Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról (Egységes szerkezetben a 2/2014.(II. 5.), 24/2014.(IX.25.), 1/2016.(II.1.), 28/2016.(IX.26.) önkormányzati rendelettel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról a következő rendeletet (a továbbiakban: rendelet) alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő minden olyan lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre, amely Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a rendelet hatálya nem terjed ki azokra az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, amelyek hasznosítására, üzemeltetésére, használatára vonatkozóan az önkormányzat és a vagyonkezeléssel megbízott szervezet (a továbbiakban: üzemeltető) közötti megállapodás eltérő rendelkezéseket tartalmaz. 2. (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed: a) a Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) a bevándoroltakra és a letelepedettekre, c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, d) a hontalanokra, e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben a pályázat vagy kérelem benyújtásának az időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek.
2 (2) E rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed azokra a lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező személyekre, akik: a) Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén tevékenységet végző munkáltatóval munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak, vagy b) legalább két éve életvitelszerűen Békéscsaba Megyei Jogú Városban élnek. (3) A lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. (4) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása esetén a rendelet hatálya kiterjed a jogi személyiséggel rendelkező és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. 2. A lakások bérbeadásának jogcímei 3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakásokat: a) szociális helyzet alapján, b) átmeneti lakásként, c) ifjúsági garzonként, d) költségelvű bérlakásként, e) szolgálati lakásként, vagy f) bérlőkijelölési jog alapján g) piaci alapú bérlakásként 1 adja bérbe. A rendelet alkalmazásában: 3. Értelmező rendelkezések 4. 1. család: szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti közösség; 2. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott személyek; 3. egyedülálló: a Szoctv. szerint meghatározott egyedülálló személy; 4. egyedül élő: a Szoctv. szerint meghatározott egyedül élő személy; 5. háztartás: a Szoctv.-ben háztartásként meghatározott személyek közössége; 6. jelentős önkormányzati érdek: a munkahelyteremtéshez, az önkormányzati feladatok ellátásához, a vendégoktató, vendégelőadó, vendégművész elhelyezéséhez kapcsolódó önkormányzati érdek; 7. jövedelem: a Szoctv. szerinti jövedelem; 8. központi berendezések: 1 Kiegészítette az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 1. Hatályos: 2016. II.2.
3 a) a több lakást ellátó központi fűtés és melegvíz szolgáltató berendezések, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is; b) a víz- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakáshoz tartozó főelzáró szerelvényig; c) a csatornarendszer a hozzátartozó szerelvényekkel, a lakás rácsatlakozási pontjáig; d) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, a lakáshoz tartozó fogyasztásmérő berendezésig, illetőleg a biztosító tábláig, e) a több lakást szolgáló szellőztető-berendezés; f) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal; g) a személy- és teherfelvonó; h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés; i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel; j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés. 9. szociálisan rászoruló: az a személy és család, akinek vagy a jogszerűen vele együtt költözők tulajdonában, haszonélvezetében a pályázat benyújtásának időpontjában nincs beköltözhető lakás vagy családi ház, forgalomképes építési telek, hétvégi ház vagy üdülő telek, kivéve az 5. (7) bekezdésben meghatározott esetet, továbbá akinek vagy a jogszerűen vele együtt költöző közeli hozzátartozóknak az egy főre jutó havi nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző hónapban nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: a) egyedülálló személy esetén 300 %-át, b) gyermekét egyedül nevelő személy esetén 280 %-át, c) 2-4 fős család esetén 250 %-át, d) 5 vagy több fős család esetén 200 %-át. 9/a. 2 Hatályon kívül 10. vagyon: a Szoctv. szerinti vagyon. II. fejezet A bérbeadásra és az üzemeltetésre vonatkozó eljárási szabályok 4. A bérlakások üzemeltetése és bérbeadása 5. (1) A lakások fenntartói és üzemeltetői feladatait az üzemeltető látja el. (2) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntések meghozatalát a lakásügyekkel foglalkozó bizottságára (a továbbiakban: Bizottság) átruházza. 2 Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 40. Hatálytalan: 2016. II.2.
