PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA STRATÉGIA Pécs, 2007. október Készítette:

TARTALOMJEGYZÉK II. Stratégia Tartalomjegyzék... 2 1 A helyzetelemzés vezetői összefoglalója... 6 1.1 Alapvetések... 6 1.2 A helyi jóléti rendszert meghatározó nemzetállami szabályozások és törekvések (ún. szakmai külső környezet elemzése)... 8 1.3 A szociálpolitika irányultsága, célcsoportjai, szervezeti keretei... 15 1.4 A pécsi jóléti ellátórendszer értékelése... 22 1.4.1 A pécsi jóléti ellátórendszer összefoglaló SWOT analízise... 23 1.5 A jelenlegi szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó innovációk... 31 1.5.1 Fogyatékossággal élők... 31 1.5.2 Szenvedélybetegek... 32 1.5.3 Hajléktalanok... 32 1.5.4 Munkaerő piaci innovációk... 32 1.5.5 Lakhatási problémához kapcsolódó innovációk... 33 1.5.6 Városrehabilitációs programok... 33 1.6 A jóléti szférához kapcsolódó határterületek, a szociálpolitika tágabb értelemben vett megközelítése... 35 1.6.1 Foglakoztatás politika... 35 1.6.2 A lakhatással kapcsolatos kérdések szociális szempontú elemzése.. 39 1.7 A jóléti szféra fejlődés és fejlesztés orientált megközelítése... 43 1.7.1 Helyi önkormányzati szociálpolitika újraértékelése... 43 1.7.2 Informatika... 44 1.7.3 A jóléti szféra minőségirányítása... 44 1.7.4 Szociális felsőoktatás, szakemberképzés, K+F... 45 1.7.5 Szakma és szektorközi együttműködések lehetőségei a szolgáltatások területi szintű összehangolásának kérdései... 46 1.7.6 Innovációk támogatása keretfeltételként... 47 1.8 Európai uniós elvárások, a 2007 2013 közti tervezési időszak szociális szempontú törekvései, főbb irányelvei, pályázati lehetőségei... 48 1.8.1 Társadalmi befogadás és részvétel erősítése Operatív program 5. prioritási tengelye... 48 2

1.8.2 Társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra Operatív Program 3. prioritási tengelye az infrastruktúra fejlesztése érdekében.... 48 1.8.3 Dél dunántúli Regionális Operatív Program 4.3. és 4.4. es prioritási tengelye... 49 Stratégia... 50 2 A célrendszer bemutatása... 51 2.1 Kihívások... 51 2.2 Jövőkép, hosszú távú (távlatos) cél és középtávú célok... 52 2.3 Horizontális célok... 55 2.4 Pécs MJV Hosszú és Középtávú Fejlesztési Stratégiájának és Pécs MJV Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programjának összefüggései... 61 3 Operatív programok... 64 3.1 Az operatív programokhoz kapcsolódó intézkedések:... 64 1 Operatív program: A szervezetrendszer (Döntéshozatal és szociális igazgatás) korszerűsítése... 67 1.1 Intézkedés: Döntéshozatali folyamatok korszerűsítése, hatékonyságának növelése... 73 1.2 Intézkedés: Az igazgatási rendszer korszerűsítésének továbbfolytatása... 75 1.3 Intézkedés: Informatikai rendszer továbbfejlesztése... 77 1.4 Intézkedés: Feladat alapú, fenntartható finanszírozási rendszer kialakítása80 1.5 Intézkedés: Átlátható és kiszámítható pályázati menedzsmenti rendszer kialakítása... 83 1.6 Intézkedés: HR politika kialakítása... 85 1.7 Intézkedés: Kistérségi, megyei és városi önkormányzati szociálpolitikák teljes körű... 88 2 Operatív program: A jóléti ellátórendszer fejlesztése és összehangolása... 90 2.1 Intézkedés: A törvényileg előírt hiányzó szolgáltatások biztosítása... 96 2.2 Intézkedés: A meglévő szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése, területiszintű és célcsoporti összehangolása... 99 2.3 Intézkedés: A jóléti ellátórendszer maximális tervezettségének biztosítása...... 146 2.4 Intézkedés: A jóléti ellátórendszer szereplői közti kommunikáció és együttműködés megteremtése a célcsoportok összehangolt ellátása érdekében; a szervezeti integrációk támogatása (városon belül, és város kistérség, város megye vonatkozásában is)... 149 3

2.5 Intézkedés: A szolgáltatások gazdasági hatékonyságának felülvizsgálata és racionalizálása. A szükségletek, a szolgáltatási színvonal, a költségek és a térítési díjak összhangjának... 152 2.6 Intézkedés: A pénzbeli és természetbeni ellátások hatékonyságának növelése... 158 2.7 Intézkedés: A lakosság teljes körű tájékoztatása és informálása... 161 3 Operatív program: Regionális Módszertani Központ (ún. Regionális szociálpolitikai módszertani intézet/ Regionális módszertani intézmény) létrehozása a meglévő módszertani bázisokon; egyéb szakmafejlesztő tevékenységek biztosítása.... 163 3.1 Intézkedés: Az RMK létrehozásának megtervezése (pl. célja, feladatai, SZMSZ)... 168 3.2 Intézkedés: A szervezet és a működés feltételeinek biztosítása (RMK)... 170 3.3 Intézkedés: A minőségbiztosítás rendszerének kidolgozása és működtetése (az ún. regionális módszertani központ bázisán)... 172 3.4 Intézkedés: A kontrolling és a monitoring rendszer kidolgozása és működtetése... 174 3.5 Intézkedés: A korszerű humánerőforrás képzés/átképzés/továbbképzés rendszerének kidolgozása és működtetése (PTE)... 176 4 Operatív program: Innovatív szakmai kezdeményezések számának és hatékonyságának növelése... 178 4.1 Intézkedés: Az innovatív szakmai kezdeményezések feltérképezése, elemzése, adatbázis összeállítása, értékelése... 182 4.2 Intézkedés: Az innovációk minősítési rendszerének kidolgozása... 184 4.3 Intézkedés: Az alkalmazásra kerülő innovációk és alkalmazhatóságuk módszertanának kidolgozása (RMK)... 186 5 Operatív program: Új típusú komplex humán ágazat és szektorközi programok/szolgáltatások támogatása... 188 5.1 Intézkedés: Ágazat, szektorközi és területi együttműködések és fejlesztési programok támogatása... 193 5.2 Intézkedés: Non profit vállalkozások lehetőségeinek támogatása a jóléti ellátórendszer fejlesztésének céljából (szociális gazdaság támogatása)... 195 5.3 Intézkedés: Feladat megosztási stratégia elkészítése, megállapodások kezdeményezése azokon a területeken, amelyeken a hatásköré és az illetékesség nem illeszthető... 197 5.4 Intézkedés: A civil szféra erősítése, aktivizálása, társadalmi kapcsolatok erősítése... 199 4

