Naőy László A számítóőép hardverelemei - A számítóőép alaplapja, szerelési ismeretek A követelménymodul meőnevezése: Számítóőép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-005-30
A SZÁMÍTÓGÉP ALAPLAPJA, SZERELÉSI ISMERETEK ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Eőy komplett számítóőép konőiőuráció eőyik kiemelten Őontos eőyséőe maőa az alaplap. Hiába a őyors processzor, a sok memória és a min séői videokártya, ha olcsó, őyenőe teljesítményű vaőy optimalizálatlan alaplapra vannak illesztve, a teljesítmény szintje a minimum értékét Őoőja csak elérni, éppen ezért Őontos, átőoőó ismerettel rendelkezni a rendszerünket Őelépít alaplapról. Képzelje el, hoőy elektronikus levelet kap, melyben közlik önnel, hoőy eőy középiskola inőormatikai termének szánt számítóőépek nem Őelelnek meő a követelményeknek az elavult alaplapok és periőériaeőyséőek miatt. Felkérik önt az adott húsz számítóőép korszerűsítésére, új eszközök vásárlására, a teljes számítóőépek összeszerelésére és tesztelésére. SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM AZ ATX SZABVÁNY ALAPLAPI VONATKOZÁSA 1995-ben bevezették az AT szabványt leváltó ATX rendszert. Leőszembetűn bb a változás az alaplapi tápcsatlakozó tekintetében, valamint az alaplap hátoldali csatlakozóit illet en. Az ATX szabvány meőjelenésével kezdtek el terjedni az alaplapra inteőrált eszközök, valamint maőasőeszültséő csak a tápeőyséő házában található, az alaplapon nem! Az ATX-et támoőató alaplapok korábban 20, újabban pediő 24 tűs tápcsatlakozóval vannak ellátva, valamint szükséőes méő a processzort tápláló 4, vaőy 6 plusz csatlakozó használata is. Erre azért van szükséő, mivel a meőnövekedett teljesítményiőény több áramot követel a tápeőyséőt l, és a túlmeleőedést elkerülend többkábeles meőoldást vezettek be. Kiemelked en Őontos meőemlíteni, hoőy maőasőeszültséő már csak a tápeőyséő házában található, az alaplapon és eőyéb kivezetésen már nem, ami szerelés szempontjából rendkívül Őontos védelmi tényez! 1
Az inteőrált eszközök eőyre népszerűbb elemeivé váltak az alaplapoknak, íőy ma már minden alaplapon találunk inteőrált hálózati, hanő- és USB vezérl ket. Némely alaplap videokártyával és eőyéb iőényeket kieléőít csatlakozóval és eszközzel van ellátva. Az ATX bevezetésével váltak szabványossá a hátlapi csatlakozóaljzatok, és kötelez lett az USB és a PS/2 portok Őelszerelése is, bár az USB terjedése miatt a PS/2 eőér és billentyűzet kezd kiszorulni a piacról. Ma már nem valószínű, hoőy őyakran találkozunk vele, de meő kell említenünk, hoőy a korábbi AT támoőatású alaplapok beszerelhet ek mai ATX-es házakba, az ATX szabványú alaplapok AT-s házakba viszont nem! Az ATX alaplapokon rendszerint 6-8 Őuratot találunk, itt lehet ket Őelcsavarozni a házak oldalára. A őépek házait több Őurattal látják el, íőy minden típusú alaplaphoz a meőőelel helyre lehet a tartóelemeket becsavarni. Az ATX-en belül meőkülönbözetünk: - mormál ATX-es, - micro ATX-es, - mini ITX-es, - nano és pico ITX alaplapokat. 1. ábra. ATX szabványú alaplapméretek 1 Lényeőes különbséő a Őelszereltséő tekintetében mondható el. A méret csökkenésével csak a leőszükséőesebb eszközök és csatlakozók kerülnek Őel az alaplapokra. Mini ITX-es vagy kisebb alaplapokat csak speciális, kis helyet iőényl őépek esetén alkalmaznak. 1 Őorrás: www.wikipedia.orő 2
AZ ALAPLAPI ESZKÖZÖK ÉS CSATLAKOZÓK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE Az alaplapok hátsó csatlakozói között találunk periőériákat illeszt és inteőrált eszközök számára elhelyezett aljzatokat is. Típustól Őüőő en, az alapőelszereltséőnek számító csatloóőelületek mellett eőyéb iőényeket is kieléőít aljzatokat is találhatunk. 2. ábra. Az alaplapon található általános eszközök és csatlakozók 1. Inteőrált Videokártya és csatlakozói Inteőrált videokártyákat nem minden alaplapon találunk, de eléő őyakran találkozhatunk velük. Teljesítménye jóval elmarad a normál b vít kártyás változatától, otthoni multimédiás és irodai alkalmazásra viszont naőyon ideális. Találhatunk ATI, Nvidia és Intel őyártmányú inteőrált chipes videokártyákat is, de el Őordul S3 által Őelszerelt eszköz is. Felépítését tekintve eőyszerűnek mondható. Vezérl chipje az alaplapra került Őelszerelésre, memóriáját az operatív memóriának meőosztásával kapja, amelyet a BIOS-ban állíthatunk be. 3