4 (3) A bérlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos előkészítő, adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal lakásügyekkel foglalkozó szervezeti egysége (a továbbiakban: Hivatal) látja el. (4) Az önkormányzati bérlakások közül a szociális helyzet alapján, az ifjúsági garzonként, a költségelvű bérlakásként, piaci alapú bérlakásként és a szolgálati lakásként bérbe adható lakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik. 3 (5) A (4) bekezdésben meghatározott bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot a polgármester hirdeti meg úgy, hogy a megüresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen. (6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Bizottság az értékesíteni, bontani kívánt szociális rászorultság alapján bérbe adott bérlakások bérlőit az év közben megüresedő, szociális rászorultság alapján bérbe adható lakásokban helyezheti el, pályázati eljárás alkalmazása nélkül. A bérleti szerződés határozott időtartamra szól a rendelet 37. -ában foglaltak szerint. (7) Azon személyek, családok részére, akiknek saját tulajdonú háza természeti katasztrófa, vagy vis major következtében megsemmisül vagy lakhatatlanná válik, és azt felújítani, újjáépíteni jövedelmi viszonyaik miatt nem áll módjukban, amennyiben a szociális bérlakás pályázat követelményeinek egyébként megfelelnek, a Bizottság legfeljebb 5 éves időtartamra, pályázati eljárás mellőzésével, szociális bérlakásban bérleti jogot biztosíthat. (8) A Bizottság minden évben pályázatot hirdethet a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakások bérlői részére lakáscserék biztosítása érdekében. A pályázatban csak azok a bérlők vehetnek részt, akiknek lakbér és közüzemi tartozásuk nincs vagy a tartozás rendezése érdekében az adósság jogosultjával megállapodást kötöttek. A Bizottság a kérelmekről a rendelet 2. mellékletében meghatározott szempontrendszer alapján dönt. A bérleti szerződés határozott időtartamra szól a 37. -ban foglaltak szerint. 4 (9) 5 A Bizottság pályázat mellőzésével egyedi elbírálás alapján jelölheti ki azt a lakásbérlőt, akinek az átmeneti elhelyezéséhez jelentős önkormányzati érdek fűződik. A kijelölt bérlő a lakásért a költségelven, a Békéscsaba, Irányi utca 4-6. szám A lépcsőházában szereplő lakások esetén pedig a piaci alapon meghatározott lakbérű lakásokra vonatkozó szabályok szerinti lakbért, illetve a külön szolgáltatások díját is köteles megfizetni. (10) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe. (11) A Bizottság a lakások bérbeadásáról a rendelet függelékében felsorolt jogcímeknek megfelelően dönt. (12) A lakások függelékekben szereplő jogcím szerinti besorolásának a módosításáról a Bizottság dönt. (13) Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője a Bizottság döntését követően gondoskodik a rendelet függelékeinek az aktualizálásáról. 6 (1) A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást a Csabai Mérleg városi lapban és Békéscsaba Megyei Jogú Város honlapján közzé kell tenni. A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell: 6. 3 Módosította az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 2. Hatályos: 2016. II.2. 4 Módosította az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 3. Hatályos: 2016. II.2. 5 Módosította a 28/2016. (IX.26.) önkormányzati rendelet 1. Hatályos: 2016. 09.27. 6 Kiegészítette az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 4. Hatályos: 2016. II.2.
5 a) a pályázati jogosultság feltételeit, b) a bérbeadás jogcímét, c) a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőjét, szobaszámát, d) a bérleti jogviszony időtartamát, e) a lakbér összegét és az igényelhető lakbértámogatás lehetőségét, f) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét, módját és határidejét és g) a pályázatok elbírálásának valamint az eredmény ismertetésének várható határidejét. (2) A pályázati adatlap tartalmazza: a) a pályázó alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, b) a pályázó fennálló lakhatásának jogcímét a pályázat benyújtásának időpontjában, c) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét és d) a pályázó és a pályázóval jogszerűen együttköltözők jövedelemére vonatkozó igazolását, valamint a szociális és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat. (3) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön kell pályázni. (4) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt. (5) A (4) bekezdésben foglaltakat a pályázati eljárás nélküli bérbeadás esetén is alkalmazni kell. (6) A rendelet hatálya alá tartozó bérlakás csak annak a kérelmezőnek, pályázónak adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. (7) A pályázatokat az arra rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani. 7.
6 (1) A pályázatok elbírálásáról a Bizottság a rendelet mellékletében szereplő szempontrendszer alapján dönt. (2) A pályázat eredményéről a pályázókat a Hivatal a döntéstől számított 8 napon belül értesíti. (3) A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított 20 napon belül köteles a Hivatalban megjelenni és a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot. (4) A Bizottság által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a Bizottság elnöke köti meg és írja alá. (5) A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 30 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot és a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be. (6) A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának a jogát, ha a (3) és (5) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát, hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik illetve a bérleti szerződést megköti. (7) A pályázati eljárás keretében bérleti jogra pályázónak a (3) és (5) bekezdésben foglalt kötelezettségszegése vagy a bérleti jogról a szerződéskötést megelőző lemondása esetén a lakás bérletének megszerzésére az őt követő legtöbb pontszámot elért pályázó jogosult. 7 (8) Amennyiben a pontszám szerint következő pályázók közül többen azonos összpontszámmal rendelkeznek, az a pályázó nyeri el a lakás bérleti jogát, aki a szempontrendszer 2., 9. és 12. pontja szerint a legtöbb összpontszámmal rendelkezik. 8. (1) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogának elnyerésére az pályázhat, aki: a) és a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában Magyarország területén sehol nem rendelkezik beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogával, haszonélvezetével vagy önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, b) és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül tulajdonát képező ingatlant nem ajándékozott el, c) és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül önkormányzati bérlakás bérleti jogáról nem mondott le, vagy bérleti jogviszonya nem a bérlőnek felróható okból szűnt meg, d) és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában nem rendelkezik vagyonnal. (2) Az önkormányzati bérlakás bérlője akkor pályázhat másik lakás bérleti jogának elnyerésére, ha nem rendelkezik lakbér vagy közüzemidíj-hátralékkal a pályázat benyújtásakor vagy a tartozás rendezése érdekében az adósság jogosultjával megállapodást kötött. (3) A pályázat benyújtásának az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül további feltétele, hogy a pályázót a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt nem költöztették ki. (4) Nem pályázhat önkormányzati bérlakás bérleti jogára, aki előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését tölti, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. 7 Módosította az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 5. Hatályos: 2016. II.2.
