Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér

Hasonló dokumentumok
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának vizsgálata

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója június

Molnár Levente Farkas

IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

A dunai fitoplankton mennyiségi változása között

Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében?

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

GEMENC TÉRSÉGI VIZEK FITOPLANKTONJÁNAK ELEMZÉSE TERMÉSZETVÉDELMI NÉZÕPONTBÓL

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Minták előkészítése MSZ : Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

A Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai

Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon

A Pál-völgyi- és a Ferenc- hegyibarlang beszivárgó vizeinek vizsgálata

Bentonikus kovaalga vizsgálatok a Dunán (kiemelten a gödi szakaszon), a diverzitás változása környezeti tényezők függvényében

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

MAGYARORSZÁG HÉVÍZKÚTJAI VII. kötet kiegészítése javításokkal

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDRO- MORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Hidrobotanikai monitoring a Szigetközben MUNKAJELENTÉS

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

Készítette: Kurcz Regina

ALGÁK ÉS ANYAGFORGALMI KAPCSOLATAIK

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere

A Tápió vidék környezetiállapot

A biológiai vízminőség és az algák kapcsolata

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai

E-vitamin és a tüdőrák

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben

A Gömör-Tornai-karszt vízrendszerének vizsgálata kémiai és matematikai módszerek felhasználásával

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere

KIS VÍZFOLYÁSOKRA ÉPÍTETT TÁROZÓK ÖKOLÓGIAI HATÁSÁNAK BEMUTATÁSA A CSIGERE PATAK PÉLDÁJÁN

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (16, 17, 18, 20 típus)

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

VIDÉKKUTATÁS Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

Abonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Abony, szennyvíztisztító telep

Vajai László, Bardócz Tamás

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

TAVASZI KOVAALGA (CENTRALES) VÍZVIRÁGZÁS A DUNÁN GÖDNÉL

A vízi ökoszisztémák

TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

A NAT által NAT /2014 számon akkreditált jártassági vizsgálatot szervező szervezet.

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

Területi statisztikai elemzések

a NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

Megbízó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Készítette: Dr. Kiss Keve Tihamér és Dr. Borics Gábor

A FITOBENTON ÉLİLÉNYCSOPORT ZÁRÓJELENTÉSE

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.

Átírás:

Magyarországi állóvizek sugaras szimmetriájú kovaalgái. Elterjedés, diverzitás Ács Éva és Kiss Keve Tihamér MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet

Bevezetés A sugaras szimmetriájú algák fontos elsődleges termelői vizeinknek. Állóvizeinkben elsősorban tavasszal jellemző tagjai a fitoplankton közösségnek. Vizsgálatunk elsődleges célja elterjedésük, diverzitásuk feltárása volt a magyarországi állóvizekben. Emellett a környezeti változókkal való összefüggésük vizsgálata, mely autökológiai tulajdonságaik jobb megismeréséhez járul hozzá.

176 tó vizsgálata Vízhasználat 6 tó típus Bányató, halastó, holtág, szikes tó, egyéb természetes tó, víztározó Csőmintavevő Mért paraméterek: Zavarosság, ph, DO, EC, hőmérséklet, a-klorofil, p-lúg, m-lúg, CO 3 2-, HCO 3-, Ca 2+, Mg 2+, Cl -, TP, PO 4 -P, NO 3 -N, NH 4 -N A mintavétel

Mintavételi helyek

46 kovaalga faj: > 40% - gyakori Stephanodiscus minutulus (SMIN) Cyclotella meneghiniana (CMEN) Cyclostephanos dubius (CDUB) Pantocsekiella ocellata (POCE) Discostella pseudostelligera (DPSE) 10 40% - közepes Cyclostephanos delicatus (CDEL) Cyclotella atomus (CATO) Lindavia radiosa (LRAD) stb. < 10% - ritka Pantocsekiella delicatula (PDEL) Stephanodiscus neoastraea (SNEO) Discostella stelligera (DSTE) stb. Eredmények

Az ECSÉDI VÉG-TÓ Magyarország első lignitbányájának zárógödreként alakult ki 1970-ben. A mai napig 9 forrásból töltődik kristálytiszta forrásvízzel a több millió éves szénfalon keresztül. Elterjedésük Stephanodiscus minutulus Stephanodiscus agassizensis