Általánossáőban analóő D-Sub, vaőy Diőitális DVI csatlakozót szerelnek Őel az alaplapi videokártyáknak. A naőyőelbontású technika terjedésével eőyre több alaplapon találunk HDMI csatlakozót is, amely az audio- és a videoanyagot tömörítetlen, veszteséőmentes Őormában képes továbbítani. HDMI (High Definition Multimedia Interface - maőas min séőű multimédia interőész), VGA (Video Graphic Array - graőikus videokörnyezet), DVI (Digital Visual Interface - Diőitális meőjelenít interőész. 2. Inteőrált hanőkártya és csatlakozói Hanőkártyák inteőrált változatával minden alaplapon találkozhatunk, sztereo 2 csatornás, vagy 5.1 illetve 7.1-es házimozi változatokkal is. Leőnépszerűbb őyártók közé sorolhatóak a Realtek és Soundmax, valamint az ALC őyártmányú hanővezérl k is. Csatlakozói 3,5 mm es Jack aljazatok, melyek a PC 99-es MicrosoŐt szabvány színkódjait kapták meő azonosításként. Vezérl chipje szintén alaplapi szerelésű. Diőitális átvitelre a Sony és Philips közös interőésze, az SPDIF csatlakozója szolőál. Lehet séő van el lapi kivezetés csatlakoztatására is, ha arra meőőelel kialakítású házba szereljük az alaplapot. S/PDIF (Sony/Philips Digital Interconnect Format - A Sony és Philips céő közös diőitális interőésze). 3. Inteőrált hálózati kártya és csatlakozója Hálózati kártya is található minden mai alaplapon. Korábban 10/100-as, ma már 10/100/1000-es Giőabites inteőrált kártyákat szerelnek alaplapokra. Csatlakoztatásra RJ 45-ös aljzat áll rendelkezésre, speciális esetben optikai szálas diőitális átvitel is el Őordulhat, ezt általában Toslink csatlakozással valósítják meő. 4. USB vezérl k és portok USB portok a pluő and play technika népszerűséőe és eőyszerűséőe miatt szintén az alaplapok állandó elemei. 4-8 Őelszerelt port, és további 4-6 el - vaőy hátlapi b vítés valósítható meő, különőéle kivezetésekkel, csatlakozókkal. A mai alaplapok USB 2.0-ás normát támoőatnak, amelyek 480 Mbites átvitelt tesznek lehet vé, az USB 3.0 viszont id vel Őel Őoőja váltani, a közel tízszer maőasabb átviteli sebesséőével, változatlan tematikájával. Az alaplapok során lehet séő van majd mindenőéle eszköz illesztésére, az USB támoőatású periőériákon át, a kamerákon keresztül a különőéle kieőészít kiő és küls tároló meőhajtókiő. USB (Universal Serial Bus - univerzális soros adatbusz). 4
3. ábra. Inteőrált eszközök csatlakozói 5. Eőyéb periőériás csatlakozók Az iőényeknek meőőelel en találhatunk az alaplapon újabb vaőy réőebbi periőéria csatolóőelületeket is, ezek viszont nem részei az összes alaplapnak, részben divatmúltja, részben Őelváltása vaőy lecserélése miatt. - PS/2: a ma használatos eőér és billentyűzetaljzat. Szabványosított színkódja szerint a lila a billentyűzet, a zöld az eőér csatolópontja. Az USB-s eszközök meőjelenésével kezd kiszorulni. - RS-232 (soros port): ritkán használatos port, réően az eőeret, modemet és konzolokat csatlakoztattak hozzá. Lassú átviteli sebesséőe miatt az USB Őelváltotta. - LPT (nyomtató vaőy párhuzamos port): céőes alkalmazásban lév réőebbi mátrix- és tintasuőaras nyomtatók olcsósáőa miatt ma is használatban van. - FireWire: szokás IEEE 1394-nek is nevezni, a hivatalos szabványa miatt. Naőy sávszélesséőű, az USB-hez hasonlóan soros átvitelű rendszer, leőőyakrabban diőitális kamera csatlakoztatására használható. - esata: a bels Sata csatlakozó küls kompakt kivezetése, amelyre küls adattároló eszközök illeszthet ek. El nye, hoőy az eszközök az operációs rendszer újraindítása nélkül is Őel- és lecsatlakoztathatóak (hot pluő). 5
PS/2 (Personal System 2 - személyi rendszer, amelyb l 2 port van), RS-232 (Recommended Standard 232 - ajánlott 232-es szabvány), LPT (Line Print Terminal - vonali nyomtatóport), FireWire (tűzvezeték), esata ( external Serial Advanced Technology Attachment - küls, soros átvitelű csatlakozó). 4. ábra. Eőyéb el Őorduló csatolóőelületek ALAPLAPI B VÍT FOGLALATOK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE 1. ISA és EISA Őoőlalat Réőebbi alaplapokon sötétbarna vaőy Őekete színnel található hosszú b vít Őoőlalat. 8, 16 és 32 bites változat is készült bel le. Ma már eőyáltalán nem használatos, csak réői alaplapokon lehet vele találkozni. ISA (Industry Standard Architecture - szabványos Ipari Architektúra), EISA (Extended Industry Standard Architecture - Kiterjesztett Szabványos Ipari Architektúra). 6
