Devizahitelek adósságterhe CHF/HUF árfolyam (jobb tengely) Forrás: MNB, PSZÁF 29 III.né 21 I.né 21 III.né 25 2 15 1 5 17