6 Operatív program: Integrált városfejlesztés keretében megvalósuló komplex rehabilitáció szociális dimenziójának módszertanának kidolgozása, ilyen irányú projektek kidolgozása, megvalósítása, támogatása... 202 6.1 Intézkedés: Komplex városrehabilitáció szociális dimenziójának módszertani megalapozása... 205 6.2 Intézkedés: Komplex városrehabilitációs projektek kidolgozása, megvalósítása, a pályázati rendszerben való részvétel segítségével... 208 6.3 Intézkedés: Szociális lakásgazdálkodási koncepció kidolgozása... 210 5

1 A HELYZETELEMZÉS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA 1.1 Alapvetések Pécs Megyei Jogú Város ez idáig nem rendelkezett szociálpolitikai programdokumentummal. A szociális szakterület törvényi szabályozás melletti tervezési alapdokumentuma a törvény által megkövetelt szociális szolgáltatástervezési koncepció volt. (A gyermekvédelmi törvény nem írt elő hasonló tervezési dokumentumot a gyermekvédelem területén.) Jelen szociálpolitikai stratégia tartalmazza a 2005. évi szociális szolgáltatástervezési koncepció aktualizálását, de a tervezési kereteket kiszélesítve olyan dimenziókat is beemel az elemzés és a programozás tárgykörébe, melyeket a törvényi előírás nem követelt meg eddig, így e területek rendezett, komplex integrálása nem is történt meg sem a szolgáltatástervezés keretein belül, sem azon kívül. Jelen stratégia készítése alkalmat és lehetőséget nyújtott arra, hogy a jóléti rendszer feladatairól, intézményrendszeréről, a feladatellátásba bevont és bevonható civil szervezetekről, a feladatellátások ágazati/ágazatközi és területi dimenzióiról komplexen gondolkozhassanak a tervezők és a programozási folyamatba bevont intézményvezetők és elméleti szakemberek. Pécs Megyei Jogú Város ez idáig nem rendelkezett szociálpolitikai programdokumentummal. A szociális szakterület törvényi szabályozás melletti tervezési alapdokumentuma a törvény által megkövetelt szociális szolgáltatástervezési koncepció volt. (A gyermekvédelmi törvény nem írt elő hasonló tervezési dokumentumot a gyermekvédelem területén.) Jelen szociálpolitikai stratégia tartalmazza a 2005. évi szociális szolgáltatástervezési koncepció aktualizálását, de a tervezési kereteket kiszélesítve olyan dimenziókat is beemel az elemzés és a programozás tárgykörébe, melyeket a törvényi előírás nem követelt meg eddig, így e területek rendezett, komplex integrálása nem is történt meg sem a szolgáltatástervezés keretein belül, sem azon kívül. Jelen stratégia készítése alkalmat és lehetőséget nyújtott arra, hogy a jóléti rendszer feladatairól, intézményrendszeréről, a feladatellátásba bevont és bevonható civil szervezetekről, a feladatellátások ágazati/ágazatközi és területi dimenzióiról komplexen gondolkozhassanak a tervezők és a programozási folyamatba bevont intézményvezetők és elméleti szakemberek. 6

A helyzetelemzésben röviden bemutattuk azokat a gazdasági társadalmi folyamatokat, amelyek az országos tendenciákhoz hasonlóan (bár némely dimenzióban azoknál is drámaiabban) Pécsett is együtt jártak a kirekesztődés, a szegregáció, a rezsiszegénység, a gyermekszegénység és a leszakadó városrészek komplex problémáinak megjelenésével és elmélyülésével. Magyarországon a rendszerváltást követően fellépő társadalmi és gazdasági működési zavarok, a rendszerváltás turbulens folyamatai a szociálpolitikát kialakulatlan, koncepciótlan állapotban érték. A civil szervezetek hiánya, erőtlensége csak tovább súlyosbította a problémát. A helyi szociálpolitika fejlődése tulajdonképpen az országos trendeket követve alakult. Nem tudott a város, a szociális problémák megoldási kísérletében egyéni arculatot kialakítani, a szakmapolitika és a fejlődés vezetőjévé válni. A szociális ellátások decentralizációjától várt hatások jó részt elmaradtak, melyeket a Pécsen észlelt társadalmi folyamatok is igazolnak 1. A szociális problémák tartós és eredményes kezeléséhez, megoldáshoz átlátható városstratégiára, a gazdasági szerkezetváltás még hátralévő lépéseinek pontos forgatókönyvére, a városvezetés szociálpolitikájának határozott stratégia mentén történő szerveződésére van szükség. Értelmezésünkben a szociálpolitika minden társadalmi rétegre, csoportra kiterjed. Szociálpolitikai szempontból a gazdasági szerkezetváltás eddig is komoly kihívást kellett, hogy jelentsen a városvezetés számára. A problémák súlyához képest azonban nem rajzolódott ki eddig markánsan az elvárható optimális szociálpolitikai vonalvezetés sem a fiatalok megtartása, sem a szociális prevenció, sem a szociális problémák komplex kezelésének tekintetében. A társadalompolitikai és gazdasági programok összehangolása, azok hatásainak egymást erősítő és gyengítő tényezőinek maximális figyelembe vétele segítheti a várost hátrányainak csökkenésében, jelenlegi helyzetéből való kiemelkedésben. 1 Munkanélküliség, fiatal értelmiségiek elvándorlása, kirekesztődés, családszerkezeti torzulások, társadalmi egyenlőtlenségek, szegregációs folyamatok 7

1.2 A helyi jóléti rendszert meghatározó nemzetállami szabályozások és törekvések (ún. szakmai külső környezet elemzése) A szociális szolgáltatások megújítása A szociális szolgáltatások terén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. Évi III. Törvény (Szt.) Megjelenése néhány kivételtől eltekintve a már korábban létező szociális szolgáltatásokat nevesítette. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások jogszabályi keretei csak jóval később kerülnek rögzítésre a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. Törvényben (Gyvt.). A jelenlegi szociális szolgáltatási rendszer alapját a Szociális Törvény határozza meg. A törvény és végrehajtási rendeletei gyakran változnak, de a törvény, mint jogi norma nem igazán tud lépést tartani a társadalom kihívásaival, s az újonnan megjelenő szociális problémákkal. A reformok szükségessége A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások rendszerében a szűkösség és a pazarlás párhuzamosan jelen van. Egyes területeken a szolgáltatások, kapacitások hiánya, más terülteken a túlkínálat jellemző. Az elmúlt évek során főként azok a szolgáltatások kerültek bővítésre, amit megérte működtetni és a normatíván kívül pályázati forrásból is lehetett kiegészítő támogatásokhoz jutni. Az helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) szerint az önkormányzatok biztosítják azokat az ellátásokat, amelyeket számukra a jogszabályok előírnak, illetve amelyeket a képviselőtestületek határozata alapján költségvetésük terhére felvállalnak. A szabadon vállalt feladat bár közpiaci jellegű, mégis valamilyen elvárt hasznosság reményében vállalja fel a helyi önkormányzat. Ha megjelent egy valós vagy vélt szükséglet, akkor létrehoztak egy erre választ adó szolgáltatást, majd a szolgáltatás jogi norma szinten kodifikálódott, s ezt követően a költségvetési törvényben normatív támogatás rendelődött hozzá. Természetesen ez a folyamat nemcsak a szociális szolgáltatások esetében volt jellemző. A szociális szolgáltatások iránti szükséglet valódisága több ok miatt is kérdéses: az új szolgáltatások beindítását csak esetlegesen előzte meg szükségletfelmérés. Az Szt. be egy 2001. évi törvénymódosítás (2001. évi 8