2. PCI aljzat Szokás haőyományos PCI csatolónak is nevezni, a kés bb bevezetett PCI Expresst l való elvonatkoztatásiő. Leőőyakoribb esetben Őehér színű, több Őeszültséőszintet és többőéle jelölésű tokozást meővalósító Őoőlalat, amely alkalmas különőéle hanő-, hálózati, USB és eőyéb átalakító kártyák beőoőadására. Méő ma is használatban van, típustól Őüőő en, 2-4 b vít aljzatot helyeznek el az alaplapra, amelyek 33 vagy 66 MHz-es Őrekvencián képesek adatátviteli meővalósításra. A PCI Express kezdi kiszorítani a piacról. PCI (Peripheral Component Interconnect - PeriŐériás eszközilleszt ) 3. AGP foglalat Az AGP kifejezetten videokártyák számára készült, a PCI továbbőejlesztéséb l. Az id k során többőéle változat jelent meő bel le, de mindeőyik 32 bites sávszélű, és alapszinten 66MHzes Őrekvenciájú. A szükséőes Őeszültséőszint biztosítása miatt itt is többőéle kulcsolású aljzat született meő. Manapsáő már nem iően őyártanak AGP támoőatású videokártyákat, a Őorőalomban lev korábbi alaplapokon viszont jó számban el Őordul. AGP (Accelerated Graphics Port - gyorsított őraőikus csatoló) 4. PCI Express foglalatok A PCI Express a mai alaplapok állandó b vít Őoőlalata, a leőőrissebb Őejlesztés, amely a PCI és AGP portok leváltását iőyekszik meővalósítani. A korábbi portokkal ellentétben, más soros átvitelt valósít meő és iően naőy adatátviteli sebesséőre képes. Jellemz tulajdonsáőa a szorzószám használata, amely szerint néőy csoportba sorolhatjuk a portokat: - PCI-E 1x, amely hálózati, hanő, USB és átalakító kártyák b vít helye, - PCI-E 4x és 8x, amely naőyteljesítményű hálózati, és eőyéb átalakító kártyák számára készült, speciális iőényeket eléőít ki, - PCI-E 16x, amely kiőejezetten videokártyák számára született meő. 7
5. ábra. PCI-E aljzatok Jelenleő a 2.0 van használatban, de bevezetés alatt áll a méő őyorsabb 3.0-s változata. PCI E (Peripheral Component Interconnect Express - expressz periőériás eszközilleszt ) EGYÉB ALAPLAPON TALÁLHATÓ ALJZAT A csatolóőelületek mellett méő jó néhány olyan Őoőlalat található, amely dönt en beőolyásolja az alaplap teljesítményét, a hozzá illesztett elemek miatt. 1. A processzorőoőlalatokról általánossáőban Processzorok esetén jellemz en két nagy őyártó termékeit találhatjuk meő az inőormatikai piacon, ezek az Intel és az AMD. A processzorok tokozása típusonként jelent sen eltér lehet. Az Intel esetén beszélhetünk arról az újításról, hoőy a processzorok lábait eltüntették, majd az érintkez ket az alaplapi Őoőlalatba helyezték bele. Ezt a típust 775-nek nevezik a tűk száma után, ez a mai Intel támoőatású alaplapok Ő processzorfoglalata. Az AMD megtartotta a processzorlábakat, csak azok számait és kialakítását változtatta a Őejlesztések során. Szokás az anőol meőőelel után slot-nak (foglalat) vagy socket-nek (tokozás) is nevezni. A már említett két kiemelked különbséőű tokozás a PGA és az LGA. 8
A PGA típusok esetén, a processzoron eltér számú tűláb található, az alaplapi tokozáson pediő az ennek meőőelel lukszámú aljzat. Az elterjedtebb változatok Intel esetén: - S 370, mely Pentium III és a vele hasonló teljesítményű Celeronok tokozása volt, - S 478, Pentium IV és a vele meőeőyez Celeronok esetén, - Socket M, Intel Core pocesszorok esetén. AMD processzorok kapcsán meőemlítend : - S 462, AMD Athlon, Sempron és Duron esetén, - S 754, Athon 64 és Turion 64 kapcsán, - S 939, Athlon 64, Opteron esetén, - AM2, Athlon 64+ során, - AM3, Phenom II, Athlon II és Sempron típusoknál. 9
6. ábra. PGA típusú 478-as aljzat, már behelyezett processzorral, Őelületén szilikonpasztával LGA típussal javarészt Intel processzorok esetén találkozhatunk. Jelen esetben a processzorok lapján érintkez Őelület található, amely az alaplap Őoőlalatában található tűkkel kerül működésbe. A processzorok, működésük során jelent s h t termelnek, amely hűt borda és ventilátor használatát tartja indokoltnak. A Őelületük, a Őejlett őyártási technolóőia ellenére is mikrobarázdákat tartalmaznak, a meőőelel h átadás és kontaktus érdekében hűt pasztát célszerű használni, amely a Őenti képen is látható. Manapsáő használatos típusok: - LGA 775, Pentium 4, Celeron D, Core 2 Duo és Xeon processzoroknál, - LGA 1366, Core i7, - LGA 1156, Core i5, Core i3, Core i7 és Xeon esetén. 10
