TESZTMENEDZSMENT A TESZT ELŐREHALADÁSÁNAK FELÜGYELETE ÉS IRÁNYÍTÁSA KONFIGURÁCIÓ MENEDZSMENT KOCKÁZAT ÉS TESZTELÉS INCIDENSMENEDZSMENT

Hasonló dokumentumok
Kompetens Softver Tesztelés a Gyakorlatban (CoSTiP) - pilot. 5. Tesztmenedzsment

TESZTMENEDZSMENT TESZTELŐ SZERVEZET TESZTTERVEZÉS ÉS BECSLÉS

MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK A TESZT FEJLESZTÉSI FOLYAMATA A TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK KATEGÓRIÁI

ESZKÖZTÁMOGATÁS A TESZTELÉSBEN

A TESZTELÉS ALAPJAI A TESZTELÉS ALAPVETŐ FOLYAMATA A TESZTELÉS PSZICHOLÓGIÁJA A TESZTELÉS ETIKAI KÓDEXE

A TESZTELÉS ALAPJAI MIÉRT SZÜKSÉGES A TESZTELÉS? MI A TESZTELÉS? ÁLTALÁNOS TESZTELÉSI ALAPELVEK

MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK STRUKTÚRA ALAPÚ, VAGY FEHÉRDOBOZ TECHNIKÁK TAPASZTALAT ALAPÚ TECHNIKÁK

Szoftverminőségbiztosítás

MŰSZAKI TESZTTERVEZÉSI TECHNIKÁK TESZTELÉSI TECHNIKÁK KIVÁLASZTÁSA

Kompetens Szoftvertesztelés a Gyakorlatban (CoSTiP) Eszköztámogatás a tesztelésben

Szoftverminőségbiztosítás

Szoftverminőségbiztosítás

Teszt terv Új funkció implementációja meglévı alkalmazásba

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Információ menedzsment

MIÉRT KELL TESZTELNI?

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Web:

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján

Programrendszerek tanúsítása szoftverminőség mérése

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

Aktualitások a minőségirányításban

Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert

Szoftverminőségbiztosítás

Gyakorlat és házi feladat tájékoztató

OP, KOP A HITELINTÉZETEK MŰKÖDÉSI KOCKÁZATA TŐKEKÖVETELMÉNYÉNEK SZÁMÍTÁSA

WebService tesztelés. SOAPui Pro, GreenPepper és Confluence használatával. Verhás & Verhás Szoftver Manufaktúra KNOW-HOW

Integrációs mellékhatások és gyógymódok a felhőben. Géczy Viktor Üzletfejlesztési igazgató

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC új verziójára november 4.

(Teszt)automatizálás. Bevezető

Magyar Repülőszövetség Siklórepülő szakág ELJÁRÁSI UTASÍTÁS. Oldalszám: 3. Melléklet: - Változat : 2. ME-852 MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG

Előadók: Angyal Gergely (Raiffeisen), tesztelési csoportvezető Kováts Márton (KFKI), szenior rendszermérnök

Okosház tesztterve. szeged.hu/~gertom/oktatas/tesztman.php oldalon találhatóak a következők:

TANÚSÍTVÁNY. tanúsítja, hogy a E-Group Magyarország Rt. által kifejlesztett és forgalmazott. Signed Document expert (SDX) Professional 1.

OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban

Laborinformációs menedzsment rendszerek. validálása. Molnár Piroska Rikker Tamás (Dr. Vékes Erika NAH)

Tapasztalatok és teendők a szabvány változások kapcsán

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék

A tesztelés feladata. Verifikáció

Projekt-portfólió menedzsment, ahogy mi csináljuk. Az Oracle Primavera megoldásokkal Ulicsák Béla

Autóipari beágyazott rendszerek. Kockázatelemzés

Összefoglaló jelentés

IRÁNYTŰ A SZABÁLYTENGERBEN

Okosház Test Plan. Tartalomjegyzék

S01-9 Szoftverfejlesztés minőségi aspektusai

ITIL alapú IT környezet kialakítás és IT szolgáltatás menedzsment megvalósítás az FHB-ban

Informatikai prevalidációs módszertan

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

Tartalom A projektmenedzser teendői Projekttervezés Projekt ütemezés Kockázatkezelés

Vállalati folyamatok támogatása ELO-val Beszerzés management

Követelmény alapú minőségbiztosítás az államigazgatásban

Az alkalmazás minőségbiztosítás folyamata Fókuszban a teszt-automatizálás

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS

IATF 16949:2016 szabvány fontos kapcsolódó kézikönyvei (5 Core Tools):

itsmf Magyarország Szeminárium november 6. ITIL, Wiki és Pareto találkozása a request fullfillment fejlesztése érdekében

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI

Test Management Strategy Document. Deák Kristóf Lauly Viktória Kunigunda Csiki Norbert Szabó Zoltán

Rubin SPIRIT TEST. Domino net provisioning tesztelése esettanulmány 1.0. Készítette: Dobó Arnold Jóváhagyta: Varga József. Rubin Informatikai Zrt.

