TERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Miniszter Iktatószám: 1008-0/2009-SzMM ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerzésének, és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról Budapest, 2009. február

2 A KORMÁNY Melléklet.../2009. ( ) rendelete a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerzésének, és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 43. -ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdésének l) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el: E rendelet alkalmazásban: 1. a) szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskereső: aki az Flt. 58. -a (5) bekezdésének k) pontja szerint pályakezdő álláskeresőnek minősül, és a 3. (1) bekezdése szerinti legalább alapszintű szakképesítéssel vagy szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik; b) megfelelő munkatapasztalatot nyújtó munkahely, ha ba) a munkakör a pályakezdő álláskereső képzettségi szintjének megfelel, és bb) a pályakezdő álláskereső egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas, és bc) a munkahely és a lakóhely között naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő odaés visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg; c) munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, bírósági, ügyészségi és igazságügyi szolgálati viszonyt, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni; d) bérköltség: da) a pályakezdő részére fizetendő, adózás előtti (bruttó) munkabér és járulékai, valamint db) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) szerint járulékkedvezménnyel foglalkoztatott pályakezdő esetén a pályakezdő részére fizetendő, adózás előtti (bruttó) munkabér, valamint a Pftv. 4/A. -ának (1) bekezdésében meghatározott kedvezménnyel csökkentett járulék. e) teljes munkaidő: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 117/B. -ában meghatározott időtartamok; f) személyi alapbér: az Mt. 142. -ában meghatározott adózás előtti (bruttó) bér és járulékai; g) csoportos létszámcsökkentés: az Mt. 94/A. -ában foglalt leépítés;

3 h) munkavállaló: a c) pont szerinti munkaviszonyban áll feltéve, hogy nem jogosult öregségi nyugdíjra (Flt. 58. -ának (5) bekezdése), és rehabilitációs járadékban nem részesül. i) részmunkaidős foglalkoztatás: az Mt. 82. -a alapján módosításra kerülő munkaszerződés legalább a teljes munkaidő felét elérő munkaidőt határoz meg.. Szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerzésének támogatása 2. (1) A munkaügyi központ támogatást nyújt a munkaadó kérelmére, ha munkaadó a pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négy órás munkaidőben, és - (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - legalább 365 napi időtartamra, a 1. -ának b) pontja szerinti munkahelyen vállalja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás olyan pályakezdő álláskereső munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött. (3) A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 365 napra a pályakezdő bérköltségének 50 és 100 százalék között lehet megállapítani. A támogatás mértéke - a pályakezdő bérköltségének 100 százalékban történő támogatása esetén - havonta nem haladhatja meg a) az alapszintű szakképesítéssel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér összegét, b) a középszintű szakképesítéssel, illetve középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, c) az emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. (4) Ha a támogatás mértéke a pályakezdő részére járó munkabérnél (illetménynél) alacsonyabb, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor felső határként az előbbiekben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni. (5) A támogatásra való jogosultság, illetve a támogatás mértékének megállapításánál a pályakezdő álláskereső a munkakör betöltéséhez szükséges legmagasabb szakképesítését, illetve iskolai végzettségét kell figyelembe venni. (6) A (3) bekezdésben meghatározott támogatás akkor nyújtható, ha a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. -ában meghatározott - feltételeinek, illetve e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül. (7) Ha a pályakezdő támogatott munkaviszonya 365 napnál rövidebb idő után megszűnik, újbóli foglalkoztatása esetén a 365 napból fennmaradó időtartamra nyújtható támogatás. (8) Nem nyújtható támogatás a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 106. -a, 150. -a, 151. -ának (3)-(4) bekezdései, valamint a 193/C. -ának a) pontja szerinti esetekben.