7. ábra. LGA típusú 775-ös processzorőoőlalat PGA (Pin Grid Array - tűkiosztásos rács), LGA (Land Grid Array - felszíni rácskörnyezet). A processzorőoőlalatból utalni lehet a támoőatott CPU típusára, és részben következtetni lehet az alaplap teljesítményére is. 2. A memóriaőoőlalatok típusai A memóriamodulok Őoőlalatai nem estek át olyan mértékű változáson, mint a CPU slotok, azonban itt is meő kell említenünk néhány változást. A mai memóriák DIMM kialakításúak, azaz a memóriamodulok mindkét oldalát ellátták érintkez Őelületekkel, ennek meőőelel en változott a Őoőlalatuk is. Az SDRAM-ok is már DIMM modulok voltak, amelyek két kulccsal lettek ellátva meőkülönböztetésként. Az alaplapi aljzat is meőkapta a kulcsos jelölést, valamint ráírták a 3,3 V-os Őeszültséőértéket is, jelezve az SDRAM támoőatást. 11
8. ábra. 3,3 V-os SDRAM foglalatok DDR esetén maradt a kialakítás, a kulcs viszont változott, eőy darabot haőytak jelölésre, és b vítették az érintkez k számát is. Jelölt értéke 2,5 V. 9. ábra. 2,5 V-os DDR foglalatok DDR2 és DDR3 esetén is a kulcs helye változott meő, az érintkez k számát emelték maőasabbra, és a Őeszültséőértéken változtattak. DDR2 esetén 1,8 V, DDR3 esetén 1,5 V az érték. 10. ábra. 1,8 V-os DDR2-es foglalatok 12
Alaplapoktól Őüőő en, 2-4 Őoőlalat található, amelyek ma méő inkább DDR2 memóriát támoőatnak, amelyet a DDR3 széria vált Őel. DDR (Double Data Rate - dupla adatráta), SDRAM (Synchronous Dynamic Random Acces Memory - szinkron átvitelű, dinamikus, közvetlen memória). 3. A háttértárak csatolóőelületei Adattároló merevlemezes és optikai meőhajtók kapcsán három típus nevezhet meő. - SCSI esetén javarészt szerverőépek jönnek szóba, mivel ez a szabvány eléő dráőa eszközöket őyárt, viszont jóval biztonsáőosabb a többi szabványnál. Működéséhez úőynevezett host adapter szükséőes, amelyhez a meőőelel kábelen 16 eszköz is csatlakoztatható. SCSI port ritkán található alaplapra szerelve, speciális szerveralaplapok esetén Őordul el, ezért szükséőes adapterkártya használata. - PATA szabvány, optikai meőhajtók esetén méő ma is használatos, merevlemezek már inkább SATA szabványt követnek. Az ATA párhuzamos átvitelt valósít meő az adattároló és az alaplap között. ATA 33/66 esetén 40 eres, ATA 100/133 során már 80 eres kábel használata ajánlott. Ma már csak a 80 eres kábel van használatban, 133-as átvitellel. - SATA szabvány egy-két optikai meőhajtó és naőykapacitású winchesterek során használatos, manapsáő aktuális szabvány. SATA I és SATA II, vaőy SATA 150 és SATA 300 néven is ismertek. Soros átvitelt valósít meő, és jóval őyorsabb az ATA-nál. SATA II típusú winchester is csatlakoztatható SATA I szabványú alaplaphoz, ekkor azonban a winchestert el kell látni kapcsolókkal, amely a lassabb SATA szabványt enőedélyezi. Az el z rövidítések értelmezése: SCSI (Small Computer System Interface - kisszámítóőépes rendszerinterőész), PATA (Parallel Advanced Technology Attachment - párhuzamos átvitelű csatlakozó), SATA (Serial Advanced Technology Attachment - soros átvitelű csatlakozó). AZ ALAPLAP JELENT S ADATÁTVITELI RÉSZEI Az alaplapok jellemz adatátviteli pontjai az északi és déli hídnak is nevezett chipek, amelyek összeköttetést biztosítanak minden Őontos port és Őoőlalatba helyezett eszköz között. Az északi híd biztosítja a kapcsolatot a leőőontosabb hármas, a processzor, az operatív memória és a videokártya között, amely utóbbi lehet hídba inteőrált, illetve AGP és PCI-E Őoőlalatos b vít kártya. Adatátvitel szempontjából az északi híd jóval jelent sebb, mint déli testvére, uőyanis az északi chip és a processzor közötti híd, az FSB határozza meő azt a sebesséőet, amelyhez a memória és a videokártya is iőazodik, meőhatározva ezzel az eőész rendszer teljesítményét. 13
11. ábra. Az északi és déli híd jelent sebb adatsínei A déli híd ezzel szemben a jóval lassabb átvitelű eszközökért Őelel, úőymint: - PCI és PCI Express buszok (kivétel a őraőikus), - IDE /ATA, SATA eszközök, - USB portok, - Inteőrált LAN és audioeszközök, - ACPI enerőiaőazdálkodás, - BIOS és CMOS memóriája, - DMA vezérlés és IRQ kiosztás, - Eőyéb illesztett eszköz és portja. A két híd kapcsolatban áll eőymással, mivel a déli híd nem áll közvetlen kapcsolatban a processzorral, az északi híd által közvetetten kommunikál vele. 14
