KÉPZÉSI SEGÉDLET KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEK 30 ÓRÁS ALAPTANFOLYAMÁHOZ TOLNA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG 2012.
A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet felépítése A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerveként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság székhelye Budapest. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot főigazgató vezeti. A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveiként a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot jelöli ki. A megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságot igazgató vezeti. A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerveiként a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki. A katasztrófavédelmi kirendeltséget kirendeltség-vezető vezeti. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója Wéber Antal tű. ezredes Úr. A megyei igazgató helyettesi szervezet alatt helyezkednek el a szakmai osztályok. Kirendeltségeink a következők: - Dombóvár Katasztrófavédelmi Kirendeltség - Szekszárd Katasztrófavédelmi Kirendeltség - Paks Katasztrófavédelmi Kirendeltség
A védelmi igazgatás rendszere TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK KORMÁNYZATI TERÜLETI HELYI Közbiztonsági referens Kormányzati szint: - Katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (Belügyminiszter) - Központi államigazgatási szervek - Kormányzati koordinációs szerv Területi szint: - megyei védelmi bizottságok (elnöke a kormánymegbízott) Helyi szint: - Helyi védelmi bizottságok (régi honvédelmi körzet alapján, majd a járásoknak megfelelően kerülnek kialakításra. Jelenleg: Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Dombóvár, Tamási, Bonyhád) A polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester jár el. Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól: a) a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy, b) a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve, c) a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig, d) a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig, e) a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza, f) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el, g) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy aki egészségi állapota folytán a
kötelezettség teljesítésére alkalmatlan. A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti: a) az országgyűlési képviselő, b) az európai parlamenti képviselő, c) az állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott, d) a jegyző, e) a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, f) a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja, g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, h) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó, i) az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója, j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja, k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja, l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete, m) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi. A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában. A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett lakóhelye szerint illetékes polgármester határozatban rendeli el. A határozatot a köziratok kezelésének szabályai szerint tárolja a kötelezettség megszűnését követő öt évig. A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár köteles a szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, munkahelye és lakcíme megváltozását a polgármesternél bejelenteni. A bejelentést a kötelezettség alapjául szolgáló esemény vagy változás napjától számított 15 napon belül kell teljesíteni. A polgári védelmi kötelezettségek teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a kötelezettség teljesítésével a kötelezett önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki. A polgári védelmi szervezet tagja határozattal kiképzésre és gyakorlatra osztható be (felhívás), melynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és időpontban köteles megjelenni. A felhívást a kiképzés vagy a gyakorlat időpontját megelőzően legalább nyolc nappal kell kézbesíteni. A kiképzést lehetőleg a kötelezett lakóhelyén, munkahelyén vagy katasztrófavédelmi oktatási intézményben kell megtartani. A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a kiképzés vagy a gyakorlat időpontját megelőző öt napon belül kell bejelenteni és igazolni. A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni. A kötelezett a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül vehető igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején a külön törvényben meghatározottak szerint. Katasztrófa megelőzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, valamint veszélyhelyzetben a polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg.
Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasítást végrehajtani. A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben kérelemre felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat elrendelt időpontját megelőző három napon belül kell bejelenteni és igazolni. Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik. A mentési munkák alól mentesíteni kell, aki igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása, vagy honvédelmi kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia, illetve a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan. A polgári védelmi szervezetek A köteles polgári védelmi szervezetek A polgári védelmi szervezetek a központi, területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek, melyek állományát a polgári védelmi feladatok ellátása érdekében az önként jelentkezett személyekkel lehet kiegészíteni. A polgári védelmi szervezetbe a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhelye szerint illetékes polgármester osztja be. A területi, valamint települési rendeltetésű polgári védelmi szervezetbe csak a település, fővárosban a fővárosi kerület területén lakó vagy ezek területén munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt lehet beosztani. A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a központi és területi polgári védelmi szervezetbe való beosztás a települési és a munkahelyi szervezetbe való beosztást, a lakóhely szerinti beosztás a munkahelyi beosztást megelőzi. A polgári védelmi szervezetek technikai eszközökkel és anyagokkal való felszerelése központi ellátás és gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése keretében történik. A polgári védelmi szervezetek egymásnak mellérendeltek, tevékenységüket a védekezésó irányításáért felelős személy irányítja. A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy esküt tesz. Az eskü szövege a következő: Én esküszöm, hogy Magyarország természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezésében legjobb tudásom szerint részt veszek. Magyarország polgárai és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében szolgálati kötelezettségeimet teljesítem. Az emberi életet és méltóságot mindenkor tiszteletben tartom. Esküszöm, hogy minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal Magyarország javát szolgálom. (Az esküt tevő egyéni meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen! A polgári védelmi beosztott személy jogosult: a) a szolgálat teljesítéséhez szükséges ellátásra, b) norma szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra, c) egyenruha viselésére, d) feladatának ellátásához szükséges felkészítésre, e) feladatának ellátásához szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel történő ellátásra, f) a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok megismerésére, g) távolléti díjra, utazási költségtérítésre, az ellátása igazolt költségeinek megtérítésére. A polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól. A központi polgári védelmi szervezet A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője központi polgári védelmi szervezetet hoz létre olyan szakfeladat ellátására, amely különleges szakértelmet és technikai