4 3. (1) A munkaügyi központ a munkaügyi tanács, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság és a területi gazdasági kamarák véleményének kikérése után minden naptári évben meghatározza azoknak a szakképesítéseknek (illetve végzettségeknek) a körét, amelyekkel rendelkező pályakezdő álláskereső foglalkoztatásához a 2. -ban foglalt támogatást nyújt a munkaadó részére. Az szakképesítések (illetve végzettségek) köre a munkaerőpiaci változásokra figyelemmel év közben is módosítható. (2) A munkaügyi központ köteles a (1) bekezdésben foglalt szakképesítéssel (illetve végzettséggel) rendelkező pályakezdő foglalkoztatására rendszeresen felhívást legalább egy napilapban közzétenni. A létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása 4. (1) A munkaügyi központ támogatást nyújthat a munkaadó kérelmére, ha a munkaadó a vele teljes munkaidőben munkaviszonyban álló munkavállalót az 1. (h) pontjában meghatározott részmunkaidőben foglalkoztatja feltéve, hogy a munkaadó a kérelem benyújtását megelőzően a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékát az illetékes munkaügyi központnak bejelentette (Mt. 94/D. (1) bekezdése). (2) A munkaadó a támogatás igénybevétele mellett vállalja, hogy a) a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékát nem hajtja végre, és a támogatás időtartama alatt megtartja a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékának munkaügyi központhoz történő bejelentésekor meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát, és b) a munkavállaló legalább a támogatási időtartammal megegyező időtartamban továbbfoglalkoztatja, és c) a támogatás adókkal és járulékokkal csökkentett részét a munkavállaló részére munkabérként kifizeti. (3) A támogatás mértéke a munkavállalónak a kieső munkaidejére járó személyi alapbére 80 százalékáig terjedhet. A támogatás alapjául személyi alapbérként legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszerese vehető figyelembe. (4) A támogatás legfeljebb tizenkét hónapra nyújtható. (5) A munkaügyi központ a támogatást a részmunkaidőben történő foglalkoztatást vállaló munkáltató részére havonta utólag téríti meg. A támogatások közös szabályai 5. (1) Az e rendelet 2-3. -aiban szabályozott támogatás az Flt. 58. -a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott életkor betöltését követően akkor folyósítható, ha a támogatás megállapítására már az életkor betöltését megelőzően sor kerül. (2) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

5 rendelkezéseit kell alkalmazni az Flt. 21. -ában, 47. -ának (2) bekezdésében, 54. -ában és 55. -ában, valamint a (3)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (3) Az e rendelet 2-3. -ában foglalt támogatásra a munkaügyi központ 2009. évben akkor köteles felhívást közzétenni, ha a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének általa felhasználható keretében pénzügyi eszközök rendelkezésre állnak. (4) Az e rendeletben meghatározott támogatásban részesülő a támogatás felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében, a külön jogszabályban meghatározott adatokat a hatósági szerződésben meghatározott módon köteles a hatósági ellenőrzést végzők számára hozzáférhetővé tenni. (5) Az e rendeletben meghatározott támogatást a támogatásban részesülő akkor is köteles visszafizetni, ha az részére - jogszabályban meghatározott feltételek hiányában - nem lett volna megállapítható. (6) Az a munkaadó, aki e rendeletben, továbbá az Flt. 16-16/A. -ában, valamint 18. és 19. -ában és a 19/C. -ában meghatározott támogatásokra vonatkozó hatósági szerződésben foglaltakat megszegte, a kötelezettségszegés tényének jogerős megállapításától számított három éven belül az újabb pályakezdő foglalkoztatása esetén - e rendeletben meghatározott támogatásokban nem részesülhet. 6. (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba. Gyurcsány Ferenc