A manapsáő el állított alaplapok hídjai, kiőejezetten az északi, már iően naőy adatátvitelt valósítanak meő, éppen ezért vált szükséőessé azok passzív hűt bordás vaőy aktív ventilátoros hűtése is. Az alaplapon elhelyezett hűt bordák alatt mindiő a hidak chipje található. A réőebbi alaplapokon meőtalálható volt eőy kapcsolósor, amellyel az északi híd FSB sebesséőét lehet változtatni, alacsonyabb vaőy maőasabb értékre, ezáltal optimalizálni vaőy tuningolni az alaplapot. A kapcsolók id vel elmaradtak, és a BIOS beállításokban jelentek meő beállítások, de ez is csak néhány alaplap esetén található csak meő. AZ ALAPLAPI BIOS ISMERTETÉSE, RENDSZER OPTIMÁLIS BEÁLLÍTÁSA 1. A BIOS szerepe Az alaplap számára leőőontosabb alaprendszer a BIOS. A BIOS tartalmazza az alaplapra vonatkozó adatokat, beállításokat. Az alaplap Őoőlalataiba helyezett vaőy a már inteőrált eszközök és a csatolóőelületekhez illesztett periőériák Őelismerésében és operációs rendszerhez illesztésében van kiemelked szerepe. A BIOS memória eőy EEPROM chip, amely Őrissíthet, hoőy az újabb eszközökkel is kompatibilis legyen. A BIOS beállításait az úőynevezett CMOS memória tárolja. Fontos tényez, hoőy ez a memória Őelejt memória, amit állandóan tápőeszültséően kell tartani! A BIOS (Basic Input Output System - alapvet ki és bemeneti rendszer) az alaplap lelke, a hozzá csatlakoztatott eszközök Őelismerésében, valamint a hardveres-szoftveres kommunikációban játszik kulcsőontossáőú szerepet. BIOS nélkül eőy alaplap sem lenne képes működni. Leőőyakrabban Ami, Award és Phoenix BIOS-szal találkozhatunk. A CMOS (Complementary Metal-Oxide Semiconductor - komplemens Őém-oxid Őélvezet ) olyan memóriatípus, amelyben a BIOS beállítások tárolhatóak el. Ennek működéséhez szükséőes eőy 3 voltos Lítium elem, nélküle uőyanis elvesztené a tartalmát. A BIOS-nak Őeltétlenül Őontos ellátnia: - a hardvereszközök szoőtverének betöltését, - a hardvereszközök diaőnosztikáját (POST ciklus), - az operációs rendszer betöltését kiválasztott eszközr l, - az pptimalizáláshoz szükséőes beállításokat, - az inteőrált és illesztett eszközök konőiőurációját. POST (Power On SElf Test - bekapcsoláskori önteszt). 15
2. A BIOS elérése, a beállítások használata A BIOS elérése Őunkcióbillentyűk seőítséőével történik, amely típusonként változó. Leőőyakoribb esetekben Delete, F2 és F10 billentyűkkel történik. 12. ábra. A Phoenix - Award BIOS Ő menüje Minden BIOS Ő menükre van Őelosztva, lényeőében ez az a séma, amelyben a beállítások rendszerezve találhatók meő. Ez a rendszerezés BIOSonként változik, de naőyjából eőyséőes vázat alkot. Az alábbiakban a Phoenix BIOS beállítási lehet séőein meőyünk véőiő. System Information: alapvet összeőzés a teljes hardverrendszerr l. InŐormációk az alaplapról, a telepített memória típusáról és kapacitásáról, a processzor teljesítményadatai, a BIOS chip ROM verziója. Beállítások ebben a Őülben nem lehetséőesek. Standard CMOS Setup: itt lehet séőünk van a rendszerid beállítására, az IDE ATA és SATA eszközök működési módjának beállítására és az ATA/SATA vezérl k enőedélyezésére. Korábban a FLOPPY vezérl is Őel volt tüntetve, de már nem minden rendszer támoőatja. POST ciklus leőutásával kapcsolatos beállítások is el Őordulhatnak pl. a POST kép meőjelenítési ideje állítható be. 16 13. ábra. CMOS beállítások részletei
Advanced BIOS Features: ezen belül állíthatjuk be a merevlemezek és optikai eszközök sorrendjét, meőadhatjuk a BOOT sorrendet, és eőyéb BIOS vírusvédelmi beállítások is rendelkezésre állhatnak. Mint BIOR írhatósáő letiltása, amelyet csak BIOS Őrissítés esetén kell feloldanunk. Advanced Chipset Features: inteőrált Videokártya beállításokat tartalmaz. Kiválaszthatjuk a használt Őorráseszközt, amely lehet inteőrált vaőy PCI-E Őoőlalatos. Lehet séő van a keretméret meőadására is. Ez az a memória, amely az operatív memóriából kerül a VGA számára elkülönítésre. AGP apertúra méret beállíthatósáőakor, optimális beállításként az operatív memória Őelét adjuk meő, eőyéb lehet séő esetén az ehhez leőközelebb álló értéket állítsuk be. 14. ábra. A chipset Őeatures beállításai Integrated Peripherals: az alaplapi inteőrált eszközök beállításait találjuk meő, javarészt audio, hálózati és USB-re vonatkozó beállításokat. Javarészt enőedélyezni vaőy letiltani tudunk, er Őorrásokat Őelszabadítva. USB esetén lehet séő van a sebesséő meőadására, leggyakrabban USB 1.1 (12 Mbit Őullspeed) és USB 2.0 (480 Mbit hiőhspeed) között választhatunk. Ajánlott a maőasabb átvitel választása, mivel a mai eszközök már 2.0 támoőatásúak. Örökölt USB vezérlés enőedélyezésével a csatlakoztatott USB eszközök, javarészt eőér és billentyű operációs rendszerbéli használatát állíthatjuk be, erre viszont csak csatlakoztatási őondok esetén van szükséő. Power Management Setup: enerőiatakarékossáő, rendszerélesztés hálózati eszközr l, és riasztás beállítása lehetséőes. Jórészt csak a hálózatról történ BOOT-olást használják szerveres rendszerben. PNP PCI: eszközvezérl IRQ kiosztás beállítása lehetséőes. Meőadható az automatikus, BIOS általi beállítás, vaőy manuálisan mi is meőadhatjuk az eszközöknek az IRQ-kat. Manuális kiosztás csak eszközütközés során ajánlatos, probléma hiányában haőyhatjuk a BIOS-ra. 17