7 (5) Meg kell szüntetni a bérleti jogát annak a bérlőnek, akivel szemben elzárásra vagy szabadságvesztés büntetés kiszabására a bérleti jogviszony fennállása alatt kerül sor. 5. A bérlakás bérbeadása a lakás helyreállításának vállalásával 9. (1) Az üzemeltető folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot a felújításra szoruló üres önkormányzati lakásokról. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell: a) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, komfortfokozatát, fűtési módját, b) a helyreállításhoz szükséges munkák részletes felsorolását, c) a helyreállítás során elvégzendő munkáknak és felhasználásra kerülő anyagoknak az üzemeltető által meghatározott költségeit és d) a felújítás teljes költségvetését. (2) A Bizottság az üzemeltető tájékoztatása alapján meghatározza azoknak a lakásoknak a körét, amelyek a bérlő általi helyreállítással adhatók bérbe pályázati eljárás keretében. (3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: a) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát, fűtési módját, b) a helyreállításhoz szükséges munkák részletes felsorolását, c) a helyreállítás során elvégzendő munkák üzemeltető által meghatározott teljes költségvetését, d) a helyreállítást követő bérbeszámítás lehetőségét és mértékét, e) a bérleti jogviszony időtartamát, f) a pályázat benyújtásának helyét, módját, határidejét és g) a pályázat elbírálásának várható időpontját. (4) A pályázat benyújtására az jogosult, aki megfelel a 8. -ban meghatározott feltételeknek és hitelt érdemlően igazolja, hogy a lakás helyreállításához szükséges anyagi fedezet rendelkezésére áll. (5) Egy személy egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani. (6) A pályázatok elbírálásáról a lakás bérbeadásának jogcíme szerinti szempontrendszer alapján a Bizottság dönt. (7) A Bizottság döntése alapján az üzemeltető és a bérlő külön megállapodást köt, amely tartalmazza: a) az elvégzendő munkák körét, konkrét megjelölését, b) a munkálatok befejezésének határidejét, c) az elvégzett munkák ellenőrzésének, átvételének módját az üzemeltető részéről történő a lakás helyreállításának költségeit, a bérbeszámítás alapját, d) a bérletidíj-fizetési kötelezettség alóli mentesség pontos időtartamát és a díjfizetési kötelezettség teljesítésének kezdő időpontját. (8) Az e -ban szabályozott pályázat alapján az Erzsébet lakópark lakóegységei, a bérlőkijelölési jogú lakások és az ifjúsági garzonházak közül a Fövenyes utcai bérlakások nem adhatók bérbe. 8 8 Módosította az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 6. Hatályos: 2016. II.2.
8 III. Fejezet A felek jogai és kötelezettségei 6. A bérlő jogai és kötelezettségei 10. (1) A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni. (2) Az üzemeltető a lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el. (3) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett - elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja. (4) A bérlő köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az üzemeltetőnek, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak, a társasházban lévő lakások esetén a társasházi közös költséget a társasháznak az általuk megjelöltek szerint megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja. (5) A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemidíjtartozásuk. (6) Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított a) 30 napon belül köteles ennek tényét bejelenteni a bérbeadó felé és b) 90 napon belül köteles kiköltözni az önkormányzati bérlakásból. 7. A bérbeadó jogai és kötelezettségei 11. (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti díj ellenében a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról és
9 c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (2) A bérleménnyel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő nem a bérbeadót terhelő minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerződés, valamint a bérlő és az üzemeltető közötti külön megállapodás az irányadó. (3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni: a) a lakás helyreállításának költségeit, b) a költségek megtérítésének módját, valamint c) a munkálatok elvégzésének határidejét. (4) A bérbeadótól a bérlő által átvállalt kötelezettség teljesítése esetén az üzemeltető és a bérlő közötti megállapodás a (3) bekezdésben foglaltakat tartalmazza. (5) A (4) bekezdés szerint elvégezett munkák számlákkal igazolt ellenértékét legfeljebb a megállapodásban szereplő költség erejéig az üzemeltetőnek a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül egy összegben kell a bérlő részére megfizetni vagy a bérlő választása alapján a lakbérbe beszámítani. (6) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt. (7) Az üzemeltető a munkálatok elvégzésének határidejét a bérlő kérésére indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja. (8) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által a (7) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést az Ltv. alapján felmondhatja. (9) Ha a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. (10) A szünetelésre vonatkozó megállapodás tartalmazza a munkálatok megkezdésének és befejezésének pontos időpontját, és a bérlő ingóságainak elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket. 12. (1) Az üzemeltető és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti a Bizottság előzetes véleménye és a közgyűlés gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságának hozzájárulása után. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák a) konkrét megjelölését, b) befejezésének határidejét, c) költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. (3) Az üzemeltető a bérlő kérésére csak a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértékű költségek megfizetését vállalhatja. (4) Az üzemeltető a (3) bekezdésben foglaltak alapján a számlákkal igazolt költségeket, legfeljebb a megállapodásban szereplő összeg erejéig a munkák befejezését követő 30 napon belül egy összegben köteles a bérlőnek megfizetni, vagy a bérlő választása szerint a lakbérbe beszámítani. (5) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.
