BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT PUBLIC RELATIONS SZAKIRÁNY A TÉRSÉGI ARCULATBA ILLŐ TURISZTIKAI VONZERŐ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI KÉSZÍTETTE: BAZSONYI ILDIKÓ BUDAPEST, 2009 2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 6 2. Tamási Kistérség... 7 2.1 A kistérség természeti adottságai... 7 2.2 A kistérség társadalmi és kulturális környezete... 8 3. Tamási... 9 3.1 A város története... 9 3.2 Földrajzi adottságok...10 3.3 Mezőgazdaság...10 3.4 Gazdaság...12 3.5 Látnivalók a városban...12 3.6 Kirándulási lehetőségek a környéken...14 3.7 A város jelképei...15 3.7.1 Címer...15 3.7.2 Zászló...15 3.8 Kultúra...16 3.8.1 Tamási Nyár...16 3.8.1.1 Tófesztivál...16 3.8.2 Városi Művelődési Központ...16 3.8.2.1 Tamási Koncert-Fúvószenekar...17 3.9 Lokális média...18 3.10 A turizmus szervezeti rendszere a városban...19 3
3.10.1 Helyi Vidékfejlesztési Iroda...19 3.10.2 Tourinform Iroda...19 3.11 A térség marketingeszközei és marketingtevékenysége...20 3.11.1 Idegenforgalmi film...21 4. Tamási város SWOT-analízise...22 5. Magyarország idegenforgalma...24 6. Tolna megye turizmusa...25 6.1 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma...25 7. Turisztikai adottságok és fejlesztési lehetőségek...29 7.1 Egészségturizmus...30 7.1.1 Gyógyturizmus...31 7.1.2 Wellness-turizmus...33 7.1.3 A Tamási Termálfürdő...35 7.1.3.1 A fürdő története...35 7.1.3.2 A fürdő üzemeltetése télen...37 7.1.3.3 A fürdő üzemeltetése a nyári időszakban...38 7.1.3.4 A kemping...40 7.1.3.5 Fejlesztési tervek...41 7.2 Vadászturizmus a Gyulaji erdőben...42 7.2.1 A Gyulaji erdő...42 7.2.2 Vadaspark...43 7.2.3 Fejlesztési javaslatok:...44 7.3 Horgászturizmus...46 4
7.4 Lovas turizmus...48 7.5 Falusi turizmus...51 7.6 Kerékpáros turizmus...53 7.7 Madárfigyelés, Pacsmagi tavak...55 8. Megjelenés a virtuális térben...57 8.1 Internet-használat az országban...57 8.2 A virtuális tér kutatása...65 8.2.1 A Tamási Kistérség ismertsége a turisztikai oldalak felől...66 8.2.2 Tamási város ismertsége a turisztikai oldalak felől...67 8.2.3 A Tamási Termálfürdő ismertsége a virtuális térben...69 8.2.4 Szálláshelyek a virtuális térben...71 9. Zárógondolatok...74 10. Felhasznált irodalom...75 11. Mellékletek...78 5
1. Bevezetés Szakdolgozatom témája egy dunántúli kisváros, Tamási és környékének bemutatása, turisztikai vonzerejének szemléltetése, különös tekintettel a város termálfürdőjére. Fontosnak tartom kiemelni a turizmusból fakadó lehetőségeket, azt, hogy miképpen tudja a város kihasználni természeti adottságait az idegenforgalom szempontjából. A szakdolgozat során igyekszem felmérni a térség idegenforgalmának a helyzetét, megvizsgálva a térség és Tamási adottságait, rávilágítva a hátrányokra, elmaradottságokra. Megpróbálok rávilágítani arra, miért érdemes a városnak kihasználni a fürdő és a gyógyvíz nyújtotta lehetőségeket, és arra, hogy rövid, illetve hosszú távon milyen előnyei származhatnak Tamásinak a fejlesztésekből. Magyarország a gyógyvizek hazája, a gyógyvizekre épült szolgáltatásokkal hazánk a fürdők országává válhatna. Ebből a szempontból Tamási rendkívül kedvező helyzetben van, hiszen gyógyvizének köszönhetően a termálfürdő a térség meghatározó turisztikai terméke. A térség számtalan olyan természeti adottsággal rendelkezik, amelyeket ki kellene használni a turizmus különböző területein. Az egészségturizmuson túl a falusi, a kerékpáros, a vadász-, és a lovas turizmus rejt lehetőségeket, hogy fellendíthessék a térség idegenforgalmát. Bemutatom a város és környékének azon földrajzi, természeti, kulturális adottságait, melyek vonzóvá tehetik a vidéket a turisták számára, fellendíthetik idegenforgalmát, ezáltal elősegíthetik azt is, hogy a térségnek sikerüljön kilábalni nehéz gazdasági helyzetéből. 6