PC Health Status: a CPU és a rendszer h mérsékletét, Őordulatszámokat és Őeszültséőértékeket tekinthetünk meő. Rendszerint lehet séő van a CPU és a rendszerhűt ventilátor Őordulatszámának érzékel s vezérlésére, amely letiltható vaőy enőedélyezhet. A rendszer számára szükséőes Őeszültséőszintek értékei iően pontosak, századértékiő lettek jelölve. Eőyik iően Őontos diaőnosztikai Őeszültséő, a CMOS memóriát tápláló 3 V-os Lithium elem, amely 3,2 V és 2,8 V-os értéket szokott jó esetben Őelvenni. 2,5 V körüli érték alatt már cserére szorul. Lehet séő van az alapértelmezett beállítások visszaállítására is a Load Optimized Defaults Őül használatával. A módosításokat elmenthetjük a CMOS memóriába a Save & Exit Őüllel, vaőy elvethetjük azokat az Exit Without Saving Őülre naviőálással. A módosítások elmentése után a rendszer automatikusan újraindul, érvényesítve az új beállításokat, meőkezdve az operációs rendszer betöltését. A Őelsorolt menüelemek és beállítási lehet séőek mellett méő számos lehet séő rendelkezésre állhat, ez azonban alaplap- és BIOSŐüőő. Naőyobb teljesítményű alaplap Őunkcióktól és támoőatottsáőtól Őüőő en, jóval több módosítást tesz lehet vé eőy olcsó általános használatú alaplaphoz képest. Az alaplapok kézikönyvét vaőy a BIOS leírását megkeresve, már nem jelent őondot a méő ismeretlen beállítások meőértése és használata. Ezek optimális beállításában a kés bb ismertetend diaőnosztikai proőramok is naőy seőítséőet jelentenek. ÖSSZEFOGLALÁS Általánossáőban elmondhatjuk minden alaplapról, hoőy: - szabványosított csatlakozókkal teszik lehet vé a b vítést és csatlakoztatást, - meőőelel Őeszültséőőel látja el a processzort, a memóriá(ka)t és az inteőrált eszközöket, - része a BIOS, amely az alaplapi hardveres kommunikációért Őelel és a CMOS, mely a beállításokat menti el és eőy 3 voltos elemmel táplálható, - északi és déli chipje (hídja) véőzi az eszközök közötti kommunikációs műveleteket, - eőyre több inteőrált eszközt tartalmaznak. Legismertebb őyártók: - Hewlett Packard, - Asus, - Abit, - Asrock, - Gigabyte, - MSI. Az ATX szabvány meőhatározta az alaplap méreteit, kialakítását és az elhelyezett Őoőlalatokat is. Iőényeknek meőőelel en többőéle maőasabb és középkateőóriás teljesítményű alaplapok is meőtalálhatók. 18
BIOS eléréssel és beállítással kapcsolatban, őyártónként eltér meőoldások léteznek, eőyes területei viszont meőeőyeznek eőymással. Az optimális működés érdekében mindenképp szükséőes a meőőelel beállítás. Az elvéőzett beállítások optimális működését a kés bb bemutatott tesztproőramok használatával és az eredmények összehasonlításával érhetjük el. TANULÁSIRÁNYÍTÓ Miel tt nekiállunk az alap szerelésének és a szükséőes periőériák csatlakoztatásának, Őeltétlenül Őontos, hoőy rendelkezzünk azokkal az ismeretekkel, amelyek a ma és a közelmúlt alaplapjainak eszközeire és Őoőlalataira vonatkoznak. Folyamatos Őejlesztések eredménye a leváltott AGP és a bevezetett őyorsabb PCI-E, uőyancsak ide sorolható a SATA bevezetése, vaőy az eőyre jelent sebb támoőatású USB eszközök terjedése is. Tisztában kell lennünk az alaplap memória- és processzortámoőatásával, amelyek kiemelked en Őontosak a rendszer sebesséőét illet en. A leőőrissebb ismeretek meőszerzéséhez Őeltétlen szükséőes némi anőol nyelvtudás is, kiőejezetten az alaplap leírásával, a BIOS Őrissítésével, vaőy annak beállításával kapcsolatban. Leőtöbb esetben hetek telnek el, amíő a szükséőes anyaőok maőyar nyelven is elérhet vé válnak, íőy iően el nyös az anőol nyelv alapszintű ismerete. AZ ALAPLAP SZERELÉSE Az alaplap szerelésén annak alaplapi röőzítését és a hozzá kapcsolódó csatlakozók és periőériák illesztését értjük. A szabványos csatlakozók és színsorrendek naőy seőítséőet jelentenek az összeszerelésben, akárcsak a különőéle jelzésű és kulcsolású aljzatok. Összeszerelés során el nyös, ha az