Fajszám, α, β, és Ƴ diverzitás Bányatavak: kevés fajból áll a FP, kicsi egyedi diverzitás, de nagy β és ɣ diverzitás Halastavak: sok fajból álló FP, nagy egyedi diverzitás, de kicsi β és közepes ɣ diverzitás Holtágak: sok fajból áll a FP, nagy egyedi diverzitás, kis β és nagy ɣ diverzitás Szikesek: kevés kovaalga fajból áll a FP közösség, kis α, és ɣ diverzitás, nagy β diverzitás Egyéb természetes tavak és víztározók: sok fajból áll a FP, nagy α, β és ɣ diverzitás

A megfigyelt gamma diverzitás 31 (bányató), 28 (halastó), 34 (holtág), 19 (szikes), 30 (tározó), 34 (egyéb természetes tó) volt. Ez 6.5-ször (bányató), 3.8-szor (halastó), 5.5-ször (holtág), 4.8-szor (szikes), 5-ször (tározó) és 6.1-szer (egyéb természetes tó) nagyobb, mint az átlagos alfa diverzitás, vagyis nagyon változatos algavilág jellemzi a tavainkat. Fajtelítési görbék bányató holtág Egyéb természetes halastó szikes tározó

R Bányatavak D S: 17.6 (hasonlóság) R: 40 (fajkicserélődés) D: 42.4 (fajkülönbség) β DIVERZITÁS (R+D): 82.4 EGYMÁSBA ÁGYAZOTTSÁG (S+D): 45.7 S A β diverzitás értékéhez a fajszám különbség és a fajkicserélődés +- egyforma mértékben járul hozzá, ami egyrészt egy niche szűrőt reprezentál, azaz azt, hogy hány faj tud megélni, másrészt egy környezeti szűrőt (alacsony növényi tápanyag kínálat). Viszonylag nagy a β diverzitás, változatos közösségek jellemzik, a halasított bányatavak algavilága jelentősen eltér a művelés alatt állókétól, vagy nemrég felhagyottakétól. Összességében 31 fajt találtunk a vizsgált bányatavakban, de egy-egy bányatóra 4-5 faj jellemző (vagy esetleg csak 1-2). Az egymásba ágyazottság csak kb. a fele a β diverzitásnak, és az egyes bányatavak közösségei kevéssé hasonlóak.

Halas tavak R D S: 21.9 R: 36.7 D: 41.3 β DIVERZITÁS: 78.1 EGYMÁSBA ÁGYAZOTTSÁG: 58.7 S A β diverzitást inkább a fajszám különbségek határozzák meg. Kicsi a β diverzitás, kevésbé változatos közösség jellemzi őket, hisz mindegyik erősen eutrófikus. Viszonylag kicsi a ɣ diverzitás, összességében 28 fajt találtunk a vizsgált halastavakban, de egy-egy halastó fajgazdag, 7-8 faj jellemző. Nagy az egymásba ágyazottság és viszonylag nagy az egyes halastavak között a hasonlóság.

R Holtágak D S: 21.3 R: 40 D: 38.7 β DIVERZITÁS: 78.7 EGYMÁSBA ÁGYAZOTTSÁG: 52.4 S A β diverzitás értékéhez a fajszám különbség és a fajkicserélődés +- egyforma mértékben járul hozzá Kicsi a β diverzitás Nagy a ɣ diverzitás, összességében 34 fajt találtunk a vizsgált holtágakban, egy-egy holtág is fajgazdag, 6-7 faj jellemző. Nagy az egymásba ágyazottság és az egyes holtágak közösségei a bányatavakhoz képest hasonlóbbak.

R Szikesek D S: 14.8 R: 48.7 D: 36.4 β DIVERZITÁS: 85.1 EGYMÁSBA ÁGYAZOTTSÁG: 40.1 S A β diverzitást a fajkicserélődés határozza meg nagyobb mértékben, ami egy környezeti szűrőt (magas sótartalom) reprezentál. Változatosságuk abból adódik, hogy az egyes élőhelyeken más-más fajok vannak (nagy a fajkicserélődés és kicsi a hasonlóság). Összességében is kevés faj tudja elviselni a szélsőséges körülményeket (kicsi ɣ diverzitás), és egy-egy tóban is kicsi a fajszám (3-4 faj, vagy esetleg csak 1-2). Nagy a β diverzitás, az egymásba ágyazottság kicsi, változatos közösségek jellemzik őket, azaz az eltérő sótartalom eltérő közösségeket alakít ki.

R Tározók D S: 23.8 R: 44.7 D: 31.5 S A β diverzitás nagyobb értékét a fajkicserélődés okozza. Összességében 30 fajt találtunk a vizsgált tározókban, egy-egy tározóban 6-7 faj előfordulása jellemző. Kicsi a β diverzitás, kevéssé változatos közösségek. Nagy az egymásba ágyazottság, és az egyes tavak közösségei hasonlóak. β DIVERZITÁS: 76.2 EGYMÁSBA ÁGYAZOTTSÁG: 51.7

Egyéb természetes tavak R D S: 17.9 R: 51.2 D: 30.9 S A β diverzitás nagyobb értékét a fajkicserélődés okozza. Összességében 34 fajt találtunk a vizsgált tavakban, egyegy tóban 5-6 faj előfordulása jellemző. Viszonylag nagy a β diverzitás, változatos közösségek. Kicsi az egymásba ágyazottság, és az egyes tavak közösségei kevéssé hasonlóak, nagyon eltérő tulajdonságú tavak tartoznak ide. β DIVERZITÁS: 82.1 EGYMÁSBA ÁGYAZOTTSÁG: 41.6

A diverzitás vizsgálatok konklúziója A szikes tavaink esetében a fajkicserélődésnek van a legnagyobb szerepe a regionális közösségek szerveződésében. Ez kiemeli a teljes élőhely típusnak a természetvédelmi fontosságát, nem véletlen, hogy szikes tavaink ex-lege védettek, ennek fontosságát az algaközösség vizsgálatok is alátámasztják. Ha a béta diverzitást elsősorban a fajszám különbség határozza meg, akkor a környezeti változóknak van kiemelt szerepe a közösség összetételének az alakításában.

Autökológiai vizsgálatok Nagyon magas EC (édesvízi állóvizekhez képest): Chaetoceros muelleri (CMUE) Magasabb EC: Thalassiosira duostra (TDUO) Thalassiosira lacustris (TLAC) Conticribra weissflogii (CWEI) Alacsonyabb EC: Aulacoseira fajok Átmenetek Elektromos vezetőképesség

Magasabb TP: Thalassiosira duostra (TDUO) Thalassiosira lacustris (TLAC) Conticribra weissflogii (CWEI) Alacsonyabb TP: Cyclostephanos delicatus (CDEL) Lindavia balatonis (LBAL) Pantocsekiella comensis (PCOM) Átmenetek Összes foszfor

A mintavételi helyek környezeti változók szerinti csoportosítása PCA: 48 tóra (itt szikes tavak nem voltak) Variancia: 1. ten. 30%; 2. ten. 15% A bányatavak és halastavak elválása a legszembetűnőbb Az elkülönülés elsősorban a növényi tápanyagkínálat mértéke alapján tapasztalható

A fajok és a környezeti változók közötti RDA: 48 tóra Variancia: 1. ten. 20%; 2. ten. 12% Bal oldal: eutróf tavak: pozitív korreláció: PO 4 -P, NO 3 -N, a-kl, zavarosság Jobb oldal: oligotróf tavak DO Fajok: Eu: Cyclotella, Stephanodiscus Oligo: Pantocsekiella Átmeneti: Discostella összefüggés vizsgálata

Indikátor fajok Eutrofikus tavakban Oligotrofikus tavakban Aulacoseira ambigua és A. granulata Cyclotella atomus; C. a. v. gracilis és C. meneghiniana Cyclostephanos invisitatus Conticribra guillardii és C. weissflogii Stephanodiscus minutulus és S. tenuis Thalassiosira duostra és T. lacustris Nagy EC indikátor faja: Chaetoceros muelleri Cyclotella distinguenda Lindavia balatonis Pantocsekiella comensis Pantocsekiella costei Pantocsekiella pseudocomensis

Tág tűrésű fajok Tápanyag: Cyclotella meduane, Discostella pseudostelligera, Pantocsekiella delicatula EC: Cyclostephanos dubius, Pantocsekiella ocellata

Összefoglalás Extremitások (túl magas sótartalom, túl kevés vagy túl sok növényi tápanyag) csökkentik a diverzitást. Új bioindikátor fajok: eutróf CGIU, CWEI, TLAC PCOS eutróf tavakban való előfordulása kérdéses volt - megerősítettük PDEL oligotróf helyett tág tűrésű CDEL - eutróf helyett inkább mezotróf CGIU CWEI TLAC PCOS PDEL CDEL

Köszönöm a figyelmet!