2. Tamási Kistérség 2.1 A kistérség természeti adottságai 1 A Tamási kistérség Tolna megye egyik legszebb részén, a Kapos-Sió-Koppány menti dombvidéken helyezkedik el. Földrajzilag a Balaton és a Duna között terül el, a Balatontól délkeletre, a Dunától nyugatra. A kistérség Tolna megye nyugati, északnyugati határán helyezkedik el, összterülete 1028 km², mely 31 települést foglal magába. A kistérség lakónépessége 41007 fő, népsűrűsége 39,9 fő/ km². Az éghajlati jellemzők mezőgazdasági szempontból rendkívül kedvezőek. A hőmérsékleti viszonyok csaknem minden hazánkban termesztett növény számára megfelelőek. Az itt termesztett növények számára a csapadékviszonyok is kedvezőek, eltekintve néhány vízigényes fajtól. Szőlő- és gyümölcstermesztésre a kistérség több területe is alkalmas, bár az elmúlt évtizedek alatt megszűnt, vagy csupán kisebb területen volt ültetvénypótlás, illetve telepítés. Kilenc település alkotja a tolnai borvidék tamási körzetét ebből a kistérségből: Tamási, Hőgyész, Iregszemcse, Nagyszokoly, Magyarkeszi, Felsőnyék, Ozora, Pincehely, Simontornya. Ezek a települések bekapcsolhatók lehetnének a borturizmusba, mindössze megfelelő előkészítésre és propagandára lenne szükség. A települések közül kettő visel városi rangot, Tamási és Simontornya. Tamási mérete alapján kisváros, ennek ellenére egyes területei még egészen falusias jellegűek, és a szolgáltatások színvonala sem üti meg mindenben az ezredforduló városának kívánalmait. A kistérség másik városa Simontornya ipara alapján kapta meg a városi rangot, de a rendszerváltás alaposan megcsonkította a több száz éves hagyományokra visszatekintő bőr- és szőrmeipart. Ezek a veszteségek visszavetették a várost a fejlődésben. Idegenforgalom szempontjából gazdag történelmi múltjának köszönhetően a térség egyik legfontosabb települései között tartják számon. 1 Magyarország régiói Dél-Dunántúl Tolna megye 2005, 372-383. 7
2.2 A kistérség társadalmi és kulturális környezete 2 A gazdaság fellendítésének egyik fontos tényezője a tőkebefektetés, mellyel új munkahelyeket lehetne teremteni a kistérségben. A fellendülés egyik területe a turizmus, az idegenforgalom lehet, mely segíthet a kistérségnek jobb helyzetbe kerülni, illetve a lakosság egy részének új munkahelyeket teremt, vagy pedig keresetkiegészítést jelent. Művelődési ház minden településen van, de működtetésük az önkormányzatok számára pénzhiány miatt egyre nehezebb, sőt néhol lehetetlen. A szűkös anyagi körülmények ellenére az aktív közművelődést segíti a tamási, a simontornyai, az iregszemcsei, és a tolnanémedi művelődési ház. Tamásiban, Simontornyán és Gyönkön állandó jelleggel látogathatók a galériák és kiállítások. Fesztiválokat és kulturális rendezvényeket rendszeresen rendeznek Tamásiban, Simontornyán, Ozorán, Iregszemcsén és Hőgyészen. A terület településeinek többsége kulturális értékekben szegény. A legtöbb falu a hagyományos templomokon kívül nem tud jelentősebb építészeti emléket felmutatni. Csupán az ozorai és simontornyai vár rendelkezik kulturális szempontból meghatározó vonzerővel. A turizmus szempontjából fontos, hogy az idelátogató turisták az idejüket kellemesen tölthessék el, és ehhez megfelelő programok álljanak a rendelkezésükre. Ezt elősegítendő a falvak minden évben megrendezik szüreti felvonulásaikat, amelyekkel felelevenítik népviseleti, öltözködési hagyományaikat is. A turizmus fontos tényezője a konferenciák szervezése azokban a körzetekben, ahol megfelelőek ehhez a feltételek, viszont a térség még felkészületlen komoly rendezvények megszervezésére, hiszen sem elegendő, megfelelő színvonalú szálláshellyel, sem egyéb háttéri kapacitásokkal nem rendelkezik. 2 A Tamási Kistérség turisztikai fejlesztési programja, Helyzetfeltáró tanulmány 2005, 4-18. 8