6 Szöveges előterjesztés A pályakezdő fiatalok között feltűnően magas azok aránya, akik szakképzettséggel sem találnak munkát. (A 25 év alatti regisztrált álláskeresők 40 százaléka szakképzettséggel rendelkezik.) Ennek oka, hogy egy részük nem a munkaerőpiac által igényelt szakképesítéssel rendelkezik, a másik részük esetében munkatapasztalat hiányában képességeik megkopnak, idővel végzettségük is elavul. A Kormány kiemelt prioritásnak tekinti a gazdaság és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítését, a munkaerő-kereslet és kínálat hosszú távú javítását. Ezért a szakképzés reformja mellett fontos kormányzati feladat a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének, munkatapasztalat-szerzésének elősegítése is. Mivel a szakképzettséggel rendelkező regisztrált pályakezdő álláskeresők elhelyezkedésének egyik legnagyobb akadálya a munka világában szerzett munkatapasztalat hiánya, ezért ennek elősegítésére javasoljuk a munkatapasztalat-szerzés támogatás lehetőségének megteremtését. Ezzel nagyobb érdekeltséget kívánunk teremteni a pályakezdő fiatalok legális, szabályosan bejelentett foglalkoztatására. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a fiatalok jelentős része elkezd ugyan dolgozni, de az átlagosnál könnyebben egyezik bele, hogy ne jelentsék be a foglalkoztatásukat, vagy esetleg később veszi észre, hogy ezt elmulasztotta a munkáltató. A fiatalok kevésbé érzékenyek a biztonságra, kiszolgáltatottabbak, gyakran tájékozatlanabbak, mint idősebb társaik, hiszen ebben a korban a biztosítás szempontjából fontos dolgok, mint a nyugdíj, vagy betegség esetén a táppénz, még távolinak tűnnek A munkatapasztalat-szerzés támogatása hozzájárul ahhoz, hogy a szakképzett fiatalok mindenhol azonos feltételekkel kaphassanak támogatást a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen munkatapasztalat megszerzéséhez. A támogatással azoknak a piacképes szakmával rendelkező fiataloknak a munkatapasztalat-szerzését kívánjuk elősegíteni, akik sem önálló álláskeresésükkel, sem pedig a munkaügyi szervezet segítségével legalább 90 napja nem tudtak elhelyezkedni. Munkatapasztalat hiányában pedig a megszerzett szakmai ismereteik megkopnak, és munkavállalási motivációjuk folyamatosan és tartósan romlik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Start-kártyával rendelkező fiatalok egy része a kártya által biztosított járulék-kedvezmény segítségével sem tud elhelyezkedni. Ezért lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy közülük azok a fiatalok is kaphassanak munka-tapasztalat szerzését elősegítő támogatást, akik a munkaerőpiacon keresett szakmával rendelkeznek, és a munkaügyi szervezettel való legalább 90 napos együttműködés ellenére sem sikerült elhelyezkedniük. Természetesen ekkor a Start-kártya szerinti kedvezménnyel csökkentett bérköltség lehet a támogatás alapja. Támogatást kapna az a munkaadó, amely a regionális munkaügyi tanács, a regionális fejlesztési és képzési bizottság és a területileg illetékes gazdasági kamara által meghatározott szakképesítéssel rendelkező regisztrált pályakezdő álláskereső foglalkoztatását legalább 1 évig vállalja olyan munkakörben, amelyben a fiatal megfelelő munkatapasztalatot szerezhet. A támogatás további feltétele, hogy a foglalkoztatott álláskereső legalább 90 napja álláskeresőként regisztrálva van és ezen idő alatt leget tett együttműködési kötelezettségének. Támogatásként a pályakezdő részére járó munkabér legalább 50, és legfeljebb 100%-a nyújtható. A munkaadók a támogatáshoz a munkaügyi szervezeten keresztül juthatnak.