10 13. (1) Az üzemeltető és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az üzemeltető teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. (2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti. (3) Ha a bérlő a rendelet alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a bizottság kérelem alapján engedélyezheti. Ennek konkrét feltételeit az üzemeltető és a bérlő közötti megállapodásban kell meghatározni. 14. (1) Az üzemeltető a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről. (2) Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg az üzemeltető a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, az üzemeltető a kötelezettség behajtása érdekében köteles jogi eljárást lefolytatni. (3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére. 15. (1) Az üzemeltető és a Hivatal a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben évente legalább két alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenőrizni. A bérlő az ellenőrzés lehetőségét köteles biztosítani. (2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az üzemeltető vagy a Hivatal a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni. (3) Az üzemeltető és a Hivatal tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart. (4) Amennyiben az üzemeltető vagy a Hivatal munkatársa az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a Bizottságot tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról az üzemeltető és a Hivatal jelzése alapján a Bizottság dönt. (5) Az üzemeltető szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles a Bizottságot írásban tájékoztatni a bérlakások kihasználtságáról, azok műszaki állapotáról, az ellenőrzés tapasztalatairól.
11 (6) A Hivatal a pályázatok elbírálása előtt szükség szerint a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelőzően minden esetben átfogó környezettanulmányt készít a kérelmezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire, valamint a rendeltetésszerű lakáshasználatra vonatkozóan. IV. Fejezet Bérbeadói hozzájárulások 8. Hozzájárulás a bérlőtársi jogviszonyhoz 16. (1) A bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül a bérbeadó a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) A bérlő és a vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi körülményei indokolttá teszik. (3) A (2) bekezdésben megjelölt személyek esetében nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlővel együtt lakó szülőnek máshol beköltözhető lakása van. (4) A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel a rendeletben foglalt szociális, vagyoni és jövedelmi helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek. (5) Más személlyel bérlőtársi jogviszony nem létesíthető. 9. Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételei 17. (1) A megüresedett társbérleti lakrész önálló bérletként nem adható bérbe. (2) A lakásban visszamaradó társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész csak akkor adható bérbe, ha a társbérlő vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését. (3) Amennyiben a társbérlő a (2) bekezdésben foglaltakat nem vállalja, akkor a részére cserelakást kell biztosítani, és a felszabadult ingatlant önálló lakásként kell bérbe adni. 10. A befogadás szabályai 18. (1) A bérlő a lakásba más személyt az Ltv. rendelkezéseiben foglaltakon kívül a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. (2) A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a Bizottságtól. (3) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát.
12 (4) A Bizottság a hozzájárulást megtagadhatja, ha a befogadó a befogadást indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága miatt a zavartalan együttélés nem biztosított. (5) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik. (6) Vissza kell vonni a hozzájárulást, ha olyan feltétel következik be, amely fennállása esetén a hozzájárulást meg kellett volna tagadni. 19. 11. A bérleti jog folytatása és az elhelyezési kötelezettség szabályai (1) A bérlő bérleti szerződésének megszűnését követően a Bizottság hozzájárulásával befogadott lakásban visszamaradó személy a lakást a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül köteles elhagyni, másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szociális bérlakásban visszamaradt személy kérelmére a lakásbérleti jogviszonyt folytathatja, amennyiben a rendelet szerint jogosult a szociális bérlakásra és a lakást közüzemi vagy lakbérhátralék nem terheli. (3) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására az Ltv. rendelkezéseiben és a (2) bekezdésben meghatározott befogadott személyeken túl más személy nem jogosult. A bérlő halála esetén a befogadottnak a halál bekövetkezésének időpontját követő 90 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat. 12. Hozzájárulás a tartási szerződéshez 20. (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében a bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján tartási szerződést köthet a lakásbérleti jog folytatása ellenében. A hozzájárulás megadásáról a Bizottság dönt. A megkötött tartási szerződés egy példányát az aláírástól számított 30 napon belül a Hivatalhoz be kell nyújtani. (2) A Bizottság a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha: a) az eltartó vagy házastársa Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén másik beköltözhető lakással rendelkezik, b) az eltartó az egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes, c) a bérlő az életkora, illetőleg az egészségügyi körülménye alapján tartásra nem szorul, d) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetve érvényes tartási, gondozási szerződés alapján más személy gondoskodik, e) a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja. 13. Hozzájárulás a lakáscsere szerződéshez 21.