LXXIX. törvény) kapcsán került be a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének szükségessége, és csak az állami fenntartókra nézve lett kötelező. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésére csupán 2004 ben készült el egy ajánlás. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítése a topdown tervezésre épül a jelenlegi szabályozás szerint, hiszen a magasabb területi szinthez kötődő koncepcióval kell összehangolni az alacsonyabb szintű tervezési dokumentumokat. Ez viszont részben ellentmond a stratégai tervezés alapelveinek, azaz a helyi sajátosságokat tükröző helyzetfelmérésen alapuló célrendszer kialakításának. A szolgáltatási boom azt eredményezte, hogy bár létrejöttek új szolgáltatások, de területileg egyenlőtlenül, az azonos típusú szolgáltatások tartalma mennyiségi és minőségi mutatókat tekintve szolgáltatónként más és más értelmet nyert. Az ágazat nem fordított elég figyelmet az ellenőrzési és nyilvántartási rendszer fejlesztésére, ezért nem álltak rendelkezésre a szolgáltatások fejlesztési irányainak kijelöléséhez, valamint a finanszírozás tervezéséhez a megfelelő naprakész adatok. Ez jelentősen rontotta az ágazat alkupozícióját minden egyes költségvetési törvény előkészítésekor. A folyamatos akció reakció jellegű jogszabály módosítások többször a szándékokkal ellentétes hatást váltottak ki, a szolgáltatás minőségének garantálása céljából jogi norma szinten szabályozott szakmai követelmények, tárgyi és személyi feltételekre vonatkozó elvárások sokszor a fejlesztés és a fejlődés gátjává váltak. A többcélú társulások létrejötte és a társulásos formában történő feladatellátást szintén a dichotómia jellemzi. A társulásos formában történő feladatellátást a finanszírozási rendszer ösztönzi, feltételezve, hogy több település együtt képes lehet megszervezni egy hiányzó szolgáltatást, vagy a meglévő szolgáltatásokat magasabb színvonalon nyújtani, s nem utolsó sorban költséghatékonyabban is. Ezzel szemben az elmúlt két költségvetési év tapasztalatában elmondható, hogy a társulást ösztönző kiegészítő támogatások felhasználása több esetben szektoron kívülre áramlott, és papíralapú szolgáltatások jöttek létre. Ahhoz tehát, hogy átlátható, ellenőrizhető, a valós és elismert szükségletek alapján fejleszthetővé váljon a szociális szolgáltatások rendszere, szemléletváltásra van szükség mind a tervezésben, mind a szolgáltatások működtetésében, mind a finanszírozásban, mind az ellenőrzési rendszerben. Az eddig megtett lépések 9

A Szociális Törvény megújítására több kísérlet is történt az elmúlt években. Ezek közül kiemelhető a SZOLID projekt. A reformok iránti igény azonban változatlanul jelentkezett mind a szolgáltatást nyújtók, mind az igénybe vevők, mind a jogalkotók részéről. A következő jelentősebb lépésének tekinthető, hogy szociális ágazatért felelős minisztérium 2005. év végén útjára indította a Szociális Minőségügyi Műhelyt, amelyet több szakmai program követett. Ezek közül a legfontosabb a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások standardizációja program, melynek célja a szolgáltatások minimum mennyiségi és minőségi kritériumainak meghatározása. A program keretében 38 szakmai standard és irányelv került kidolgozásra 2007. nyarára a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet koordinálásával. A gyakorlati tesztelést követően erre alapozva létre lehet hozni egy új keretjogszabályt, amely nagyobb szabadságot tud biztosítani a szolgáltatóknak munkájuk megszervezéséhez, az alkalmazott szakemberek létszámához. Az ellenőrzési rendszer megújítását szolgáló Fokozott Ellenőrzési Program keretében kidolgozásra került és tesztelés alatt áll egy felhasználói elégedettség centrikus ellenőrzési rendszer, amely egységes módszertant és eljárásrendet alkalmaz és elősegíti a kimeneti szabályozás megvalósulását. A Fokozott Ellenőrzési Program eredményeként a szociális és gyermekvédelmi hatósági ellenőrzést végző szociális és gyámhivatalok (jelenleg a közigazgatási hivatalok keretében működnek) megerősítésre kerülnek a jövőben, hiszen e hivatalok bázisán tervezik működtetni a professzionális ellenőrző szervezetet. Az egységes ellenőrzési eljárásrendek bevezetésének tervezett időpontja 2008. január 1. Létrejött a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mint központi szociális hatóság, kezelésében az Országos jelentési és nyilvántartási rendszer, így a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról, a kapacitásokról naprakész regiszter és adatbázis vált elérhetővé. A minőségügyi programhoz szorosan kapcsolódik a szociális szolgáltatások megújítása program, melynek legfőbb elemei a szükségletfeltárás módszertanának kidolgozása, a rászorultsági kritériumok és jogosultságok meghatározása, a térítési díj szabályozás reformja, illetve a módszertani munka felülvizsgálata. Egyelőre a nem állami fenntartókra vonatkozóan bevezetésre került kormányrendeleti szinten (a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítés rendszeréről szóló 239/2006. (XI.30.) Kormány rendelet) a kapacitásszabályozás. 2007 től 10