3. Tamási 3 3.1 A város története A kisváros nevét védőszentjéről, Szent Tamásról kapta. A vidék ősidők óta lakott, ezért szinte minden történelmi korból találhatók itt emlékek. Bronzkori mészbetétes edények kerültek elő a várhegyről (i. e. 1700 körüli időből), és Tamásiban található az egyetlen halstatti lelet. A keltákat leigázó rómaiak idején kialakult kultúrákból maradt ránk a Concordia ezüstös bronz szobrocska (1941. évi feltárás) és Pallas Athéne szobra (1952. évi feltárás). A környéken fellelt villaromok, valamint a mostani templom alatt található római padlóburkolat is arra utal, hogy a római kor idején előkelő lakó- és üdülőhely volt. Bizonyos feltételezések szerint a mai Várhegy Castellum is volt. Feltehetőleg több népcsoport is átvonult át ezen a vidéken a római uralomtól egészen a honfoglalásig. A honfoglalást követően Szent Tamás tiszteletére római kori templomot építettek, valahol a mai templom alatt vagy mellett. Ennek egyik oszlopfejezete a templom déli bejáratának szentvíz-tartója. A középkorban Tamásiban egy vár épült, feltehetőleg IV. Béla rendeletére, a tatárjárás után. A tamási várról már 1315-ben oklevél tesz említést. A hajdani a mai várhegy csúcsán állott vár a Tamássyak, a Héderváryak után került Werbőczi István tulajdonába, majd 1554-ben a török Ahmed pasa kezére. A török hódoltság után a vár falait teljesen lebontották, és köveiből épült meg a nagykocsma, a pincehelyi templom, és a miklósvári vadászkastély. Ettől az időtől kezdve a feljegyzett események sora elsősorban a miklósvári vadászkastéllyal fonódott össze. Esterházy "Fényes" Miklósról kapta a terület a Miklósvár nevet. Tamási 1970-ben vált nagyközséggé: ekkor adták át a Várhegyi kilátót és pihenőparkot s a Dám Hotelt. A település idegenforgalmát növelte az 1973-ban átadott Termálfürdő. A városiasodást szolgálta a parkosítás is. 3 Magyarország régiói Dél-Dunántúl Tolna megye 2005, 384-395. 9
Tamási - történelmében negyedszer - 1984. január 1-jén városi rangot kapott. 1987-ben kezdték meg a kemping építését. 1988-ban fedetté alakították a gyógyvizű termálfürdőt, aminek közelében üdülőtelkeket parcelláztak, s nyaralók sorát építették. 3.2 Földrajzi adottságok Tamási a Kapos-Koppány menti dombvidék legjelentősebb települése. A település földrajzi fekvése igen kedvező, ezért közúton könnyen megközelíthető, két főútvonal keresztezi itt egymást, a Dunaföldvárt Nagykanizsával összekötő 61-es, illetve a Siófok és Szekszárd közötti 65-ös. Siófoktól 40 km-re, Szekszárdtól 50 km-re, Dunaföldvártól 53 km-re, Dombóvártól 34 km-re fekszik. A vasúti összeköttetés már kevésbé kedvező. A várostól 15 km-re fekvő Pincehely állomáson lehet a Pécs- Budapest fővonalra csatlakozni. A városon egykoron áthaladó Dombóvár-Lepsény közötti vasútvonal már az 1990-es évek eleje óta használaton kívül van, de megszüntetéséről máig nem született döntés. A vasút kiesése tehát azt is jelenti, hogy nem csak a személy-, hanem a teherszállítás is a közútra tevődött át. A legközelebbi repülőtér a 35 km-re fekvő Siófok-Kilitin található. A város éghajlata lényegében kontinentális, melyet az Adriai-tenger hatása valamelyest mérsékel. Az évi középhőmérséklet +10 C. A napsütés évi átlaga kb. 2 ezer óra. A mezőgazdasági termeléshez elegendő a csapadék, melynek éves átlaga kb. 685 mm. 3.3 Mezőgazdaság Mezőgazdasági szempontból a kistérség igen jó adottságokkal rendelkezik, ahol az agrár-gazdálkodás nagy múltra tekint vissza. A rendszerváltásig eredményesen működtek az állami és szövetkezeti gazdaságok, amelyeket a rendszerváltást követően felszámoltak. Ez után magántulajdonba kerültek a földterületek és a mezőgazdasági 10