13 (1) A bérbeadó a lakáscsere-szerződéshez akkor adhatja hozzájárulását, ha a lakás bérlője a bérleti jogát másik lakóingatlan tulajdonjogára vagy bérleti jogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető. (2) Önkormányzati lakás esetén bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulást, ha a cserepartner az Ltv.-ben meghatározott kötelezettségeit a bérbeadó felé a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. (3) A lakáscseréhez az Ltv.-ben felsorol eseteken kívül nem adható hozzájárulás, ha a) az elcserélni kívánt önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés határozott időre szól és az új bérlő határozatlan idejű szerződést kíván kötni, b) a bérlőkijelölési jog gyakorlására jogosult a cseréhez nem járul hozzá, vagy c) az önkormányzati bérlakások cseréje esetén a lakást cserélő felek közül bármelyiknek lakbér vagy közüzemidíj-tartozása áll fenn, kivéve, ha a tartozó a hátralék megszüntetésére megállapodást köt. 14. Hozzájárulás albérleti szerződéshez 22. (1) A bérbeadó a teljes lakás további albérletbe adásához nem járulhat hozzá. A lakás egy részének albérletbe adásához az albérleti szerződés írásba foglalása szükséges. (2) Az albérletbe adással a bérlő nem teremthet zsúfolt lakáshelyzetet. Zsúfolt lakáshelyzetnek minősül, ha a lakásban az 1 főre jutó alapterület nem éri el a 10 m²-t. (3) Ha a bérlő bérleti jogviszonya bármilyen okból megszűnik, az albérlő elhelyezésére a bérbeadó nem vállal kötelezettséget. (4) A lakás fizetővendéglátás céljára albérletbe nem adható. V. Fejezet A lakbér és egyéb fizetési kötelezettségek 15. Az óvadék fizetése 23. A bérleti szerződés megkötésekor, a bérbeadó a bérbeadás feltételeként a rendeletben meghatározott összeg megfizetését köti ki óvadékként. Az óvadék pontos összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell. Nem köthető ki óvadék fizetése a szociális alapon bérbe adott, valamint a szolgálati lakások és a bérlőkijelölési jog gyakorlása alapján bérelt lakások esetén. 16. A lakbér mértéke
14 24. (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni. (2) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza: a) lakás használata, b) a lakás és az épület üzemeltetése: ba) épület karbantartása; bb) közös helyiségek, közlekedők világítása, fűtése, takarítása, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetése; bc) a bérleti szerződések keletkezésével, szüneteltetésével, megszűnésével összefüggő bérbeadói feladatok ellátása; bd) az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezési és adminisztratív feladatok ellátása; be) a lakbérek közlése és beszedése; bf) a személy- és teherfelvonó használata és bg) az üzemeltetői szervezet működtetése, a személyi és anyagi feltételek biztosítása. c) A lakás és az épület fenntartása: ca) a szavatossági felelősség a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáért; cb) az üzemelés során keletkező hibák kijavítása, az életveszély elhárítása; cc) az épület állagát veszélyeztető hiányosságok megszüntetése; d) az a)-c) pontban felsorolt feladatok lebonyolítása során felmerült költségek. (3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területet, továbbá a közös helyiségeket és területet térítés nélkül jogosult használni. (4) A bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásért az üzemeltetőt külön díjazás illeti meg. Minden, nem a bérbeadót terhelő üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítésére a lakásbérleti szerződés, valamint a bérbeadó és az üzemeltető közötti külön - 11. (3) bekezdése szerinti - megállapodás az irányadó. (5) Külön szolgáltatásnak minősül a központi fűtés és a melegvíz szolgáltatás. 25. (1) 9 A szociális helyzet alapján bérbe adott, valamint a szolgálati lakások és az átmeneti lakások lakbérének bruttó differenciált mértéke komfortfokozat és lakbérövezet szerint a következő (Ft/m 2 /hó): Komfortfokozat Lakbérövezet - bruttó lakbér Ft/m 2 /hó Kiemelt I. övezet II. övezet III. övezet Összkomfortos és komfortos 500 313 269 225 Félkomfortos 388 223 195 167 Komfort nélküli 291 167 144 122 Szükséglakás 144 98 52 25 9 Módosította az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 7. Hatályos: 2016. II.2.