eszközöket igényel. A központi polgári védelmi szervezet felépítéséről és létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője dönt. A központi polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A területi polgári védelmi szervezet Területi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni annak a polgári védelmi feladatnak a végrehajtására, amelyet a települési polgári védelmi szervezetek nem képesek ellátni. A területi polgári védelmi szervezetek felépítéséről, létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője határoz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének javaslata alapján. A területi polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A települési polgári védelmi szervezet Községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben ha a település katasztrófavédelmi besorolása azt indokolja polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezetet kell létrehozni. A települési polgári védelmi szervezet létszámát a település katasztrófavédelmi besorolásának megfelelően a katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjének javaslata alapján a polgármester állapítja meg. A települési polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki. A munkahelyi polgári védelmi szervezet A munkahelyi polgári védelmi szervezetet a gazdálkodó szervezet polgári védelmi feladatainak végrehajtása érdekében hatósági határozat alapján kell létesíteni. A munkahelyi polgári védelmi szervezet tagját a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki. A polgári védelmi szervezetek létrehozásának szempontjai: a) az ország településeire lefolytatott kockázatbecslés eredményeként kimutatott veszélyeztető hatások, b) a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, c) a veszélyelhárítási tervekben szereplő feladatok. A települési polgári védelmi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok alkalmasak legyenek a helyi veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére és az elsődleges mentési tevékenységgel összefüggő védelmi feladatok elvégzésére. A központi polgári védelmi szervezetek megalakítási terve A központi polgári védelmi szervezet személyi állományát a szervezet létrehozásáról szóló főigazgatói döntést követő 30 napon belül az igazgató jelöli ki a Kat. 71. szerint gyűjtött adatok alapján. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhely szerint illetékes polgármester hatósági határozattal osztja be. A központi polgári védelmi szervezet személyi és anyagi-technikai felépítéséről a szervezet létrehozásának helye szerint illetékes igazgatóság kimutatást készít, és tárolja a központi szervezetek megalakítási tervét. A megalakítási terv egy példányát a BM OKF-nél is el kell helyezni. A főigazgató a központi polgári védelmi szervezetek felépítésének és létszámának indokoltságát legalább háromévente felülvizsgálja és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére. A területi polgári védelmi szervezetek megalakítási terve A területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára az igazgató részletes szakmai indokolás mellett tesz javaslatot a főigazgató részére.
A területi polgári védelmi szervezet személyi állományát a szervezet létrehozásáról szóló döntést követő 30 napon belül az igazgató jelöli ki a megyei védelmi bizottság elnökének egyetértésével, Kat. 71. alapján gyűjtött adatok alapján. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhely szerint illetékes polgármester hatósági határozattal osztja be. A területi polgári védelmi szervezet személyi állományának felépítéséről a szervezet létrehozásának helye szerint illetékes igazgatóság kimutatást készít, és tárolja a területi szervezetek megalakítási tervét, valamint a beosztó határozatok egy példányát. Az igazgató a területi polgári védelmi szervezetek felépítésének és létszámának indokoltságát legalább háromévente felülvizsgálja, és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére. A települési polgári védelmi szervezetek megalakítási terve A veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő lakosságvédelmi és mentésszervezési feladatok irányítására alkalmas települési polgári védelmi parancsnokság szakmai összetételét és létszámát a kirendeltség vezetőjének (a továbbiakban: kirendeltségvezető) javaslata alapján a polgármester állapítja meg, és a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt hatósági határozattal osztja be. Az I. és II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a település lakosságszámának függvényében a polgári védelmi szervezetek létszáma a) 100 000 lakos felett legalább 750 fő, b) 50 000-100 000 lakos esetén legalább 500 fő, c) 10 000-50 000 lakos esetén legalább 300 fő, d) 5000-10 000 lakos esetén legalább 150 fő, e) 1000-5000 lakos esetén legalább 50 fő, f) 300-1000 lakos esetén legalább 20 fő, g) 300 lakos alatt legalább 6 fő. A III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a polgári védelmi szervezetek létszáma az (1) bekezdésben meghatározott létszám fele. A katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a jegyző, körjegyző a kirendeltségvezető közreműködésével dolgozza ki, és a település polgármestere hagyja jóvá. A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a kirendeltségvezető háromévente felülvizsgálja, és intézkedik a szükséges módosítások átvezetésére. A települési polgári védelmi szervezet gazdálkodó szervnél történő létrehozására kiadott hatósági határozatban - a kirendeltségvezető egyetértésével - a település polgármestere meghatározza a szervezet felépítését, létszámát. A gazdálkodó szervnél létrehozott települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a gazdálkodó szerv vezetőjének javaslata alapján a jegyző, a körjegyző dolgozza ki és a település polgármestere hagyja jóvá a kirendeltségvezető egyetértésével. A települési polgári védelmi szervezet megalakítási tervének egy-egy példányát a szervezet megalakítási helye szerint illetékes település polgármesteri hivatalának jegyzőjénél, valamint a kirendeltségnél kell elhelyezni. A munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítási terve A munkahelyi polgári védelmi szervezet létrehozására és feladataira a gazdálkodó szervezet telephelye szerint illetékes kirendeltségvezető tesz javaslatot a polgármesternek, aki határozatban rendeli el a szervezet létrehozását. A munkahelyi polgári védelmi szervezet megalakítási tervét a gazdálkodó szervezet vezetője a kirendeltségvezetővel együttműködve dolgozza ki, és a gazdálkodó szerv vezetője hagyja jóvá. A jóváhagyás előtt a megalakítási tervről a szervezet létrehozását elrendelő polgármester véleményt nyilvánít. A jóváhagyott megalakítási terv egy-egy példányának őrzéséről a gazdálkodó szervezet vezetője, a megalakítási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője és a kirendeltség gondoskodik.