működési engedély szükséges, de nem elégséges feltétel a normatívához. A normatívára való jogosultság feltétele: a szakmai megfelelősség, a gazdaságos működtetés és az adott szolgáltatás szükségletekhez illeszkedése. A költségvetési törvény is a kapacitásszabályozást erősíti az új finanszírozási szabályokkal. 2007. január 1 jétől hét szolgáltatás (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi ellátások, utcai szociális munka, lakóotthoni ellátások, demens személyek bentlakásos ellátása, emelt színvonalú ellátás) esetén az új belépők esetében a normatíva 50% ra jogosult valamennyi fenntartó, amely hozzájárulás mellé pályázattal juthat további forráshoz. A kapacitásszabályozásnak korlátai vannak. Az Ötv. 6. (1) bekezdés szabályai alapján a helyi önkormányzatok bármely, a különféle ágazati törvényekben valamely helyi önkormányzat kötelező feladataként meghatározott és a központi költségvetésből finanszírozott szolgáltatás nyújtásának megszervezését magukra vállalhatják, s ez valamennyi, a feladatot ellátó önkormányzat tekintetében kötelező feladatnak minősül. Ezért valamennyi önkormányzatot megilleti a szabad és korlátozásoktól mentes intézményalakítás joga, valamint a feladathoz kapcsolódó állami finanszírozás. Így a kapacitásszabályozás az önkormányzati kötelező feladatok körében csak korlátozottan lehetséges. Az első tervezési ciklusban (2004 2006) az uniós források csak korlátozottan voltak hozzáférhetők a szociális szektor számára. Elsősorban humán infrastruktúra fejlesztésre nyílt lehetőség a HEFOP keretei közt. A szociális tárca létrehozott egy fejlesztés koordinációval foglalkozó főosztályt, amelynek egyik fő feladata a szociális ágazati és a területi tervezés összehangolása volt, a másik pedig a szociális szolgáltatók második tervezési ciklusra való felkészülésének támogatása. A minisztérium módszertani háttérintézményében is létrejött egy speciális Regionális Munkacsoport, amelynek utóda a Területi Szociálpolitikai Főosztály. A főosztály a régiót állítja a tervezés és a fejlesztés középpontjába, számos fontos szakmafejlesztési, forrásszervezési és gyakorlati megfontolásból. A főosztálynak regionális szakreferensi hálózata van. 2007 ben több átfogó nemzeti szintű stratégia elfogadásra került. ( Legyen jobb a gyerekeknek 25 éves Nemzeti Stratégia, Hajléktalan ellátás fejlesztését szolgáló 7 éves stratégia, Mini JOB program, Drogstratégia) A Szociális Törvény szabályainak vonatkozásában a reformok jegyében több lényeges változásról kell szólni. 11

2007. január 1 jétől bevezetésre került a térítési díjak megállapításához szükséges egységes számítási mód. Az emelt szintű férőhelyek további fejlesztésére 2008. január 1 jétől nincs lehetőség (ez az intézkedés nem érinti a jelenlegi emelt szintű férőhelyeken élő ellátottak finanszírozását). A házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgáltatás esetében 2007. január 1 jétől bevezetésre kerültek a szolgáltatások szociális rászorultsági kritériumai. 2007. január 1 jétől a közösségi ellátáson belül megjelent az alacsony küszöbű ellátási forma a szenvedélybeteg ellátás részeként. A jövőbeni lépések 2007 2009 Az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása és az elismert szükségletek kielégítése céljából a szaktárca a szolgáltatások fejlesztését és átcsoportosítását tartja szükségesnek. A cél a túlszabályozás helyett az elégséges szabályozást megteremtése, a szakmai követelmények többségénél a részletező jogi szabályozás helyett szakmai kritériumok meghatározása. Szükséges újragondolni a szociális ellátórendszeren belül az önkormányzati feladatellátás súlyát, növelve az önkormányzatok mozgásterét. Felül kellene vizsgálni a lakosságszám arányosan telepített önkormányzati kötelező feladatok elosztásának rendjét is. A működési engedélyezési tevékenység szakszerűbb ellátása érdekében megerősítésre kerülnek a regionális szociális és gyámhivatalok. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ellenőrző kapacitásai bővítésre kerülnek, hogy a független ellenőrzési rendszer megvalósulhasson. A tárca tervezi ezen túl a kistérségi esetmenedzseri rendszer felállítását, és egyes szociális szolgáltatások esetében az utalványrendszer (voucher) bevezetéséhez a feltételrendszer kidolgozását. A területi kiegyenlítés érdekében érdemes lenne megvizsgálni a regionális kapacitáskoordináció és forrásallokáció lehetőségeit. A prevenciós programok szakmai fejlesztésének, kiterjesztésének, finanszírozásuk stabilitása növelésének céljából kialakításra és bevezetésre kerülne az egészségfejlesztés és a drogprevenciós programok programakkreditációs rendszere. Modellezésre kerül a voucher, valamint az esetmenedzseri rendszer a Nem mondunk le senkiről zászlóshajó projekt keretén belül, a 28 35 12

leghátrányosabb kistérségben. Ezt követően kerülhet bevezetésre az utalványrendszer azoknál a szoláltatásoknál, ahol a hatékonyság igazolást nyert. Az esetmenedzseri tevékenységek szabályozására szintén a modellezést követően kerülhet sor. A családi napközi szolgáltatás fejlesztésre kerül, hogy a hátrányos helyzetű településeken is létrejöjjön ez az intézményes ellátási formánál olcsóbb és rugalmasabb szolgáltatás. A reformok keretében végrehajtandó konkrét intézkedések megújításra került a szociális törvény (2008. január 1 jétől) kidolgozásra került egy új szolgáltatási törvény (2008. tavasza) kidolgozásra kerül a nyugdíjasházakról szóló törvény (2008. évben) A Szociális Törvény módosítása az alábbiakat foglalja magában a szolgáltatások vonatkozásában: Kidolgozásra került és jelenleg tesztelés alatt áll a gondozási ápolási szükséglet megállapítására szolgáló eszközrendszer (homogén gondozási csoportok pontrendszer). Tervezett bevezetési időpontja: 2008. január 1. Bekerül a törvénybe a gondozási ápolási szükséglet szakértői szervvel való felmérése házi segítségnyújtás és idősek otthona esetében, ezzel megteremtve a kereslet alapú kapacitásszabályozás alapjait. Az idősotthonokra vonatkozó főszabály változik, eszerint a jövőben idősek otthonában csak megfelelő gondozási szükséglettel rendelkező személyek lesznek elláthatók. Abban az esetben lehet kivételt tenni, ha a megfelelő gondozási szükséglettel rendelkező személy hozzátartozója is igényli az ellátást, aki egyébként nem lenne jogosult igénybe venni a teljes körű ellátást. Előkészítésre kerül a differenciált állami normatív finanszírozás azért, hogy a fenntartók ösztönözve legyenek a legnagyobb gondozási ápolási szükséglettel és a legkevesebb jövedelemmel rendelkező lakosok ellátására. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátás kiemelésre kerülne az önkormányzati kötelező feladatok közül. Az idősek nappali intézménye kivételével a nappali intézményi ellátás a 20.000 fő feletti lélekszámú települések számára lenne csak kötelező 2009. január 1 jétől. A törvény előírná, hogy csak ott lehetne biztosítani a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, ahol a házi segítségnyújtást egyébként biztosítják. 13