15 (2) A lakbérövezeteket a rendelet 1. melléklete állapítja meg. (3) Amennyiben a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások bérlői minimum 4 évre szóló és háztartásonként legalább 10.000,- Ft/hó értékű előtakarékossági szerződést kötnek, a szerződés megkötését követő 3. hónaptól a) havi10.000,-ft után 3000,- Ft/hó bérleti díj kedvezményben b) havi 20.000,-Ft után 5000,- Ft/hó bérleti díj kedvezményben részesülnek. 26. 10 (1) A jogszabály alapján gyakorolt bérlőkijelölési jog és az intézmények, valamint a sportszervezetek bérlőkijelölési joga alapján bérbe adott lakások lakbére megegyezik a 25. (1) bekezdésében meghatározott összeggel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a bérlőkijelölési jog gyakorlására a Közgyűlés egyedi döntése alapján kerül sor, a lakbér összege megegyezik a közgyűlési döntésben meghatározott jogcímű bérlakások lakbérével. 27. 11 Az ifjúsági garzonházakban lévő lakóegységre vonatkozó bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő üzemeltetési és kezelési kötelezettség teljesítéséből adódó költségek biztosítására bruttó 5.449,- Ft/hó lakbért köteles fizetni. 28. (1) 12 A költségelvű bérlakások lakbérének mértéke bruttó 505 Ft/m 2 /hó. A lakbért a lakás teljes alapterületének figyelembevételével kell megállapítani. (2) A lakbér a lakás üzemeltetésének, fenntartásának, felújításának az alábbiakban felsorolt ellenértékét tartalmazza: a) a lakás és az épület üzemeltetése: aa) a bérleti jogviszony keletkezésével, szüneteltetésével és megszűnésével kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátása, kivéve a lakások bérlőinek kijelölése; ab) a lakbérek beszedése, nyilvántartása, a késedelmesen fizető bérlők bérletidíjhátralékának behajtása; ac) a bérlemények rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések állandó üzemképes állapotban tartása; ad) a bérlemények rendeltetésszerű és gondos használatának ellenőrzése; ae) az ingatlan közös használatú területeinek tisztántartása, szükség szerinti megvilágítása, és az ehhez kapcsolódó közműellátás biztosítása; b) a lakás és az épület fenntartása, felújítása: ba) életveszély elhárítása; 10 Módosította a 2/2014.(II.5.) önk. rend. 2. -a,. Hatályos 2014. 02.06. 11 Módosította az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 8. Hatályos: 2016. II.2. 12 Módosította az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 9. Hatályos: 2016. II.2.
16 bb) az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát veszélyeztető, vagy a bérlemény rendeltetésszerű használatát lényegesen gátoló, azonnali beavatkozást igénylő hibák haladéktalan, eseti megszüntetése; bc) az ingatlan rendeltetésszerű állapotát lényegesen nem befolyásoló, azonnali beavatkozást nem igénylő hibák kijavítása, amelyekre az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt az észleleléstől számított 6 hónapon belül kerül sor; bd) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használatának érdekében végzett, előre tervezett, folyamatos állagmegóvási munkák; be) a bérbeadót terhelő olyan javítási munkák elvégzése, amelyek a rendeltetésszerű használat mellett, nem szándékos károkozás következtében, természetes elhasználódásból erednek, továbbá ugyanezen okból egyes lakás-felszerelési tárgyak vagy szerelvények szükség szerinti cseréje; bf) a fenti feladatok lebonyolítása, elvégzése során felmerült költségek. 28/A. 13 A piaci alapon bérbeadott lakásokra vonatkozó bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő üzemeltetési és kezelési kötelezettség teljesítéséből adódó költségek biztosítására bruttó 850,- Ft/m²/hó lakbért köteles fizetni. 29. (1) A megállapított lakbért a bérlő kérelmére csökkenteni kell a lakás épületen belüli fekvése, helyiségekkel való ellátottsága alapján, ha a lakás: a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm mélyen, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben terepszint alatt) van, vagy földszinti, de pince fölötti lakás, b) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 m távolságon belül fekvő épületben van, és legalább 1 lakószoba ablaka a vasútvonalra néz, c) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van, d) összkomfortos vagy komfortos da) de közlekedő helyisége nincs, db) kamra helyett csak élelmiszer-tárolószekrénnyel rendelkezik, vagy dc) fürdőszoba helyett mosdó-, vagy zuhanyzófülke van, vagy e) a lakóépületben közvetlen lapos tető alatti szinten van. (2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke az (1) bekezdés a)-e) pontokban meghatározott lakások esetén tételenként 5 %, de maximum 20 % lehet. (3) Ha a lakás összkomfortos vagy komfortos és fűtése szilárd, illetve folyékony tüzelésű etage kazánnal, vagy szilárd, illetve folyékony tüzelésű egyedi kályhával biztosított, a bérlőt a (2) bekezdésben írt csökkentés mértékén felül további 10 % lakbércsökkentés illeti meg. 13 Kiegészítette az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 10. Hatályos: 2016. II.2.