üzemek is. Körülbelül 20 egyéni és társas vállalkozás tevékenykedik 100 ha feletti területen. A déli lejtők kedvező feltételeket biztosítanak a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Főleg kukoricát, búzát és a napraforgót termelnek a szántóföldeken. A mezőgazdasági jelleg ma is jellemző a városra. Az állattenyésztés mértékének jelentős visszaesése a kedvezőtlen piaci körülményekre vezethető vissza, ezzel egy időben pedig a háztáji állattartás a korábbinak a töredékére csökkent. A város közelében lévő kis településeken több nagyobb állattartó major is működik, pl.: Fornádon, Kecsegén, Páriban, Leokádiapusztán. Állattartásban a sertés dominál, szarvasmarhát csak a régi gazdák tartanak. A város a Tolnai borvidék része, éppen ezért a szőlőtermelés főleg a borszőlőfajtákra korlátozódik. Az olaszrizling a legelterjedtebb szőlőfajta a vidéken. 530 szőlőskert található a városban. A nagyobb termelők hegyközségbe tömörültek, számuk 183. Csökkenőben van a szőlő termőterületek aránya. Ennek oka az, hogy nehéz a szőlő és a bor értékesítése, a fiatalokban kevesebb a hajlandóság a szőlőmegmunkálásra, és végül a szőlőhegyeken egyre több lakóház és üdülőtelek jelenik meg, csökkentve a szőlővidék területét. A szőlőskerteket számottevő vadkár is sújtja. A gyümölcstermesztés és a kertészet a háztáji gazdaságokban történik, piacra minimális mennyiség kerül. A termelők nem tudnak versenyezni az üzletláncok dömpingáraival. Természetes állatvilága gazdagnak mondható. Vannak honosított vadak, amelyeket a Vadaskertben tenyésztenek: szarvasok, őzek, dámok, vaddisznók. Madárvilága is gazdag, főleg a halastavak környékén, mely élelmet, védelmet biztosít számukra. A közelben lévő pacsmagi tavakat 1990-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Csak néhány kisebb fűrészüzem működik a térségben, hiányzik a fafeldolgozó ipar, s ez egész Tolna megyére jellemző. Ez az oka annak, hogy a kitermelt fák jelentős részét nagy távolságokra szállítják, és így elesnek attól a plusz jövedelemtől, amit a fafeldolgozásból nyerhetnének. km². A város népessége a 2006. december 31-ei adatok alapján 9353 fő, területe 125 11
3.4 Gazdaság A munkanélküliség tekintetében Tamási sereghajtó a Tolna megyei városok között, ezért a város vezetésének célja ennek az aránynak az enyhítése, és az itt élők megélhetésének, életszínvonalának minőségi javítása. Munkalehetőségek biztosításában a teljes felsorolás igénye nélkül jelentős szerepet vállal a Massive Kft., a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt., a Hinke Kft., a Tam-Bau Kft., a Stahl Union Kft., a JPK Kft. Nagy arányú változás figyelhető meg a kereskedelemben. A korábban monopolhelyzetben lévő Kop-Ka Áfésznak komoly konkurenciát jelentenek a kisvárosokat is elérő multicégek. A korábbi Penny Market után 2005 augusztusában megnyílt a Lidl, majd ezt követően megindult a Spar üzletlánc kiépítése is. A magánüzletek is nehezen bírják a piaci versenyt, ezért sok meg is szűnt. A butikoknak a távol-keleti üzlettulajdonosok jelentenek megoldhatatlan problémát. Sajnos a munkanélküliségből adódóan a vevők elsődleges vásárlási szempontja az olcsó ár. Nagyon sok a rövid ideig üzemelő vállalkozás, melyek részben a piaci verseny, részben a nem körültekintő felmérés, a túlzott adózás miatt zár be. A város gazdasága elsősorban az olcsó munkaerőt kihasználó, részben külföldi tulajdonú kis- és középvállalkozásokra épül. Legjelentősebb képviselőjük a Talux- Massive-Philips, amely az utóbbi évek fejlesztési eredményeképp jelentős méretű gyártó és logisztikai bázist hozott létre a városban. 3.5 Látnivalók a városban A város egyetlen műemléke, amely egyben a környék legszebb gótikus építménye is, a Kálvária-dombon található Rozália-kápolna. A homlokzat előtti toronnyal, téglalap alakú hajóval épített kápolna a XVI. Századból való. A szentélyt 1542-ben építették. A történelem során többször is átépítették, először a XVIII. 12