A jogszabályba főszabályként kerülne be, hogy az alapszolgáltatás igénybevétele feltétele kell, hogy legyen a bentlakásos intézménybe kerülésnek. A törvénybe bevezetésre kerülne a szociális igazgatási bírság az ellátotti jogok megsértése esetén. A módszertani intézmények rendszere átalakításra kerül, csökken a módszertanok száma. A térítési díj megállapítás szabályait illetően további módosítások várhatók. A térítési díj megállapítás fenntartó hatáskörből átkerülne az intézményvezető hatáskörébe. A szolgáltatások finanszírozásában is változások várhatók 2008 ban. A házi segítségnyújtás mennyiségi minőségi fejlesztése érdekében 2008 ban 4,6 Mrd Ft többletforrás áll rendelkezésre, amely kiegészül 500 m Ft pályázati forrással. A cél a házi segítségnyújtás napi átlagidejének 20% kal történő emelése 1,48 óráról 1,7 órára; a házi segítségnyújtásban részesülők számának 10.000 fővel történő emelése, valamint a tartós munkanélküliek e területen történő átmeneti foglalkoztatatásával közfoglalkoztatás kertében. Az étkeztetés mennyiségi fejlesztése 2008 ban 1,8 Mrd Ft többletfinanszírozás áll rendelkezésre, melyhez 300 m Ft pályázati forrás társul. Cél az étkeztetésben részesülők számának 20.000 fővel történő emelése. 14

1.3 A szociálpolitika irányultsága, célcsoportjai, szervezeti keretei A modern társadalmakban a szociális biztonság, az állampolgárok részéről, mint alapvető elvárás jelenik meg az állammal szemben, így a szociálpolitika tágabb értelemben vett célcsoportja, tulajdonképpen a társadalom egésze, egyének, családok és társadalmi szervezetek hálózata. A közvetett célcsoporton belül is szükséges szociális szempontból szükséges kiemelnünk a családokat és a fiatal generációt. Időskorúak, nyugdíjasok Az idős népesség száma és a lakosságon belül aránya fokozatosan növekszik a városban. A elmúlt évtizedek demográfiai folyamatainak köszönhetően (csökkenő születésszám, növekvő átlagéletkor) drasztikusan növekedett a népesség öregedési indexe. Jellemzően a belső városrészek (különösen a Belváros, Ispitaalja, Siklósi és Szigeti külváros), valamint az Uránvárosi terület (Uránváros, Kovácstelep) öregedtek el a legjobban, Egyes kisebb városrészekben, területi egységekben ehhez hasonlóan, vagy még ennél is magasabb arányban élnek a 65 éven felüliek. Ezen területek közé tartozik a Makár, (Régi)Kertváros, Északmegyer, Tüskésrét, valamint a Zsebedomb. A legfiatalabb városrész a déli területen található lakótelepekből álló rész, melyet a Meszesi terület követ annak ellenére, hogy a Meszesi lakótelepen a pécsi átlagnál lényegesen nagyobb az idősek lakosságszámhoz viszonyított aránya. A népesség demográfiai összetételére vonatkozó előrejelzések a 65 éven felüli népesség száma és aránya tovább nő. A Pécsi kistérségre vonatkozó előrejelzések szerint számuk 2016 ra mintegy 20% kal emelkedik, várhatóan közel 37 ezren lesznek. A legjelentősebb gyarapodásra a 80 84, és a 85 év felettiek körében számíthatunk. A nyugdíjak, illetve nyugdíjszerű ellátások nagysága határozza meg túlnyomórészt a 60 év feletti korosztályok anyagi helyzetét. Ennek oka, hogy a gazdasági változások következtében az idős inaktív népesség számára az aktív populációhoz képest is jobban beszűkültek a munkavállalási lehetőségek. Az egyszemélyes háztartások aránya magas a 60 éven felüli korosztály esetében főként a férfiak nőknél kedvezőtlenebb életkilátásának köszönhetően Az időskorú, nyugdíjas népesség bizonyos csoportjainál így igen magas a szegénység kockázata. A hagyományos családi és társadalmi szolidaritás visszaszorulása és a népesség kedvezőtlen egészségügyi állapota miatt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránt fokozott igényt mutat az idős 15

célcsoport. Életvezetésük megoldását sok esetben csak az intézményi ellátási formák képesek megoldani, amely továbbra is jelentős kihívást jelent a szociális ellátórendszer számára. Fogyatékossággal élők A pécsi fogyatékossággal élők tényleges számáról nem állnak rendelkezésre adatok, ezért a célcsoport nagyságának meghatározásakor is részben közvetett adatokra, részben pedig a 2001. évi önbevalláson alapuló népszámlálási adatokra hagyatkozhatunk. A mozgásában sérült fogyatékkal élő népesség száma a legmagasabb, illetve a látásában, hallásában sérültek száma is komoly nagyságrendű. Mindezen adatok alapján, esélyegyenlőség szempontjából sürgető feladat a közintézmények akadálymentesítése, illetve a siketnéma jeltolmácsok alkalmazása, segítő személyzet bevonása a fogyatékos népesség hivatali ügyintézésének segítésében, akadálymentes közlekedésének megoldásában. A fogyatékossággal élők átlagos iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a népesség más csoportjaié. Nyolc osztálynál alacsonyabb végzettsége 2722 főnek van, az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett személyek száma 4460 fő, a középiskolát már csak 3539 en végezték el, ezért munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, magas közöttük az inaktív keresők száma. Az egyes szociális intézményekben elhelyezett, illetve elhelyezésre váró személyek mellett a gyógypedagógiai nevelési oktatási intézményekben tanulók helyzetét is figyelembe kell venni a szociális szolgáltatások tervezése során. A jelenleg fejlesztő felkészítésben részesülő gyermekek alapvetően a települési támogató szolgálatok segítségére szorulnak. Az értelmi fogyatékos, autista, illetve mozgásfogyatékos tanulók megfelelő segítséggel szintén otthonukban tarthatók, számukra is fontos a nappali ellátást nyújtó intézményekben való foglalkoztatás lehetősége. A fogyatékossággal élőket számos hátrány sújtja a mindennapi élet során. A munkaerőpiacon való részvételük korlátozottsága miatt a fogyatékossággal élők zömének különböző transzferjövedelmek jelentik az egyetlen megélhetési forrást. Ez egyfelől rendkívül kiszolgáltatottá teszi a társadalom fogyatékossággal közvetlenül érintett részét, másfelől az alacsony összegű nyugdíjak, segélyek, járadékok csak szűkös megélhetési lehetőséget biztosítanak számukra. Ez utóbbi a már említett 16