A polgári védelmi szervezetek egységeinek megalakítása A polgári védelmi egységek megalakítása során a 16. szerinti alapelveken túl a terület, település lakosságának számát és népsűrűségét kell figyelembe venni. A 2000 lakos alatti településeken nem szükséges a létrehozott települési polgári védelmi szervezetet egységekre bontani. A polgári védelmi feladatok ellátására létrehozott egységek típusai különösen: a) infokommunikációs egység, b) lakosságvédelmi egység, c) egészségügyi egység, d) logisztikai egység, e) műszaki egység. A kialakult kockázatok és veszélyeztető hatások kezelésére további egységek is létrehozhatók. Az infokommunikációs egység feladatai különösen: a) a lakosság helyi riasztása és tájékoztatása, b) a polgári védelmi szervezetek állományának riasztása, c) a riasztásra szolgáló technikai eszközök és berendezések működtetése, d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a polgári védelmi szervezetek, az irányító és együttműködő szervek, szervezetek közötti kommunikáció biztosítása, e) az informatikai és kommunikációs eszközök üzemeltetése, a vezetés infokommunikációs feltételeinek biztosítása, f) a katasztrófaelhárítási feladatok során igénybe vett kormányzati célú hálózatok üzemeltetőjével való kapcsolattartás. A lakosságvédelmi egység feladatai különösen: a) a veszélyeztetett területről a lakosság kitelepítése, kimenekítése, valamint b) a kitelepítéssel, befogadással összefüggő feladatok ellátásának megszervezése és végrehajtása. Az egészségügyi egység feladatai különösen: a) a járványos növény- és állatbetegségek megelőzésében, terjedésének megakadályozásában, felszámolásában való közreműködés, b) a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan feladatok végrehajtásában való közreműködés, c) a járványos megbetegedések, fertőzések által veszélyeztetett lakosság védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések és a fertőtlenítő munkák elvégzése, d) a sérült személyek felkutatása, elsősegélynyújtásban való részesítése, a sérültek gyűjtőhelyre, kórházba való szállítása, e) a polgári védelmi szervezetek egészségügyi biztosítása, f) a vegyi és radiológiai mentesítési feladatatok ellátása. A logisztikai egység feladatai különösen: a) a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi-technikai feltételek biztosítása, b) a polgári védelmi szervezetek és az ideiglenesen ellátatlanná vált lakosság ellátása, c) a szállítási feladatok végrehajtása, d) a védelmi célú építmények és a kettős rendeltetésű építmények rendeltetésszerű használatának, valamint a tartózkodási szabályok betartatásának biztosítása, e) a fővárosi metró élet- és vagyonvédelmi létesítményként alkalmazható szakaszaiban a védelem feltételeinek biztosítása, valamint f) szükséggyógyintézetek logisztikai támogatása. A műszaki egység feladatai különösen: a) a rendkívüli időjárási viszonyok következményeinek felszámolása, b) a romosodott épületekben lévő személyek felkutatása, mentése, c) közreműködés az épületekben, kritikus infrastruktúrában keletkezett és egyéb műszaki károk felmérése, csökkentése, felszámolása, szükség szerinti helyreállítása,
d) közreműködés a lakosság és az anyagi javak megelőző műszaki védelmének végrehajtásában, e) közreműködés a kulturális örökség védett elemei védelmében, f) közreműködés védelmi célú építmények létesítésében, építésében, g) közreműködés a vizek kártételei elleni védekezésben. A polgári védelmi szervezetek alkalmazása A területi polgári védelmi szervezet működési területe a megalakításának alapjául szolgáló közigazgatási egység. A területi polgári védelmi szervezet működési területén kívül történő alkalmazása során a mentésben való részvételére akkor kerülhet sor, ha a) az adott mentési feladat végrehajtásához szükséges polgári védelmi szervezet a mentéssel érintett megyében nem jött létre, vagy a feladatok a rendelkezésre álló szervezetek erejét és technikai lehetőségeit meghaladják, b) a feladatok elhúzódó jellege az adott területen működő polgári védelmi szervezetek váltását teszi szükségessé, vagy c) a mentési munkálatok elvégzésére más erők nem állnak rendelkezésre, és a késedelem életveszéllyel vagy jelentős anyagi kárral járhat. Amennyiben a területi polgári védelmi szervezet alkalmazására a szervezése alapjául szolgáló közigazgatási egység határán kívül kerül sor, irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért azon megye megyei védelmi bizottságának elnöke felelős, ahol a polgári védelmi szervezet a tevékenységet kifejti. A települési polgári védelmi szervezetet az illetékes megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján lehet más településen alkalmazni. Amennyiben a települési polgári védelmi szervezet alkalmazására a településen kívül kerül sor, irányításáért és a mentési tevékenység feltételeinek biztosításáért annak a településnek a polgármestere felelős, amelynek érdekében a polgári védelmi szervezet a tevékenységet kifejti. A munkahelyi polgári védelmi szervezet működési területén kívüli alkalmazására a mentés irányításáért felelős személy döntése alapján kerülhet sor. A polgári védelmi szervezetek veszélyhelyzeten kívüli alkalmazására a polgári védelmi szolgálat elrendelésére jogosult személy döntése alapján akkor kerülhet sor, ha az arra rendelt szervek erőforrásai nem elegendőek a veszély kezeléséhez, illetve a lakosság, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme indokolttá teszi. A veszélyeztetett település polgármestere a megyei védelmi bizottság elnökénél - amennyiben erőforrásai nem elegendőek - kezdeményezheti a területi vagy más települések megerősítő vagy támogató polgári védelmi szervezeteinek alkalmazását. A megyei védelmi bizottság elnökének döntése alapján a területi polgári védelmi szervezet a védekezés időszakára települési polgári védelmi szervezetekkel kiegészíthető. A polgári védelmi szolgálatra kötelezett és a védekezésben részt vevő erők váltásáról, pihentetéséről és ellátásáról annak a településnek a polgármestere gondoskodik, amely településen a védekezés folyik. Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat elrendelése írásban, vagy - halasztást nem tűrő esetben - szóbeli közléssel (hangosbemondó, kiértesítő, telefon, rádió- vagy televízió-közlemény útján) történhet. Ha a polgári védelmi szolgálatra kötelezés szóbeli közléssel történik, az érintettnek a határozatot az elrendeléstől számított 72 órán belül át kell adni. A polgári védelmi szervezetek alkalmazása és gyakoroltatása során a feladat ellátására csak az arra felkészített, megfelelő egyéni védőeszközökkel és munkaeszközökkel ellátott személy kötelezhető.
A polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezet tagja csak beleegyezésével vehető igénybe a nemzetközi szerződésen alapuló, az országhatáron túli mentési feladatok ellátására. A polgári védelmi egység vezetője az egység állománya tekintetében, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja, a polgári védelmi szervezet teljes állománya tekintetében gyakorolja az utasításadás jogát. Az utasításadás jogát az egység vezetője a beosztó határozattal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetéssel megbízott tagja, megbízólevéllel igazolja. A polgári védelmi szervezet tagját a beosztás helye szerinti igazgatóság a kirendeltség útján látja el a melléklet szerinti igazolvánnyal. A polgármester és a közbiztonsági referens katasztrófavédelmi feladatait a felkészülés és megelőzés időszakában és a helyreállítás időszakában A megelőzés és felkészülés időszakában: a) a települési veszélyelhárítási tervekkel kapcsolatos feladatok: - a meglévő tervek naprakészen tartása, - a tervet befolyásoló események figyelemmel kísérése és a módosítások átvezetésének kezdeményezése, - a tervekkel kapcsolatos egyeztetésekben való közreműködés, - új tervek készítésében való részvétel, - a tervben nevesített szervek és szervezetek felelőseivel történő folyamatos kapcsolattartás; b) a katasztrófavédelmi felkészítésekkel (polgári védelmi szervezetekbe beosztott állampolgárok, közigazgatási vezetők) kapcsolatos feladatok: - szervezési, koordinációs feladatok a felkészítésen résztvevőkkel összefüggésben, - a felkészítések logisztikai biztosítása, - egyéni adottságoknak megfelelően érdemi részvétel az előadások megtartásában, - végzi a felkészítés adminisztrációját; c) a lakosság megelőző időszaki tájékoztatásával kapcsolatos feladatokban: - közösségi rendezvényekhez kapcsolódóan a polgármesteri és a katasztrófavédelmi szervek feladatkörébe tartozó tájékoztatási feladatok szervezése, - közreműködik a lakossági tájékoztató kiadványok és internetes tájékoztató oldalak elkészítésében, lakossághoz történő eljuttatásában; - figyelemmel kíséri a lakosság veszélyhelyzetekkel kapcsolatos, helyi sajátosságokról és a tanúsítandó magatartási szabályokról történő tájékoztatását, - kezdeményezi, illetve végzi a lakossági tájékoztatás aktualizálását, - kapcsolatot tart és szervezi a közoktatási intézményekben, és más közösségi létesítményekben történő felkészítést; d) közreműködik a lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató végpontok működőképességének és karbantartottságának ellenőrzésében: - nyilvántartja és rendszeresen ellenőrzi a működőképességet, - kapcsolatot tart a rendszert működtető szervezettel, - hiba, hiányosság, működőképtelenség esetén kezdeményezi a javítását, - figyelemmel kíséri a technikai fejlesztési lehetőségeket és kezdeményezi a korszerűsítést; e) a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet létrehozása és megalakítása során szakmai javaslatokkal segíti a polgármester döntéseit:
- a települési veszélyelhárítási tervben foglaltakat megvizsgálja és összeállítja a védekezéshez szükséges polgári védelmi szervezet struktúráját, - megvizsgálja és javaslatot tesz a polgári védelmi szervezetbe beosztható (beleértve a vezetőket is), kötelezettség alá eső állampolgárok személyére; - megvizsgálja a logisztikai szükségleteket és kezdeményezi a szükséges beszerzéseket, a gazdasági- anyagi szolgáltatásokra vonatkozó döntéseket; f) részt vesz a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok polgári védelmi szervezetbe történő beosztásában, a szervezetek kiképzéseinek és gyakorlatainak előkészítésében és lebonyolításában: - végzi a kötelezett személyek nyilvántartását és naprakészen tartását, - döntésre előkészíti a polgári védelmi szervezetbe beosztásra, gyakorlatra és szolgálat-teljesítésre vonatkozó határozatokat, - előkészíti a polgári védelmi szervezetek megalakításának dokumentációját, - szervezi a polgári védelmi szervezetek gyakorlatait, a riasztást és mozgósítást, elkészíti annak dokumentációját; g) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert a felkészülés időszakában végrehajtott feladatokról: - nyilvántartja az elvégzett feladatokat, azok eredményességéről jelentést tesz, - kezdeményezi az elmaradt, vagy nem megfelelően elvégzett feladat pótlását, - előkészíti az éves beszámolót, jelentést; h) kapcsolatot tart a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, valamint a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő más szervekkel és szervezetekkel: - elsajátítja a katasztrófavédelemben részt vevő szervezetek működésével, struktúrájával és feladataival kapcsolatos ismereteket, - élő kapcsolatot tart az együttműködésre kijelölt személyekkel, - elkészíti és naprakészen tartja a kapcsolattartó személyek elérhetőségeit, - figyelemmel kíséri a változásokat és kezdeményezi a megfelelő nyilvántartásban, adattárban történő módosítást. A védekezés időszakában: a) előkészíti a polgármester védekezéssel kapcsolatos szakmai döntéseit a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében: - elemzi a beérkezett jelentéseket és tájékoztatásokat, összegzi és annak eredménye alapján kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, - javaslatot tesz a beavatkozó állomány létszámára