Században, majd 1896-ban. A megújítás alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A homlokzat fülkéjében szobrok találhatók. A barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a belső berendezés is: rokokó főoltár szobrokkal (1776), rokokó szószék és orgona, valamint copfstílusú padok. A szentelvíztartót középkori oszlopfőből alakították ki. Ma műemlék jellegű épület. Az Esterházy- vadászkastély 1770 körül építtette Esterházy Miklós. Eredetileg barokk stílusú, földszintes kastély volt. Az Esterházyaknak ez az aprócska kastélya a sok közül természetesen nem szolgált lakóhelyül, csak afféle alkalmi vendégfogadó volt, valamint a környező erdőbirtok központja. A 1779-ben Philip Roth falképekkel is díszítette, majd 1819-ben emelet került az eredetileg U alakú, földszintes épület főhomlokzati részére, így nyerte el mai formáját. A vadászkastély és a hozzá tartozó vadaspark világhírű volt. Ma műemlék jellegű épület, 1987-től magántulajdonban van, így az útikönyvekben való megjelenése ellenére sem látogatható. Jelenleg Mészöly Katalin és Horváth Bálint művészházaspár tulajdonában van. Megmentették, restaurálták az épületet, így Miklósvár ma ismét a megye építészeti értékeinek számát gyarapítja. Tamási köztéri szobrai: Farkas Pál: Béri Balogh Ádám (Gimnázium) Gyeney Judit: Kisfiú (Termálfürdő) Gyeney Judit: Vas Gereben (Parkerdő) Kiss Nagy András: Ülő nő (II. számú Általános Iskola) Várady Sándor: Dám (Erdőgazdaság) Várady Sándor: Sas (Erdőgazdaság) Szentháromság szobor (Római Katolikus templom mellett) Donatus szobor (Szőlőhegy) Borbás Tibor: A gyászoló anya (Könnyű László Városi Könyvtár) Tóth Gyula: Hősök szobra (1. világháborús emlékmű) 13
3.6 Kirándulási lehetőségek a környéken A várhegyi és miklósvári parkerdő csodálatos zöldövezet a természetjáróknak. A Parkerdő a város Margitszigete, szívesen járnak ide a lakók a hétvégeken kirándulni, télen korcsolyázni. A parkerdőben erdei tornapálya található, mely jelenleg felújításra szorul. Játszótér és teniszpálya várja az ide látogatókat. A parkerdőben 2007-ben 1,7 km hosszú tanösvényt alakított ki a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Az útvonal mentén 11 tábla hívja fel a kirándulók figyelmét a méltán világhírű gyulaji erdő növény- és állatvilágára, a környék történelmi és egyéb természeti értékeire. A fürdőhöz, illetve az üdülőtelephez való közelsége miatt a Tamásiba látogatók, a városban nyaralók is szívesen sétálnak a kilátót is érintő kijelölt utakon. Nemcsak a város, hanem a környéke is tartogat érdekes látnivalókat. A Pári városrészben még fellelhetők a sváb építészet, a kultúra emlékei. A faluból elszármazottak, kitelepítettek még ma is visszajárnak, néhányan egykori otthonukat is visszavásárolták. Már régi gondolat, hogy Tamásihoz tartozó üdülőfalut építsenek Páriban. A tervezett létesítmények a faluban: golfpálya, teniszpálya, lovarda, úszómedencék, bevásárlóközpont, étterem, apartmanok, gyógyszálló, csónakázótó. Ezek megvalósulása egyelőre még csak álom maradhat, a közeljövőben esély sincs rá. A fő ok a pénzügyi forrás hiánya, és Pári és Tamási között fennálló ellentét. A környék legfontosabb látnivalói a simontornyai és az ozorai vár. A Simontornyán található vár a reneszánsz fénykorában, 1508-ban épült. A vár korának egyetlen olyan magyar reneszánsz emléke, amely ezt a történelmi stílust tisztán mutatja. A szépen helyreállított épületegyüttesben nemcsak érdekes és értékes kiállítási anyag látható, hanem udvarán nyaranta színházi és egyéb kulturális eseményeket tartanak. Jelenleg három állandó kiállítás tekinthető meg a várban: vártörténet, főúri családok portréi, és Illyés Gyula emlékszobája. Az időszaki kiállító teremben pedig évente 8-10 alkalommal képzőművészeti és egyéb kiállításokat rendeznek. A közeli Ozorán a firenzei származású, Ozorai Pipó a XV. században építtette a várat, melyet a 80-as években kezdtek felújítani. Mára a vár helyreállítása megtörtént, 14