hátrányokkal együtt jelentősen korlátozza a fogyatékos népesség önálló életvitelét, a társadalom életében való aktív részvételét (ún. társadalmi (re)integrációt). Szenvedélybetegek A szenvedélybetegek hagyományos csoportját alkotó alkoholisták kezelése, komoly feladat, hiszen az alkoholfüggőség egészségügyi, szociális, társadalmi kérdés is egyaránt. Az adatok szerint 2003 hoz képest mintegy 5% kal nőtt a gondozóintézetekben nyilvántartott betegek száma. A gondozó intézetekben nyilvántartott alkoholisták számát vélhetően nagyságrenddel haladja meg a tényleges alkoholbetegeké. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti) együttműködés kialakítása. A drogabúzussal küzdő személyek száma szintén nem ismert, bár egyes korcsoportokra vonatkozóan történtek kutatások az érintettség nagyságának megállapítása céljából (pl. ifjúsági korosztály). A fentiek hiányában szintén intézményi ellátási statisztikára hagyatkozhatunk a betegség elterjedtségének vizsgálatakor. Pécsett a Baranyai Megyei Drogambulancia látja el ambulánsan a hozzájuk forduló drogfüggőket. Az ellátottak száma az elmúlt években számottevően nőtt az intézmény statisztikai adatai alapján. 2003 és 2005 között megkétszereződött a nyilvántartásban szereplő betegek száma. A kábítószer kategóriák többségében növekedett a szerhasználók száma, de a legdrasztikusabb gyarapodást a kannabisz típusú (főként marihuána) kábítószer fogyasztó ellátottak körében tapasztalhatjuk. Pszichiátriai betegek A pszichiátriai betegek döntő többsége családi környezetben él. A pszichiátriai betegség befolyásolja a társadalomba való beilleszkedési, érvényesülési esélyeiket, akadályozhatják az általánosan elfogadott normákhoz való alkalmazkodást. A települési önkormányzatok számára 2005. január 1 jétől feladatként jelentkezik a közösségi pszichiátriai ellátás szociális alapellátási formaként való megszervezése. 17

A pszichiátriai gondozó intézetekben nyilvántartott beteg száma 2003 és 2005 között csökkenő tendenciát mutat, bár e mögött nem feltétlenül a probléma csökkenése áll, hiszen ez jelentheti a betegséggel küzdő ellátatlanok számának növekedését is. A város szociális ellátórendszeréből hiányzik a pszichiátriai betegek nappali ellátása, ezért a célcsoport valószínűsíthetően más szociális szolgáltatásoknál/szolgáltatóknál (idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, hajléktalanok ellátásában, családsegítésben), vagy egyéb humán ellátórendszerben/ellátásoknál jelenik meg (pl. egészségügy), vagy meg sem jelenik, így nem biztosított számára a megfelelő/célzott ellátás. Nappali ellátásuk szükségességét az is alátámasztja, hogy a 2007 től indult közösségi pszichiátriai ellátás igénybevevőinek száma folyamatosan növekszik. Hajléktalanok Pécsen becsült adatok alapján 800 főt érint a hajléktalanság, közülük 300fő körüli a hajléktalan ellátásba bekerülők száma, melyet a TÁMASZ Alapítvány biztosít a városban. Éves beszámolójuk arról tanúskodik, hogy 2005. évhez képest valamelyest csökkent az ellátott hajléktalanok köre, 326 főről, 284 főre. Köztudott, hogy a hajléktalanok körében a férfiak száma nagyon magas, és a férfiak számához képest, szinte elenyésző a női hajléktalanok aránya. Kiugró a szám a 40 59éves korosztályban, de az idősek közt is még 42 főt számolhatunk a rendelkezésre álló adatok alapján. A hajléktalanná válás jellemző okai strukturális szegénység, tartós munkanélküliség, intézményekből való kikerülés és családi, kapcsolati konfliktusok. Számuk nehezen meghatározható. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tart kapcsolatot, kisebb hányaduk leginkább karitatív intézményekkel, szociális központokkal, munkaügyi központtal áll kapcsolatban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hajléktalanok kb. 70% a küzd szenvedélybetegséggel, nagyobb részüknél a probléma már hajléktalanná válásuk előtt fennállt, jellemző, hogy megjelennek a szenvedélybeteg ellátásban is. Sokan küzdenek pszichiátriai problémákkal. A társadalom elutasító magatartása szintén nehézséget okoz a hajléktalanok reintegrációjában, ami elsősorban a külső megjelenés és a testi higiénia hiányosságaiból fakad. A hajléktalanok főként a belvárosban koncentrálódnak, mivel a nappali intézmények ott találhatóak. A belvároson kívül Kertvárosban és Uránvárosban a 18

legmagasabb a hajléktalanok száma, e városrészekben indokolt lenne nappali ellátás megszervezése, így a belváros tehermentesítése is megoldódna. 2005 a hajléktalan ellátás éve volt. Ez azt jelentette, hogy a Kormányzat több pénzt, és humánerőforrást fordított a hajléktalan ellátó rendszerre, mint annak előtte. Az összes ellátási forma közül az utcai szociális munkát erősítették a legnagyobb mértékben. Egyrészt normatív alapúvá tették a szolgálatok finanszírozását, másrészt a lakosságszámhoz igazodva állapították meg a szolgálatok számát is. Veszélyeztetett gyermekek, családok Pécs városában az utolsó népszámlálási adatok alapján 44929 család és 23636 gyermeket tartottak nyilván, melyek alapján megállapítható, hogy átlagosan három fős családokról beszélhetünk. A veszélyeztetett családokra és gyermekekre vonatkozó információk döntően a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolóiból és tapasztalatai alapján állnak rendelkezésre. Ezek alapján azt látjuk, hogy a szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége (80 90% a) a 18 59 korcsoportból kerül ki, mintegy kétharmaduk nő, és jellemzően legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szolgáltatást felkeresők gazdasági aktivitás szerinti összetételében a legnagyobb hányadot az inaktív keresők adják (kb. 40%), míg a második legnépesebb csoport, egyre növekvő mértékben a munkanélküliek köréből kerül ki (2006 ban az arányuk megközelítette a 40% ot). A családsegítő szolgáltatásait igénylők legnagyobb mértékben a gyermekes családok köréből kerülnek ki, de közel ilyen magas a csonka családban élő, valamint az egyedülálló igénybe vevők aránya is. A segítséget kérők által hozott problémák között az anyagi problémák, a foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek, továbbá a családi kapcsolati problémák dominálnak. A családsegítő esetkezelésekben domináns a szociális, mentális segítségnyújtás (információ, ügyintézés, segítő beszélgetés, tanácsadás). Az esetkezelésekben nagy számban fordulnak elő a jogi támogatások (tanácsadás, iratkezelés képviselet), kisebb súllyal szerepel a pszichológiai esetkezelés, míg az egészségügyi, orvosi esetkezelés egyáltalán nem jellemző. Az egyéb szolgáltatótevékenység között 2006 ban a dologi javak közvetítésének, nyújtásának csökkent a szerepe, ugyancsak mérséklődött az adósságkezelési tanácsadásban részesítettek száma, viszont új elemként megjelent az aktív korúak 19