és összetételére, valamint az alkalmazandó technikai eszközökre; b) kapcsolatot tart a védekezést irányító és a védekezésben közreműködő szervekkel és erről tájékoztatja a polgármestert: - alkalmazza a felkészülési időszakban kiépített kapcsolatrendszerét, - gyűjti, elemzi és értékeli a beérkezett dokumentumok tartalmát, - rendszerezi a dokumentációt, - figyelemmel kíséri a veszélyelhárítási tervben meghatározott feladatok végrehajtását, a rendelkezésre álló erőket és eszközöket és szükség szerint kezdeményezi a tervtől történő eltérést, a megerősítő erők bevonását, illetve a védekezés magasabb szintre történő helyezését; c) előkészíti a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok polgári védelmi szolgálatra kötelező határozatát és a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazásának elrendelésével kapcsolatos feladatokat: - az előkészített határozatokat a döntéshozó számára biztosítja, - gondoskodik a szóban kihirdetett döntések írásba foglalásáról, - kezeli a polgári védelmi szervezet alkalmazásával kapcsolatosan keletkezett dokumentációt,
- kezeli a gazdasági-anyagi szolgáltatás útján igénybe vett ingóságok és ingatlanok dokumentációját; d) részt vesz a lakosságvédelmi feladatokban: - a települési veszélyelhárítási terv végrehajtásának biztosításával előkészíti az elrendelt lakosságvédelmi intézkedések bevezetését, - végzi a lakosság riasztását és kiértesítését, veszélyhelyzeti tájékoztatását, - közreműködik a kitelepítési/kimenekítési tevékenység szervezésében és feladataiban, - közreműködik a befogadás és visszatelepítés megszervezésében és feladataiban, - biztosítja a kimenekített/kitelepített, valamint a visszatelepített lakosság nyilvántartását, - szervezi és közreműködik a befogadóhelyi nyilvántartásban, - gondoskodik a lakosság alapvető ellátásáról, - szervezi és gondoskodik a hátrahagyott anyagi javak őrzéséről. A helyreállítás és újjáépítés időszakában: a) közreműködik a vis maior eljárásban: - gondoskodik az önkormányzati ingatlanokat és közterületeket ért károk felméréséről, - gondoskodik a vis maior eljárás szabályai szerinti dokumentálásról és a kérelem benyújtásához szükséges iratok elkészítéséről, - figyelemmel kíséri a vis maior eljárás egyes cselekményeit, - biztosítja az ellenőrzés körülményeit, - gondoskodik a szükséges hiánypótlásról, b) részt vesz a károk felmérésében és szakmailag előkészíti a polgármester helyreállítással kapcsolatos döntéseit: - gondoskodik a kárfelmérési eljárás körülményeinek biztosításáról, - elkészíti a kárfelméréssel kapcsolatos nyilvántartásokat és adatbázisokat, - elemzéseket és összesítéseket készít a polgármester számára, - döntéselőkészítő feladatokat lát el a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó helyreállítási kérdésekben, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a helyreállítási és újjáépítési munkálatok helyzetét, melyről rendszeresen tájékoztatja a polgármestert: - kapcsolatot tart a helyreállítást végző szervekkel és szervezetekkel, - adatokat igényel és szolgáltat részükre, - koordinálja az együttműködő szervezetek tevékenységét, - szükség esetén kezdeményezi, valamint előkészíti a már meghozott döntések módosítását, vagy új döntések meghozatalát, d) közreműködik a településre érkező segélyszállítmányokkal és adományokkal kapcsolatos feladatokban: - kapcsolatot tart a karitatív szervezetekkel, - összegyűjti az igényeket és nyilvántartást készít, - javasolja az adományozásban részesülők körét, - közreműködik az adományozás dokumentálásában, - segítséget nyújt a karitatív szervezetek számára a tevékenységük végzéséhez, - - szükség szerint megszervezi a humanitárius központot, e) közreműködik a helyreállítási és újjáépítési tevékenységek ellenőrzésében: - gondoskodik a jelentések rendszerének kialakításáról, - beszámoltatja a kivitelezőket, - ellenőrzi a helyreállításra vonatkozó kiviteli tervek és a megvalósítás összhangját, - figyelemmel kíséri az ütemterv szerinti végrehajtást, - jelentést és beszámolót készít a végrehajtás helyzetéről,
- szükség szerint kezdeményezi újabb döntések meghozatalát. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás Katasztrófavédelmi besorolás: az az eljárás, melynek során az ország területén található valamennyi települést, az adott település vonatkozásában elvégzett kockázatbecslés eredményei alapján, a meghatározott veszélyeztetettségi szintnek megfelelően katasztrófavédelmi osztályokba sorolják. Kockázatbecslés: a kockázatazonosítás, a kockázatelemzés és a kockázatértékelés átfogó folyamata. A katasztrófavédelmi besorolási eljárás Az ország településeit az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni (a továbbiakban: besorolás). A település polgármestere - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével - a kockázatbecslést minden év szeptember 30-ig elvégzi és javaslatot tesz a település besorolására a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének. A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével a besorolási javaslatot felülvizsgálja és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti. A besorolási osztályokra vonatkozó szabályokat és az egyes osztályokhoz tartozó elégséges védelmi szint követelményeit a következő táblázat tartalmazza.