17 17. A lakáshasználati díj 30. (1) A bérlakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. (2) A jogcím nélküli lakáshasználótól az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásból való kiköltözésig emelt használati díj követelhető, ha az Ltv., illetve a rendelet rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, a 7-10 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének négyszeres összege, a 11. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse. (4) Az ifjúsági garzonházak és a költségelvű bérlakások esetében amennyiben a bérleti szerződés megszüntetésére a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján került sor, úgy a bérlő a bérleti szerződés megszűnésétől lakáshasználati díjat köteles fizetni. A fizetendő lakáshasználati díj összege azonos mértékű a rendelet vonatkozó rendelkezései szerinti lakbér összegével. 18. Lakbértámogatás 31. Az önkormányzati lakbértámogatást a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályai szerint kell biztosítani. VI. Fejezet 19. A lakásbérleti jogviszony megszűnése és megszüntetése 32. (1) A határozott és a határozatlan időre kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel bármikor megszüntethető. (2) 14 A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére: a) másik lakást ad bérbe, vagy b) a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (3)A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alapján a bérlő a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg c) nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú 14 Módosította a 28/2016. (IX.26.) önkormányzati rendelet 1. Hatályos: 2016. 09.27.
18 lakás bérbeadását kérheti. (4)A határozatlan időre kötött bérleti szerződést a bérlő és a bérbeadó írásban bármikor felmondhatja az Ltv.-ben meghatározott felmondási idő betartásával. (5)A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott igény több bérlő részéről történő felmerülése esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázati eljárás keretében meghirdetni. 33. (1) A pénzbeli térítés összege a 32. (2) bekezdés c) pontja esetén: Szobaszám 1 szoba 1,5 szoba 2 szoba 2,5 szoba 3 szoba Komfortfokozat Összkomfortos 210 e Ft 273 e Ft 336 e Ft 399 e Ft 462 e Ft Komfortos 168 e Ft 217 e Ft 266 e Ft 315 e Ft 364 e Ft Félkomfortos 84 e Ft 108,5 e Ft 133 e Ft 197,5 e Ft 182 e Ft Komfortnélküli 63 e Ft 80,5 e Ft 98 e Ft 115,5 e Ft 133 e Ft (2) Ha a lakásbérleti szerződés 32. (2) bekezdése szerint történő megszüntetése során a bérbeadó a bérlőnek másik lakás mellett pénzbeli térítést is a fizet ennek az összege a két lakás használati értékének a különbözete. (3) A rendelet 32-33. -ának alkalmazása során a bérbeadói döntéseket a Bizottság hozza meg. 34. (1) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha: a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg; b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti; c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak; d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják, vagy e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető cserelakást ajánl fel. (2) Az 50 000,- Ft alatti lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt, az üzemeltető a lakásbérleti-díjtartozás közlésével tájékoztatja a bérlőt a tartozás részletekben történő megfizetésének lehetőségéről. (3) Amennyiben a bérlő az üzemeltető tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül az üzemeltetőtől a fennálló lakbértartozása részletekben történő megfizetését nem kérelmezi vagy a megállapodásban szereplő kötelezettségét a megállapodás aláírása után 3 egymást követő hónapban nem teljesíti, az üzemeltető a lakásbérleti szerződést az Ltv. szerint meghatározott módon felmondja. (4) Az üzemeltető a lakásbérleti-díjtartozás rendezése érdekében a bérlővel kötött megállapodásokról a Hivatal közreműködésével a Bizottságot havonta tájékoztatja.