rendszeres szociális segélyéhez nyújtott beilleszkedési program szolgáltatása, ami a jogszabályi változásoknak tudható be. A gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatban a rendelkezésre álló adatok 2 alátámasztják azt a megállapítást, hogy a Meszesi városrészben a szegénység, a munkanélküliek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek és a hajléktalan emberek magas aránya kockázati tényezőként jelennek meg a veszélyeztetettség kialakulásában. Valószínűsíthetően tehát elsődlegesen az ezen tényezők állnak a veszélyeztetettség kialakulásának hátterében, az egyéb problémák életvitel, nevelési problémák, magatartás teljesítményzavar, konfliktus, bántalmazás, mint tünetek jelentkeznek. A meszesi területen, a többi területhez viszonyítva, kiugróan magas, a Kertvárosi területen magas az anyagi, gyermeknevelési, szülői elhanyagolás, és szenvedélybetegség okok miatt a veszélyeztetett gyermekek aránya. A gyermekek szegénységi kockázatát elsősorban növelő tényező a szülők munkanélkülisége, alacsony gazdasági aktivitása. A család diszfunkcionalitása következtében a tünetek a nevelési oktatási intézményekben is kimagaslóan jelentkeznek, beilleszkedési magatartás és teljesítményzavarok formájában. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat ellátási körzetén belül a kiskorúakra vonatkozóan felderítő és jelző szolgálatot lát el a prevenció és a legkorábbi segítségnyújtás érdekében. A gyermekvédelmi gondoskodásban ellátott nagykorúvá vált fiatalok továbbra is legjelentősebb problémája a lakáskérdés és a munkavállalás kérdésköre. Munkaerőpiacról kiszorulók Pécsett a gazdaságilag aktívak vagyis a 15 64 évesek aránya átlagosan 69,20% volt 2001 ben. A legalacsonyabb arány az Uránvárosi területet jellemezte, csupán 65,1% volt a gazdaságilag aktív népesség aránya, ami az időskorúak magas 2 A veszélyeztetett gyermekek számáról nem áll rendelkezésre konkrét adat, csak a kezelt probléma típusára vonatkozóan vannak adatok. Ezek alapján azonban nem lehet következtetéseket levonni a veszélyeztetett családok és gyermekek számát illetően, hiszen egy egy családon belül halmozottan fordulhat elő egy egy probléma típus. További nehézséget okoz a kérdéskör tárgyalásában a veszélyeztetettség fogalmának általános értelmezése, ami lényegében a terepen dolgozó szakember belátására bízza, a beavatkozás szükséges pillanatának meghatározását. 20

arányával magyarázható. A gazdaságilag aktív népesség aránya a Nyugati kereskedelmi övezetben volt a legmagasabb (73,4%), de hasonlóan magas volt a Pécs Dél 1 városrészben is (72,8%). A foglalkoztatottak népességen belüli aránya Pécsett átlagosan 37,6% volt 2001 ben. Ennél jóval alacsonyabb érték jellemezte a Pécs Dél 1 városrészt, itt csupán a népesség 32,1% ka volt foglalkoztatott. A legmagasabb arány a Nyugati kereskedelmi övezetben (40,3%) és Pécs Dél 2 (39,1%) városrészben volt. A munkanélküliek népességen belüli aránya a városban átlagosan 3,1% volt. A legmagasabb arányban Pécs Dél 1 városrészben voltak jelen a munkanélküliek (5,1%), legalacsonyabb arányban pedig a Belső városrészekben, ahol csupán a népesség 2,5% ka volt munkanélküli. Az eltartottak aránya Pécsett átlagosan 27,9% volt 2001 ben. Ettől magasabb arány jellemezte a Pécs Dél 1 városrészt (30,9%), de a Mecsekoldalon is magasabb volt (30,6%). Legkisebb arányban az Uránvárosi területen voltak jelen az eltartottak (22,9%). Az inaktív keresők népességen belüli aránya a városban átlagosan 31,4%volt, ettől a legnagyobb mértékben az Uránvárosi terület értéke tért el (39,5%), ami a nyugdíjasok magas arányával magyarázható. A legkisebb arányban a Pécs Dél 2 városrészben voltak jelen az inaktív keresők (26,2%). A foglalkoztatási arány Pécsett átlagosan 45,6% volt, ettől legjobban a Pécs Dél 1 városrész értéke volt elmaradva, csupán 39,8% os foglalkoztatási arány jellemezte. A városi átlagot legnagyobb mértékben a Nyugati kereskedelmi övezet (52,1%) és Pécs Dél 2 (51,9%) városrészek mutatói haladták meg. Pécsett, 2001 ben 9,7% volt a munkanélküliségi ráta, ettől magasabb 13,5% a Pécs Dél 1 városrészben volt. A legalacsonyabb érték a Belső városrészeket jellemezte, itt átlagosan 6,5% volt. 21

1.4 A pécsi jóléti ellátórendszer értékelése A jóléti rendszer elemzése és értékelése alapján azonosíthatóakká váltak az intézményrendszert terhelő anomáliák, problémák: Finanszírozási és gazdálkodási problémák A szolgáltatások területi szintű összehangolásának nehézségei/gyengeségei Tervezési anomáliák Együttműködési/partnerségi gyengeségek Pénzbeli, természetbeni ellátások anomáliái HR problémák Szolgáltatási rések/anomáliák A szakmai innovációk szervesülésének feltételei nem adottak Fejlesztések alacsony száma, hatása 22

1.4.1 A pécsi jóléti ellátórendszer összefoglaló SWOT analízise ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Az önkormányzat és az intézmények a A szolgáltatások működtetésével (pl. törvényben előírt kötelezettségeik/feltételeknek tervezés, koordináció, ellenőrzés) egyre inkább megfelelnek. kapcsolatos anomáliák: Mulasztásos törvénysértések az alap, és átmeneti ellátások egyes elemeinek biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása). Számos hiányosság az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában (ideiglenes működési engedélyek száma még mindig magas). A fenntartó számára nagy és nem eléggé differenciált a város szociális intézményrendszere: pl. magas a bentlakásos intézmények száma, ellenben az alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít. A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: A politikai döntések nem mindig a szakmaiság mentén születnek (emiatt az intézményeknek politikai lobbitevékenységre is van szükségük). Érdemi és hatékony szakmai párbeszéd/érdekérvényesítés nem működik a városban (a megalakult szociális kerekasztal működésének alacsony hatékonysága). A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: A folyamatosan változó jogszabályi, pénzügyi, szakmai környezet veszélyezteti a szolgáltatások stabilitását, a tervezést és fejlesztést. Az intézményi szolgáltatóknál is megjelennek innovatív, menedzser típusú kezdeményezések a saját önfenntartó képesség kialakítására. A szolgáltatások működtetésével kapcsolatos anomáliák: Nincs pályázati koordináció, tanácsadás az önkormányzat részéről. Az önkormányzat kapcsolata az intézményekkel túl hierarchikus. Az önkormányzat/szociális igazgatás szakmai munkát segítő/ellenőrző/folyamatértékelő tevékenységének hiányosságai. 23