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?

Megfelelés a PSD2 szabályozásnak, RTS ajánlásokkal Electra openapi

TESZTELÉS A SZOFTVER ÉLETCIKLUSÁN ÁT SZOFTVERFEJLESZTÉSI MODELLEK

A könyvvizsgálat módszertana

Alkalmazás technológiai frissítés migrációs és üzemeltetési tapasztalatok

NEM MEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSE 2011.

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

Projektmenedzsment tréning

Szoftverminőségbiztosítás

Szoftverminőségbiztosítás

ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖK GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉSE AKTÍV ORVOSI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSE - PEMS V&V

MŰSZAKKIOSZTÁSI PROBLÉMÁK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN

Informatikai projektellenőr szerepe/feladatai Informatika / Az informatika térhódítása Függőség az információtól / informatikától Információs

V. Félév Információs rendszerek tervezése Komplex információs rendszerek tervezése dr. Illyés László - adjunktus

Matek Kamill T-Systems Magyarország. IT menedzsment megoldások mint a pénzügyi döntések hiteles forrása

Cloud Akkreditációs Szolgáltatás indítása CLAKK projekt. Kozlovszky Miklós, Németh Zsolt, Lovas Róbert 9. LPDS MTA SZTAKI Tudományos nap

Gyakorlat és házi feladat tájékoztató

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan

Minőség és minőségirányítás. 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015

Fogalmak ITIL. Az incidensmenedzsment folyamat főbb elemei. Időkorlátok (time limits) Incidens modellek (incident models) Hatás (impact)

ISO 9001 revízió Dokumentált információ

Unit Teszt. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Unit Teszt / 22

1 A SIKERES PROJEKT KOCKÁZATMENEDZ SMENT FŐ ELEMEI ÉS KULCSTÉNYEZŐI

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

System Center Service Manager 2012 áttekintése. Ker-Soft Kft. Kaszás Orsolya - tanácsadó Nagy Dániel - rendszermérnök

FELÜLVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV MELLÉKLETE (I-UNI16F1_ TANF) TANF.ME {.{W... Szoftver utolsó változtatás időpont ja: december 12.

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről

Szoftver karbantartási lépések ellenőrzése

Orvostechnikai eszközök gyártmányfejlesztése Aktív orvosi eszközök fejlesztése PEMS V&V. Nagy Katinka

Alkalmazások fejlesztése A D O K U M E N T Á C I Ó F E L É P Í T É S E

Informatikai aktualitások. Bagi Zoltán Quadro Byte Zrt.

FELKÉSZÜLÉS HIVATALOS VIZSGÁRA

OM azonosító: INTÉZKEDÉSI TERV. (Az intézményi tanfelügyelet eredményeire épülő terv) 1. PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

Rubin SPIRIT TEST. Rubin firmware-ek és hardverek tesztelése esettanulmány V1.0. Készítette: Hajnali Krisztián Jóváhagyta: Varga József

Bevezetés a hálózatok világába Forgalomirányítási és kapcsolási alapok Hálózatok méretezése Connecting Networks

Test Strategy. Tartalomjegyzék

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Átírás:

TESZTMENEDZSMENT A TESZT ELŐREHALADÁSÁNAK FELÜGYELETE ÉS IRÁNYÍTÁSA KONFIGURÁCIÓ MENEDZSMENT KOCKÁZAT ÉS TESZTELÉS INCIDENSMENEDZSMENT MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN ÉLELMISZERIPAR, GÉPÉSZET, INFORMATIKA, TURISZTIKA ÉS VENDÉGLÁTÁS TERÜLETEN

5. Tesztmenedzsment 5.1 Tesztelő szervezet 5.2 Teszttervezés és becslés 5.3 A teszt előrehaladásának felügyelete és irányítása 5.4 Konfiguráció menedzsment 5.5 Kockázat és tesztelés 5.6 Incidensmenedzsment

5.3 A teszt előrehaladásának felügyelete és irányítása 5.3.1 A teszt előrehaladásának felügyelete 5.3.2 Tesztjelentés 5.3.3 Tesztirányítás

5.3.1 A teszt előrehaladásának felügyelete A teszt felügyeletének célja, hogy visszajelzéseket adjon a teszttevékenységekről. A felügyelet alá vont információ manuálisan vagy automatizáltan gyűjthető alkalmazható a kilépési feltételek, például a lefedettség mérésére. A tervezett ütemtervhez és költségvetéshez képest történt előrehaladás értékelésére metrikákat is alkalmazhatnak.

5.3.1 A teszt előrehaladásának felügyelete (tesztmetrikák) A tesztesetek előkészítésében végzett munka százalékosan (vagy hány százaléka készült el a tervezett teszteseteknek). A tesztkörnyezet előkészítésében végzett munka százalékosan. Teszteset végrehajtás (pl. futtatott/nem futtatott tesztesetek száma, sikeres/sikertelen tesztesetek). Információ a hibákról (pl. hibasűrűség, megtalált és javított hibák, meghibásodási ráta, újratesztelési eredmények). A követelmények, a kockázatok vagy a kód tesztlefedettsége. A tesztelők szubjektív véleménye a termékről. A tesztelés mérföldköveinek dátumai. A tesztelés költségei, ahol számítandó a következő hiba megtalálásának vagy a következő teszt futtatásából származó nyereség aránya a befektetett költséghez képest.

5.3.2 Tesztjelentés (tartalma) Összefoglalja a teszttel kapcsolatos információkat: Mi történt a teszt adott szakaszában, mint például a kilépési feltétel teljesülésének időpontja. Feldolgozott információk és metrikák az elkövetkező lépésekkel kapcsolatos ajánlások és döntések elősegítésére, mint például elemzés a fennmaradó hibákról, a további teszt gazdasági előnyei, jelentősebb kockázatok, a tesztelt szoftver megbízhatósági szintje. Szoftverteszt Dokumentáció Szabvány (IEEE 829)

5.3.2 Tesztjelentés (Gyűjtendők) A metrikákat gyűjteni kell az adott tesztszint folyamán és végén, a következők elemzése érdekében: Megfelelőek-e az adott tesztszint célkitűzései. Megfelelőek-e az alkalmazott tesztelési megközelítések. A teszt hatékonysága a célkitűzésekre való tekintettel.

5.3.2 Tesztjelentés Időközi tesztelési állapotjelentés (Level Interim Test Status Report) : 1) Bevezetés (Introduction) 1.1) Dokumentum azonosító (Document identifier) 1.2) Hatáskör (Scope) 1.3) Hivatkozások (References) 2) Az állapotjelentés részletei (Details of the Level Interim Test Status Report) 2.1) A tesztelés állapotának összegzése (Test status summary) 2.2) A tervtől való eltérések (Changes from plans) 2.3) Tesztelési állapot mutatók (Test status metrics) 3) Általános (General) 3.1) Dokumentum története (Document change procedures and history)

5.3.2 Tesztjelentés (LTR) Tesztjelentés (Level Test Report) : 1) Bevezetés (Introduction) 1.1) Dokumentum azonosító (Document identifier) 1.2) Hatáskör (Scope) 1.3) Hivatkozások (References) 2) A tesztjelentés részletei (Details of the Level Test Report) 2.1) A teszteredmények áttekintése (Overview of test results) 2.2) Részletes teszteredmények (Detailed test results) 2.3) Döntések indoklása (Rationale for decisions) 2.4) Következtetések és ajánlások (Conclusions and recommendations) 3) Általános (General) 3.1) Szójegyzék (Glossary) 3.2) Dokumentum története (Document change procedures and history)

5.3.3 Tesztirányítás Döntéshozatal a tesztfelügyelet során nyert információk alapján. Tesztek prioritásának megváltoztatása, ha egy ismert kockázat bekövetkezik (pl. a szoftver késői kiszállítása). A teszt ütemezésének megváltoztatása a tesztkörnyezet felhasználhatóságának változása miatt.

Láttuk: A teszt előrehaladásának felügyelete és irányítása 5.3.1 A teszt előrehaladásának felügyelete 5.3.2 Tesztjelentés 5.3.3 Tesztirányítás

5.4 Konfiguráció menedzsment (1) konfiguráció: a rendszer, illetve a szoftver összeállítása az alkotóelemeinek száma, jellege és kapcsolatai alapján configuration Mik lehetnek konfigurációs elemek? Milyen kapcsolatok lehetnek köztük? Hogyan tükröződik ez a tesztelési folyamatban? Miért van erre szükség?

5.4 Konfiguráció menedzsment (2) Mik lehetnek konfigurációs elemek? dokumentációk (követelmény, tervek, tesztelési, felhasználói) saját fejlesztésű szoftver komponensek külső fejlesztésű elemek pl. adatbázisok, web szerverek, kliens programok fejlesztő eszközök teszt adatok egyéb eszközök pl. verzió követő eszközök (GIT, SVN), tesztelő eszközök (JUnit, TestNG, SoapUI) dokumentációt segítő eszközök (TestLink, Savane)

5.4 Konfiguráció menedzsment (3) Milyen kapcsolat lehet ezen alkotóelemek között? együttműködés pl.: a saját fejlesztésű komponensek az adott web szerver alatt futnak, miközben egymást hívogatják és kezelik az adatbázist azonos dolognak különböző nézetei, illetve a közös tárgy pl.: egyazon komponens követelményei, tervei, megvalósított kódjai, felhasználói kézikönyve, a teszteléséhez szükséges tesztesetek, tesztadatok azonos alkotóelemnek a különböző fejlesztési állapota pl.: a különböző szoftver vagy dokumentum verziók azonos funkciójú elemek különböző igényekhez igazított változatai pl.: Windowsos-Linuxos, egyéni-üzleti, iphone- Android-Windows Phone 8

5.4 Konfiguráció menedzsment (4) Hogyan tükröződik ez a tesztelési folyamatban? A tesztver (tesztfolyamat során keletkezett különböző termékek) minden eleme pontosan meghatározott, verziókövetés alá vont, a benne történt változások nyomonkövethetők, az elemek úgy kapcsolódnak egymáshoz és a fejlesztési elemekhez (teszt tárgyaihoz), hogy a nyomonkövethetőség fenntartható legyen a teszt folyamán. A tesztdokumentációban egyértelmű hivatkozás található minden létező dokumentumra és szoftverelemre. (azaz nem csak a nevét, hanem minden olyan adatát is meg kell adni, ami az egyértelmű azonosításhoz szükséges pl.: a verzióját, kibocsátás dátumát, )

5.4 Konfiguráció menedzsment (5) Miért van erre szükség? A használt követelmény specifikáció pontos meghatározása segíti annak eldöntését, hogy elévült-e az összeállított teszteset halmaz, ill. segít a frissítésben, hisz a hangsúlyt a követelmények változására lehet helyezni. A tesztelt kód és környezet pontos meghatározása segít a jelenség reprodukálásában, ill. szemléltetésében. Kiválaszthatók az összetartozó elemek. pl. op. rendszerhez illeszkedő scriptek

5.5 Kockázat és tesztelés 5.5.1 Projektkockázatok 5.5.2 Termékkockázatok 5.5.3 Üzleti kockázat kockázat: az a tényező, amely a jövőben negatív következményeket okozhat. Általában, mint hatás (következmény) és valószínűség jelenik meg. Risk

5.5 Kockázat és tesztelés (kezelése) Kockázat azonosítás: Egy listát kell írni a lehetséges kockázatokról Kockázat elemzés: Meg kell állapítani a kockázat valószínűségét és esetleges hatásának súlyosságát. Kockázat kezelése: Megfelelő akcióterv kidolgozása és szükség esetén a végrehajtása a kockázat valószínűségének, ill. lehetséges káros hatásának csökkentésére, valamint bekövetkezte esetén a kárenyhítésre. Kockázat figyelése: A kockázati tényezők folyamatos figyelése a szükséges reakciók időben történő végrehajtása miatt. (kockázat csökkentő akció beindítása vagy a terv módosítása az új feltételekhez)

5.5.1 Projektkockázatok (1) Szervezeti tényezők: szaktudás és munkaerő hiánya; (pl.: betegség, baleset) személyi kérdések; (pl.: szerelem) szervezeti működés problémái, mint pl. a tesztelők nem jól kommunikálják az igényeiket és a teszteredményeket; nem alkalmazzák a teszt és a felülvizsgálat alkalmával szerzett információkat (pl. nem javítják a fejlesztési és teszteljárás-folyamatokat). nem megfelelő hozzáállás vagy rossz elvárások a teszteléssel kapcsolatban (pl. nem értékelik a teszteléssel talált hibák jelentőségét).

5.5.1 Projektkockázatok (2) Technikai problémák (a tesztelési folyamatban): a megfelelő követelmények meghatározásával kapcsolatos problémák; a követelmények teljesíthetőségének mértéke a már létező megkötések figyelembevételével; a terv, a kód és a tesztek minősége. Beszállítói problémák: a harmadik fél nem teljesít; szerződésbeli problémák

5.5.2 Termékkockázatok (1) termékkockázat: a teszt tárgyához (magához a termékhez) közvetlenül kapcsolódó kockázat. product risk Ezen kockázatok enyhítése a tesztelés egyik alap feladata. Mi a teendő a termékkockázatok feltárása során? Mivel a kockázat mértéke a súlyosságától és a gyakoriságától függ, ezért a funkcionális és nem funkcionális követelményeket értékelni kell abból a szempontból, hogy a megvalósításuk hiányosságai milyen kárt okozhatnak. Illetve meg kell becsülni az egyes funkciók használatának gyakoriságát. Ezek alapján rendezni kell őket.

Kockázat elemzés, minta táblázat

5.5.3 Üzleti kockázatok Az üzleti környezet káros eseményei. Pl.: A vevő csődje (erre a tesztelésnek nincs befolyása) Új technológia megjelenése, mely elavulttá teszi a fejlesztett rendszert (Új technológiák figyelése, szükséges ismeretek megszerzése azért, hogy ha szükséges, az átállás minél gördülékenyebben menjen. Ez értelem szerűen nem csak fejlesztői, hanem tesztelői feladat is) Új versenytárs megjelenése (Ez jelenthet magasabb minőségi követelményeket vagy alacsonyabb költségvetést, ill. szűkebb határidőket)

5.6 Incidensmenedzsment (1) incidens menedzsment: az incidensek felismerésének, vizsgálatának, a különböző intézkedések és rendelkezések szervezésének folyamata. Magába foglalja az incidens loggolását, osztályozását és kihatásának vizsgálatát Az incidensjelentések céljai a következők: Visszajelzést nyújtani a problémáról a fejlesztők és egyéb érintettek részére, hogy el lehessen végezni a szükség szerinti azonosítást, izolálást, javítást. Biztosítani, hogy a tesztvezetők nyomon követhessék a tesztelt rendszer minőségét és a teszt előrehaladását a teszt folyamán. A tesztfolyamat javítására vonatkozó elképzeléseket kidolgozni

5.6 Incidensmenedzsment (2) Az incidensjelentés a következőket tartalmazhatja: Keltezés, készítő szervezet, szerző. Elvárt és valós eredmények. A tesztelem (konfigurációs elem) és a környezet azonosítása. A szoftver- vagy rendszer életciklus folyamata, amiben az incidens fellépett. Az incidens leírása, hogy lehetséges legyen a megismétlése és a megoldása, felhasználva a naplókat, adatbázis mentéseket, screenshot-okat. Hatás az érintett felek érdekeire.

5.6 Incidensmenedzsment (3) A rendszerre való hatás mértéke. Javítás sürgőssége/prioritása. Az incidens állapota (pl. nyitott, elhalasztott, duplikált, javításra váró, javított és újratesztelésre váró, lezárt). Következtetések, javaslatok és jóváhagyások. Globális problémák, mint például további területek, melyekre az incidens okozta változások hatással lehetnek. A változtatások története: a projektcsapat tagjainak tevékenységei az incidens izolálására, javítására, javításának ellenőrzésére. Referenciák, melyekbe beletartozik a problémát felfedő tesztesetspecifikáció azonosításai

Költségek

5.6 Incidensmenedzsment (4) Severity Leírás 1 - Wish a hiba nincs hatással az üzleti folyamatokra, vagy az általa okozott működésbeli változás nem releváns 3 - Minor a hiba javításra szorul, de vagy nem érinti az üzleti folyamatokat, vagy egy nagyon kis ügyfélkört érint 5 - Normal minden olyan hiba, melynek élesbe állása az ügyfél üzletmenetét károsan befolyásolja, nagyobb ügyfélkört érint, de az ügyfél által is elfogadott workaround által az üzleti folyamatok nem sérülnek 7 - Important minden olyan hiba, melynek élesbe állása az ügyfél üzletmenetét károsan befolyásolja, nagyobb üzleti területet érint, workaround nem lehetséges 8 - Blocker minden olyan hiba, ami akadályozza a tesztelést, vagy kijavítása nélkül nem kerülhet a release élesre 9 - Security minden olyan hiba, ami az ügyféladatok szempontjából, vagy az ügyfél hálózatra nézve biztonsági kockázatot jelent

Mi történik a hibajeggyel?

Összefoglalva:Tesztmenedzsment 5.1 Tesztelő szervezet 5.2 Teszttervezés és becslés 5.3 A teszt előrehaladásának felügyelete és irányítása 5.4 Konfiguráció menedzsment 5.5 Kockázat és tesztelés 5.6 Incidensmenedzsment

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! MUNKAERŐ-PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ, GYAKORLATORIENTÁLT KÉPZÉSEK, SZOLGÁLTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN ÉLELMISZERIPAR, GÉPÉSZET, INFORMATIKA, TURISZTIKA ÉS VENDÉGLÁTÁS TERÜLETEN