7 A támogatással párhuzamosan a pályakezdőt Start-kártyával foglalkoztató munkaadót megillető járulékkedvezmény is igénybe vehető. Ebben az esetben azonban a támogatás megállapításakor a kártya által biztosított kedvezmény összegével csökkentett járulékfizetési kötelezettség vehető figyelembe. Pályakezdő álláskereső (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1991. évi IV. törvény 58. -a (5) bekezdésének k) pontja szerinti fogalom): - a huszonötödik felsőfokú végzettség esetén a harmincadik életévét nem töltötte be, és - a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, és - ÁFSZ által nyilvántartott álláskereső, feltéve, hogy - munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki - terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, - előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, - sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít. Támogatásként a pályakezdőt foglalkoztató munkaadó részére járó munkabér 50-100%-a A támogatás mértéke 100 %-os támogatás esetén havonta nem haladhatja meg - alapszintű szakképesítéssel rendelkező pályakezdő álláskereső esetén a minimálbér összegét; - a középszintű szakképesítéssel, illetve középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, - az emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. A támogatás forrása a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált kerete, amelynek felhasználásáról a regionális munkaügyi központok döntenek a területileg illetékes munkaügyi tanács véleményének kikérésével. A Korm. rendelet szerinti támogatás nyújtása tehát nem igényel költségvetési többletforrást. A központi költségvetésre pozitív hatással van, mivel a szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők foglalkoztatásából eredő járulékbevételek a központi költségvetés bevételeit képezik. B) A munkáltatók számára a recesszió időszakában nagy kihívást jelent a magas költséget jelentő elemek csökkentése. Mivel a vállalkozások költségvetésében az egyik legnagyobb ilyen jellegű tétel a munkabér, sok munkaadó az alkalmazottak leépítésében látja a megoldást. Az a menedzsment azonban, amelynek stratégiáját nem a rövid távú, hanem a hosszú távú gondolkodás jellemzi, az átmeneti gazdasági visszaesésből adódó foglalkoztatási nehézségeit különböző munkaszervezési intézkedések bevezetésével, például a korábbinál rövidebb időtartammal történő munka biztosításával is kezelheti. Ezzel a munkaadónak egyrészt lehetősége nyílik munkaviszonyban tartani alkalmazottait a gazdasági recesszió ideje alatt, másrészt és ez a hosszú távú stratégia lényege a gazdaság megerősödését követően nem kell újra szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársakat

8 keresnie. A támogatás a munkavállalók rövidebb munkaidőben való foglalkoztatása következtében kialakuló anyagi bizonytalanságát csökkenti, lehetővé téve a munkahelyek megőrzését. A Kormány kiemelt feladata a válság okozta létszámleépítések lehetőség szerinti minimalizálása. A tárca a részmunkaidős támogatás bevezetésének szándékával természetesen elsősorban a munkavállalók érdekeit tartja szem előtt, hiszen az átmeneti jellegű részmunkaidős foglalkoztatási jogviszony fennállása esetén a munkavállaló munkaviszonya folytonos marad. Nem áll rendelkezésre pontos információ arról, hogy a vállalkozások milyen szempontok alapján veszik igénybe a részmunkaidős támogatást, egy részük a termelés visszaesése következtében, másik részük likviditási problémái okán igényli a támogatást. Támogatást az a munkaadó kaphatna a leépítéssel fenyegetett munkavállalói részére, amely a vele teljes munkaidőben munkaviszonyban álló munkavállalót átmenetileg legalább napi négy órában tovább foglalkoztatja. A támogatás feltétele, hogy a munkaadó csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékát az illetékes munkaügyi központnak előzetesen bejelentse. A támogatás mértéke a munkavállaló kieső munkaidejére járó személyi alapbérének és járulékainak 80 százaléka. A részmunkaidős foglalkoztatás támogatásának forrása a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze központi keretében válságkezelés céljából elkülönített 10 milliárd forint összegű pénzügyi keret. A támogatás a leépítéssel fenyegetett munkavállalóira vonatkozóan a munkaadó kérelmére állapítható meg, további feltétele, hogy csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó előzetesen bejelentett szándékát nem hajtja végre. A munkaadó vállalja, hogy a támogatást a munkavállaló részére havonta előre kifizeti, megőrzi a bejelentésekor meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát, valamint legalább a támogatási időtartammal megegyező időtartamban vállalja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását. A munkaadók a támogatáshoz a munkaügyi központhoz benyújtott pályázat útján juthatnak hozzá. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el, és rendelje el a kormány-előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet Magyar Közlönyben történő kihirdetését. Budapest, 2009. február Szűcs Erika