A költséghatékonyság növelése céljából centralizált gazdasági szervezet /egység (SZIGSZ) alakult. Az ún. kisegítő tevékenységekre for profit szereplőkkel kötött szerződést a város (pl. étkeztetés). A város igyekszik a lehetőségeihez képest kiegészíteni az állami normatívákat a szolgáltatások biztosításánál. Együttműködési kényszer a szociális feladatokat ellátók között helyi, kistérségi, megyei, és regionális szinten egyaránt. A kistérség nyitott a város felé. Három intézmény: ÉFESZI, INSZI, Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat napjainkban már kistérségi hatókörrel látja el feladatát, ún. feladatellátási megállapodással (önkormányzat és kistérségi társulás közötti). Finanszírozási és gazdálkodási problémák: Állagmegóvásra, felújításra, karbantartásra, eszközbeszerzésre, pótlásra nincs forrás (szinte minden szolgáltató esetében). Az utólagos központi finanszírozásból adódó cash flow gondok. A normatíva nem inflációkövető. Plusz források bevonása költségvetési nehézségekbe ütközik (önrész hiánya szinte minden szolgáltató esetében). A szakmai munka minőségének fejlesztésére (továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, szakmai folyóiratok vásárlása) kevés a forrás. Finanszírozási és gazdálkodási problémák: A költséghatékonyság nem feltétlenül valósul meg azáltal, hogy a gazdálkodási feltételek bonyolítását külső gazdasági szolgálat (SZIGSZ) végzi. Az egyes intézményi feladatok kiszerződése nem mindig költséghatékony és megfelelő színvonalú, nincsenek kellő garanciák. Finanszírozási és gazdálkodási problémák: A térítési díjak sokszor nincsenek arányban a nyújtott szolgáltatásokkal, még mindig nem kellőképpen differenciált a térítési díj rendszer. A szolgáltatások területi szintű összehangolásának nehézségei/gyengeségei: Az ún. területi együttműködések esetlegessége, nem kielégítő mértéke, hatékonysága. A szolgáltatások területi szintű összehangolásának nehézségei/gyengeségei: A kistérség által ki nem elégített ellátási szükségletekkel a kistérség lakosai kiskapukon keresztül a város által működtetett intézményekben jelennek meg (előfordul ilyen irányú megyei s regionális eset is). A kistérségi hatókörrel működő intézmények munkáját napi működési zavarok nehezítik, hiányos az információáramlás és a kommunikáció a szolgáltatók és a két fenntartó, valamint a két fenntartó között. 24

A civil szféra erősödő jelenléte az önkormányzati feladatok ellátásában. Nő az önkéntesek szerepe/jelenléte a különböző jóléti szolgáltatásokban. Az intézmények mellett/mögött civil szervezetek működnek. Javuló kapcsolat az önkormányzat és a civil ellátók között. A város komplex programokkal és integrált típusú szolgáltatásokkal új szemléletet igyekszik meghonosítani az önkormányzati szociálpolitikában (pl. Borbála, CASE projekt, Nincs kistérségi szolgáltatástervezési koncepció, így a szolgáltatások területi szintű összehangolása nehezen valósítható meg, illetve problémás új szolgáltatások tervezése/meglévők fejlesztése. Tervezési anomáliák: Nincs valós szükségletfelmérés. Az önkormányzat döntően a jogszabályok végrehajtására és az intézmények adatszolgáltatásaira támaszkodik a szolgáltatásszervezésnél; ez, illetve az intézmények közötti kommunikáció hiánya nehezíti a hatékony szolgáltatás szervezést. Tervezési anomáliák: Az intézmények nem rendelkeznek hosszú távú célkitűzésekkel, informatikai feltételeik nem kielégítőek, nincs egységes informatikai rendszer, ami egyrészt jelentős adminisztrációs terhet ró az intézményekre, másrészt nehezíti a korrekt adatszolgáltatást/szolgáltatás tervezést. Tervezési anomáliák: Nincs Lakásgazdálkodási Koncepció. Együttműködési/partnerségi gyengeségek : Az intézmények mögött működő civil szervezetek aktivitása alacsony, a civil és önkormányzati, hasonló profilú intézmények között nem jellemző a partnerség/együttműködés. Együttműködési/partnerségi gyengeségek : A szektorok és humán ágazatok közötti, illetve az önkormányzaton belüli együttműködések (pl. főosztályok, bizottságok között) nem kielégítőek/ hiányosak/esetlegesek. A szolgáltatók közötti, illetve az ún. interprofesszionális együttműködés hiányosságai nehezítik a rászoruló egyének/családok/közösségek problémáinak komplex megoldását/kezelését. 25

lakáskísérési program, integrált szolgáltatások az idős és fogyatékos ellátás területén) ún. aktív szociálpolitika iránti igény. A város a passzív szociálpolitizálás mellett az aktív, prevencióra is alkalmas programok és ellátások szervezését és megvalósítását helyezi előtérbe. Az egyetem és a szakképző intézetek/szervezetek megléte. Szakképzett, hivatástudattal rendelkező munkatársak jelenléte az ellátórendszerben, a fluktuáció alacsony. Az önkormányzat és az intézmények a törvényben előírt kötelezettségeik/feltételeknek egyre inkább megfelelnek. A biztosított szolgáltatások az igénylők/igénybevevők számára kiszámíthatóak. Mind az intézmények, mind a civilek a rendelkezésre álló, egyre szűkülő források ellenére igyekeznek kiszámítható, minőségi szolgáltatást nyújtani, illetve fejlesztéseket megvalósítani. A bentlakásos intézmények maximális kihasználtsággal működnek. A szociális ellátórendszer fejlesztésében részvételük alacsony. Pénzbeli, természetbeni ellátások anomáliái: A szociális rászorultság szabályozása és értékelése nehéz, a segélyezési eljárások objektivitása megkérdőjelezhető. A segélyezés nem hatékony, alacsony összegű. HR problémák: Alacsony bérek, alacsony presztízs és megbecsültség a szociális szférában dolgozóknak. Jellemző a dolgozók túlterheltsége, a kiégés veszélye. Szolgáltatási rések/anomáliák: Mulasztásos törvénysértések az alap, és átmeneti ellátások egyes elemeinek biztosításánál (pl. pszichiátriai betegek nappali ellátása, szenvedélybetegek közösségi ellátása). Számos hiányosság az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában (ideiglenes működési engedélyek száma még mindig magas). A fenntartó számára nagy és nem eléggé differenciált a város szociális intézményrendszere: pl. magas a bentlakásos intézmények száma, ellenben az alapellátásban alacsony hozzáférést biztosít. Szolgáltatási rések/anomáliák: Vannak szakterületek, ahol túlkínálat van a szolgáltatók tekintetében (pl. támogató szolgálat), ezzel szemben egyes szolgáltatások hiányoznak/lefedetlen területek vannak (pl. szenvedélybetegek közösségi ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása hiányzik). Szolgáltatási rések/anomáliák: Kapacitáshiány (várakozólista) a szakellátásban. 26