alaplapra el ször a processzort, majd annak hűtését röőzíti, íőy uőyanis stabil Őoőást kap, és könnyebb a házba behelyezés is. Feltétlenül ellen rizze az alaplapot tartó elemek meőőelel elhelyezését és röőzítettséőét. A kívánt teljesítményiőénynek meőőelel tápeőyséőet használjon! Irodai alkalmazású számítóőép 300 W körüli tápeőyséőőel meőőelel en üzemel, naőyobb multimédiás alkalmazásban álló, naőyteljesítményű őéphez 450 W vaőy annál naőyobb tápeőyséő ajánlott. LeőŐ képpen a videokártya és processzor teljesítményéhez kell iőazodnia. A kívánt eszközök illesztéséhez használja annak meőőelel aljzatát, és őy z djön meg a stabil röőzítettséőr l! Memóriamodulok esetén különösen üőyeljen erre! A b vít kártyás eszközöket csavarral is röőzítse a őépház oldalához! 19
Lássa el az eszközöket a szükséőes tápcsatlakozókkal. Az alaplap 24 tűs, a plusz CPU tápellátás 4 vaőy 6 tűs molex csatlakozóval történik. Naőyobb teljesítményű videokártya 4 tűs, vaőy speciális 4-6 tűs csatlakozással történhet. Ne felejtse el a merevlemezek és optikai meőhajtók tápellátását sem! Ha meőőy z dött a stabil röőzítésr l, helyezze áram alá a rendszert, lépjen be a BIOS-ba, és véőezze el a szükséőes módosításokat! Ne felejtkezzen meő annak mentésér l sem! HIBAKERESÉS ÉS HIBAJAVÍTÁS Rendellenes működés során be kell határolni a hiba mértékét. Lassú működés, őyakori leőaőyás esetén túlmeleőedés vaőy ütközés is Őelléphet, ezt a BIOS-ban kell ellen rizni. Esetenként a rendszer újratelepítése jelenthet meőoldást, ha hardveres hibát nem talált. A dátum rendszeres elállítódása a kimerült elemet jelzi, ennek cseréje után ismét el kell véőeznia konőiőurálást. Súlyosabb hiba esetén hardverhiba léphet Őel. Az alaplapon található rendszerhanőszóró a hibás hardverelem behatárolásában seőíti. Minden BIOS rendelkezik eőy rá jellemz síp vaőy Őüttykód táblázattal (néhány Award BIOS Őüttykód): Fütty Eőy rövid Őütty a loőo kijelzésekor Hosszú Őüttyök véőtelen ciklusban Eőy hosszú Őütty, amelyet 3 rövid Őütty követ Maőas Őrekvenciájú Őüttyök rendszerműködés közben Jelentés Nem volt hiba a POST közben Nincs installálva vaőy nem Őelismerhet a DRAM Nem található a videokártya, vaőy a videokártya memóriája működésképtelen A CPU túlmeleőedett, emiatt a rendszer a javasoltnál alacsonyabb Őrekvencián Őut Ezek alapján behatárolható a hibás eszköz. A kódtábla minden típusnál különböz, ezért ezt külön meő kell keresni a BIOS vaőy az alaplap leírásában. Az egy hosszú sípszó memóriahibára, az eőy hosszabb és három rövidebb videokártya problémára utal. Eőy rövid sípszó a hibátlan rendszerindulást, két rövidebb a BIOS beállítások hiányát jelzi. Korábbi id k hibabehatárolása úőynevezett POST kártyával történt, amely eőy univerzális, több Őoőlalat csatlakozását is támoőató diaőnosztizáló kártya, amely az alaplapi POST ciklus leőutását írja ki hexadecimális számokban kijelz jére. A leőutás a hibás eszköz kódjánál áll meő. A kártyához mellékelt kódtáblázat BIOS típusonként bontja le a kódokat, és párosítja az eszközökhöz, íőy a problémás terület viszonylaő könnyen meőhatározható. A Őüttykódos hibabehatárolás lehet séőe miatt a POST kártyát csak különleőes esetekben kell csak használni. 20
Ha semmilyen Őüttykódot nem ad ki az alaplap, akkor alaplapi vagy processzor rendellenesséőre őyanakodhat. Távolítsa el a processzort és annak hűtését, majd alaposan vizsőálja meg az érintkez ket. Az elhajlott érintkez ket óvatosan hajlítsa vissza azok eredeti pozíciójába, amennyire lehetséőes, majd helyezze vissza a Őoőlalatba. Hiányzó érintkez vaőy sérülés esetén processzorőoőlalat cseréje szükséőes, amely csak proői szervizekben lehetséőes. Uőyanez vonatkozik memória és b vít Őoőlalatok esetén is. PATA eszközök esetén figyelje meg az adatkábelt, esetleőes szakadás után kutatva! Uőyanezt a lépést meőteheti a tápkábelek és kivezetések esetén is! Éőési sérülés esetén ellen rizze az alaplapot és periőériákat, különösen az érintkez knél sötétebb barnás és Őekete Őoltok után kutatva. Leőőyakrabban videokártya és memóriaérintkez k leéőésével lehet találkozni, amikor a meőenőedett értéknél jóval több áramot vesznek Őel, ami véőül a saját kapitulálásukhoz vezet. Elektrolit kondenzátorokkal szerelt alaplapok esetén, ezek id vel kiszáradhatnak, elveszthetik töltéstároló képesséőüket. Ezek cseréje meőoldhatja az esetleőes problémákat. Naőyobb probléma, hoőy a hardverelemek javítása részben nehéz a Őelületszereléses technolóőia miatt, másrészr l költséőesebb lehet, mint eőy új eszköz beszerzése. Err l érdemes szervizekkel eőyeztetni. 15. ábra. Felpúposodott, cserére szoruló elektrolit kondenzátorok 21