és állandó kiállítással rendelkezik. Egyre kedveltebb úti célja a turistáknak. A település híres az 1848 októberében zajlott eseményéről, az ozorai diadalról. A környék kultúrája ismerhető meg a szakályi és a gyönki tájházban, illetve a hőgyészi német nemzetiségi gyűjteményben. A szakályi tájházban az állattartó középparasztság építészeti és tárgyi emlékei láthatók. A gyönki tájházban német viselet, berendezés, használati tárgyak tekinthetők meg. 3.7 A város jelképei 4 3.7.1 Címer A város címere hullámos ezüst pólyával vágott pajzs alakú. Ez a hullámos pólya a Koppány folyót és az itt található gyógyvizet szimbolizálja. A zöld mezőben stilizált ezüst dámszarvas látható. A dámszarvas a közelben lévő Gyulaji erdő jellegzetes állatát jelképezi. Három fekete vonal van a hullámos ezüst pólyában, az ezüst pajzstalpban pedig négy vörös színű cölöp helyezkedik el. A négy vörös cölöp a Tamássy család címeréből átvett motívum, mely a hagyományok ápolásának kifejezésére szolgál. A város neve a címpajzs felett fekete nagybetűkkel olvasható. A felső zöld mező színe Tamási mezőgazdasági arculatára utal. 3.7.2 Zászló A város zászlaja függőleges felfüggesztésű, fehér alapszínű téglalap, melynek mezejében központosan a város címere található. A zászló alján szimmetrikusan elhelyezett vörös-fehér rojtok vannak. 4 Tamási kalendárium 2005, 51. 15
3.8 Kultúra A tamásiak életének, jövedelmének meghatározója az idegenforgalom. Az önkormányzati kultúrpolitika célja ezt összekapcsolni a hagyományos városi programokkal (hangversenyekkel, kiállításokkal). 3.8.1 Tamási Nyár 1998 óta zajlanak a Tamási Nyár eseményei, amelyek között fúvószenekari koncert, operettest, főzőverseny, szüreti fesztivál egyaránt megtalálható. A rendezvények ma már nem csak a helyi és környékbeli lakosság szórakozását szolgálják, hanem az itt üdülő kül- és belföldi vendégekét is, akik nagy számban vesznek részt rajtuk. 3.8.1.1 Tófesztivál A fesztivált a Tamási Nyár rendezvénysorozat része, melyet minden második évben rendeznek meg a Parkerdőben május végén. A programkínálatban magyar és német nyelvű zenés, táncos műsorok találhatók, melyek egész napos kikapcsolódást és szórakozást jelentenek az idelátogató lakosságnak, és az üdülővendégeknek. 3.8.2 Városi Művelődési Központ A Városi Művelődési Központ 1968 óta működik jelenlegi épületében. Színházi előadásokat, pódium jellegű irodalmi műsorokat, koncerteket rendez. Az intézmény ad helyet szakköröknek, kluboknak, különböző civilszervezeteknek, nyelvtanfolyamoknak, illetve működteti a városi mozit is. A művelődési ház keretein belül működő amatőr művészeti csoportok Tamási Koncert-Fúvószenekar, Pántlika Néptáncegyüttes, Iglice Népdalkör szép sikereket érnek el a hazai és külföldi fellépéseiken. 16
Szintén az intézmény fenntartásában működik a Tamási Galéria. Állandó kiállítási részében Könnyü László családjának adománya látható: többek között Mednyánszky, Borsos Miklós, Vasarely, Dalí, Renoir képei. Az évközi időszaki kiállításokon a képzőművészet csaknem valamennyi ágából rendeztek tárlatot. Szeptemberben visszatérő eseménye a galériának a Tamási Képzőművészeti Alkotótáborban készült alkotások tárlata. A művelődési központ kisgalériájában a helyi és megyebeli, kedvtelésből alkotóknak biztosítanak bemutatkozási lehetőséget egész évben. Az önkormányzat 2005-ben támogatást nyert a művelődési központ felújítására és bővítésére. Ide kerültek a korábban a Diák Centrumban tartott programok is. 3.8.2.1 Tamási Koncert-Fúvószenekar 5 Néhány tamási polgár 1962-ben elhatározta, hogy létrehoz egy úttörőzenekart. Az elgondolást hamarosan tett is követte. A kis csapat Tamási minden jelentős eseményén muzsikált. Gyakori vendégek voltak a környező településeken, a megye városaiban, falvaiban. Tudásukat több versenyen is megmérették. Jártak Lengyelországban, és az akkori NDK-ban is. Volt időszak, amikor csak tizenketten muzsikáltak, de sikerült megőrizni az együttest, sőt egyre gyarapodott a létszám. Az 1986-os újjáalakulás óta töretlen a zenekar működése. A zeneiskola fúvós tanítványai szépen lassan feltöltötték az együttes látszámát. 1994-ben a Düsseldorf melletti Erkelenzenben megrendezett II. Észak-Rajna- Vesztfáliai fúvószenekari versenyen kategóriájukban első rangúnak értékelték az együttest. 