A települések besorolásának megfelelően megállapított elégséges védelmi szint alapulvételével, az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében a polgármester települési veszélyelhárítási tervet készít. A kockázatbecslés A besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján kell megállapítani. A kockázatazonosítás során az adott területen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni. A kockázatazonosítást követően a kockázatelemzés és -értékelés során meg kell határozni a település területére vonatkozó egyes veszélyeztető hatások következményeit, valamint a bekövetkezés valószínűségét (gyakoriságát), figyelemmel az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására is. A település az azonosított veszélyeztető hatások és a bekövetkezési gyakoriság, valamint a korrekciós tényező alapján kerül katasztrófavédelmi osztályba besorolásra. I. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek a) közvetlenül veszélyeztetettek az atomerőmű 3 km-es és a kutatóreaktor 1 km-es körzetében, b) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére kötelezettek, d) területén az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel indokolt a települést fokozottabb védelemben részesíteni. II. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek
a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetettek (3-30 km közötti területen lévő), b) a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek, illetve III. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek a Kat. IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó üzem által a veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén veszélyeztetettek VESZÉLYELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A veszélyelhárítási tervezés általános követelményei, szintjei, a tervkészítésre kötelezettek köre, a terv tartalma A veszélyelhárítási tervezés célja, hogy a t természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyekre a kockázatok azonosítása, elemzése és értelmezése alapján egységes okmányrendszerbe foglalja a katasztrófavédelmi feladatok és intézkedések rendjét, végrehajtását, az azt biztosító személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével. A veszélyelhárítási tervezés szintjei: a) települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási terv (a továbbiakban együtt: települési veszélyelhárítási terv), b) munkahelyi veszélyelhárítási terv, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve, d) területi (fővárosi) veszélyelhárítási terv, e) központi veszélyelhárítási terv. (3) A tervkészítésre kötelezettek veszélyelhárítási terveiket folyamatosan naprakészen tartják. Települési veszélyelhárítási terv A besorolt településeken a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével települési veszélyelhárítási tervet készít. A települési veszélyelhárítási terv alapdokumentumból és kapcsolódó mellékletekből áll. A települési veszélyelhárítási tervet a településfejlesztési és településrendezési tervezés, valamint a települési környezetvédelmi program kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni. A települési veszélyelhárítási terv az adott településre készített kockázatelemzés és értékelés alapján kimutatott veszélyeztető hatásokra és azok következményei elhárítása érdekében elégséges védelmi szintet biztosít. A települési veszélyelhárítási terv mellékletét képezi a jogszabályokban meghatározott külső védelmi terv és a helyi vízkárelhárítási terv. A polgármester a települési veszélyelhárítási terv alapján a veszélyek és a követendő magatartási szabályok megismerésére lakossági tájékoztató kiadványt készít és biztosítja a helyben rendelkezésre álló eszközökkel annak a lakosság számára történő hozzáférhetőségét. A lakossági tájékoztató kiadvány elkészítésébe a polgármester bevonja a településen működő kisebbségi önkormányzatokat. A települési veszélyelhárítási terv elkészítése során a polgármester bevonja az adott elem tekintetében a feladat- és hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. A települési veszélyelhárítási tervet a polgármester szükség esetén soron kívül, egyebekben minden év március 31-ig felülvizsgálja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének közreműködésével. A felülvizsgálat eredményéről, az elvégzett javításokról a polgármester tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének vezetőjét, a védekezésbe bevont egyéb szerveket, szervezeteket, valamint a lakosságot. A polgármester a települési veszélyelhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart. A települési veszélyelhárítási tervet a helyi védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének egyetértésével. A polgármester a jóváhagyott veszélyelhárítási terv egy példányát megküldi a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének. Munkahelyi veszélyelhárítási terv
A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szerv munkahelyi veszélyelhárítási tervet készít a gazdálkodó szerv területén munkát végzők és az egyéb okból ott tartózkodók védelmére. Mentesül a munkahelyi veszélyelhárítási terv készítése alól a jogszabály alapján belső védelmi tervet, súlyos káresemény-elhárítási tervet készítő gazdálkodó szerv. A hatósági határozattal kijelölt gazdálkodó szervek a telephely környezetét veszélyeztető hatásokról adatokat szolgáltatnak a kockázati tényezők megváltozása esetén soron kívül, egyebekben minden év február 28-ig a települési veszélyelhárítási terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához a polgármester számára. A munkahelyi veszélyelhárítási tervet a gazdálkodó szerv vezetője hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének egyetértésével. Területi veszélyelhárítási terv Illetékességi területére vonatkozóan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve - a települési szintet meghaladó beavatkozást igénylő katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - a települési veszélyelhárítási tervek alapján összesített tervet készít. Területi (fővárosi) veszélyelhárítási tervet készít a megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén jelentkező veszélyelhárítási feladatok összehangolására, a megyei közgyűlés elnöke (a fővárosban a főpolgármester) és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével. A megyei, fővárosi védelmi bizottság a területi veszélyelhárítási tervben foglaltak végrehajtásának biztosítására legalább 3 évente gyakorlatot tart. A területi veszélyelhárítási tervet a megyei, fővárosi védelmi bizottság szükség szerint, egyebekben minden év június 30-ig felülvizsgálja a megyei közgyűlés elnöke (a fővárosban a főpolgármester) és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével. A területi veszélyelhárítási tervet a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének egyetértésével. Az egyetértésre történő felterjesztés előtt a megyei, fővárosi védelmi bizottság a területi veszélyelhárítási tervet bizottsági ülésen megtárgyalja. A területi veszélyelhárítási tervet a területfejlesztési és területrendezési tervezés, valamint a területi, átfogó környezetvédelmi terv kialakítása és módosítása során figyelembe kell venni. Központi veszélyelhárítási terv A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője az érintett ágazatok bevonásával központi veszélyelhárítási tervet készít a katasztrófaveszély elhárítására és