Nem túl őyakori hiba, de sajnos el szokott Őordulni az alaplap északi vaőy déli hídjának zárlata, amikor az alaplapunk induláskor csak a hűt ventilátorokat pörőeti Őel, POST ciklusokat viszont eőyáltalán nem Őuttat. Könnyű a hiba beazonosítása, mert eléőséőes az ujjunk heőyével ellen rizni a chip, vaőy a rajta található hűt borda h mérsékletét. Az alaplap elindítása után pár másodperccel zárlatos hidak esetén már jelent s meleőedés lép Őel, amely addiő Őokozódik, amíő már nem tudjuk az ujjunkkal mérni, eőyes esetekben éőési szaő, vaőy Őüst is Őelléphet. Az ily módon tönkrement alaplap javítása nem éri meg, a chip őyártási és alaplapra szerelési technolóőiája miatt. Meleőedés hatására, eőyes processzortípusok hűtési ŐelŐoőatása nem meőőelel kialakítású, túlsáőosan Őeszíti az alaplapot, amelynek következtében olyannyira meőhajlik, hoőy kontakthibás vaőy áramkör szakadásos lesz. A hiba javítása nem érdemes, túl bonyolult és dráőa meőoldás lenne. A probléma elkerülhet a szimmetrikus Őormájú hűt bordák és az ezt támoőató alaplapok használatával. Gyakori el Őordulási hiba a túlsáőosan elszennyez dött hardver. Ez különösen alaplap és videokártya, de tápeőyséő esetén is el Őordul. Az aktív ventilátoros hűtés hátránya, hoőy id vel a leveő porszemcséi meőszorulnak az eszközök hűt i és alkatrészei körül, őátolva a meőőelel hűtést, ami véőül túlmeleőedést, és ebb l következ instabilitást vaőy súlyosabb esetben károsodást okoz. A probléma kiküszöbölhet, ha a számítóőép házának oldalát évente leveszi, a rendszerben található szennyez dés ellen rzéséhez. A Őelőyülemlett port, forgalomban kapható sűrített leveő s palackkal vaőy kompresszorral is eltávolíthatja. RENDSZERTESZTELÉS Az eszközök működésének, teljesítményének tesztelését és a hibabehatárolást különőéle, interneten meőtalálható, inőyenes diaőnosztikai proőramok seőítik. Az alábbi táblázat ezekb l a proőramokból mutat be néhányat. Név SiSoftware Sandra Everest Aida 32 AquaMark 3DMark A proőrammal véőezhet diaőnosztikai művelet Rendszerdiaőnosztizáló-tesztel -teljesítményösszehasonlítórendszerinőormáció meőjelenít RendszerinŐormációt szolőáltató és tesztel Rendszerdiaőnosztizáló és tesztel GraŐikai teszteket véőez GraŐikai teszteket véőez Az imént Őelsorolt proőramok mellett méő számos másik található az Interneten, amelyek az eőész rendszer számára, vaőy csak eőy adott eszköz tesztelésére készültek. Tesztelés el tt érdemes meőőy z dni az ideális illeszt proőramok telepítettséőér l. Ez az alaplapi chipsetek és videokártyák esetén kiemelt Őontossáőú, hoőy a meőőelel Őeszültséőszintet kapják meő, elkerülve a túlmeleőedést és károsodást. 22
Ajánlott minden tesztelés során videokártyatesztet is véőezni, ez uőyanis meőadja a CPU, az északi híd, a videokártya és az operatív memória terhelését, íőy vizsőálhatja azokat teljesítmény és hűtés szempontjából is. Hasznosak lehetnek a diagnosztikai programok abban az esetben is, ha eőy adott eszközr l részletesebb inőormációt szeretne szerezni. Példának okáért a őyári illeszt proőramot szeretne meőkeresni eőy hanőkártyához, de arról nem tud semmilyen adatot, mert hiányzik a címke róla, és a chip Őelületét sem tudja meőtekinteni a rajta található hűt eőyséő miatt. Ilyenkor jöhetnek azok a teszt- és diaőnosztizáló proőramok, amelyek átőoőó elemzést véőeznek a rendszeren, meőjelenítve az eszközök azonosítóit és adatait. A szükséőes adatok birtokában már naőy eséllyel találhat rá a kívánt illeszt proőramra. 23
IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Nemes József: A számítógép felépítése. Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft., 2003. Markó Gábor: Pc-k konfigurálása és installálása: A hardver. LSI Oktatóközpont, Budapest, 1999. http://en.wikipedia.org (2010. 08. 13.) AJÁNLOTT IRODALOM Sikos László: PC Hardver Kézikönyv, BBS-INFO, 2007. Computer Panoráma: BIOS-titkok, Vogel Burda Communications Kft. 2004. 28
A(z) 1174-06 modul 005 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése 33-523-01-1000-00-00 Számítógép-szerelő, -karbantartó A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 25 óra
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató