11. Ävfolyam 46. szåm 004. november 19. AIDS VilÅgnap, 004 A nők Äs az AIDS A nők kéräben regisztrålt HIVfertőzÄsek epidemiolñgiai jellemzői MagyarorszÅgon TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Az EFRIR Fertőzőbeteg alrendszeränek Äles Özemi indulåsa Fertőző betegsägek adatai Impresszum
AIDS VILÉGNAP 004. december 1. Az AIDS VilÅgnapja főhajtås az Åldozatok előtt. ás a tekintetek felemeläsänek napja. Hogy egymås szemäbe näzhessönk: vigyåzzunk egymåsra. TÉbb mint hàsz Äve nyomasztñ sàllyal nehezedik a vilågra a XX. szåzad utolsñ hàsz ÄvÄnek legkritikusabb jårvånya: a HIV/AIDS jårvåny. A statisztika mår kézel 45 milliñ fertőzéttről tud. KÉvetkezmÄnye az AIDSbetegsÄg. Egyelőre gyñgyâthatatlan. AhovÅ nem jut el a gyñgyszer, szåzezrek, milliñk halnak meg. A felnőtt Åldozatok szåma 3,5 milliñ, a gyermekåldozatokä fälmilliñ. MagyarorszÅg mäg az enyhän fertőzétt orszågok kézä tartozik. A fertőzäs terjedäsänek a veszälye azonban kölénésen a keleti szomszädok felől igen nagy. Nemtől, kortñl föggetlenöl terjed a fertőzäs, szexuålis àton Äs intravänås drogfogyasztås esetän kézés tűhasznålattal. Szerezz ismereteket! LÄgy felelős måsok Äs magad irånt! A Te jévőd Äs a jévő egäszsäge rajtad is màlik! AIDS VILÉGNAPI MEGEMLÑKEZÑS az AranytÖz MűvelÇdÇsi HÄzban (Budapest, V., Arany J. u. 10.) 9 30 KÉszÉntő dr. RÄcz Jenő egäszsägögyi miniszter 9 35 MegnyitÑ dr. Jakab FerencnÇ c. ÅllamtitkÅr, a Nemzeti AIDS BizottsÅg elnéke 9 50 EU kölféldi vendäg előadåsa SZAKMAI PROGRAM 10 15 Prof. dr. HollÄn Zsuzsa akadämikus: A HIVdiagnosztika Äs megelőzäs MagyarorszÅgon 1986tÑl. A kezdetek. 10 30 Dr. CsohÄn Égnes OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÉzpont: A HIV/AIDS jårvåny jellemzői MagyarorszÅgon.
10 45 Dr. Makara PÇter OrszÅgos EgÄszsÄgfejlesztÄsi IntÄzet: A primer prevenciñ Äs a civil szervezetek 11 00 Simonyi IstvÄn OktatÅsi MinisztÄrium: PrevenciÑra neveläs az iskolåban. SzÄnet 11 30 Dr. Bujdosá LÄszlá OrszÅgos Tisztifőorvosi Hivatal: EredmÄnyek Äs tennivalñk a HIVszűrÄs teröletän 11 45 GyebnÄr Brigitta EÖM NÄpegÄszsÄgÖgyi főosztåly: A HIV/AIDS szűrőbusz kialakâtåsånak jelen ÅllÅsa 11 55 Prof.dr.HorvÄth Attila OrszÅgos Bőr Äs NemikÑrtani Klinika: STD Äs HIV MagyarorszÅgon ma 1 10 Dr. BÄnhegyi DÇnes FővÅrosi Szent LÅszlÑ KÑrhÅz: A HIV/AIDS betegsäg antivirålis kezeläsänek hazai gyakorlata 1 5 Dr. Miskovits Eszter OrszÅgos VÄrellÅtÑ SzolgÅlat: VÄrÖnket Äs ÄletÖnket... 1 35 Dr. Honti Judit VÅrosi KÑrhÅz Szeged, PszichiÅtriai Äs addiktolñgiai osztåly: A rekreåciñs drog tudatmñdosâtñ hatåsåtñl a fertőzétt fecskendőig 1 45 Szabá Zsuzsa FővÅrosi Szent LÅszlÑ KÑrhÅz: AIDS, tårsadalom, egyän 13 00 14 30 SajtátÄjÇkoztatá EbÇdszànet BàfÇ CIVIL szervezetek programja 10 00 13 00 A civil szervezetek referåtumai 1. Anonym AIDS TanÅcsadÑ SzolgÅlat (CAF) Dr. Feleki Attila. Budapesti OrvostanhallgatÑk KortÅrsoktatÑ AlapâtvÅnya (CAF) PÄli ÉdÄm 3. DÄlalfÉldi Meleg BarÅti KÉr (CAF) Szabá Tibor 4. DÄlmagyarorszÅgi DrogfogyasztÅskutatÑ Äs TovÅbbkÄpző TÅrsasÅg (CAF) Dr. Honti Judit 5. EgyÖtt OktatÅsi AlapâtvÅny (CAF) RÄbácki Be Äta 6. HÅttÄr TÅrsasÅg a MelegekÄrt (CAF) Mocsonaki LÄszlá SzÄnet 7. HÅttÄr TÅrsasÅg a MelegekÄrt (CAF): HIV/AIDS prevenciñs kutatås a vidäki LMBT KÉzÉssÄgekben Dr. TakÄcs Judit Mocsonaki LÄszlá 8. Hungaromedical Rt. Life Style Mucsy LÄszlánÇ 9. Lambda Budapest Meleg BarÅti TÅrsasÅg (CAF) LÄner LÄszlá 10. MagyarorszÅgi ProstituÅltak árdekvädelmi EgyesÖlete (CAF) Fäldi
Égnes 11. PLUSS AlapâtvÅny (CAF) Dr. SzlÄvik JÄnos 1. PLUSS EgyesÖlet (CAF) Miskolczi Endre 13. SzexEdukÅciÑs AlapâtvÅny (CAF) Dr. Forrai Judit 13 00 14 30 EbÇdszànet BàfÇ ÉltalÄnos programok a lätogatáknak 10 30 17 00 Ingyenes anonym HIV/AIDSszűrÄs InformÅciÑs szolgålat a kormånyzati Äs a civil såtrak nål FilmvetâtÄs PrevenciÑs előadåsok 17 00 18 00 FogadÄs meghâvottaknak 18 00 19 30 GÄlakoncert minden Ärdeklődőnek Az AIDS VilÄgnap käzponti esemçnysoränak megrendezçsçre a Nemzeti NÇpegÇszsÇgàgyi Program keretçben, a Nemzeti AIDS StratÇgia szellemçben, az OrszÄgos EgÇszsÇgfejlesztÇsi IntÇzet eszmei tämogatäsäval, a kormänyzati egçszsçgàgyi intçzmçnyek kçpviselőinek käzreműkädçsçvel, a Hungaromedical Life Style adomänyäval, a Civil AIDS Fárum rçszvçtelçvel, a PLUSS, a MagyarorszÄgi HIVpozitÖvokat SegÖtő Egyesàlet szervezçsçben, az EgÇszsÇgàgyi MinisztÇrium szçles kärű tämogatäsäval Çs vçdnäksçgçvel keràl sor.
A NŐK ÑS AZ AIDS A HIVpandÇmia korai städiumäban sokkal täbb fçrfi fertőződätt, mint nő. MÖg 1997ben az ässzes HIVfertőzätt 41%a volt nő, jelenleg a vilägon a fertőzättek käzel 50%a, a szubszaharai AfrikÄban pedig majdnem 60%a nő. A nők veszçlyeztetettsçge nagyobb a fçrfiakçnäl. A vörus fertőzätt fçrfiről egçszsçges nőre szexuälis ãton tärtçnő ÄtvitelÇnek a valászönűsçge kçtszer nagyobb annak a valászönűsçgçnçl, hogy szexuälis ÇrintkezÇs sorän a HIVpozitÖv nő megfertőzi partnerçt. A legfontosabb tçnyek OroszorszÅgban, ahol a HIVfertőzÉttek szåmåt 860000re becsölik, az àj HIVfertőzÉttek kézétt emelkedik a nők arånya. Mâg 001ben az àjonnan fertőződétt HIVpozitâv szemälyek egynegyede volt nő, egy Ävvel käsőbb ez az aråny mår egyharmadra névekedett. A jårvåny elnőiesedäse a legszembeétlőbb a szubszaharai AfrikÅban, ahol a fertőzéttek kézel 60%a nő, Äs a fiatal fertőzéttek 75%a 154 Äv kézétti leåny. DÄl Äs DÄlkeletçzsiÅban a nők arånya az Ésszes HIVfertőzÉtt kézétt megkézelâti a 30%ot, enyhe emelkedäst mutat a 001. Äv vägi becsläsekhez viszonyâtva. A legutñbbi jemeni jelentäs szerint a szexuålis munkåsok 7%a HIVpozitâv. TovÅbbi vizsgålatokra van szöksäg a prostitàciñ, ezen belöl az utcai prostitàciñ helyzetänek feltåråsåra, annak megållapâtåsåra, milyen märtäkben jårul hozzå a prostitàciñ a HIV terjedäsähez, előszér a prostituåltak Äs klienseik, ezt kévetően az Ögyfelek felesägei Äs gyermekei kéräben. Az EgyesÖlt çllamokban az Ävi 40000 àj HIVfertőzÉttnek kérölbelöl fele afroamerikai, akik kézétt fokozatosan emelkedik a nők arånya. A 534 Äv kézétti afroamerikai nők kéräben az AIDS egyike a vezető halålokoknak. TÉbbsÄgÖk nem tartozik a kockåzatos magatartåsà szemälyek csoportjåba, ÅltalÅban intravänås droghasznålñ ill. biszexuålis partnereiktől fertőződnek. Nävekvő sebezhetősçg A håzassåg vagy a hosszà, a nők räszäről monogåm kapcsolat nem vädi meg a nőket a HIVtől. A KambodzsÅban vägzett legutñbbi vizsgålatok szerint a vårosban Älő färfiak 13%a, a vidäkiek 10%a tart fenn kapcsolatot prostituålttal felesäge vagy ÅllandÑ baråtnője mellett. ThaifÉldÉn egy 1999es vizsgålat szerint a HIVfertőzÉtt nők
håromnegyede färjätől kapta a fertőzäst. Bizonyos helyzetekben àgy tűnik, a håzassåg a nőknäl néveli a HIVfertőződÄs kockåzatåt. NÄhÅny afrikai orszågban, a 1519 Äv kézétti, håzassågban Älő fiatal nőknäl magasabb a HIVfertőzÉttsÄgi aråny, mint a nem håzas, szexuålisan aktâv kortårsaik kézétt. MegelőzÇs A nők nagyobb biolñgiai sebezhetősäge ellenäre, a legtébb tårsadalomban a håtrånyos jogi Äs tårsadalmi helyzet néveli elsősorban a nők sebezhetősägät. A HIV szexuålis àton tértänő terjedäsänek megelőzäsäre javasolt àn. ABC stratägia [absztinencia, biztonsågossåg (hűsäg vagy a partnerek szåmånak csékkentäse), Äs a condom helyes Äs ÅllandÑ hasznålata] korlåtozott ÄrtÄkű a lånyok Äs asszonyok szåmåra tårsadalmi Äs anyagi helyzetök miatt. Sok nőt megfosztanak a tudåstñl Äs annak a lehetősägätől, hogy megvädjäk magukat a fertőzästől. A 38 orszågban vägzett felmäräs szerint a 145 Äv kézétti nők rendkâvöl keväs ismerettel rendelkeznek a HIVről. KezelÇs Çs ellätäs A nők immunrendszere kölénbéző mñdon reagålhat a HIVre. A mindkät nemnäl előfordulñ, a HIVhez tårsulñ betegsägek mellett a HIVfertőzÉtt nőknäl magasabb a mähnyakråk incidenciåja, mint a nem fertőzéttek kézétt. Az antiretrovirålis kezeläsben räszesölő nőknäl sàlyos melläkhatåsok is jelentkezhetnek. SzÅmos orszågban a nemek kézétti megkölénbéztetäs eredmänyekänt a lånyok Äs az asszonyok az utolsñk az egäszsägögyi ellåtåshoz jutås terän. Gyakran a färjek Äs az idősek déntik el, hogy a csalåd jévedelmät egäszsägögyi ellåtåsra, kezeläsre fordâtjåke. MÅsok déntenek arrñl, hogy egy nő elmehete orvoshoz, ha beteg. Ha a csalådban färfiak Äs nők egyarånt fertőzéttek, Äs az anyagi forråsok szűkések, gyakran a färfi kezeläsi igänyei kapnak elsőbbsäget. A HIVfertőzÄs nemek szerinti globålis megoszlåsa szerint (ami kézel 50 50%) az elkévetkezendő Ävekben a fejlődő orszågokban antiretrovirålis kezeläsben räszesölő milliñk fele vårhatñan nő lesz. Minden tårsadalomban meg kell teremteni a fertőződäsi veszälynek kitett nők HIVszűrővizsgÅlatÅnak feltäteleit, fel kell läpni a HIVpozitâv nőkkel szemben megnyilvånulñ megkölénbéztetäs Äs erőszak ellen. A fertőzättek gondozäsa Ha egy håztartåsban megbetegszik a färj/csalådfő, a felesäg låtja el Äs rå hårul a csalåd eltartåsånak terhe. A nők megbetegedäse esetän rñluk Äs csalådjukrñl a fiatalabb Äs idősebb nők gondoskodnak. A főzäsre,
takarâtåsra, våsårlåsra, mosåsra Äs a csalådban Älő kiskoràak, betegek Äs idősek gondozåsåra fordâtott idő, energia Äs erőforråsok ÄrtÄkÄt nevezik gondozñ/ellåtñ gazdasåg nak. A fejlődő orszågokban az AIDS a csalådban sàlyosan veszälyezteti a mezőgazdasågi munkåbñl Älőket. Ha a nő nem tud räsztvenni a mezőgazdasågi munkåban, mert idejät betegellåtåsra fordâtja, veszälybe keröl a csalåd megälhetäse, az Älelem előteremtäse. Kiemelkedő fontossågà az ellåtñ gazdasåg elismeräse Äs tåmogatåsa az erre mñdot nyàjtñ politikåval Äs megfelelő erőforråsokkal. Az AIDS Åltal Ärintett håztartåsokban a nőkre hårulñ arånytalanul nagy terhek enyhâthetők. Az ellåtñ gazdasåg problämåinak lehetsäges megoldåsai: egyöttműkédő nappali gondozåst Äs ÄlelmezÄst ny àjtñ kézpontok lätrehozåsa, az ÅrvÅk ÄlelmezÄsÄnek Äs oktatåsånak tåmogatåsa stb. Az UNAIDS Åltal vezetett Global Coalition on Women and AIDS arra térekszik, hogy javuljon a fejlődő orszågokban a lånyok Äs az asszonyok mindennapi Älete, hogy keväsbä legyenek kiszolgåltatottak a HIVnek Äs a fertőzäs kévetkezmänyeinek. A fentiekben felsorolt tçnyek minden bizonnyal meghatärozá szerepet jätszottak abban, hogy az ENSZ AIDS ellenes nemzetkäzi szervezete, a UNAIDS 004ben vilägmçretű kampänyt indötott ASSZONYOK, LÉNYOK, a HIV Çs az AIDS cömmel. A kampäny jelmondata egy kçrdçs: BeszÇlgettÇl ma mär velem? Egy kçrdçs, amely räiränyötja a figyelmet a länyok Çs az asszonyok HIV/AIDSszel kapcsolatos problçmäinak megismerçsçre, kezelçsçre, a fertőzätt nők kiszolgältatottsägänak elkeràlçsçre. ForrÄs: www.unaids.org/wac004/index_en.htm
A NŐK KçRÑBEN REGISZTRÉLT HIVPOZITéV ESETEK NÑHÉNY EPIDEMIOLèGIAI JELLEMZŐJE MAGYARORSZ ÉGON 003. december 31ig a hazånkban regisztrålt 1104 HIVpozitâv szemäly kézöl 995 esetben volt ismert a fertőzéttek neme, a bejelentett HIVpozitâv szemälyek 15%a nő volt. Mâg 1990ig a HIVpozitâv nők arånya 6%, 1995ig 9% volt, a legutábbi ät Çvet tekintve a fertőzättek 1,5%a volt nő. A HIVpozitâv nők mintegy fele a verifikålås idejän a 09 Ävesek korcsoportjåba tartozott (1. tåblåzat). A 151 regisztrålt HIVpozitiv nő csak mintegy kätharmada (6,%) magyar ÅllampolgÅrsÅgà, 57 kölféldi volt. 1. täbl Äzat A HIVpozitÖvok Çs az AIDSben szenvedők kor Çs nemek szerinti megoszläsa 003. 1. 31. (OrszÄgos Epidemiolágiai Käzpont) Ñletkor a bejelentçs idejçn HIVpozitÖvok AIDSbetegek FÇrfi Nő FÇrfi Nő < 13 35 6 9 1319 7 9 09 66 71 53 15 3039 88 1 160 11 4049 17 93 9 5059 67 9 54 8 > 60 3 0 4 0 Ismeretlen çsszesen 844 151 40 47 % 84,8 15, 89,5 10,5
Mâg 1985 Äs 1989 kézétt 1, 199094 kézétt 15, addig 199599 käzätt 31 HIVfertőzÉtt nőt derâtettek fel, tehåt a legutolsñ időszakban dupläjära emelkedett a magyar ÄllampolgÄrsÄgã HIVpozitÖv nők szäma az 199094. Çvi időszakhoz viszonyötva (. tåblåzat). Ñv. täbl Äzat HIVfertőzätt magyar nők sz Äma korcsoportok szerint 1985003 14 ÇvnÇl fiatalabb 1418 193 48 933 33 Çv Çves felett çsszesen 19851989 3 1 4 1 19901994 5 8 15 19951999 1 1 11 5 11 31 000003 3 8 7 8 10 36 çsszesen 1 6 3 0 11 33 94 Az esetek szåmåt tekintve (100000 nőre vonatkoztatva) megållapâthatñ, hogy az előfordulåsi gyakorisåg 198589 Äs 199094 kézétt a 4 8 Ävesek csoportjåban volt a legmagasabb (0,9%ooo illetve 1,6%ooo), 1995 Äs 1999 kézétt a 193 Ävesek kézétt (,6%ooo). Az utñbbi nägy Ävben az ÄrintettsÄg a 933 valamint a 193 Ävesek kézétt azonos volt (88 eset), a kät korcsoportban 100000 nőre Ävente Åtlagosan kät felderâtett HIVfertőzÄs jutott. Mâg 19851989 kézétt a 14 18 Äv kézétti korosztålyba tartozñ kät fiatal låny fertőzétt värkäszâtmäny adåsa rävän fertőződétt, a 000 utån diagnosztizålt esetekben a fertőződäs nagy valñszânűsäggel heteroszexuålis ÄrintkezÄs rävän kévetkezett be. Ez utñbbi csoportban a legfiatalabb felderâtett fertőzétt 14 Äves volt. A rendelkezäsre ÅllÑ adatok alapjån megållapâthatñ, hogy a 9 Äv alatti nők kéräben felderâtett esetek szåma a legutolsñ Ét Ävben a megelőző Ét Ävhez käpest gyakorlatilag nem våltozott. TÄny, hogy a 1418 Äves nők kézétt is megjelent a heteroszexuålis ÄrintkezÄs rävän akvirålt HIVfertőzÄs, azonban a hårom esetből nem kévetkeztethetönk a vârus jelentős terjedäsäre.a 19 3 Äs a 48, vagyis a huszonäves nők kéräben az utñbbi Ävekben, tendenciåjåt tekintve nem derâtettek fel tébb HIVpozitâv esetet mint 199599 kézétt, azonban a HIVfertőzÄs fiatalabb Äletkorban tértänő jelentkezäse illetve detektålåsa 1995től kezdődő, napjainkig tartñ jelensäg. Az 1985 Ñta regisztrålt HIVpozitâv nők 90%a, azaz 88 nő heteroszexuälis kapcsolat rçvçn fertőződätt. A nők partnereinek rizikñcsoportja 37 esetben volt ismert: heteroszexuålis (4), biszexuålis (7), transzfàziñs recipiens (4), intravänås droghasznålñ (). KiemelÄsre Ärdemes az a täny is, hogy a partnerek kézöl 35 kölféldi volt, kettő magyar. Ez arra enged kévetkeztetni, hogy a felderötett HIVpozitÖv nők jelentős hänyada kàlfäldi
partnerkapcsolat sorän fertőződätt. Szerzők: Dr. CsohÄn Égnes osztälyvezető főorvos, Sz ÇkÄcs Andrea käzegçszsçgàgyijärv Äny àgyi felàgyelő OEK, JÄrv Äny àgyi osztäly Az elemzçs az AIDS BizottsÄg felkçrçsçre, 004. jãnius 1jÇn kçsz àlt. SzerkesztősÇgi megjegyzçs: Az elemzäs tåjäkoztatç jellegű, a teljessäg igänye nälkñl käszñlt, a levonhatç következtetäsekkel csak Çvatosan szabad bånni. Arra a kärdäsre, hogy tänylegesen mennyi Ävente az Üjonnan fertőződött nők szåma, illetve egyegy korcsoportban mennyi a tänyleges (rägi+üj) esetek szåma, csak a rendszeresen vägzett szeroepidemiolçgiai Äs egyäb felmäräsek adhatnak vålaszt. A nők fertőzöttsägänek egyik fontos indikåtora a terhes nők HIVsentinel szűrővizsgålata rävän szåmàtott prevalencia ÄrtÄk, illetve annak våltozåsa. 1993003. között hat alkalommal vägeztäk nägy megye (BorsodAbaÜjZemplÄn, CsongrÅd, HajdÜBihar, KomÅromEsztergom) Äs a fővåros terñletän a terhes nők köräben az Ävente mintegy 4000 terhes nőre kiterjedő, orszågosan is reprezentatàv minta vizsgålatåt. HIVpozitÉv gravidñra nem derält fçny.
TÉJÑKOZTATÉS SZAKMAI RENDEZVÑNYRŐL A Magyar Infekciákontroll Egyesàlet Çs az ÉNTSZ FővÄrosi IntÇzetÇnek regionälis rendezvçnye. Időpont: 004. december 8. 10 00 ára A rendezvçny helye: ÉNTSZ FővÄrosi IntÇzete Nagyterem Budapest, XIII., VÄci ãt 174. PROGRAM 1. FelkÇszàlÇs az influenza szezonra. ElőadÑ: dr. Bauer ErzsÇbet (çntsz FővÅrosi IntÄzete, KÑrhÅzhigiÄnÄs osztåly). A Streptococcus pneumoniae előforduläsa Çs antibiotikum rezisztenciäja MagyarorszÄgon. ElőadÑ: dr. Gacs MÄria, Libisch BalÄzs (OEK BakteriolÑgiai osztåly) 3. A pneumococcus fertőzçsek epidemiolágiäja Çs infekciákontrollja. ElőadÑ: dr. SzilÄgyi Emese (OEK KÑrhÅzi jårvånyögyi osztåly) 4. Az invazöv pneumococcus fertőzçsek klinikuma Çs teräpiäs lehetősçgei. ElőadÑ: dr. Prinz Gyula (FővÅrosi Szent LÅszlÑ KÑrhÅz) 5. A pneumococcus fertőzçsek elleni specifikus vçdelem biztosötäsa. ElőadÑ: dr. Jelenik Zsuzsanna (OEK NemzetkÉzi oltñkézpont)
AZ EFRIR FERTŐZŐBETEGE ALRENDSZERÑNEK ÑLES ízemi INDUL ÉSA A MagyarorszÅgon bejelentendő fertőző betegsägek egyedi eseteinek elektronikus nyilvåntartåsa Äs napi tovåbbâtåsa első formåjåban 000ben valñsult meg az çntszben. Ekkor àn. vastag kliens technikåval, egyedi gäpekre telepâtett programmal, adatbåzissal, modemes, telefonvonalon tértänő adatköldässel jétt lätre a helyi (v Årosi/kerÖleti, megyei) Äs az orszågos fertőzőbeteg nyilvåntartås. Az EurÑpai UniÑ egy PHAREprogramja segâtsägävel 001ben informatikai hålñzatäpâtő Äs programfejlesztő munka kezdődétt, âgy ennek eredmänyekänt 003 oktñberäre kérvonalazñdott egy olyan hardver Äs szoftver rendszer, mely az çntsz epidemiolñgiai felögyeleti rendszerät Äs informåciñs rendszerät (EFRIR) informatikailag tåmogatja. Az EFRIR egy kézponti adatbåzissal, valamint a vårosi, megyei Äs orszågos szinten műkédő felhasznålñknak ehhez az adatbåzishoz väkony kliens technolñgiåval, internetbéngäsző program rävän tértänő kapcsolñdåsåval biztosâtja a szöksäges adatåramlåst. A rendszer elviekben alkalmas arra is, hogy kölső felhasznålñ (pl. alapellåtås orvosa, kñrhåzhigiänikus stb.) Åltal köldétt adatokat fogadjon. 003 oktñberäben elsőkänt az EFRIR influenza alrendszere kezdte meg műkédäsät. A programfejlesztäs 004 vägäre jutott arra a szintre, hogy november 57Än megtértänt a bejelentendő fertőző megbetegedäsekről 004. januår 1től gyűjtétt adatoknak az el őző, 000 Ñta műkédtetett rendszerből az EFRIR adatbåzisåba tértänő migrålåsa, Äs 004. november 8tál àzembe helyeztçk a fertőzőbeteg jelentő Äs enterålis surveillance alrendszert. A rägi, 000 003. Ävi fertőzőbeteg adatok migrålåsa 005. januår 1jÄre tértänik meg. A fertőzőbeteg jelentő alrendszer egyräszt az egyedi fertőzőbeteg jelentäst szolgålja ki a vårosi megyei orszågos szint kézétt, måsräszt àj elemkänt, a käsőbbiekben beindulñ laboratñriumi informatikai rendszerrel lätrehozandñ kapcsolat rävän a fertőző betegek vizsgålata sorån keletkezett laboratñriumi adatokat az EFRIR adatbåzisba ÅttÄve megtértänik a betegek klinikai Äs laboratñriumi adatainak elektronikus àton tértänő kapcsolåsa. Az alrendszer ennek alapjån käpes az enterålis surveillance eddig käzzel Ésszesâtett havi jelentäseinek elkäszâtäsäre is. Ebben az alrendszerben valñsul meg tovåbbå a fertőző betegsägek jårvånyos formåban tértänő előfordulåsånak regisztråciñja. November 1519. kézétt megtértänt a programrässzel kapcsolatos konzultåciñ is a vårosi Äs megyei intäzetekben a jårvånyögyi szakteröleten dolgozñkkal. November 16Än ezen alrendszer segötsçgçvel elkçszàlt az első heti jelentçs, mely a 46. hçtre vonatkozik.
A HAZAI JÉRVÉNYíGYI HELYZET ÉLTALÉNOS JELLEMZÑSE A 004. november 814. kézétti időszakban az EFRIR räszekänt november 8Ån műkédäsät megkezdő fertőzőbeteg jelentő alrendszer segâtsägävel ÉsszegyűjtÉtt a bejelentett fertőző megbetegedäsekre vonatkozñ adatok alapjån az orszåg jårvånyögyi helyzete az alåbbiakban foglalhatñ Éssze: Az enterälis fertőző betegsçgek kézöl a salmonellosisok szåma märsäkelten, az enteritis infectiosa bejelentäsek szåma a harmadåval emelkedett az előző hetihez käpest. A salmonellosis jårvånyögyi helyzete nem våltozott, a campylobacteriosisä kissä kedvezőtlenebb volt, mint az 1998 00. Ävek azonos hetäben. étédävel tébb enteritis infectiosa eset kerölt a nyilvåntartåsba, mint az emlâtett id őszakot jellemző kézäpärtäk. A häten hat àj kézéssägi kéztök kät kñrhåzi, egy témeges iskolai Äs kät csoportos Ñvodai gastroenteritis järvänyrñl Ärkezett jelentäs. A lçgãti fertőző betegsçgek kézöl måsfälkätszeresäre emelkedett a scarlatina, illetve a varicella esetek szåma az előző hetihez käpest. Pertussist, morbillit Äs rubeolät nem jelentettek. Az idegrendszeri fertőző megbetegedçsek szåma emelkedett az előző hetihez käpest, a gennyes meningitisek Äs az encephalitis infectiosa esetek szåma magasabb volt, mint a koråbbi Ävek hasonlñ időszakåban.
EGÑSZSÑGíGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 87104/1975 MINISTRY OF HEALTH OF THE HUNGARIAN REPUBLIC A tärgyhçten rägzötett fertőző megbetegedçsek MagyarorszÄgon (+) Cases of notified communicable diseases recorded current week in Hungary (+) 46/004.sz.heti jelentäs (weekly report) (004.11.08 004.11.14.) 004.11.14. a 46. hçten (week) BetegsÇg Disease 004.11.08 003.11.10 003.11.16. MediÄn 1998 00 az 1 46. hçten (week) 004. 003. MediÄn 1998 00 Typhus abdominalis 1 Paratyphus Salmonellosis 146 90 15 4409 6130 7664 Dysenteria Dyspepsia coli 8 5 1 143 49 119 79 359 111 EgyÇb E.coli enteritis 1 45 68 83 Campylobacteriosis Yersiniosis 134 1 148 3 13 5347 5 497 7 5564 83 Enteritis infectiosa 793 877 657 31459 36569 31568 Hepatitis infectiosa AIDS 10 30 1 74 13 87 3 90 Poliomyelitis Acut flaccid paralysis Diphtheria 1 14 15 10 Pertussis 1 36 17 1 Scarlatina Morbilli 9 65 11 490 1495 3 483 8 Rubeola 3 3 53 73 113 Parotitis epidemica Varicella 754 5 48 3 779 169 41474 175 30899 39 3977 Mononucleosis inf. 34 31 30 174 184 1165 Legionellosis Meningitis purulenta 8 3 6 4 69 15 107 8 33 3 Meningitis serosa 4 5 3 101 13 146 Encephalitis infectiosa 7 1 1 147 117 105 CreutzfeldtJ. 10 betegsçg 8 Lymekár Listeriosis 1 1 8 10 1085 8 1114 7 98 4 Brucellosis 1 3 Leptospirosis Tularemia 1 1 1 3 31 1 30 37 65 79 Tetanus 1 5 9 VÖrusos haemorrh. läz Malaria* 5 5 3 8 6 14 Toxoplasmosis 3 5 4 98 140 17 (+) előzetes, räszben tisztâtott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) ( ) nincs adat (no data available) A statisztika käszâtäs ideje: 004.11.16
EGÑSZSÑGíGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 87104/1975 MINISTRY OF THE HUNGARIA A tärgyhçten rägzötett fertőző megbetegedçsek MagyarorszÄgon (+) Cases of notified communicable diseases recorded current week in Hungary (+) 46/004.sz.heti jelentäs (weekly report) (004.11.08 Teràlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekár Budapest Baranya 18 11 16 8 45 15 30 4 88 0 3 1 5 BÄcsKiskun 6 6 6 1 1 34 1 BÇkÇs 3 48 3 71 1 BorsodAbaãjZemplÇn 4 14 4 6 77 3 CsongrÄd 4 9 66 FejÇr 3 4 47 1 36 1 GyőrMosonSopron 15 18 8 6 0 1 HajdãBihar 9 1 5 10 1 48 Heves 4 3 67 0 3 4 JÄszNagykunSzolnok 6 16 1 66 1 KomÄromEsztergom 31 1 1 NágrÄd 1 3 31 6 1 Pest 1 13 34 1 59 1 1 Somogy 4 4 35 39 1 SzabolcsSzatmÄrBereg 14 1 4 8 1 3 18 1 1 1 Tolna 6 11 45 1 4 1 Vas 17 7 0 10 57 7 VeszprÇm 6 8 85 13 Zala 4 6 1 11 7 1 1 çsszesen (total) 146 8 134 793 10 9 754 34 8 1 Előző hçt (previous week) 135 135 577 15 50 510 15 7 1 (+) előzetes, räszben tisztâtott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszâtäs ideje: 004.11.16
A Johan BÇla OrszÑgos Epidemiolágiai Kàzpont (OEK) kiadvñnya. A kiadvånyban szereplő kézlemänyek szakmai egyeztetäst kévetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÉsszeÅllâtÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÉzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvånyt a Johan BÇla OrszÑgos KàzegÇszsÇgÄgyi IntÇzet Çs a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÖzÖs AlapnÅl elnyert pålyåzat Åltal biztosàtott egyñttműködäs rävän fejlesztettäk ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cöm: www.antsz.hu/oek A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kézläsi sz ÅndÄkkal sz âveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjçhez fordulni: Johan BÇla OrszÄgos Epidemiolágiai Käzpont 1966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 4761153, 4761194 Telefax: 47613 Email: epiujsag@oek.antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatñk Äs felhasznålhatñk, azonban a kiadvåny forråsk Änt valñ hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi mñdon: OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÉzpont. A kézlemäny câme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÉzpont. 10 Äves az Epinfo. Epinfo 003;1:1.) OrszÄgos tisztifőorvos: dr. Bujdosá LÄszlá ISSN 1419757X