a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentésére. A központi veszélyelhárítási terv különösen az alábbiakat tartalmazza: a) az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme, b) a kritikus infrastruktúra elemek katasztrófák elleni védelme, c) a lakosság alapvető ellátásának biztosítása. A központi veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője szükség szerint,egyebekben minden év szeptember 30-ig felülvizsgálja. A központi veszélyelhárítási tervet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter hagyja jóvá. A központi veszélyelhárítási tervből az abban foglaltak végrehajtásában érintett ágazat ágazati veszélyelhárítási tervkivonatot Lakosságvédelem Szükség-védőeszközök Olyan eszközök, amelyek nem olyan mértékben képesek védeni az emberi szervezetet, mint a légzésvédő készülékek, vagy a bőrvédő eszközök, de adott esetben mégis biztosítanak valamilyen védelmet. A gázálarcok sokoldalú nagy védőképessége, igényes kivitele nem mindenütt követelmény, ahol a légzésvédelmet biztosítani kell. Sokszor elegendő egy alkalmi, szükség-védőeszköz. Adott esetben minden olyan eszközt fel kell használni a légzésvédelem céljából, amely korlátozza a károsító anyagok légutakba történő jutását. Megkülönböztetünk házilagos készítéssel előállított és a termelésben használatos
munkavédelmi célt szolgáló szükségvédő eszközöket. Házilag porszűrőket és aeroszol szűrőket lehet készíteni. A szűrő anyaga olyan sűrű Szövés vászon, hajtogatott gézlap, stb. lehet, amely képes felületén a szennyező anyagot megkötni, illetve megszűrni. A szem védelmére motoros szemüveg alkalmazható. Ajánlatos a szűrőként használatos részt benedvesíteni. Menekülőkámzsa Biomaszk Csoportos védelem (kollektív védelem) Csoportos védelemről akkor beszélünk, amikor több személyt, akár egy egész települést kell megvédeni a veszélyeztető hatás következményeitől. Megvalósulhat a település elhagyása nélkül, ez a helyi védelem, valamint a település önként, vagy kötelező elhagyásával, ez a távolsági védelem. Helyi védelem Legtöbbször elzárkózással valósul meg. Ez azt jelenti, hogy a lakosság a veszélyeztető hatások elől az épületekbe zárkózik el, és nem hagyja el az épületeket, amíg a veszély el nem hárul. A nyílászárókat nedves törölközővel, pléddel tömíti. Erre például akkor van szükség, amikor egy ipari baleset során veszélyes vegyi anyagok kerülnek a levegőbe. Vannak olyan települések, ahol speciális védőképességgel bíró építmények, un. óvóhelyek is vannak, amelyek a nagyon veszélyes, például a sugárzó anyagok ellen is megvédenék. Az elzárkózás néhány alapszabálya: _ Az ablakok és az ajtó réseihez tegyen vizes plédet, vagy törölközőt. _ Figyelje a helyi rádió, televízió, hangosbemondó-kocsik közleményét. _ Lehetőleg ne használja hosszan a telefont. _ Mindig készítsen vizet az edényekbe. _ Készítsen elő néhány gyertyát, elemlámpát. _ Vegye számba az élelmiszereket, gyógyszereket, készüljön fel a túlélő"-csomag összeállítására, az esetleges kitelepítésre. A távolsági védelem (kitelepítés, kimenekítés) A távolsági védelem győjtőfogalom, amely magába foglalja a kitelepítést, kimenekítést, valamint az ebből adódó elhelyezési, majd visszatelepítési feladatok végrehajtását. A kitelepítés, kimenekítés (ideiglenes lakóhely-elhagyás) a lakosság védelmét, illetve veszteségeinek csökkentését, a veszélyeztetett területről történő kivonását szolgálja a már közvetlen veszélyt nem jelentő területre. Ezzel az emberéletekben, anyagi javakban várhatóan kisebb veszteség következik be. _ Kitelepítés (ideiglenes lakóhelyelhagyás): amikor a kitelepítettek a helyzettől függően kötelezően, vagy önként - rövidebb, vagy hosszabb időre elhagyják lakóhelyüket, és biztonságosabb területen kerülnek elhelyezésre. _ Kimenekítés: olyan lakóhelyelhagyás, amikor nem áll rendelkezésre elegendő figyelmeztetési idő és a már bekövetkezett katasztrófa veszélyeztető hatása alatt szükséges elhagyni a veszélyes területet az emberek életének mentése érdekében. _ Ideiglenes elhelyezés: Az előzőekből következő olyan tevékenység, amely során a lakóhelyét elhagyni kényszerülő lakosság családoknál, közintézményekben átmenetileg elhelyezésre, befogadásra kerül. _ Visszatelepítés: A veszély megszőnését követően a lakosság lakóhelyére való visszatelepítése. A kitelepítés, kimenekítés történhet: _ egy településen belül, _ települések között, az országhatáron belül, _ nemzetközi viszonylatban, az országhatáron túl. Általános magatartási szabályok kitelepítés elrendelése esetén: _ a lakosság a kitelepítéséről, kimenekítéséről szóló elrendelést követően bárhol értesül róla az első és legfontosabb számára, hogy ha lehetséges; hazatérjen a lakásába, családtagjait összegyűjtse", mert a kitelepítésre, kimenekítésre a családnak együtt kell felkészülni;
_ első feladat a veszélyhelyzeti ( túlélő") csomag összeállítása; _ alapvető követelmény, hogy a kitelepítést irányító szerv utasításait be kell tartani, a gyülekezőhelyen pontosan meg kell jelenni; _ a megadott kitelepítési útvonalat kell használni; _ a kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve; _ ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, és az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, a befogadási helyen le kell adnia a névsorukat; _ mindenkinek el kell döntenie, hogy saját maga által meghatározott befogadási helyre megy pld. rokonokhoz, vagy a befogadásra kijelölt helyre; _ az egyedül maradó gyermekekre, idősekre és betegekre megkülönböztetett figyelmet kell szentelni, a mozgásképtelen betegeket a gyülekezőhelyen be kell jelenteni, a segítők megérkezéséig maradnia kell valakinek mellettük; _ ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik. A lakásból való távozáskor: _ ki kell kapcsolni a villanyt az elektromos készülékeket, a világítást; _ el kell zárni a víz- és gázvezetéket, berendezéseket; _ el kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket; _ be kell zárni az ablakokat, ha van leereszteni a redőnyöket; _ a lakásajtót kulcsra kell zárni; _ a mozgásképtelen beteg családtagokat a gyülekezési helyen be kell jelenteni, egy visszamaradó családtag felügyelete mellett meg kell várni, amíg az elszállításuk központilag megtörténik. Mi legyen a túlélő"- csomagban? _ személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya; _ két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer) egy literivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje); _ az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű; _ tisztálkodási eszközök; _ rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök; _ egyéni védőeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként használható ruházat; _ takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac,); _ ha van, hordozható rádió. A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhelyelhagyás. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tüntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot. Tartózkodni kell a mindennapi élethez nem szükséges tárgyak, eszközök, becsomagolásától, bár ha belefér a súlyba, a gyermek szeretett játékát tanácsos betenni. Veszélyhelyzetben bevezethető rendkívüli intézkedések: Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. A légijárművek forgalmának korlátozása vagy megtiltása során a légiközlekedésről szóló törvény és a magyar légtér igénybevételéről szóló jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni.
Veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa. Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (a továbbiakban: kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével gondoskodik. A kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel szemben az intézkedés foganatosítására jogosult rendvédelmi szerv jár el. Veszélyhelyzetben elrendelhető: a) az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése, b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad, c) hogy az ország meghatározott területéről történő kilépés csak a mentesítést követően engedélyezhető. Veszélyhelyzetben elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása. Lakosságfelkészítés, riasztás, veszélyhelyzeti kommunikáció A katasztrófavédelmi lakosságfelkészítés egyrészt olyan tevékenységi rendszer, amely révén a lakosság felkészítése történik a veszélyhelyzetekre, az abban követendő cselekvési és magatartásszabályokra, az ön- és mások, valamint az anyagi javak mentésére, és az ennek megfelelő célirányos gyakorlás útján az ezirányú ismereteik készségszintűvé fejlesztése. Másrészt annak tudatosítása, hogy maguk is előidézhetnek veszélyhelyzeteket. A lakosság katasztrófavédelmi felkészítése magába foglalja a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi ismereteket, valamint a katasztrófa-küszöböt el nem érő veszélyhelyzeti ismereteket egyaránt. A katasztrófavédelmi felkészítés célja a természeti, a civilizációs és egyéb eredetű katasztrófák, veszélyhelyzetek megelőzése, az elhárításra és a helyreállítás során jelentkező, a Kat. tv. 52. - ában meghatározott feladatok (polgári védelmi feladatok) végrehajtására való felkészülés, továbbá bekövetkezés esetén a káros következmények lehető legkisebbre csökkentése. A lakosságfelkészítés célcsoportjai - Polgári védelmi szervezetek - Közigazgatási vezetők - Megyei védelmi bizottság - Polgármester és jegyző - Köznevelésben résztvevők - Lakosság A lakosság riasztása katasztrófaveszély, illetve veszélyhelyzet során alkalmazható jelzések összessége, melyek feladata a lakosságot, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető veszély bekövetkezésére történő figyelemfelhívás, illetve az adott helyzetben tanúsítandó magatartási szabályok ismertetése.
A lakosság riasztásának módjai - Közérdekű közlemény közzétételével - Lakossági riasztó rendszer eszközeivel - Elektronikus hírközlési szolgáltatások Igénybevételével - Helyben szokásos módon (hangosbemondó, falragasz, hírvivő) - Kihangosító eszközökkel - Mindezek egyidejű alkalmazásával A lakossági riasztó rendszer a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve területi szervei kezelésében lévő lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató, viharjelző rendszerek és ezek működésével szorosan összefüggő eszközök, berendezések összessége. Elemei: - lakossági riasztó végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló olyan berendezés, amely alkalmas a külön jogszabályokban előírt hangképek lesugárzására (szirénák) - lakossági riasztó-tájékoztató végpont: az előzőeken túl alkalmas élőbeszéd vagy előre tárolt üzenet lesugárzására (MoLaRi rendszer) - viharjelző végpont: a lakosság tájékoztatását szolgáló (a vihar veszélyét előre jelző) olyan eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási szintnek megfelelő vizuális jelzés leadására alkalmas. - speciális végpont: minden olyan eszköz, berendezés, amely az előzőekben felsorolt eszközök működéséhez, működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges (vezérlő központ, átjátszó állomás, monitoring végpont, adatátviteli központ). A Paksi Atomerőmű Zrt. 30 km-es körzetében a 2002-ben került kiépítésre a Lakossági Tájékoztató és Riasztó Rendszer. Az elektronikus riasztó rendszernek nagy előnye a kettős felhasználhatóság, mely lehetővé teszi a nemcsak katasztrófavédelmi célú felhasználást, de a települések mindennapi életének szervezésében, irányításában, egyéb tájékoztatásokban is használhatók. Az LTRR egyéb tájékoztatásban való használhatósága annyit jelent, hogy a hagyományos riasztási funkció mellett kisbíró üzemmód is alkalmazható. A 30 km-es körzetbe tartozó 40 településből 25 rendelkezik Kisbíró rendszerrel. Ennek lényege, hogy a település polgármestere szöveges közleményt adhat a lakosságnak a riasztó rendszeren keresztül. A közlemény a polgármesteri hivatalból az úgynevezett mestervégződésről adható le, mikrofonon keresztül. A rendszert csak pin kóddal lehet indítani a visszaélések elkerülése érdekében. A rendszerről téves riasztás nem adható le. A térség polgármestereinek e rendszer révén lehetősége van arra, hogy katasztrófahelyzet esetén gyorsabb, hitelesebb, hatékonyabb tájékoztatást adjanak a lakosság részére a bekövetkezett eseményről, illetve a következmények felszámolása érdekében teendő intézkedésekről. A rendszer biztosítja a közvetlen irányítás lehetőségét a lakosságvédelmi feladatrendszer és a polgári védelmi szervezetek megalakítása tekintetében. Kisbíró üzem használata tetszőlegesen sokszor ismételhető, azonban figyelembe kell venni, hogy egy kisbíró beszéd időtartama maximum 2 perc lehet, azért hogy minden település tudja használni a rendszert. Az erőműből, illetve a Tolna Megyei KVI-ról indított sziréna aktiválás után 60 percig a rendszer zárolt a kisbíró üzem használatára. A már említett szirénákon kívül léteznek úgynevezett szükség riasztó eszközök is, ez lehet például egy gépjárműbe szerelt hangosító, kézi hangosító vagy akár egy harang is.