1996-ban megalakult a Tamási Fúvós Egylet. 1999 februárjában a zenekar a Magyar Honvédség karmestere által vezetett zsűri előtt koncert és show-zenekari kategóriában arany minősítést szerzett. 2000-ben, a németországi Mönchengladbachban a IV. Észak-Rajna-Vesztfáliai fúvószenekari versenyen a felsőkategóriás minősítést érdemelték ki. 2001-ben a XXIV. Siklósi Fúvószenekari Találkozón és Versenyen, a legnevesebb hazai zsűri a zenekart ítélte a verseny győztesének. 2002 februárjában felvették Összhang című első CD-jük zenei anyagát, melyet nem sokkal később ki is adtak. 2002 márciusában a Magyar Fúvószenei Szövetség által 5 Tamási kalendárium 2005, 95-86. 17
kiírt fúvószenekari értékelés legfelső kategóriájának koncert és show-zenekari minősítését szerezték meg kiemelt arany minősítéssel. 2002. június 30-án a XXV. Siklósi Fúvószenekari Versenyen Jubileumi Kiemelt Gyémánt diplomát szereztek, és a Kortárszene legjobb előadójaként különdíjat kaptak a legnevesebb hazai szakemberekből álló zsűritől. 2003. szeptember 1-jén, a Tolna Megyei Önkormányzat által adományozott Babits Mihály díjban részesült a zenekar, megyénk kulturális életében évek óta kimagasló eredményeket felmutató működéséért. A Tamási Koncert-Fúvószenekar 2006-ban ünnepelte újjáalakulásának 20 éves, a Tamási Fúvós Egylet megalakulásának pedig 10 éves jubileumát. Az együttes ma több mint 50 tagú, 23 éves átlagéletkorral. Repertoáruk a legszélesebb közönségigényt kielégíti, a klasszikus fúvós muzsikától a mai modern feldolgozásokon keresztül a big band stílusig mindent magában hordoz. 3.9 Lokális média A helyi média hatékony eszköz a polgárok tájékoztatására, a velük való kommunikációra. A helyi média különböző szervei jelen vannak a város fontosabb eseményein, rendezvényein, a testületi üléseken. A városban a helyi média az alábbi formákban van jelen: Nyomtatott sajtó: Tamási táj Elektronikus sajtó: Koppány Televízió, Tamási Tv, Tamási Rádió 18
3.10 A turizmus szervezeti rendszere a városban 3.10.1 Helyi Vidékfejlesztési Iroda 6 2007-ben nyílt meg Tamásiban a Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI). A HVI-t abból a célból hozták létre, hogy a 2007-2013 közötti Új Magyarország Fejlesztési program 3-4. csomagjának (vidékfejlesztés) pénzügyi forrásait teljes mértékben lekössék pályázatokkal az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások. Az ország összes térségében létesültek a tamásihoz hasonló egyszemélyes irodák, melyek működtetésére a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál lehetett pályázni. A végrehajtandó program kettős, az egyik része olyan vidékfejlesztési célokat szolgál, amelyekre a hagyományos módon lehet pályázni. A másik része az ún. LEADER program, amely azt a szemléletet valósítja meg, hogy Mindig az érintettek tudják legjobban, hogy mire van szükségük. Vagyis olyan pályázati kiírások szülessenek, amelyre az adott térségnek valóban szüksége van. Ennek érdekében létre kell hozni az érintettekből egy olyan közösséget, amely vállalja, hogy elkészíti az adott térség 2007-2013-as időszakra vonatkozó vidékfejlesztési tervét. Amennyiben sikeres a pályázat, akkor a nyert pénzösszeg mellé kötelezettséget is kell vállalni, hogy a pénzügyi keretre pályázatokat írnak ki, s bírálnak is el. 3.10.2 Tourinform Iroda 7 A kistérség irodája Tamásiban működik, tevékenysége 31 településre terjed ki, ezért a kapcsolattartás és az információáramlás elég körülményes. Ez az oka annak, hogy több településsel nem is épült ki igazán élő kapcsolat. A működési terület az iroda kapacitása számára túlontúl nagy, és ezért nehézkesen kezelhető. 6 Tamási Táj, V. évfolyam 11.szám 7 A Tamási Kistérség turisztikai fejlesztési programja, Helyzetfeltáró tanulmány 2005 19