19 (5) Az 50 001 Ft és a 270 000 Ft közötti lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt a bérlőnek a) alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb alapterületű vagy egyéb okból alacsonyabb lakbérű, alacsonyabb költségű bérlakást, illetve b) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételét kell felajánlani. (6) Amennyiben a bérlő az (5) bekezdésben foglalt ajánlatot nem fogadja el, vagy az adósságkezelési szolgáltatásban során előírt kötelezettségeit nem teljesíti, az üzemeltető a bérleti szerződést az Ltv. szerint meghatározott módon felmondja. (7) Abban az esetben, ha a bérbeadó a (5) bekezdés a) pontjában meghatározott lakással nem rendelkezik, illetve a bérlő adósságkezelési szolgáltatásra a Szoctv. alapján nem jogosult a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (8) Ha a bérlőnek közüzemidíj-tartozása vagy társasházi közös költség tartozása van elsősorban alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb alapterületű vagy egyéb okból alacsonyabb lakbérű, alacsonyabb költségű bérlakás, illetve adósságkezelési szolgáltatást kell felajánlani. (9) Amennyiben a bérbeadó nem rendelkezik az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott lakással illetve a bérlő adósságkezelési szolgáltatásra a Szoctv. alapján nem jogosult, a Bizottság a bérleti szerződést akkor hosszabbítja meg, ha a bérlő a díjtartozás megfizetése érdekében az adósság jogosultjával a tartozás részletekben való megfizetése érdekében megállapodást kötött vagy írásban tett nyilatkozatában vállalja a részletfizetést. A bérleti szerződés a részletfizetésre megállapított határidőre hosszabbítható meg. (10) Ha a bérlő a (9) bekezdésben foglalt részletfizetési kötelezettségét 3 egymást követő hónapban nem teljesíti, az üzemeltető a Hivatal tájékoztatása alapján a lakásbérleti szerződést az Ltv. szerint meghatározott módon felmondja. (11) Az üzemeltető a lakáskiürítésére irányuló eljárás megkezdése előtt a felmondott lakásbérleti szerződésekről a felmondás okának és a bérlő adatainak ismertetésével, a Hivatal közreműködésével a Bizottságot havonta tájékoztatja. (12) Amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően a bérleményt nem adja át, az üzemeltető a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani. (13) 15 A Bizottság a lakáshasználó írásbeli kérelmére a felmondott vagy az egyéb ok miatt megszűnt bérleti jogviszony esetén pályázati eljárás lefolytatása nélkül ismételten bérleti jogot biztosíthat, ha az újabb bérleti szerződés megkötését menthető okból - így különösen betegség, közeli hozzátartozó halála miatt - nem kezdeményezte és a) a lakáshasználónak a kérelem benyújtásának időpontjában lakáshasználati díj vagy közüzemi díj tartozása nincs, b) a tartozásai rendezése érdekében adósságkezelési szolgáltatásban részesül és a kötelezettségeit folyamatosan teljesíti, vagy c) az üzemeltetővel, közüzemi szolgáltatóval részletfizetési megállapodást kötött és a kötelezettségét folyamatos teljesíti (14) A bérleti jogviszony folytatásának további feltétele, hogy a bérbeadói ellenőrzés során megállapításra kerüljön, hogy a lakáshasználó és a vele együtt lakó személyek a lakást, a lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és a házhoz, lakáshoz tartozó területeket, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen használják, az együttélés szabályait betartják. 15 Módosította az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 11. Hatályos: 2016. II.2.
20 (15) Azon lakáshasználók esetében, akik adósságkezelési szolgáltatásban vesznek részt, vagy az üzemeltetővel, a közüzemi szolgáltatókkal tartozásuk rendezésére részletfizetési megállapodást kötöttek a bérleti jogviszonyuk az adósságcsökkentési támogatás folyósításának, illetve a részletfizetési megállapodás időtartamáig kerül ismét megállapításra. VII. Fejezet Az egyes jogcímeken bérbe adott lakásokra vonatkozó különös szabályok 20. A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei 35. (1) A szociális rászorultság alapján a rendelet függelékében felsorolt lakások adhatók bérbe. 16 (2) Szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati bérlakás bérleti jogának megszerzésére az a nagykorú személy pályázhat, aki megfelel a rendelet 8. -ában foglaltaknak és aki, a rendelet alapján a szociálisan rászorulónak minősül. (3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén is csak akkor érvényes a pályázat, ha a pályázó és a vele jogszerűen együtt költözők együttes jövedelméből számított egy főre jutó nettó jövedelem a pályázat benyújtásának időpontjában meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) 60 %-át komfort nélküli lakás esetén, b) 80 %-át félkomfortos lakás esetén, c) 100 %-át komfortos és d)120%-át összkomfortos lakás esetén. (4) 17 A bérleti szerződés meghosszabbítása tekintetében szociálisan rászoruló: az a személy és család, akinek vagy a jogszerűen vele együtt költözőknek a tulajdonában, haszonélvezetében a szerződés meghosszabbításának időpontjában nincs beköltözhető lakás vagy családi ház, forgalomképes építési telek, hétvégi ház vagy üdülő telek, kivéve az 5. (7) bekezdésben meghatározott esetet, továbbá akinek vagy a jogszerűen vele együtt költöző közeli hozzátartozóknak az egy főre jutó havi nettó jövedelme a szerződés meghosszabbítását megelőző hónapban nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) egyedülálló személy esetén 375 %-át, b) gyermekét egyedül nevelő személy esetén 350 %-át, c) 2-4 fős család esetén 325 %-át, d) 5 vagy több fős család esetén 275 %-át. (5) A bérleti szerződés meghosszabbítása esetén nem kell vizsgálni a szociális rászorultság feltételeinek a fennállását annak a bérlőnek, aki az első bérleti jogviszony kezdő időpontban szociálisan rászoruló volt és az újabb bérleti jogviszony biztosítására benyújtott kérelem időpontjában a 60 életévét betöltötte vagy a bérelt lakásban 60 év feletti közeli hozzátartozójával él. 16 Módosította az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 12. Hatályos: 2016. II.2. 17 Kiegészítette az 1/2016. (II.1.) önkormányzati rendelet 13. Hatályos: 2016. II.2.