Az iroda költségvetése meglehetősen szűkös, és a bérjellegű kiadásokon túl a működtetésre igen csekély összeg jut. A reklámköltségeket az idegenforgalomban érintett vállalkozásoktól, intézményektől, szervezetektől nyert támogatásokkal finanszírozzák. Az iroda fő feladata a tevékenységi körébe tartozó települések idegenforgalmi vonzerőiről, szolgáltatásairól, programjairól való információnyújtás. Az iroda és a települések közötti kétoldalú kapcsolat egyelőre nem működik zökkenőmentesen, ezért az információk beszerzéséhez rengeteg utánjárás szükséges. A felsőbb irányító szervek felé való adatszolgáltatási kötelezettség jelentős megterhelést okoz az irodának, mind anyagilag, mind a munkaidő szempontjából. Az iroda lényeges feladata a térség marketing munkájának a segítése. Az iroda célul tűzte ki a vállalkozók marketingtevékenységének ösztönzését, a megjelenő kiadványok összehangolását, és egy olyan térségmarketing magvalósítását, amely az összefogáson alapszik. Az iroda kutatási, és termékfejlesztési szerepkörben is munkálkodik. Továbbá szervezőként, vagy szereplőként is részt vesz a térséget érintő valamennyi turisztikai, idegenforgalmi megbeszélésen, konferencián. Korlátozottan, de kereskedelmi tevékenység is van az irodában, ami térképek, ajándéktárgyak, és könyvek értékesítését jelenti. Továbbá az iroda feladatai közé sorolható a médiával való kapcsolattartás is. 3.11 A térség marketingeszközei és marketingtevékenysége Tamási és környékéről készült egy idegenforgalmi kiadvány, melyet a Tourinform irodában, illetve a régióban lévő utazási irodákban lehet megtalálni. Ritkán, de részt vesz a térség különböző utazási kiállításokon is. 20
A város rendelkezik Tamási emblémájával ellátott ajándéktárgyakkal, korsóval, kulaccsal, vázával, plakettel, melyeket szintén a Tourinform irodában lehet megvásárolni. 3.11.1 Idegenforgalmi film 8 Fontos promóciós eszköz a Tamásit bemutató videófilm is. Bemutatkozik a Tamási kistérség címmel készítette el 2007-ben a térség első idegenforgalmi filmjét a Koppány Televízió Tamási. A Tamási-Simontornyai Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól nyert támogatást az idegenforgalmi fejlesztések szakmai programjának megvalósítására. A Többcélú Társulás 2006 májusában a helyi médiát bízta meg egy útifilm elkészítésével. Az idegenforgalmi film a térség legjelentősebb turisztikai, természeti és kulturális nevezetességeit szemlélteti. Az elektronikus kiadványon megtalálható a régió valamennyi Tourinform irodájának elérhetősége és a régió térképe is, megkönnyítve ezzel az ide érkező turisták tájékozódását. A film ezer példányban készült el, melyből a Tamási kistérség területén működő önkormányzatok és a Tourinform iroda részesült. Az önkormányzatok a turisztikai filmet rendezvényeken, kiállításokon, prezentációkon, illetve külföldi látogatásaik során használják fel. 8 Interjú Juhász Adriennel, a Koppány Televízió Tamási munkatársával 21
4. Tamási város SWOT-analízise Erősségek: szép környezet, tiszta levegő, kedvező éghajlat (nincs szennyező ipar) a város jelentős szőlő- és gyümölcstermesztési hagyományokkal rendelkezik kedvező mezőgazdasági adottságú területen fekszik jelentős a halászat kedvező földrajzi fekvés (Balaton közelsége, jelentős tranzitforgalom), könnyen megközelíthető a térségen átvezető 61-es és 65-ös főútvonalakon a termálfürdő vize magas sótartalmú, alkálikloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, világhírű dámvad állomány a Gyulaji erdőben a pacsmagi tavak madárvilága (Ramsari terület, madarász tábor) a kistérség a Tolnai borvidék része lovas rendezvények Gyengeségek: gyógyszolgáltatások hiánya a termálfürdő modernizálásra szorul törzsvendégkör fogyása (elhalálozás, öregkor) kevés megvalósult beruházás az idegenforgalomban nincs jelentős részvétel a hazai és nemzetközi turisztikai kiállításokon gyenge marketing, kevés kiadvány kis szerep a Dél-Dunántúl idegenforgalmában alacsony a turisztikai szolgáltatások színvonala magas munkanélküliség, kevés munkahely, fiatalok elvándorlása Gyulaji erdő korlátozott látogathatósága 22